2. A gazdaság szereplői és kapcsolatrendszerük. A vállalkozások szerepe, gazdasági jelentősége. A vállalkozások különböző szempontok szerinti csoportosítása (elsősorban: méret, tevékenységi kör, jogi formák). Szervezeti alapformák (funkcionális, divizionális és mátrix szervezetek) sajátosságai. Az üzleti vállalkozások és a nonprofit szervezetek összehasonlítása. (Az innovatív szervezetek jellemzői). Gazdaság: Javak és szolgáltatások előállításának, elosztásának és fogyasztásának szervezett rendszere, amelyben a működő mechanizmusok, a szűkös erőforrásokat az egymással versenyző termelők, felhasználók és fogyasztók között elosztják. Legfontosabb szereplői: 1. Az egyének és háztartások: Olyan közösség, mely igyekszik összes hasznát és fogyasztását maximalizálni, vagyonát gyarapítani, figyelembe véve a jövedelme és az árak szabta korlátokat. Létközösség: együtt élnek, családi közösséget alkotnak. Jövedelemközösség: jövedelmük egy részét együtt használják fel, és közösen döntenek arról, hogy mire fordítják. Vagyonközösség: közösen birtokolják és kezelik vagyonukat. Jövedelmük egy részét megtakarítják vagyongyarapításuk érdekében. Fogyasztó közösség: fogyasztásuk egy részét közösen végzik. Ez vonatkozik a lakásra, a hozzá tartozó felszerelésekre, használati tárgyakra. A háztartások saját vállalkozásban végzett termelő és szolgáltató tevékenysége nem különül el élesen a fogyasztástól. 2. Vállalkozások: Fő céljuk a maximális gazdasági profit elérése rövid és hosszútávon. Tevékenységük rendszeres profit szerzése céljából történik. Termelnek, és szolgáltatást nyújtanak 3. Az állam, és annak szervezetei: Fő célja, a társadalmi jólét maximalizálása. A nemzetgazdasági célokat, a kormányzat határozza meg, és a kormányzat rendelkezik a megvalósításhoz szükséges anyagi, és nem anyagi forrásokkal. Szervezetei: 1
o Központi kormányzat és szervei, intézményei. o A helyi önkormányzatok önálló szervei, intézményei o Az elkülönített állami pénzalapok o Társadalom-biztosítás Funkciói: o Közhatalmi funkciók: honvédelem, közrend, igazságszolgáltatás, pártok, egyházak támogatása o Igazgatási funkciók: központi kormányzat intézményei, helyi igazgatási szervek o Gazdasági funkciók: oktatás, szociális támogatási rendszer, nyugdíjrendszer, egészségügy, üzleti szervezeteknek nyújtott transzferek, kormányzati vásárlások Gazdasági feladatai: o Piac szabályozása o Beavatkozás hosszú távú növekedés biztosítása érdekében o Allokációs feladatok (pl. környezetvédelem, közjavak-utak) o Alapszolgáltatások biztosítása o A társadalmi igazságosság és méltányosság megvalósítása (pl.: nyugdíj, szociális segélyek) 2
A vállalkozások szerepe, gazdasági jelentősége A társadalmi gazdasági fejlődés biztosítékai a különböző vállalkozások. Ezek állítják elő a különböző termékeket és szolgáltatásokat, amelyek az egyre növekvő fogyasztói igények kielégítésére szolgálnak. Fontos szerepet töltenek be az egyik legfontosabb gazdasági erőforrás, a munkaerő foglalkoztatásában. Adófizetésük következtében hozzájárulnak a központi költségvetés bevételeihez, ezért a közfeladatok megoldásának színvonala is jelentős mértékben függ számuktól és eredményességüktől. Sikeres működésük következménye a gazdasági növekedés, a jövedelmek gyarapodása, a foglalkoztatottság javulása, azaz az életszínvonal emelkedése. Azaz nyugodtan mondhatjuk, hogy jövőnk alakulásának zálogai a vállalkozások. A vállalkozások különböző szempontok szerinti csoportosítása (tevékenységi kör, tulajdonforma, szervezeti-jogi forma, méret) 1. Tevékenységi körük szerint: Termelő vállalkozások: termékek előállításával foglalkoznak. Ezek elsősorban az ipar, mezőgazdaság vagy építőipar területén tevékenykednek. Szolgáltatást végző vállalkozások: közvetlenül elégítenek ki tevékenységükkel szükségleteket. Sokrétű tevékenységet végeznek. Kereskedelmi vállalkozások: is szolgáltatást nyújtanak, de nagy jelentőségük és számuk miatt célszerű külön csoportba besorolni az ilyeneket. 3
2. Tulajdonformájuk szerint: Magántulajdonban: közel 90 %-a ilyen. Szövetkezeti tulajdonban: az alapítók csoporttulajdonát jelenti. Jelentőségük a rendszerváltást kövezően csökkent, de bizonyos területeken, megújult formában színesítik a vállalkozások palettáját (mezőgazdaság, kereskedelem). Állami tulajdonban: lévő vállalkozások száma a privatizációval lényegesen csökkent, de bizonyos területeken, ahol a magántőke nem szívesen vállalkozik az alacsony profitkilátások miatt, hosszú távon is létjogosultak. Önkormányzati tulajdonban: lévő vállalkozások tulajdonosai a városi (községi) illetve megyei önkormányzatok. Általában helyi jellegű feladatokat látnak el, de az önkormányzatok számára profitot is biztosítanak. Vegyes tulajdonban levő: lévő vállalkozások ötvözik a különböző tulajdonformákat. Részben állami, részben magántulajdonban vannak, másrészt magyar és külföldi befektetők vegyes tulajdonát képezik, illetve a Magyarországon teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokat is ide soroljuk. 3. Szervezeti-jogi forma szerint: Egyéni vállalkozások: akkor beszélhetünk, ha az üzletszerű gazdasági tevékenységet devizabelföldi, természetes személy végzi. Az egyéni vállalkozást csak vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Ezt a vállalkozás székhelye szerinti önkormányzat okmányirodájában lehet igényelni. Egy igazolvánnyal többféle tevékenységi kör is végezhető több telephelyen. Előnyei: Előnye: alapítása, és megszüntetése egyszerű, vállalkozás egésze könnyen áttekinthető, nagy az önállóság, nyilvános adatszolgáltatási kötelezettsége nincs. Hátránya: vállalkozóval szembeni követelmények magasak, felelősség korlátlan. Társas vállalkozások: gazdasági, állami, szövetkezeti. Gazdasági: két vagy több tulajdonos által alapított üzleti vállalkozás, amelyben a tulajdonosok megosztják egymás között a vállalkozás eredményét és a vezetés felelősségét is. Közös jellemzői: üzletszerű gazdasági tevékenység végzése, vagyoni hozzájárulás kötelező a működéshez (kivétel az egyesülés, ennél nem kötelező), vagyoni hozzájárulás lehet: - 4
pénzbeli vagy apport. Előnyei: alapítása egyszerű, kis tőkét igényel. Hátrány: nem egyértelmű a felelősség megosztása, nőnek a személyi konfliktusok. Tagok felelőssége szerint: Nem önálló jogi személyiségű: közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni vállalkozás. Önálló jogi személyiségű: korlátolt felelősségű társaság, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, egyszemélyes részvénytársaság, közös vállalat, egyesülés. 4. Nagyságuk szerint Mikro Kis Közép Nagy Létszám (fő) 0-10 10-50 50-250 250- Éves forgalom (millió EURO) 0-2 2-10 10-50 50- Mérlegfőösszeg (millió EURO) 0-2 2-10 2-43 43- Szervezeti alapformák (funkcionális, divizionális és mátrix szervezetek) sajátosságai 1/ Funkcionális szervezet Stabil,tudományos,technikai,piaci, környezet. Áttekinthetõ termelési tevékenység, nem túl széles termékskála. Elsõdleges munkamegosztás funkciók szerinti munkaköri leirások. Erõs szabályozottság. Hatáskörmegosztás: Döntési jogkörök centralizáltak. Erõs szabályozottság. Csatornák a vertikális koordinációs mechanizmus számára. Horizontális koordináció teamek, bizottságok mûködtetésével. Technokratikus eszközök segítségével koordinál. Elõny:Specializációval a termelékenység nõ, az egységköltség csökken.a folyamatok standertizáltsága csökkenti a koordináció költségét. Vállalati stratégia kialakítása egyszerű. Hátrány: Egoista funkciók léte. Materiális és információs kapcsolatok nehéz áttekinthetõsége. Felesleges tartalékok. Környezethez való igazodás lassú. Operativ túlterheltsége a vezetésnek 5
(Kémény-effektus) a centralizált döntési jogkörök miatt. A stratégiai szemlélet elhanyagolása. A vezetõkiválasztás korlátozottsága. 2/ Divizionális szervezet: Széles termékskála, heterogén termékek, termékcsaládok kialakitásának lehetősége, dinamikus környezet. Elsõdleges munkamegosztás: tárgyi (termékek, vevők), vagy regionális elv szerinti diviziók. Funkcionális irányító, ellenõrzõ, szolgáltató egységek a központban. Központi funkciók kialakitását: A párhuzamos munka elkerülése, a tételnagyságból származó elõnyök, az eszközök kapacitásának jobb kihasználása, az egységes piaci fellépés lehetõsége indokolja. Hatáskörmegosztás: a döntések decentralizáltak a központ és a diviziók viszonylatában, és a divíziókon belül. Az operatív, diviziok közötti koordináció nem jellemző, az utasítás jellegű koordináció minimális, leginkább technokratikus eszközökkel történõ koordináció: pénzügyi és controlling rendszer, vezetõkiválasztás szerepe nagy. Elõny: a stratégiai és operatív feladatok szétválaszthatók, a diviziók számára világos célok fogalmazhatók meg, erõs piaci orientáció, rekeszelõ hatás, alacsony horizontációs költségek, teljesítményre ösztönzõ felelösségi és érdekeltségi redszer, vezetõk kiválasztása bõ kinálatból. Hátrány: A stratégiai és taktikai-operativ feladatok nehéz integrációja, divizió egoizmus, a decentralizációval létszámnövekedés, párhuzamos funkciók jönnek létre, túlzott decentralizáció a szinergiahatásból eredõ elõnyök elveszhetnek. 3/ Mátrixszervezet Dinamikus és heterogén külsõ környezet, komplex (nagy újdonság- és rizikótartalmú feladatok a szervezetben, eltérõ elven kialakított munkamegosztás egy idõben megteremthető, a szervezeti tagok kommunikációs képessége nagy. Különbözõ elvû munkamegosztás (főleg funkcionális és tárgyi) egyszerre van jelen, nem jellemzõ az erõs szabályozottság. Hatáskörmegosztás: a 2 vezetõ együtt dönt, azonos szintû kompetenciával kell rendelkezniük, az elsõdleges munkamegosztás szintjén két munkamegosztási elvet egyszerre alkalmaznak, a döntési centralizáció egy többvonalas irányítási elv mellett funkcionál, hatáskörök szabályozottsága, formalizáltsága alacsonyabb,mint a másik 2 szervezetnél. Személyorientált koordinációs eszközök szerepe nagy, a vertikális, és horizontális koordináció strukurális megoldás révén biztositott. Elõnyei: Adaptív, innovatív, nagyobb teljesítményre ösztönöz, 6
más stratégia típuson belül is létrehozható, új vezetési stratégia kialakítása válik lehetõvé. Hátrányai: kompetenciaelhatárolás nehéz-labilissá teszi a szervezetet, vezetõk rivalizálása, túlhajtott csoportmunka, döntések elháritása, növekvõ irányitási fesztáv, felelõségvállalástól való tartózkodás, krizishelyzetekben összeomlás veszélye, a konfliktusfeloldás pótlólagos eljárásokat követel, nagy igények az emberi képességek, készségek tekintetében. Az üzleti vállalkozások és a nonprofit szervezetek összehasonlítása Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal gazdálkodnak. A gazdálkodás azt jelenti, hogy igyekeznek a rendelkezésre álló erőforrásokat ésszerűen hasznosítani. Az üzleti szervezetek lehetnek: 1. Vállalkozások, vállalatok. 2. Nonprofit szervezetek. A vállalkozások, vállalatok fogalmát a mindennapi életben gyakran azonos /szinonim/ fogalomként emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de még is különbözik. Vállalkozás fogalma: Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez. A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre lehet, amelyre van igény, azaz eladható, kivéve, amit jogszabály tilt. Az üzletszerűségnek feltétele a rendszeresség, azaz csak az ilyen jelleggel végzett tevékenység üzletszerű. Másik feltétele, hogy a tevékenységet haszonszerzés céljából folytassák. Közös jellemzők: önállóság (jogszabály írja elő, hogy önálló vagy nem önálló jogi személyiségűek leszünk), nyereségérdekeltség, profitorientáltság (hosszú távú cél, hogy a nyereségek haladják meg a kiadások összegét), kockázatvállalás, felelősségvállalás (anyagi, jogi, erkölcsi). A vállalat: A jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A definícióból látható, hogy a vállalkozás tágabb fogalom, ugyanis minden vállalat egyben üzleti vállalkozás is, de nem minden vállalkozás tekinthető egyben vállalatnak is. Nonprofit szervezetek: azok az intézmények, szervezetek, amelyek elsődleges célja nem a minél nagyobb profit elérése. Működésük fő célja a haszonszerzéstől eltérő minden tevékenység. Az elnevezés ezen túl azonban megannyi tevékenységi formát és vállalkozást is jelent. Csakhogy néhányat említsek közülük, lehetnek kis nyomásgyakorló csoportok (pl. 7
környezetvédő szervek), oktatásügyi jótékonysági szervek, női menekültek ügyeivel foglalkozó, vallási szervezetek, alapítványok, de a sort végtelenségig lehetne folytatni. Minden szervezetet magánszemélyek irányítanak, és mint eszköz, mindenki számára elérhetőek. És hogy milyen jelentős szerepük van az emberi jogok védelmében? Fellépnek az egyének emberi jogainak védelme érdekében Azoknak, akiknek jogait sértették, közvetlen segítséget nyújtanak Lobbiznak a nemzetközi vagy nemzeti törvénykezés változásaiért Részt vesznek ezen törvények tartalmi kidolgozásában Segédkeznek a lakosság emberi jogok ismeretinek kibővítésében és e jogok iránti tisztelet előmozdításában Az innovatív szervezetek jellemzői Az innováció (Schumpeter-1939): Új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer. (Oslo kézikönyv) Új termék létrehozása olyan, amelyet a fogyasztók még nem ismernek, vagy új minőségű termék létrehozása Új termelési eljárás bevezetése, ami nem feltétlenül valamilyen új tudományos felfedezésen alapul, hanem a termék új típusú kereskedelmi kezelése is lehet. Új piacokra történő nyitás, olyan piacok, ahol a vállalat előtte még nem tevékenykedett, vagy az új piac teremtése is ide tartozik. Új nyersanyagforrások, félkész-termékek forrásainak feltárása, függetlenül attól, hogy teljesen újak vagy már előzetesen léteztek, csak a vállalat nem használta fel őket. Új ipari szervezet létrehozása, ami lehet monopolhelyzet létrehozása, vagy ide tartozik a franchize is. 8
Innovatív vállalatok Az innovatív vállalat meghatározása az innováció definícióján alapul, azaz egy vállalat akkor innovatív, ha innovációt valósított meg az adott időszakban. Külön magyarázatra szorul az adott időszak kifejezés. Általában nem egy év, hanem ennél hosszabb időszakra, legtöbbször három évre szokott kiterjedni az az időszak, amelyre az innovációs felmérés kiterjed. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy az innovációra irányuló erőfeszítés nem mindig sikeres. Innovációs szempontból aktív egy cég, ha innovációs tevékenységei voltak a felmérés időszaka alatt, beleértve a folyamatos és félbehagyott tevékenységeket is, függetlenül attól, hogy azok megvalósítással zárultak-e vagy sem. Innovációs tevékenységek: K+F: Tudományos kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) az a tevékenység, melynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve a természetre, az emberiségre, a társadalomra és a kultúrára vonatkozó tudományos ismereteket, a tudományos eredmények felhasználását, új alkalmazási lehetőségek kidolgozását. A K+F három alaptípusa ismert, úgy, mint az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés. A K+F tevékenység végezhető a szervezeten belül, de vásárolható is állami vagy más kutatóintézetektől, egyetemektől, vállalkozásoktól is. Előkészületek a termék- és eljárás-innovációs tevékenységre: A szabadalmak felhasználási jogának, nem szabadalmaztatott találmányok, védjegyek, know-how, és számos másfajta olyan ismeretnek a megszerzése, amelyek más vállalatoktól, intézményektől mint például egyetemektől és kormányzati kutatóintézetektől származnak. A termék- és eljárás-innováció gyakran igényel jelentősebb beruházásokat. A új, magas technológiai színvonalú gépek, berendezések, számítógép-hardverek- és szoftverek, földterület, valamint épületek (beleértve a meglévők számottevő javítását, módosítását és fejlesztését is) beszerzése is innovációs tevékenységnek minősül. A termék- és eljárás-innovációhoz kapcsolódó oktatás: A termék és eljárás-innováció gyakran megköveteli, hogy a vállalat alkalmazottait is felkészítsük az innováció alkalmazására, befogadására, az új technológiai kezelésére. Az oktatás lehet vállalaton belüli vagy akár vállalaton kívüli is. Innovációs együttműködés: Ez alatt értjük a vállalat aktív részvételével más szervezetekkel közösen végzett K+F tevékenységet, valamint egyéb innovációs tevékenységet. Így a közös ipari formatervezés, egyéb termelés-előkészítési eljárás az új termék érdekében, az 9
innovációhoz közvetlenül kapcsolódó oktatást, képzést, és az innováció piaci bevezetése is ide tartozik Innovatív vállalkozások jellemzői: Hatalmas bizonytalanság (technológia, piac, finanszírozás stb.) Folyamatos külső tőkeszerzési kényszer Banki előélet, felajánlható fedezet hiánya Vagyon immateriális javakban A vállalkozás feletti részleges rendelkezés átengedésének elutasítása Túlzott elvárások a cég értékével vagy a befektető szerepével kapcsolatban Nem ismerik a finanszírozási lehetőségeket 10