Vízvédelem. múltja és jelene

Hasonló dokumentumok
A kármentesítési feladatok végrehajtásakor az utómonitoring jelenősége. Zöldi Irma Országos Vízügyi Főigazgatóság

III. Vízbázisvédelem fázisai

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Az elmúlt húsz év eredményei

Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai

Szolgáltatunk és védünk,

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

OKKP keretében elvégzett egyedi kármentesítési feladatok kimutatása P R O J E K T

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében

Hasznos Gábor Kármentesítési referens

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Rábapordány PANNON-VÍZ Előadó: Műszaki ea.

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

Ikt. sz.: KTVF: /2010 Tárgy: Salgótarján - Zagyvaróna, Csathó-forrás vízbázis előzetes lehatárolása Előadó: dr. Gábor Marcell Rási Renáta Anita

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

TÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

A vízvédelmi hatóság feladatai a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél a kármentesítési feladatok során Dr. Kling István főosztályvezető-helyettes

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

FELSZÍNALATTI VIZEK A 2. VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVBEN A VGT2 FELSZÍN ALATTI VIZEKET ÉRINTŐ LEGFONTOSABB INTÉZKEDÉSEI

Szennyezett területek adatainak nyilvántartása a KÁRINFO-ban

aa./ A számított belső védőidomnak (20 napos) nincs felszíni metszéke, ezért a felszíni belső védőterület 10 m sugarú kört kell kijelölni.

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

- A környezetvédelem alapjai -

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Bogyoszló Pannon-Víz Zrt. Előadó: Műszaki ea.

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén

Vízminőségvédelem km18

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés települési vízgazdálkodással kapcsolatos eredményei, az intézkedések programja című fórumot

A víz élet, gondozzuk közösen!

A KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

Lakossági Tájékoztató

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.

Vizes adatszolgáltatás az OKIR rendszerben és az elmúlt évek tapasztalatai

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 20 éve

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ:

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Vizeink állapota 2015

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

VAS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG K Ö Z L E M É N Y

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Jogszabályok listája

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

OKKP alprogramok és projektek bemutatása

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket ( )

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

A Budapesti Vegyiművek Bp. IX. ker. Illatos úti telephelyén folyó talajvíztisztítási. monitoring tapasztalatainak bemutatása

Ürömi gázmassza kármentesítés. 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László Budapest

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum

XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő. Közép-Duna- völgy vízgazdálkodása

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

II. Vízbázisvédelem alapjai

MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

BÁNYÁSZATI-FÖLDTANI SZAKKÉRDÉSEK A VÍZÜGYI IGAZGATÁSBAN

A felszín alatti víz minőségi állapota

A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén

Ágoston Bence, Masa-Csiszer Ildikó: A felszín alatti vízhasználatok változása ( ) a Maros völgy magyarországi szakaszán

A Honvédelmi Alprogramban elvégzett, folyamatban lévő és tervezett feladatok

VAS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG K Ö Z L E M É N Y

A KEOP pályázati rendszere

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VGT intézkedések végrehajtása

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

Felszín alatti közegek kármentesítése

HATÁROZAT. előzetesen lehatárolom. Kutak elhelyezkedése: Szentendrei-sziget Váci Dunaág jobb part fkm között

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

Átírás:

Vízvédelem vízbázisvédelem, kármentesítés múltja és jelene Előadó: Zöldi Irma Dátum: 2018. április 17. Helyszín: FAVA konferencia Siófok

VÍZ Légköri víz (főleg vízpára): Max. 11 km-es magasságig (troposzféra) Óceánok és tengerek: Föld felszínének 71%-át borítják. Nagy szerepe van az éghajlat alakításában Felszíni vizek a szárazföldeken: Állóvizek (beltengerek, tavak, mocsarak) Vízfolyások Szárazföldi jég- és hótakaró (szilárd) Felszín alatti vizek Talajnedvesség Talajvíz Rétegvíz Karsztvíz Kémialiag kötött víz (kristályvíz): Döntő része ásványokban lévő kémiailag kötött víz. A víz körforgásában nem vesz részt, szennyezés szempontjából van jelentősége Egyéb vízformák: pl. az élőlények testét felépítő biológiailag kötött víz, valamint a Föld belsejében levő 2

Föld vízkészlete 2 milliárd Km 3 Édesvíz: Magyarország: 78% hó és jég 21,5 % FAV 5% egyéb (tavak, folyók, légkör, biológiailag kötött víz, talajnedvesség) 99,8% FAV 0,2% FEV Érdekesség, hogy a talajvíz mennyisége közel 10-szerese a folyókban és tavakban lévő vízmennyiségnek. Teljes vízkészlet a föld teljes tömegének 1%-a Szabad vízkészlet: 1,36 milliárd Km 3 3

Jogi szabályozás fejlődése Az ember és a környezet viszonya az ókorban, illetve középkorban sem volt harmonikus: Járványok Bányászat Kohászat Középkori városok légszennyezettsége Az első törvények Mezopotámiából származnak, melyek az öntözőcsatornák létesítését és fenntartását szabályozták. Magyarország területén az ókori Római Birodalom vízépítészeti munkái és a kapcsolatos vízjogi szabályozások jelentetik a vízjogi szabályozás kezdetét, 4

Jogi szabályozás fejlődése A vízjoggal kapcsolatos írásos A vizet illető első magyar emlékeink vannak az 1100-as években szokásjogok gyűjteményét a megjelentek Corpus Juris Werbőczi Tripartitumban találjuk Hungarici, azaz a Magyar Törvénytár (1504-1514). köteteiben, 1769. Mária Terézia, valamint a IV. Béla Magyar Törvénytárban is 1879-es, és a 1935-ös találkozunk a vizek védelmével, erdőtörvények XIV. században I. Edward angol király XVIII. században Tessedik Sámuel betiltotta Londonban a kőszén munkásságával kezdődik el a égetését, mert káros hatással lehet a talajjavítási tevékenység lovagok és a felségek egészségére. XIX. Század ipari fejlődés (Anglia, (Hasonló intézkedések német Ruhr vidék), kénszennyezés, városokban) angolkor XV. században, Zsigmond korában Az iparosodás a vízjog fejlődésében, jelent meg az a törvény, amely a védelem felé is nyitott, a vízjogi szabályozta a bányák körüli erdők rendelkezések a XIX. században már használatát és kitermelését (1426. a vízellátásra, csatornázásra, Zsigmond király rendelkezése a valamint a vizek védelmére kíméletes erdőhasználatról) vonatkozó előírásokat is tartalmaztak. 5

Jogi szabályozás fejlődése vizek tisztaságának megőrzésére szolgált az 1840. évi X. törvénycikk 14. -a kimondja, hogy az aki a vizek ágyába földet vagy trágyát hord, abban kendert áztat, 100 Ft-tal vagy 1 hónapi áristommal büntethető". Hasonlóan szigorú az 1885-ben született törvény, mely tiltja, hogy a vizeket a gyárak, bányák hulladékaival, szennyezett vizeivel megfertőzzék A vízjogról szóló első vízügyi törvény 1885. évi XXIII. törvénycikk már szabályozta a felszíni és felszín alatti vizek tulajdonjogát, meghatározva az állami tulajdon (közvizek) és a magántulajdon körébe (magánvizek) tartozó vizek, vízi létesítmények kategóriáit. Az 1913. évi XVIII. törvénycikk vizek tisztaságának érdekében már több cikkelyt tartalmazott, hiszen az 1900-as éves első felében ismerté vált, hogy az ásott kutak háromnegyed részének a vize ártalmas az egészségre. Ekkoriban az ivóvízellátásának jogi fejlődésére a legnagyobb hatást az Országos Ivóvíz ellátási Nagygyűlés gyakorolta. 1964. IV. törvény a vízgazdálkodásról 1976. II. törvény Az emberi környezet védelméről 6

Vízbázis védelem története 11/1961. (Eü.K.7.) EüM- OVF együttes utasítás 3581/1991. kormányhatározat: rövidés középtávú környezetvédelmi intézkedési terv, melynek 19. pontja az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását írta elő Ivóvíz-bázisok védelméről szóló célprogramot a 2249/1995. (VIII. 31.) sz. kormányhatározat írta elő 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet Célprogram végrehajtása 1. A vízbázisok alapállapot felmérése (diagnosztika) Hidrogeológiai kutatások, utánpótlási terület lehatárolása, szennyező-források számbavétele, felderítése, mérőmegfigyelőhálózatok telepítése, a szennyező folyamatok, a vízkészlet állapotának megismerése és a tendenciák vizsgálata 2. Vízbázisok biztonságba helyezése Biztonságba-helyezési terv szerinti intézkedések végrehajtására 3. Vízbázisok biztonságba tartása, biztonságos üzemeltetés Üzemi megfigyelő-ellenőrző rendszer működtetése a vízbázis területén az esetleges szennyező folyamatok nyomon követése és előrejelzése. 7

Ivóvízbázisvédelmi Célprogram helyzete 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2017-re központi költségvetésből befejeződött 316 üzemelő - és 58 távlati vízbázis diagnosztika, 1 üzemelő folyamatban van. 2007-2013 közötti időszakban KEOP finanszírozásból további 64 üzemelő és 13 távlati diagnosztika. 8

Vízbázisok 1944 ivóvízbázis (1952 a VGT-2-ben, 1756 a VGT-1ben) 19 felszíni (1 tartalék, 2 nem üzemel) 1729 felszín alatti üzemelő + 32 üzemelő (10 m3/d alatti termeléssel) + 98 tartalék 66 távlati vízbázis (22/2016. (VI. 15.) BM rendelet) 1264 vízbázis rendelkezik valamilyen szintű védőterülettel Határozati kijelölés 32 %ban 9

VGT-2 Felszín alatti ivóvízbázisok állapota és veszélyeztetettsége Vízbázisok 60%-a (1166 db) sérülékeny Sérülékenyek a talajvízbázisok, a fedetlen karsztvízbázisok és a partszűrésű vízbázisok, néhol a sekély rétegvízbázisok Veszélyeztetettség: Jogi védelem hiánya: nincs jogerős védőterületi határozat, biztonságba helyezés elmarad, Emberi tevékenység által okozott tényleges és potenciális terhelések: számos potenciális pontszerű szennyezőforrás, diffúz szennyeződés. 45 szennyezett terület érint vízbázis védőterületet, ebből 42 esetben kármentesítés már van. Illékony klórozott szénhidrogének. Földtani közeg állapotában történő változás: suvadás, meder változása, feliszapolódás Felszíni víz okozta veszélyeztetettség: vizminőségi veszélyeztetettséget okoz a felszíni vízfolyáson érkező szennyezőanyag, partiszűrés érintett, havária esetén termelőkutak leállítása Árvízi veszélyeztettetség: nagyvizi mederben kutak, karszton villámárvíz Éghajlatváltozásból eredő potenciális veszélyek, amelyek mind a vízminőségre, mind a mennyiségre hatással lehetnek 10

Sérülékeny vízbázisok veszélyeztetettsége 1000 FAV vízbázis veszélyeztetettség Veszélyeztetett vízbázis Veszélyeztetett védendő Vízbázis típusa száma (db) termelése (m 3 /nap) 100 karsztvízbázis 0 0 1 1 - nincs veszély partiszűrésű vízbázis 0 0 rétegvízbázis 109 146 355 talajvízbázis 0 0 Összesen: 109 146 355 karsztvízbázis 0 0 partiszűrésű vízbázis 0 0 10 1 2 3 4 5 2 - közepes veszély rétegvízbázis 71 76 203 talajvízbázis 0 0 Összesen: 71 76 203 karsztvízbázis 123 384 923 partiszűrésű vízbázis 79 2 213 656 3 -jelentős veszély rétegvízbázis 531 575 813 talajvízbázis 199 691 983 Összesen: 932 3 866 375 4 2% 5 2% 1 10% 2 6% karsztvízbázis 3 24 781 partiszűrésű vízbázis 10 456 446 4 - kimutatott szennyezés rétegvízbázis 8 36 183 talajvízbázis 6 26 947 Összesen: 27 544 357 3 80% karsztvízbázis 13 12 680 5 - szennyeződött termelőkút partiszűrésű vízbázis 2 11 200 rétegvízbázis 5 9 399 talajvízbázis 7 19 262 Összesen: 27 52 541 11

Jogi szabályozás 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet A kormányrendelet legfontosabb elemei: közcélú vízellátást szolgáló vízbázisokra nézve kötelezi, saját célú vízellátás esetében lehetőség a védőterület elérési időn alapuló védőövezetekből áll, ezeket a vízbázis hidrogeológiai adottságai, és a víztermelés alapján kell meghatározni a védőterület meghatározása: tervezői feladat kijelölése: hatósági határozat kialakítása: a kijelölés során elrendelt intézkedések végrehajtása üzemeltetői feladat a védőterületen elrendelt korlátozások a belső övezettől kifelé haladva egyre enyhébbek elvileg a mérlegelt védelem elvét alkalmazva, a területhasználatokat (beépítés, ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb.) és az ezekkel összefüggő szennyező forrásokat a jogszabály tételesen is kezeli.! Tételes tiltások a védőterületeken. 12

Belső védőterület: 20 napos elérési idejű felszíni területet, ahol csak a vízmű Védőterületeklétesítményei lehetnek és csak ivóvíztermeléssel kapcsolatos tevékenységek folytathatók. A területet minden esetben be kell keríteni, oda csak a kezelőszemélyzet léphet be. A vízmű tulajdonosának rendelkeznie kell a terület tulajdonjogával. Külső védőterület: a belső védőterületet veszi körül és 6 hónapos elérési idő tartozik hozzá. A védőterületi határok számítása az úgynevezett elérési idők alapján történik, vagyis számítások során meghatározzák a felszínen azt a távolságot, ahonnan a vízrészecske adott idő alatt elér a konkrét vízkivételi helyhez. Ez a mértékadóul választott időtartam általában valamilyen fizikai, kémiai, biológiai folyamat időszükségletéhez igazodik (pl. baktériumok elpusztulásának vagy növényvédő szerek lebomlásának ideje (?)). Csak akkor kell kijelölni, ha a védőidomnak van felszíni metszete. A külső védőterületen szigorúan szabályozott az építés, közlekedés, földhasználat és minden olyan egyéb tevékenység, ami a talaj természetes védőképességét ronthatja (pl. bányászat). Hidrogeológiai védőterület a védelem további fokozata aminek A, B és C zónája lehet. Az A jelű az 5 éves a B jelű az 50 éves elérési időkhöz tartozik, míg a C jelű annak a teljes vízgyűjtő területnek a határát jelzi, ahonnan a felszínre hulló csapadék egyáltalán eljuthat a vízkivételi helyhez (teljes utánpótlódási terület) 13

Jogszabály felülvizsgálati szempontjai A VGT2-ben három intézkedés foglalkozik a vízbázisok védelmével a 13.2 intézkedés az Ivóvízbázisok védelme, védőzónák kijelölése, tevékenységek szabályozása, módosítása (A diagnosztikai és a biztonságba helyezési program végrehajtása), 13.3 intézkedés A vízbázisvédelmi szabályozáson kívüli megoldások (egyedi szabályok, vízbázisvédelem szempontjából kedvező területhasználat váltás, jó gyakorlatok ösztönzése, területhasználókkal való megegyezés), 13.4. intézkedés a Vízbiztonsági tervek készítése, alkalmazása a vízbázisvédelem terén. 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendeleti szabályozás és a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálata Felülvizsgálat főbb területei: a védendő vízkészlet szabályainak felülvizsgálata, védőidomok méretezése szabályainak felülvizsgálata, védőterületek kijelölési szabályai és a összehangolás a vízbiztonsági tervek szabályaival Minden víztípusra külön elemzés, alkalmasság értékelés Problémák feltárása a 20 éves alkalmazási tapasztalatok alapján Vízbázisvédelmi célkitűzések meghatározása a fenntarthatóságra (realitásokra) tekintettel 14

Nemzetközi rádöbbenés Ipari, vegyipari katasztrófák lángoló Mississipi 1952.; Londoni szmog 1952., Környezeti károk elleni védelem Rajnai habfelhő, 1950-es évek Japán Minamata kór (Hg) 1956. Japán Itai-Itai betegség (Cd) 1956. Sevesói vegyi üzem robbanás 1976. India Bhopal növényvédőszer gyár 1984. Sandos bázeli üzem robbanás 1986. Csernobil 1986. Verespatak, 2000. Vörösiszap 2010. Magyarország 1980-as évek vége, 1990-es évek eleje Spontán, vagy kezdetleges privatizáció csőd, felszámolás; Szovjet csapatok kivonulása 1990. március 10. magyar-szovjet kormányközi egyezmény 100.000 fő, 25.000 db fegyver, több mint 560.000 t hadianyag 330 települést érintve, 171 helyőrségben, (48.000 ha) Becsült károk: 60,2 milliárd Ft, környezeti és természeti kár Szennyezett talaj: 2,7-3,0 millió m 3 Szennyezett felszín alatti víz: 1,0-1,2 millió m 3 Szénhidrogén: 5.500-6.000m 3 Vegyes hulladék: 200-220 ezer m 3 15

90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól Kármentesítés, kárelhárítás természet felszíni víz felszín alatti víz, földtani közeg OKKP végrehajtása három szakaszra osztható: Rövidtávú program (1996-1997) 2205/1996.(VII.24.) Kor. hat.; Középtávú program (1998-2002) 2304/1997.(X.8.) Kor. hat. Hosszútávú program (2003-) 16

Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükségesek. Állami felelősség Alprogramok Hazai és nemzetközi kapcsolatok PR Szabályozás Irányítás Általános feladatok EU és egyéb nemzetközi támogatások előkészítése, Szakmai koordináció Ellenőrzés K + F feladatok FAVI - fejlesztés és - működtetés Kármentesítési beruházások számbavétel Országos feladatokat Környezethasználat alprogramkoordináció Adatszolgáltatások 17

Szennyezett területek számbavétele FAVI Kárinfó 186 db Szennyezettség ismert, kockázata, mértéke nem 1160 db Szennyezettség kiterjedése, terjedése és kockázatai felmérésre került 787 db Szennyezett terület tisztítására kármentesítési beavatkozás történt A múltban keletkezett szennyeződések felszámolása, a területek rehabilitációját prioritási sorrend alapján történik, (hatósági határozat!!). Első felmérés alapján 2007 végén mintegy 15 ezer szennyezett terület adatai szerepeltek a KÁRINFÓ-ban. A FAVI-KÁRINFÓ adatai szerint 2009-2016 között közel 800 terület kármentesítése valósult meg. 1996-2015 között : 350 ezer tonnát meghaladó veszélyes hulladékot ártalmatlanítottak, 900 ezer m 3 szennyezett talajt, 11 millió m 3 szennyezett talajvizet tisztítottak meg. 18

Kármentesítésre fordított állami költségek Az OKKP alprogramjaiban tervezetten : Budapest Istvántelek kármentesítése, 2015-ben 16 Mrd Ft ; Budapest Nyugati pályaudvar 2016-ban 14,2 Mrd Ft értékű állami kármentesítése, feladat szerepelt. Budapest Rákosrendező Fenti költségek terhére több mint 45 kármentesítése, területen történtek kármentesítési Püspökladány fatelítő telephely és intézkedések pl. környezetének kármentesítése, Recsk, Gyöngyösoroszi, Szombathely Gépészet és Vasjárműjavító Tiszavasvári, Kft. telephelyének kármentesítése, Dombóvár fatelítő telephely és Pápai Bázisrepülőtér, környezetének kármentesítése Szentes Damjanich János laktanya, 2017-ben folytatódott a Budapest, XXIII. Budapest Irinyi laktanya, Grassalkovich úti robbantás Hódmezővásárhely Berényi laktanya, Abasár vízbázis kármentesítése Tata Klapka György laktanya, Szentendre Budapest Ferencváros Gépészet kármentesítése, 19

Az állami felelősségi körben folytatott kármentesítési feladatokra felhasznált költségvetési források összege a 2010-2015 közötti időszakban (forrás: Magyarország környezeti állapota 2016.) A 2014-2020-as uniós programozási időszakban az állami vagyonkezelő szervezetek uniós támogatás felhasználására pályázhattak a KEHOP hármas prioritásában 21,44 Mrd Ft előirányozat szerepelt a szennyezett területek állami felelősségi körbe sorolt kármentesítési intézkedéseinek ellátására (pl. Szekszárd Lőtéri vízbázis, Esztergom Strázsa-hegy, Peremarton, Berhida stb.). A TOP-2.1.1 prioritás keretében 35,75 Mrd Ft állt az önkormányzatok rendelkezésre a városok belterületén hátrahagyott szennyezett és alulhasznosított barnamezős területek fejlesztésére. 20

Környezetvédelmi tárca, későbbiekben a VIZIG-ek OKKP-s feladatai 21

Környezetvédelmi tárca, későbbiekben a VIZIG-ek OKKP-s feladatai Monitoring zárójelentés Budapest, Budafok Csesztreg Debrecen Szikgát Kaba Batthyány u. 85. Kardos Csabai út Kardos Hosszú sor Kiskőrös Izsáki út Kismarja Konyár Nyírlugos Pécs-Edison u. Pereszteg-Vejkei dűlő Püspökladány Rábcakapi Szarvas Szeged-Algyő 22

2018. évi BM-OVF-VIZIG feladatok Nem vízügyi tevékenységből származó, de a VIZIG-eknél lévő kármentesítések Befejezése (forrás biztosítás) MNV Zrt. részére projektek átadása (előterjesztés készítés) Békéscsaba fényes tanya Székesfehérvár VISTEON Szombathely Vasi Volán Gyomaendrőd Nagylapos Domaszék tanya Sándorfalva Vízügyi igazgatóságok tevékenységéhez kapcsolódó kármentesítések (forrás biztosítása) 23

Köszönöm a figyelmet 24