Arany János. (1817, Nagyszalonta 1882, Budapest)

Átírás

1 Arany János (1817, Nagyszalonta 1882, Budapest)

2 1) Élete szegény, tízgyermekes család (két testvér éri meg a felnőttkort) iskolái: Nagyszalonta, Debrecen (1836) tanulmányait félbehagyva vándorszínésznek áll egy álom hatására hazatér, édesanyját elveszti, apja megvakul tanító, majd városi írnok és másodjegyző Nagyszalontán feleségül veszi Ercsey Juliannát, két gyermekük születik (Juliska és László)

3 a Kisfaludy Társaság pályázatai Az elveszett alkotmány és a Toldi sikere ( ) nemzetőr, majd minisztériumi fogalmazó bujdosás nevelő a Tisza családnál Geszten ( ) gimnáziumi tanár Nagykőrösön (magyart és latint tanít) (1860) Pestre költözik: a Kisfaludy Társaság igazgatója folyóiratokat indít (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú)

4 (1865) az Akadémia titkára, majd főtitkára Juliska lánya halála egyre többet betegeskedik, keveset ír (1877) Őszikék ciklus (Margitsziget)

5 2) Munkássága elbeszélő költemények (Toldi-trilógia, Buda halála) balladák elégiák Őszikék ciklus fordítások (pl.: Arisztophanész) tanulmányok, kritikák

6 A) Elbeszélő költemények Toldi (1846) Toldi Miklós: összetett jellem, felemelkedő népi hős (~ a reformkor politikai programja) cseh vitéz legyőzése megmenti a nemzet becsületét népmesei motívumok: kisebbik fiú, gonosz testvér, próbatételek, jó király hangulata derűs, idilli természetes, népies nyelvezet 12 ének, versforma: felező 12-es

7 Toldi estéje ( , megjelenés: 1854) az öreg Toldi a nemzeti hagyományok háttérbe szorulása miatt idegennek érzi magát, kegyvesztetté válik a királyi udvarban, s hazatér Nagyfaluba cselekménye a Toldiéhoz hasonló (idegen bajnok legyőzése, Toldi sértettsége, bűne), de világképe egészen eltérő (kevésbé egységes) árnyaltabb jellemábrázolás a haldokló Toldi és Lajos király párbeszéde: régi világ új világ (a Bach-korszakban időszerű!) hangulata elégikus, ironikus (Arany csalódásai?) versforma: felező 12-es

8 B) Balladák ősi népköltészeti műfaj, a középkorban is népszerű műforma verses kisepikai műfaj, a három műnem határán (lírai monológok, drámai párbeszédek) sűrített cselekmény, szaggatott elbeszélésmód, balladai homály rendszerint tragikus téma tragédia dalban elbeszélve (Greguss Ágost)

9 Arany János balladái romantikus műballadák mintái a skót és székely népballadák legjobban szerkesztett költeményei

10 Nagykőrösi balladák a) Történelmi balladák célja a nemzeti öntudat erősítése allegorikus jelentés (múltbeli téma, de aktuális üzenet) Mátyás anyja, A walesi bárdok, V. László, Szondi két apródja

11 A walesi bárdok Ferenc József látogatására írta üdvözlő óda helyett a bárdok (költők) bátor helytállása Edward megőrülése skót balladaforma (azonos a Szózat strófaszerkezetével)

12 Szondi két apródja három helyszín: Drégely romjai (~ tragikus harc), Szondi sírja (~ a hős felmagasztalása, megdicsőülése), völgy (~ a győztesek alantas ünneplése) drámai párbeszéd Ali szolgája és az apródok között valójában párhuzamos monológok Ali szolgája: hízelgő stílus burkolt, majd nyílt fenyegetés (erkölcsi vereség) az apródok históriás éneke: egyre szenvedélyesebb (felkiáltások, ismétlések) Szondi gyilkosának megátkozása

13 hősi helytállás (Szondi) és hűség (apródok ~ költők) zaklatott, váltakozó ritmus

14 b) Lélektani balladák bűn és bűnhődés motívuma Ágnes asszony megőrülés folyamata ütemhangsúlyos felező nyolcasok félrímekkel + időmértékes, rímtelen refrén

15 c) Az Őszikék balladái népi babonák, hiedelmek bűn és bűnhődés Tengeri-hántás kerettörténet: tengerihántás (kukoricafosztás) közben mesélik kiszólások az utolsó előtti sorokban bűn: Tuba Ferkó elhagyja szeretőjét, Dalos Esztit (szokásjog megsértése) büntetés: téboly, öngyilkosság

16 Vörös Rébék Vörös Rébék: varjú / kerítőasszony Sinkó Tera házasságtörése Pörge Dani: kettős gyilkosság a gonosz elleni reménytelen védekezés Tetemre hívás Bárczi Benő és menyasszonya, Kund Abigél története középkori istenítélet: a halott sebe újra vérezni kezd a gyilkos jelenlétében megőrülés

17 Másfajta csoportosítás egyszólamú balladák: egy cselekményszál (pl.: A walesi bárdok) többszólamú (párhuzamos szerkesztésű) balladák: különböző egyidejű cselekményszálak egymásba fonódása (pl.: V. László, Szondi két apródja, Tengeri-hántás)

18 C) Arany lírája szabadságharc leverése az 50-es években a líra válik uralkodóvá reményvesztettség, költészet hiábavalósága Letészem a lantot elegico-óda ( kettős hangnem) érték- és időszembesítés: (1. vsz.) jelen kilátástalansága (elégikus) (2-5. vsz.) múlt bizakodása (ódai) (6-7. vsz.) jelen kilátástalansága (elégikus) keretes szerkezet refrén: keserű sóhaj egy vers, amely a versírás befejezéséről szól

19 Ősszel elegico-óda két korszak, két világkép szembeállítása: Homérosz Osszián 1-5. vsz vsz. verőfényes nyár fény szabadság borongós, ködös ősz sötétség nép pusztulása ~ reformkor ~ elnyomás refrén szerepe: Osszián áll hozzá közelebb a kelta és a magyar nép tragikus sorsának párhuzama a költészet értelmetlensége (~ Letészem a lantot)

20 Kertben elégikus hangulat, némi iróniával E/1. sz. (2-4. vsz.) életkép a szomszédból (halottat temetnek) (5-7. sz.) általános következtetés: az emberi önzés, érzéketlenség, a részvét hiánya, a világ közönye, elidegenedés egyedi, konkrét általános, elvont elmélkedés metaforák: táncterem = élet (állandó körforgás, tülekedés); falékony húsdarab, hernyó = ember;; kert = az egyén elszigeteltsége, magánya / a világ; kertész = lírai én / halál

21 Visszatekintés elégia, létösszegzés 35 éves, de már számvetést készít: kudarcokkal teli élet, elszalasztott lehetőségek, beteljesületlen álmok ellentétek (nevetni sírni, boldogságot keresni kerülni, függetlenség lánc, élet halál) önirónia, önvád utolsó vsz.: a szerelem és szeretet, a családi boldogság mint egyetlen vigasz

22 A lejtőn dalszerű elégia idő- és értékszembesítés: megszépülő múlt jelen jövőbe vetett hit magasba tör néma kétség lejtős út a végén nincs feloldás: visszafordíthatatlan, kilátástalan helyzet, halál közelsége

23 Az Őszikék lírája Gyulai Páltól kapott kapcsos könyv, Margitsziget hosszú hallgatás után ír újra személyes, őszinte versek (eredetileg nem nyilvánosságnak szánja) létösszegzés műfajok: elegico-ódák, elégikus dalok, életképek, balladák

24 Epilogus dalforma (felező nyolcasok, de minden 3. sor csonka feszültség) lírai önarckép, ars poetica, létösszegzés (egyik legszemélyesebb verse) 3 szerkezeti egység: (1-5. vsz.) múlt, élet ~ út allegória (sztoikus nyugalom, beletörődés, belső függetlenség) (6-10. vsz.) számvetés a jelenben (kétségek) ( vsz.) beteljesületlen (későn teljesülő) vágyak: független nyugalom, csendes fészek, munkás öregség zárlat: rab madár képe hangnemek keveredése szóhasználat: társalgási fordulatok, modern szavak

25 Mindvégig önmegszólító, önértelmező vers, ars poetica mindhalálig ragaszkodni kell a költészethez ( Letészem a lantot) sztoikus bölcsesség, belenyugvás a visszafordíthatatlan sorsba az élet minden veszteség ellenére szép lehet hagyományos lírai témák (bor, szerelem) hiánya a költészet hangköre más (már nem közösségi líra) tárgya a lélek belső világa közönség hiánya a költő belső függetlensége

26 Sejtelem utolsó verse elmúlás tragikuma gondviselésbe vetett bizalom