Ars poetica Petőfi Sándor költészetében Előzmény: a magyar romantika korszaka, legfőbb jellemzők, a népiesség szerepe (milyen célja volt a költőnek a népies költészettel?--> Petőfi-Arany barátsága) Petőfi életpályája, ismertebb alkotásai, néhány kortárs megnevezése, azok szerepe a költő életében Egy-egy memoriter ismerete Ars poeticája: A természet vadvirága, A XIX. Század költői, Szabadság szerelem, Az apostol (egy-egy részlet pl.: szőlőszem-allegória) Két vers és Az apostol elemző bemutatása Romantika Korszakolása: - az európai országokban eltérő időpontokban jelenik meg, de megközelítőleg a 18. század közepétől a 19. század közepéig tartott - Két elmélet született a romantika korszakolásával kapcsolatban: o Arthure Lovejoy romantika mint korszak nem létezett csupán romantikák vannak már az ókorban is jelen volt o Rene Welleck van egy korszak amikor a romantikus szemlélet kultusszá vált. Pl.: természet kultusz, képzelő erő hatalmába vetett hit, szimbolikusmitologikus nyelvezet A szó eredete: - közel áll a római kultúrához, a latin irodalom egy részéhez (romance) - jelentése : regényes ami idillikus, szerelmi, valahol az erényekről szól a babér (nő: erény koszorúja ) elhódításáról - a 18. századtól használják a romantikus szót Fő jellemzői: - természetkultusz o panteista filozófiával párosul (Isten a természet minden elemében jelen van) - egyén kultusza tömeg - kevert műfajiság (műnemek határait megszüntetik) - szabadság eszméje - elvágyódás - távoli egzotikum kedvelése - szélsőséges jellemábrázolás o jó rossz o kontraszt - felfokozott ünnepélyesség, pátosz - saját nemzeti múlt, népi kultúra iránti érdeklődés Népies költészete - felhasználja a népköltészet műfajait, stílusát - előzmények : Gyulai Pál és költőtársai népies műdalokat írtak felerősödik a népiesség szerepe. Célja: a magyar kultúra megerősítése - a természet és a költészet összefüggése érezhető a népköltészet romantikus értelmezése - Herder : népköltészet az egyenlő a művészet eredetiségével
- Petőfi újfajta népiességet képvisel: megtartotta a népdal természetességét, a maga teljességében igyekezett lírájában megvalósítani a természetes jelleget - Népköltészet (szájról szájra terjed, ismeretlen szerző) az nem egyenlő a népies költészettel (ismert szerző, írott változat) - Lírai népdalokhoz hasonlóan személytelen, egyedi vonásokkal nem rendelkező alak kerül a költemény középpontjába (szerepversek,helyzetdalok) - Legfőbb esztétika elv: egyszerűség - Petőfi: Arany Jánoshoz írt levelében fogalmazza meg a népköltészettel kapcsolatos felfogását : Ha a nép uralkodni fog a költészetben, akkor közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjon Életpályája - 1823. jan. 1. született Kiskőrösön - 1823. októberében a család Kiskunfélegyházára költözött ( itt nevelkedett ) Szülőföldemen című versében ezt a várost nevezi szülővárosának - Édesapja Petrovics István mészáros mester volt - Édesanyja Hrúz Mária (szlovák anyanyelvű volt), férjéhez menetele előtt cselédként és mosónőként dolgozott - Iskolái: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya - Tanulmányai után vándor színtársulathoz csatlakozik, később (1839) beállt Sopronba katonának gyenge testalkata miatt eltanácsolták a katonaságról - Vándorévek : o Dunavecse, Pest, Selmec, Ozorán felcsapott a vándorszínésznek, majd Pápán (barátság Jókai Mórral) folytatni akarja tanulmányait, de aztán abbahagyja o Mezőberényben, Debrecenben o 1843. őszén Debrecenből gyalog megy Pestre, azzal a céllal, hogy költő legyen - Pesten : Vörösmarty Mihály támogatásával egyre több verse jelent meg, elismert költővé vált - Szerelmei: o 1845 Csapó Etelka ( fiatalon meghalt, ebben az időben írja : Ciprusdombok Etelka sírjához) o Mednyánszky Berta 1845 végén ( Szerelem gyöngyei című műve ) o 1846-ban Szendrey Júlia Júlia versek házasság: 1847. (szülők ellenére) - Szendrey Júlia apja : gazdag földbirtokos volt - Egy fiú gyermekük született : Zoltán - 1846-ban folyamatosan jelennek meg versei a folyóiratokban - 1847-ben megjelent az Összes Költeményének című verseskötete is - A költemények vagy része a Pesti divatlapban jelent meg, de a Hazánk Tudományos Gyűjtemény a Koszorú lapban - Tagja lett a Tízek Társaságának ( Pilvax-kör ) - 1848. március 15. egyik vezéregyénisége - Szabadszálláson választási kudarc éri, ezután írja az Apostol című művét - 1849-ben a segesvári csatában tűnt el Legismertebb alkotásai - Megy a juhász a szamáron - A természet vadvirága - Az alföld - A puszta télen
- Fa leszek, ha - Szeptember végén - A XIX. Század költői - Egy gondolat bánt engemet - Nemzeti dal - Az apostol Néhány kortárs - Arany János 1847-től örök barátság, levelezések, 2szer találkoztak - Batsányi János - Eötvös József1847-ben a legmaradandóbb bírálatot írta a Szabadság,szerelemről - Jókai Mór Tízek Társaságából ismerte meg - Kemény Zsigmond a Szabadság,szerelem eredetiségét dicsérte - Madách Imre - Vajda János - Vörösmarty Mihály - Kisfaludy Sándor Ars poeticája A természet vadvirága : a költői én kifejezi alkotói módját : tudatosan vállalt egyszerűség, a romantikus emelkedett költői dikció elutasítása érvényesül nála A XIX. Század költői : a költői én kifejezi, hogy a kornak olyan költőkre van szüksége, akik képesek a nép élére állni, és vezetni őket ; költök feladatáról ír Szabadság szerelem :? Az apostol : ezzel a képpel fejezi ki a szebb világba vetett hitét, valamint azt, hogy ő is egy kis sugárnak érezheti magát (metaforikus értelemben) hiszen tehet azért, hogy szebb legyen a világa Elemzések A természet vadvirága I. Keletkezés - 1844. decemberében keletkezett Pesten - Első korszakának költői felfogását ebben a versben fogalmazta meg legjobban - Előzménye: Dardanus álnéven elitélő hangú kritika jelent meg Petőfiről, erre válaszolt ezzel a költeménnyel, amely a Pesti Divatlapban jelent meg II. Címértelmezés - A refrén tartalmát emeli ki - Metaforikus cím a természet vadvirágával önmagát azonosítja a költői én III. Műfaj - Ars poetica a költői én kifejezi alkotói módját: tudatosan vállalt egyszerűség, a romantikus emelkedett költői dikció elutasítása érvényesül nála IV. Szerkezet - Ellentétre épülő szerkesztési elv jellemző rá metaforikusan o Mesterkélt természetes szépgés
o Korlátozottság szabadság o Politikai normálhoz való ragaszkodás eredetiség - Stirális elemek o Gyakran használ közkeletű beszélt nyelvi fordulatokat pl.: Nem verték belém Szépen békét hagyjatok Falra hányt borsó o Szitkozódás pl.: hitvány ebek finnyás kóficok o Fenyegetés metaforikusan pl.: tövises V. Versforma - 8 soros versszakokból áll, 4 versszakos, 8-7 szótagos sorok vannak benne - Ütemhangsúlyos verselésű, rímképlete: abab(keresztrím)xcxc(félrím) - Enjambementek soráthajlások vannak benne - Mit ugattok 4, mit haraptok 4 felező nyolcas Engemet 3, hitvány ebek! 4 A XIX. század költői I. Keletkezés - 1847-ben kel.,szorosan kapcsolódik a költői forradalmi látomás költészetéhez is II. Címértelmezés - Témacentrikus, kifejezi, hogy kikről szól a cím, korszakra is utal III. Műfaj - Ars poetica költői hitvallás, a költői én kifejezi, hogy a korszak olyan költőkre van szüksége, akik képesek a nép élére állni, és vezeti őket a költők feladatáról ír IV. Szerkezet, fontosabb motívumok - 1.sz.e.:1.vsz. o Megfogalmazza a költemény alapgondolatát senkise akarjon könnyelműen költővé válni, hiszen nagy feladat hárul rá o húrok pengetése költészet szimbóluma o Elutasítja azokat a költőket akik csak saját érzésekről tudnak írni - 2.sz.e.:2.vsz. o Bibliai motívum Mózes és a lángoszlop (az útmutatás metaforikus jelképe) költői feladat (vezetni a népet) Kánaán szebb világ, jobb élet - 3.sz.e.:3-4.vsz. o 2 költőtípust állít egymással ellentétbe Népvezéri költő : átkot mond, téves eszmét hirdető költőkre Hamis költő : hamis próféta, rossz irány, nem tesz semmit a népért - 4.sz.e.:5.vsz. o Látnok költői szerep szebb világ megvalósulásához szükséges érveket, elveket sorolja fel metaforikusan : Bőség kosara = az élelem egyenlő eloszlása Jognak asztala = igazság elosztása Szellem napvilága = bölcsesség - 5.sz.e.:6.vsz. o Konklúzióként fogalmazza meg a küzdelem fontosságát a szebb halál reményében V. Versforma - 6 versszakos, 8 sorosak, rímelése xaxa félrímek - Ütemhangsúlyos verselésű
Az apostol I. Keletkezés - 1848-ban keletkezett,a forradalom hatása dominál ebben az időszakban a költeményeiben II. Címértelmezés - Metaforikus cím metaforikusan utal a főszereplő jellemére a szabadság apostola a szabadság eszméjét hirdeti képes életét áldozni érte III. Műfaj - Elbeszélő költemény epikai (történetet mesél el, narrátor van) és lírai (verses forma, lírai érzelem is található) eleme keverednek benne IV. Felépítése - Sajátos felépítésű : jelen (Szilveszter családi élete) múlt (szilveszter gyermekkora a házasságig) jelen (padlásszoba innen lineárisan halad a cselekmény forradalmi szöveg, börtön ( 10év kb) jövő - Legfontosabb : családját megkeresse ( de nem találja ) - Királyellenes felkiáltás haljon a király kivégzik V. A mű kiemelkedő szerepű allegóriája Szőlőszem allegória ezzel a képpel fejezi ki a szebb világba vetett hitét, valamint azt, hogy ő is egy kis sugárnak érezheti magát (metaforikus értelemben) hiszen tehet azért, hogy szebb legyen a világa ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Tartalmi szintű ismerete az alábbi két versnek elolvasásra, ismeretek felelevenítésére: Nemzeti dal 1.Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! hogy rabok tovább 2.Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. hogy rabok tovább 3.Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. hogy rabok tovább 4.Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! hogy rabok tovább 5.A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! hogy rabok tovább 6.Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. hogy rabok tovább
Szeptember végén 1.Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet. 3.Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret! 2.Elhull a virág, eliramlik az élet... Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe? Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------