Biztonságpolitikai ismeretek védelmi igazgatási vezetők részére IV.



Hasonló dokumentumok
Közhasznúsági jelentés 2010.

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Szovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program Béres József

A projekt folytatási lehetőségei

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009.

A közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A PÁLYAORIENTÁCIÓ, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSA A KÖZNEVELÉSBEN

Központi Statisztikai Hivatal

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

Közhasznúsági jelentés

TÁMOP /A Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület szeptember 28.

A Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség évi közhasznúsági jelentése

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése

Közhasznúsági jelentés 2009.

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a évi adatfelvétel alapján

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL

A civilek szerepe a szociális innovációban

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Közhasznúsági jelentés 2007.

CSALÁDI SZOLGÁLATOK LIGÁJA ALAPÍTVÁNY

Egyesület megnevezése: Életminőségért Alapítvány Egyesület címe: 3300 Eger, Bajcsy-Zs. u. 9 Adószám: Közhasznúsági jelentés 2011.

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Közhasznúsági jelentés 2009.

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET?

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: Ft.

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS ÉV

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

Közhasznúsági jelentés 2013.

A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében

A PIREHAB Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE a évről

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban november 26. ÁROP Záró konferencia

2014. május 29-i rendes ülésére

I. Az Együtt Magyarországért Alapítvány évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege.

XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon

Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007.

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány kiemelten közhasznú szervezet Adószám:

A költségvetési szerv fogalma

Kiegészítő melléklet üzleti évről

Közhasznúsági jelentés 2006.

Közhasznúsági beszámoló 2008

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014.

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS ÉV

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai

BESZÁMOLÓ a évben végzett tevékenységről

Éves beszámoló A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

Szolnoki Idősek Otthonaiban Élőkért és Dolgozókért Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS év

Pénzügyi beszámoló 2013

Kiegészítő melléklet üzleti évről

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

Közhasznúsági jelentés a évről

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Dr. Kaposi József 2014

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A szociális szövetkezetek Olaszországban

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Új szabályok a civil szférában

A Mezőtúri Hallgatókért Alapítvány Közhasznúsági jelentése év

Közhasznúsági jelentés 2005.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Piackutatás versenytárs elemzés

Átírás:

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Biztonságpolitikai ismeretek védelmi igazgatási vezetők részére IV. A rendszerváltás utáni civil szerveződések, nonprofit szervezetek tevékenységének komplex vizsgálata az euro-atlanti integráció és a honvédelem szempontjából E-jegyzet DR. HABIL. KRAJNC ZOLTÁN DR. BERKOVICS GÁBOR Készült a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal támogatásával

Biztonságpolitikai ismeretek védelmi igazgatási vezetők részére IV. A rendszerváltás utáni civil szerveződések, nonprofit szervezetek tevékenységének komplex vizsgálata az euro-atlanti integráció és a honvédelem szempontjából ELŐSZÓ Az utóbbi időben a civil társadalom kérdésköre különösen fontossá vált a védelmi szféra döntéshozói, így a védelmi igazgatás számára is, hiszen az önkéntesként a harcmezőn, terepen tevékenykedő civilek hatása a kormányzati tevékenységekre jelentős. A döntéshozók számára ki kell használni a civil szervezetek munkáját és meg kell teremteni a szinergiát a kormányzati, önkormányzati erőfeszítések és a non-profit aktivitás között. E tanulmány a rendszerváltás óta eltelt időszaktól számítva tükröt tart a mi 2

szempontunkból fontos szervezetek NATO-EU integrációs törekvései elé. A tanulmány szerzői a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem munkatársai, akik a témát már hosszabb ideje kutatják. A vedelemigazgatas.hu szerkesztő bizottsága

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 2 TARTALOMJEGYZÉK 4 BEVEZETÉS 5 2. A NONPROFIT SZERVEZETEK, TÁRSASÁGOK, ÉS ALAPÍTVÁNYOK FELTÉRKÉPEZÉSE 10 3. A GAZDASÁGI VISZONYOK ELEMZÉSE, A FORRÁSTEREMTÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA 14 4. A CIVIL SZERVEZETEK, A KORMÁNYZAT, ÉS A VÁLLALKOZÓI SZEKTOR KAPCSOLATAI, EGYMÁSRA HATÁSA 19 5. A NONPROFIT SZERVEZETEK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉNEK, KUTATÁSI TÉMAVÁLASZTÁSI POLITIKÁJÁNAK, VALAMINT A KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSULÁSÁNAK AZ ELEMZÉSE 23 6. A CIVIL SZERVEZETEK VEZETÉSI GYAKORLATÁNAK, ÉS DEMOKRATIKUS MŰKÖDÉSÉNEK A VIZSGÁLATA 29 7. A CIVIL SZERVEZETEKBEN ÖNKÉNTESEN DOLGOZÓ EMBEREK MOTIVÁCIÓS FAKTORAINAK A FELTÁRÁSA 31 8. JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA, A HATÉKONYABB CIVIL-KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN 34 4

BEVEZETÉS Manapság a honvédelem, a biztonság legfontosabb kérdései komplex módon a NATO-tagságunkból fakadó jogokban és kötelezettségekben, valamint az Európai Uniós tagsághoz köthető ún. európai védelmi identitásban jelentkeznek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a haza védelme, az állampolgárok életének és javainak biztonsága csak nemzetközi kontextusban szavatolható, amit a honvédelem rendszere valósít meg. A honvédelem, a professzionista haderők idején is, össztársadalmi ügy, ezért a felkészítés kérdése is a teljes társadalmat célozza. Ennek következtében közérdeklődésnek örvendő ügynek számít, így a civil társadalom önszerveződésének belső logikája szerint, hazánkban is szervezetek alakultak a nonprofit szektor keretei között e feladat támogatására. Különösen fontossá teszi a témát az, hogy a védelem területén a rendszerváltozás után az állam szerepe, ahogy az élet más területein ugyancsak, lecsökkent, s ezáltal a civil szektor szerepe felértékelődött. A terrorizmus rémképének megjelenésével még inkább jelentősebbé válik a civil

társadalom kezdeményezőkészsége, a civil szervezetek szerepe, amely jól érzékelhető volt a new yorki tragédia időszakában is. A társadalmi öntevékenység megtestesítőjeként a védelmi szféra területén működő nonprofit szerveződések is természetesen ezekkel a kérdésekkel átfogóan, vagy e kérdések egy-egy szegmensével foglalkoznak. Hivatásos katonaként, a Nemzetvédelmi Egyetemen folyó képzésben dolgozunk és természetszerűleg közel áll hozzánk az e problémákkal foglalkozó szervezetek tevékenysége. A pályázott kutatási téma kidolgozása, azaz a teljes hazai civil szektor e szeletének a vertikális vizsgálata még nem történt meg, sőt a szféra egyes elemeiről sem nagyon írtak még a szaksajtóban. Ezen okok miatt, egyfajta hiánypótlásként, erős motiváltsággal szeretnénk megvizsgálni a honvédelmi, biztonsági területeken tevékenykedő civil szféra szervezeteinek fő kérdéseit, valamint javaslatokat kidolgozni a szektor működésének a javítására. Kutatásaink fókuszába a teljes nonprofit szektor egyik ágazatát képező a honvédelemmel, a katonai biztonsággal, az euró-atlanti integrációval, és kiemelten a 6

hadtudománnyal, a tudományos kutatás támogatásával, inspirálásával foglalkozó szervezeteket állítottam. A civil szférát jellemző valamennyi szervezettípus megtalálható ebben az ágazatban, amelyek az idetartozó tevékenységeket fő-, illetve melléktevékenységben, profilban végzik. A fő célunk, a NONPROFIT SZEKTOR, A CIVIL SZFÉRA VÉDELEMORIENTÁLT SZEGMENSÉNEK LEÍRÁSA, JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA érdekében a következő részcélokat tűztem ki magam elé: A védelem területén dolgozó nonprofit szervezetek, társaságok, és alapítványok feltérképezése. A szervezetek működését jellemző adatok összegyűjtése, rendszerezése, az INTERNETEN is elérhető adatbázis létrehozása. A szféra gazdasági viszonyainak elemzése, a forrásteremtési lehetőségek vizsgálata. A szervezeteknek a biztonságpolitikára és a védelmi közigazgatásra gyakorolt befolyásának, valamint a civil szektor, a kormányzati szervek, és a vállalkozói oldal együttműködésének a vizsgálata.

A pályáztatással is foglalkozó szervezetek pályázati stratégiáinak feltárása. A tudományos tevékenységet is folytató nonprofit szervezetek kutatási témaválasztási politikájának, a kutatási eredmények hasznosulásának elemzése. A civil szervezetek vezetési gyakorlatának, és demokratikus működésének a vizsgálata. A civil szervezetekben önkéntesen dolgozó emberek motivációs faktorainak feltárása. A kutatások részeredményeiről tanulmányok megírása és megjelentetése, web-alapú közzététele. Összegző tanulmány kiadása a kutatások teljes spektrumából. Javaslatok kidolgozása és átadása a nonprofit szervezetek számára a hatékonyabb működés érdekében. A kutatási célok sikeres teljesítése érdekében, a téma kutatása során, az általános és specifikus módszereket együttesen kívántuk alkalmazni, különös figyelmet fordítottunk: 8

A szakirodalom, a nyomtatott információhordozókon található, a témához köthető tudományos közlemények tartalomelemzésére. Az INTERNETEN, és más elektronikus adatbázisoknak a kutatott témával kapcsolatos információinak elemzésére. A védelmi szektorban tevékenykedő szakemberekkel folytatott interjúk analizálására. Szakértőkkel való konzultációkra. A kutatási célok elérésére, a mind teljesebb témakifejtés érdekében az egyéni kutatói és tanulmányíró tevékenység mellett a részkutatások elvégzésére bevontuk, az egyetem posztgraduális képzésében résztvevő hallgatókat, akik tudományos diákköri dolgozataikkal eredményesen hozzájárulhatnak a kutatási projekt megvalósításához.

2. A NONPROFIT SZERVEZETEK, TÁRSASÁGOK, ÉS ALAPÍTVÁNYOK FELTÉRKÉPEZÉSE A munka kezdeti szakaszán, a kutatás tárgyát a megcélzott profillal rendelkező civil szervezeteket kellett feltérképezni. Meghatároztuk azokat a szervezeteket (alapítványok, társaságok, egyesületek, testületek), amelyek a tevékenységi körükben megjelölték az euróatlanti integráció elősegítését, a (hon)védelmet, a hadtudományi kutatások támogatását, és egyéb az ország védelméhez, illetve a katonai szférához köthető tevékenységeket folytatnak, vagy folytattak a rendszerváltozás utáni időktől napjainkig. A feltérképezésnél a legtöbb használható információt a civil szféra által fenntartott összegző internetes siteokról 1, valamint a szervezetek saját honlapjairól tudtuk beszerezni. 1 Pl. nonprofit.hu, 10

Fontos volt elvégezni a vizsgálatba vont szervezetek szűkítését is, hiszen már a vizsgálat kezdetén egyértelmű volt, hogy a tevékenységi körbe 2 való jelölés ellenére, SOK SZERVEZET SEMMIFÉLE EHHEZ AZ IRÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓ AKTIVITÁST NEM FOLYTATOTT! Gondolom A szervezetek jogi formája 14 12 10 8 6 4 2 0 Alapítvány KHT Egyesület 2 A tevékenységi kör megjelölésnél gyakran találkoztam: az euró-atlanti integráció (elő)segítése, a honvédelem.., a..hadtudomány..,..a védelmi szféra.., stb. Nagyságrendileg kb. 250-300 szervezet kapcsolható össze a védelmi szférával, azonban ennek jelentős része valamiféle nyugdíjas-, és kulturális-, valamint hagyományőrző civil szervezet, amelyek a tevékenységi körükben nem is jelölték meg az euró-atlanti integráció segítését, és nem is folytattak a vizsgálat tárgyába tartozó tevékenységet!

ennek számtalan oka volt, azonban a legjellemzőbb talán az volt, hogy a rendszerváltozás után a még távoli jövőben felsejlő európai uniós- és NATO-tagságra való felkészülés segítése menő dolog volt. Aki tehette, és egyetértett az ország ilyen irányú integrációjával, az megpróbált tenni valamit az ügy érdekében, azonban a gomba módra szaporodó civil szervezetek sokszor csak felvették ezt a feladatrendszert a tevékenységi körükbe, de már a valós működés során tényleges aktivitást nem folytattak a vizsgált irányban. A szűkítés során felhasználtuk a szervezetek által visszaküldött, sokszor sajnos hiányosan visszaküldött kérdőíves válaszokat, valamint a személyes megkereséseken folytatott interjúk eredményeit. Fontos leszögezni, hogy SZÁMOS BEJEGYZETT CIVIL SZERVEZET VALÓS MŰKÖDÉST NEM FOLYTAT, A MEGADOTT KONTAKTSZEMÉLY NEM ELÉRHETŐ, TÉNYLEGES AKTIVITÁS NEM FIGYELHETŐ MEG. Ugyanakkor a szervezetek megszűnése, folyamatos alakulása jelentős fluktuációt okoz a szférában, ezért időnként újra kellett vizsgálni, hogy a megcélzott tevékenységi körben jelente meg új civil szervezet. 12

Végül kiválasztottunk 24 civil szervezetet, amelyek a megítélésünk szerint reprezentatív módon képviselik a NONPROFIT SZEKTOR, A CIVIL SZFÉRA VÉDELEMORIENTÁLT SZEGMENSÉT. A kiválasztott szervezetek jogi formáját tekintve széles spektrumot fognak át: alapítványok (14), egyesületek (7), közhasznú társaságok (3). A kiválasztott 24 szervezet a tevékenységük aktivitását, valamint a működésük hatását, hatékonyságát, sőt jelentőségét tekintve rendkívül differenciált, így e 24 szervezetet is tovább bontva, nem elfelejtve a többi szervezetet, nyolc 3 jelentősebb civil szervezetet lehetett kiválasztani, amelyek az euró-atlanti integrációs folyamatok támogatásában igen jelentős aktivitást folytattak. 3 Tételesen: Magyar Hadtudományi Társaság, Manfred Wörner Alapítvány, Magyar Atlanti Tanács, Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások, Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány, Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület, Védelmi Információs Központ, Európai Utas Alapítvány,

3. A GAZDASÁGI VISZONYOK ELEMZÉSE, A FORRÁSTEREMTÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA A civil szervezetek által folytatott tevékenységek (rendezvények, pályázatok, kutatási támogatások, stb.) sokszor jelentős anyagi ráfordításokat igényelnek, amit a szervezeteknek elő kell teremteniük. A szféra értékelése csak a gazdálkodási lehetőségek elemzések elvégzése után lehet teljes, hiszen minden civil aktivitás, még a legjelentéktelenebb, legszűkkörűbb akció is pénzbe kerül hiába önkéntesek végzik a munka dandárját. A gazdasági lehetőségek, viszonyok elemzésének alapját az egyes szervezetek által visszaküldött adatlapok, a publikált közhasznú beszámolók, valamint az interneten elérhető költségvetési adatok képezték. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a magyar civil szervezetek vizsgált szegmense is IGEN ÉRZÉKENY A FOLYTONOSAN VÁLTOZÓ GAZDASÁGI FELTÉTELEKRE, a gazdálkodást érintő kormányzati intézkedésekre, ezenkívül tovább bonyolítja a helyzetét a közfigyelemért 14

és a szűkös pénzügyi támogatásért folyó örökös verseny. A gazdasági környezet elemzésénél KULCSKÉRDÉS A HOSSZÚ TÁVÚ PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG KÉRDÉSKÖRE, hiszen ezek a szervezetek az alapító okiratukban szereplő küldetésüket csak hosszabb működés után valósíthatják meg. E hosszabb távon is biztosítható hatékony működés (gazdálkodás) ALAPFELTÉTELÉVÉ vált az elmúlt években a közvetlen támogatások, adományok begyűjtésén kívül a szervezetek GAZDÁLKODÁSI MENEDZSMENTJÉNEK A TELJESÍTMÉNYE. Más szóval a vizsgált szervezeteknél megfigyelhető, hogy a kezdeti hőskort követően, amikor szinte minden feladatot lelkes önkéntesek láttak el, A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI FELADATOKAT EGYRE INKÁBB SZAKEMBEREKRE BÍZTÁK. A SZAKEMBEREK MEGJELENÉSE UGRÁSSZERŰEN NÖVELTE A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG MELLETT, A SZÁMVITELI FEGYELMET IS. Természetesen a gazdasági menedzsment képességek további javításában még jelentős tartalékok vannak, hiszen az ún. egyéb, saját bevételek egy jelentős része az alaptevékenységhez köthető, vagy ahhoz nem szorosan kapcsolódó gazdasági tevékenységből (szolgáltatás)

származik, amely jelentősen növelheti az alaptevékenység végzéséhez szükséges források volumenét. Összességében a pénzügyi források előteremtésének alapvetően négy konkrét formáját tudtam megkülönböztetni: költségvetési támogatás, vállalati, egyéni támogatás (szponzoráció), önkormányzati támogatás, a személyi jövedelemadó 1%-val való támogatás, saját bevétel. A civil szféra védelemorientált szegmense gazdasági környezetének elemzése során a civil szektor átlagától több jelentős eltérés figyelhető meg: A civil szektor teljességében megfigyelhető 22 %- os állami támogatástól 4 eltérően a vizsgált szervezeteknél 35-40 %-os költségvetési támogatás jelenik meg. 5 4 Robert N. Thomas Az alapítványok gazdasági környezete és pénzügyi fenntarthatósága Magyarországon 5 Az állam túl reprezentáltsága okainak az elemzése talán megérne egy mélyebb, csak erre irányuló vizsgálatot. (Dr. KZ) 16

Az egyéni, vállalati adományozók (szponzorok) száma itt is jelentősen nőtt az utóbbi időben, azonban nem éri el a más alaptevékenységet deklaráló, elsősorban szociális, egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek egyéni támogatottságát. (3-5%) A civil szektor összességében tapasztalt kb. 50 %- A szervezetek bevételeinek megoszlása 40 30 20 10 Állami támogatás Szponzoráció Saját bevétel SZJA 1% 0 os egyéb, saját bevételt 6 a védelemorientált, az euró-atlanti integrációt támogató civil szervezetek nem tudták produkálni. A díjazás ellenében 6 Robert N. Thomas Az alapítványok gazdasági környezete és pénzügyi fenntarthatósága Magyarországon

nyújtott szolgáltatásokból, adózott vállalkozási tevékenységek eredményeiből a vizsgált szervezetek csak kb. a költségvetésük 20-25 %-t biztosítják. A személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásából származó bevételek nagyságrendje, és megoszlásának a trendje megegyezik az országos átlaggal: a bevételeik kb. 3-5%-t adják, és főleg a kisebb, helyi érdekeltségű, nagyrészt helyi programokat bonyolító szervezeteknél jellemző. Fontos kiemelni, hogy több szervezet egyoldalú bevételei mellett nem tűnik túl stabilnak, a több lábon álló szervezetek hosszabbtávon életképesebbek (voltak). 18

4. A CIVIL SZERVEZETEK, A KORMÁNYZAT, ÉS A VÁLLALKOZÓI SZEKTOR KAPCSOLATAI, EGYMÁSRA HATÁSA A civil nonprofit szektor a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a GDP mintegy 1%-val gazdálkodik, a szféra mérete, gazdasági jelentősége így nem éri még el az ennél négyszer-ötször nagyobb GDParányos felhasználást felmutató fejlett nyugati demokráciákat és Japánt. Ebből fakadóan a CIVILEK ÉS A GAZDASÁG, A VERSENYSZFÉRA KAPCSOLATÁT A SZPONZOR-SZPONZORÁLT EGYOLDALÚ VISZONY JELLEMZI. Szinte alig tapasztalható még a civilek felől a vállalkozói szektor felé irányuló valamiféle szolgáltatást, munkavégzést, terméket megrendelő tevékenység 7. Tehát megállapíthatjuk, hogy A CIVIL NONPROFIT szektor MÉG NEM JELENT JELENTŐS TÉNYEZŐT A SZABAD, VERSENYPIACON, ez igaz a munkaerőpiacra 8 is, hiszen 7 Igaz ez akkor is, ha a civilek a bevételeik egy részét saját bevételként, bizonyos szolgáltató, gazdasági tevékenység eredményeként szerzik meg. 8 A kb. 80. 000 fizetett alkalmazott még nem jelent áttörést ebben a kérdésben, továbbá, a véleményünk szerint ez a

nálunk még a civilek által főállásban alkalmazottak száma is sokszorosan elmarad az említett a nyugati mintáktól! Különösen igazak ezek a megállapítások a védelemorientált civil, nonprofit szektorra, ahol nincsen kimutatható méretű, működtethető, gazdasági hasznot hajtani képes tulajdon, a saját bevételek nagyságrendje is elmarad az országos átlagtól 9! A kiválasztott 24 szervezet megjelenése munkaerő keresleti piacon elenyésző, az összes munkaszerződéssel alkalmazott dolgozó alig éri el a száz főt! A kormányzat és a védelemorientált civil nonprofit szektor kapcsolatrendszerének elemzése, az egyes kormányzati döntések, és a civil szféra tevékenysége közötti korreláció kimutatása nagyon nehéz volt, csak az létszám nem mutatja teljes igazságot, hiszen sok kvázi önkéntest is beleszámíthatunk, akik pl. nyugdíj mellett, vagy heti néhány órában dolgozik a szervezetekben. Az igazi áttörést majd az jelenti, ha a valódi családfenntartó-szintű fizetéssel alkalmazott dolgozók száma növekszik meg jelentősebben. (Dr. KZ) 9 Az országos átlag mintegy 50%, míg a védelemorientált szektor kb. a felét termeli ki a saját, gazdasági tevékenységével. 20

interjúkból lehetett következtetni, hogy a szervezetek valamilyen hatással voltak a kormányzati politikára! A civil szervezetekben csoportosuló emberek is rendelkeznek politikai (párt) preferenciával, és egyes civil szervezetek, alapítványok gyakran az egyes politikai pártok, irányzatok ún. szellemi, értelmiségi holdudvarnak az alapját képezik. Ebből fakadóan, ahogy a politikai vetésforgó változik, megfigyelhető, hogy a politikai elkötelezettebb szervezetek befolyása, így pl. a tudományos eredményeik hasznosulásának az esélyei is változnak. A TELJES KÉPHEZ TARTOZIK AZONBAN, HOGY A VÉDELEMORIENTÁLT CIVIL SZFÉRA IS SOKSZÍNŰ, MINTEGY LEKÉPEZI A SZINTÉN INHOMOGÉN MAGYAR TÁRSADALMAT, ÉS A LEGTÖBBJÜKNÉL NEM MUTATHATÓ KI SEMMIFÉLE POLITIKAI ELKÖTELEZETTSÉG. Ennek ellenére, kutatói felelősségünk teljes tudatában kijelenthetjük, amit az interjúk is megerősítettek, hogy ha a hatalmon levő kurzushoz közel állók könnyebben férnek hozzá a kormányzati támogatásokhoz és a visszahatásuk is jelentősebb, mint az esetleg nyíltan az ellenzéket támogató szervezetek!

Sőt olyan is megfigyelhető volt az elmúlt másfél évtizedben, hogy az adott, kormányzati támogatásoktól erősen függő civil szervezet mindig az uralkodó oldalból választotta a vezetőit, így biztosítva a forrásokat. 22

5. A NONPROFIT SZERVEZETEK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉNEK, KUTATÁSI TÉMAVÁLASZTÁSI POLITIKÁJÁNAK, VALAMINT A KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSULÁSÁNAK AZ ELEMZÉSE A vizsgált szervezetek mintegy fele (47 %), az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően tudományos projektek támogatását, szervezését is végzik. EZ A TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG ALAPVETŐEN TUDOMÁNYOS PÁLYÁZATOK, KONFERENCIÁK SZERVEZÉSÉT, ÉS KONKRÉT TUDOMÁNYOS KUTATÁSI PROJEKTEK MENEDZSELÉSÉT JELENTI! A tudományos tevékenység témaválasztásának vizsgálatánál az egyes szervezetek által kiírt pályázati kutatási témák tartalmát, a tudományos rendezvényeik, konferenciák főbb tematikáját, a szervezetek által közvetlenül végzett, vagy támogatott tudományos projektek, illetve kiadványok témáit elemeztük. A vizsgált szervezetek tudományos aktivitása, függetlenül a tevékenységi formától, időben viszonylag három jól elkülöníthető szakaszra bontható:

a rendszerváltozás utáni biztonságpolitikai, védelempolitikai orientációs időszakra (1989-1993); a NATO-tagságunkra való közvetlen felkészülési ciklusra (1993-1999); valamint a Szövetségi tagságunkat követő periódusra (1999 után). Az ELSŐ IDŐSZAKOT, a rendszerváltozás utáni általános útkeresés, a megváltozott biztonságpolitikai helyzetre való megfelelő válasz keresése jellemezte. Ez a periódus egyben a civil szektor önszerveződésének, az alapítványok létrejöttének a nagy boom -ja is, amikor a rendszerváltás lelkesedésétől áthatva a védelemorientált civil társadalom a lehetséges biztonságpolitikai alternatívák teljes spektrumára kereste a választ a tudományos témaválasztásaiban. Vizsgálták a semlegesség, a potenciális védelmi Szövetségi tagság, sőt a pacifista állam esetleges megvalósításának politikai-, katonai-, gazdasági- és egyéb társadalmi dimenzióit. A MÁSODIK IDŐSZAKBAN, amikor már a társadalom döntő része és a politika is a NATO-tagság előszobájában képzelte el hazánkat, a témaválasztást motiválta a 24

jövőbeni, és egyben reménybeli NATO-tagságunkból fakadó feladatainkra való felkészülés. Talán úgy fogalmazhatnánk, hogy ekkor a civil szférában is a Szövetségi tagságra való felkészülés szellemi előkészítése zajlott. Ebben az időszakban vált a NATOkompatibilitás, mint szakterminológia a mindennapi életünk részévé, ami megjelent a társadalmi párbeszédben, sőt a közélet szerves része lett, gondoljunk csak arra, hogy e kifejezés tartalma és viszonylag nehéz kiejtése miatt kabarétréfák része is lett! Ezzel a kis kitérővel azt szerettük volna csak érzékeltetni, hogy a TÉMA FONTOSSÁGA, JELENTŐSÉGE FOLYTÁN AZ ÁTLAG POLGÁR SZINTJÉRE IS MEGÉRKEZETT A NAGY POLITIKA SZINTJÉRŐL, ÉS ÍGY TERMÉSZETSZERŰLEG A CIVIL SZEKTOR IS FOGLALKOZOTT VELE. Természetesen nem csak a NATO-tagságot támogató szervezet, vele együtt tudományos projekt létezett, voltak a jövőbeni tagságunk elleni megnyilvánulások is, azonban megállapíthatjuk, hogy A MAGYAR TÁRSADALOM NEM TERMELTE KI A CIVIL SZFÉRÁNAK AZT A RÉSZÉT, AMELY A SZÖVETSÉGI TAGSÁGUNK ESETLEGES NEGATÍV

KÖVETKEZMÉNYEINEK A TUDOMÁNYOS ELEMZÉSÉT TŰZTE VOLNA KI CÉLUL MAGA ELÉ! A HARMADIK IDŐSZAK tudományos témaválasztásaira a benn is vagyunk, kint is vagyunk felemás helyzet a jellemző, ami alapvetően abból a tényből fakadhat, hogy a Szövetség elsősorban politikai szervezet, amelyhez való csatlakozás egyszeri, politikai döntés eredménye volt, azonban a tagsággal járó jogi-, politikai-, katonatechnikai feladatok csak ezután kezdődtek. A témaválasztások elemzése eredményeként megállapíthatjuk, hogy ez a periódus tulajdonképpen az előző, felkészülési időszak szerves folytatása: a legtöbbször olyan témákkal foglalkozott, amelyek már a korábban is megjelentek, de valószínűleg nem hoztak kielégítő eredményeket. Ez a ciklus azonban természetesen nem teljesen homogén, a biztonságpolitikai környezetünk folyamatosan változik, így a megoldandó, potenciálisan felmerülő kihívások köre sem állandó. 2001. szeptember 11-e, a New-Yorki terrortámadás óta, az euró-atlanti viszonyrendszerben is a nemzetközi terrorizmus elleni harc (háború) vált a tudományos projektek fő témájává. 26

A kutatási eredmények hasznosulásának kérdése gyakorlatilag mérhetetlen jelenség, azonban a civil szféra aktivistáinak, alkalmazottainak a szubjektumán átszűrve mégis kaphattunk némi információt erről a témáról. Fontos leszögeznem, hogy az elért eredmények rendszerint közvetett módon hasznosulhatnak, vagyis legtöbb esetben egyfajta tudományos háttéranyagot képeznek a felelős (politikai, katonai, katasztrófavédelmi, belügyi) döntéshozók számára. Például egy konferencián elhangzott referátumok, és korreferátumok, valamint az előadásokból kiadott kiadvány megalapozhatja a konferencia témájával kapcsolatos jogalkotási-, szervezési-, beszerzési-, stb. döntéshozatali folyamatokat. Jó példa lehet, erre a közvetett hasznosulásra, a Magyar Hadtudományi Társaság Nemzeti katonai stratégia 10 című tudományos konferenciája, amely a felelősséget érző civil társadalom erejével egyfajta alternatívát adott a honvédelmi tárcának a kidolgozandó biztonságpolitikai alapokmányok kidolgozásához. 10 Természetesen nem a civileken múlott, hogy eddig még hivatalosan kiadott formában nem készült el a példában említett nemzeti katonai stratégia.

A tudományos eredmények hasznosulásánál fontos megemlítenem, hogy az adott szervezet befolyása, és így az általa menedzselt tudományos projektek hozadékának a hasznosulása sokszor a szervezetek politikai kapcsolatrendszerének az erősségétől függ. 28

6. A CIVIL SZERVEZETEK VEZETÉSI GYAKORLATÁNAK, ÉS DEMOKRATIKUS MŰKÖDÉSÉNEK A VIZSGÁLATA Az elemzett szervezetek vezetésének gyakorlatát az adott szervezetek alapokmányai és a kérdőíves adatgyűjtés, valamint a személyes interjúk alapján végeztem. Főbb tapasztalataink 11 a következők voltak: Az aktívan működő (dokumentálható tevékenységet folytató) alapítványok, egyesületek, társaságok vezetése 12 ALAPVETŐEN MEGFELEL A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOKNAK, amelyek biztosítják a szervezetek demokratikus működését. A gazdasági menedzsment kérdéseit már korábban, röviden összegeztük, de a legnagyobb tartalékok e téren mutatkoznak. A forrásteremtési lehetőségek 11 Külön vizsgálatot érdemelne ez a terület, mert mi, e projekt keretében, csak felületes elemzéseket tudtunk végezni. 12 A vezetőtestületek (elnökség, kuratórium, ügyvezető elnök, stb.) megalakulása, megválasztása; szervezeti-, és működési szabályzatok létrehozása és alkalmazása; különböző vezetési aktusok (elnökségi ülések, küldöttgyűlések, kollektív vezetési testületek tevékenysége, stb.) rendszeres és szabályszerű működtetése.

bővítése, a saját bevételek maximalizálása és a működtethető, GAZDASÁGI HASZNOT HAJTANI KÉPES VAGYONELEMEK JOBB HATÁSFOKÚ KEZELÉSE LÉTÉRDEKE A CIVIL SZERVEZETEKNEK. Ugyanakkor az előzőekkel ellentétben, a teljes civil szférához hasonlóan egy sor olyan szervezet van, amelyek nem folytatnak kimutatható tevékenységet. Ezen szervezetek sokszor (már) csak papíron léteznek, így természetesen a vezetésük sem folyamatos. Nagyon figyelemreméltó az a jelenség, hogy a vezetést támogató szervezetek professzionistává válásával, a titkárságok, vezetői asszisztenciák fejlődésével az adminisztrációs terheket levéve a vezetés válláról, a szervezetek vezetési színvonala emelkedett! 30

7. A CIVIL SZERVEZETEKBEN ÖNKÉNTESEN DOLGOZÓ EMBEREK MOTIVÁCIÓS FAKTORAINAK A FELTÁRÁSA A vizsgálatot a védelemorientált civil, nonprofit szektorban önkéntesen (nem fizetett alkalmazottként) dolgozó emberek motivációjának a feltérképezésére is irányult. E vizsgálat alapját 54 fővel 13 folytatott személyes (telefonos, e-mail) interjúk képezték. A vizsgált személyek főbb vonalakban négy területről érkeztek: A védelmi, rendvédelmi szféra aktív, és nyugállományú tagjai közül. A politikacsinálók, vagy azok holdudvarából, a politikai rendszer hátországából. A tudományos, akadémiai szektor területéről. Vegytiszta 14 civilek közül. 13 Úgy gondolom ez a létszám nagyjából reprezentálja a szféra önkénteseinek motivációs faktorait. 14 A klasszikus civil mozgalom megtestesítői, akik belső meggyőződésből, teljesen önkéntes alapon tenni kívánnak a civil szféra sajátos eszközei segítségével az adott célért, jelen esetben az euró-atlanti integráció előmozdításáért!

Az önkéntesek (tagok, aktivisták) motivációs bázisa szoros összefüggésben van a személyek gyökereivel, egyfajta motivációs rétegeket figyelhetünk meg! Az alapot a klasszikus civil kurázsi adja, mely szerint a szektor önkéntesei (a szervezetek tagsága) egyszerűen csak tenni akar valamit az ügy érdekében, vagyis A szervezetek tagságának "eredete" 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Védelmi-, biztonságpolitikai szféra "Politikacsinálók" Akadémiai szféra Klasszikus civilek mezei állampolgárként élni kíván a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogával és bele akar szólni a társadalom életét döntően befolyásoló történésekbe! A motiváció magasabb rétegét képezi az a jelenség, amikor az adott személy nem civil (hivatásszerű, a munkájával összefüggő) életében is valamilyen szinten 32

kapcsolódik a védelmi-, biztonságpolitikai tevékenységhez és így válik a nonprofit szervezet tagjává. Tehát a munkáján túl is hozzá kíván járulni az adott kérdés előmozdításához, amely a motivációnak egy más minőségét képezi az előzőekhez képest! Különösen igaz, és magas szintű elhivatottságot mutat a már nyugállományú, de korábban a munkájával ehhez a területhez tartozó, önkéntesekre, akik még az aktív (munkával eltöltött) életük után is dolgoznak a korábbi szakterületük előmozdításáért!

8. JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA, A HATÉKONYABB CIVIL- KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN A védelmi szektorban az oly régen hangoztatott belső tartalékok mozgósítása elvnek lassan teljesen megszűnik a létjogosultsága, hiszen plusz, eddig kimerítetlen erőforrások már (vagy talán évek óta) nem igazán találhatóak a hadseregben. A modernizációnak azonban korunk követelményeinek megfelelően továbbra is forrásigénye van, úgy anyagi, mint szellemi területen. A rendelkezésre álló pénzbeli, materiális lehetőségek az ország gazdasági helyzetének a függvénye, s így ezzel tanulmányomban nem kívánok foglalkozni. Azonban a hazánkban meglévő, gyakran csak potenciális szellemi tőke, az egyelőre csak informálisnak (nem hivatalos, vagy eddig nem figyelembe vett) tekintett lehetőségek kihasználása területén még valóban komoly tartalékok vannak. Szükséges felhasználni olyan szervezetek, társulások aktív munkáját, részvételét a védelmi szektor előtt álló feladatok megoldásában, melyeket eddig jó 34

esetben semlegesnek, közömbösnek, rossz esetben ellenségesnek (nem feltétlenül alaptalanul) tekintettünk. A magyar társadalom fejlődése, elsősorban a kilencvenes évek eleje óta erre jó lehetőséget biztosít. A különböző, szinte gomba módra szaporodó civil, nonprofit szervezetek részvétele a hon védelme, annak modernizálása területén, új távlatokat nyithat meg a következő évtizedek munkájában. Kis túlzással, tekinthetnénk őket a rendszer második szemének, mellyel helyzetünket, problémáinkat, feladatainkat úgymond térben láthatnánk, az eddigi egysíkú látásmód helyett. Másrészt, őket megnyerve nem feltétlenül integrálva a kitűzött célok elérésére, hatalmas intellektuális tartalékhoz jutnánk. Ezekből a megfontolásokból láttam neki kutató, elemző munkámnak. KUTATÁSAINK ALAPJÁN A KÖVETKEZŐ EREDMÉNYEKRE JUTOTTUNK: A nevezett terület a 90-es évek eleje óta egyre nagyobb, ám nem igazán rendszerezett, körülírt szerephez jutott, jut a Magyar Honvédség életében, az azt meghatározó körülmények, szabályzók (gyakran korlátozások!) kialakításában,

működtetésében. A különböző célú civilszervezetek igénye a Magyar Honvédséggel történő együttműködésre, s időnként bizonyos fokú kontroll gyakorlására, jogos igény, megfelel a XX. század végi, XXI. század elejei modern tendenciáknak. A konfrontációs kapcsolattartás helyett a konszenzusos együttműködést kell a kapcsolattartás alapelvének elfogadni. Ehhez elengedhetetlen mindkét fél akaratlagos és időnként kompromisszumos elhatározása. Mindenképpen jobban tervezett, szervezett kapcsolatrendszer kialakítása a cél. Egyrészt így a hatékonyság érdekében jobban kihasználható a nonprofit szervezetekben rejlő szellemi-, anyagiés kapcsolati tőke a Honvédség, az euró-atlanti integráció érdekében, másrészt, a nonprofit szervezeteknek nyújtott információs bázisok, döntéselőkészítői szerep, valamint a végrehajtásra történő korlátlan (esetleg valamilyen rendezőelvek szerint korlátozott) rálátás érdekeltebbé teszi a megjelölt szervezeteket az együttműködésre, a 36