Kosztolányi Dezső (1885, Szabadka 1936, Budapest)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kosztolányi Dezső (1885, Szabadka 1936, Budapest)"

Alíz Kerekesné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Kosztolányi Dezső (1885, Szabadka 1936, Budapest) Élete apja Kosztolányi Árpád, a szabadkai gimnázium matematika-fizika szakos tanára, majd igazgatója édesanyja Brenner Eulália gimnázium: Szabadka egyetem: budapesti bölcsészkar (magyar-német szak) tanulmányait nem fejezi be (1906) a Budapesti Napló munkatársa, a versrovat vezetője a Nyugat munkatársa (1913) feleségül veszi Harmos Ilonát (gyermekük Ádám) (1919) az Új Nemzedék munkatársa (politizál, de kiábrándul belőle) (1921) Pesti Hírlap munkatársa (1933) súlyos betegsége (kezelések, műtétek, gégemetszés) (1935) Radákovich Mária iránti szerelem Munkássága homo aestheticus szépség, esztétikum szerepe több nyelven beszél és olvas (latin, angol, német, francia, spanyol, olasz), sokat utazik, jól ismeri a világirodalmat műfordítások (pl.: Modern költők c. kötet) Verseskötetek: - (1907) Négy fal között (első verseskötete, Ady kemény kritikája) - (1910) A szegény kisgyermek panaszai - (1920) Kenyér és bor - (1924) A bús férfi panaszai - (1928) Meztelenül (szabadversek; új tematika: részvét és szánalom) Regények (20-as évek): - Nero, a véres költő - Pacsirta - Aranysárkány - Édes Anna Novellagyűjtemények: - (1933) Esti Kornél - (1936) Tengerszem hatezer oldalnyi hírlapi próza nyelvművelő írások (pl.: Pesti Hírlapban) Ady bírálata (Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről c. pamflet és Marcus Aurelius c. vers, 1929) A szegény kisgyermek panaszai c. kötet szereplíra: szabadkai gyermekkor felidézése kettős látószög: a) ahogy a felnőtt nézi gyermekkori önmagát b) ahogy a gyermek felfedezi a világot

(gyermekük Ádám) (1919) az Új Nemzedék munkatársa (politizál, de kiábrándul belőle) (1921) Pesti Hírlap munkatársa (1933) súlyos betegsége (kezelések, műtétek, gégemetszés) (1935) Radákovich Mária

2 spontán emlékezés, rácsodálkozás a világ titkaira, sokszínűségére benyomások ( impresszionizmus), látomások a gyermek gazdag érzelemvilága (szorongás, félelem az apjától, a haláltól, szánalom stb.), a gyermeki világ teljessége lélektani hitelesség, tudatalatti megjelenése Mint aki a sínek közé esett a beszélő visszaemlékezése a középpontban egy hasonlat ~ halál a halál közelében az ember előtt lepereg az élete megvilágosodás: kiderül, mi a maradandó, örök a cél a lényeg megragadása Azon az éjjel anaforikus szerkezet a nagyapa elvesztése a gyermek nézőpontjából zaklatott este halál utáni nyugalom Mostan színes tintákról álmodom gyermeki álmodozás + ars poetica színskála (sárga, arany kiemelése) impresszionista szinesztéziák (képek, színek, érzések összefonódása az álomban) halmozások, túlzások óhajtó mondatok tinták ~ írás (rajzolás) vágya, boldogsága (de feltételes módban bizonytalan jövő) Kenyér és bor c. kötet Boldog, szomorú dal a kötet nyitóverse, műfaja dal számvetés, létösszegzés cím: ellentétre, paradoxonra épít 1. rész: elért sikerek leltárszerű felsorolása (jólét, családi boldogság, elismertség) mintha önmagát akarná meggyőzni mozaikrímek, alliterációk 2. rész ( de után): feltörő elégedetlenség, keserű panasz nincs meg a kincs, mire vágytam van (10x) nincs (1x) földi égi; ifjúkor férfikor a világba való beilleszkedés lehetetlenné teszi az álmok megvalósulását éjszakai szembesülés, megvilágosodás : a jómód nem helyettesítheti az élet igazi lényegét, értékeit elégikus hangulat + önirónia keveredése A bús férfi panaszai c. kötet A szegény kisgyermek panaszainak folytatása visszatekintés az élet delelőjéről az elveszített ifjúságra magány, üresség, rossz közérzet a család mint menedék (feleségéről, gyermekéről írt versek) emberi kiszolgáltatottság, szenvedők iránti részvét

előtt lepereg az élete megvilágosodás: kiderül, mi a maradandó, örök a cél a lényeg megragadása Azon az éjjel anaforikus szerkezet a nagyapa elvesztése a gyermek nézőpontjából zaklatott este halál

3 Számadás c. kötet (1935) költészetének csúcsa egyszerre természetesség és megformáltság összegzés igénye súlyosbodó betegség, halál közelsége élet szépsége, emberi méltóság Számadás szonettciklus (7 szonett) a halállal szembeni magatartás drámaiság (felszólítások, kérdések, rövid és hiányos mondatok) önmegszólítás drámai monológ: önmaga másik énjével vitázik (amely a boldogság illúziójában él) beolvadás a hétköznapok világába kívülállás boldogok boldogtalanok világa a boldogtalanokkal, szenvedőkkel vállal sorsközösséget, testvériséget részvétetika: szemedben éles fény legyen a részvét ez adja az élet értelmét a boldogtalanság értékké válik: gyáva az, ki boldog csak a boldogtalan a hős A szonettek összegzése 1. az ember nincs egyedül a szenvedésben 2. egyfajta összetartozás a szenvedők között 3. a szenvedő képes megérteni társait 4. evangéliumi szerepvállalás 5. kérdés az írókhoz: mi újat lehet még írni a szenvedőkről? 6. az író küldetése: a boldogtalanok megértése 7. végső konklúzió: Gyáva az, ki boldog Marcus Aurelius filozófiai költemény, óda Marcus Aurelius szobrához szól a halállal szembeni másik lehetséges magatartás: sztoikus nyugalom, elfogadás, felülemelkedés a bamba tömeg fölé emelkedő, a barbársággal harcoló, a szenvedéssel és halállal bátran szembenéző filozófus császár mint eszménykép 5. vsz.: átvált E/1. sz.-be önjellemzés (ars poetica) Marcus Aurelius és a beszélő közti párhuzam Halotti beszéd egy vegyészmérnök barátja halálára írta a magyar nyelvemlék felidézése (evokáció) általános és konkrét szembeállítása emberi méltóság: minden ember egyszeri, megismételhetetlen csoda, kiismerhetetlen külön világ minden ember halála pótolhatatlan veszteség az élet szeretete zárlat: népmesei fordulat időtlenítés, általánosítás Hajnali részegség gondolati költemény, létértelmezés vershelyzet: bizalmas, baráti, intim hangnem, megszólítás

halállal szembeni magatartás drámaiság (felszólítások, kérdések, rövid és hiányos mondatok) önmegszólítás drámai monológ: önmaga másik énjével vitázik (amely a boldogság illúziójában él) beolvadás a

4 éjszakai álmatlanság leírása 1. rész: betekintés mások életébe (sivár, kiüresedett, gépies életek) 2. rész ( de kötőszó után) a szemlélődés az égi világ felé fordul (hajnali égbolt megpillantása, ámulat) visszatér gyermeki énje, fantáziája látomás (mennyei bál, angyalok, tündérek) megvilágosodás, elragadtatás (érzelmi tetőpont) 3. rész: a felnőtt önvádja és bűntudata, értelmetlen élete (melyet elutasít) zárlat: vallomás, hálaadás (emelkedett, himnikus hangnem) boldogság elmúlás tragikuma hit hitetlenség a hétköznapi lét sivársága a létezés misztikus szépsége, titkának megértése a beszélő báli vendégnek tekinti magát, akit elbocsát a házigazda rapszodikus versépítés (változó hosszúságú sorok és strófák, soráthajlások, különféle rímek, változó ritmus) Szeptemberi áhítat utolsó verse, egy kései szerelem élménye ihleti a szeptemberi naphoz fohászkodik a halál előtti utolsó fellángolás a világ gyermeki újrafelfedezése, a részletek megcsodálása az élet gyönyörűsége (a halál szemszögéből nézve minden megszépül) zárlat: lázadás az idő, az elmúlás ellen Édes Anna (1926) Keletkezési körülmények, tér- és időszerkezet Kosztolányi utolsó és legnagyobb visszhangot kiváltó regénye alapötlet (Kosztolányinétől származik?) cselekmény ideje: júl. 31-én indul (Tanácsköztársaság bukása) utolsó fejezet: 1922 őszén játszódik (de a cselekmény lényegi része kevesebb, mint egy évet ölel fel) keretfejezetek: történelmi háttér (Kun Béla, román bevonulás, Horthy-rendszer kezdete) mottó: latin halotti könyörgés (bűnösökért és áldozatokért egyaránt) távolságtartó elbeszélő (irónia) Szereplők Vizy kornél: politikai becsvágy Vizyné: cselédkérdés jelentősége Patikárius János: könnyelmű, felelőtlen csábító Ficsor elvtárs : köpönyegforgató Moviszter Miklós: orvos, az író szócsöve Druma Szilárd többi cseléd Édes Anna címszereplő csak a VI. fejezetben jelenik meg alig beszélteti az író

5 19 éves, egyszerű, iskolázatlan parasztlány (1900-ban született ~ mintha sorsa az egész századot jellemezné) érzékeny, szelíd, zárkózott ösztönei megsúgják, hogy baj lesz Cselekmény Anna 8-9 hónapot tölt Vizyéknél mintacseléd (városi legendák) feláldozza magát, elveszti egyéniségét Patikárius Jancsi elcsábítja, majd eltaszítja magzatelhajtás elveszti tisztaságát Vizy államtitkári kinevezése fogadás Jancsi és Moviszterné flörtje kettős gyilkosság tárgyalás: Miért tette? (társadalmi, lélektani okok; lásd Moviszter véleményét) 15 évi fegyházra ítélik Értelmezés freudista megközelítés: szükségszerűen meg kellett tennie sérelmek (késleltetett fokozás) hirtelen robbanás (tudatalatti); de kevés a lélektani elemzés cselédtörténet: úr szolga viszony kiszolgáltatottság, részvét hiánya, elgépiesedés, érzéketlenség irgalom, szeretet, részvét fontossága gépi tökéletesség eszménye ideák megvalósíthatatlansága Kosztolányi szellemi cselédsége (újságírói robot) az író politikai szerepét, állásfoglalását is tisztázni akarja (lásd az utolsó fejezetet): mindkét rendszer (Tanácsköztársaság, ellenforradalom) kritikája Esti Kornél (1933) sokféle novella, nincs egységes koncepció, 1925 és 1936 között íródtak a közös elem a főszereplő, Esti Kornél alakja: o rejtélyes, ellentmondásos személyiség o játékos, bohém, szeszélyes, ironikus, filozofálgató költő o az író alteregója, lázadó énje Második fejezet első nap az iskolában a 6 éves gyermek találkozása a társadalommal szorongás; magány, kitaszítottság; szellemi fölény a tehetsége révén meglelheti helyét Tizennyolcadik fejezet élet ~ utazás: tülekedés, a tömeg érzéketlensége, a boldogság ritka pillanatai, halál ~ végállomás

fogadás Jancsi és Moviszterné flörtje kettős gyilkosság tárgyalás: Miért tette?

Hasonló dokumentumok

XIX. Kosztolányi Dezső

XIX. Kosztolányi Dezső 1. Hol, mikor született és halt meg a Kosztolányi Dezső? 2. Hol, milyen tanulmányokat folytatott? 3. Milyen kapcsolat fűzte a következő személyekhez? Ady Endre: Babits Mihály: Brenner