Mezőgazdasági vízhasznosítás aktuális kérdései Konferencia a mezőgazdasági célú vízhasználat minőségi megújulásáért

Átírás

1 FARMER-EXPO: Debrecen, DE AMTC, augusztus 26. Mezőgazdasági vízhasznosítás aktuális kérdései Konferencia a mezőgazdasági célú vízhasználat minőségi megújulásáért A mezőgazdasági vízhasználat problémafája és SWOT analízise és közgazdasági kérdései Dr. Szűcs István Debreceni Egyetem

2 Nyakunkon a szavannásodás, nincs más kiút, csak az öntözés Őzse László (Agro-Földes Kft.) KLÍMAVÁLTOZÁS A hazai klíma mediterrán irányú eltolódása Növekvő szélsőségek: magasabb átlaghőmérséklet, kevesebb nyári csapadék, árvizek, szárazság. A tavak felülete várhatóan csökken: növekvő sótartalom Elsivatagosodás: szárazságtűrő gyomfajok előretörése

3 VÍZHIÁNY / VÍZTÖBBLET ÖNTÖZÉS / BELVÍZRENDEZÉS

4 Verseny hátrány nemzetközi tekintetben NEGATÍV H ATÁSOK Csatornák, vízszolgáltató művek kihasználatlansága, leromlása Kiszámítható és f enntartható növénytermesztés VESZÉLYBE KERÜLŐ FE TARTHATÓ, KISZÁMÍTHATÓ ÉS EMZETKÖ ZI SZI TE IS VERSE YKÉPES Ö VÉ YTERMESZTÉS ÉS HALÁSZAT A potenciálisan öntözhető területek relatív alacsony kihasználása Az egyes növényi kultúrák kedvezőtlen jövedelmi helyzete Működési nehézségek a mezőgazdasági vízhasználatban A piaci viszonyok nem követeli k meg a fokozottabb mezőgazdasági vízhasználatot Csökkenő fizetőképes ker eslet Időjárási kockázat Szélsőséges időjárási elemek felszaporodása Globális klímaváltozás Tájékoztatás (kutatás, szaktanácsadás) Érdektelenség Ingadozó hozamok, alacsony termésbiztonság Vízpótlás és tápanyaggazdál kodás összhangjának Relatív információ-hiány Öntözéses tápanyaggazdál kodás szántóföldi elterjesztésének Érdekeltségi járulék ellenszolgáltatás nél küli ki vetése Relatíve alacsony értékesítési árak Nehezen ter vezhető értékesítési árak Értékesítési ár ak ingadozása Talajművelési hiányosságok (víztakarékosság) Speciális ismeretek alacsony szintj e (vízgazd.) Kapcsolódó engedélyek megszerzése, tervek készítése Mezőgazdasági vízhasználat támogatásának Magas adminisztratív (általános) költségek Ráfordítások relatív magas szintje Vízjogi engedélyek költséges és hosszadal mas megszerzése, módosítása, stb. Magas adminisztratív díjak (igazgatási szolgáltatási díjak) Vízterhelési díj Öntözés magas költségei Magas termelési költségek Magas energiaköltség Magas amortizációs költségek Magas vízszolgáltatási díjak Időszakonként ismétlődő adminisztratív költségek Határozott idejű engedélyek Kiépített öntözőcsatornák kihasználatlansága Láncker eskedelem Téli időszakban befogadott víz után fizetendő vízdíj Elavult technológiai háttér Hiányosságok az öntöző berendezések beszerzésében Drága szervizel és Nincsenek irányítottan preferált típusok Magas beruházási költségek Árkontroll Ellenőrizhetetl en és kiszámíthatatlan költségek a vízszolgáltatóknál Monopol víz ki vétel Szolgáltatási díj anomáliái Nem piaci és érdekeltségi rendszer ű árképzés Csatornák leromlott műszaki állapota Technológiai problémák Tapasztalatcsere Import kiszolgáltatottság Gazdasági válság Kiszolgáltatott termel ők a monopolhel yzetben lévő vízszolgáltatókkal szemben A tagság nem tud élni tulajdonosi és tagi viszonyával Vízhasznál ók szórtsága, szervezetlensége, kiszolgáltatottsága Vízjogi engedél yek megszerzése nehézkes és lassú Túlzott bürokrácia Térítésmentes bel víz befogadásának korlátai Többletfunkció elismerésének hi ánya (társadal mi és gazdasági szinten) Hosszú távú ter vezési, ki vitelezési, beruházási bizonytalanság Szétaprózódott földtulajdon Földtör vény korlátozásai Szeml életváltás Földhasznál ati bizonytalanság Kedvezőtl en birtokszer kezet Együttműködési készség Egyéni érdekek közérdekként val ó megjelenése Halastavi halgazdál kodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) jogi hátterének hi ánya Vízhasznál ati szolgalmi jog kör üli tisztázatlan hel yzet Tulajdonviszonyok rendezetlensége Szövetkezés Emberi tényezők Korlátozott érdekér vényesítési képességgel rendel kező mezőgazdasági vízfelhasznál ás A szolgáltatott víz mennyiségi és mi nőségi garanciájának Földtulaj donosok közötti érdekellentét Egyes szer vezetek közötti érdekellentétek Kiszámíthatatl anság Az állami szerepvállal ás széttagolt Hosszú távon folyamatosan változó támogatási rendszer Piacszer termelés A magyar mezőgazdaság és a mezőgazdasági vízhasználat szempontjából kedvezőtlen gazdasági, társadalmi és jogi környezet Vagyonbiztonság Ágazatok leépülése Szerződéses fegyelem és hosszú távú szerződéses kapcsol atok Közmorál Feketegazdaság Alacsony foglal koz tatottság Korrupció Változó és bonyol ult jogi környezet Magas adó és járulékterhek Erodál ódott politi kai közbizalom Piacvesztés Technológiai lemaradás Magas kamatterhek Államháztartási hi ány Szavazatmaximalizálás Magas szociális juttatások Közkiadások magas szintj e Bürokrácia HORIZONTÁLIS PROBLÉMÁK

5 PROBLÉMAFA Negatív hatások: A növénytermesztés és a halászat nemzetközi szinten tapasztalható versenyhátránya, és annak növekedése A csatornák, vízszolgáltató művek kihasználatlansága, jövőbeli leromlása, értékvesztése A kiszámítható és fenntartható növénytermesztés bizonytalansága A vízgazdálkodás jelenlegi helyzetére tekintettel a legalapvetőbb okok azok a horizontális problémák, melyek nemcsak a mezőgazdasági vízhasználat, hanem a magyar mezőgazdaság egésze szempontjából kedvezőtlen gazdasági, társadalmi, valamint jogi környezet meglétét eredményezik: alacsony foglalkoztatottság, társadalmi szinten is tapasztalható kedvezőtlen közmorál, nemzetközi összehasonlításban magasnak ítélhető adó és járulékterhek, fekete/szürke gazdaság térnyerése az erodálódott politikai bizalom megléte, korrupció, változó és bonyolult jogi környezet,

6 PROBLÉMAFA Az öntözött területek relatíve alacsony mértékét közvetlenül határozza meg az egyes növényi kultúrák esetében realizálható kedvezőtlen jövedelmi helyzet, valamint a mezőgazdasági vízhasználatban tapasztalható működési, működtetési nehézségek. A negatívan ható tényezők kivédésére, a termelők a költségeik és öntözéssel kapcsolatos problémáik csökkentése végett az öntözés felszámolásával, vagy az arra történő berendezkedés elhagyásával reagálnak. Az időjárással kapcsolatos tényezők, illetve a megfelelő specifikus szakmai ismeretek alacsony termésbiztonságot és időről-időre ingadozó hozamokat okoznak (termésbiztonság?) Az öntözés magas költségei: egyrészt a magas adminisztratív költségekben, másrészt a magas vízszolgáltatási díjakban, harmadrészt pedig az öntözés befektetett eszközeinek magas amortizációs költségeiben keresendők. A vízjogi engedélyek, illetve a tevékenység végzéséhez kapcsolódó más tervek, engedélyek költséges és meghatározott időszakonként ismétlődő megszerzése, valamint az érdekeltségi járulék kiszabásának anomáliái magyarázzák az általános költségek relatíve magas szintjét. Ezzel párhuzamosan magas vízszolgáltatási díjakat eredményez az árkontrol, a vízfelhasználók, termelők szolgáltatókkal szembeni kiszolgáltatottsága, valamint a vízszolgáltatók között tapasztalható lánckereskedelem.

7 PROBLÉMAFA Technológiai és infrastrukturális háttér (csatornák, közművek, öntöző berendezések) színvonalának és kihasználtságának nem megfelelő volta. Kedvezőtlen birtokszerkezet is, mely a szétaprózódott földterületekkel, a földtörvény korlátozásaival, valamint az emberi tényezőkre visszavezethető együttműködési és szövetkezési hajlandóság hiányára vezethető vissza. Másik oldalról megközelítve a kedvezőtlen birtokszerkezet és ezzel párhuzamosan a tulajdonviszonyok rendezetlensége, valamint a vízhasználati szolgalmi jog körüli tisztázatlan helyzet hosszú távú tervezési, kivitelezési, és beruházási bizonytalanságot eredményez, ami a mezőgazdasági vízhasználatban tapasztalható működési, működtetési nehézségek egyik okaként vázolható. Túlzott bürokrácia A halastavi halgazdálkodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) jogi hátterének. Széttagolt állami szerepvállalás, s ezen keresztül a korlátozott érdekérvényesítési képességgel rendelkező mezőgazdasági vízfelhasználás, a vízszolgáltatási, felhasználási közösségek önrendelkezésének hiányos jogszabályi támogatása. VKI körüli tájékozatlanság, a vízszolgáltatók és felhasználók között lévő társadalmi és gazdasági ellentét.

8 SWOT ANALÍZIS (SW) ERŐSSÉGEK Klimatikus adottságok Kedvező talajadottságok Mezőgazdasági kultúra Rendelkezésre álló vízkészlet Jó minőségű vízkészletek Meglévő természetes vízforrások Kedvező hidrológiai adottságok Rendelkezésre álló művek, öntözőrendszerek Kiépített rendszerek Elérhető korszerű technológiák Állami szerepvállalás Szakmai tradíció, múltbeli tudás Szakemberbázis Öntözési (termesztési) kultúra Igényszint megléte Ellátási biztonság Túlzott bürokrácia Értékesítési bizonytalanság Ár-érték arány Szemléletváltás A vízközművek kultúrállapota egyre romlik Műszaki színvonal Földmedrű csatornák Öntözőrendszerek jelentős részben elavultak Átemelő telepek rossz hatásfokkal működnek Szivattyúknál nagy a meddő energia felhasználás A víz átfolyik az országon Szakértelem a vízfelhasználás területén Tudás-transzfer Birtokviszonyok, földhasználat Tulajdonviszonyok Lánckereskedelem Hiányos jogszabályi háttér Érdekérvényesítés, érdekviszonyok GYE GESÉGEK Együttműködési készség, összefogásra alig képesek a vízfelhasználók Kiszolgáltatottság Vízjogi engedélyezés nehézkes és költséges Időszakos helyi mennyiségi, minőségi korlátok Társadalmi problémák Átalakult mezőgazdasági feltételek Halastavi halgazdálkodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) hátterének Többfunkció elismerésének Széttagolt állami szerepvállalás A szolgáltatott víz mennyiségi és minőségi garanciájának Kiszámíthatatlanság Hosszú távú tervezési, kivitelezési, beruházási bizonytalanság

9 SWOT ANALÍZIS (OT) LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Fejlesztési célú támogatási lehetőségek (EMVA) Pályázati feltételek egyszerűsítése Engedélyezési eljárási feltételek egyszerűsítése Termelői közösségek esetén a támogatási intenzitás növelése Vízfelhasználás támogatása Többlettermés Magasabb jövedelem Kiszámítható termelés Komplett öntözési technológiával intenzív termelésszerkezet Öntözési technika korszerűsítés Stratégia fejlesztés Irányított fejlesztések Vízkivétel közösségi tulajdon Többségi akarat Automatizálás Szervezettség visszaállítása Önálló szerveződés Vízgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése VKI Innováció Képzés, szaktanácsadás, kapacitásépítés Időjárási- és csapadékviszonyok A vizek 99%-a külföldről jön Csökkenő fizetőképes kereslet Kiszámíthatatlan piaci környezet Saját forrás Gazdasági környezet Jogi környezet Politikai környezet Versenytársak Pénzügyi befektetők megjelenése, rövid távú profitszemlélet VKJ növekedése

10 Stratégiai és keret jellegű javaslatok 1. Vízkészletre alapozott és a termelési tapasztalatok figyelembe vételével kidolgozott fejlesztések támogatása és megvalósítása. 2. Hosszú távú stabilitás biztosítása a fejlesztési, rekonstrukciós, valamint fenntartási támogatások tekintetében. 3. Komplex intézkedések (árvíz-belvíz-aszály elleni védekezés) kidolgozása és alkalmazása szemben az eseti jellegű védekezéssel és támogatásokkal. 4. Korszerű öntözési elősegítése. technológiák elterjesztése, kutatás, szaktanácsadás 5. A mezőgazdasági vízhasználat programszerű támogatása. 6. A monopolhelyzetű vízkivétel problémáinak feloldása. 7. Komplex mezőgazdasági, területfejlesztési és vízgazdálkodási (benne ágazati K+F+I) stratégia kidolgozása. 8. A földtörvény vonatkozó korlátozásainak felülvizsgálata. 9. A földhasználat bizonytalanságának tulajdonviszonyok rendezése. megszüntetése érdekében a 10. A vízhasználati szolgalmi jog körüli tisztázatlan helyzet megoldása. 11. A halastavi halgazdálkodás hátterének megteremtése. egységes (környezetvédelmi, vízügyi) jogi 12. A vízszolgáltatási, felhasználási közösségek önrendelkezésének jogszabályi támogatása. 13. A VKI-vel kapcsolatos minél szélesebb körű tájékoztatás, a VKI értelmezésének harmonizálása, s ezen keresztül a teljes költség-visszatérülés elvének, valamint a környezeti- és készlet-költségek kalkulálásának optimális megvalósítása.

11 Operatív jellegű javaslatok 1. Az állami szerepvállalás pontos lehatárolása, valamint az egységes, egy helyre összpontosított irányítás megvalósítása, ennek eredményeként a mezőgazdasági vízfelhasználás érdekérvényesítő képességének növelése a felső irányításban. 2. A leromlott, elavult csatornák, közművek fejlesztése, rekonstrukciója, valamint fenntartása, amely egyértelműen állami, társulati, illetve üzemi beavatkozást igényel. 3. A mezőgazdasági üzemekben használt öntözőberendezések tekintetében a fejlesztések megvalósításának (jövőbeli beruházások) irányított (preferált típusok) ösztönzése. Eltérő támogatási intenzitás az öntözésfejlesztési beruházások kapcsán a technológia korszerűségének (környezeti hatások, energetikai hatékonyság, stb.), függvényében. 4. A vízjogi engedélyek díjainak és az engedélyezési eljárás folyamatának felülvizsgálata és termelő (vízfelhasználó) szempontból kedvezőbbé tétele. 5. A vízdíjakkal (szolgáltatási díjakkal) kapcsolatos anomáliák enyhítése, megszüntetése. 6. Térítésmentes belvíz befogadásának engedélyezése (halászat). 7. A mezőgazdasági vízgazdálkodás komplex tervezési rendszerének kialakítása.

12 Földminıség és MC/MR viszonya (MC; MR) Profit max. MC=MR (MR) < < (műtrágya, öntözővíz) Forrás: Prof. Dr. Szűcs I

13 Esettanulmányokon alapuló gazdasági kalkulációk egyes eredményei Jó termőhelyi feltételek (> 25 AK) Átlagos évjárati viszonyoknál és vetésforgónál az öntözés gazdaságossága közepesnek mondható, a beruházás rövid időtávon belül megtérül. Javítja és kifejezetten kedvezővé teszi az öntözés gazdaságosságát, ha a vetésváltásban megoldható, hogy minden évben öntözhető kultúra kerüljön be a vetésszerkezetbe, ekkor a gazdaságosság nagyon kedvező értékeket vesz fel. A beruházás gazdaságossága az aszályok gyakoriságának növekedésével szintén erőteljesen javul (termésbiztonság + alacsony hozam/magas ért.-i ár) Az érzékenységvizsgálatok rámutattak arra, hogy a 40%-os beruházási támogatásban részesülő, jó termőhelyi viszonyok között végrehajtott öntözési beruházás ökonómiai szempontból kifejezetten kedvezőnek ítélhető, nagy valószínűséggel megtérül, akár a pesszimista szcenárióban is. Ilyen viszonyok között végrehajtott beruházás tehát mind üzemi, mind nemzetgazdasági szinten gazdaságos és megtérül, így feltétel nélkül támogatható.

14 Esettanulmányokon alapuló gazdasági kalkulációk egyes eredményei Közepes termőhelyi viszonyok (17-25 AK) Átlagos évjárati viszonyoknál és vetésforgónál az öntözés rendre gazdaságtalan, a beruházás nem térül meg 10 éven belül, a tőkearányos jövedelmezőség mélyen a pénzpiaci kamatok szintje alatt van. A beruházás gazdaságosságát közepes termőhelyen igen nagy mértékben befolyásolhatja a vetésszerkezet. Olyan vetésszerkezetben, melybe minden évben az öntözést megháláló növényi kultúra kerül, a beruházás megtérülése optimista szcenárió esetén elképzelhető. Közepes termőhelyen, a beruházási támogatás nélkül gazdaságtalan beruházás, támogatás hatására üzemi szinten gazdaságossá válhat. A közepes termőhelyen véghez vitt öntözésfejlesztések tehát csak feltételekkel (megfelelő vetésszerkezet, nagy szaktudás, korszerű technológia, stabil piac és értékesítési lehetőségek) támogathatók. Az öntözés gazdaságosságának rendkívüli érzékenységét mutatja ilyen körülmények között, hogy az értékesítési árak mindössze 2-3%-os csökkenése gazdaságtalanná teheti a beruházást. A kritikus vízszolgáltatási díjak, is meglehetősen alacsonyak ilyen körülmények között, mindössze 7-8 Ft/m 3.

15 Esettanulmányokon alapuló gazdasági kalkulációk egyes eredményei Gyenge termőhelyeken (< 17 AK) A többletbevételek már az egyes évek többletköltségeinek fedezésére sem elegendők. Még az optimista szcenárió (hozam, értékesítési ár, termelési költségek, piaci kamatlábak, max. támogatás) esetén sem térülnek meg az öntözési beruházások. A beruházás gazdaságossága már statikus vizsgálatok mellett is negatív. Az öntözőberendezés gazdaságossága gyenge termőhelyen dinamikus szemléletben erősen negatív, az NPV folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ezen érdemben a beruházási támogatások sem változtatnak, így egyértelmű, hogy gyenge termőhelyen öntözésfejlesztés még feltételesen sem támogatható. A beruházások itt mind üzemi, mind nemzetgazdasági szinten abszolút gazdaságtalannak bizonyulnak.

16 MUNKATÁRSAIM NEVÉBEN ÉS SAJÁT NEVEMBEN KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!