mezőgazdas gazdasági gi álláspontja Gráf József miniszter

Hasonló dokumentumok
Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás:

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A mezőgazdasági célú vízszolgáltatás időszerű kérdései a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén

Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Vízbiztonsági stratégiai lehetőségek aszály és belvíz idején

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

A hatékony öntözéses gazdálkodás elterjesztése az Öntözés-Fejlesztési Stratégia előkészítése

Vízminőségvédelem km18

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete

LIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN

Öntözésfejlesztés lehetőségei

Mezőgazdasági vízhasznosítás aktuális kérdései Konferencia a mezőgazdasági célú vízhasználat minőségi megújulásáért

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Talajgazdálkodás és mezőgazdasági vízhasznosítás

A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus

Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 2. oldal 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodás

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Vidékfejlesztési Program

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Az öntözés tízparancsolata


Öntözésfejlesztést de hova?

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

WAREMA. Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken (Velencei-tó vízgyűjtője) Water resource management in protected area

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ÖNTÖZÉSI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA

Tisztelt Úr/Hölgy! A kezdeményezésünket támogatja: - Az ENSZ illetékes képviselete, - Az UNESCO Magyarországi képviselete,

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN

Környezet és Energia Operatív Program

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

A NATéR Projekt általános bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Az öntözés szükségessége és a hatékonyság összefüggései. Előadó: Kapronczai István FruitVeB Gödöllő, március 2.


Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: 18Q17QZ90004

műszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Magyar joganyagok - 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet - a mezőgazdasági vízszolgált 2. oldal a) a tényleges ráfordításokat és költségeket meghaladó mé

Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat évi Hírlevél. A Vízitársulatok létrejötte, történelme

Vízgazdálkodás - Meteorológia Múlt Jelen - Jövő. Somlyódy Balázs főigazgató

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

A Duna Stratégia közlekedési

Vajai László, Bardócz Tamás

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.

A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés

Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldások. Horváth Angéla. Amit az aszálymonitoring-rendszerről tudni kell

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem

Víztudományi kutatások - Kérdőív. Tisztelt Válaszadó!

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet. a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

céljainak mezőgazdas letén Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Ungvári Gábor REKK

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

A vízkészletgazdálkodás múlt jelen - jövő LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Vajdasági vízhiány probléma

Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Ungvári Gábor REKK

VP Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására kollektív beruházás keretében is van lehetőség.

A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program

Vízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÉS AZ INKLÚZIÓS INDEX KAPCSOLATA M&S Consulting Kft.

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

A globalizáció fogalma

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

Bardócz Tamás Halászati osztály

AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG. SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, december 9.

KITE Zrt. Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. SZÉLSŐSÉGEK SZORÍTÁSÁBAN Adatalapú aszály- és belvízkezelés a mezőgazdaságban

Vidékfejlesztési Program

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Dr. Isaac Held amerikai kutató klímamodellje egy hihetetlenül kiszáradt Száhel-övezetet ígér a közeljövőre, ez a jóslata Marty Hoerling

Az öntözés, mint megelőző technológia

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

15340 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 72. szám

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink

A Víz Keretirányelv végrehajtása

TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK PILOT PROGRAMJAI ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A GYAKORLATBAN

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001

Szemléletváltás az aszályok kezelésében

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Vidékfejlesztési Program agrár-innovációs lehetőségeinek kiemelése. Papp Gergely szakmai főigazgató-helyettes

Átírás:

Mezőgazdasági vízhasznosítás aktuális kérdései Konferencia a mezőgazdasági célú vízhasználat minőségi megújulásáért A vízgazdv zgazdálkodás s integrálása a mezőgazdas gazdaságba, gba, az FVM mezőgazdas gazdasági gi vízhasználat fejlesztésével kapcsolatos álláspontja Gráf József miniszter FARMER-EXPO: Debrecen, DE AMTC, 2009. augusztus 26.

Minden társadalmi és természeti válság közül, ami az emberiségre vár, a vízhiány a legfontosabb, melynek megoldása túlélésünk és Földünk túlélésének kulcsa." Koichiro Matsuura, UNESCO

Világtérkép a Föld édesvízkészletéről édesvízkészlet 96 %-a felszín alatt, Kelet-Európában 65 határon átnyúló, amely konfliktus forrása lehet. A 4 % felszíni édesvíz csak 0,6 %-át hasznosíthatjuk! (ENSZ jelentés)

A víz hozza a következő válságot A víz az éghajlatváltozás által legerősebben befolyásolt erőforrás. A vízzel kapcsolatos gazdasági tevékenység napjainkban az olajénak már mintegy a felét teszi ki. A szélsőséges helyzetekben jókora plusz költségekkel számolhat a társadalom és a gazdaság. A víz sokak szerint egy soron következő nagy világválság elsőszámú kiváltója lehet. A Föld teljes vízkészletének mindössze mintegy 2,5%-a édesvíz, és ennek csak 0,6%-a hasznosítható. A vízigény azonban ennek a készletnek csupán töredéke, a fő gondot az egyenlőtlen eloszlás jelenti.

A víz hozza a következő válságot Magyarország klímája mediterrán irányba fog eltolódni, magasabb átlaghőmérséklettel, kevesebb nyári csapadékkal és növekvő szélsőségekkel(árvizekkel, szárazsággal, aszályokkal) - gyakoribb vízkorlátozással. Egyre több vízre lesz tehát szükség és egyre nehezebb lesz hozzájutni. A tavak felülete várhatóan csökken és növekszik a sótartalom, az elsivatagosodás miatt elterjedhetnek a szárazságtűrő fajok. A vízbeszerzési források és vízminőség tekintetében Magyarország ma még kedvezőbb helyzetben, mint más EU országok. Elő kell mozdítani a vizes rendszerek fennmaradását, és a vizes élőhelyek megőrzését, helyreállítását, amelyekben a magántőkére kevésbé lehet számítani.

AZ ÖNTÖZÉS ÜGYE A MÚLTBAN Az öntözés ügyével a parlament is foglalkozott, mert a öntözőcsatornák létesítéséről szóló 1900 évi XXX. tc. vitáján Kossuth Ferenc, pl. a következőket mondta: csak az állam lehet képes arra, hogy megfelelő lökést adjon az öntözés ügyének, s nagyon fontos a tervszerűség ebben a munkában. A törvény szerint lehetővé vált, hogy az öntözések miatt az érdekeltek társulatot alapítsanak és ezek a társulatok munkáikra állami kölcsönt is felvehessenek. A korszak egyik legfontosabb eseménye volt 1937. évi XX. törvény által létrehozott Országos Öntözésügyi Hivatal, amelynek révén az öntözés fejlesztés ügye központi irányítás alá került. A törvény mintegy 170 ezer ha öntözhető terület létrehozásával számolt a hozzátartozó létesítményekkel együtt. A háborúval járó pénzügyi terhek fokozódása ellenére is adókedvezményt nyújtottak azoknak a gazdaságoknak, ahol öntöző berendezéseket szereltek fel, de ugyanakkor szigorú feltételeket is szabtak. Kiemelt feltételnek tekintették a belvízrendszer kiépítettségét. A Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal kimutatása szerint un. mintagazdaságok létesültek

Aszályossági index szerinti zónák területi elhelyezkedése Forrás: PÁLFAI, 2008.

Magyarország belvíz-veszélyeztetettsége Forrás: PÁLFAI, 2008.

Öntözött területek 600 000 1947-ben 11 610 ha 1951-ben 50 069 ha 1953-ban 94 093 ha hektár 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 1955-ben 91 500 ha 2006 2004 2002 2000 1998 1996 1994 1992 1990 terület [ha] vj. eng. terület [ha] öntözött felh. vízm. [ezer m3] 1957-ben 72 662 ha 1959-ben 72 740 ha

Probléma / Kezelés 1. Probléma: A vízszolgáltatás esetenként több szolgáltatói láncszemen keresztül jut a felhasználóhoz, ami jelentős ár-érték aránytorzulást okoz. A vízszolgáltatásban a szolgáltatók érdekérvényesítő képessége összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a gazdálkodóké. Ezt bizonyítják a diktátumszerű vízszolgáltatási szerződések, ahol a szolgáltató tetszőleges árszintet határozhat meg, így akár egyazon vízkivételi helyen piaci szempontból nem magyarázható előfordulhatnak. több mint tízszeres árkülönbségek is A jelenlegi vízszolgáltatók többsége nem érdekelt a költségminimalizálásban, viszont abban igen, hogy a meglévő szervezetet eltartsa/ fenntartassa. Nincs egységes és minden vízszolgáltató által használatos költség-kalkulácós rendszer a vízszolgáltatás költségeinek korrekt meghatározására. Kezelés: A mezőgazdasági vízhasználók által létrehozott és működtetett vízszolgáltató szervezetek (Termelői Vízszolgáltatói Társulások) létrehozása, melyek a költségminimalizálásban érdekeltek. Ezeket társulásokat, melyek speciális termelői csoportoknak minősülnek központilag támogatni szükséges. Az önköltség számítási rendszer egységesítése, a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségkalkulációs sémájának a kidolgozása, és bevezetése. Különös tekintettel a költségszintekre, az általános költség tartalomra. A gazdálkodóktól független vízszolgáltatók monopolhelyzetét meg kell szüntetni a lehetőségek adta keretek között

Probléma / Kezelés 2. Probléma: A mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos statisztikai rendszer nem működik megfelelően, gyakran hiányos és egymásnak ellentmondó adatokat szolgáltat. Nincs térben és időben értelmezett dinamikus, nagyfelbontású, táblaszintű vízháztartási információs rendszer. Nem tisztázott kellően, hogy hosszú mezőgazdasági vízgazdálkodásban. távon melyek állami feladatok a A hazai mezőgazdasági vízszolgáltatással kapcsolatos K+F tevékenység rendkívül visszafejlődött Az EMVA támogatási rendelet felülvizsgálata közeleg Kezelés: Egységes adatforgalmi és információs rendszer Vízszolgáltatási Adattár) létrehozása és működtetése (Mezőgazdasági Az állami szerepvállalás pontos lehatárolása: Felül kell vizsgálni az állami feladatok szükséges mértékét és kiterjedését a mezőgazdasági vízgazdálkodási közfeladatok terén Közfeladatok meghatározása, és az ehhez kapcsolódó finanszírozási normatívák kidolgozása Rendezni kell a vízközművek, csatornák tulajdonviszonyait A hazai mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő kutatási és innovációs tevékenységek középtávú stratégiájának kidolgozása. A kapcsolódó K+F tevékenység központi kiemelt támogatása. Minden a mezőgazdasági vízgazdálkodásban érintett gazdasági szereplő véleményét is figyelembe vevő EMVA felülvizsgálat a jogszabályok adta keretek között.

Probléma / Kezelés 3. Probléma: A mezőgazdasági vízgazdálkodás (víznyerő helyekről a vizek kiemelése, szállítása és energiatakarékos szétosztása, a lehullott csapadék hatékony megtartása és felhasználása, a vízkárok, kiemelten az erózió csökkentése, az öntözött területek berendezése, a káros víztöbbletek eltávolítása, a talajok és vizek minőségének védelme, stb.) a környezetállapottal kapcsolatos állami közfeladat és vidékfejlesztési kérdés is egyben. Különösen fontos a vízbiztonságot szolgáló létesítmények és berendezések (földmedrű csatornák, vízkormányzó műtárgyak, szivattyútelepek, öntözőberendezések, drénhálózatok, stb.) rendszeres fenntartása és karbantartása, mely kb. 20 éve meglehetősen elhanyagolt, a tényleges teljesítőképességük sok esetben csak töredéke a névleges értéknek. Kezelés: A vízbiztonság komoly veszélyben van, ezért meg lehet és kell akadályozni, hogy az EU-ban lecsökkentsék, megtiltsák a működtetés állami támogatását. Mindehhez közösen kell fellépnünk a hasonló helyzetben lévő tagállamokkal, hogy a vízpolitika jó irányban

Összességében Az öntözés állami szerepvállalás nélkül nem kezelhető, hiánya komoly versenyhátrányt jelenthet A kívánt fejlesztések megvalósításához elengedhetetlen egy komplex agrárstratégia és azon belül konkrétan elhelyezett vízgazdálkodási stratégia kidolgozása komplex vízgyűjtőkezelési program öntözésfejlesztési program belvízrendezési program talajvédelmi és talajjavítási program vizesélőhely-fejlesztési program kapcsolódó kutatás-fejlesztési program

Seneca nem jó annak semmiféle szél, aki nem tudja melyik kikötőbe tart. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!