A zajvédelmi célból szükséges védőtávolságok

A zajvédelmi célból szükséges védőtávolságok Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a közutak, illetve vasutak esetében mekkora védőtávolság szükséges az út/vasút mellett adott zajvédelmi határértékek betartásához. Az 1. ábrán azt láthatjuk, hogy általánosságban a zajforrástól számított távolság milyen mértékű zajterhelés-csökkenést jelent. Az ábra szerint 10 db mértékű csökkenéshez mintegy 50 m szükséges, 30 db-es csökkenéshez pedig már 750 m. 1. ábra: Zajcsökkentő hatás a távolság függvényében Az 1. táblázat a különböző úttípusok (autópálya, autóút, I. rendű főút, II. rendű főút) esetében a jogszabályban előírt nappali/éjszakai határérték teljesítéséhez szükséges védőtáv nagyságát mutatja meg. Forgalom Szükséges védőtáv (m) ÁNF Nehézjármű arány v szgk v tgk L eq(7,5) Határérték: 65/55 db Határérték: 60/50 db % Km/h nappal éjjel Lakóterület Üdülőterület Autópálya Autóút I. r. főút II. r. főút 13.000-40.000 5.000-15.000 20 120 100 80-85 75-80 160-350 350-750 20 100 80 75-80 70-75 75-160 160-350 2.000-6.500 20 80 70 70-75 65-70 50-75 75-160 1. táblázat: Szükséges védőtávolságok a közutak esetében

A 2. táblázatban a védőtáv nagyságát az egyes vasúti fővonalakra külön-külön adjuk meg, figyelembe véve az egyes vonalakon jellemző átlagos forgalmat és sebességet. Szükséges védőtáv (m) Vasútvonal száma L eq(25) Határérték: 65/55 db Határérték: 60/50 db napköz este éjjel Lakóterület Üdülőterület 1 65,5-66,9 65,1-67,5 66,4-68,4 90-180 210-380 30 60,2-63,6 62,1-64,7 59,4-62,9 40-60 80-150 40 63,6-65,2 64,1-66,5 64,6-66,2 60-110 140-270 70 61,5-64,6 61,3-64,3 57,5-62,7 40-60 80-130 80 61,6-64,3 59,6-65,7 59,6-64,1 40-70 90-180 100 63,1-66,1 64,0-66,3 60,5-65,6 60-100 130-220 120 62,7-64,3 62,8-65,7 63,9-64,4 50-100 120-220 140 59,5 59,9 55,4 30-40 50-60 150 65,2 64,3 69,5 110-220 260-480 2. táblázat: Szükséges védőtávolságok a vasutak esetében Az eredmények alapján általánosságban megállapíthatjuk, hogy a zajvédelem miatt szükséges védőtávolságok a szabályozási szélességnél lényegesen nagyobbak mind a közút, mind a vasút esetében.

Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv 280/2004 (X.20.) Korm rendelet és 25/2004 (XII.20.) KvVM rendelet szerint 2015 <<TELEPÜLÉS NEVE>> Évi 3 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító közutak 1

Az érintett útszakaszok adatai: Közút szám: Útkategória kezdő km szelvény vég km szelvény hossz (km) << >> << >>rendű út << >> << >> << >> << >> << >>rendű út << >> << >> << >> << >> << >>rendű út << >> << >> << >> << >> << >>rendű út << >> << >> << >> << út száma>>. sz. <<út rangja>> Általános adatok <<Település neve>> Település neve: << >> Igazgatási rang: <<Megyei jogú város / Város / Nagyközség / Község / Fővárosi kerület>> Megye: << >> Illetékes megyei kormányhivatal: << >> Lakóövezeti jelleg az útszakasz környezetében: << >> Érintettség adatok L den mutató Azon személyek becsült teljes száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott L den értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 55-59, 60-64, 65-69, 70-74, >75 db. Település neve: << >> lakosságszám iskolák, kórházak óvodák száma száma 55-59 db: << >> << >> << >> 60-64 db: << >> << >> << >> 65-69 db: << >> << >> << >> 70-74 db: << >> << >> << >> 75 db: << >> << >> << >> Érintettség adatok L éjjel mutató 2

Azon személyek becsült teljes száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott L éjjel értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 50-54, 55-59, 60-64, 65-69, >70 db. Település neve: << >> lakosságszám iskolák, kórházak óvodák száma száma 50-54 db: << >> << >> << >> 55-59 db: << >> << >> << >> 60-64 db: << >> << >> << >> 65-69 db: << >> << >> << >> 70 db: << >> << >> << >> Érintettség adatok csendes homlokzat és fokozott zajszigetelés L den mutató Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakásokban, amelyek rendelkeznek a) a zaj elleni fokozott hangszigeteléssel, ami az épületnek a környezeti zajok egy vagy több típusa elleni fokozott hangszigetelését jelenti, olyan szellőző vagy légkondicionáló berendezésekkel, amelyek mellett a környezeti zaj elleni fokozott hangszigetelés biztosítható. Fokozott hangszigetelésűnek kell tekinteni azokat a homlokzatokat, ahol a meghatározott stratégiai küszöbértéket vagy környezeti zajterhelési határértéket meghaladó zajterhelés miatt, zajvédelmi intézkedés hatására olyan nyílászárókat építettek be, amelyekkel a helyiségekben a belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek; b) csendes homlokzattal, ami a lakóépületnek azon homlokzatát jelenti, ahol az adott típusú zajforrás által kibocsátott zaj L den értéke a talajszint felett 4 méterrel és a homlokzat előtt 2 méterrel mérve több, mint 20 db-lel kisebb a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelésnél. Település neve: << >> Csendes homlokzat Fokozott hangszigetelés Lakos szám: 55-59 db: << >> << >> 60-64 db: << >> << >> 65-69 db: << >> << >> 70-74 db: << >> << >> 75 db: << >> << >> 3

Érintettség adatok csendes homlokzat és fokozott zajszigetelés L éjjel mutató Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakásokban, amelyek rendelkeznek a) a zaj elleni fokozott hangszigeteléssel, ami az épületnek a környezeti zajok egy vagy több típusa elleni fokozott hangszigetelését jelenti, olyan szellőző vagy légkondicionáló berendezésekkel, amelyek mellett a környezeti zaj elleni fokozott hangszigetelés biztosítható. Fokozott hangszigetelésűnek kell tekinteni azokat a homlokzatokat, ahol a meghatározott stratégiai küszöbértéket vagy környezeti zajterhelési határértéket meghaladó zajterhelés miatt, zajvédelmi intézkedés hatására olyan nyílászárókat építettek be, amelyekkel a helyiségekben a belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek; b) csendes homlokzattal, ami a lakóépületnek azon homlokzatát jelenti, ahol az adott típusú zajforrás által kibocsátott zaj L den értéke a talajszint felett 4 méterrel és a homlokzat előtt 2 méterrel mérve több, mint 20 db-lel kisebb a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelésnél. Település neve: << >> Csendes homlokzat Fokozott hangszigetelés Lakos szám: 50-54 db: << >> << >> 55-59 db: << >> << >> 60-64 db: << >> << >> 65-69 db: << >> << >> 70 db: << >> << >> Érintett terület, lakóépület és lakosságszám adatok Az L den >55, 65, illetve 75 db zajterhelésű terület teljes (km 2 -ben kifejezett) nagysága. Minden ilyen területre meg kell adni az ott lévő lakóépületek és az ezeken élő emberek becsült teljes számát (100-ra kerekítve) Település neve: << >> Terület km 2 Lakosságszám Lakóépületek száma 55 db: << >> << >> << >> 65 db: << >> << >> << >> 75 db: << >> << >> << >> 4

Értékelés zajforrás: közúti közlekedés Település neve: << >> TERHELÉS L den mutató L éjjel mutató << >> Általános jellemzés Leginkább terhelt területek Kedvező adottságú, csendes területek << >> << >> << >> KONFLIKTUS (érintettség) Általános jellemzés Konfliktussal leginkább terhelt területek L den mutató << >> << >> << >> << >> L éjjel mutató 5

Stratégiai küszöbérték A stratégiai küszöbértéket több mint 10 db értékkel meghaladó területek (a zajterhelés meghaladja a 73 db, illetve a 65 db értéket) L den mutatóra: 63 db << >> << >> L éjjel mutatóra: 55 db Megjegyzés: A túllépés szemléltetése céljából közöljük az L den és L éjjel mutatóra vonatkozó zajtérképek egy-egy jellegzetes részletét. A közölt részlet jellemző a vizsgált útszakaszra. Stratégiai küszöbérték A stratégiai küszöbértéket legfeljebb 10 db értékkel meghaladó területek Megjegyzés: A túllépés szemléltetése céljából közöljük az L den és L éjjel mutatóra vonatkozó zajtérképek egy-egy jellegzetes részletét. A közölt részlet jellemző a vizsgált útszakaszra. L den mutatóra: 63 db << >> << >> L éjjel mutatóra: 55 db 6

Zajcsökkentési lehetőségek Lehetséges zajcsökkentési megoldások az intézkedési tervben a) forgalomtervezés -a forgalomsűrűség csökkentése - sebességkorlátozás, forgalomcsillapítás - a nehézjárművek részarányának csökkentése A zajcsökkentési megoldás adaptálása a vonalas létesítmény stratégiai zajtérképezése sajátosságainak a figyelembevételével elkerülő út létesítésével - a forgalomsűrűség mérsékelhető - létrehozható forgalomcsillapítás és - a nehézjárművek részaránya csökkenthető A megvalósuló zajterhelés csökkenés a település belső forgalma és a korábbi áthaladó forgalom arányától függ. Jellemző, hogy a megyeszékhelyeken lévő utak átkelési szakaszain az elkerülő út forgalomba helyezését követően is megmarad egy nagyobb arányú belső forgalom, ezért a forgalom csak mérsékelten csökken, ezzel együtt a zajterhelés is csak kismértékben fog csökkenni. Ilyen esetekben nem indokolt a zajcsökkentés céljával létesített elkerülő út a magas költségek miatt (a települést elkerülő út lényegesen hosszabb, mint a konfliktusos átkelési szakasz). Hasonló háttere van az ellenkező végletnek: a kis belső forgalommal jellemezhető kisebb települések esetén, ahol nagy az átmenő forgalom (és ezen belül magas a nehézjárművek részaránya) az elkerülő út forgalomba állítása jelentősen csökkenteni fogja a települési forgalmat, jelentős lesz a zajterhelés mérséklődése. b) területhasználat-tervezés 1 A településen kívül vezető utak esetében általában javasolható, hogy a nagyforgalmú út környezetében védőtávolság kerüljön kijelölésre, amelyen belül nem kerül sor a terület lakóterületté történő átminősítésére. c) műszaki intézkedések a zajforrásoknál - az útburkolat cseréje Az útburkolat cseréjétől belterületen akusztikai szempontból csak az út teljes keresztmetszetére kiterjedő folytonossági hiányok esetében várható értékelhető mértékű zajterhelés csökkenés, egyéb esetekben a zajterhelés változás a stratégiai zajtérképezés eszközeivel nem mutatható ki. Ez alól kivételt képez a kifejezetten hangelnyelő típusú útburkolat, amelynek az alkalmazása az alacsony belterületi megengedett haladási sebesség mellett csak kismértékű zajszintcsökkenést 1 A zajvédelem miatt szükséges védőtávolságokat lásd az Általános leírás c. dokumentumban. <<Település neve>> A zajcsökkentéssel érintett lakosszám A zajtérképezett útszakasz térségében kimutatott teljes lakosszám. --- A módosítással érintett zajtérképezett útszakasz térségében kimutatott lakosszám. 7

d) csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése - a járműpark felújítása e) a zaj csökkentése terjedés közben, passzív védelem f) szabályozási vagy gazdasági intézkedések, ösztönzők. eredményez a költségek jelentős megnövekedése árán, ezért az alkalmazása nem javasolható. Hosszú távon, ha a burkolat csere közlekedésbiztonsági megfontolások, illetve a közlekedési infrastruktúra állagmegóvása érdekében indokolt, akkor a zajhatás a fentiek szerint ugyan nem fog jelentősen javulni, azonban várható, hogy a burkolat leromlási folyamatának az időtartama meghaladja az intézkedési terv időtávlatát, amelynek során a kopóréteg akusztikai tulajdonságai végig kedvezőek maradnak. A nagyforgalmú utakon nem helyi, önkormányzati döntés kérdése a járműpark összetétele. A korszerű tömegközlekedési járművek beszerzése elsősorban nem a kis zajhatásuk miatt történik, a zajterheléshez adott (csökkentett) járulékuk igen kicsi. A járműpark felújításának zajhatása a stratégiai zajtérképezés eszközeivel közvetlenül nem becsülhető, mivel a becslés a számítási módszer állandóinak a megváltoztatását igényli. A járműpark összetételének a zajemisszió csökkenésére kifejtett hatása az intézkedési terv időtartamán túlnyúló időtávlatban jut csak érvényre. A zajárnyékoló létesítmények alkalmazhatósága belterületen igen korlátozott a létesítmény területszétválasztó, a normális életvitelt akadályozó hatása miatt, továbbá a létesítmény a településképet általában negatívan befolyásolja így az alkalmazása, általában nem jön számításba, kivéve az egyedi, speciális eseteket. A passzív védelem alkalmazására vonatkozóan elvi korlátozás nincs. Ugyanakkor a másodlagos védelemként a beltéri zaj csökkentésére irányuló passzív védelem egyedi jellege miatt azt nem vettük számításba az infrastrukturális megközelítéssel készült intézkedési terv keretében. A zajcsökkentés érdekében kialakított, a település egészét érintő, átfogó koncepció a fragmentált úthálózatra (kiragadott útszakaszok) vonatkozó stratégiai zajtérképekre alapozva nem dolgozható ki. A zajtérképezett útszakasz térségében kimutatott teljes lakosszám. A módosítással érintett zajtérképezett útszakasz térségében, az útnak a zajárnyékolással ellátott oldalán kimutatott teljes lakosszám. A zajtérképezett útszakasz térségében kimutatott teljes lakosszám. 8

ZAJCSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK <<TELEPÜLÉS NEVE >> Az első három táblázat a stratégiai zajtérképek alapadatainak felvétele (2011) óta megvalósult / jelenleg folyamatban lévő / előkészítés alatt álló, zajvédelmi szempontból hatással bíró beruházások alapadatait tartalmazza. Az ezt követő két táblázatban a rövid távra (5 éves időszak), ill. a hosszú távra javasolt zajcsökkentési intézkedéseket mutatjuk be. Az intézkedések költség-haszon elemzése során a stratégiai zajtérképezés keretében rendelkezésre álló adatok felhasználásával egy olyan mutatószámot képezünk, amelyben a keletkezett haszon arányos a zajhelyzet javulásával érintett lakosszámmal. A költség-haszon arány tehát a zajhelyzet javulásával érintett lakosszámra vetített fajlagos költséggel jellemezhető. A stratégiai zajtérképezés keretei között vizsgált úthosszak és érintettség mellet az externáliák becslése egyrészt bizonytalan, másrészt a közvetlen költségekhez képest kevés járulékot képviselnek, ezért a továbbiakban ezek alakulását nem elemezzük. Az intézkedések költséghatékonyságát az adott költséggel elérhető becsült zajterhelés csökkenés és az érintett lakosszám jellemzi. Ennek megfelelően, a stratégiai zajtérképezés keretei között képezhető az intézkedéshez rendelt zajvédelmi hatékonyság index, amelynek magasabb értékéhez kedvezőbb költség-haszon arány tartozik, azaz ugyanakkora költséggel több ember részesül zajcsökkentésben és/vagy nagyobb a zajcsökkentés mértéke. Megvalósult zajcsökkentési intézkedések Intézkedések Átadás dátuma Zajcsökkentéssel érintett lakosszám (l) [fő] Költség (k) [mft] << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> Folyamatban lévő zajcsökkentési intézkedések Forgalomtervezés elkerülő út létesítésével Területhasználattervezés Műszaki intézkedések a zajforrásoknál - az útburkolat cseréje A zaj csökkentése terjedés közben Forgalomtervezés elkerülő út létesítésével Területhasználattervezés Műszaki intézkedések a zajforrásoknál - az útburkolat cseréje A zaj csökkentése terjedés közben Intézkedések Átadás dátuma Zajcsökkentéssel érintett lakosszám (l) [fő] Költség (k) [mft] << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> 9

Előkészítés alatt álló zajcsökkentési intézkedések Intézkedések Átadás dátuma Zajcsökkentéssel érintett lakosszám (l) [fő] Költség (k) [mft] << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> Zajcsökkentési intézkedések - 5 éves időszakra Intézkedés Forgalomtervezés: - elkerülő út létesítése Zaj- Becsült csökkentéssel K ö l t s é g Költség (k) zajemisszió érintett Lakosszám [mft] csökkenés lakosszám (l) [mft/fő] L [db] [fő] << >> << >> << >> << >> << >> << >> Érintett útszakasz / intézmény Előrebecsült zajvédelmi hatékonyság index: L *l k Forgalomtervezés elkerülő út létesítésével Területhasználattervezés Műszaki intézkedések a zajforrásoknál - az útburkolat cseréje A zaj csökkentése terjedés közben Területhasználattervezés Az út két oldalán legalább 40-40m-s védőtávolság biztosítja a stratégiai küszöbérték túllépésének az elkerülését, azonban a legalább 20 db értékű zajterhelés csökkentéshez legalább 200-200 m- es védőtávolság kerüljön kijelölésre, amelyen belül nem kerül sor a terület lakóterületté történő átminősítésére Műszaki intézkedések a zajforrásoknál - az útburkolat cseréje A zaj csökkentése terjedés közben << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> 10

Zajcsökkentési intézkedések - Hosszú távú stratégia Intézkedés Forgalomtervezés: - elkerülő út létesítése Zaj- Becsült csökkentéssel K ö l t s é g Költség (k) zajemisszió érintett Lakosszám [mft] csökkenés lakosszám (l) [mft/fő] L [db] [fő] << >> << >> << >> << >> << >> << >> Érintett útszakasz / intézmény Előrebecsült zajvédelmi hatékonyság index: L *l k Területhasználattervezés: Az út két oldalán legalább 40-40 m-es védőtávolság biztosítja a stratégiai küszöbérték túllépésének az elkerülését, azonban a legalább 20 db értékű zajterhelés csökkentéshez legalább 200-200 m- es védőtávolság kerüljön kijelölésre, amelyen belül nem kerül sor a terület lakóterületté történő átminősítésére Műszaki intézkedések a zajforrásoknál - az útburkolat cseréje A zaj csökkentése terjedés közben << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> 11

ZAJCSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK RANGSOROLÁSA <<TELEPÜLÉS NEVE >> A rangsorolás alapja a zajvédelmi hatékonyság. Külön szerepelnek az ötéves időtávlatra vonatkozó intézkedések és a hosszú távú stratégia intézkedései. Zajcsökkentési intézkedések - 5 éves időszakra 1. << >> 2. << >> Intézkedések rangsorban Becsült költség Nettó mft << >> << >> Zajcsökkentési intézkedések - Hosszú távú stratégia 1. << >> 2. << >> Intézkedések rangsorban Becsült költség Nettó mft << >> << >> Zajcsökkentési intézkedések becsült költsége összesen Becsült költség Nettó mft << >> 12

Zajtérképezett útszakasz(ok): <<ábra az érintett szakaszok kezdő- és végpontjainak megjelölésével>> Zajtérképezett útszakasz 13

Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet és 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet szerint 2015 <<GYORSFORGALMI ÚT MEGNEVEZÉSE>> Évi 3 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító gyorsforgalmi utak 1

Az érintett útszakaszok adatai: << gyorsforg. út jele>> <<út rangja>> Út jele: Útkategória kezdő km szelvény vég km szelvény hossz (km) << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> Általános adatok Megye: Illetékes megyei kormányhivatal: Érintett települések: Az útszakasz az alábbi települések közigazgatási területén halad át: A környezet jellemzése: <<település neve>> Az <<gyorsforgalmi út jele>> zajtérképezett szakasza jellemzően <<övezeti besorolás>> övezeti besorolású. <<település neve>> Az <<gyorsforgalmi út jele>> zajtérképezett szakasza jellemzően <<övezeti besorolás>> övezeti besorolású. 2

Érintettség adatok L den mutató Azon személyek becsült teljes száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott L den értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 55-59, 60-64, 65-69, 70-74, >75 db. Érintettség adatok L éjjel mutató Érintett útszakasz: <<gyorsforg. út jele>> <<út rangja>> lakosságszám iskolák, kórházak óvodák száma száma 55-59 db: << >> << >> << >> 60-64 db: << >> << >> << >> 65-69 db: << >> << >> << >> 70-74 db: << >> << >> << >> 75 db: << >> << >> << >> Azon személyek becsült teljes száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott L éjjel értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 50-54, 55-59, 60-64, 65-69, >70 db. Érintett útszakasz: <<gyorsforg. út jele>> <<út rangja>> lakosságszám iskolák, kórházak óvodák száma száma 50-54 db: << >> << >> << >> 55-59 db: << >> << >> << >> 60-64 db: << >> << >> << >> 65-69 db: << >> << >> << >> 70 db: << >> << >> << >> Érintettség adatok csendes homlokzat és fokozott zajszigetelés L den mutató Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakásokban, amelyek rendelkeznek a) a zaj elleni fokozott hangszigeteléssel, ami az épületnek a környezeti zajok egy vagy több típusa elleni fokozott hangszigetelését jelenti, olyan szellőző vagy légkondicionáló berendezésekkel, amelyek mellett a környezeti zaj elleni fokozott hangszigetelés biztosítható. Fokozott hangszigetelésűnek kell tekinteni azokat a homlokzatokat, ahol a meghatározott stratégiai küszöbértéket vagy környezeti zajterhelési határértéket meghaladó zajterhelés miatt, zajvédelmi intézkedés hatására olyan nyílászárókat építettek be, amelyekkel a helyiségekben a belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek; b) csendes homlokzattal, ami a lakóépületnek azon homlokzatát jelenti, ahol az adott típusú zajforrás által kibocsátott zaj L den értéke a talajszint felett 4 méterrel és a homlokzat előtt 2 méterrel mérve több, mint 20 db-lel kisebb a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelésnél. Érintett útszakasz: <<gyorsforg. út jele>> <<út rangja>> Lakos szám: Csendes homlokzat Fokozott hangszigetelés 3

55-59 db: << >> << >> 60-64 db: << >> << >> 65-69 db: << >> << >> 70-74 db: << >> << >> >75 db: << >> << >> Érintettség adatok csendes homlokzat és fokozott zajszigetelés L éjjel mutató Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakásokban, amelyek rendelkeznek a) a zaj elleni fokozott hangszigeteléssel, ami az épületnek a környezeti zajok egy vagy több típusa elleni fokozott hangszigetelését jelenti, olyan szellőző vagy légkondicionáló berendezésekkel, amelyek mellett a környezeti zaj elleni fokozott hangszigetelés biztosítható. Fokozott hangszigetelésűnek kell tekinteni azokat a homlokzatokat, ahol a meghatározott stratégiai küszöbértéket vagy környezeti zajterhelési határértéket meghaladó zajterhelés miatt, zajvédelmi intézkedés hatására olyan nyílászárókat építettek be, amelyekkel a helyiségekben a belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek; b) csendes homlokzattal, ami a lakóépületnek azon homlokzatát jelenti, ahol az adott típusú zajforrás által kibocsátott zaj L den értéke a talajszint felett 4 méterrel és a homlokzat előtt 2 méterrel mérve több, mint 20 db-lel kisebb a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelésnél. Érintett útszakasz: <<gyorsforg. út jele>> <<út rangja>> Csendes homlokzat Fokozott hangszigetelés Lakos szám: 50-54 db: << >> << >> 55-59 db: << >> << >> 60-64 db: << >> << >> 65-69 db: << >> << >> 70 db: << >> << >> 4

Értékelés zajforrás: közúti közlekedés Érintett útszakasz: <<gyorsforg. út jele>> <<út rangja>> TERHELÉS L den mutató L éjjel mutató << >> Általános jellemzés Leginkább terhelt területek Kedvező adottságú, csendes területek << >> << >> << >> 5

KONFLIKTUS (érintettség) Általános jellemzés Konfliktussal leginkább terhelt területek L den mutató << >> << >> << >> << >> L éjjel mutató 6

Stratégiai küszöbérték A stratégiai küszöbértéket több mint 10 db értékkel meghaladó területek (a zajterhelés meghaladja a 73 db, illetve a 65 db értéket) Megjegyzés: A túllépés szemléltetése céljából közöljük az L den és L éjjel mutatóra vonatkozó zajtérképek egy-egy jellegzetes részletét. A közölt részlet jellemző a vizsgált útszakaszra. L den mutatóra: 63 db <<megye megnevezése>>: << >> <<megye megnevezése>>: << >> L éjjel mutatóra: 55 db <<megye megnevezése>>: << >> <<megye megnevezése>>: << >> 7

Stratégiai küszöbérték A stratégiai küszöbértéket legfeljebb 10 db értékkel meghaladó területek Megjegyzés: A túllépés szemléltetése céljából közöljük az L den és L éjjel mutatóra vonatkozó zajtérképek egy-egy jellegzetes részletét. A közölt részlet jellemző a vizsgált útszakaszra. L den mutatóra: 63 db <<megye megnevezése>>: << >> <<megye megnevezése>>: << >> L éjjel mutatóra: 55 db <<megye megnevezése>>: << >> <<megye megnevezése>>: << >> 8

Zajcsökkentési lehetőségek Lehetséges zajcsökkentési megoldások az intézkedési tervben a) forgalomtervezés -a forgalomsűrűség csökkentése - sebességkorlátozás, forgalomcsillapítás - a nehézjárművek részarányának csökkentése <<gyorsforg. út jele>> <<út rangja>> A zajcsökkentési megoldás adaptálása a vonalas létesítmény stratégiai zajtérképezése sajátosságainak a figyelembevételével A gyorsforgalmi utak alapvetően a települések elkerülésével valósultak meg, elkerülő út létesítése ez esetben tehát nem merül fel zajcsökkentési megoldásként. A sebességkorlátozás gyorsforgalmi utak esetében a szolgáltatási színvonal indokolatlan mértékű csökkenését jelentené, ezért nem javasolt megoldás. b) területhasználat-tervezés 1 A településen kívül vezető utak esetében (így a gyorsforgalmi utak esetében általában) javasolható, hogy a nagyforgalmú út környezetében védőtávolság kerüljön kijelölésre, amelyen belül nem kerül sor a terület lakóterületté történő átminősítésére. c) műszaki intézkedések a zajforrásoknál - az útburkolat cseréje d) csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése - a járműpark felújítása e) a zaj csökkentése terjedés közben, passzív védelem A gyorsforgalmi utak esetében a burkolat közbiztonsági szempontok miatt kiváló állapotban van, a kopóréteg akusztikai tulajdonságai reálisan megvalósítható beavatkozással érdemben nem javíthatóak. A nagyforgalmú utakon nem helyi, önkormányzati döntés kérdése a járműpark összetétele. A korszerű tömegközlekedési járművek beszerzése elsősorban nem a kis zajhatásuk miatt történik, a zajterheléshez adott (csökkentett) járulékuk igen kicsi. A járműpark felújításának zajhatása a stratégiai zajtérképezés eszközeivel közvetlenül nem becsülhető, mivel a becslés a számítási módszer állandóinak a megváltoztatását igényli. A járműpark összetételének a zajemisszió csökkenésére kifejtett hatása az intézkedési terv időtartamán túlnyúló időtávlatban jut csak érvényre. A zajárnyékoló létesítmények alkalmazhatósága gyorsforgalmi utak mentén hatékony, javasolható zajcsökkentési megoldás. A passzív védelem alkalmazására elvi korlátozás nincs. Ugyanakkor a másodlagos védelemként a beltéri zaj csökkentésére irányuló passzív védelem egyedi jellege miatt azt nem vettük számításba az infrastrukturális megközelítéssel készült intézkedési terv A zajcsökkentéssel érintett lakosszám A zajtérképezett útszakasz térségében kimutatott teljes lakosszám. --- A módosítással érintett zajtérképezett útszakasz térségében kimutatott lakosszám. A zajtérképezett útszakasz térségében kimutatott teljes lakosszám. A módosítással érintett zajtérképezett útszakasz térségében, az útnak a zajárnyékolással ellátott oldalán kimutatott teljes lakosszám, ill. a passzív védelemben részesített lakosszám. 1 A zajvédelem miatt szükséges védőtávolságok lásd az Általános leírás c. dokumentumban. 9

f) szabályozási vagy gazdasági intézkedések, ösztönzők. keretében. A zajcsökkentés érdekében kialakított, a település egészét érintő, átfogó koncepció a fragmentált úthálózatra (kiragadott útszakaszok) vonatkozó stratégiai zajtérképekre alapozva nem dolgozható ki. A zajtérképezett útszakasz térségében kimutatott teljes lakosszám. 10

ZAJCSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK <<GYF. ÚT JELE>> <<ÚT RANGJA>> Az első három táblázat a stratégiai zajtérképek alapadatainak felvétele (2011) óta megvalósult / jelenleg folyamatban lévő / előkészítés alatt álló, zajvédelmi szempontból hatással bíró beruházások alapadatait tartalmazza. Az ezt követő két táblázatban a rövid távra (5 éves időszak), ill. a hosszú távra javasolt zajcsökkentési intézkedéseket mutatjuk be. Az intézkedések költség-haszon elemzése során a stratégiai zajtérképezés keretében rendelkezésre álló adatok felhasználásával egy olyan mutatószámot képezünk, amelyben a keletkezett haszon arányos a zajhelyzet javulásával érintett lakosszámmal. A költség-haszon arány tehát a zajhelyzet javulásával érintett lakosszámra vetített fajlagos költséggel jellemezhető. A stratégiai zajtérképezés keretei között vizsgált úthosszak és érintettség mellet az externáliák becslése egyrészt bizonytalan, másrészt a közvetlen költségekhez képest kevés járulékot képviselnek, ezért a továbbiakban ezek alakulását nem elemezzük. Az intézkedések költséghatékonyságát az adott költséggel elérhető becsült zajterhelés csökkenés és az érintett lakosszám jellemzi. Ennek megfelelően, a stratégiai zajtérképezés keretei között képezhető az intézkedéshez rendelt zajvédelmi hatékonyság index, amelynek magasabb értékéhez kedvezőbb költség-haszon arány tartozik, azaz ugyanakkora költséggel több ember részesül zajcsökkentésben és/vagy nagyobb a zajcsökkentés mértéke. Megvalósult zajcsökkentési intézkedések Intézkedések Átadás dátuma Zajcsökkentéssel érintett lakosszám (l) [fő] Költség (k) [mft] << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> Folyamatban lévő zajcsökkentési intézkedések Intézkedések Átadás dátuma Zajcsökkentéssel érintett lakosszám (l) [fő] Költség (k) [mft] << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> Előkészítés alatt álló zajcsökkentési intézkedések Területhasználattervezés A zaj csökkentése terjedés közben Területhasználattervezés A zaj csökkentése terjedés közben Területhasználattervezés A zaj csökkentése terjedés közben Intézkedések Átadás dátuma Zajcsökkentéssel érintett lakosszám (l) [fő] Költség (k) [mft] << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> 11

Zajcsökkentési intézkedések - 5 éves időszakra Intézkedés Területhasználattervezés Az út két oldalán legalább 120-120 m- es védőtávolság biztosítja a stratégiai küszöbérték túllépésének az elkerülését, azonban a legalább 20 db értékű zajterhelés csökkentéshez legalább 350-350 m- es védőtávolság kerüljön kijelölésre, amelyen belül nem kerül sor a terület lakóterületté történő átminősítésére. A zaj csökkentése terjedés közben Zaj- Becsült csökkentéssel K ö l t s é g Költség (k) zajemisszió érintett Lakosszám [mft] csökkenés lakosszám (l) [mft/fő] L [db] [fő] << >> << >> << >> << >> << >> << >> Érintett útszakasz / intézmény Előrebecsült zajvédelmi hatékonyság index: L *l k << >> << >> << >> << >> << >> << >> Zajcsökkentési intézkedések - Hosszú távú stratégia Intézkedés Területhasználattervezés: Az út két oldalán legalább 120-120m-s védőtávolság biztosítja a stratégiai küszöbérték túllépésének az elkerülését, azonban a legalább 20 db értékű zajterhelés csökkentéshez legalább 350-350 m- es védőtávolság kerüljön kijelölésre, amelyen belül nem kerül sor a terület lakóterületté történő átminősítésére. A zaj csökkentése terjedés közben Zaj- Becsült csökkentéssel K ö l t s é g Költség (k) zajemisszió érintett Lakosszám [mft] csökkenés lakosszám (l) [mft/fő] L [db] [fő] << >> << >> << >> << >> << >> << >> Érintett útszakasz / intézmény Előrebecsült zajvédelmi hatékonyság index: L *l k << >> << >> << >> << >> << >> << >> 12

ZAJCSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK RANGSOROLÁSA <<GYF. ÚT JELE>> <<ÚT RANGJA>> A rangsorolás alapja a zajvédelmi hatékonyság. Külön szerepelnek az ötéves időtávlatra vonatkozó intézkedések és a hosszú távú stratégia intézkedései. Zajcsökkentési intézkedések - 5 éves időszakra 1. << >> 2. << >> Intézkedések rangsorban Becsült költség Nettó mft << >> << >> Zajcsökkentési intézkedések - Hosszú távú stratégia 1. << >> 2. << >> Intézkedések rangsorban Becsült költség Nettó mft << >> << >> Zajcsökkentési intézkedések becsült költsége összesen Becsült költség Nettó mft << >> 13

Zajtérképezett útszakasz(ok): <<ábra az érintett szakaszok kezdő- és végpontjainak megjelölésével>> Zajtérképezett útszakasz 14

Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet és 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet szerint 2015 <<TELEPÜLÉS NEVE>> Évi 30 ezer szerelvénynél nagyobb forgalmat lebonyolító vasúti vonalak 1

Az érintett vasútvonalak adatai: << vonal száma>>. sz. vonal Vasútvonal Állomásköz << >>. sz. fővonal <<pl. Biatorbágy vá. Herceghalom vá.>> << >>. sz. fővonal << >>. sz. fővonal Általános adatok <<Település neve>> Település neve: << >> Igazgatási rang: <<Megyei jogú város / Város / Nagyközség / Község / Fővárosi kerület>> Megye: << >> Illetékes megyei kormányhivatal: << >> Lakóövezeti jelleg az útszakasz környezetében: << >> 2

Érintettség adatok L den mutató Azon személyek becsült teljes száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott L den értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 55-59, 60-64, 65-69, 70-74, >75 db. Település neve: << >> lakosságszám iskolák, kórházak óvodák száma száma 55-59 db: << >> << >> << >> 60-64 db: << >> << >> << >> 65-69 db: << >> << >> << >> 70-74 db: << >> << >> << >> 75 db: << >> << >> << >> Érintettség adatok L éjjel mutató Azon személyek becsült teljes száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott L éjjel értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 50-54, 55-59, 60-64, 65-69, >70 db. Település neve: << >> lakosságszám iskolák, kórházak óvodák száma száma 50-54 db: << >> << >> << >> 55-59 db: << >> << >> << >> 60-64 db: << >> << >> << >> 65-69 db: << >> << >> << >> 70 db: << >> << >> << >> Érintettség adatok csendes homlokzat és fokozott zajszigetelés L den mutató Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakásokban, amelyek rendelkeznek a) a zaj elleni fokozott hangszigeteléssel, ami az épületnek a környezeti zajok egy vagy több típusa elleni fokozott hangszigetelését jelenti, olyan szellőző vagy légkondicionáló berendezésekkel, amelyek mellett a környezeti zaj elleni fokozott hangszigetelés biztosítható. Fokozott hangszigetelésűnek kell tekinteni azokat a homlokzatokat, ahol a meghatározott stratégiai küszöbértéket vagy környezeti zajterhelési határértéket meghaladó zajterhelés miatt, zajvédelmi intézkedés hatására olyan nyílászárókat építettek be, amelyekkel a helyiségekben a belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek; b) csendes homlokzattal, ami a lakóépületnek azon homlokzatát jelenti, ahol az adott típusú zajforrás által kibocsátott zaj L den értéke a talajszint felett 4 méterrel és a homlokzat előtt 2 méterrel mérve több, mint 20 db-lel kisebb a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelésnél. Település neve: << >> Csendes homlokzat Fokozott hangszigetelés Lakos szám: 55-59 db: << >> << >> 60-64 db: << >> << >> 65-69 db: << >> << >> 70-74 db: << >> << >> 75 db: << >> << >> 3

Érintettség adatok csendes homlokzat és fokozott zajszigetelés L éjjel mutató Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakásokban, amelyek rendelkeznek a) a zaj elleni fokozott hangszigeteléssel, ami az épületnek a környezeti zajok egy vagy több típusa elleni fokozott hangszigetelését jelenti, olyan szellőző vagy légkondicionáló berendezésekkel, amelyek mellett a környezeti zaj elleni fokozott hangszigetelés biztosítható. Fokozott hangszigetelésűnek kell tekinteni azokat a homlokzatokat, ahol a meghatározott stratégiai küszöbértéket vagy környezeti zajterhelési határértéket meghaladó zajterhelés miatt, zajvédelmi intézkedés hatására olyan nyílászárókat építettek be, amelyekkel a helyiségekben a belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek; b) csendes homlokzattal, ami a lakóépületnek azon homlokzatát jelenti, ahol az adott típusú zajforrás által kibocsátott zaj L den értéke a talajszint felett 4 méterrel és a homlokzat előtt 2 méterrel mérve több, mint 20 db-lel kisebb a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelésnél. Település neve: << >> Csendes homlokzat Fokozott hangszigetelés Lakos szám: 50-54 db: << >> << >> 55-59 db: << >> << >> 60-64 db: << >> << >> 65-69 db: << >> << >> 70 db: << >> << >> 4

Értékelés zajforrás: vasúti közlekedés Település neve: << >> TERHELÉS L den mutató L éjjel mutató << >> Általános jellemzés Leginkább terhelt területek Kedvező adottságú, csendes területek << >> << >> << >> 5

KONFLIKTUS L (érintettség) den mutató Általános << >> << >> jellemzés Konfliktussal << >> << >> leginkább terhelt területek L éjjel mutató 6

Stratégiai küszöbérték L den mutatóra: 63 db L éjjel mutatóra: 55 db A stratégiai << >> küszöbértéket több, mint 10 db értékkel meghaladó területek (a zajterhelés meghaladja a 73 db, illetve a 65 db értéket) << >> Megjegyzés: A túllépés szemléltetése céljából közöljük az L den és L éjjel mutatóra vonatkozó zajtérképek egy-egy jellegzetes részletét. A közölt részlet jellemző a vizsgált útszakaszra. 7

Stratégiai küszöbérték A stratégiai küszöbértéket legfeljebb 10 db értékkel meghaladó területek L den mutatóra: 63 db << >> << >> L éjjel mutatóra: 55 db Megjegyzés: A túllépés szemléltetése céljából közöljük az L den és L éjjel mutatóra vonatkozó zajtérképek egyegy jellegzetes részletét. A közölt részlet jellemző a vizsgált útszakaszra. 8

Zajcsökkentési lehetőségek Lehetséges zajcsökkentési megoldások az intézkedési tervben a) forgalomtervezés - sebességkorlátozás - forgalomátirányítás A zajcsökkentési megoldás adaptálása a vonalas létesítmény stratégiai zajtérképezése sajátosságainak a figyelembevételével A vasúti forgalomban csak egészen kivételes esetben fogadható el a zajcsökkentési célú sebességkorlátozás. A szolgáltatási színvonal ugyanis nagymértékben összefügg (több más elem mellett) az eljutási idővel. A beruházások jelentős hányada éppen annak érdekében valósul meg, hogy az eljutási idő az adott viszonylaton csökkenjen. A fenti szempontok átbocsátási kapacitáshiányos vonalakon még nagyobb hangsúlyt kapnak. Alternatív útvonal hiányában forgalomátirányítás Budapest térségében nem tervezhető. b) területhasználat-tervezés 1 Általában javasolható, hogy a nagyforgalmú vasút környezetében védőtávolság kerüljön kijelölésre, amelyen belül nem kerül sor a terület lakóterületté történő átminősítésére c) műszaki intézkedések a zajforrásoknál A sín és a kerék érdességének csökkentése A pálya optimalizálása, alépítmények megválasztása d) csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése járműállomány fejlesztése, aerodinamikai zaj csökkentése e) a zaj csökkentése terjedés közben, passzív védelem A vasútüzemben a pályafenntartás / karbantartás elsődleges célja a biztonságos és folyamatos üzemvitel biztosítása és a szolgáltatási színvonal fenntartása /javítása, aminek járulékos hatása egyebek között a kisebb zajemisszió. A műszaki intézkedések zajemisszió csökkentő hatása a stratégiai zajtérképezés eszközeivel közvetlenül nem becsülhető, mivel a becslés a számítási módszer megváltoztatását igényli. A vasúti közlekedési beruházások egyik célja a szolgáltatási színvonal javítása. Számos vasúti beruházás esetében a szolgáltatási színvonal javítása a technológiai színvonal emelésével történik, aminek járulékos hatása egyebek között a kisebb zajemisszió. A fordított eset nem fordul elő (zajcsökkentési célú gördülőállomány fejlesztés, aminek járulékos hatása a szolgáltatási színvonal javulása). A járműpark felújításának zajhatása a stratégiai zajtérképezés eszközeivel közvetlenül nem becsülhető, mivel a becslés a számítási módszer állandóinak a megváltoztatását igényli. A zajárnyékoló létesítmények és a passzív védelem alkalmazására elvi korlátozás 1 A zajvédelem miatt szükséges védőtávolságokat lásd az Általános leírás c. dokumentumban <<Település neve>> A zajcsökkentéssel érintett lakosszám A módosítással érintett és zajtérképezett vonalszakasz térségében kimutatott teljes lakosszám. --- A módosítással érintett és zajtérképezett vonalszakasz térségében kimutatott lakosszám. A zajtérképezett vonalszakasz térségében kimutatott teljes lakosszám. A módosítással érintett és zajtérképezett 9

f) szabályozási vagy gazdasági intézkedések, ösztönzők nincs. Ugyanakkor a másodlagos védelemként a beltéri zaj csökkentésére irányuló passzív védelem egyedi jellege miatt azt nem vettük számításba az infrastrukturális megközelítéssel készült intézkedési terv keretében. A zajcsökkentés érdekében kialakított, átfogó koncepció a fragmentált vasút hálózatra (kiragadott vonalszakaszok) vonatkozó stratégiai zajtérképekre alapozva nem dolgozható ki. vonalszakasz térségében, a vonalnak a zajárnyékolással ellátott oldalán kimutatott teljes lakosszám. A zajtérképezett vonalszakasz térségében kimutatott teljes lakosszám. 10

ZAJCSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK <<TELEPÜLÉS NEVE >> Az első három táblázat a stratégiai zajtérképek alapadatainak felvétele (2011) óta megvalósult / jelenleg folyamatban lévő / előkészítés alatt álló, zajvédelmi szempontból hatással bíró beruházások alapadatait tartalmazza. Az ezt követő két táblázatban a rövid távra (5 éves időszak), ill. a hosszú távra javasolt zajcsökkentési intézkedéseket mutatjuk be. Az intézkedések költség-haszon elemzése során a stratégiai zajtérképezés keretében rendelkezésre álló adatok felhasználásával egy olyan mutatószámot képezünk, amelyben a keletkezett haszon arányos a zajhelyzet javulásával érintett lakosszámmal. A költség-haszon arány tehát a zajhelyzet javulásával érintett lakosszámra vetített fajlagos költséggel jellemezhető. A stratégiai zajtérképezés keretei között vizsgált úthosszak és érintettség mellet az externáliák becslése egyrészt bizonytalan, másrészt a közvetlen költségekhez képest kevés járulékot képviselnek, ezért a továbbiakban ezek alakulását nem elemezzük. Az intézkedések költséghatékonyságát az adott költséggel elérhető becsült zajterhelés csökkenés és az érintett lakosszám jellemzi. Ennek megfelelően, a stratégiai zajtérképezés keretei között képezhető az intézkedéshez rendelt zajvédelmi hatékonyság index, amelynek magasabb értékéhez kedvezőbb költség-haszon arány tartozik, azaz ugyanakkora költséggel több ember részesül zajcsökkentésben és/vagy nagyobb a zajcsökkentés mértéke. Megvalósult zajcsökkentési intézkedések forgalomtervezés - sebességkorlátozás - forgalomátirányítás területhasználattervezés műszaki intézkedések a zajforrásoknál 2 a sín és a kerék érdességének csökkentése a pálya optimalizálása, alépítmények megválasztása csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése 2 járműállomány fejlesztése, aerodinamikai zaj csökkentése a zaj csökkentése terjedés közben Intézkedések Átadás dátuma Zajcsökkentéssel érintett lakosszám (l) [fő] Költség (k) [mft] << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> Folyamatban lévő zajcsökkentési intézkedések Intézkedések Átadás dátuma Zajcsökkentéssel érintett lakosszám (l) Költség (k) [mft] 2 Az országos szintű fejlesztésekre vonatkozó információkat lásd az Általános leírás c. dokumentumban. 11

[fő] << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> Előkészítés alatt álló zajcsökkentési intézkedések forgalomtervezés - sebességkorlátozás - forgalomátirányítás területhasználattervezés műszaki intézkedések a zajforrásoknál 2 a sín és a kerék érdességének csökkentése a pálya optimalizálása, alépítmények megválasztása csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése 2 járműállomány fejlesztése, aerodinamikai zaj csökkentése a zaj csökkentése terjedés közben forgalomtervezés - sebességkorlátozás - forgalomátirányítás területhasználattervezés műszaki intézkedések a zajforrásoknál 2 a sín és a kerék érdességének csökkentése a pálya optimalizálása, alépítmények megválasztása csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése 2 járműállomány fejlesztése, aerodinamikai zaj csökkentése a zaj csökkentése terjedés közben Intézkedések Átadás dátuma Zajcsökkentéssel érintett lakosszám (l) [fő] Költség (k) [mft] << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> 12

Zajcsökkentési intézkedések - 5 éves időszakra Intézkedés Előrebecsült Zaj- Becsült zajvédelmi Érintett csökkentéssel K ö l t s é g Költség (k) zajemisszió hatékonyság útszakasz / érintett Lakosszám [mft] csökkenés index: intézmény lakosszám (l) [mft/fő] L [db)] L *l [fő] k << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> Zajcsökkentési intézkedések - Hosszú távú stratégia Intézkedés forgalomtervezés - sebességkorlátozás - forgalomátirányítás területhasználattervezés műszaki intézkedések a zajforrásoknál a sín és a kerék érdességének csökkentése a pálya optimalizálása, alépítmények megválasztása csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése járműállomány fejlesztése, aerodinamikai zaj csökkentése a zaj csökkentése terjedés közben forgalomtervezés - sebességkorlátozás - forgalomátirányítás területhasználattervezés műszaki intézkedések a zajforrásoknál a sín és a kerék érdességének csökkentése a pálya optimalizálása, alépítmények megválasztása csendesebb zajforrások kiválasztása és Zaj- Előrebecsült Becsült Érintett csökkentéssel K ö l t s é g zajvédelmi Költség (k) zajemisszió útszakasz / érintett Lakosszám hatékonyság index: [mft] csökkenés intézmény lakosszám (l) [mft/fő] L *l L [db)] [fő] k << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> << >> 13

előnyben részesítése járműállomány fejlesztése, aerodinamikai zaj csökkentése a zaj csökkentése terjedés közben << >> << >> << >> << >> << >> << >> 14

ZAJCSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK RANGSOROLÁSA <<TELEPÜLÉS NEVE >> A rangsorolás alapja a zajvédelmi hatékonyság. Külön szerepelnek az ötéves időtávlatra vonatkozó intézkedések és a hosszú távú stratégia intézkedései. Zajcsökkentési intézkedések - 5 éves időszakra 1. << >> 2. << >> Intézkedések rangsorban Becsült költség Nettó mft << >> << >> Zajcsökkentési intézkedések - Hosszú távú stratégia 1. << >> 2. << >> Intézkedések rangsorban Becsült költség Nettó mft << >> << >> Zajcsökkentési intézkedések becsült költsége összesen Becsült költség Nettó mft << >> 15

Zajtérképezett vasúti szakasz(ok): <<ábra az érintett szakaszok kezdő- és végpontjainak megjelölésével>> Zajtérképezett vasúti szakasz 16

Országos szintű vasúti zajterhelés-csökkentő hatású beruházások Megvalósult zajcsökkentési intézkedések Intézkedések Műszaki intézkedések a zajforrásoknál a sín és a kerék érdességének csökkentése a pálya optimalizálása, alépítmények megválasztása Csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése járműállomány fejlesztése, aerodinamikai zaj csökkentése Műanyag féktuskók alkalmazása: a 460 sorozatú villamos mozdonyokon az IB 116* típusra való áttérés (jelenleg átmenetileg főleg öntöttvas tuskók alkalmazása a beszerzési állapotok miatt). Műanyag féktuskók alkalmazása: maximum 100 km/h sebességű Bhv/Bdt sorozatú kocsikon néhány telephelyen többször több hónapig IB 116* kombi féktuskó (műanyag+öntöttvas keveréke) alkalmazása (jelenleg ez az üzemmód szünetel, több száz db IB 116* kombi féktuskó raktáron van). Műanyag féktuskók alkalmazása: egyes 416 sorozatú motorkocsikon korábban IB 80 típusú féktuskó alkalmazása (jelenleg az üzem szünetel, több száz db IB 80 típusú féktuskó raktáron van). Megvalósulás időpontja n.a. 25 db Traxx villamos mozdony beszerzése. 2010-2011 2 db IC+ prototípus kocsi forgalomba állítása. 2014 n.a. n.a. Folyamatban lévő zajcsökkentési intézkedések Intézkedések Műszaki intézkedések a zajforrásoknál a sín és a kerék érdességének csökkentése a pálya optimalizálása, alépítmények megválasztása Csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése járműállomány fejlesztése, aerodinamikai zaj csökkentése Megvalósulás időpontja Vontató és személyszállító járművek futófelületeinek folyamatosan karbantartása. A futófelületi hibák javításához szükséges kerékesztergák 2014-2015 beszerzése. A BME-vel közös kutatási projekt keretében hazai gyártású, folyamatban sínkamrába helyezhető zaj- és rezgéscsökkentő elem hatásának vizsgálata. Bhv, Bdt kocsik felújítása: az elővárosi jármű-felújítási n.a. program keretében 56 vezérlőkocsi és 56 mozdony került felújításra. Használt személykocsik üzembe állítása: az elővárosi járműfelújítási program keretében felújított 313 db kocsi állt n.a. üzembe. Új villamos motorvonatok (Flirt) beszerzése: a tervezett 30 db 2014-2015 szerelvényből 20 db érkezett, melyből 15 db állt forgalomba a 30a, 40a, 70-71 vonalakon. 55 db használt személykocsi beszerzése az ÖBB-től. 2015 Előkészítés alatt álló/tervezett zajcsökkentési intézkedések Intézkedések Műszaki intézkedések a zajforrásoknál Egyes pályaudvarra rendszeresített mozdonyok környezeti zaj mérése (MÁV zajvédelmi laboratórium) Megvalósulás időpontja 2015 1

a sín és a kerék érdességének csökkentése a pálya optimalizálása, alépítmények megválasztása Csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése járműállomány fejlesztése, aerodinamikai zaj csökkentése Általánosságban a járművek körültekintő beszerzése: n.a. korszerű, tárcsafékes, a zaj TSI-nek megfelelő járművek beszerzése, a legelavultabb, tuskós fékezésű személykocsik leselejtezése. Villamos motorvonatok esetében visszatápláló fék, dízel motorvonatoknál retarder alkalmazása. 6+15 db 200 ülőhelyes villamos motorvonat beszerzése. 2015-2016 6 db hálókocsi beszerzése a nemzetközi forgalomra. 2016-2017 115 db használt német kocsik korszerűsítése. 2016-2018 70 db nemzetközi forgalmú CAF kocsi felújítása. 2016-2018 Kb. 50 db 300 ülőhelyes villamos motorvonat beszerzése. 2020-ig 100 db IC+ személykocsi gyártása és forgalomba állítása. 2020-ig További kb. 100-150 db használt személykocsi beszerzése az 2020-ig ÖBB-től. Legalább 100 db vonali villamos mozdony beszerzése. 2020-2025 Legalább 100 db további IC+ kocsi forgalomba állítása. 2020-2025 Kb. 150 db regionális dízel motorvonat beszerzése. 2020-2030 2

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai Központ Fő közlekedési létesítmények stratégai zajvédelmi intézkedési tervei EU tagállami feladat Általános leírás Évi 3 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító közutak Évi 3 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító gyorsforgalmi utak Évi 30 ezer szerelvény áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító vasutak Budapest 2015. május

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai Központ Projekt megnevezése: Fő közlekedési létesítmények stratégai zajvédelmi intézkedési tervei EU tagállami feladat Témaszám: 2111-00-124 Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Projektvezető neve: Jakab Attila 1011 Budapest, Fő utca 44-50. Beosztás: központvezető Szervezeti egység: Közlekedésinformatikai Központ, KTI Nonprofit Kft. Dokumentum címe: Általános leírás Készítette: Dr. Balogh Edina... tudományos munkatárs aláírás Jóváhagyó: Jakab Attila... központvezető aláírás Közreműködött: Beer Lívia Horváth Dóra Schmelz Tamás Budapest 2015. május 2

TARTALOM 1 Előzmények... 4 2 Teljesítendő feladatok... 6 2.1 Jogszabályban előírt kötelezettségek... 6 2.2 Érintett szakaszok... 7 3 Akusztikai alapfogalmak... 10 4 Közlekedési zajterhelés... 13 4.1 Közlekedési zajforrások... 13 4.2 A zaj terjedése... 14 4.3 A közúti zaj mérséklésének műszaki lehetőségei... 15 4.3.1 Aktív zajcsökkentési lehetőségek... 15 4.3.2 Passzív zajcsökkentési lehetőségek... 17 5 A stratégiai zajtérképek általános jellemzői... 19 6 A stratégiai zajvédelmi intézkedési tervek általános jellemzői... 22 6.1 A Zajcsökkentési intézkedési terv szükségessége és tartalma... 22 6.2 Zajcsökkentési intézkedések... 22 6.3 Zajcsökkentési intézkedések rangsorolása... 30 6.4 Fajlagos költségek... 31 6.5 Becsült zajterhelés-csökkentő hatás... 32 6.6 Az érintett lakosság... 34 7 A stratégiai zajvédelmi intézkedési tervdokumentációk értelmezése... 35 7.1 Közutakra vonatkozó intézkedési tervek... 35 7.2 Gyorsforgalmi utakra vonatkozó intézkedési tervek... 39 7.3 Vasutakra vonatkozó intézkedési tervek... 41 3

1 ELŐZMÉNYEK Hazánk európai uniós tagságából következő kötelezettsége a környezeti zajterhelésnek a jogszabályokban leírt módon történő meghatározása és értékelése a stratégiai zajtérképek elkészítése, valamint a zajterhelés szinten tartása, illetve mérséklése érdekében végrehajtandó stratégiai intézkedések megfogalmazása a zajvédelmi intézkedési tervek összeállítása. 2002. június 25-én fogadta el az Európai Parlament és Tanács A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelvét (END). Az irányelv legfőbb eleme és lényege a stratégiai zajtérképek elkészítése, amelyek segítségével lehetővé válik az egyes tagállamok lakossági zajhelyzetének egységes elvek szerinti feltárása. A zajtérképeknek be kell mutatniuk az aktuális helyzetet, a zajterhelési küszöbérték túllépés mértékét és a lakosság érintettségét. A zajhelyzet további értékelése és kezelésének javasolt módszere a stratégiai zajtérképre épülő, a stratégiai zajtérképezés során meghatározott konfliktusos területekre vonatkozó intézkedési tervben kerül rögzítésre. A direktíva egységesíti a figyelembe veendő zajjellemzőket, a számítási módszereket, a környezeti zajterhelés zajtérképen történő megjelenítésének követelményeit, valamint az információk közlésének módját. A stratégiai zajtérképezés közvetlen eredményeként előállnak tehát: maguk a stratégiai zajtérképek, az ezek alapján meghatározott érintettségi adatok és a stratégiai intézkedési tervek. A zajtérképezéssel kapcsolatos EU feladatok ötévenkénti ütemekben valósulnak meg. Egy ütemen belül az első 2 3 év során folynak az előkészítő munkálatok, ezt követően a stratégiai zajtérképek, majd az intézkedési tervek készülnek el. Az első ütemhez képest a másodikban bővült a vizsgálandó létesítmények köre; a már korábban vizsgált létesítmények esetében pedig az előző intézkedési terv összeállítása óta bekövetkezett változások nyomon követésére kerül sor a zajtérképek és intézkedési tervek felülvizsgálatával. Az első ütemben az évi 6 milliós forgalomnál nagyobb forgalmú közutakra, valamint az évi 60 ezer vonatáthaladásnál nagyobb forgalmú vasútvonalakra vonatkozóan készültek el a stratégiai zajtérképek és zajvédelmi intézkedési tervek. A zajtérképezés második ütemében a fő közlekedési létesítmények körében a 3 millió jármű/évnél nagyobb forgalmú országos közutak, a 30 000 szerelvény/évnél nagyobb forgalmú vasútvonalak stratégiai zajtérképeit és intézkedési terveit kell elkészíteni. A stratégiai zajtérképezés feladatát a KTI egy korábbi projekt keretében 2012-ig elvégezte, a zajtérképek rendelkezésünkre állnak. Jelen projekt célja a 3 millió jármű/évnél nagyobb forgalmú gyorsforgalmi utakra és egyéb országos közutakra, valamint a 30 000 szerelvény/évnél nagyobb forgalmú vasútvonalakra 4

vonatkozó stratégiai zajvédelmi intézkedési tervek elkészítése. Az intézkedési tervek elkészítése több mint 650 települést és mintegy 3 600 km-nyi teljes hosszúságú közlekedési létesítményt érint. Jelen feladat magában foglalja az 1. ütem során elkészült zajvédelmi intézkedési tervek felülvizsgálatát is. Az intézkedési tervek elkészítésének módszertanát a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet, továbbá a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapján alakítottuk ki, beleértve a javasolható zajvédelmi intézkedéseket, azok értékelését, a dokumentáció felépítését és tartalmát. A dokumentáció tartalmi és formai kialakításánál a jogszabályi követelmények teljesítésén túl további szempont, hogy az illetékesek számára átlátható és érthető módon közölje a tárgyban az érintettek szempontjából releváns információk lehető legteljesebb körét. 5

2 TELJESÍTENDŐ FELADATOK 2.1 JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRT KÖTELEZETTSÉGEK A 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 13. szerint az előző zajtérképezési ütem során elkészült intézkedési terveket felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell, ha a meglévő zajhelyzetet befolyásoló jelentősebb változás következik be, valamint elő kell állítani a második ütemben elkészült zajtérképek és érintettségi adatok alapján az újabb intézkedési terveket. A 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján az intézkedési tervnek minimálisan a következő információkat kell tartalmaznia: a számításba vett zajforrások leírása, az intézkedési terv készítésére kötelezettek megnevezése, a kapcsolódó jogszabályok megnevezése, a stratégiai küszöbértékek, a zajtérképezés eredményeinek összefoglalása, a zajterhelésnek kitett emberek becsült száma, a problémák és a fejlesztésre szoruló helyzetek feltárása, a közvélemény tájékoztatásáról szóló jelentés, a korábban végrehajtott, a folyamatban lévő és előkészítés alatt álló zajcsökkentési intézkedések, a zajcsökkentésre kötelezett által a következő öt év során megteendő intézkedések, hosszú távú stratégia és pénzügyi stratégia (költségvetések, költséghatékonysági felmérések, költség-haszon értékelések), az intézkedési terv végrehajtásának és eredményeinek értékelési módszere, a zajjal terhelt emberek számának becsült csökkenése. A hivatkozott rendelet 6. melléklete szerint az Európai Bizottság részére megküldendő adatok: a nagyforgalmú közutak, nagyforgalmú vasútvonalak általános leírása (elhelyezkedésük, méreteik és forgalmi adataik), a környezet jellemzése (a települések, terület felhasználási kategóriák, egyéb fontosabb zajforrások megnevezése), 6

a korábban végrehajtott zajcsökkentési programok és a folyamatban lévő zajvédelmi intézkedések, az alkalmazott számítási és mérési módszerek, azon személyek becsült teljes száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott L den értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 55 59, 60 64, 65 69, 70 74, >75 db, azon személyek becsült teljes létszáma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott L éjjel értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 50 54, 55 59, 60 64, 65 69, >70 db, ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakóépületekben, amelyek az adott zajtípus elleni fokozott hangszigeteléssel vagy csendes homlokzattal rendelkeznek (mind az L den, mind az L éjjel mutatóra vonatkozóan), az L den >55, 65, illetve 75 db zajterhelésű terület teljes (km 2 -ben kifejezett) nagysága. Minden ilyen területre meg kell adni továbbá az ott lévő lakóépületek és az ezeken élő emberek becsült teljes számát (100-ra kerekítve). Ha a fenti zajterhelésű területen belül város, község van, akkor ezek területén az 55 db és 65 db szintvonalakat stratégiai zajtérképen ábrázolni kell. Az összes fontosabb szempontra kitérő intézkedési terv legfeljebb tízoldalas összefoglalása. 2.2 ÉRINTETT SZAKASZOK A 3 millió jármű/évnél nagyobb forgalmú gyorsforgalmi utak és egyéb állami közutak, valamint a 30 000 szerelvény/évnél nagyobb forgalmú vasútvonalak hosszát a 2.1. táblázatban és a 2.2. táblázatban mutatjuk be, térképes ábrázolásuk a 2.1. ábra és a 2.2. ábra szerint látható. 2.1. táblázat Évente 3 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító közutak hossza Közút típusa Hossz [km] Összesen [km] gyorsforgalmi út 812 2696 első-és másodrendű út 1884 7

2.1. ábra A2012-ben zajtérképezett, évi 3 millió járműnél nagyobb forgalmat lebonyolító közutak 2.2. táblázat Évente 30 000 szerelvény áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító vasútvonalak hossza Vasútvonal Hossz [km] Összesen [km] 1. számú vonal 177 30. számú vonal 67 40. számú vonal 48 70. számú vonal 33 80. számú vonal 223 914 100. számú vonal 270 120. számú vonal 92 140. számú vonal 2 150. számú vonal 2 8

2.2. ábra A 2012-es ütemben zajtérképezett, évi 30 000 szerelvény áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító vasútvonalak A közúti és a vasúti térképen is jól megkülönböztethetők a különböző színekkel jelölt, eltérő forgalomnagysággal rendelkező szakaszok. Az első zajtérképezési ütemben felmért és a második ütemben felülvizsgálandó, legnagyobb forgalommal jellemzett szakaszokat jelzi a piros szín. A többi (narancssárga, citromsárga, zöld és szürke) színnel jelölt szakaszok képezik az első ütemhez képest a vizsgálandó létesítmények körének bővülését. 9

3 AKUSZTIKAI ALAPFOGALMAK A stratégiai zajvédelmi intézkedési tervek az érintettek széles köre számára nyújthatnak hasznos információt. Célunk ezért, hogy a zajvédelem területén nem jártas érdeklődők számára is értelmezhető dokumentumok szülessenek. E célból jelen fejezetben röviden bemutatjuk az intézkedési tervek megértéshez elengedhetetlenül szükséges akusztikai alapfogalmakat. Hangnyomásnak nevezzük a hang okozta, a statikus légnyomáshoz hozzáadódó változó nyomást, Pa-ban kifejezve. A hangnyomásszint jele L, és a hangnyomás négyzetéből, valamint a p 0 = 20 Pa vonatkoztatási hangnyomás négyzetéből számított hányados 10-es alapú logaritmusa, log(p/p 0 ) 2 db-ben kifejezve. A Bel [B] helyett a decibel [db] használata 10- zel való szorzást jelent. A 2 értékű kitevőt a 10log(p/p 0 ) 2 elé kiemelve: 20log(p/p 0 ). Ez a hangnyomásszint szokásos kifejezése (lásd 3.1. ábra 3.3. ábra). 3.1. ábra A hangnyomás és a hangnyomásszint fogalma I. 3.2. ábra A hangnyomás és a hangnyomásszint fogalma II. 10