Kérdések és válaszok: Új uniós jogszabály a dohánytermékekről

EURÓPAI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Brüsszel, 2012. december 19. Kérdések és válaszok: Új uniós jogszabály a dohánytermékekről Az Európai Bizottság a mai napon iránymutató javaslatot fogadott el a dohánytermékekről szóló irányelv felülvizsgálata céljából. A javaslat jelentősen átírja a jelenleg hatályos EUjogszabályt új, szigorúbb szabályokat tartalmaz a dohányipari termékekre vonatkozóan. Mit szabályoz a jelenleg hatályos irányelv? A dohánytermékekről szóló, 2001-ben elfogadott jelenleg hatályos irányelv, mely hatályon kívül helyezte az eredeti, 1989-ből datálódott irányelvet, előírásokat tartalmaz a dohányipari termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozóan. Dohányipari terméknek minősül a cigaretta, a sodort cigaretta, a pipadohány, a szivar, a kis alakú szivar (szivarka), továbbá a füst nélküli dohánytermékek is ide sorolhatók. Az irányelv határértékeket rögzít a cigarettafüst kátrány-, nikotin- és szén-monoxidtartalmára vonatkozóan, és jelentéstételi kötelezettséget ír elő a gyártóknak a felhasznált összetevőkkel kapcsolatban. Tiltja a szájon át fogyasztott dohány forgalmazását, valamint a megtévesztő szövegek, pl. könnyű, enyhe vagy alacsony kátránytartalom használatát. A javaslat értelmében továbbá egészségügyi figyelmeztetéseket kell elhelyezni a dohányipari termékek csomagolásán. A szöveges figyelmeztető üzenetek kiegészítéseképpen képi figyelmeztetések kerültek kidolgozásra, melyeket egyre több tagállam használ. Miért vizsgálja felül a Bizottság a dohánytermékekről szóló irányelvet? A jogszabály felülvizsgálatával a Bizottság elsődleges célja az, hogy javítsa a belső piac működését és egyben biztosítsa a közegészség magas szintjét. A dohánytermékekről szóló irányelv 2001. évi elfogadása óta számottevő fejlemények történtek a piacokon, a tudományos életben és a nemzetközi szabályozásban egyaránt. Új bizonyítékok kerültek napvilágra a dohánytermékekben használt ízesítőanyagokkal és az egészségügyi figyelmeztető üzenetek hatékonyságával kapcsolatban. Egyes területeken a tagállamok egymástól jelentősen eltérő szabályozást alkalmaznak. Új termékek pl. az e-cigaretta jelentek meg a piacon, és az irányelv egyes rendelkezései időközben elavultak. A jogalkotási javaslat azt hivatott elérni, hogy csökkenjen a dohánytermékek és a dohányfogyasztás vonzereje, és ezáltal eltántorítsa a fiatalokat attól, hogy dohányozni kezdjenek. MEMO/12/1005

Továbbá az EU és az uniós tagállamok egyaránt részesei a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének, amely 2005 februárjában lépett hatályba, és amelyet az egyezményben foglaltaknak megfelelően kötelezően végre kell hajtaniuk. Végezetül pedig mind a Tanács, mind az Európai Parlament már többször felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a jelenleg hatályos irányelvet. A dohányfogyasztás jelentős egészségügyi probléma-e az EU-ban és világszerte? Igen. Európában évente csaknem 700 ezer ember (ez kb. Frankfurt népességének felel meg) hal meg dohányzás következtében. Ennek alapján elmondható, hogy a dohányfogyasztás a legjelentősebb elkerülhető egészségügyi kockázat. Több millió uniós polgár szenved a dohányzással összefüggő betegségekben, például rákban, valamint szív- és érrendszeri, illetve légúti megbetegedésekben. A dohányosok mintegy 50 százaléka átlagosan 14 évvel korábban hal meg, és az életük nagyobb hányadát töltik rossz egészségi állapotban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint a dohányfogyasztás évente közel hatmillió ember halálát okozza világszerte. 2030-ra ez a szám akár a nyolcmilliót is elérheti, ha nem teszünk az aggasztó tendencia megfordításáért. A Bizottság eltökélt az iránt, hogy erőteljesen fellépjen a dohányfogyasztás ellen, és biztosítsa az egészségvédelem magas szintjét az Európai Unió belső piacán. Mivel a dohányfogyasztás erős függőséget okoz, nagyon fontos a megelőzés: meg kell akadályoznunk, hogy a fiatalok elkezdjenek dohányozni. A dohányosok 70 százaléka 18 éves kora előtt gyújt rá először, 94 százalékuk pedig azelőtt, hogy betöltötték 25. életévüket. Melyek a felülvizsgált jogszabály fő elemei? A javaslat számottevően módosítja a jelenleg hatályos irányelvet. Elfogadása esetén az új irányelv főképp a következő területeken hoz majd változást: Összetevők: Az összetevők és a füstkibocsátás tekintetében egységes elektronikus bejelentési formátum bevezetésére kerül majd sor. A javaslat előirányozza továbbá a jellegzetes ízesítésű cigaretták, sodort cigaretták és füst nélküli dohánytermékek, valamint a fokozottan toxikus és erős függőséget okozó adalékanyagokat tartalmazó dohánytermékek betiltását. Címkézés és csomagolás: A cigaretták és a sodort cigaretták csomagolásait az elő- és hátlap felületének 75 százalékát kitöltő méretű képes és szöveges egészségügyi figyelmeztetéssel kell ellátni, amely tartalmazza a leszokást segítő szolgálatok adatait is. A csomagoláson nem szabad reklámelemeket megjeleníteni. A csomagolás és a cigaretta kinézetének egyes szempontjaira vonatkozó előírások egységessé válnak például szabványos lesz a cigarettadobozok mérete, ami azt hivatott biztosítani, hogy a képi figyelmeztetések teljesen láthatók legyenek. A dohánytermékek csomagolásán a dohányfüst kátrány-, nikotin- és szén-monoxidtartalmával kapcsolatban jelenleg feltüntetett információkat a jövőben a doboz oldalán elhelyezett tájékoztató üzenet váltja fel. A tagállamoknak megfelelően indokolt esetben jogukban áll megkülönböztető jegyektől teljes mértékben mentes (azaz semleges) egységcsomagolást előírni. Füst nélküli dohánytermékek: A szájon át fogyasztott dohánytermékek (snüssz) a jövőben is minden tagországban tiltás alá esnek majd, kivéve Svédországot, amely az általa kötött csatlakozási szerződés értelmében mentességet élvez a tilalom alkalmazása alól. A jövőben minden füst nélküli dohánytermék egységcsomagjának mindkét oldalán egészségügyi figyelmeztetést kell feltüntetni. 2

Az új dohánytermék-kategóriáknak teljesíteniük kell az irányelvben foglaltakat, és a forgalomba hozataluk előzetes bejelentéshez lesz kötve. Az irányelv tárgyi hatályának kiterjesztése: Azok a nikotintartalmú termékek (pl. az e cigaretták), melyek nikotintartalma nem ér el egy bizonyos küszöbértéket, forgalmazhatók ugyan, de csakis akkor, ha található a csomagolásukon egészségügyi figyelmeztetés. Ha nikotintartalmuk meghaladja a küszöbértéket, forgalmazásukra csak akkor nyílik mód, ha gyógyszerkészítményként, azaz nikotint helyettesítő termékként (pl. nikotintapaszként) engedélyezték őket. A dohányzási célú gyógynövénytermékek (pl. a gyógynövény-cigaretták) esetében is kötelező lesz egészségügyi figyelmeztetést feltüntetni. Határokon átívelő távértékesítés: A határokon átívelő távértékesítéssel foglalkozó dohánytermék-forgalmazóknak be kell jelenteniük tevékenységüket az illetékes hatóságoknak és életkor-ellenőrzési mechanizmust kell bevezetniük. Tiltott kereskedelem: Az új irányelv nyomon követési és ellenőrzési rendszer, valamint biztonsági elemek (pl. hologramok) alkalmazását írja majd elő. A mellékletben foglalt összehasonlító táblázatból látható, hogy a javaslat milyen módosításokat és új intézkedéseket tartalmaz a jelenleg hatályos irányelvben előírtakhoz képest. Milyen szabályok vonatkoznak a pipadohányra, a szivarra és a kis alakú szivarra (szivarka)? A dohánytermékekről szóló irányelv minden dohánytermékre kiterjed. A dohányzás elkezdésében azonban a pipadohány, a szivar és a szivarka jelenleg nem játszik számottevő szerepet. A javaslat ezért kevésbé szigorú szabályokat ír elő ezekre a termékekre vonatkozóan; például nem rendelkezik kötelező képi egészségügyi figyelmeztetés elhelyezéséről, és nem tiltja a jellegzetes ízesítésű termékeket. Ez a mentesség visszavonásra kerül, amennyiben a körülmények jelentősen változnak a jövőben (ha nő a fiatalok körében értékesített mennyiség vagy a fiatalkori fogyasztás). Változni fog a jövőben a cigaretták csomagolása? Igen. A javaslat értelmében a csomagolást az elő- és hátlap felületének 75 százalékát kitöltő méretű képes és szöveges egészségügyi figyelmeztetéssel kell ellátni. A doboz vagy zacskó oldalsó felületein további egészségügyi figyelmeztetéseket ( A dohányzás halált okoz szokjon le most!, A dohányfüst 70-nél több, bizonyítottan rákkeltő anyagot tartalmaz stb.) kell elhelyezni, amelyek kitöltik a felület 50 százalékát. Az egészségügyi figyelmeztetések így is kevesebb mint 60 százalékát fogják csak lefedni a cigarettacsomagolás teljes felületének. A javasolt módosító jogszabály ezenkívül nyomon követési és ellenőrzési rendszer, biztonsági elemek és adójegy alkalmazását írja elő a cigarettagyártóknak. A szabványos cigarettacsomagolások esetében ezt azt jelenti, hogy a csomagolás felületének 30 százaléka használható márkaépítés céljára, viszont az egyes tagállamok megfelelő indoklással előírhatják a semleges csomagolást. 3

A Bizottság jogszabályjavaslata fenntartja a snüsszre (szájon át fogyasztott dohánytermékekre) vonatkozó tilalmat? Igen. A szájon át fogyasztott dohánytermékek (köztük a snüssz) forgalmazása 1992 óta tilos az EU-ban. Svédország mentességet élvez az általa kötött csatlakozási szerződés alapján. A snüssz függőséget okoz és egészségkárosító hatású. Több tagállam már 1992 előtt betiltotta ezeket a termékeket, mivel népszerűek a fiatalok körében, és jelentős az elterjedés kockázata. A jogalkotási javaslat beterjesztését megelőző nyilvános konzultáció során a tagállamok többsége elvetette a snüsszre vonatkozó tiltás eltörlését. A snüssz szerepet játszhat a dohány- és nikotinfüggőség kialakulásában, mert az új dohányosok sok esetben azt fogyasztják először, a dohányzásra már rászokott személyek körében pedig fennáll a párhuzamos fogyasztás (a cigarettázás és snüsszfogyasztás) lehetősége. A tilalom fenntartására vonatkozó döntés egyébként összhangban van a svéd Országos Közegészségügyi Intézet ajánlásával is. Az új jogszabály tiltani fogja az ízesítőanyagok (pl. a mentol) és más összetevők használatát? A beterjesztett jogszabály nem tiltja az egyes ízesítőanyagokat, de tiltja a jellegzetes ízesítésű (pl. mentol ízű) dohánytermékeket. Konkrétan a mentol kis mennyiségben felhasználható lesz, de olyan nagyobb mennyiségben nem, hogy a dohányterméknek a dohány ízétől jellegzetesen különböző ízt kölcsönözzön. Vizsgáló szervek fogják segíteni a tagállamokat és a Bizottságot annak eldöntésében, hogy az egyes termékek rendelkezneke ilyen jellegzetes ízzel. A dohánytermékek előállításához szükséges adalékanyagok pl. a cukor használata a javaslat értelmében továbbra is megengedett lesz. A javaslat nem tesz különbséget a különböző dohányfajták, pl. a Virginia, a Burley és a keleti dohány között. A dohánytermékekről szóló új irányelv fokozza a tiltott kereskedelem elleni fellépést? Igen. A jogalkotási javaslat szigorú intézkedéseket tartalmaz a dohánytermékek tiltott kereskedelmének visszaszorítására annak biztosítása céljából, hogy csakis az irányelvnek megfelelő termékek kerüljenek piaci forgalomba az EU-ban. Az irányelv nyomon követési és ellenőrzési rendszert vezet be a legálisan forgalmazott dohánytermékekre vonatkozóan, valamint olyan biztonsági elemekről rendelkezik, amelyek megkönnyítik a bűnüldöző szervek és a fogyasztók számára, hogy kiszűrjék a tiltott termékeket. A javaslat továbbá felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy a tiltott termékeket szervezett bűnözői csoportok forgalmazzák. A nem cigarettának vagy sodort cigarettának minősülő dohányipari termékek tekintetében az irányelvjavaslat ötéves átmeneti időszakról rendelkezik. 4

A bizottsági javaslat tiltja a határokon átívelő távértékesítést? Nem. Ezt a tevékenységet ugyanakkor szabályozni kell, mert a tapasztalatok szerint például az interneten vásárolt termékek gyakran nem felelnek meg az irányelvben foglalt szabályoknak (pl. a címkézés és az összetevők tekintetében). A javaslat előírja, hogy azoknak a dohánytermék-forgalmazóknak, akik határokon átívelő értékesítést kívánnak folytatni, értesíteniük kell annak a tagállamnak a hatóságát, ahol a székhelyük található, valamint azoknak a tagállamoknak a hatóságát is, ahol dohányterméket kívánnak értékesíteni. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy a gyermekek és a kiskorúak ne vásárolhassanak dohánytermékeket. Szabályozza-e a javaslat a nyilvános helyeken való dohányzást? Nem. Bár az Európai Bizottság támogatja a dohányfüstmentes környezetek létrejöttét, az ezzel kapcsolatos döntések továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Uniós szinten csakis a dohányfüstmentes környezetről szóló 2009-es tanácsi ajánlás foglalkozik ezzel a kérdéssel. A Bizottság 2013 első felében jelentést fog benyújtani arról, hogy a tagállamok milyen előrelépést tettek ennek az ajánlásnak a megvalósítása terén. A javaslat hogyan fogja érinteni az EU polgárainak egészségét? Kinek kedvez az irányelv felülvizsgálata? Minden európai polgárnak előnyére fog válni a javasolt jogszabály, mivel pontosabb lesz a tájékoztatás a dohányipari termékekről. A tervezett intézkedések korlátozzák a gyártók lehetőségeit arra, hogy termékeiket vonzóvá tegyék, és ezáltal a fiatalokat a dohányzás elkezdésére ösztönözzék. Azok, akik már dohányoznak, a javasolt irányelvben foglalt intézkedéseknek köszönhetően jobban tudnak tájékozódni az általuk fogyasztott dohánytermékekről, és tájékozottabb döntést tudnak hozni azzal kapcsolatban, hogy egészségüket szem előtt tartva fel kívánnak-e hagyni a dohányzással. Az államháztartás és a társadalom egésze szempontjából előnyös lesz, hogy javulni fog a lakosság egészségi állapota és a várható egészséges életévek száma. Az egészség azonkívül, hogy mindannyiunk életében nagy jelentőséggel bíró, nyilvánvaló érték gazdasági szempontból is fontos szerepet játszik, hiszen a termelékenységnek és a növekedésnek nélkülözhetetlen feltétele az egészséges lakosság. Az EU-ban a dohányzásnak tulajdonítható megbetegedések kezelésére óvatos becslések alapján évente 25,3 milliárd eurót fordítanak. További 8,3 milliárd euróba kerül a társadalomnak a dohányzáshoz köthető termelékenységveszteség (ideértve a korai nyugdíjbavonulást és a munkahelyi hiányzásokat). Könnyebb lesz a teher, amely a nemzetközi kötelezettségvállalások és szabályok végrehajtásával kapcsolatban a kormányokra nehezedik, mert a tagállamoknak alkalmuk lesz arra, hogy tanuljanak egymás tapasztalataiból. A dohánytermékek gyártói számára világosabbá válnak a szabályok, javulni fog a belső piac működése és egyenlők lesznek a versenyfeltételek. Az új szabályok kiemelten figyelembe veszik a kis- és középvállalkozások különleges igényeit. Melyek a következő lépések? A jogalkotási javaslat a kötelező jogszabályok elfogadásáért felelős két európai intézmény, a Tanács és az Európai Parlament elé kerül. Ideális esetben az új irányelv elfogadására még 2014-ben sor kerül, így az már 2015-ben vagy 2016-ban hatályba léphet. IP/12/1391 5

Szakpolitikai terület: Hatály Füst nélküli dohányter mékek Nikotintart almú termékek A jelenlegi helyzet A szájon át fogyasztott dohánytermékek tilalom alá esnek (Svédországra eltérés vonatkozik). Minden szájon át fogyasztott dohányterméken egészségügyi figyelmeztetést kell feltüntetni, és nyilatkozni kell a termék összetevőiről. A dohánytermékekről szóló, jelenleg hatályos irányelv hatálya nem terjed ki a nikotintartalmú termékekre. A tagállami szabályok eltérnek egymástól. A tagállamok mintegy fele arról számolt be, hogy legalább néhány nikotintartalmú terméket felhasználásuk tekintetében gyógyszerkészítménynek minősítenek 1. Javaslat Melléklet A szájon át fogyasztott dohánytermékek tilalom alá esnek (a Svédországra vonatkozó eltérés hatályban marad). Minden füst nélküli dohánytermék egységcsomagjának a két legjobban látható felületén egészségügyi figyelmeztetést kell elhelyezni. Tilos a jellegzetes ízesítésű, füst nélküli dohánytermékek forgalmazása (ideértve a szájon át fogyasztott dohánytermékeket Svédországban). Meghatározott nikotinhatárértéken felül csak akkor szabad nikotintartalmú terméket forgalmazni, ha azt gyógyszerkészítményként engedélyezték. Az adott határérték alatt a nikotintartalmú terméken egészségügyi figyelmeztetést kell feltüntetni. Új dohányter mékkategóriák Az új dohánytermék-kategóriák (jellegzetesen azokról a hevített/égésmentes termékekről van szó, amelyek a gyártó szerint kevésbé ártalmasak) a dohánytermékekről szóló irányelv általános rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak. A gyártóknak értesíteniük kell a tagállami hatóságokat, mielőtt újfajta dohányterméket hoznak forgalomba az EU piacán. A Bizottság 5 év múltán jelentést tesz. A dohánytermékekről szóló irányelv rendelkezései alkalmazandók a piaci forgalomba hozott újszerű dohánytermékekre. 1 Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia. 6

Dohányzás i célú gyógynövé nyterméke k A dohányzási célú gyógynövénytermékek (pl. a gyógynövény-cigaretták) nem tartoznak a dohánytermékekről szóló irányelv hatálya alá, és a tagállamok eltérően szabályozzák azokat. A gyógynövény-cigarettákon egészségügyi figyelmeztetést kell elhelyezni. Csomagolás és címkézés Egészségü gyi figyelmezt etések és feliratok Reklámcél ú és félrevezető elemek Minden dohánytermék csomagolásán, kivéve a füst nélküli dohánytermékeket, szöveges figyelmeztetést kell elhelyezni az egyik oldalon a felület 30 35%-án, a másik oldalon pedig a felület 40 50%- án (mindkét esetben a figyelmeztetést keretező szegélyt nem beleértve). Egyes tagállamok kombinált (képből és szövegből álló) figyelmeztetés elhelyezését írják elő a csomagolás hátoldalán 2. A kátrány-, nikotin- és szénmonoxid-tartalmat fel kell tüntetni a csomagoláson. Tilos olyan termékleírást használni (pl.: enyhe, gyenge ), amely arra utal, hogy a szóban forgó dohánytermék más termékeknél kevésbé ártalmas 3. Kombinált egészségügyi figyelmeztetést kell elhelyezni a cigaretták és sodort cigaretták csomagolásán, mind az elülső oldal, mind a hátoldal 75%-án. A kátrány-, nikotin- és szénmonoxid-tartalom helyett a csomagolás oldalsó felületén tájékoztató feliratot kell elhelyezni arról, hogy a dohányfüst több mint 70 rákkeltő anyagot tartalmaz. A hátoldalon a leszokást segítő szolgálatokra vonatkozó információt kell feltüntetni az egészségügyi figyelmeztetés részeként. Tilos reklámcélú vagy félrevezető elemeket (pl. a természetes vagy biológiai eredetű szavakat, illetve ízekre való utalásokat, megtévesztő színeket) elhelyezni a dohánytermékek csomagolásán vagy magán a terméken. A vékony (ún. slim ) cigaretták (amelyeknek az átmérője 7,5 mm-nél kisebb) félrevezetőnek minősülnek. 2 BE, DK, ES, FR, LV, MT, RO, UK; IE, HU 2013-től lesz hatályban ilyen előírás. 3 Franciaország tiltja reklámelemek megjelenítését a csomagoláson. 7

A csomagolá s alakja és mérete Semleges csomagolá s A jelenleg hatályos irányelv nem tartalmaz erre vonatkozó követelményt, de 14 tagállamban legalább 20 4, négy másik tagállamban pedig legalább 19 cigarettának 5 kell lennie egy csomagban. Néhány tagállam pedig más konkrét szabályokat ír elő 6. Több tagállam a sodort cigaretták készítésére szolgáló dohány csomagolásának alakjára és méretére vonatkozó követelményeket is alkalmaz 7. A dohánytermékekről szóló, jelenleg hatályos irányelv nem írja ezt elő, de erre vonatkozó ajánlás szerepel a Dohányzásellenőrzési Keretegyezmény iránymutatásaiban, és több tagállam annak bevezetését fontolgatja 8. A cigarettacsomagolásoknak téglatest alakúnak kell lenniük és legalább 20 cigarettát kell tartalmazniuk. A sodort cigaretták készítésére szolgáló dohányt nem szabad 40 g-nál kisebb kiszerelésben árusítani. A javasolt jogszabály minimumértékeket ír elő a cigarettás dobozok magasságára, szélességére és vastagságára vonatkozóan annak biztosítására, hogy az egészségügyi figyelmeztetések teljesen láthatók legyenek. A tagállamok előírhatnak szabványos csomagolást, amennyiben az összeegyeztethető a Szerződéssel, és arról a 98/34/EK irányelv értelmében értesítik a Bizottságot. 4 Ausztria, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország. 5 Hollandia, Magyarország, Németország, Svédország. 6 Az Egyesült Királyságban egy csomagban legalább 10 cigarettának kell lennie, Olaszországban forgalmazhatók 10 és 20 cigarettát tartalmazó dobozok egyaránt, Lettország és Szlovénia pedig tiltja a cigaretták szálanként történő árusítását. 7 Franciaország, Németország és Olaszország. 8 Belgium, az Egyesült Királyság, Finnország és Franciaország. 8

Jelentéstét el Kötelező a jelentéstétel, de a jelentéstételi formátum nincs EU-szinten harmonizálva. A kötelező jelentéstétel hatályban marad, és egységes elektronikus jelentéstételi formátummal egészül ki. Összetevők Adalékany agok A függőséget okozó és toxikus adalékanyagokról jelentést kell tenni. A tagállamok saját hatáskörükben döntenek az egyes adalékanyagok tiltásáról és/vagy engedélyezéséről (negatív és pozitív adalékanyaglisták) 9. Tilos a jellegzetes ízesítésű cigaretták, sodort cigaretták és füstmentes dohánytermékek forgalmazása. Tilos az olyan adalékanyagok használata, amelyek félrevezető benyomást keltenek (pl. vitaminok), illetve ízesítőanyagok használata a dohánytermékek egyes összetevőiben (pl. a füstszűrőben, a papírban). Tilos a fokozottan toxikus vagy erős függőséget okozó termékek felhasználása. Értékesítési feltételek Dohányter mékek határokon átívelő távértékesí tése Ennek a területnek a szabályozása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Kilenc tagállam tiltja a dohányipari termékek internetes értékesítését 10. Azoknak a dohánytermékforgalmazóknak, akik határokon átívelő értékesítést kívánnak folytatni, értesíteniük kell egyrészt a székhelyük szerinti országot, másrészt azokat az országokat, ahol dohányterméket kívánnak értékesíteni. Ez a rendelkezés a szabályok végrehajtását hivatott megkönnyíteni. Gondoskodniuk kell továbbá a vásárló életkorának ellenőrzéséről az értékesítés során. 9 Pozitív lista van érvényben például Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Romániában, negatív lista pedig Litvániában. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Németország és Szlovákia egyaránt vezet pozitív és negatív listát. Finnországban, Franciaországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Svédországban más rendelkezések hatályosak. Belgium tiltja azokat az összetevőket, amelyek kékre színezik a füstöt, Németország pedig tiltja az ízesített kapszulák forgalmazását. 10 Ausztria, Bulgária, Franciaország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia. 9

Nyomon követés és ellenőrzés Nyomon követhetős ég Biztonsági elemek A dohánytermékeket meg kell jelölni oly módon, hogy meg lehessen határozni a gyártás helyét és idejét. A részletes szabályokat bizottsági eljárás keretében kell elfogadni, de ilyen döntés meghozatalára még nem került sor. A jelenleg hatályos irányelv nem tartalmaz erre vonatkozó előírást. Közös EU-szintű nyomon követési és ellenőrzési rendszer kerül bevezetésre. A dohánytermékeket vonalkód-leolvasóval nyilvántartásba kell venni, és az ellátási lánc mentén való mozgásukról feljegyzést kell vezetni (kivéve a kiskereskedelmi értékesítést). A nem cigarettának vagy sodort cigarettának minősülő dohányipari termékek tekintetében az irányelvjavaslat ötéves átmeneti időszakról rendelkezik. A dohánytermékeket biztonsági elemekkel (pl. hologrammal vagy más jellel) kell ellátni, hogy a fogyasztók ellenőrizni tudják azok eredetiségét. A nem cigarettának vagy sodort cigarettának minősülő dohányipari termékek tekintetében az irányelvjavaslat ötéves átmeneti időszakról rendelkezik. 10