Javaslat Bács-Kiskun megyei Szakképzésfejlesztési Stratégiája célrendszerének módosítására Készítette: Mondolat Iroda kft. 2017. november 26. 1/40
1 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 5 2.1 A Stratégiát meghatározó jogszabályok... 5 2.2 Várható jogszabályváltozások... 6 2.2.1 Mellék-szakképesítések bevezetése... 6 2.2.2 A duális rendszerű szakképzés gyakorlati képzési lehetőségeinek kiszélesítését célzó módosítások... 7 2.2.3 A gyakorlati képzés humán erőforrásának megerősítése... 8 2.2.4 Ágazati készségtanácsok... 8 2.2.5 A szakmaszerkezeti döntési mechanizmus változása... 9 2.2.6 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosítása... 9 2.2.7 A munkavállalói át-, illetve továbbképzés lehetőségeinek kiterjesztése... 10 2.2.8 Kutató és fejlesztő-szolgáltató intézet kijelölése... 10 3 A BÁCS-KISKUN MEGYEI SZAKKÉPZÉS AKTUÁLIS HELYZETE 11 3.1 A megye munkaerő-piaci jellemzői... 11 3.2 A megye oktatási szerkezete... 12 3.3 A szakképzési centrumok... 13 3.4 A gyakorlati képzés helyzete... 16 3.4.1 Gyakorlati képzőhelyek... 16 3.4.2 Tanulószerződések... 18 3.4.3 Együttműködési megállapodások... 22 3.5 A szakmaszerkezeti döntések folyamata... 23 4 5 STRATÉGIAI CÉLOK... 24 FEJLESZTÉSI CÉLOK... 24 5.1 Hatékony szakképzés-koordináció működtetése... 24 5.1.1 Az MFKB irányításával a gazdasági kamara, a munkaadók részvételének erősítése a szakképzési feladatok tervezésében és megvalósításában... 24 5.1.2 Az iskolai rendszerű szakképzés és felnőttképzés szerkezetére vonatkozó széleskörű döntés-előkészítési folyamat működtetése... 25 5.1.3 A megyei szakképzés és felnőttképzés egységes szakképzési adatbázison alapuló tervezése... 26 5.2 A munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő, rugalmas szakképzésiés felnőttképzési rendszer kialakítása és működtetése... 27 5.2.1 A munkaerő-piacról érkező igények figyelembevétele a szakmai és a gyakorlati képzés tervezésekor... 27 5.2.2 A szakmaszerkezet és a munkaerő-piac kapcsolata, a középtávú szakmaszerkezeti döntések irányítása... 28 5.2.3 Eredményesen működtethető szakképzési intézményhálózat, szakképzési centrumok és képzési profilok összehangolása... 30 2/40
5.2.4 A duális (3 éves) szakképzési rendszer bevezetésének támogatása... 30 5.2.5 Magas színvonalon működő vállalati képzőhelyek számának növelése... 31 5.2.6 Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzések koherenciájának biztosítása... 32 5.2.7 A szakképzés társadalmi elismertségének növelése... 32 5.2.8 Az egységes pályakövetési rendszer bevezetése és eredményének felhasználása a képzési kínálat tervezéséhez... 33 5.3 A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása: a tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése... 33 5.3.1 A szakképzés mint fogadó és mint beszállító... 33 5.3.2 Eredményes pályaorientációs és pályaválasztási rendszer kialakítása... 34 5.3.3 A felzárkóztatás támogatása... 34 5.3.4 A tehetséggondozás támogatása... 35 5.3.5 A tanulói mobilitás erősítése... 35 5.3.6 A 16. életévüket betöltött fiatalok problematikája... 36 5.4 A szakképzési rendszer céljainak elérését biztosító humán erőforrás biztosítása... 36 5.4.1 A szakképzés-irányítás (menedzsment) fejlesztése... 36 5.4.2 A stratégiai célok elérését támogató pedagógus-továbbképzések ösztönzése... 37 5.4.3 A gyakorlati oktatásvezetők és gyakorlati oktatók rendszeres képzése, képzésük korszerűsítése... 37 5.4.4 A mesterképzés szakmai minőségének emelése... 38 5.4.5 Az oktatói mobilitás erősítése... 38 5.5 Az esélyegyenlőség biztosítása... 39 5.5.1 A nők esélyegyenlőségének biztosítása... 39 5.5.2 A sajátos nevelési igényű tanulók és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk... 39 5.5.3 A romák esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk... 40 5.5.4 Az iskola szociális szerepvállalásának támogatása... 40 3/40
1 Bevezetés A Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (a továbbiakban MFKB) felkérésre 2013-ban munkabizottság alakult, amely elkészítette Bács-Kiskun Megye Szakképzésfejlesztési Koncepcióját. Az MFKB a koncepció kialakításának támogatására külső tanácsadó szervezetet is bevont a munkába. A koncepció elfogadását követően, illetve arra építve került kidolgozásra Bács-Kiskun megye szakképzésre vonatkozó stratégiája 2014- ben, melynek felülvizsgálatára 2015 végén került sor. Az eltelt időszakban nem módosultak alapvetően a megye munkaerő-piaci és szakképzési jellemzői, ezért nem teszünk javaslatot a Stratégia 4 éve elkészült Helyzetelemzésének változtatására. Ugyanakkor néhány fontos adatot ismertetünk, amelyek segíthetik a döntéshozókat a felülvizsgált stratégia és fejlesztési célok megértésében. A megyei középfokú szakképző intézményekben végzettek aránya, a megye szakképző iskolai ellátottsága továbbra is kedvezőbb az országosnál. A megyei középfokú szakképzési intézményrendszer stabilnak és működőképesnek mutatkozik a 2015-ös átalakítást követően. Ezek a tények alátámasztják a jelenlegi kormányzati intézkedések és a korábban megfogalmazott fejlesztési célok összehangoltságát, jelzik, hogy gyökeres változtatásra, irányváltásra nincs szükség. A szakképzés-fejlesztési stratégiában korábban megfogalmazott célok ugyanakkor az időközben konkrétumokká váló tervek miatt módosításokra szorulnak. Ezekre konkrét, szövegszerű módosításokat teszünk az eredeti szövegrészek aktualizálásával, kiegészítésével. A stratégiai célok változtatása nem indokolt, azonban a központi szabályozás megerősödése, illetve az állam által fenntartott szakképző intézmények fenntartói jogának Nemzetgazdasági Minisztérium történő kerülésével a megyei szakképzés irányítása helyett annak szakmai támogatása, koordinációja kerül középpontba. A Kormány T/18309. számon 2017. november 7-én benyújtotta az Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ennek lényeges elemeit a 2.2. pont tartalmazza, de a tervezett, jelenleg még nem hatályos jogszabályváltozások tartalmi elemei értelemszerűen még nem kerülhettek beépítésre a célokra vonatkozó javaslatba. Fontos megjegyezni, hogy ezen változások hatása jelen pillanatban nem prognosztizálható, mivel a törvény elfogadását követően kezdődhet meg végrehajtásuk. Emiatt a Stratégia célrendszerében kizárólag azokat a változásokat szerepeltettük, amelyek már most látható feladatokat jelentenek a megyei koordinációban. Mivel a benyújtott törvényjavaslatban foglalt tervezett változások életbe lépése befolyásolni fogja néhány ponton a megyei szakképzés-fejlesztési stratégiát, indokolt, hogy a törvény kihirdetését, valamint ezen szakmai javaslat MFKB általi megtárgyalását, illetve elfogadását követően kerüljön csak sor Bács-Kiskun Megye Szakképzés-fejlesztési Stratégiájának módosításra. 4/40
2 Jogszabályi háttér 2.1 A Stratégiát meghatározó jogszabályok A 2011. év CLXXXVII. tv. (Szakképzési törvény) 82. szakasza értelmében: a) kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés-fejlesztési koncepció), amely a megye, illetve a fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi, b) javaslatot tesz az adott megyében a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiányszakképesítés), c) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, d) kezdeményezi az arra hatáskörrel rendelkező szervezetek és intézmények felé a c) pontban meghatározott feladat érvényesülése érdekében - a bizottság által indokolt változtatások megtételét f) fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések fővárosi, megyei munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, g) együttműködik a megyei önkormányzatokkal, a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében, h) közreműködik a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában Az adott megye szakképzés-fejlesztési koncepciójának része a képzési irányok és beiskolázási arányok rövid- és középtávú terve is. A koncepciónak hatékonyan hozzá kell járulnia az MFKB-k munkájához, ugyanakkor olyan szakképzés-fejlesztési célokat és elveket kell meghatároznia, melyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására, működtetésére és fejlesztésére. A koncepció integrálja azokat az információkat, melyek eltérő intézményrendszerekben, eltérő forrásokból összegyűjtve egymással átfedésben állnak rendelkezésre. Ezek elemzésével, következtetések levonásával segítve az adott megye egységes szakképzési képének feltárását, rávilágítva azokra a kulcsjellemzőkre, melyek további erősítése vagy visszafordítása hozzájárulhat egy eredményes, hatékony, munkaerő-piac elvárásaira építő és átlátható szakképzési rendszer kialakításához A Stratégia aktualizálásához az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1991. évi IV. törvényt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 5/40
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2012. évi CLXXXVIII. törvény egyes köznevelési intézmények állami fenntartásba vételéről 150/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásáról 202/2012. Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 1040/2015. (II. 10.) Kormányhatározat a Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepcióról 2015. június 4-én módosított 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2015. évi LXVI. törvény A Kormány 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelete a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről Magyar Képesítési Keretrendszer elfogadása (a felsőoktatás esetében: a Kormány 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelete; szakképzés esetében egyelőre nincs rendeleti szintű döntés) 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról 2.2 Várható jogszabályváltozások A Bevezetésben jelzett törvényjavaslat alapján ismertetjük a Stratégiát érintő, várhatóan a közeljövőben életbe lépő főbb jogszabályi változásokat. 2.2.1 Mellék-szakképesítések bevezetése A törvényjavaslatban szereplő módosítás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.), illetve a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) változtatásával kívánja elérni, hogy a hatályos szabályozás szerint az érettségi vizsga keretében megszerezhető ún. mellék-szakképesítések leválasztásra, elkülönítésre kerüljenek az érettségi vizsgától és tanulásuk választhatóvá váljon a tanuló számára. Ez a lépés elősegíti, hogy az ágazati szakmai érettségi vizsgák egyöntetűen csak az ágazati közös tartalmakra koncentráljanak, egyértelműsítve ezzel az érettségi vizsgára történő felkészítés, felkészülés kereteit is, továbbá biztosítja, hogy ne növekedjenek a tanulók érettségi vizsgával összefüggő terhei. A javaslat szerint a mellék-szakképesítés a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy részszakképesítés, amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza. A mellék-szakképesítés elkülönítése, választhatóvá tétele tehát a korábban meghatározott szakmai tartalmak módosítását, felülírását nem teszi szükségessé, hanem csak lehe- 6/40
tőséget ad ezen tartalmak egy részének választható módon történő tanulására, illetve ha a tanuló ezt az irányt választja, akkor e tananyagból külön szakmai vizsga letételére. A mellék-szakképesítés tartalmi elemeinek tanulására vonatkozó választás lehetősége a szakgimnáziumi tanulmányokat a 2016/2017. tanévben 9. évfolyamon, valamint a 2017/2018. tanévben 9. évfolyamon megkezdett tanulókra is kiterjed. 2.2.2 A duális rendszerű szakképzés gyakorlati képzési lehetőségeinek kiszélesítését célzó módosítások 2.2.2.1 A tanuló-előszerződés rendszere A tanuló-előszerződés bevezetése lehetővé teszi a gazdálkodók számára a tanulókkal a tényleges szakképzési szakaszt megelőző megismerkedést, illetve a tanulók számára zökkenő mentesebbé teheti a munkahelyen zajló gyakorlati képzésbe a beilleszkedést. A munkahelyen zajló duális gyakorlati képzés lehetőségeit szélesíti azon javaslat, amely megfelelő mennyiségű gyakorlati óra esetén lehetővé teszi tanulószerződés megkötését már a szakgimnázium 11. és 12. évfolyamain. Erre akkor kerülhet sor, ha a tanuló a mellék-szakképesítés helyett a szakképzési kerettantervben szereplő alternatív gyakorlati órakeretet választja. 2.2.2.2 Munkahelyi gyakorlati lehetőségek kiszélesítése Előzőeken túlmenően a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az Országos Képzési Jegyzék szerinti Pedagógia, valamint a Szociális ágazatokba tartozó, továbbá a honvédelmi szakképesítések esetén a korábbiaknál szélesebb körben kerülhessen sor munkahelyi körülmények között gyakorlati képzésre. A tanulók eredményesebb, hatékonyabb gyakorlati képzését szolgálja továbbá az egy gazdálkodó szervezetnél oktatható tanulók (az Nkt. maximális gyakorlati csoportlétszámának megfelelő számú) maximális számát meghatározó szabályozás. 2.2.2.3 Ágazati képző központok A javaslat ágazati képző központok felállítását tervezi, amelyek több gazdálkodó szervezet által létrehozott, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben kiadott feltételeknek megfelelő gyakorlati képzést szervezők lesznek. A Kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásába ágazati képző központként történő felvétel feltételeit. A gyakorlati képzés definíciója módosul: a szakmai képzésnek a továbbiakban az iskolai tanműhelyben, ágazati képző központban (állami felnőttképzési intézmény tanműhelye helyett) vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg. 7/40
2.2.3 A gyakorlati képzés humán erőforrásának megerősítése 2.2.3.1 Vállalati gyakorlati oktatók képzése A gazdálkodó szervezeteknél tanulók képzésével foglalkozó szakemberek számára előírásra kerül az oktatott szakképesítés komplex szakmai vizsgára történő gyakorlati felkészítéséhez szükséges alapvető adminisztrációs, pedagógiai, szociálpszichológiai és kommunikációs ismereteket tartalmazó képzés. Ez a mestervizsgával nem rendelkező szakemberek számára teszi lehetővé a bekapcsolódást a tanulók képzésébe. A kamarának fontos (és kizárólagos) szerepe lesz ezen felkészítésekben. Bevezetésre kerül a kamarai gyakorlati oktatói képzés és fogalma, amely szerint e felkészítés a gazdasági kamara által, az iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést folytató szervezetnél kötelező szakmai gyakorlatukat töltő tanulókkal gyakorlati oktatóként foglalkozó, meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek számára szervezett képzés. A képzés a kamarai gyakorlati oktatói vizsgával, a kamara által kiadott tanúsítvánnyal zárul. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként - azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter nem adta ki - 2019. szeptember 1-jéig olyan személy is részt vehet, aki kamarai gyakorlati oktatói vizsgával nem rendelkezik. 2.2.3.2 Iskolai mentor alkalmazása A törvényjavaslat szerint a szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus szakképzettséggel, szakoktatói szakképzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A mentorok feladatait a szakképző iskola pedagógiai programjában szabályozza. 2.2.4 Ágazati készségtanácsok Az ágazati készségtanácsok a több EU-s tagállamban már működő készségtanácsok példáját követve, az adott gazdasági ágazat szereplői közül saját maguk által kiválasztott képviselőik révén az eddigieknél közvetlenebb befolyást kapnak a szakképzés keretében folyó képzések szakmai tartalmainak kontrollálására, módosítására. Az ágazati készségtanácsok képviselői helyet kapnak továbbá a szakmai érdekegyeztetés országos fórumát jelentő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsban is, így javaslataikkal közvetlenül hozzájárulhatnak a szakképzés rendszerének alakításához, fejlesztési irányainak meghatározásához is. A jövőben a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei az illetékes ágazati készségtanács véleményének kikérésével kerülnek véglegesítésre. Az ágazati készségtanács taglétszáma beleértve az elnököt legalább hét, legfeljebb tizenkilenc fő, melyből egy főt a munkavállalói érdekképviseletek delegálnak. Az ágazati készségtanács tagjait és elnökét az ágazat gazdasági szereplői választják két évre az ágazati készségtanács saját ügyrendje szerint. A tagokat és az elnököket első alkalommal az országos kereskedelmi és iparkamara javaslatára a szakképzésért és felnőttképzésért miniszter jelöli ki. Az ágazati készségtanács működésének koordinálását és a működés feltételeinek biztosítását az országos kereskedelmi és iparkamara az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó ágazatok esetében az agrárkamara bevonásával látja el. 8/40
Az országos kereskedelmi és iparkamara az egyes ágazati készségtanácsok szakmai munkájának, a gazdasági szereplők széles köre szakmai véleménye közvetítésének, kölcsönös megismerésének elősegítése céljából elektronikus felületen, az érintett ágazatok gazdasági szereplői részére hozzáférhető szakmai fórumot működtet. Az ágazati készségtanács javaslatot tehet az OKJ módosítására, az OKJ-ban szereplő szakképesítések képzési tartalmainak korszerűsítésére, az iskolai rendszerű szakképzés képzési rendszerének működtetésére, valamint előrejelzést készít a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében. 2.2.5 A szakmaszerkezeti döntési mechanizmus változása A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy a nem állami szakképző iskolafenntartók állami szakképzési feladatokban történő közreműködésének középtávú megalapozója az érintett fenntartóval kötött szakképzési megállapodás, amelynek kiegészítő, finomhangoló elemeként jelenik meg a keretszámokat rögzítő szakmaszerkezeti döntés. A változás a korábbi struktúrához képest az, hogy a nem állami fenntartókkal a szakképzési megállapodásokat a továbbiakban a szakképzés rendszerének központi irányítója, a szakképzésért és felnőttképzésért miniszter köti, így országos szinten egyenletesebben, átfogóan biztosítható a szakképzési kapacitások elosztása, összehangolása. 2.2.6 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosítása Az Szht. 2015. évben végrehajtott módosítása során a szakképzésről szóló törvény szerinti tanulószerződés kötésére jogosult ún. egyéb szervezetek bevonásra kerültek a hozzájárulásra kötelezettek körébe, és ebből adódóan ezen alanyi kör a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén érvényesíthette a szakképzési hozzájárulási rendszer által biztosított kedvezményeket. (kötelezettségcsökkentő tételek, visszaigénylés) A törvényjavaslat keretein belül az egyéb szervezetek számára tovább bővül a szakképzési hozzájárulási rendszerben általuk igénybe vehető kedvezmények köre azáltal, hogy a tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén is elszámolható, illetve visszaigényelhető lesz a gyakorlati képzés költsége a szakképzési hozzájárulás terhére. A módosítás elősegíti, hogy a középfokú oktatásban az összefüggő nyári gyakorlat idejére könnyebben biztosítható legyen a tanulók gyakorlati képzése. 9/40
A főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek körét a jelenlegi szabályozás igyekszik korlátok közé szorítani annak érdekében, hogy a duális szakképzés tényleges vállalati körülmények között valósulhasson meg. A jelenlegi szabályozás azonban a gyakorlati képzésben igen nagy számmal részt vevő mikrovállalkozások számára hátrányos, ezért szükségessé vált olyan az Szt.-t is érintő - módosítások kidolgozása, melyek ezen alanyi kör számára megfelelően biztosítják, hogy a szakképzési hozzájárulási rendszerben a kötelezettségcsökkentő lehetőségeket szélesebb körben ki tudják használni. 2.2.7 A munkavállalói át-, illetve továbbképzés lehetőségeinek kiterjesztése A foglalkoztatás piaci szférában történő folyamatos növekedése, a munkanélküliség csökkenése következtében új foglalkoztatáspolitikai kihívásként jelentkezik a munkaerőhiány. Folyamatosan élénkül a szakképzett, széles körű és naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet, melyet az alacsony munkanélküliség és a munkaerő-tartalékok kimerülése indukál. A munkaerő-kereslet fokozott növekedése és a kínálat visszaesése, valamint összetételének kedvezőtlen minőségi változása egyre feszesebbé teszi a hazai munkaerő-piacot, amely sem a munkavállalók, sem a munkaadók számára nem kedvez. Ezért szükséges, hogy a potenciálisan mozgósítható munkaerő a piaci igénynek megfelelően képzetté váljon: a foglalkoztatáspolitika egyik fő célja az aktivitási szint további növelése mellett a munkaerő-piacra visszatért munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása. E probléma megoldásának egyik eszköze a munkavállalói át-, illetve továbbképzés lehetőségeinek a kiterjesztése, amely a leghatékonyabban és a legrövidebb idő alatt a munkaadói, vállalati igényekre jelenleg a legrugalmasabban reflektáló (iskolarendszeren kívüli) felnőttképzés keretei között valósítható meg. 2.2.8 Kutató és fejlesztő-szolgáltató intézet kijelölése A törvényjavaslat szerint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter feladatainak, továbbá az életpálya-tanácsadási feladatok ellátásának elősegítésére kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetként működő szervet jelölhet ki. E szerv pontos helye és szerepe egyelőre nem állapítható meg, azonban egyértelmű, hogy ez a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal koordinálásában fog működni. A javaslat szerint ugyanis az állami szakképzési és felnőttképzési szerv központi szakmai-módszertani feladatkörében kutató és fejlesztő-szolgáltató feladatokat lát el, valamint koordinálja e szerv feladataiban részt vevő intézetek munkáját. 10/40
3 A Bács-Kiskun megyei szakképzés aktuális helyzete 1 3.1 A megye munkaerő-piaci jellemzői 2 Bács-Kiskun megyében, 2017 októberében egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A regiszterben 13710 fő nyilvántartott álláskereső szerepelt, az egy évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva 1422 fővel (9,4%-kal) kevesebb. A nyilvántartott álláskeresők aránya (a gazdaságilag aktív népesség százalékában) 5,7% a megyében, amely az egy évvel korábbinál 0,8%-ponttal alacsonyabb érték. A nyilvántartott álláskeresők 41,6%-a átlagosan legfeljebb 8 osztályt végzett, 29,3%-a szakmai középfokú végzettséggel rendelkezett. Az állástalanok 24,3%-a a középiskola befejeztével érettségit szerzett, míg a diplomás álláskeresők aránya csak 4,9% volt. Iskolai végzettség alapján a kiskunmajsai járásban legnagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (54,2%), Jánoshalma járásban pedig a legalacsonyabb a diplomát szerzettek aránya (egy százalék). A legtöbb középfokú végzettségű 3 nyilvántartott álláskeresővel a kecskeméti járás rendelkezik, azonban a megoszlás tekintetében Tiszakécske járás az első 62,1 százalékkal. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma az egy évvel korábbinál 553 fővel (28,6%-kal) kevesebb. A bejelentett új álláshelyek száma 2142 darab volt, szemben az előző év októberi 2401- gyel, amely 11%-os csökkentést jelent. A megye munkaerő-piaci jellemzői a járások közti, kistérségi arányok tekintetében változatlanok, viszont több térségben már inkább a munkaerőhiány jellemző. A nyilvántartott álláskeresők száma egy év alatt negyedével csökkent, és hasonló az arány a 25 év alattiak esetében is. A szakképzési törvény módosulása lehetővé tette, hogy a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé váljon vagyis a korábbi egy államilag támogatott szakképesítés lehetősége kibővült. A második szakma elsajátítására a tanulóknak felnőttoktatás keretében nyílik módjuk, korhatárra vonatkozó megkötése nélkül. A döntés eredményeképp a jövőben többen szerezhetnek még egy szakképesítést állami finanszírozás mellett úgy, hogy a tanulói jogviszony kedvezményeivel is élhetnek (pl.: diákigazolvány esti, levelező tanulókra vonatkozó szabályai). Mindeközben pedig a szakképző intézmény várhatóan jobban ki tudja majd használni a kapacitásait. (A köznevelési törvény módosítása 21. életévről 25. életévre emelte azt az életkorhatárt, amelyet követően a tanuló már felnőttoktatásban kell, hogy a tanévet kezdje.) 1 Ez a fejezet kiegészíti a Stratégia 2015-ös felülvizsgálatában található helyzetelemzést. 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében - 2017. október; Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 3 Tartalmazza a szakmai középfokú végzettségűeket és az érettségivel rendelkezőket. 11/40
3.2 A megye oktatási szerkezete Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megjelentetett Köznevelési statisztikai évkönyv adatai alapján a 2015/2016-os tanévben Bács-Kiskun megyében a következők szerint alakult a tanulói létszám a különböző intézménytípusokban: Tanulók számá (fő) Tanév Általános iskola Gimnázium Szakiskola Szakképzés Speciális szakiskola Szakközépiskola 2010/2011 40 506 9 107 8 115 877 12 310 2011/2012 39 785 8 936 7 974 856 12 074 2012/2013 39 233 8 650 6 905 797 11 284 2013/2014 39 318 8 319 6 034 701 10 848 2014/2015 39 202 8 033 5 142 697 10 561 2015/2016 38 841 10 225 4 451 658 10 561 1. táblázat 4 1. ábra Fenti adatokból látható, hogy a középfokú oktatásba kevesebben fognak megjelenni a következő években, és annak ellenére, hogy a központi ágazati irányítás egyik legfontosabb célkitűzése a szakképző arányának növelése a gimnáziumi oktatással szemben, az adatok alapján a szakképzés részaránya csökkent az elmúlt években. 4 Köznevelési statisztikai évkönyv 2015/2016 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkársága ISSN: 1587-5873 12/40
Emiatt a megyei szakképzésben érintetteknek továbbra is egyik fő feladata a szakképzés vonzóvá tétele, népszerűsítése. Ez illeszkedik a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott alapelvhez és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megfogalmazott stratégiai célkitűzéshez. A duális képzés mind a felsőoktatásban, mind a szakképzésben olyan modell, amely a vállalkozások aktív bevonását jelenti a képzésbe, a tanulók, hallgatók számára gyakorlati munkahelyi oktatás biztosításával. A gazdaságnak olyan képzett szakemberekre van szükségük mindkét területen, akik a szakképesítés, szakképzettség megszerzése után a munkaerőpiacon el tudnak helyezkedni, mert használható piacképes szaktudással rendelkeznek. A 2015-ös évben Magyarországon is megvalósult immár nemcsak a szakképzés, hanem a felsőoktatás keretei között is a duális képzési forma, mely olyan, a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló speciális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés, amely során a hallgatók már egyetemi éveik alatt részletes ismereteket szereznek a munka világáról. Emellett képzési idejük alatt közvetlenül megismerhetik és részesévé válhatnak a munkafolyamatoknak, valamint a hagyományos képzésekhez képest jóval több időt tölthetnek a szakmai kompetenciák gyakorlásával. A felsőoktatásban a legjellemzőbben a műszaki területeken indultak (Kecskemét) és indulnak duális jellegű képzések, mivel az iparvállalatoknál azonnal használható mérnökökre van szükség. A cégek igénylik a több gyakorlati ismerettel és tapasztalattal rendelkezőket, a projektmunkában, csoportmunkában dolgozni tudó fiatal szakembereket, illetve a problémamegoldó, kommunikációs, prezentációs képességekkel, valamint nyelvismerettel rendelkezőket. A Kormány elfogadta a Magyar Képesítési Keretrendszer 5 (továbbiakban: MKKR) bevezetését, így a képzések kialakításánál, tartalmának meghatározásánál szükséges ennek a rendszernek a figyelembe vétele. Az MKKR deskriptorai (tudás, képességek, attitűdök, autonómia és felelősségvállalás), alapján kell meghatározni a képesítések tartalmát. Amennyiben mind a szakképzés, mind a felsőoktatás képesítéseinek tartalma a 4 deskriptor szempontjából kerül leírásra, akkor könnyebben összehasonlíthatóvá, átláthatóvá válik a képesítések tartalma, céljai és kimeneti követelményei. A szakképzés esetében a 642 OKJ-s szakképesítést besorolták az MKKR szinteknek megfelelően. A besorolás célja a szakképzés presztízsének emelése volt. A döntés értelmében a jövőben megkerülhetetlen lesz a képzési követelmények MKKR alapján történő átalakítása, mely folyamat a szakképzésben várhatóan néhány éven belül fog bekövetkezni. Ennek első jele, hogy minden bizonyítványba és oklevélbe jelenleg már be kell vezetni, hogy az adott képesítés az európai és a nemzeti keretrendszer melyik szintjének felel meg. 3.3 A szakképzési centrumok A 120/2015. (V. 21.) Kormányrendelet 6 és a 146/2015. (VI. 12.) Kormányrendelet 7 értelmében az állami szakképzési intézmények fenntartását 2015. július 1-jétől a Nemzet- 5 A Kormány 1791/2013. (XI. 7.) Korm. határozata a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 4.) Korm. határozat módosításáról szóló 1229/2012. (VII. 6.) 6 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről 13/40
gazdasági Minisztérium látja el a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (Hivatal) munkáján keresztül. A Hivatal az azt létrehozó rendelet értelmében (319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet) a szakképzésről és a felnőttképzésről szóló törvényben, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben az állami szakképzési és felnőttképzési szerv számára meghatározott feladatokat látja el beleértve a szakképző intézmények felügyeletét is. Ezzel egyidőben a szakképzési intézmények működése és szerkezete is megváltozott: a képzőintézményekből területi alapon összefogott centrumokat hozott létre a törvény, amelynek értelmében a korábbi állami szakképző iskolák 2015 nyarától a szakképzési centrumok tagintézményeiként folytatták működésüket. A szakképzési törvény értelmében 44 szakképző centrum alakult meg 2015 nyarán, amelyek összesen 370 tagintézmény működtetését vett át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK). Az átalakítás célja elsősorban a szakképzés hatékonyságának növelése volt azáltal, hogy a centrumok szakmai és gazdálkodási önállóságot kaptak a centrumokba integrált szakképző intézmények pedig részleges gazdálkodási önállóssággal működhetnek. Az önállóság jele, hogy a centrumok önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek. A centrumokhoz tartozó iskolák munkáját a főigazgató fogja össze, aki döntési jogkörrel rendelkezik, őt a szakmai főigazgató-helyettes segíti. A gazdasági, munkaügyi területet a gazdasági főigazgató-helyettes irányítja. A főigazgatót és a gazdasági főigazgatóhelyettest a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, míg a szakmai főigazgató-helyettest a szakképzési centrum főigazgatója nevezi ki. A szakképzési centrum tagintézmény-vezetőjét a munkáltató az oktatásért felelős miniszter egyetértésével bízza meg. A tagintézmények részleges gazdálkodási önállósággal bírnak, melynek célja a motiválás arra, hogy feladatokat eredményesen, de takarékosan, fenntarthatóan lássák el és ennek fényében működtessék az intézményt. A nagyobb gazdasági mozgástér eredményeképp a fenntartó a napi működés mellett a fejlesztési beruházásokat igyekszik elősegíteni, akár saját árbevétel elérésével. Ez utóbbit az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésen keresztül vár el az állam és ennek érdekében az így befolyó összeg döntő többsége (80%) az intézményeknél marad majd. A fenntartóváltástól, a strukturálisan átalakított intézményrendszertől és a döntési jogkörök bővítésétől a szakpolitika a képzési fókusz erősítését és a zökkenőmentes munkavégzést remélte, amely a kezdeti tapasztalatok alapján bizonyítottnak látszik. 7 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról 14/40
Bács-Kiskun megyében a törvény által megengedett, maximális számú, vagyis 3 szakképző centrum alakult meg az alábbiak szerint: 1. Bajai Szakképzési Centrum: Bajai SZC Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Bajai SZC Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Bajai SZC Kalocsai Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Bajai SZC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Bajai SzC Radnóti Miklós Kollégiuma Bajai SZC Türr István Gazdasági Szakgimnáziuma 2. Kecskeméti Szakképzési Centrum: Kecskeméti SZC Fazekas István Szakiskolája Kecskeméti SZC Gáspár András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kecskeméti SZC gróf Károlyi Sándor Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Kecskeméti SZC Kada Elek Közgazdasági Szakgimnáziuma Kecskeméti SZC Kandó Kálmán Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kecskeméti SZC Kollégiuma Kecskeméti SZC Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kecskeméti SZC Szent-Györgyi Albert Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kecskeméti SZC Tiszakécskei Kiss Bálint Szakközépiskolája Kecskeméti SZC Virágh Gedeon Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 3. Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunhalasi SZC Dékáni Árpád Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kiskunhalasi SZC Kiskőrösi Wattay Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakképző iskolája és Kollégiuma Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Közgazdasági Szakgimnáziuma Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma A szakképzési centrumok infrastruktúrájának, oktatói ellátottságának, valamint az oktatók felkészültségének további erősítése kulcskérdés. A Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartóként egységesen tudja biztosítani a megfelelő infrastruktúrát, amelyek fejlesztésére számos európai uniós forrás áll rendelkezésre (pl. GINOP 6.2.3.). Ugyanakkor már most látszik az a gyakorlat, mely szerint a szakképzési centrumok ezen pályázatokon önállóan, saját szakmai koncepcióval indulnak, mely magában rejti a párhuzamos fejlesztések lehetőségét. Emiatt az MFKB-nak célszerű felvállalnia elsősorban a GINOP projektek biztosította lehetőségek kihasználásának összehangolására egy olyan szakmai 15/40
egyeztetési fórumot, amely elősegítheti, illetve támogathatja a megyei fejlesztések összhangját. 3.4 A gyakorlati képzés helyzete 3.4.1 Gyakorlati képzőhelyek A gyakorlati képzőhelyek számos problémával szembesülnek, melyek a következők: A gyakorlati képzőhelyek részére nehézségeket okoz a szakképzéssel kapcsolatos törvények, rendeletek értelmezése a különböző hatálybalépések, illetve változtatások miatt. Továbbra sem jelent meg a szakképzési törvény végrehajtási rendelete. A gazdálkodók a kerettantervet és a szakmai vizsgakövetelményeket (a továbbiakban (szvk) nem tudják értelmezni, a foglalkozási napló vezetésére sokan nincsenek felkészülve. A Kamara ezt támogatandó, minden képzőhelyre eljuttatja a szükséges dokumentumokat, illetve azok internetes elérhetőségét. Emellett a Kamarában, illetve az iskolákban tájékoztató fórumokat szervez a vállalkozások részére, ahol tájékoztatást kapnak a szakképzési dokumentumok értelmezéséről, a szakképzési hozzájárulási adó elszámolási lehetőségéről. Gondot jelent a szakképző iskolák órarendjének és a képzőhelyek leterheltségének összehangolása. Elsősorban az érettségire épülő szakképzésben, alacsonyabb gyakorlati óraszámú szakmáknál az iskolák úgy szervezik a tanulók órarendjét, hogy egy napon belül van elméleti és gyakorlati képzés, így a tanulók külső gyakorlati képzővel nem tudnak tanulószerződést kötni. Sok gyakorlati képzőhely nem kap tájékoztatást az iskoláktól a tanév rendjére vonatkozóan. Az iskolák honlapjain nem érhetőek el a helyi tantervek, képzési programok. Nagy nehézséget jelent a kerettantervi tartalmi elemek és a tényleges munkafeladatok összehangolása. Mivel akadozik az iskola és a gazdálkodók közötti információáramlás, a helyi programok nem jutnak el a képzőkhöz, ebben a tanácsadók szoktak segíteni. A gazdálkodók részéről általánosan megfogalmazott kritika, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények, a kerettanterv nem mindig egyezik a piaci elvárásokkal, az ismeretek némelyike már elavultnak számít. Ugyanakkor vannak vállalkozók, akik csak olcsó munkaerőt látnak a tanulóban, nem fektetnek hangsúlyt a minőségi képzésre. Egyes iskolák olyan szakmákat indítanak, amelyekre az iskola körzetében kevés a munkaerő-piaci igény, a képzési hajlandóság. Így a tanulók az iskolai tanműhelyben töltik a gyakorlatukat. 16/40
A vállalkozások sokszor egysíkú profilja nem teszi lehetővé a kerettantervi követelmények teljeskörű átadását a tanulóknak. A teljesítési megbízotti rendszert nehezen fogadják el a gazdálkodók, akik bizalmatlanok ezzel kapcsolatban. Nagy nehézséget jelent megfelelő teljesítési megbízott bevonása. A gazdasági versenyhelyzet miatta a gazdálkodók nem szívesen kötnek megállapodást más gazdálkodóval, legfeljebb iskolával. Alacsony szakmai szorzójú szakmákban szinte lehetetlen teljesítési megbízott bevonása, mert a normatív támogatás szinte csak a tanulói juttatások költségeire elegendő, és a tárgyi feltételek biztosítására nem marad keret. A teljesítési megbízott bevonása esetében a képzéssel kapcsolatos költségek egy része duplázódik, mert a felelősségbiztosítás, az egészségügyi vizsgálat, munkaruha biztosítása mindkét gyakorlati helyen kötelező. Az építőipari szakmákra nagyon alacsony számban jelentkeznek tanulók. Több iskolában a népszerű szakmákról helyhiány, rossz tanulmányi eredmény miatt elutasított tanulók számára ajánlanak fel valamilyen építőipari szakmát. Ezekben a szakmákban általánosan nagyon nagy sokszor 60-70% a lemorzsolódás. A gazdasági szervezetek az MKIK által kidolgozott foglalkozási naplókat alkalmazzák. Mivel a foglalkozási naplók haladási része kötött és a napló nem szerkeszthető, azt a képzők tényleges munkafeladataihoz nem lehet igazítani. A korábbi évek tapasztalatait erősíti, hogy az iskolák és a képzőhelyek közötti kommunikáció, információáramlás nem megfelelő. Gyakran nem tájékoztatják egymást a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzásairól, a félévi és év végi tanulmányi eredményéről, az esetleges évismétlésről, a tanulói jogviszony, illetve a tanulószerződéses jogviszony megszűnéséről. A tanulók többségében dokumentáltan megkapják a pénzbeli juttatásokat. A gyakorlati képzők általánosságban nem élnek a magasabb pénzbeli juttatás, illetve emelés lehetőségével, még azokban a szakmákban sem, ahol nagy a tanulóigény és -hiány. Elsősorban a nagyvállalatoknál fordul elő, hogy a kezdő juttatás és a félévenkénti emelés összege sokkal magasabb a kötelező minimumnál (pl. gépgyártástechnológiai technikus, gépi forgácsoló, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, villanyszerelő, eladó, pincér szakmákban). Ezen felül az intézmények szerint probléma, hogy kevés a lehetősége a nem megfelelő hozzáállású tanulók (fegyelmezetlen magatartás) pénzbeli juttatásának csökkentésére. Az étkezési hozzájárulást többféleképen oldják meg a képzőhelyek, bár problémás annak mértéke, mivel a jogszabály nem határozza meg az adandó minimumot. A meleg étkezés biztosítása legtöbbször nem megoldott, sokkal általánosabb az étkezési jegy biztosítása. A gazdálkodók pozitívan fogadták a természetbeni juttatások adómentességét. A képzőhelyek többségének véleménye alapján a tanulók elméleti és gyakorlati szakmai ismeretei rendkívül hiányosak, ami nehezíti a gyakorlati képzőhelyen kezdődő szakmai gyakorlati modulok óraszám szerinti és tartalmi teljesítését. Jobb a helyzet azokon a képzőhelyeken, ahol a gazdasági egységnek saját vagy bérelt tanműhelye van, mert itt a szakmai alapozó ismereteket a saját szakemberei közül megbízott gyakorlati oktatók tanítják. Fenti problémák kezelésében a kamarai szakképzési tanácsadók látogatása megfelelő segítséget jelenthet, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a gazdálkodók, mind pedig az iskolák szívesen fogadják a szakmai hozzáértéssel bíró szakemberek látogatásait. 17/40
3.4.2 Tanulószerződések A korábbi időszakhoz képest 16%-kal megnövekedett a tanulószerződések száma, amely egyrészről javítja az erre vonatkozó statisztikákat, másrészről pedig a kamarára többletfeladatokat ró. Jelenleg 2834 hatályos tanulószerződés 63 szakmában 8. A tanulószerződés-szám növekedését elsősorban a felnőttoktatásban kötött szerződések okozták. Nőtt az érettségizett tanulók száma, de csak 2/3-uk választott érettségihez kötött szakképesítést. Felnőttoktatásban 564 tanulószerződést kötöttek, melyek között az alábbi szakképesítések a legnépszerűbbek a tehergépkocsi-vezető, az autóbuszvezető, a villanyszerelő és a cukrász. Második szakma megszerzésére 450 tanulószerződést kötöttek, 33 szakmában. A legkedveltebb érettségihez kötött szakmák a logisztikai ügyintéző/logisztikai és szállítmányozási ügyintéző, a gépgyártástechnológiai technikus, a kereskedő, a fodrász, az autószerelő és a vendéglátásszervező-vendéglős. 2015. 2016. 2017. Gazdasági szervezetek száma 459 461 465 Képzőhelyek száma 510 520 530 Tanulószerződések száma, ezen belül: 2552 2446 2834 (63 szakma) Érettségivel rendelkező tanulók száma 696 (50 szakma) Második szakma megszerzésére kötött 93 (44 szakma) ebből szakképesítés-ráépüléses szakmában kötött 85 (8 szakma) 676 (47 szakma) 136 (29 szakma) 65 (8 szakma) 825 (42 szakma) 450 (177 szakma) 382 (7 szakma) Érettségihez kötött szakma megszerzésére kötött 627 (30 szakma) 515 (29 szakma) 522 (25 szakma) Felnőttoktatásban kötött 10 (5 szakma) 187 (23 szakma) 564 (26 szakma) Keresztféléves képzésben között 354 (11 szakma) 2. táblázat A tanulószerződések számának alakulását az alábbi tényezők befolyásolták: A kedvezőtlen demográfiai változások miatt a nappali rendszerű oktatásban résztvevők száma valamennyi iskolatípusban csökkent, a gazdálkodó szervezetek versenyeznek a tanulókért; 8 Beszámoló jelentés a szakképzési tanácsadók éves munkájáról az NFA-KA-NGM-1/2016/TK/03 támogatási szerződés alapján (2016. december 1. 2017. november 21.) - Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 18/40
A 2017/2018-as tanévben már nem csak hiány-szakképesítésben fordult elő, hogy az iskola a meghirdetett szakmában nem tudott képzést indítani az alacsony jelentkezési létszám miatt; Továbbra is nagyon magas (30-40%) a lemorzsolódás már a 9. évfolyamban; Felnőttoktatásban az előző évekhez képest 309%-kal több tanulószerződést kötöttek. Rendkívül népszerű a féléves tehergépkocsi- vezető és autóbuszvezető képzés. (A hatályos felnőttoktatási tanulószerződések 55%-át ebben a két szakmában kötötték.) Ugyanakkor sok iskola nem tette lehetővé a képzésben részt vevők számára, hogy külsős képzőhelyet válasszanak, illetve a gazdálkodó szervezet egy műszakos rendje miatt nem volt lehetőség a saját munkavállaló gyakorlati képzésére; A szakképzési törvény módosítása lehetővé tette egyéb szervezetek számára is a tanulószerződések kötését, így a megyében 2 kórház és 1 szociális intézmény öszszesen 154 tanulószerződést kötött. Az évközi együttműködési megállapodások kötését visszafogja, hogy ebben a formában nem vehetnek igénybe támogatást az egyéb szervezetek; A nagyvállalkozások számára a szakképzési normatíva és a csökkentő tételek nem jelentenek komoly motivációt a gyakorlati képzésben való részvételre; miközben a képzés költségei megnövekedtek, a decentralizált pályázatok megszűnését nem kompenzálja a beruházási csökkentő tétel; Megrendelések hiányában a vállalkozók a fennmaradásukért küzdenek, ezért befejezik a tanulóképzést (pl. építőipar); Gyakorlati képzőhelyként működő főtevékenységes gazdálkodók esetében nem kellett tanulószerződést megszüntetni, mert olyan szakmában képeznek, ahol a Kamara nem tudott más képzőhelyet biztosítani; A mesterképzettség hiánya gyakran nehezíti a gyakorlati képzésbe újonnan belépők bevonását, az alapvető ok az időhiány, illetve, hogy a munkáltató nem tudja pótolni a képzés miatt kieső munkaerőt; Még mindig nem tapasztalható összhang az iskolai képzési kínálat és a munkaerőpiaci elvárások között. Az iskolák érdekei a humánerőforrásuk és eszközparkjuk kihasználására, és nem a nemzetgazdasági, helyi vállalkozói igények kiszolgálására irányul; Kevés a lányok számára is vonzó, a későbbiekben biztos megélhetést nyújtó szakképesítések száma; Az érettségizett fiatalok körében még mindig nem elfogadott a szakmatanulás; A tanulók jellemzően lakóhelyükön működő képzőhelyet keresnek, kevesen hajlandóak az utazással járó kényelmetlenséget vállalni. Az alacsony mobilitási kedv továbbra is jellemző a megyére. 19/40
A tanulószerződések (TSZ) megoszlását az alábbi táblázatok szemléltetik: 3.4.2.1 Tanulószerződések a hiányszakmákban Szakma megnevezése TSZ-ek száma 2016.11.30 TSZ-ek száma 2017.11.20 Változás (db) Ács 11 11 0 Asztalos 86 96 10 Burkoló 1 5 4 Cukrász 110 181 71 Épület- és szerkezetlakatos 104 110 6 Gyakorló ápoló 57 60 3 Hegesztő 124 152 28 Ipari gépész 11 16 5 Női szabó 9 11 2 Szerszámkészítő 52 64 12 Szociális gondozó és ápoló 21 20-1 Villanyszerelő 80 93 13 3. táblázat 3.4.2.2 A legtöbb tanulószerződés szakmánkénti bontásban: Szakma megnevezése TSZ-ek száma 2017.11.20-án Változás az előző időszakhoz képest GSZ-ek száma Eladó 232 31% 60 Tehergépkocsi-vezető 217 100% 3 Szakács 203-9% 70 Cukrász 181 65% 29 Pincér 169-12% 58 Hegesztő 152 23% 25 Gépi forgácsoló 117-26% 29 Épület- és szerkezetlakatos 110 6% 22 Asztalos 96 12% 19 Villanyszerelő 93 16% 33 Autóbuszvezető 92 100% 3 Kőműves és hidegburkoló 82-23% 27 Szerszámkészítő 64 23% 5 Gyakorló ápoló 60 5% 4 Mechatronikuskarbantartó 57 24% 5 4. táblázat 20/40
3.4.2.3 Legnagyobb létszámváltozások (növekedés 2016.11.30-hoz képest): Szakma megnevezése TSZ-ek száma 2016.11.30 TSZ-ek száma 2017.11.20 Változás Tehergépkocsi-vezető 0 217 217 Autóbuszvezető 0 92 92 Cukrász 110 181 71 Eladó 177 232 55 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző 17 49 32 Hegesztő 124 152 28 Gyógymasszőr 27 50 23 Kozmetikus 27 48 21 Vendéglátásszervezővendéglős 22 36 14 Fodrász 24 37 13 Villanyszerelő 80 93 13 Kereskedő 29 41 12 Kőműves 4 16 12 Szerszámkészítő 52 64 12 Automatikai berendezés karbantartó 4 15 11 Mechatronikuskarbantartó 46 57 11 Asztalos 86 96 10 5. táblázat 21/40
3.4.2.4 Legnagyobb létszámváltozások (csökkenés 2016.11.30-hoz képest): Szakma megnevezése TSZ-ek száma 2016.11.30 TSZ-ek száma 2017.11.20 Változás Gépi forgácsoló 159 117-42 Gépgyártástechnológiai technikus 76 48-28 Kőműves és hidegburkoló 106 82-24 Autószerelő 58 36-22 Pincér 191 169-22 Gyakorló gyógyszertári asszisztens 21 0-21 Logisztikai ügyintéző 40 19-21 Gyógy- és sportmasszőr 19 0-19 Szakács 222 203-19 CNC gépkezelő 17 0-17 Vendéglátó eladó 71 56-15 Gyakorló kozmetikus 9 1-8 Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó 7 0-7 Festő, mázoló, tapétázó 40 35-5 Fogtechnikus gyakornok 14 9-5 Textiltermék-összeállító 5 0-5 6. táblázat A szakképzési törvény várható változása (ld. 2.2.2.1. pont), nevezetesen a tanulóielőszerződések megkötésének lehetősége a tanulói szerződések számának további növekedését prognosztizálja. 3.4.3 Együttműködési megállapodások Az együttműködési megállapodások jogszabálynak megfelelő megkötésének, a dokumentumok pontos kitöltésének elősegítésére a Kamara továbbképzést szervezett az iskolák és a gazdálkodók számára. A 2017/2018-as a tanévben ágazati szakgimnáziumi képzésben 10-11. évfolyamon kötnek az iskolák és a gazdálkodó szervezetek együttműködési megállapodásokat. Ez utóbbiak felkészültek a pénzbeli juttatás fizetési kötelezettségre, többségük megállapodás-kötési hajlandóságát ez nem befolyásolta negatívan. Az elmúlt időszakban összesen 1868 tanuló összefüggő szakmai gyakorlatára 849 együttműködés megállapodás keretében került sor a gazdálkodók (683 db) és az iskolák (88 db) részéről. Az együttműködési megállapodások ellenőrzése, rögzítése jelentős feladatnövekedést jelentett a kamarai tanácsadók számára. Emellett 21 hatályos együttműködési megállapodás létezik 317 tanuló évközi gyakorlatára vonatkozóan 15 gazdálkodó és 9 iskola között, elsősorban a Humán-Egészségügyi, Szociális Ellátás ágazatban (284 tanulót érintően). 22/40