Arany János ( )

Átírás

1 Arany János ( )

2 : ifjúkor március 2-án született Nagyszalontán. Arany György, Megyeri Sára : nagyszalontai elemi iskola, algimnázium (4 évesen olvasott, később több nyelven is még Szalontán) 1833 novemberéig otthon nevelkedik, majd a debreceni kollégium főiskolai tagozatán tanul.

3 1834-ben megszakítja tanulmányait; 1835: Debrecen, festészet, szobrászat, zeneszerzés egy évig Kisújszálláson segédtanító. 1836: színész Debrecenben, majd vándorszínész augusztusában meghal édesanyja, 64 éves korában. Édesapja pedig megvakul.

4 Aranyt egész életében furdalja az önvád a színészet miatt, és hogy magára hagyta idős szüleit ősze: tanító Nagyszalonta 1839: városi írnok. 1840: másodjegyző; feleségül veszi Ercsey Juliannát. 1841: megszületik Juliska lánya.

5 1842: Szilágyi István, barátja és kollégiumi társa hatására görög klasszikusokat olvas és megtanul angolul. 1844: meghal apja, 87 éves korában. 1844: fia, László szül. 1846: az Elveszett alkotmány elnyeri a Kisfaludy Társaság komikus eposz pályázatát. 1847: a Toldi nyeri el a Kisfaludy Társaság pályázatát.

6 Barátság Petőfivel június 1 10: Petőfi Aranynál Nagyszalontán; október vége, november eleje: Petőfi feleségével Nagyszalontán; május: Petőfi vendége Pesten; december: meglátogatja Petőfi Debrecenben.

7 Forradalom és szabadságharc június: A nép barátja című újság szerkesztője július: megbukik a szalontai követválasztáson november: nemzetőr Aradon május: belügyminiszteri fogalmazó Debrecenben és Pesten augusztus: Szalonta környékén bujdosik az oroszok elől. Elveszti lakását, állását

8 Nagykőrösi korszak ( ) 1851 Tisza Domonkos nevelője Geszten 1851: tanári állás a nagykőrösi református kollégiumban. 1859: akadémiai székfoglaló Zrínyi és Tasso című tanulmányával.

9 Pesti évek ( ) 1860: a Kisfaludy Társaság igazgatója; beindítja a Szépirodalmi Figyelő című lapot. 1862: Koszorú címmel átszervezi. 1865: akadémiai titkár; december 28-án meghal Juliska lánya 10 év hallgatás költői pályáján.

10 1870: az Akadémia főtitkára. 1877: elfogadják lemondását; Őszikék versciklus től nyaranta a Magit-szigeten alkotott a tölgy alatt Gyulai Páltól (a kor ismert kritikusa) kapott kapcsos könyvbe írta október 22-én hal meg, Petőfi szobrának leleplezésekor hűlt meg, nem épült föl

11 A tanulmányíró: Zrínyi és Tasso Naiv eposzunk Bánk bán tanulmányok Valami az asszonáncról (=nem tiszta rím, csak a magánhangzók egyeznek meg)

12 A fordító: Arisztophanész összes komédiája Shakespeare: Hamlet; Szentivánéji álom; János király Goethe, Schiller balladák Skót népballadák Gogol: Köpönyeg (németből) innen vette álneveit: Akakijevics Akakij, Akárkijevics Akárki (A. A.)

13 A nyelvművelő és nyelvész: A köztudat szerint amit Arany nem tudott a magyar nyelvről, azt nem érdemes tudni. Akadémia helyesírás megalkotása,

14 A lírikus költő 1850-es évek költészete Epikus tervei töredékben, félbe hagyva maradtak Tévedésnek tartotta ezt az időszakot (a szabadságharc u.) Elborult kedélyállapot P. S. elvesztése (szabadságharc bukása) Kétségbeesés, fölöslegesség érzése Nincs nemzet, nincs miért

15 Letészem a lantot (1850.): Jellegzetesen katasztrófa utáni vers értelmetlenné válik a költészet. időszembesítő költemény a múltat felidézve jellemzi a reformkori művészi törekvéseket, felidézve Petőfi alakját is. A művész és közössége összetartozását a fa és levél toposzával fejezi ki.

16 Letészem a lantot (1850.): Alapélménye: kiábrándultság Műfaj: elégico-óda Arany szerint Zárt szerkezet: 1. és 6-7. vsz. jelen 2-5. vsz. múlt Refrén szerepe: érzelmek feszültsége 8 soros vszk., szótagszám Rímelése: xaxabcbc

17 Letészem a lantot (1850.): Mondatszerkesztés Mondatfajták 6-7. vszk. Képeinek szimbolikus jelentése?

18 Kertben (1851.): Arany lírai költészete a személyiség problémáiról, kísérlet a filozofikus, tárgyias líra megteremtésére:

19 Kertben (1851.): A reformkori népiesség ill. a népnemzeti iskola kedvelt műfaját, az életképet emeli filozofikussá A sugallt üzenet mely szerint a világnak nincs célja, értelme az önérdeken és önhasznon kívül a pozitivisták felfogásával mutat rokonságot, előrevetítve a szociál-darwinizmus küzdelem a létért elvét.

20 Kertben (1851.): Az életkép azonban behatárolja az üzenet lehetőségét didaktikus lezárás szűknek érzi a kert-allegóriát ezért némileg idegenül beemeli a versbe a bálterem-hasonlatot is.

21 Kertben (1851.): Elégikus hangnem Szerk.: 1. vszk.: lírai alanyról szól 2-4. részletezés, életkép 5. visszatérés a lírai énhez: elmélkedés 6-7. közönyösség, világ

22 Kertben (1851.): 8 soros versszakok 9 és 8 szótagos Xaxaxbxb félrímes Jambikus Jellemző metaforája

23 Rendületlenül (1860.): Arany a Szózatot idézi, s a hazához való viszony különféle módozatait vizsgálja. Az egyetlen lehetséges magatartás az erkölcsi parancs feltétlen és önérdeket nem ismerő betartása.

24 Az elhallgatás évtizede: Bár 1863-tól megfigyelhető a lírai költészet háttérbe szorulása a több mint 10 éves elhallgatást lánya 1865-ben bekövetkezett tragikus halálához köthetjük.

25 1866-os Juliska emlékezete című töredékhez illesztett megjegyzés: Nagyon fáj! nem megy! A korszak verstermése töredékekből, személyes indíttatású alkalmi versekből és akadémiai papírszeletekből áll = Jókainak küldözgetett epigrammák 65-ben Aranyt választották az Akadémia főtitkárává, s a hivatali szerepet <-> a lírai költészettel.

26

27 Az öregkori versciklus kialakulása A Kapcsos könyv Gyulai Pál ajándéka Margitsziget július december Őszikék = a) apró, őszi virágok b) ősszel kelt csibék

28 Az Őszikék lírai termése: Arany megszabadul az Akadémiától, anyagi helyzete rendezett, a Gyulai Páltól még a 60-as években kapott ún. Kapcsos könyvbe írja versciklusát, melyet eredetileg nem szánt kiadásra. A költemények nagy része a Margitszigeten készült.

29 A ciklus eszmei, világképi jellemzői: 1.) A számvetés és létösszegzés kényszere, ill. ebből fakadóan a félig leélt élet gondolata 2.) Nagyváros-ellenesség 3.) Együttérzés a polgári világ kitaszítottjaival 4.) A gyermekkor és a szülőföld nosztalgikus és bölcseleti érvényű felidézése

30 Stilisztikai, poétikai jellemzők: 1.) A személyesség előtérbe kerülése a tárgyiasító szándékkal együtt 2.) Az elégikus dal meghatározó jelenléte 3.) A zsánerkép, mint a tárgyiasítás eszköze 4.) Önironikus hangvétel 5.) Stilisztikai egyszerűsödés 6.) Modern stilisztikai eszközök megjelenése; pl.: az impresszionisztikus képalkotás és a szimbolisztikus ábrázolás

31 Epilogus (1877.): A cím többnyire epikus vagy drámai alkotások cselekménylezárása utáni utószót jelöli. A meghatározás egyúttal a verstípust is megadja: időszembesítő és létösszegző költeményről van szó. A három idősíkot a még, már, most időhatározószók is jelzik.

32 Az 1-5. versszak múltbatekintése a sztoikus magatartásforma dicsérete a világtól való elzárkózást, mint vállalható és pozitív életlehetőséget mutatja be. A következő 5 a kétség kifejezője.

33 A lírai én a nem azt adott, amit vártam után felsorolja a világ által nyújtott értékeket, s egyúttal el is utasítja őket. A kulcsszó Arany önértékelésében a félbe szerbe, mely a félig leélt élet önmarcangoló vádja.

34 A harmadik egység a legfőbb érték, az alkotómunkában kiteljesedő élet vágyát jelzi, de már a lemondás gesztusával az idő visszafordíthatatlanságának tudatában.

35 A dalformához szervesen illeszkedik a népdalokban, virágénekekben használatos metafora (rab madár) záróképként történő alkalmazása. rímelés ritmus képek

36 Mindvégig (1877.): Az utolsó ars poeticák egyike. a költő újra megfogalmazza a költészet feladatát, s a versírást tartja az egyetlen megtartó értéknek. A legszemélyesebb költészet is rájátszásokat, allúziókat tartalmaz: Arany a Himnuszt és Petőfi-verseket idéz.