Tartalomjegyzék 1. NEVELÉSI PROGRAM 3 1.1 Helyzetelemzés 3 1.1.1 Tartalmi szabályozás új dokumentumai 5 1.2 Pedagógiai alapelvek és értékek - iskolánk pedagógiai hitvallása 5 1.3 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka pedagógiai céljai, feladatai 6 1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere 7 1.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 8 1.5.1 A fejlesztés kiemelt területei 9 1.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 10 1.7 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 12 1.8 Pedagógusok feladatai 15 1.8.1 Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai 17 1.9 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 18 1.9.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 18 1.9.2 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 19 1.9.3 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 21 1.9.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 23 1.9.5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 24 1.9.6 Fogyatékkal élő tanulók fejlesztésére vonatkozó célrendszer 24 1.10 Tanulói részvételi jogok az intézményi döntési folyamatokban 25 1.11 Tanulókat érintő helyi szabályok 27 1.11.1 Tanulmányok alatti vizsgák 27 1.11.2 Felvétel és átvétel szabályozása 27 1.12 Kapcsolattartás formái 28 1.12.1 A szülők, a tanulók és a iskolai pedagógusok együttműködésének formái 29 1.12.2 Kapcsolattartás iskolánk partnereivel 29 1
v 2. HELYI TANTERV 30 2.1 Választott kerettanterv és óratervezetek 32 2.2 Tankönyvek kiválasztásának elvei 33 2.3 A NAT pedagógiai feladatainak helyi szabályozása 33 2.3.1 Fejlesztési területek, nevelési célok 33 2.3.2 Kulcskompetenciák fejlesztése 35 2.3.3 Egészségnevelés 37 2.3.3.1 Elsősegély-nyújtási alapismeretek 38 2.3.4 Környezeti nevelési program 39 2.3.5 Fogyasztóvédelem 42 2.3.6 Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás megelőzése, konfliktuskezelés 43 2.4 Mindennapos testnevelés 46 2.5 Ellenőrzés, értékelés 46 2.5.1 Tanulmányi munka, számonkérések rendje 46 2.5.2 Magasabb évfolyamra lépés feltételei 48 2.5.3 Magatartás, szorgalom értékelése 50 2.5.4 Jutalmazás 53 2.6 Házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai 54 2.7 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 54 2.9 Tanulók fizikai állapotának mérése 56 2.9 Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 56 2.9.1 Integrációs pedagógiai rendszer 56 2.10 Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési programja 58 2.11 Hagyományőrzés 59 2.12. A pedagógiai program teljesítésének feltétele 61 2.13. Záradékok 62 2
1. NEVELÉSI PROGRAM A tanárt nem a pápaszem, a notesz és a tekintély teszi, hanem a lélek és az értelem csodálatosan egyesült fogékonysága a gyermek álmai és vágyai iránt /Juhász Gyula/ 1.1 Helyzetelemzés Kisgyőr község a Bükk hegység délkeleti részén elhelyezkedő település, melyhez közigazgatásilag hozzátartozik a 4 kilométernyire lévő Mocsolyástelep. A környék már a bronzkor óta folyamatosan lakott terület, a település körül több földvár maradványa látható. Kisgyőr Község Önkormányzata az előző években nagy hangsúlyt fektet a közoktatás fejlesztésére. Olyan oktatási programok kerültek bevezetésre, amelyek biztosítják az itt képzett tanulók számára az esélyegyenlőséget, a továbbtanulás feltételeinek a javítását. A pedagógusok szerető-szigorú elvárása, odafigyelése is pótolhatja a meglévő hiányosságok egy részét. Ezt szolgálja a szabadon választott tantárgyak széles köre, a hagyományápolás és a szabadidős foglalkozások, programjainak széles skálája is. Tanulólétszámunk 130-150 fő körül mozog, az egyes évfolyamok közti arányuk egyenetlenül oszlik meg, mely meghatározza az tanulócsoportok számát is. A lakosság helyzetéből adódóan viszonylag magas a veszélyeztetett tanulók aránya, átlagosan 11,5 %, a hátrányos helyzetű tanulók aránya pedig 31 %, illetve viszonylag sok a kisebb-nagyobb magatartászavarral küszködő gyermek. Így az iskolában szükséges és indokolt lenne a kisebb csoportok kialakítása. Az iskola a századforduló táján épült, 30 évvel ezelőtt újították fel. Az épület egyes részei egészségtelenek, a gyermekek több mint fele szükségtanteremben tanul. Szaktantermek, szertárak nincsenek. Az iskolában nincs hely a tornaterem és a könyvtár számára, így ezek egy másik épületben (a faluházban) lettek kialakítva. Évek óta pályázunk új intézmény komplexum építésére, de sajnos ez idáig nem jártunk sikerrel. A körülmények ellenére igyekszünk esztétikussá, barátságossá tenni környezetünket, és úgy eljuttatni tanulóinkat a pályaválasztásig, hogy egyenlő eséllyel tudjanak részt venni a középiskolai képzésben. 3
Minden nevelőnk rendelkezik a munkakör ellátásához előírt képesítésekkel és legtöbbjük már kb. 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a tanítás terén. Szakos ellátottság terén vannak problémáink, melyeket óraadókkal, vagy nem szakos, de jól felkészült pedagógus alkalmazásával próbálunk áthidalni. Iskolánkban a tanulók erkölcsi világnézeti nevelése képzett református és katolikus hitoktatók közreműködésével történik. Jelenlétük jól kiegészíti nevelőink ilyen irányú munkáját. Tanítványaink a Garabonciás Művészeti Iskola keretében néptánc, szintetizátor szakon képezhetik magukat. A Líra zeneiskola pedig a fúvós hangszerek oktatását végzi. Pedagógusaink magas színvonalú szakirányú képzéseken vehettek részt, azonban a napi feladatok minél színvonalasabb elvégzéséhez a folyamatos megújuláshoz elengedhetetlenül szükséges a szervezett képzéseken túl a pedagógusok önképzése is. A romló társadalmi gazdasági helyzet megyénkben érezhető hatása fokozottan jelentkezett településünkön. Mára községünk felnőtt lakosságának jelentős hányada munkanélküli. Ez pedagógiai munkánkra is rányomja bélyegét, a tanulóinkkal való törődés jóval nagyobb odafigyelést igényel a pedagógusoktól. Sok a problémás, tanulási nehézségekkel, magatartási zavarokkal küzdő gyerek. Ennek ellenére elmondhatjuk, nagyon szép eredményeket érnek el diákjaink a körzeti, a megyei, az országos tanulmányi és sportversenyeken. A nyolcadikos diákok beiskolázási eredménye, évek óta 100 %-os. A középfokú iskolák visszajelzései bizonyítják, hogy diákjaink megállják helyüket és eredményesen végzik el középiskolai tanulmányaikat. 4
v 1.1.1 Tartalmi szabályozás új dokumentumai 2011. évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve 51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 1.2 Pedagógiai alapelvek és értékek - iskolánk pedagógiai hitvallása Olyan intézményt szeretnénk, ahol nyugodt, kiegyensúlyozott, demokratikus légkör uralkodik. A cselekvések mozgatórugója a gyermekek szeretete és egészséges személyiségfejlődésük előmozdítása. Iskolánk nevelési-oktatási céljai, feladatai korszerű ismeretek alapjaival felruházott, nyílt, őszinte személyiségű, környezetével harmonikus kapcsolatban élő, hazáját szerető ifjúság nevelését tartja elsődleges céljának. Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, melyeket a tanulók, a nevelők, a szülők, a fenntartó és a társadalom elvár az iskolától. Ezen értékek közvetítői a pedagógusok, a szülők, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal, szakértelmükkel képesek befolyásolni a rájuk bízott gyermekek magatartását, viselkedését. Az iskolai nevelés társadalmi meghatározottságú. Napjaink társadalmi rendszerváltása idején a gazdasági változások kedvezőtlenül hatnak a családok szociális helyzetére, az iskola működési feltételeire, a nevelők munkakörülményeire. Ebben a helyzetben az iskola Pedagógiai Programjában kiemelt helyet kap a hagyományok ápolása, az értékek megőrzése és teremtése, a természet és az ember tisztelete. Pedagógiai Programunk előtérbe helyezi a gyermekközpontúságot. A gyermeki személyiségfejlesztésében a kötelességek és jogok egyensúlyát, az egyén és a közösség egymásra utaltságát hangsúlyozza. 5
v 1.3 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai értékálló, kor igényeinek megfelelő, tovább építhető tudás megszerzése, mely során az egyéni képességek és a kreativitás sokoldalúan kibontakozhat önálló ismeretszerzés képességének és igényének kialakítása, hatékony, egyéni tanulási módszerek elsajátíttatása harmonikus személyiségfejlesztéshez szükséges értelmi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességek fejlesztése a kiemelt fejlesztési területek érvényesülése a pedagógiai folyamat egészében: erkölcsi nevelés, hazafias nevelés, demokráciára nevelés, önismeret és társas kultúra fejlesztése, családi életre nevelés, testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás, önkéntesség, fenntarthatóság pedagógiája, pályaorientáció, gazdasági nevelés, médiatudatosság, tanulás tanítása magas színvonalú pedagógiai munka a tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek során tehetséges tanulók gondozása, versenyfelkészítés, versenyeztetés Az iskolai munka eredményességét elősegítő pályázatokon való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel, önképzés. (Saját munkájában hasznosítja, és továbbadja a nevelőtestület tagjainak.) Tanulásirányítás folyamatának magas színvonala. Tantestületünk azonosul az integrációs pedagógiai rendszer szellemiségével, elvárásaival. A pedagógus - nevelőmunka hatékonyságának növelése (közösségnevelés, osztályfőnöki munka) A vezetői feladatok magas szintű ellátása, megfelelő kapcsolat a tanulókkal, szülőkkel, kollégákkal. (Figyelem, érdeklődés, megbecsülés, észrevételek, bírálatok elfogadása) A pedagógusra bízott tanterem legyen ápolt és pedagógiailag szakszerű. Gyermekvédelmi feladatok színvonalas ellátása. Az iskola tanulói neveltségi szintjének növelése, a házirend betartatása Felzárkóztatásra, fejlesztésre szoruló, lemaradó tanulók fejlesztése, segítése tanórán és tanításon kívül. A nevelők, a gyerekek és a szülők együttműködésének, kapcsolatának erősítése. 6
v 1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere A nevelés eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével. A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelő aktivitásától. Kiemelt elveink e területen: nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemi, tényezői, a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljából nevelési módszereinket hozzá kell igazítani a fenti célokhoz, a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához a mindenkori szituációkhoz és annak tartalmához előnyben részesítjük az olyan szervezési módokat, melyek erősítik mind a belső, mind a külső motivációt, a tanulók öntevékenységét lehetőség szerint alkalmazzuk a kooperatív tanulás technikáit és formáit, az egyéni képességekhez kapcsolódó differenciált tanulásszervezést Iskolánk pedagógusa által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása 3. Tudatosítás Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Közös célok kitűzése, elfogadtatása A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita 7
1.5 Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógusaink tervszerűen és célirányosan készülnek tanulóink fejlesztésére. Fontos az értelem művelése a segítő életmódra nevelés, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, érzelmi, erkölcsi és esztétikai nevelés. Nagyon sok olyan módszer van, amellyel a gyermek személyiségét fejleszthetjük, és ezeket könnyen be tudjuk építeni az óra menetébe. Ilyen pl. a drámapedagógia, amely során a gyermek ismeretei, képességei, társas kapcsolatai a nevelő által irányított és a társakkal végzett közös dramatikus játékok alatt fejlődik a gyermek személyisége. De a tanulást, a szellemi munka módszertanát tanítva is a személyiség egészére hatunk. Olyan tulajdonságok fejlesztésére adódik alkalom, mint a rendszeresség, a kitartás, az alaposság, az önállóság, az akaraterő, a rendszeretet, a szorgalom. Olyan tanítási légkört is teremthetünk ez által, amelyben a személyiség mindenféle erőltetettségtől mentesen, harmonikusan fejlődhet. Ahhoz, hogy a tanuló személyisége szabadon fejlődhessen, egy un. gyermek központú nevelői magatartásra is szükség van! Azaz, olyan nevelőkre, akiknek a gyerekekkel kialakított viszonya hamisítatlan, nem vesznek fel álarcot, nem építenek maguk elé falat, hanem nyíltan élik azokat az érzéseket, melyek az adott pillanatban bennük áramlanak. Másrészt gyengédek, pozitívak és elfogadóak legyen a gyerek iránt. Mindezek mellett a kommunikációs képességek fejlesztése is része a személyiség önépítkezésének, ugyanúgy, mint a kreatív gondolkodásra és problémamegoldásra kényszerítő tananyaghoz kapcsolódó játékos feladatok. 8
1.5.1 A fejlesztés kiemelt területei: Esztétikai nevelés: Igyekszünk megőrizni a kisgyermekek őszinte, ösztönös érzékenységét, fogékonyságát, szeretnénk kialakítani igényességüket, a "szépérzéküket" szűkebb, tágabb környezetük iránt (munkájuk, alkotásaik, iskolája, otthona, környezete és a természet iránt). Ennek érdekében sokat alakítottunk iskolánk külső, belső arculatán, hogy érzékelhető- érezhető formában találkozzanak a mindennapokban diákjaink ilyen élménnyel (pl. rajzok, képek, növények, sziklakertek, favár, stb.) a valóság alkotó és befogadó jellegű esztétikai elsajátítására tegyük képessé a diákokat, ítélőképességük és kritikai gondolkodásmódjuk fejlesztésével együtt. Az értelmi nevelés terén: Önálló ismeretszerzés kifejlesztése, megfigyelő képesség kialakítása, hatékony kommunikáció és kifejezőképesség kialakítása, kreatív gondolkodásmód kialakítása. Problémamegoldó képesség fejlesztése és a gondolkodási műveletek kialakítására szeretnénk alkalmassá tenni tanulóinkat. Az érzelmi akarati nevelés terén: Érzelmek alkotó jellegű feldolgozásának kialakítása, a stressz-kezelés "megtanulására" legyen képes minden tanulónk. Szeretnénk kialakítani reális önismeretet, önbecsülést, önértékelést, pozitív gondolkodásmód elsajátítását. A tudás tiszteletét, a tanulás fontosságának megértését, a megfelelő értékrend kialakítását. Az erkölcsi nevelés terén: Alapvető magatartási, társadalmi normák felismerése, elfogadása, egy-egy norma értékességének, hasznosságának felismertetése, tudatosítása, gyakorlása. Váljon ezek alkalmazása belső igénnyé, alakuljon ki társasági alkalmazkodás készsége, legyenek képesek személyes kapcsolatok építésére, legyenek tisztában a következő fogalmakkal: kötelesség, lelkiismeret, felelősség, becsületesség, igazságosság, boldogság, következetesség, hűség, bátorság, kitartás, igazmondás és barátság. Nem utolsósorban a CSALÁD jelentőségének felismerésével. 9
1.6 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Fontos feladatunk, hogy megtanítsuk a gyerekeket a közösségi élet fontos szabályaira. Minden tanulónk részt vehet az iskolai DÖK (Diákönkormányzat) munkájában. Az önkormányzat célja, hogy tanulóink részesei legyenek a mindennapi diákéletnek. A DÖK dönt az éves munkatervről és az önkormányzati vezető megválasztásáról, az igazgató által biztosított tanításnélküli munkanap programjáról. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: Tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki órák) Tanórán kívüli foglalkozások (napközi, séta, kirándulás, szakkörök stb.) Diák-önkormányzati munka Szabadidős tevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkozási formát követel. Mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend) a másság elfogadásához, együtt érző magatartás kialakításához, harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztéssel kapcsolatban törekedjünk arra, hogy minden tanulónk ismerje meg a közösségi élet fontos szabályait. Ezt szolgálja a házirend megismertetése, elfogadása, s annak következetes betartása. Nagyban erősíti a közösséget a tradíció, a hagyomány ápolása. Lehetőségeihez mérten vegyen részt az iskola hagyományainak megőrzésében, ill. kifejlesztésében. (pl. farsang, táborozás, Bükk kupa (sportverseny), kerékpártúra, Aprók szava (mesemondó verseny), ünnepi műsorok előkészítésében képességeikhez mérten aktív részesei legyenek e rendezvényeknek. 10
Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népe megismeréséhez, megbecsüléséhez vezet. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A közösségfejlesztésben nagy szerep jut a diákönkormányzatnak. A DÖK éves munkatervet készít, vezetőt választ, dönt az igazgató által biztosított tanításnélküli munkanap programjáról. A pedagógusok a tanórán és tanórán kívüli foglalkozások során különböző módon segítik a közösségfejlesztést: Segítik a tanulók kezdeményezéseit, Közvetlen tapasztalatszerzés által megalapozzák a harmonikus kapcsolat kialakítását, a természeti és társadalmi környezettel, Mélyítik a nemzettudatot, az önismeretet, a hazaszeretetet. Meghatározó erkölcsi alapelvként kezelik a környezetkímélő magatartást, amely a személyes felelősségen alapul. Irányítják a tanulókat arra, hogy a kommunikációs kultúrájuk középpontjában a véleményformálás és kifejezés, érvek kifejtésének értelmezésének képességei álljanak. Fejlesztik a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Hatékony módszerek megismerése a személyiségi problémák feltárására. Jó feltételek biztosítása (támogatás, pályázatkihasználtság, hangulat, öntevékenység) a közös célok, tervek megvalósításához. Az önismeret kialakítása a tanulókban és szülőkben egyaránt. A kölcsönös bizalom és kialakítása. Javaslatadás iskolán kívüli tevékenységekre, művészeti csoportokban való részvételre. Közös ünnepi készülődés, szerepvállalás, hagyományok őrzése. Kirándulások, túrák, sportversenyek, mozi-, színházlátogatások, klubdélutánok szervezése és azok értékelése. Önzetlen, igényes, jó munkatársi viszony, egymás munkájának elismerése, segítése. 11
v 1.7 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségnevelési program Az egészségnevelés a tanuló testi-lelki-közösségi jólétével foglalkozik, tehát egyfajta szociális nevelés is, amely az egész személyiséget gyarapítja. Nemcsak a tanulók tudásanyagát növeli, hanem érzelmi-értelmi hatásokra építő gyakorlataival, játékos feladataival a gyermekben rejlő lehetőségek, képességek kibontakoztatására is törekszik. Tulajdonképpen testi-lelki egészségvédelemről, ún. Pszicho-higiénés nevelésről van szó, amely stressz-elhárító felkészítéssel szeretné az egyént stabilizálni, a személyiséget sokoldalúan fejleszteni. Feladata: az egészségügyi ismeretanyag bővítése, az egészséges életmód, helyes egészség-magatartás kialakítása, helytelen szokások, téves nézetek megváltoztatása, közös, aktív védekezéssel a betegségek megelőzésére, olyan preventív szemléletet kell kialakítani a tanulókban, amely az egészség megőrzésére és a károsodások megelőzésére, a káros szenvedélyektől való teljes Témakörök: tartózkodásra irányul. Egészséges életmódra nevelés: preventív szemlélet kialakítása és formálása helyes szokásrendszerek kiépítése és annak gyakorlati alkalmazása, személyi és környezeti higiéné, környezet és természetvédelem, egészséges testfelépítés, táplálkozási szokások reformja Családi életre nevelés: a megbecsülés, a tiszteletadás és a segítőkészség fejlesztésére irányul, szeretetre nevelés és a másokra figyelő magatartásforma kialakítása (empátia, türelem, megértés, megbecsülés, tolerancia) a családi és iskolai közösség formálása, emberi kapcsolatok, társas érintkezések, 12
metakommunikációs képességek fejlesztése. Önismereti nevelés: pozitív én-kép kialakítása, drogmegelőzés, szenvedélybetegségek elleni küzdelem, önmagunk megismerése, testi-lelki tulajdonságaink tisztán látása, elfogadása, problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére nyitottabbak legyünk önmagunk és mások problémái iránt, stressz kezelés relaxációs légzés szemtorna preventív jelleggel Ki kell fejleszteni igényünket a tiszta környezet, testápolás, az egészséges életfeltételek iránt, a gyermek számára olyan körülményeket kell biztosítani, amelyek elősegítik optimális szellemi, fizikai fejlődésüket. Mozgásigény kielégítése és a mozgáskultúra megalapozása. Önismeret fejlesztés, reális önértékelés fejlesztése és az érzelmi élet gazdagítása nagyon fontos. Társas kapcsolatok kialakításának erősítése. Az egészségesebb iskolák célja, hogy támogató környezet kialakításával az általános egészségi állapot fejlesztéséhez vezető egészséges életmódra nevelje a teljes iskoláskorú populációt. Fejleszteni kell az egészség iránti az egyéni, a családi és a közösségi felelősségérzet kialakítását. A munkához, a tanuláshoz a rendelkezésre álló épületek, játszóterek, élelmezési lehetőségek, biztonsági intézkedések, stb. segítségével egészségmegőrző környezetet kell biztosítani. Alkalmassá szeretnénk tenni a tanulókat, fizikális, pszichológiai és szociális lehetőségeiknek kiteljesítésére és fejleszteni önértékelésüket. Az egészségmegőrzés és a biztonság elérésére a teljes iskolai közösség számára (tanulók és felnőttek) világos célokat, feladatokat állítani. Elősegíteni a jó tanár-diák és diák-diák kapcsolatrendszer kialakítását, az iskola, az otthon és a közösség közötti kapcsolódás fejlesztését,. A tanulókat aktívan bekapcsoló egységes egészségnevelési tantervek és módszerek alkalmazását szeretnénk elérni. 13
v A tanulókat olyan tudásanyaggal és gyakorlattal ellátni, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy világos döntéseket hozzanak személyes egészségükkel kapcsolatban valamint, hogy megőrizzék és fejlesszék a biztonságos és egészséges fizikai környezetüket. A tanulókkal az egészségügyi szolgáltatások széles skáláját megismertetni, amely olyan nevelési erőforrás, mely felkészíti őket arra, hogy hatékony egészségügyi ellátást igénybevevő fogyasztókká válhassanak.. Rendszeres ellenőrzések, vizsgálatok a teljes tanulólétszámra vonatkozóan, az egészségügyileg sérült, károsult gyerekek (pl. lúdtalp, gerincferdülés) időben történő kiszűrésére, nyilvántartására, rehabilitációjára megfelelő szakemberek segítségével. Ennek szellemében tanulóink rendszeres iskolaorvosi és iskola-fogorvosi szűrővizsgálatokon vesznek részt. Évente kétszer iskolaorvosi vizsgálaton esnek át tanulóink, valamint sportversenyek előtt minden versenyző kötelező vizsgálatát is az iskolaorvos végzi. Évente egy alkalommal iskolafogászati vizsgálaton jelennek meg tanulóink. A védőnő havonta tisztasági ellenőrzést végez, és 7-8. osztályban évente két alkalommal egészségügyi felvilágosító előadást tart. A védőnői és az orvosi, fogorvosi vizsgálatokra a rendelőkben, ill. a tanácsadóban kerül sor. Sportköri foglalkozások rendje: A hét minden napján 14 órától 14,45-ig a tornateremben tömegsport foglalkozásokat tartunk, ezen kívül még hétfőn és szerdán 14,45 től 15,30-ig hasonló jelleggel vehetik igénybe tanulóink a tornatermet. Természetesen a foglalkozások megfelelő foglalkozási terv alapján zajlanak. 14
1.8 Pedagógusok feladatai A pedagógiai programot olyan nevelőtestület valósítja meg, akik folyamatos szakmai megújulási igénye felkészültsége, hivatásszeretete, személyisége, garanciaként szolgált a tanulók, szülők, fenntartók, számára. Pedagógiai programcsomagunkon keresztül megvalósul a tanulók egyéni érdeklődésének és felkészültségének megfelelő differenciált foglalkozást, a lemaradó tanulók felzárkóztatását, a tehetségesek gyorsabb továbbhaladását, a komplex tanulási esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai munka. A pedagógiai működésünk, hosszú távon is, a tanulók másságot megismertető, megértető, tiszteletben tartó napi intézményi élet harmonikus pedagógus-diák, intézmény-fenntartó együttdolgozást eredményező kell, hogy legyen. Az iskola minden pedagógusa ezen elvekkel azonosulni tudó, valamint e szellemiséget tudja közvetíteni az iskolahasználók teljes körének Az iskola pedagógusai által alkalmazott nevelési eszközrendszer személyes és csoportos kommunikáció (egyéni és közösség hatás) pszichológiai hatás (pozitív) tesztek, korszerű mérőeszközök (iskolai klíma, a tanulók terhelése, pszichoszomatikus egészségi állapota és társas kapcsolataival összefüggésben) modellnyújtás (a nevelők, szülők, művészek részéről életpályák, a közoktatási törvénybeli jogok és kötelességek rendszere) az iskola megújult értékelési és ellenőrzési rendszere a kulturális másság elismerése és vállalása (rendezvények) a multimédia lehetőségei (oktató programok) az iskola nyitottsága (kapcsolat más iskolákkal, hasonló tanulói összetételű iskolákkal, a társadalmi környezettel) a módszerekben és tartalmakban megújuló tantárgyi rendszer személyiségformáló ereje szülőkkel való kapcsolattartás formái, konzultációk az iskolát segítő partnerekkel 15
A tanulók fejlesztését segítő pedagógiai attitűdök A pedagógus törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, lelki egészségének megőrzésére. Szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére, kész a megújulásra. Nyitott az építő kritikára. Elkötelezett a tanulók tudásának, tanulási képességének fejlesztése iránt. Nyitott a személyes fejlesztés változatos módszereinek elsajátításában. Törekszik az egészséges személyes fejlesztés feltételeit biztosítani a diákok számára. Tiszteli a tanuló személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékét. Érzékeny a problémáikra. Képes hozzájárulni az iskolai, osztálytermi toleráns, nyitott légkörhöz. Kész együttműködő kapcsolat kiépítésére a tanulókkal, kollégákkal, szülőkkel. Elkötelezett a demokratikus értékek, az esélyteremtés iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására. Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. Nyitott arra, hogy segítséget kérjen. Kész részt vállalni a fejlesztési, innovációs folyamatokban. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 16
v A pedagógus tudásával és példamutató életével ad maradandó értéket. A nevelőtestület tudjon azonosulni a fentiekben leírt a klientúra elvárásaira épülő követelményekkel. 1.8.1 Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munkakörben a pedagógus a következő feladatokat köteles ellátni: Az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe venni. Együttműködni az osztály diákbizottságával, segíteni a tanulóközösség kialakítását. Koordinálni és segíteni az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és látogatni óráikat. Aktív pedagógiai kapcsolatot fenntartani az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológussal, logopédussal, gyógy testnevelővel, gyermekvédelmi felelőssel, gyámügyi munkatárssal). Figyelemmel kísérni a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordítani a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíteni a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszteni. Mikro- és szülői értekezletet tartani, szükség esetén családot látogatni, ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatni a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellátni az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló pontos vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt). Saját hatáskörében indokolt esetben évi három nap távollétet engedélyezni osztálya tanulójának, igazolni a gyerekek hiányzását. Gondoskodni osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról. Tanulóit rendszeresen tájékoztatni az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítani, közreműködni a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tenni a tanulók jutalmazására, áthelyezésére, büntetésére. 17
Részt venni az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíteni a közösség tevékenységének eredményességét. Külön foglalkozni a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával, a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását segíteni. Ezt a munkát az IPR-ben meghatározott feladatok elvégzésével teljesíti 1.9 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 1.9.1 Beilleszkedési, magatartási, nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: Pedagógiai munkánk során gyakran találkozunk beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyerekekkel. A legtöbbet ezen a téren az osztályfőnökök tehetnek. 1./ Először is a problémákat észre kell venni és nem szabad mellettük elmenni. 2./ A következő lépés az okok feltárása. Ebben segíthetnek az egyéni beszélgetések, az osztályfőnöki órák, a tanulók megfigyelése tanítási órákon, illetve kötetlen foglalkozásokon, közös programok során. (pl. osztálykirándulások, klubdélután) Hasznosak lehetnek a szülőkkel folytatott beszélgetések is. 3./ Segítségnyújtás Segítsük a gyerekeket önmaguk jobb megismerésében, a pozitív énkép kialakításában. Próbáljuk rávezetni esetleges hibáikra, ugyanakkor erősítsük önbizalmukat. Csakis a pozitív, jó tulajdonságok erősítésével tudjuk a negatív tulajdonságokat háttérbe szorítani. Kapjon feladatokat, amiket teljesíteni tud és sikerélményt hoznak számára. Ezek a feladatok kapcsolódhatnak a tanuláshoz ugyanúgy, mint a közösségi élet bármely területéhez. Dicsérjük meg, ha a rábízott feladatot igyekszik jól elvégezni, illetve ha fejlődést tapasztalunk magatartásában. Kérjük az osztálytársak, a szülők segítségét is. Nyújtsunk segítséget baráti kapcsolatok kialakításában. Az ilyen gyerekeknek biztonságot, szeretet elfogadást nyújtó légkört kell biztosítani. 18
v Oktatásuk, nevelésük terén kedvező változást jelent, ha megfelelő csoportba tudjuk sorolni őket, ez nagymértékben elősegíti fejlődésüket. Törekednünk kell a játékos, vonzó, fejlesztő feladatokkal való terhelésükre. Érjük el, hogy önként vállalkozzanak a tevékenység elvégzésére. Lehetőleg minél gyakrabban éljünk a jutalmazás lehetőségével. Ne essünk a sztereotipizálás csapdájába, egyes tanulókra koncentráljunk. A tanulás iránti érdeklődésük hiánya indokolja, hogy minden lehetséges eszközt vegyünk igénybe motiválásukra. Motiváltság növelését érjük el, ha megindokoljuk, hogy mi a célunk az adott feladattal. Motivációs módszer a segítség felajánlása, a másság elfogadása (hálásak érte). A jutalmazás előnybe részesítése a büntetéssel szemben. Szabadidős programokba bevonás, így jobban megismerjük a gyerekeket, meghittebb lesz a kapcsolat. Szülőkkel szorosabb kapcsolattartás. Fokozatosan arra törekszünk, hogy a felnövekvő gyermek a korának megfelelő normák és szabályok ismeretében, erkölcsi érzelmektől is késztetve alakítsa ki helyes magatartását. Ha ez a folyamat nem sikeres valamilyen oknál fogva, akkor beilleszkedési, magatartási nehézségek kialakulását tapasztalhatjuk. A fejlesztő munka diagnosztizálása, ok-feltárással kezdődik és a segítés módjának megtervezésével, folytatódik. Egyéni beszélgetés, vizsgálati tesztek, mérések megismerése a megoldásra. Érdeklődést felkeltő, képességükhöz mért differenciálás. Egyéni és csoportos felzárkóztatás. Megfelelő időben való ismerkedés a csoporttal. Olyan mk. eljárási módok kidolgozása, amely segíti a problémák megoldását. 1.9.2 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: Iskolánk tehetségfejlesztő programjának célja az iskolánkban tanuló tehetséges gyermekek felkutatása és egyéni adottságainak, képességeinek hatékony fejlesztése. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyetlen tehetséges gyermek is elkallódjon, vagy elvesszen. 19
v A nevelőtestület minden tagjának feladata, hogy a tehetséggondozás elméletében gyarapítsa ismereteit. Az eredményes munka feltétele, hogy felismerjük a tehetséges tanulókat. Munkánkat segíti, ha a szabadidő eltöltésének minél szélesebb skáláját nyújtjuk, lehetőséget adva a tanulóknak, hogy többféle tevékenységet is kipróbáljanak, s meggyőződjenek képességeikről. Programunk megvalósításának legfőbb módja tanóráinkon: a tanulók megfelelő külső és belső motiválása, az egyéni differenciálás. Nevelőink vegyes összetételű osztályban végzik a munkát a tanulók, a szilárd tudásának megalapozására helyezve a hangsúlyt. Szaktárgyi alapképességek, készségek elsajátítása az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. Olyan készségek fejlesztésére törekszünk, mint az értelmes, érthető beszéd, jó előadókészség, érthető olvasás, biztos helyesírás. A tanítási órákon kívül: szakkörök indítása, tantárgyi pályázatokkal ösztönözzük tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre, a kutató munkára, s közben felfedezhetik e tevékenységforma örömeit, szépségeit, tanulmányi versenyek, sportversenyek, vetélkedők, egyéni felkészítések, háziversenyek szervezése, részvétel körzeti, megyei, országos versenyeken. A tehetségek felismerésének elsődleges környezeti feltétele a család, ezért szükséges a szülők és a pedagógusok szoros együttműködése e kérdésben. A pedagógusok feladatai, közé tartozik, hogy minél hamarabb felismerjék a tehetségeket. A felismerést követően fontos a tehetség gondozás színtereinek jó működése, de további hatékony formákat kell kidolgozni ennek a feladatnak a megvalósítására is. Biztosítani kell a versenyeztetést, amelyre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulókat. A tanórákon differenciált foglalkoztatás keretében képességeiknek megfelelő fejlesztő feladatokat kell adni számukra. A tehetséggondozást segítik az iskolai szakkörök pl: számítástechnika, vagy a művészeti alapiskola keretében végzett oktatás. A tehetséges gyermekkel való foglalkozás másik formája a versenyekre való felkészítés. Iskolánkban háziversenyeket szervezünk, részt veszünk körzeti, megyei és országos 20