Az elbeszélői látásmód és a hangnem Kosztolányi Pacsirta című regényében. Dr. Hauber Károly, 2019

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az elbeszélői látásmód és a hangnem Kosztolányi Pacsirta című regényében. Dr. Hauber Károly, 2019"

Virág Illés
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az elbeszélői látásmód és a hangnem Kosztolányi Pacsirta című regényében

2 Kosztolányi, a regényíró Kosztolányi nemcsak kitűnő költő, világirodalmi rangú novellista, hanem jelentős regényíró is. Négy regényt írt, valamennyit az 1920-as években: Néró, a véres költő (1922), Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925), Édes Anna (1926) Kisregény mind a négy (kb. 200 oldal) és irodalmunk legjobb regényei közé tartozik.

3 A Pacsirta genezise, élménykörök A regény megszületésében fontos szerepük volt - Freud tanainak, amelyeket jól ismert az író. A személyiség összetett világa kiemelt szerepet kap a műben: az elfojtott ösztönöket rejtő tudatalatti én, a társadalom szabályait magában foglaló felettes én, valamint a reális én amilyenné a kettő hatására a személyiség válik. - A gyermek és ifjúkori élményeknek, hiszen Sárszeget (amely az Aranysárkány színhelye is) részben szülővárosáról, Szabadkáról mintázta az író. - A Vajkay család pedig egyben-másban saját családját idézi, főleg a címszereplő, akiben többen az író csúnya nővérét, Mariskát látták.

4 A Pacsirta cselekménye 1. A történet egy hetet fog át: szeptember 1-jén, pénteken fél 1-kor indul és egy hét múlva, szeptember 8-án, pénteken éjfél után fejeződik be. Egy sárszegi dzsentri-família áll a középpontban: Vajkay Ákos ny. megyei levéltáros, a felesége és lányuk, a címszereplő, aki csúnyasága miatt pártában maradt. Ez nagy terhet jelent számukra, de elviselik, alig járnak el otthonról. Szeptember első hete azonban változást hoz. Pacsirta a tarkövi rokonokhoz utazik, s a szülők előtt kinyílik a világ: vendégőben esznek, a színházban megnézik a Gésákat, rég elfeledett örömöket élnek újra.

5 A Pacsirta cselekménye 2. Csütörtökön Vajkayné asszonyzsúrra megy, Vajkay Ákos pedig a kaszinóba kártyázni a helyi úri társasággal, a párducokkal. Jól érzi magát, nyer, mint régen. Iszik, lerészegedik, s otthon kiönti a szívét feleségének. Azt mondja: Mi nem szeretjük őt. Gyűlöljük őt. Utáljuk Hiszen megkeseríti az életüket, és ő is csak szenved szegény Felesége pontról pontra megcáfolja szavait. Elmondja: igenis szeretik Pacsirtát, de többet nem tudnak érte tenni. Csak imádkozhatnak érte, önmagukért. Másnap este érkezik meg Pacsirta. Az állomáson várják, s az élet visszakerül a régi kerékvágásba.

6 A Pacsirta műfaja Az alkotás egyszerre több regénytípusba is besorolható. Ezek kiegészítik egymást, rájuk tekintve a mű más-más jelentésrétegét állíthatjuk a középpontba. Szemlélhetjük: - Krízisregényként, amely egy család, egy életforma és mentalitás válságát jeleníti meg ezért akár a kettős Monarchia végvonalását is jelképezheti. - Lélektani regényként, amely fontos szerepet szán a tudatalattinak a sorsok alakításában. - Társadalmi regényként mindenekelőtt az elmaradottságot, a magyar Ugar problémáját tematizálja.

7 A Pacsirta mint krízisregény A krízisregény az egzisztencialisták kedvelt regényfajtája (pl. Camus: A pestis). Benne egy váratlan esemény kizökkenti megszokott medréből az életet, hogy az új szituációban a szereplők rejtett vonásai is megmutatkozzanak. Ez történik itt is. A határhelyzetre utal az idő is: századvég (1899), hókezdet (szeptember 1.), az induló délután (fél egy).

8 A Pacsirta mint lélektani regény A mű a freudi lélektan felől érthető meg. Az apa részegsége az elfojtott tudatalattit hozza felszínre. Tudott ő parancsolni magának, személyiségét a felettes én uralta, az ital hatására azonban feltörnek addig visszaszorított indulatai. Ami azonban a lélekbúvár szemüvegén át nézve igazság, az erkölcsileg hazugság. Ezt bizonyítják az anya szavai. S ez a fontosabb: az embernek le kell tudnia győzni önmagát, a keresztény szeretetnek és áldozatvállalásnak vissza kell űznie az alantas indulatokat a lélek alvilágába. Ez a mű végkicsengése is. A visszatérő Krisztus motívumok (pl. a legfontosabb eseményekre a megfeszítés napján, pénteken kerül sor, Pacsirta ágya fölött a Pieta-festmény függ) is ezt sugallják.

9 Ki a főszereplő? Nem a címszereplő, hanem az apa, Vajkay Ákos (akit 1963-ban Páger Antal alakított Ranódy lászló felejthetetlen filmjében) Az ő lelkivilágát ismerjük meg a legmélyebben, s az mintegy középpontja, lelki megfelelője a mű problematikájának. Így jellemzi az elbeszélő: A halálra való készülődés utolsó éveit jobbára lefoglalta.

10 A Pacsirta mint társadalmi regény 1. A Pacsirta részletesen bemutatja a főszereplőt körülvevő miliőt is, sok egyénített szereplője van. A kisváros regénye is: a magyar elmaradottságé, provincializmusé, amit a kor több kitűnő műve megjelenít (pl. Móricz: Az Isten háta mögött, Úri muri, Török Gyula: A zöldköves gyűrű, Kaffka Margit: Színek és évek)

11 A Pacsirta mint társadalmi regény 2. A cselekmény helyszíne, Sárszeg a provincializmus jelképe lesz. Mi jellemzi ezt? - Egyrészt az értékhiány és a szűklátókörűség. Rónay György írja. A tett ebben a világban: a részegség. A nagy esemény: egy-egy hatalmas mulatozás Ezt képviseli az úri társaság, a párducok. - Másrészt a céltalanság, a belső üresség. Ez oka is az előzőnek, s bár az üres frázisok eltakarják, jól tetten érhető. Még a Figaró-t olvasó, európai műveltségű férfi, Sárevits is ide tartozik; neve beszédes, öncélú műveltségével ő is Sárszeg tartozéka.

12 Az elbeszélő viselkedése, látásmódja Az elbeszélő a részben a klasszikus hagyományt folytatja: a szereplők fölött áll, de mindentudása korlátozott, és kevés kommentárral él, sokszor csak egy-egy jelzővel értékel. Erőteljes a szereplők szólama is, főleg a sok párbeszéd miatt, de találunk példát szabad függő beszédre is: Vajkay Ákos és Íjas Miklós lelki életéről szerzünk így tudomást. Az elbeszélő véleményéhez valószínűleg Íjas Miklósé, a szerkesztőé és költőé áll a legközelebb (ő rezonőrnek is tekinthető), aki így tűnődik az itt élők sorsa fölött: torzak és görbék, lelkük befelé kunkorodik. Nincs tragédiájuk, mert itt el sem kezdődhetnek a tragédiák. Íme a céltalanság látlelete: lelkük befelé kunkorodik

13 Az elbeszélés hangneme A megjelenített világ reménytelensége és céltalansága megmutatkozik a hangnemben is. A mű egyszerre olvasható az irónia, a gúny, valamint a komoly, a tragikus modalitásának jegyében írja róla Bónus Tibor. Az elbeszélésmód többszólamúsága abból fakad, hogy az értékhiányhoz több nézőpontból is közelíthetünk: kíméletlenül elutasíthatjuk (gúny), tekinthetünk rá játékos vagy keserű iróniával, de az értékvesztéstől megrendülten is (tragikum). Ez a polifónia Szegedi-Maszák Mihály szerint nemcsak egy család, nemcsak a kisváros, hanem a Monarchia válságát is megidézi: kimondatlanul is érezteti olvasójával annak megszüntét.

14 Felhasznált irodalom Rónay György: A regény és az élet. Magvető Kiadó, 1985 Király István: Kosztolányi. Vita és vallomás. Budapest, 1986 Magyar irodalom. Budapest, Szerk. Gintli Tibor Szegedy-Maszák Mihály: A kettős monarchia emléke a magyar irodalomban=a magyar irodalom történetei. Budapest, 2007

Hasonló dokumentumok

Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C

Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 2015 13.C Hári Andrea (HA) Vámosné Polyák Krisztina (VPK) 2015 SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELSOR MAGYAR