Bankügyletek Pénzügyi felügyelet
A pénzügyi felügyelet
Miért van szükség a pénzügyi szervezetek felügyeletére? A pénzügyi szektor működése számottevő externális hatással bír a pénz a bankok tevékenysége révén keletkezik a szektor magas tőkeáttétellel működik reálgazdasághoz viszonyított mérete nagy reálgazdaságra tovaterjedő hatásai erőteljesek érdekeltek/érintettek széles köre, jólét alapja a jól működő pénzügyi szektor a pénzügyi szektor stratégiai jelentőségű Információs aszimmetria feltárása adverse selection (nem megfelelő adós) moral hazard (nem megfelelő cél) Tudásbeli aszimmetria magas szaktudás igénye vs mindennapi élet része dezintermediáció Bűnözés Az állami védőháló erkölcsi kockázata Bizalom fenntartása a szektor iránt alapvető érdek
Piacok számokban 2012 Devizapiacok forgalma napi 5.000 mrd USD felett Éves szinten a világ GDP-jének közel 20x-rosa Devizatartalékok 11.400 mrd USD (arany nélkül) Tőkepiac és banki eszközök a világ GDP-jének 3,8x-rese Derivatívák állománya nominális értékben a GDP 9x-rese Befektetési alapok 27,8 emrd USD Intézményi befektetők összesen 80e Mrd USD felett (a befektetési alapokban levő más intézményi vagyon miatt nem becsülhető pontosan)
Prudenciális felügyelet Állami védőháló Kötelező betétbiztosítás Kormányzat közvetlen intervenciója Jegybank végső hitelnyújtó szerepe (a monetáris politika ezen eszköze a végső védvonal és kizárólag a likviditási válság elkerülésére megfelelő eszköz) A védőháló nem elégséges eszköz, moral hazard veszélyt hordoz, ezért szükség van további kockázatvállalást viszafogó további szabályozásra Prudenciális felügyelet Külső előírás, de belső védelmi vonal Nemcsak a bankok (és egyéb pénzügyi intézmények feladata) de alapvető érdeke is ezek betartása, biztosítása Szűk értelemeben tőkeszintre (beleértve kiegészítését, pótlását) vonatkozó szabályok Banki eszközökre, portfóliókra vonatkozó restrikciók Banki működés felügyelete és annak szankciórendszere Kötelezően feltárandó információk körének előírása Makroprudenciális előírások Mikroprudenciálison túli tényezők, rendszerkockázatok azonosítása, kezelése
Inszolvencia vs illikviditás Inszolvencia vs illikviditás fogalma Illikviditás A likviditási igények váratlan megugrása miatt bekövetkező zavarok, válságok Bankközi piac és egyéb piacok Jegybankok szerepe Inszolvencia Eszközök nem nyújtanak fedezetet a forrásokra (idegen források is sérülnek) Garancialapok szerepe a veszteségek mérséklése, a bankmegrohanásos pánikok megelőzése Felügyeletek szerepe a csődök megelőzése, illetve szanálás Ki fizesse a veszteségeket? Egyéb végső hitelezők Kormányzat Nemzetközi szervezetek
MNB részére deklarált felügyeleti célok Az MNB látja a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása; a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete; az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektorális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása; a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése.
Felügyeleti függetlenség Kormányoktól, felügyelt intézményektől egyaránt Függetlenség dimenziói Intézményi Törvénynek alárendelt, nem utasítható Gazdasági / pénzügyi A költségvetés forrása piaci díjak és költségvetési források, éves összeállítása saját hatáskörben A hatékony működéshez szükséges források nem elvonhatók Személyi Felügyelet vezetése, rotációs kinevezési rend Összeférhetetlenségi szabályok Jövedelemszint
Szakmai Felügyelet kompetenciája a jogszabályok biztosítják a felügyeltekkel szembeni megfelelő fellépést a felügyelet belső eljárásai és tagjainak felkészültsége szavatolja a megfelelő szakmai kompetenciát a felügyelet szakmai tevékenysége fölött megfelelő (független) jogi kontroll érvényesül ami kérdéses: a felügyeletnek lehetősége van a gyorsan változó piaci környezethez igazítani a normákat, illetve e normákat meghatározni Szabályalapú vagy kockázatalapú a felügyelet Szóló vs integrált felügyelet Ágazat szerinti egyedi Funkció szerinti egyedi Integrált Hibrid
Felügyelet kompetenciája Felügyelet helye Független szervezet vs jegybank Egyesített felügyelet előnyei Információ egy kézben összpontosul Hatékony eszközök Hátránya Stabilitási és monetáris célok közötti ellentmondás Moral hazard Triparty agreement A válság tanulságai Globalizáció vs nemzeti felügyeletek Globalizált piac vs nemzeti felügyeletek Tevékenységek - felügyelet koncentrációja A pénzügyi stabilitás globális jellege Harmonizáció szükségessége
Szabályalapú Szabályalapú vs pénzügyi Részletes anyagi alapú vizsgálat felügyelet Jogszabályoknak való megfelelést szerződések folyamatos, átfogó vizsgálatával Előzetes engedélyeztetés Jogalkalmazás, mérlegelés nélkül Jogszabályi kötöttség, rugalmatlan Innováció, szabályozói arbitrázs Pénzügyi alapú Pénzügyi mutató centrikus Utólagos vizsgálat Visszaélés esetén, nem rendszeresen Rugalmas mérlegelési jogkörrel Váratlan felügyeleti események Folyamatos fejlődés Kockázatok menedzselésére koncentráló felügyelet
Felügyelet tevékenysége Feladat: pénzügyi piacok zavartalan működésének szavatolása, a velük szembeni társadalmi bizalom megőrizése Szervezetek piacra lépésnek engedélyezése Törvényi feltételek teljesülésének tételes ellenőrzése Értelmezés a felügyelet kezében Licensz kiadása Licensz nélküli tevékenység kizárása Kibocsátások engedélyezése Működési szabályok betartatása Rendszeres jelentések, automatikus vizsgálat (offsite) Átfogó 2-5 évenkénti helyszíni ellenőrzés Célvizsgálatok Témavizsgálat Utóvizsgálat Fogyasztók informálása, fogyasztóvédelem Szervetek piacról való kilépésének engedélyezése és kontrollja Pénzügyi visszaélésekkel szembeni fellépés Pénzmosás Bennfentes kereskedelem Piacbefolyásolás
Felügyeleti szankciók Figyelmeztetés Büntetés Tulajdonosok, menedzsment kötelezése intézkedésre Felelősségre vonás kezdeményezése, fizetésmegvonás, osztalékmegvonás Addicionális pénzügyi feltételek előírása Egyes tevékenység felfüggesztése Működési licensz visszavonása Felügyeleti biztos kirendelése
A felügyelet nemzetközi szintje
EU felügyelet a válság előtt Egységesülő jogszabályrendszer Felügyeletek közötti együttműködés Hatáskörmegosztás Home-Host felügyeletek Nemzeti ellentétek Lámfalussy folyamat Tanács, Parlament: stratégiai irány, végső döntés Bizottság stratégiai iránynak megfelelő szakmai munka kiadása a szakmai bizottságoknak 2 szintű bizottság: szakmai irányvonal meghatározása 3 szintű bizottság: irányelv részletes kidolgozása Jelenlegi válság kihívásai Egységes felügyeleti elvek és szabályok A különböző szegmensek együttes kezelése Bankok prudenciális szabályainak megújítása (különösen tőkeszabályozása) Rendszerkockázatok feltérképezése és kezelése Bankok és államok közötti kockázati kapcsolat megszüntetése Bankszanálás kérdései Betétbiztosítás
EU felügyelet a válság után 3 EU szintű felügyeleti szerv EBA (bank) ESMA (értékpapír és piacok) EIOPA (biztosítás és munkáltatói nyugdíjbiztosítás) ESRB (rendszerkockázati tanács) ESM (európai stabilitási mechanizmus) Bankunió Nemzeti felügyeletek
3 EU szintű felügyeleti szerv Válság után a Lámfalussy folyamat kiterjesztése 2. szintű bizottságok által hozott döntések (ajánlások) nemzeti jogrendszerbe illesztése Európai felügyeleti hatóságok jogkörének kiszélesítése EBA (bank) ESMA (értékpapír és piacok) EIOPA (biztosítás és munkáltatói nyugdíjbiztosítás) Funkciók Egységes szabályrendszer kidolgozására irányuló hatáskörök és feladatok A felügyeleti értékeléshez használt standard értékelési elvek és összesítők kidolgozása Kockázatelemzés: (EBA esetében ez részben az SSM alá kerül) Banki stressz tesztek EU szinten Egységes felügyeleti gyakorlat biztosítása beleértve a szankciókat is (EBA esetében ez is részben az SSM alá kerül) Nemzeti felügyeletek által elvégzett vizsgálatok konszolidálása
A rendszerkockázati tanács Funkció Rendszerkockázat a pénzügyi rendszer alapvető hibájának kockázata, amely a belső piacra és a gazdaságra negatív hatással lehet. Pénzügyi rendszer a monetáris és egyéb pénzügyi szereplőket, piacokat, termékeket és infrastruktúrát foglalja magában. A pénzügyi stabilitás a pénzügyi rendszer válsággal szembeni ellenálló képességét takarja. Feladat a kockázatok azonosítása, monitoringja, értékelése és az ezzel kapcsolatos figyelmeztetések és ajánlások megtétele Koordináció a nemzeti makroprudenciális hatóságokkal Információs bázis az EU-n belül alkalmazott makroprudenciális eszközökről Eddigi ajánlások Devizahitelezés Az EU pénzintézeteinek dollár alapú forrásainak helyzete Makroprudenciáért felelős nemzeti hatóság intézményi kérdései Pénzpiaci alapokra vonatkozó ajánlások Makroprudenciális eszközök és alkalmazásuk Anticiklikus pufferek alkalmazása
ESM európai stabilitási mechanizmus Pénzügyi alap saját hitelfelvételi és hitelnyújtási lehetőséggel 80 mrd EUR saját tőke 620 mrd EUR lehívható tőke 500 mrd EUR hitelezési kapacitás AAA minősítés Alapvető funkció pénzügyi segítségnyújtás euroövezeti tagoknak pénzügyi problémák kezelésére megfelelő feltételek mellett (IMF hitelhez kapcsolódóan) Eszközök Kölcsönnyújtás a tagoknak Kötvényvásárlás az elsődleges vagy a másodlagos piacon Elővigyázatossági hitelkeret Kölcsön a tagoknak bankmentéshez Direkt banktőkésítés az SRM működése alatt Eddigi programok Spanyol kölcsön a bankszektor feltőkésítésére 41,3 mrd EUR Ciprusi kölcsön 9 mrd EUR (5,7 mrd EUR a lehívott)
Bankunió Legfontosabb döntések már megszülettek Legtöbb eleme már elindult, 2016-tól teljes üzemmód Elemei: Egységes bankfelügyeleti rendszer single supervisory mechanism SSM, az ECB alatt Egységes bankszanálási szabályok single resolution mechanism SRM Egységes betétbiztosítás 100.000 EUR mindenhol az EU-ban ez már harmonizált de közös alap azaz közös kockázatvállalás egyelőre biztosan nem lesz Nem euroövezeti tagok csatlakozhatnak szabad döntés alapján szavazati problémák kezelve A ciprusi malőr
Egységes bankfelügyeleti rendszer SSM Valamennyi euroövezeti bank felett hatáskör Rendszerkockázat szempontjából meghatározó európai bankok/bankcsoportok (D- SIB) esetében közvetlenül felügyel 30 milliárd EUR vagy 20% adott ország GDP-jére vetítve vagy meghatározó szerep az adott ország gazdaságában (praktikusan a 3 legnagyobb bank egyike) 120 bank került ebbe a körbe A többi bank esetében az operatív felügyelet a nemzeti felügyeletek kezében marad, de bármikor átveheti a felügyeletet az ECB Home felügyeleti koordináció a jelentős bankcsoportok esetében a bankunión kívül ECB-n belül önállófelügyeleti tanács 6 tag + a nemzeti felügyeletek 1-1 képviselője kormányzótanácsi vétójog mellett Egységeges szabálykönyv szerinti felügyelet (Single Rulebook) Mikroprudenciális felügyelet mellett makroprudenciális jogkörök is Stressztesztek Nemzeti makroprudenciális döntésen szigoríthat
Egységes bankszanálási szabályok SRM Bankunió keretein belül bajba került bankok esetén, azok szanálására egységes szabályok szerint és egy független hatóság irányításával, döntésével fog sor kerülni A mikroprudenciális hatóság, azaz az ECB jelzi, ha visszavonja egy bank licenszét A bank szanálásáról való döntés egy önálló testülethez kerül Egységes Szanálási Testület - Single Resolution Board 2015-től működik, 2016-tól teljes körűen A testület 4 választott tagból és az elnökből, l, valamint az érintett nemzeti felügyelet eseti tagjaiból áll majd, 5 mrd EUR összeg feletti döntések esetén plenáris (széles körű) testület dönt, adott esetben Bizottság, illetve Tanács jóváhagyásával Komplett szanálási döntés egyes banki tevékenységek helyreállításáról, leállításáról vagy átruházásáról, eszközök eladásáról a veszteségek felosztásáról: belső feltőkésítéssel (bail in), illetve a bank közösségi forrásból való feltőkésítéséről (bail out) Önálló alap, ami következő 8 évben kerül fokozatosan létrehozásra, átmeneti időszakban a nemzeti alapokkal együttesen működik majd, tervezett tőkéje 55 mrd EUR, valamennyi SSM alá tartozó bank fizeti a díjat
Nemzeti felügyeletek Alapvető funkció Piacfelügyelet Fogyasztó védelem nemzeti szint Non-SIFIs bankok felügyelete Bankunióhoz nem csatlakozott országok Hazai bankok felügyelete Leánybankok felügyelete Home felügyelet (ECB vagy székhely szerinti nemzeti felügyelet) Makroprudenciális döntések Nemzetközi kooperáció