Bevezetés. Információrendszer-fejlesztési módszertanok. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens

Hasonló dokumentumok
Funkciópont elemzés: elmélet és gyakorlat

S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN. Structured Systems Analysis and Design Method

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Funkciópont elemzés: elmélet és gyakorlat. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens

V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

Infokommuniációs technológiák

Projectvezetők képességei

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

A projektvezetési eszköz implementációja hazai építő-, szerelőipari vállalkozásoknál

Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak. Történelem 1. Történelem as évek Megoldandó problémák: Fejlesztő: Eszköz:

PROJEKT MENEDZSER RE020/1

Funkciópont elemzés: elmélet és gyakorlat. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens

Szoftver-technológia I.

Informatikai projektellenőr szerepe/feladatai Informatika / Az informatika térhódítása Függőség az információtól / informatikától Információs

Üzleti architektúra menedzsment, a digitális integrált irányítási rendszer

A szoftverfejlesztés eszközei

VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK. Debrenti Attila Sándor

Vezetői információs rendszerek

A rendszer fogalma. A vállalati menedzsment rendszerek logikáj a, bels. igényelt mérnöki és szervezési tevékenységek. Elvek és kritériumok.

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom

Követelmény meghatározás. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005

Az előadás célja. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Projekt siker és felelősség

Software project management Áttekintés

Szoftver újrafelhasználás

SDM. Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés. Konkrét problémamegoldásra orientált elvek, szabályok együttese

UML (Unified Modelling Language)

Megszületett a digitális minőségügyi szakember? XXIV. Nemzeti Minőségügyi Konferencia

Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó

Járműinformatika A járműinformatikai fejlesztés

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

TESZTMENEDZSMENT TESZTELŐ SZERVEZET TESZTTERVEZÉS ÉS BECSLÉS

A szoftverfejlesztés eszközei

Katasztrófavédelem informatikai rendszere ZNEBK104102

Szoftver-mérés. Szoftver metrikák. Szoftver mérés

Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés)

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

TOGAF elemei a gyakorlatban

Szoftverminőségbiztosítás

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

Egészségügyi ágazati kataszterek fejlesztése

Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft.

- Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban

Információ menedzsment

Kód átvizsgálás. Irodalom. (Code review) code review,smart Bear Inc., ! Jason Cohen: Best kept secrets of peer

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

Menedzsment paradigmák és a virtuális vállalat. Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula

Információtartalom vázlata

A fejlesztési szabványok szerepe a szoftverellenőrzésben

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Orvostechnikai eszköz tesztelése DSS Unit test. Taliga Miklós BME-IIT

Bevezetés a programozásba

Intelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban Evosoft Hungary kft., Evosoft Hungary Kft.

Programfejlesztési Modellek

Teszt terv Új funkció implementációja meglévı alkalmazásba

IRÁNYTŰ A SZABÁLYTENGERBEN

Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán. Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Minőségbiztosítás dr. Petőcz Mária

TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF)

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

Designer képzés tematika oktatott modulok

PMO Érettségi szint és versenyelőny. Kovács Ádám

Az ITIL egyszeruen. avagy. híd

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

A Gazdasági - Műszaki Főigazgatóság feladatai az intézményirányítás fejlesztésében

Község Önkormányzata

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Bevezetés a hálózatok világába Forgalomirányítási és kapcsolási alapok Hálózatok méretezése Connecting Networks

LIBRA: a programozott fejlődés

Belső ellenőrzés és compliance. szolgáltatások. Cover. KPMG.hu

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

Jelentkezési határidő nappalis képzésre: július 13. A beiratkozás időpontja: augusztus 1. 9 óra

Internetes alkalmazásfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

VIR alapfogalmai. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):

Költséghatékony karbantartás tervezése: Hogyan kezeljük a nem várt költségeket?

Települési ÉRtékközpont

Aktualitások a minőségirányításban

Hogyan lesz adatbányából aranybánya?

A TESZTELÉS ALAPJAI MIÉRT SZÜKSÉGES A TESZTELÉS? MI A TESZTELÉS? ÁLTALÁNOS TESZTELÉSI ALAPELVEK

SW-project management

TECHNOLÓGIAI IGÉNYMENEDZSMENT

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

Programrendszerek tanúsítása szoftverminőség mérése

Átírás:

Bevezetés Információrendszer-fejlesztési módszertanok 1

Irodalom http://www.mtaita.hu/ hu/publikaciok/ssadm1.pdf http://www.mtaita.hu/ hu/publikaciok/ssadm 2.pdf 2

Irodalom http://webaruhaz.mus zakikiado.hu/keres/ke res=moln%e1r+b%e1lin t&x=0&y=0 3

Irodalom http://www.craiglarma n.com/wiki/index.php?t itle=book_applying_u ML_and_Patterns 4

Rendszerek A Rendszer fogalma: Entitások (részentitások) egymással összefüggő halmaza, amelyek egy teljes entitást hoznak létre. Azaz minden egyes elem hatást gyakorol másokra és a többi elem pedig rá. (pl. naprendszer, szervezetek) Vagy, Egy közös cél érdekében működő egymással összefüggő részek halmaza Adatfeldolgozásban, emberek, gépek, módszerek halmaza, amelyek bizonyos tevékenységek végrehajtására vannak megszervezve. 5

Rendszerek Rendszer szemléletű megközelítés: Egy adott rendszeren belüli tevékenységek hatékony és optimális koordinálása, amely tulajdonképpen a struktúra filozófiájának tekinthető. Továbbá lehetővé teszi bonyolult problémák és helyzetek elemzését. 6

Rendszerek Lépései: A probléma definiálása Az adatok összegyűjtése Az alternatív megoldások meghatározása Az alternatív megoldások kiértékelése A legjobb kiválasztása A kiválasztott megoldás megvalósítása és követése (monitorozás) 7

Rendszerek Szinergizmus (Synergy): A részrendszerek hatásosságának összege ha közösen egy egységnek tekintjük őket, nagyobb mintha csak egyedi különálló elemekként fogjuk fel őket. "Az egész mindig nagyobb mint a részeinek összege", Arisztotelész. 8

Rendszerek Machiavelli (1513): Semmi sem lehet nehezebb, a sikere kétségesebb, sem veszélyesebb mint megtervezni és végbevinni egy új rendszer létrehozását. A kezdeményezőnek minden olyan ember ellensége, aki bármely hasznot is húz a régi rendszer megőrzéséből és csupán langyos védelemre számíthat mindazok részéről, akik az új rendszer bevezetésével nyernének. 9

Rendszerek A rendszerek osztályozása: Természetes - Ember által alkotott Absztrakt (pl. nyelvek, számrendszerek) Procedurális (pl.jogrendszer, szervezeti struktúrák) Fogalmi (pl. relativitás elmélet) Konkrét fizikai (pl. számítógép rendszer) társadalmi (pl. szervezetek) Zárt rendszerek Nyílt rendszerek (pl. információs rendszer) Determinisztikus (pl. szg. program) Valószínűségi (pl. minőség ellenőrző rsz.) Véletlenszerű (pl. tőzsde) Emberi rsz.-k (pl. a szervezet stratégiai tervezői) Gépi rsz.-k (pl. szg.) 10

Rendszerek Ember/gép rendszerek (pl. tranzakciós, vegyi üzem) Tervszerű rendszerek (pl. számítógépes információrendszerek) Adaptív rendszerek (pl. szervezetek) Nem adaptív rendszerek Egyszerű rendszerek Bonyolult rendszerek Open-loop rendszerek Closed-loop rendszerek 11

Rendszerszemléletű megközelítés Holisztikus megközelítés Fekete doboz bemenetek - kimenetek (inputs, outputs) Szervezeteken belüli rendszerek: üzleti / szervezeti tevékenységek + adatok és folyamatok 12

Funkcionális megközelítés Rendszer= Funkciók hierarchiája először a funkciók, aztán a bemenetek - kimenetek (inputs, outputs) Rendszerszemléletű megközelítéstől határozottan eltér, amely nevezetesen először, a rendszer határát átlépő bemenetek - kimenetek meghatározásával foglalkozik (inputs, outputs) 13

Analitikus megközelítés Rendszerszemléletű, holisztikus megközelítéstől határozottan eltér A rendszer elemeire és a köztük levő kapcsolatokra összpontosít 14

Software Rendszerek A Software krízis 47% leszállított, soha nem használt 29% kifizetett, de soha le nem szállított 19% átdolgozott, vagy kidobott 3% használták a változások elvégeztetése után 2% volt úgy használva, ahogy leszállították (U.S. Army) 15

Információrendszer alkotórészeinek várható élettartama Hardver 5 év Operációrendszerek 10 év Alkalmazásfejlesztő 15 eszközök év Információrendszerek 30 év 16

Stabilitás Elemzés Szervezeten belüli változások (működés, tevékenységek) Változások a technológiában Információrendszer A szervezet környezetében változások Stabil ha a modellt nem kell megváltoztatni 17

A "Vízesés" életciklus modell: Az alkalmazás követelményeinek meghatározása Probléma meghatározás Megvalósíthatósági tanulmány A nagyvonalú előzetes (rendszer)tervezés A részletes tervezés Kódolás és hibakeresés (modulteszt) Rendszerintegráció bevizsgálása Megvalósítás és átadás/átvétel Működtetés és Karbantartás 18

A "Vízesés" életciklus modell Követelmény Specifikáció Rendszerterv Részletes terv Kódolás és modul teszt Rendszerintegráció tesztelése Karbantartás 19

A modell alkalmazása: Hagyományos - bármely fázisból bármely másikba vissza lehet lépni Szoftver mérnöki - visszalépés csak a ciklus elejére lehetséges Prototípus - A követelmény specifikáció és a részletes tervezés között ciklikus visszalépés CASE (Computer Aided Systems Engineering) - A fejlesztés minden lépésébe bekerül 20

A más életciklus modellek: V-modell Spirál modell 21

V-model Követelmény specifikáció Specifikáció Strukturált szoftvertervezés Rendszerterv Tesztelt rendszer, minőségi átadás / átvételi eljárás és az elfogadási bevizsgálás után Részletes szoftver terv Tesztelt szoftver Modul tervek Tesztelt szoftver modulok Elfogadási / átvételi teszt (minőségi átvétel) Tesztelt rendszer Rendszer integrálás és tesztelése Tesztelt szoftver Szoftver integrálás és tesztelése Tesztelt kód Kódolás tesztelés 22

Spirál model Nyomon követés /fejlesztés A fejlesztési munka nyomon követése A minőségi átadás / átvételi eljárás előkészítése A ciklus eredményeink kiértékelése Ciklus-0 Ciklus -1 Ciklus -3 Ciklus -2 Felülvizsgálat Az előrehaladás áttekintése A ciklus céljainak megállapítása A peremfeltételek figyelembe vétele Alternatívák vizsgálata Elkötelezettség A ciklus feladatainak megállapítása Az erőforrások hozzárendelése Az elfogadási kritériumok rögzítése Kockázatok felismerése kockázat elemzése végrehajtása A fejlesztési lépések rögzítése Tervezés Kockázat csökkentés 23

Információrendszerek Életciklus elméletek Módszer tanok Rendszer elemezés, rendszer tervezés /CASE eszközök Projekt irányítás Kapacitás menedzsment, Formális módszerek Stratégiai tervezés Programozási módszerek /Programtervezési módszerek Biztonság elemzési módszerek Teljesítmény tervezés /becslés 24

Információrendszerek Információrendszerek jellemzői: Nyílt rendszerek Nagy és bonyolult rendszerek 25

Információrendszerek Információ: A szervezet működéséhez szükséges információk (pl.számított bér) Vezetői információk (döntés támogató) Információrendszerek: azon eljárások, tevékenységek összessége, amelyek a szervezet működtetéséhez és irányításához szükséges információkat tárolják, előállítják és szétosztják. 26

Információrendszerek Információrendszerek típusai: Manuális Automatizált 27

Információrendszerek Probléma területek az információs rendszerek és a valós világ között: Empirikus - a valós világ megfigyelése Formális szint - a megszerzett ismeretek absztrahálása, strukturálása és valamilyen reprezentációban leírása Mérnöki (Tervezési) szint - a formálisan megfogalmazott konstrukció megvalósítása 28

Információrendszerek Adatközéppontú architektúra Adatbázis - lényeges információk Fogalmi séma - mely információk kerülnek az adatbázisba Fogalmi szintű információs processzor - A Fogalmi sémában meghatározott szabályok betartásán őrködik 29

Információrendszerek Adat-intenzív rendszerek a szervezet működtetéséhez (operational) szükséges, állandó jellegű és közösen használt adatokkal foglalkozik Tranzakció-központú rendszerek az adatok állapotának - a szervezet életében bekövetkezett eseményre reagálva - megváltozásával foglalkoznak 30

Információrendszerek Adat-intenzív Tranzakció-központú rendszerek 31

Az információ rendszerek dinamikus és statikus oldalai A valós világ Tények Folyamatok Események Fogalmi szint Statikus Modell Dinamikus Modell Viselkedés Modell Megvalósitási szint Adat Szerkezet Program Szerkezet Állapot leírás Az alkalmazási rendszer 32

A szoftver előállítás folyamata A fogalmi model Alkalmazási terület Formális modell Megvalósítási tartomány 33

Software technológia Komponensek: Programozást támogató fejlesztő környezetek IPSE (Integrated Programming Support Environment) Eszközök: CASE (Computer Aided System / Software Engineering, Számítógéppel segített rendszer tervezés) 4GL (Fourth Generation Language) 34

Software technológia Alkalmazás Generátorok / Adatbázis kezelő rendszerek Formális módszerek HOS (Higher-Order Software), Z nyelv, VDM Fejlesztési paradigmák top-down (felülről-lefelé), bottom-up (alulról-felfelé), evolúciós, struktúrált Objektum-orientált 35

Információ rendszer fejlesztés módszertanok SSADM - Nagy Britannia (BSI, British Standard Institute, Brit Szabványügyi Hivatal szabványként bocsátja ki) MERISE - Franciaország SDM - Hollandia Information Engineering - USA (James Martin) LCM (Life Cycle Methodology, Vorgehensmodell) - Németország 36

Módszertanok szerepe A hibajavítás költsége a felfedezés idejéhez viszonyítva Költsé ég Idő Elemzés Tervezés Fejlesztés Tesztelés Megvalósítás 37

Információ rendszer fejlesztés módszertanok A legfejlettebb de facto szabvány módszertanok jellemzői Filozófia A funkcionális lebontás, adat, folyamat és esemény oldalról történő elemzés Megközelítés A feladathoz rugalmasan illeszthető, testre-szabható Modellek A sok oldalú elemzést/tervezést támogató modellezési technikák és nyelvek 38

Információrendszer fejlesztés módszertanok A legfejlettebb de facto szabvány módszertanok jellemzői Terjedelem A szoftver/alkalmazási rendszer életciklusának mekkora részér fedi le Termékek A dokumentumok, leszállítandó tervek, és egyéb eredmények. Előfeltételek A módszertan alkalmazásához szükséges feltételrendszer 39

Információrendszer fejlesztés módszertanok Kockázat- és biztonságelemzés A szoftver és adatvagyon veszélyeztetettsége, fenyegetettsége sebezhetősége meghozandó ellenintézkedések Angol, német, amerikai módszertanok CRAMM - Nagy-Britannia bizalmas de nem titkos rendszerek USA DoD (Department of Defense, Védelmi Minisztérium) titkos rendszerek 40

Objektum-orientált tervezés, elemzés HOOD (Hierachical Object Oriented Design Európai Űrhajózási Hivatal (European Space Agency) OMS (Object Management System) - Rumbaugh és társai UML - Unifiedl Modelling language Use Case - használati esetek, ember-gép felület, 41

Projektirányítási módszertanok PRINCE (PRoject IN Controlled Environment) - Nagy-Britannia RACINE - Franciaország Alkotóelemek Szervezet Tervezési szintek (háló-, és erőforrástervek) Konfigurációkezelés Minőségellenőrzés, -biztosítás, -irányítás Irányítási ciklus és termékek 42

PRINCE PROJEKT SZERVEZETI MODELL INF. DÖNTŐ BIZOTTSÁG PRINCE PROJEKTVEZETŐSÉG Végrehajtó elnök Felhasználói képviselő Szakmai képviselő PROJEKTVEZETÉS Projekt menedzser Szakasz menedzser(ek) Munkacsoport(ok) PROJEKTBIZTOSÍTÓ CSOPORT Adminisztratív koordinátor Felhasználói koordinátor Szakmai felelős 43

PRINCE PROGRAM SZERVEZETI MODELL Program végrehajtó testület Program igazgató Projekt vezetőségek Projekt Biztosítás Program vezető Projekt vezetők Fejlesztő csoport vezetők Szervezeti változásokért felelős vezető Műszaki tervezésért felelős vezető Program támogatás Projekt támogatás 44

Projektirányítási Projektbecslés Metrikák módszertanok szoftver metrikák Funkció pont elemzés - FPA (Function Point Analysis) Projekt tevékenységek bonyolultságának mérése A szükséges erőforrások és a ráfordítandó időbecslése Hálótervezés (CPM, PERT) 45

Korrigálatlan funkció pont számítás Bemeneti adatelemek súly Érintett entitások súly Kimeneti adatelemek súly 46

Ipari norma szerinti termelékenységi adatok 4500 4000 3938 F u n k c i ó p o n t 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2942 2228 1732 1349 1044 800 Funkciópont / emberhónap 600 426 305 209 174 2 3 4 5 6 7 8 11 12 13 14 15 Grafikon 1 3938 2942 2228 1732 1349 1044 800 600 426 305 209 174 47

Minőségirányítás, minőségbiztosítás ISO 9000 (EN 29000) nemzetközi szabványok ISO 9001-90004 Minőségbiztosítási rendszerek A tervezés, fejlesztés, gyártás, üzembe helyezés, szervizelés. ISO 9000-3 Szoftver fejlesztő, gyártó, forgalmazó és karbantartó szervezetek ISO 9001 használatához útmutató. ISO 9000:2000 48

Informatika felső szintű irányítása a vállalatoknál Vállalat irányítása Megszabja és nyomást gyakorol Informatika felső szintű irányítása Vállalat tevékenység ei Információt igényel Informatikai tevékenységek 49

Vállalat irányítása Irányítás Legjobb gyakorlat Ellenőrzés Vállalati tevékenységek Erőforrások Felhasznál Jelent 50

Informatika felső szintű irányítása Irányítás Informatikai tevékenységek Legjobb gyakorlat Ellenőrzés Tervez / szervez Beszerez / kivitelez Leszállít/ támogat Nyomon követ Jelent Kockázatok kezelése biztonság megbízhatóság megfelelőség Az előnyök realizálása Automatizáltság növelése - eredményesség -költségcsökkentés - hatékonyság 51

Az irányítás témái Informatika irányítása Szervezet irányítása Hagyományosan ide tartoznak: Könyvelés & beszámolás, jelentési szabályok & ellenőrzés Szervezet működtetése, kockázatok & kézbentartásuk Jogszabályok betartása Üzleti és munka etika, tisztesség Az igazgatók & vezetők kötelezettségei Vagyon, eszköz gazdálkodás Kockázatok és kezelésük A múltra és részben a jelenre koncentrál Vállalat irányítása: A cég jövője Fenntarthatósága és lehetőségei a vállalkozás egészségessége Vállalat irányítás Szervezet irányítása Vállalati célok, célkitúzések (kritikus sikertényezők, teljesítményjelzők) Innováció és kutatási kapacitás Ügyfélszolgálat és kapcsolattartás Információmenedzsment Informatika irányítása Vállalati tevékenységek és folyamatok Tudás és intellektuális tőke Emberi erőforrások optimalizálása Vállalati kommunikáció külső / belső Kockázatok és kezelésük Informatika irányítása abba az irányba fejlódik, hogy a következőkkel foglalkozzon: A vállalkozás célkítűzéseinek segítése az informatikai környezet folyamatos fenntartásával és lehetőségeinek kiaknázásával Idetartozik: Üzleti, informatikai célkitűzések Információrendszer technológiák Hálózati technológiák Telekommunikációs lehetőségek Informatikai erőforrások / szakemberek / szolgáltatások Informatikai tevékenységek Tudásmenedzsment (valamennyi9 Elelktronikus kereskedelem /EDI/EFT Jogszabályok és a számviteli fegyelem betartása Informatikai vagyon, eszközgazdálkodás 52