Üzbegisztán 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Üzbég Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Taskent Terület 447 400 km 2 Népesség 32 364 996 fő (2018) Egy főre jutó GDP 1 183 USD (2018) Hivatalos nyelv üzbég Hivatalos pénznem (kód) üzbég szom (UZS) Magyarország export rangsorában való helyezése 64. (210 országból) ÜZBEGISZTÁN ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 6 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 6 (0-7)
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Üzbegisztán országkockázati besorolása 6-os kategória, pozitív kilátássokkal, mely alapján a reláció eseti jelleggel finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK A politikai és biztonságpolitikai összességében jelentős kockázatú. Iszlam Karimov elnök (25 évig hatalmon) 2016 szeptemberében bekövetkezett halála után választások zajlottak le Üzbegisztánban, amelyet Mirzijojev korábbi miniszterelnök nyert meg. Az újonnan megválasztott elnök gyökeres változásokat hozott az árfolyam-politikát illetően, és elszánt harcot hirdetett meg a korrupció ellen. A belbiztonság vezetőjének elbocsátása és a belbiztonsági szolgálat felülvizsgálata jelzi az új elnök hatalmának konszolidálását, amely így az elnök ambiciózus reformterveinek megvalósulásának valószínűségét növeli. Üzbegisztánban hagyománya van az autokratikus vezetésnek, ugyanakkor az elnök szándékában áll elindítani egy demokratizálódási és nyitási folyamatot. Ezzel szemben a politikai és gazdasági elit a status quo-ban érdekelt, így hátráltathatják a reformfolyamatokat. A reformok megbicsaklását az eredményekkel szembeni türelmetlenség és egy esetleges általános társadalmi elégedetlenség veszélyeztethetné, ugyanakkor az eddigi folyamatok visszafordítására rövid- és középtávon jelenleg alacsony valószínűséget azonosítunk. Az új elnök vezette kormányzat külpolitikájának fókuszában Üzbegisztán szomszédos országai állnak, amelyekkel erősebbre szeretnék fűzni a kétoldalú kapcsolatokat. Biztonságpolitikai kockázatokat az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom (IMU) aktivizálódása jelenthet, mely ellen fokozottabban léphet fel az új vezetés.. Pozitívum, hogy Üzbegisztán fokozta az afgán határ menti védelmét, ezáltal mérsékelve az afgán oldalról történő behatolások kockázatát. Ezen felül Mirzijojev elnök újabb tárgyalásokat kezdeményezett Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal a határvitáik rendezése céljából, hogy elejét vegye az újabb határvillongásoknak. Az ország tagja a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (SCO) és az oroszok által dominált Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) is. Ezen felül Mirzijojev 2018 májusában találkozott Trump amerikai elnökkel, akivel többek között Üzbegisztán jövőbeli WTO tagságával kapcsolatban tárgyaltak, valamint egy öt éves katonai együttműködésről állapodtak meg. Utóbbi ronthatja Üzbegisztán viszonyát Oroszországgal, mellyel viszont egyre mélyül a külkereskedelmi és a gazdasági együttműködése. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Üzbegisztán alapvetően központi irányítással működtetett gazdaságpolitikát folytat, ugyanakkor Mirzijojev elnök vezetésével újabb lehetőség nyílik a gazdaság liberalizáiójára. Az állam jelentősen
függ Oroszországtól, ráadásul jelentős adósságot halmozott fel vele szemben. A szélsőséges éghajlat nem kedvez a mezőgazdasági termelésnek,mely mellett az ipari ágazatok többsége továbbra is fejletlen. A gazdasági strukturális és növekedési kockázatai jelentősek. A növekedés a korábban hivatalosan közzétett adatok szerint lendületes (7-8%), a valóság azonban ennél jóval szerényebb képet mutat. Ezt támasztja alá például, hogy a hivatalos statisztikákban közzétett növekedési ütem fenntartásához nem lennének elegendőek azok az összegek, amelyeket a kormányzat a beruházásokra fordított. Ezen felül a gazdasági növekedés szorosan függ az ország exportbevételeinek, valamint költségvetési pozícióinak alakulásától is. Mindemellett az új vezetés a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, a valóságot tükröző statisztikai adatszolgáltatás bevezetését kezdeményezte. Ez már a közeljövőben növelheti az átláthatóságot, valamint az adatok korrigálása miatt nagy valószínűséggel rosszabb, ugyanakkor reálisabb (de valószínűleg továbbra is torzított) kép fog kirajzolódni az ország gazdasági állapotáról az eddigi mesterségesen feljavított mutatókhoz képest. Ebből következően 2017-re az eredeti 8%-ról 5,3%-ra történt módosulás nem a vártnál alacsonyabbat, helyette az új módszertan szerinti növekedési ütemet mutatja. Mivel az üzbég gazdaság jelenleg átalakuláson megy keresztül, számításba kell venni az átmeneti gazdaságokban rejlő esetleges visszaesések kockázatát is. (2018-ra jelenleg 5%-os előrejelzést adnak az üzbég hatóságok). A gazdasági reformok keretében az árak liberalizálása és az állami cégek reformja a gazdasági hatékonyságnövelés irányába mutat, valamint az új vezetés a beruházások ösztönzését is célul tűzte ki. Ennek érdekében Oroszországgal és Kínával kétoldalú megállapodásokat kötött az energiaszektor fejlesztésére. Az ország aranyban, rézben, és földgázban gazdag, amelyen felül gyapotot és textilt exportál, így az ország külső kockázati faktorai között szerepel a főbb exportpiacainak (Oroszország, Kína) lehetséges lassulása, valamint a nyersanyagárak esetleges visszaesése. A munkanélküliség 5-10% körüli, a munkaképes korú lakosság kb. 20%-a alulfoglalkoztatott, valamint jelentős a szürkegazdaság. A kormányzat külön figyelmet fordít az infrastrukturális beruházásokra, amelynek egyik jelentős mérföldköve az állami tulajdonú Uzbeknyeftygaz energiavállalat mintegy 30,4 Mrd USD összegű kőolaj és földgáz projektjének megvalósítása. A beruházások ösztönzésétől az üzbég vezetés új munkahelyek létrejöttét, az exportkapacitás és az exportból származó bevételek bővülését várja, ami a közeljövőben fel fogja pörgetni a belső keresletet, ami így a gazdasági növekedés hajtóerejévé válhat. Az üzleti környezetet illetően magasak a kockázatok, tekintettel a politikai és a gazdasági hatalom korábbi összefonódására, valamint az ennek nyomán kialakult korrupcióra, amelynek mielőbbi megszüntetését az új elnök elsődleges célul tűzte ki. A jogalkalmazás és a jogvédelem gyenge, az állami beavatkozás az üzleti szféra ügyeibe korábban rendszeres volt. Pozitív fejlemény ugyanakkor,
hogy Mirzijojev felállított egy Üzleti Ombudsmant, valamint két évre felfüggesztette a meglepetésszerű vállalatellenőrzéseket, amelyeket felhasználva korábban a helyi vezetés a saját érdekeinek megfelelően tudta kontrollálni a piacot. Az országnak a nyersanyagkészletek kiaknázása és hasznosítása céljából nagy szüksége lenne a külföldi tőkére és technológiára. Ezért az üzbég parlament még tavaly elfogadta a külföldi befektetők jogairól szóló törvényt, amely mellett 2018 júniusában az elnök jelentős adóreformokkal kapcsolatos határozatot fogadott el, mely 2019 január 1-jétől lép érvénybe. Ennek célja többek között az általános adócsökkentés, és az adózással kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítése. Az adócsökkentések számos területre kiterjednek, így például a társasági adó 14%-ról 12%-ra módosul, míg az ÁFA 20%-os marad, ugyanakkor kiszélesítik az ÁFA-visszatérítés tárgykörét. A közpénzügyi kockázatok mérsékeltek. Üzbegisztán 2017-2018-ban a bevételek növekedésére számíthat, azonban a beruházási projektek nagymértékű kormányzati támogatása miatt mindez az államháztartási mérleg egyenlegében csak késleltetve jelenik majd meg. Az IMF becslései szerint a költségvetési egyenleg GDP arányos mértéke beleértve a mérlegen kívüli kiadásokat is (Fejlesztési és Újjáépítési Alap mérlege), romlott az előző évekhez képest (2016: -0,6%, 2017: -3,3%, 2018e: - 1,3%), ugyanakkor vélhetően a fiskális egyensúlyhoz közelíthet az ország középtávon. Mindehhez az IMF adatai szerint alacsony-mérsékelt GDP arányos bruttó államadósság társul (2016: 10,5%; 2017: 24,5%; 2018e: 20,1%). A kormány 2019-től jelentős adócsökkentésbe kezd, mely bevételi forrást vélhetően a megnövekedett világpiaci árak mellett értékesített exporttermékek, és a körülbelül 500 állami vállalat két éven belül tervezett privatizációja fedezheti. A monetáris politika kockázatai jelenleg nagyon magasak, melyet főként az akár tartósan is kétszámjegyű infláció eredményez. Az országra hosszú ideig kötött devizagazdálkodás volt jellemző, amelyet 2017 szeptemberétől erősen liberalizáltak, így szinte teljesen eltörölték a devizákkal kapcsolatos korlátozásokat. A hivatalos árfolyam és a (fekete)piaci árfolyamok közötti hatalmas különbséget felszámolták, ezáltal megszűnt a többszintű árfolyamrendszer. Az eddig rögzített árfolyamot nagymértékben leértékelték, így újonnan az üzbég szom a valós piaci ár közelében van. Az elnöki rendelet szerint a továbbiakban a piaci kereslet-kínálat határozza meg elsődlegesen az árfolyamot, amely mellett vélhetően az árakra erős hatása lesz jegybanki kontrollnak. Bár hivatalosan már lebegő árfolyam van érvényben, a 2017. szeptemberi leértékelés utáni időszakban tapasztalható alacsony volatilitás arra enged következtetni, hogy Üzbegisztán az árfolyamot nem engedte át teljes mértékben a piaci folyamatoknak. A jogi személyek korlátozás nélkül vásárolhatnak devizát a kereskedelmi bankoknál a nemzetközi ügyletekhez, valamint már nem engedélyhez kötöttek a bankok külföldi devizában végzett műveletei sem. A külföldi valuták vételi és eladási jutalékát, valamint a devizahitelek kibocsátásának és visszafizetésének feltételeit a bankok állapítják meg (nem a jegybank határoz róla). A monetáris politikai kockázatokat növeli a kétszámjegyű
infláció (2016: 7,9%; 2017: 18,9%; 2018e: 16,9%), amely nagy részét a leértékelődésen keresztül importált infláció és az ebből következő másodkörös hatások teszik ki. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázata mérsékelt. Üzbegisztán fő termékei a gyapot, a gáz, a nyersanyagok, és az arany iránt a múltban tapasztalt apadó külső kereslet és azok világpiaci árának csökkenése következtében az üzbég gazdaság egyre kevesebb exportbevételt könyvelhetett el, azonban a nyersanyagárak jelenlegi növekedésének következtében további forrásokhoz juthat az üzbég gazdaság. A külföldi működőtőke (FDI) nagysága az ország szükségleteihez képest rendkívül alacsony, ugyanakkor a devizakorlátozások feloldása miatt 2018-tól az FDI növekedésére számítunk. Utóbbit jelenleg mérsékli, hogy a befektetők nagy aránya egyelőre kivár, középtávon a megkezdett átalakulás és a reformok tartósnak bizonyulása esetén hajlandóak befektetések eszközölni az országban. A devizatartalékok a korábbi évek magas exportbevételeinek köszönhetően masszívak (2017: 13,7 Mrd USD; 2018e: 14,2 Mrd USD), bőven 15 hónap feletti importfedezetre elegendőek, amely jóval magasabb a konszenzus által elvárt minimális három havi szintnél. Üzbegisztán főbb exportcikkei az energiahordózók, gyapjú, arany, vas és színesfémek, textíliák és élelmiszeripari termékek, míg gépeket és berendezéseket, élelmiszeripari termékeket és vegyi anyagokat importál. Az ország főbb exportpartnerei: Svájc, Kína, Kazahsztán, Törökország, Oroszország és Banglades. Importpartnerei: Kína, Oroszország, Dél-Korea, Kazahsztán, Törökország és Németország. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankrendszer kockázatai kifejezetten magasak. Az üzbég bankrendszer és pénzügyi szektor alulfejlett, működése nem hatékony és jelentős mértékben sérülékeny a külső hatásokra. Az országban jelenleg 24 bank működik, amelyből 8 magántulajdonban lévő pénzintézet, de tevékenységüket a hatalmon lévő elit szoros ellenőrzése mellett végzik. A központi bank alapvetően a kormányzati utasításokat hajtja végre, időnkét azonban reagál a piaci kihívásokra is. A vitás ügyek megoldása rugalmatlan, a befektetési lehetőségek korlátozottak, a kölcsönfelvétel drága, a közvetlen állami támogatások pedig csökkentik a kamatpolitika egész gazdaságra gyakorolt hatékonyságát. A bankszektor erősen koncentrált, a három legnagyobb bank az eszközállomány több mint felét birtokolja. A bankrendszer általános mutatói (tőkemegfelelés, nemteljesítő hitelállomány, jövedelmezőség) alapvetően megfelelőek, valamint az üzbég szom leértékelődése is pozitívan hatott az ágazatra. Emellett a bankrendszert érintő változások közül pozitív, hogy csökkent a bankok adminisztrációs költsége, valamint az elnöki rendelet kimondja, hogy nem lehet a bankokra nyomást helyezni, hogy egyes kivételezett személyeknek a piaci kondícióknál jobb
feltételekkel adjanak hitelt. Ugyanakkor problémát jelenthet, hogy a bankok hitelállományában jelentős hányadot tesznek ki az állami vállalatok, melyek a reformokat követően várhatóan kevésbé lesznek jövedelmezőek, így jelentősen megemelkedhet a nemteljesítő hitelállomány. Mindezek mellett további kérdés, hogy a várhatóan növekvő hitelkereslethez a bankrendszerben rendelkezésre áll-e majd megfelelő mennyiségű tőke. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: CENTRAL BANK OF THE REPUBLIC OF UZBEKISTAN 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 28,6% National Bank for Foreign Economic Activity 14,3% 13,9% Uzpromstroybank- Commercial Industrial Construction Bank 7,4% 6,0% Asaka Bank Ipoteka bank Xalq Banki JSC- Halk Bank EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: Hamkorbank JSCB, Open Joint-Stock Commercial Bank Aloqabank, Asia Alliance Bank
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2016 2017 2018E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%)* 7,8 5,3 5,0 5,0 5,5 Éves átlagos infláció (%) 7,9 18,9 16,9 10,1 8,2 Államháztartás egyenlege (GDP %) -0,6-3,3-1,3-1,4-1,4 Bruttó államadósság (GDP %) 10,5 24,5 20,1 21,0 21,9 Folyó fizetési mérleg (GDP %) 0,7 3,7 0,2-1,0-2,7 Nettó FDI (GDP %) 1,5 2,0 2,5 2,3 2,3 Importfedezeti mutató (hónap) 22,1 18,8 18,0 16,4 15,3 Forrás: IMF, E: előrejelzés, *2017-től új módszertan szerint, amely jobban közelít a valós értékekhez. SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Jelentős nyersanyag-készletek; Az új elnök hatalmának konszolidálódása miatt növekvő stabilitás; Gazdasági reformok, liberalizáció, privatizációs hullám; Devizakorlátozások közelmúltbeli feloldása; Az üzleti élet erőteljesebb védelme; Beruházásösztönző gazdaságpolitika; Jelentős devizatartalékok; Megbízhatóságában javuló hivatalos adatközlés. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Egyes intézmények, oligarchák esetlegesen lassíthatják a reformtörekvéseket; A hivatalos adatok nem minden esetben megbízhatóak; Jelentős az Oroszországtól és Kínától való függőség; Központi irányítással működtetett gazdaságpolitika; Tőkehiány, ami elsősorban az energia- és a nyersanyagszektort érinti; Magas kockázatokat hordozó üzleti környezet, magas korrupció; Az adóelkerülés széles körben elterjedt; Gyenge bankszektor.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE ÜZBEGISZTÁN VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-ÜZBÉG ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 73,1 66,3 45,7 42,2 57,8 53,1 Import 2,1 0,7 0,6 0,1 0,1 0,2 Összes forgalom 75,1 66,9 46,3 42,4 57,8 53,3 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu