Csernozjom talajok Területi kiterjedés: 22.4 %
a síkságok magasabban fekvő részein találhatók, az évi középhőmérséklet 10-11 C, az évi csapadék 500-650 mm, természetes növényzete: az édes füvekből, pillangósokból álló mezőségi fűvegetáció vált uralkodóvá,
A növényzet vízfelvétele a felső a gyökerekkel sűrűn átszőtt talajrétegben a legintenzívebb a fűfélék a talajt felülről lefelé szárítják, a növényzet a párolgás ellen kevésbé védi a talajt, emiatt a talajnedvesség felfelé áramlása nagymértékő lehet, a talajban a vízmozgás tehát kétirányú: a csapadékos periódusokban (ősszel, télen és kora tavasszal) felülről lefelé, a száraz időszakokban pedig alulról felfelé tartó.
A főtípus f jellemző folyamatai Humuszosodás aerob baktériumok huminsavak a talajoldat kalciumionjaival humátokat képeznek a humusztartalom a mélysm lységgel együtt fokozatosan csökke kken a talajlakó állatok túró, t, keverő tevékenys kenysége, következtében a különbk nböző jellegű talajszintek anyaga összekeveredik viszonylag mély m és s sok szerves anyagot tartalmazó morzsalékos szerkezetű jó víz-és s tápanyagt panyag-gazdálkodású humuszos szint
Kilúgz gzás a folyamat a szénsavas meszet oldja ki a felső talajszintekből csak a karbonáttartalmat csökkenti sohasem ér r el olyan mértm rtéket, hogy a talaj elsavanyodása jelentős s legyen
A mész fluktuálása a kilúgzási folyamat jellegének következménye a sók kilúgzódása a nyári száraz időszakban visszafordul a karbonátok időleges felhalmozódását idézi elő labilis mészkiválások képződnek a jelenség nyáron (száraz időszakban) jobban észlelhető szénsavasmészhártya (mészlepedék) ellenállóvá (jó vízállóságú) teszi a talajszerkezet
Szelvényfelépítés egyenletesen humuszos csökkenő humusztartalom talajképző kőzet CaCO 3 tartalmú
Típusai Mészlepedékes csernozjom Réti csernozjom talajok Kilúgzott csernozjom Öntés s csernozjom
Mészlepedékes csernozjom talaj
Réti csernozjom
Kilúgzott csernozjom
Öntés s csernozjom
Szikes talajok Területi kiterjedés 6 %
kialakulásában a vízben oldható sók döntı szerepet játszanak, a sók között elsısorban a nátriumsók szerepe nagy, a sók a talajoldatban oldott állapotban, a talajkolloidok felületén megkötve, vagy kristályos sók alakjában találhatók meg, a nátriumsók mennyisége, minısége és aránya szabja meg a szikes folyamatok jellegét és a szikes talaj tulajdonságait
a szikesség mértékének növekedésével párhuzamosan csökken a talajok termékenysége, romlanak a fizikai és kémiai tulajdonságok
Humuszosodás a humuszosodás mértéke és mélysége a szikeseken megtelepedı növényzet és biológiai folyamatok függvénye, a szikes talajokban a nátriumion hatására a szerves anyag mozgékonnyá válhat, következményeként a humuszos szint elfolyósodó anyaga a mélyebb rétegek felé tartó repedések mentén leszivárog, és a talajvizet barnára festi kiszáradva felcserepesedik a felszínen
Sófelhalmozódás oka a talajvíz közelsége és sótartalma, a fölfelé áramló talajnedvesség víztartalma a légkörbe távozik, a vízben oldott sók a talajban maradnak, következménye a lúgos kémhatás, szerkezet leromlása, rossz vízgazdálkodás,
Szoloncsák talajok felsı szintjeire a vízben oldható nátriumsók felhalmozódása a jellemzı, a talajszelvény egyhangú, nehéz benne szinteket elkülöníteni, AC típusú kémhatásuk erısen lúgos, a sófelhalmozódás maximuma a feltalajban van, nedvesség hatására már a feltalaj is elfolyósodik,megduzzad, a vizet nem ereszti át, a talajvíz általában 1 m-nél közelebb van a felszínhez, tápanyag szolgáltató képessége jelentéktelen, csak a sótőrı és az erısen szárazságtőrı növényzet megtelepedésére ad lehetıséget
Szolonyec talajok a vízben oldható nátriumsók maximuma a szelvény mélyebb részeire jellemzı, a felsı talajszintekben csak kevés a vízben oldható só, vagy teljesen hiányzik, jelentıs a talajon megkötött nátriumion mennyisége, a talajvíz mélysége 1,5-2 m között változik, szelvényfelépítésük: A, B, C.
oszlopos szerkezet
Réti talajok
keletkezésében az idıszakos túlnedvesedt lnedvesedés játszott nagy szerepet, az idıszakos felületi leti vízborv zborításnak, vagy a közeli k talajvíznek a következmk vetkezménye, a vízhatásra beáll lló levegıtlens tlenség, jellegzetes szervesanyag képzıdést és az ásványi részek r redukcióját t váltja v ki
A réti talajok tulajdonságait a tapadós s humuszanyagokkal, a nehéz z mővelhetm velhetıséggel, a foszfor erıs s megkötıdésével, valamint a nitrogén n tavaszi nehéz z feltáródásával jellemezhetjük
A réti r talajokon a termés nedves években kicsi, száraz években jój
A fıtípus f jellemzı folyamatai Humuszosodás a humuszanyag mindig fekete vagy szürke rke, mivel nagyrészt levegıtlen viszonyok közt k képzk pzıdött és vassal kapcsolódott a humuszos szint vastagsága ga változv ltozó, határa viszonylag éles, a szerves anyag mennyisége általában nagy, de kevesebb, mint sötét s t színébıl l következnek
Kilúgz gzás általában a terep mélyebb m részeiben r fordulnak elı, vagyis a réti r talajokra több t víz v z jut, mint azokra a területekre, amelyek csak a csapadékv kvíz z hatása alatt állnak, így több víz v z mozgatja lefelé az oldható sókat
Sófelhalmozódás elsısorbansorban a Ca- és s Mg-sók k felhalmozódása jellemzi, jellegzetessége,, hogy a karbonátok mellett a szulfátok felhalmozódása a gyakori, Na-sók k felhalmozódása a B-szintben a szolonyeces réti talajok típust pusában fordul elı, a gyengén n oszlopos, tömöttebb t ttebb szintben ugyancsak gyakori a szulfátok, elsısorban sorban a gipsz megjelenése se, a sófelhalmozódási formák k sokkal gyengébbek, mint a szikes talajokban, a talajok termékenys kenységére azonban csökkent kkentı hatással vannak
Szelvényfel nyfelépítésük ABC szintes talajok A-szint az egyenletesen humuszos felsı szint B-szint a csökken kkenı humusztartalmú szint, szolonyeces réti talajok esetében a sófelhalmozódás szintjét t jelenti
A réti r talajok típusai t Szoloncsákos réti talaj Szolonyeces réti talaj Típusos réti r talaj Csernozjom réti talaj Öntés s réti r talaj Lápos réti r talaj
Típusos réti r talaj
agyaghártya