Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

Hasonló dokumentumok
Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Membránpotenciál, akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

A sejtek membránpotenciálja (MP)

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

Egy idegsejt működése

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Membránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Érzékszervi receptorok

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Nusser Zoltan. Celluláris Idegélettani Laboratórium MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Budapest

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Biológiai membránok és membrántranszport

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Elemi idegi működések, az idegrendszer felépítése és működésének alapjai

Potenciálok. Elektrokémiai egyensúly

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

A kémiai szinapszis (alapok)

Speciális működésű sejtek

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Harmadik rész

Sejtek membránpotenciálja

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése

A somatomotoros rendszer

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Idegsejtek közötti kommunikáció

Neurofiziológia I. Schlett Katalin Élettani és Neurobiológiai Tanszék. tel: 8380 mellék

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

A nyugalmi potenciál megváltozása

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Az idegsejtek biofizikája. 1. Az egyensúlyi potenciál

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Az idegsejt elektrokémiai és

Az idegrendszer felépítése és működése

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!

A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektrotónusos potenciálok. - Ionális mechanizmusok -

Az idegsejtek diverzitása

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

Elektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Interneurális kommunikáció

FUSARIUM TOXINOK IDEGRENDSZERI HATÁSÁNAK ELEMZÉSE

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

Jelátvitel az idegrendszerben:

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

Sejtek közötti kommunikáció

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV

Az érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei

CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK. Dr. Virág László

Sejtek közötti kommunikáció

Mikroelektródás képalkotó eljárások Somogyvári Zoltán

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai. Neuronok izolálása I

Idegrendszer 1. systema nervosum. Általános jellemzés, idegszövet

Az agy sejtszerkezeti és működési vizsgálata. Élettani és Neurobiológiai Tanszék

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).

Ex vivo elektrofiziológia. Élettani és Neurobiológiai Tanszék

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Átírás:

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Élettani és Neurobiológiai Tanszék MTA-ELTE NAP B Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport Schlett Katalin

a kurzus anyaga elérhető: http://physiology.elte.hu/agykutatas.html jelszó: agykut2017

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Élettani és Neurobiológiai Tanszék MTA-ELTE NAP B Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport Schlett Katalin

Az idegsejtek alapvető felépítése

Az idegsejtek alapvető működése beérkező ingerületek összegzése AP kialakulása az ingerület (AP) terjedése transzmitter felszabadulás

Az idegsejtek membránja membránfehérjék eloszlása mozaikos: régiótól / funkciótól függő, szabályozott membránfehérje-összetétel glikoprotein glikolipid extracelluláris foszfolipidek poláros fej (hidrofil) zsírsavláncok (hidrofób) poláros fej (hidrofil) koleszterin fehérjék intracelluláris

Ionok átjutása a sejtmembránon keresztül passzív transzport aktív transzport diffúzió ioncsatorna transzporter pumpa fehérje szállító molekula nélkül szállító molekula segítségével ioncsatorna: ionok diffúziója a transzmembrán fehérje (átmenetileg) nyitott pórusán át; anyagáramlás az adott ionra ható elektrokémiai hajtóerőnek megfelelően (töltéstől és koncentrációtól függően) transzporter: ionok átjutása a transzporter fehérje reverzibilis konformációváltozása során; anyagáramlás az adott ion koncentrációgradiensének megfelelően pumpa fehérjék: ionok szállítása ATP-függő konformációváltozás során; anyagáramlás az adott ion koncentrációgradiensével ellentétesen

Ionok átjutása a sejtmembránon keresztül passzív transzport aktív transzport diffúzió ioncsatorna transzporter pumpa fehérje szivárgási állandóan nyitott pórus feszültség-függő membránpotenciáltól mechanoszenzitív ligand-vezérelt ligand (neurotranszmitter) kötődésétől sejtmembrán mechanikai változásától (pl. benyomódásától) függő térszerkezet-változás

A membránpotenciál kialakulása és fenntartása egyenlőtlen ioneloszlás a membrán két oldalán: a sejt belsejében magas K + és alacsony Na + koncentráció folyamatosan működő Na-K ionpumpa: Na + ionokat kifelé, K + ionokat befelé szállítja (elektrogén: 3Na + / 2K + ) szelektív membránpermeabilitás: a sejtmembrán K + ionokra nézve sokkal átjárhatóbb, mint Na + ionokra (Na + -ra nézve majdnem átjárhatatlan) a sejt besejében negatív töltésű, nem diffundáló ionok (fehérjék, nukleinsavak) vannak minden élő sejtre jellemző: -30 és -90 mv érték között

A membránpotenciál kialakulása és fenntartása extracelluláris tér Na + K + ATP Na + /K + ATPáz szivárgási K + csatorna feszültségfüggő ioncsatornák intracelluláris tér https://www.youtube.com/watch?v=jubbnwbx3hm How neurons work; by Campbell/Pearson

A membránpotenciál változása - alapfogalmak *: az a feszültség-érték, ahol az akciós potenciál kiváltódik membránpotenciál (mv) nyugalmi membránpotenciál a sejt nyugalmi állapotára jellemző membránpotenciál túllövés / csúcspotenciál 3: de- vagy hipopolarizáció küszöb potenciál* repolarizáció a transzmembrán potenciál "megfordulása": a membrán alatti terület pozitívabb lesz (ingerlékeny sejteknél) 1-2: hiperpolarizáció a membrán 2 felszíne közötti potenciálkülönbség csökken - a sejt belseje kevésbé negatív a nyugalmi membránpotenciál visszaállása a membrán 2 felszíne közötti potenciálkülönbség nő - a sejt belseje negatívabb lesz helyi (lokális) potenciál: a sejtmembrán kis részletén átmenetileg kialakuló potenciálváltozás

A helyi (lokális) potenciálok ioncsatorna nyitása külső ingerre: a membrán adott pontjára kiterjedő, átmenetileg megváltozó töltésviszonyok ionvándorlás az elektrokémiai hajtóerő alapján, a transzmembrán potenciáltól függő irányba (K + változó; Na +, Ca 2+ ált. befelé, Cl - ált. kifelé) hipopolarizáció: serkentő, excitatórikus potenciál (EPSP - excitatórikus posztszinaptikus potenciál) hiperpolarizáció: gátló, inhibitoros potenciál (IPSP - inhibitoros posztszinaptikus potenciál)

A helyi (lokális) potenciálok a lokális potenciál fokozatosan növelhető (gradálható): nagyobb ingerintenzitás (azaz pl. több receptor aktivációja) nagyobb potenciálváltozást vált ki membránpoteniciál [mv] EPSP EPSP EPSP nyugalmi mp. [mv] EPSP nyugalmi mp. ingererősség ingerlékeny sejtek: ha a helyi potenciál eléri a küszöbpotenciált, akciós potenciál alakul ki

A helyi (lokális) potenciálok összegződése tér- és időbeli összegződés (szummáció): egyedi, kismértékű helyi potenciálok nagysága összegződik térben időben preszinaptikus neuron posztszinaptikus neuron preszinaptikus neuron posztszinaptikus neuron membránpotenciál [mv] akciós potenciál küszöbpotenciál egyszerre membránpotenciál [mv] küszöbpotenciál akciós potenciál sokszor

Az akciós potenciál (AP) kialakulása ingerlékeny sejtek membránján: ideg-, izomsejtek, egyes receptorok vagy szekréciós sejtek sejttípusra jellemző, állandó alak és időbeli lefutás küszöb feletti ingerre gyors depolarizáció, minden vagy semmi membránpotenciál [mv] depolarizáció repolarizáció utó-hiperpolarizáció depolarizáció küszöb potenciál nyugalmi membránpotenciál

Az akciós potenciál (AP) kialakulása közvetlen előzménye: a helyi potenciál megváltozása (hipopolarizáció) ha a hipopolarizáció mértéke eléri a küszöb potenciált: 1. gyors, feszültség-függő Na + csatornák rövid időre kinyitnak Na + csatorna K + csatorna gyors Na + beáramlás: depolarizáció 2. késői, feszültség-függő K + csatornák nyitnak gyors K + kiáramlás: re- és hiperpolarizáció a feszültség-függő csatornák bezáródása után a nyugalmi membránpotenciált a folyamatosan működő Na + -K + ATPáz állítja vissza

Az akciós potenciál (AP) kialakulása extracelluláris tér Na + K + ATP Na + /K + ATPáz feszültségfüggő Na + ioncsatornák feszültségfüggő K + ioncsatornák intracelluláris tér https://www.youtube.com/watch?v=jubbnwbx3hm How neurons work; by Campbell/Pearson

Az akciós potenciál (AP) terjedése az AP változatlan amplitúdóval terjed a membránon: minden-vagy-semmi törvénye a küszöbingert meghaladó kiváltó inger nagysága az AP amplitúdóját nem befolyásolja, de az AP sorozat frekvenciáját szabályozza az AP terjedési sebességét az axon átmérője és a mielin-borítottság szabályozza membránpoteniciál [mv] ingererősség küszöbinger küszöb alatti inger akciós potenciál küszöb feletti inger küszöbpot. nyugalmi mp.

Az akciós potenciál terjedése extracelluláris tér Na + K + ATP feszültségfüggő Na + ioncsatornák feszültségfüggő K + ioncsatornák intracelluláris tér https://www.youtube.com/watch?v=jubbnwbx3hm How neurons work; by Campbell/Pearson

A szinaptikus jelátvitel (neurotranszmisszió) https://www.youtube.com/watch?v=ibzfwtdtong How synapses work; by Andres Cortez

A szinaptikus jelátvitel (neurotranszmisszió)

A szinaptikus jelátvitel (neurotranszmisszió)

A szinaptikus jelátvitel (neurotranszmisszió)

A szinaptikus jelátvitel (neurotranszmisszió)

A szinaptikus jelátvitel (neurotranszmisszió)

A szinaptikus jelátvitel (neurotranszmisszió) (sejttesten / axondombnál)

Mikor tüzel egy idegsejt? Szinaptikus integráció preszinaptikus neuron(ok) sejttest dendritek axondomb posztszinaptikus neuron Ranvier-féle befűződések neurotranszmitter felszabadulás dendritek és a sejttest posztszinapszisain kialakuló helyi potenciálváltozások axondomb: AP terjedése potenciálváltozások összegzése küszöbpotenciál elérése, akciós potenciál (AP) kialakulása

Mikor tüzel egy idegsejt? Szinaptikus integráció https://www.youtube.com/watch?v=ibzfwtdtong How synapses work; by Andres Cortez

Mikor tüzel egy idegsejt? Szinaptikus integráció preszinaptikus serkentő bemenetek axondomb: AP kiváltás az akciós potenciál kialakulása a dendritfára és a sejttestre beérkező serkentő és gátló helyi potenciálok összegződésétől függ preszinaptikus gátló bemenet analóg digitális jelfeldolgozás

Az idegsejtekben az ioncsatornák eloszlása térben szabályozott membránfehérjék eloszlása mozaikos: régiótól / funkciótól függő, szabályozott membránfehérje-összetétel -> potenciálváltozások összegződését és terjedését, így a szinaptikus integrációt is befolyásolja

Az idegsejtekben az ioncsatornák eloszlása térben szabályozott membránfehérjék eloszlását szerteágazó intracelluláris szabályozó mechanizmusok irányítják

Az idegi plaszticitás: adaptív változások a hálózati működés során https://www.youtube.com/watch?v=8vo-rcvmgbi The plastic brain; Camillia Matuk, Univ. Toronto

Szinaptikus plaszticitás: rövid és hosszú távú hatások asszociatív (Hebb-féle) plaszticitás: a szinaptikus kapcsolat relatív erősségének aktivitás-függő változása ( fire together wire together ) - rövid távú: facilitáció (erősítés) depresszió (gyengítés) - hosszú távú LTD (long-term depression; hosszú távú hatékonyságcsökkenés) LTD LTP LTP (long-term potentiation; hosszú távú hatékonyságnövekedés)

Molekuláris változások a szinaptikus plaszticitás alatt a szinapszisok alakja és molekuláris összetevői a hosszú távú szinaptikus plaszticitás során tartósan megváltoznak transzmitter receptorok LTD LTP aktin sejtváz posztszinapszis: dendrittüske szinaptikus hatékonyság csökken: transzmitter receptorok mennyisége csökken posztszinapszis (dendrittüske) zsugorodik aktin vázrendszer leépül szinaptikus kapcsolatok megszűnnek posztszinapszis: dendrittüske preszinapszis szinaptikus hatékonyság nő: transzmitter receptorok mennyisége nő posztszinapszis (dendrittüske) megnagyobbodik aktin polimerizáció fokozódik új szinaptikus kapcsolatok alakulnak ki

A strukturális plaszticitás vizsgálata élő állatokban Young és mtsai., Nature 2009 a szinapszisok ki- és átalakulása időben követhető Berning et al., Science 2012

Az idegi működés vizsgálati lehetőségei sejttenyészetekben

Molekuláris folyamatok vizsgálata tenyésztett idegsejtekben embrionális hippokampusz sejtjeinek izolálása és tenyésztése agyszövet enzimatikus emésztés 37 ºC, 15 min sejtszámolás szuszpendálás Curr. Prot. Neurosci., 3.2 kiültetés Petri-csészébe 1 mm idegsejt-hálózatok

Molekuláris folyamatok vizsgálata tenyésztett idegsejtekben az idegsejtek fejlődése, a szinaptikus kapcsolatok ki- és átalakulása során lejátszódó változások jól vizsgálhatóak dendritek (DIV) axon növekedési kúp axon Dotti et al., 1988 ~4-6 ~10-20 >30 >10 nap h kiültetés után

Molekuláris folyamatok vizsgálata tenyésztett idegsejtekben nyúlványnövekedés, szinaptikus kapcsolatok kialakulása 8 óra hosszú felvétel 3 nap hosszú felvétel

Molekuláris folyamatok vizsgálata tenyésztett idegsejtekben szinaptikus kapcsolatok működése, hálózati aktivitás változása folt-feszültségzár elektrofiziológiai (patch clamp) mérések

Molekuláris folyamatok vizsgálata tenyésztett idegsejtekben fluoreszcensen jelzett fehérjék termeltetése idegsejtekben reagens plazmid DNS transzfekció >24h: fluoreszcens sejtek 100 µm sejtmagok zöld fluoreszcens fehérje

Molekuláris folyamatok vizsgálata tenyésztett idegsejtekben fluoreszcensen jelzett fehérjék termeltetése idegsejtekben: dendrittüskék alakváltozásának követése 5 µm 15 perc hosszú felvétel 5 µm

Molekuláris folyamatok vizsgálata tenyésztett idegsejtekben fluoreszcensen jelzett fehérjék termeltetése idegsejtekben: aktin átépülés dinamikájának mikroszkópos követése aktin-gfp FRAP: fluoreszcens jelvisszatérítés fakítást követően

Molekuláris folyamatok vizsgálata tenyésztett idegsejtekben fluoreszcensen jelzett fehérjék termeltetése idegsejtekben: sejtfelszíni receptorkészlet változásának elemzése sejtfelszíni biotiniláció élő sejtes ellenanyag-jelölés

Az Idegi Sejtbiológiai kutatócsoport tagjai Schlett Katalin, biológus Szűcs Attila, fizikus Tárnok Krisztián, biológus Bencsik Norbert, biológus Micska Brigitta, technikus Liliom Hanna, predoktor Pusztai Szilvia, PhD hallgató Rátkai Anikó, PhD hallgató Ignácz Attila, MSc hallgató Hernáth Ferenc, MSc hallgató Szabó Adrienn, MSc hallgató Abril Gamboa, MSc hallgató Csehó Fruzsina, BSc hallgató Lajer Panna, BSc hallgató Nagy-Herczeg Domonkos, BSc hallg. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Élettani és Neurobiológiai Tanszék