Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) 513-430 Fax: (94) 513-431 E-mail: vas.mki@katved.gov.hu Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/513-430 HATÁROZAT A MÓRAAGRO Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (6333 Dunaszentbenedek, Kossuth L. u. 66., Adószám: 11394055-2-03; Cégjegyzékszám: 03-09-121455) terhére, a 288/2014/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,- Ft,- azaz egymillió forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494- 20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
2 INDOKOLÁS A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Körmendi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. április 23-án a 74-es számú főút 72-es km szelvényében. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél, a. forgalmi rendszámú járművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége a VA02-2014-0100/1 számú jegyzőkönyvben és a VA02-2014-0100 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: A szállítóleveleken csak a veszélyes áru fantázia nevei találhatóak, a veszélyes anyagra csak a csomagolásokon található jelölés. A veszélyes árut tartalmazó csomagolások (4 db) illetve 1 db jelölés nélküli dobozban egyéb áru (amit az ellenőrzés helyszínén nem tudtunk beazonosítani veszélyes áruként) raklapon voltak elhelyezve a gépjármű rakterének elejében, Előre történő elmozdulás ellen biztosítva voltak, azonban oldalra történő elmozdulás illetve hátra történő elmozdulás ellen nem voltak biztosítva, a raklapon hátul lévő 1 db veszélyes áru felett egy laza rögzítőheveder volt ami nem alkalmas ilyen állapotában az áru rögzítésére. A raklap mellett 14 db LQ csomagolás volt található szintén rögzített állapotban. A gépjárművön több rögzítési pont és fel nem használt rögzítő eszközöket (spnifer) találtunk felhasználás nélkül. A szállítóegység hordozható tűzoltókészülékkel nem rendelkezett. A gépkocsivezető kérdésünkre elmondja, hogy ADR oktatási bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és veszélyes áru szállításának szabályait ismeri, erre vonatkozóan oktatásban a szállítás megkezdése előtt részesült. A szállított veszélyes árura vonatkozó esetleges veszélyekről, speciális szállítási feltételekről tájékoztatták. A gépjármű vezető az oktatást bizonyító igazolást az ellenőrzés helyszínén nem mutatta be. A rögzítési szabálytalanságot a gépjármű vezető a helyszínen a gépjárműben található eszközökkel spanifer) megszüntette, ezért a gépjárművet tovább engedtük. Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. 9 III Menny. (kg/l) 80 Liter Az Ügyfelet 2014. április 24-én a 288-3/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról (melyet 2014. 04. 30-án átvett), iktatási számáról (288/2014/HAT), betekintési lehetőségekről. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel.
3 Hatóságom 2014. április 24-én nyilatkozattételre hívta fel az Ügyfelet: Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás végezte a veszélyes áru feladását. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás végezte a veszélyes áru gépjárműbe történő berakását, valamint, hogy hol végezték azt. Az ellenőrzés alá vont gépjármű vezetőjének az ADR 1.3 fejezet szerinti oktatásáról készült jegyzőkönyv hiteles másolata. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállítást megelőzően átadta-e azellenőrzés alá vont gépjármű vezetőjének az ADR 1.3 fejezet szerinti oktatásáról kiállított igazolást. A szállított veszélyes áruk (Pledge 50 WP, Lumax, Fix-Pro, Dual Gold 960 EC, Galigan 240EC, Deca 2,5 EC, Tango Star) biztonságtechnikai adatlapjai. Az Ügyfél jelen határozatom kiadásáig nem tett eleget nyilatkozattételi kötelezettségének, ezért a 288-4/2014/HAT számú végzésemben 50.000,-Ft, (azaz ötvenezer forint) eljárási bírsággal sújtottam. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA02-2014-0100/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2014-0100 számú ellenőrzési jegyzékben, 1 db videó felvételen (MOV055) és 64 db fényképfelvételen (számuk: RIMG0500-RIMG0563) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok). A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok, valamint a nyilatkozat alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru feladója és szállítója az Ügyfél volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságokért kizárólag az Ügyfél tehető felelőssé. Az eljárásra okot adó szállítás során szállított áruk biztonságtechnikai adatlapjai alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél a következő veszélyes árukat szállította: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. 9 III UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG M.N.N. 9 III UN 1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. 3 III Menny. (kg/l) 100 liter 0.4 kg 5 liter Megállapítottam, hogy az Ügyfél a veszélyes árut küldeménydarabokban, az ADR 1.1.3.6 pontja az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján, valamint az ADR 3.4 fejezet alapján korlátozott mennyiségben csomagolva szállította. 1. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjármű rakodóterében veszélyes árukat helyeztek el rögzítés nélkül. Megállapítottam, hogy a veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat 6 darab kartonpapír ládában helyezték el, melyek közül 5 db a gépjármű rakodóterének menetirány szerinti elejében elhelyezett rakodólapon volt. A rakodólapon elhelyezett küldeménydarabok közül 4 db, Lumax UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. 9 III (20 literes
4 kiszerelésben) veszélyes árut és mindegyik mellett 1-1 db fél literes kiszerelésű Fix-Pro nem veszélyes árut tartalmazott. Az ötödik küldeménydarab a következő veszélyes árukat tartalmazta: Tango Star UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. 9 III (5 liter), DualGold 960 EC UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. 9 III (2x5 liter), Deca 2,5 EC UN 1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. 3 III (2x1 liter). A rakodólapon elhelyezett egyik küldeménydarab felett 1 db rögzítőhevedert húztak át, ami azonban nem volt megfeszítve, így sem az árut a rakodólaphoz, sem a rakodólapot a gépjármű rakodófelületéhez nem rögzítette (MOV055 videófelvétel 01.10-01:40). A rakodólap mellett a gépjármű rakodóterének menetirány szerinti bal első sarkában 1 db LQ jelöléssel ellátott kartonpapír ládát helyezetek el rögzítetlen állapotban. A küldeménydarab a következő veszélyes árukat tartalmazta: Pledge 50 WP UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG M.N.N. 9 III (0,4 kg), DualGold 960 EC UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. 9 III (5 liter), GALIGAN 240 EC UN 1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. 3 III (3x1 liter). Megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterében az elhelyezett veszélyes árut sem térkitöltéssel, sem pedig egyéb módszerrel nem rögzítették. Megállapítottam, hogy fékezés, vagy irányváltoztatás következtében a rögzítetlenül elhelyezett veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabok és rakodólap elmozdulása a veszélyes anyag csomagolásának sérülését, ezzel annak szabadba történő kijutását eredményezi, veszélyeztetve ezáltal a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot is. Megállapítottam, hogy sem az ADR 1.1.3.6 bekezdése, sem pedig az ADR 3.4 fejezete nem ad mentességet az ADR 7.5.7.1 bekezdése alól. Az ADR azért határoz meg specifikus rendelkezéseket a veszélyes áruk rögzítésére, mert ezeknek az áruknak a szállítása különösen nagy biztonsági és környezeti kockázatokkal járhat együtt. A veszélyes áruk rögzítésére vonatkozó rendelkezések az ADR 7. részében, 7.5.7. fejezetében találhatóak, amelynek címe: Árukezelés és elhelyezés. Az ide vonatkozó bekezdések a következőképpen szólnak: A járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon. Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN 12195-1 szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány
5 súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. Továbbá a közúti közlekedés szabályairól 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47.. (2) bekezdése is egyértelműen előírja, hogy a rakományt a járművön annak belsejében, illetőleg rakfelületén úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány a)... b)... c)... d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék; e)... A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó, szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, 2. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjárművön nem helyezték el az ADR 8.1.4.2 bekezdése által előírt tűzoltókészüléket. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 8.1.4.2-8.1.4.5 bekezdései alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megszegte az ADR 8. részének 8.1.4.2 pontját, mely szerint azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni. Az R2 5. melléklet 2. táblázat 3. sorszámon a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a szállító (fuvarozó), jármű üzemben tartója vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé.
6 Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. pontjában nevesíti, mint a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 3. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 300.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 3. Megállapítottam, hogy GT0327004 TEHERGÉPJÁRMŰ MENETLEVÉL, valamint a TP4331/14 és TP4334/14-TP4336/14 számú szállítólevelek (fuvarokmányok) egyike sem tartalmazza a szállított veszélyes áru UN számát, helyes szállítási megnevezését, bárca számát, csomagolási csoportját. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 5.4.1 szakasza alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.4.1. szakaszának a), b), c), d), pontjait melyek szerint a fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia (tartalmazniuk): a) az UN számot, amely elé az UN betűket kell írni; b) a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot); c) a többi osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet A táblázat 5 oszlopában feltüntetett, ill. 6 oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca számát. d) ahol van, az anyagra vonatkozó csomagol ási csoportot, ami elé a PG belűk (pl. PG II ) [vagy VG betűk (pl. VG II ), ami a német Verpackungsgruppe rövidítése] vagy az 5.4.1.4.1 pont szerinti nyelven a csomagolási csoport kezdőbetűi írhatók; Megállapítottam, hogy a fenti hiányosság az R1 5.. 2. sz. mellékletébe ütköző olyan mulasztás, amely az egyetlen kockázati kategóriákban sem került megnevezésre (nem sorolható be az R1 5.. 2. sz. melléklet III. kockázati kategória 2. pont alá, ugyanakkor nem sorolható be az I. kockázati kategória 16. pont alá sem), ezért a szabálytalanságot a kockázati kategóriák leírása alapján állapítottam meg tekintetbe véve a veszélyes áruk csekély mennyiségét, valamint, hogy a küldeménydarabok UN-számmal és bárcával jelölve voltak, továbbá, hogy a biztonságtechnikai adatlapok alapján beazonosíthatóak voltak a veszélyes áruk csomagolási csoportjai, és a III. kockázati kategóriába soroltam: A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. Az R2 5. melléklet 3. táblázat 6. sorszámon a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító, címzett vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint feladó és mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a feladónak az ADR 1.4.2.1.1 b) pontja szerint el kell látnia a szállítót információval és adatokkal visszakövethető formában, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;
7 Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja szerint meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak;, valamint az ADR 1.4.2.2.3 pontja szerint, ha a szállító az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek, továbbá az ADR 1.4.2.2.4 pontja szerint ha szállító a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását - a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhat(nak) a szállítás folytatására. A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklete a mulasztást III. kockázati kategóriába sorolja, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 6. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, 4. A VA02-2014-0100/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél nem adta át az eljárásra okot adó szállításban gépjárművezetőként részt vevő... részére, annak az ADR 1.3 fejezet szerinti oktatásáról kiállított igazolást: A gépkocsivezető kérdésünkre elmondja, hogy ADR oktatási bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és veszélyes áru szállításának szabályait ismeri, erre vonatkozóan oktatásban a szállítás megkezdése előtt részesült. A szállított veszélyes árura vonatkozó esetleges veszélyekről, speciális szállítási feltételekről tájékoztatták. A gépjármű vezető az oktatást bizonyító igazolást az ellenőrzés helyszínén nem mutatta be. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette a 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet 1. számú mellékletének 5. pontját, mely szerint a munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Megállapítottam, hogy a fenti hiányosság az R1 5.. 2. sz. mellékletébe ütköző olyan mulasztás, amely az egyetlen kockázati kategóriákban sem került megnevezésre, ezért a szabálytalanságot a kockázati kategóriák leírása alapján állapítottam meg és a III. kockázati kategóriába soroltam: A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklete a mulasztást III. kockázati kategóriába sorolja, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 6. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. Megállapítom, hogy a bírság összege összesen 1.300.000-Ft, azonban a 156/2009. (VII.29) Kormány rendelet 13 (2) bekezdése értelmében Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg a 2., a 4., a 6. vagy a 9. alapján kiszabott bírság összege legfeljebb 1.000.000,- forint. Az Ügyfelet 1.000.000, Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a
8 belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA02-2014-0099/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA02-2014-0099 számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru feladója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3. (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az R3 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, 2014. május 26. megyei igazgató nevében és megbízásából: megyei katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető Készült: 2 példányban Egy példány: 4 lap Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: MÓRAAGRO Kft. (6333 Dunaszentbenedek, Kossuth L. u. 66.)