Aktualitások a mezőgazdaságban - a húsmarha szemszögéből Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete Regionális szakmai nap Hajmás 2017. október 17.
Mezőgazdasági termelés szerkezete 2016-ban Sertés; 8,7% Egyéb élő állat, állati termék; 2,1% Juh és kecske; 0,8% Tojás; 2,2% Baromfi; 10,4% Mezőgazdasági szolgáltatás; Másodlagos 4,9% tevékenység; 2,0% Gabonafélék; 26,6% Tej; 5,5% Olajos növények; 12,4% Szarvasmarha; 3,3% Egyéb növényi termék; 3,5% Szőlő, bor; 2,5% Friss zöldségek; Friss 7,2% gyümölcsök; Burgonya; 3,4% 1,0% Forrás: KSH, AKI Mezőgazdasági Számlarendszer második előzetes Fehérje növények; 0,3% Takarmánynövénye k; 2,5% Cukorrépa; 0,5% 2
Az állattenyésztés kibocsátásának szerkezete 2016-ban Juh és kecske; 2,3 Tojás; 6,6 Egyéb; 6,5 Szarvasmarha; 10,0 Tej; 16,8 Baromfi; 31,4 Sertés; 26,4 Forrás: AKI, KSH Mezőgazdasági Számlarendszer második előzetes 3
A szarvasmarha ágazat jelenlegi helyzete 4
A szarvasmarha ágazat piaci helyzete az EU-ban I. Az EU teljes szarvasmarha állománya 2017 júniusában 72.530.000 darab volt. Az élőállatok száma az EU-ban 2017/2016 időszakot tekintve -0,4%-kal csökkent (NL, RO, IT, DE és DK tagállamokban). Magyarországon 2017-ben a 2016 évinél 3%-kal több, összesen 864 000 szarvasmarha volt. 2017 szeptemberében a marhahús 383,10 Euro/100 kg-os referencia átlagára +6 %-kal volt magasabb a tavalyinál. Az össztermelés enyhén (-0,2 %-kal) csökkent a 2017/2016-os azonos időszak adatainál. A vágottest ár éves alapon átlagosan 4,5%-kal nőtt, de nagy különbség volt az országonkénti árakban. Magyarországon alig nőtt az ár. Forrás: KSH 5
A szarvasmarha ágazat piaci helyzete az EU-ban II. Az EU 2017-es marhahús termelése 7,9 millió tonna (+0,1%) körül várható és ez közel 100% önellátási szintet jelent. 2017 első felében az EU a legnagyobb mennyiségben Hongkongba, Törökországba, Israelbe és Libanonba exportált marhahúst. Ugyanebben az időszakban Brazíliából Uruguayból, Argentínából és az USAból származott az EU legtöbb marhahús importja. Ugyanakkor Brazíliából a húsbotrány következtében tavaly óta 1/3-val csökkent az EU-ba irányuló export. A világpiacon jelenleg az EU marhahúsárai a legmagasabbak 383,10 Euro/100 kg - utána Uruguay (URY) 329,23 Euro/100 kg, Ausztrália 326,23 Euro/100 kg, Új-Zéland 315,92 Euro/100 kg és az USA 303,64 Euro/100 kg. Az argentin és a brazil árak jóval 300 Euro/100 kg alatt vannak. Az EU-15 régi tagállamában az egy főre jutó átlag marhahús fogyasztás 12,7 kg volt, míg az EU-13 új tagállamában ez 3,6 kg/fő húsfogyasztást jelentett. 2017-re és az előrejelzések szerint 2018-ra is az új tagállamokban enyhe 3,8 kg/fő-re vonatkozó marhahús fogyasztás növekedés várható. 6
Az EU vágómarha termelésének megoszlása értékben, 2016-ban (%) Lengyelország; 4,3% Hollandia; 5,2% Magyarország; 0,4% Ausztria; 2,7% Belgium; 3,3% Egyéb; 10,4% TOP 5: 66,3% Franciaország; 23,1% Írország; 7,4% Egyesült Királyság; 13,1% Spanyolország; 8,3% Olaszország; 9,8% Németország; 12,0% Forrás: EUROSTAT Mezőgazdasági Számlarendszer 7
Az EU szarvasmarha állományának megoszlása 2016-ban (%) Hollandia; 4,8% Magyarország; 0,9% Románia; 2,3% Belgium; 2,8% Egyéb; 14,6% Franciaország; 21,3% TOP 5: 60,9% Lengyelország; 6,7% Spanyolország; 7,0% Olaszország; 7,1% Írország; 7,4% Egyesült Királyság; 11,0% Németország; 14,0% Forrás: EUROSTAT 8
Az EU tagországok élő szarvasmarha kivitelének (EU-n belüli és kívüli) megoszlása 2016-ban Belgium; 2,7% Ausztria; 2,9% Horvátország; 3,6% Románia; 4,5% Egyéb; 15,7% TOP 5: 65,4% Franciaország; 38,7% Magyarország; 5,2% Csehország; 5,5% Spanyolország; 6,1% Hollandia; 6,4% Németország; 8,8% Forrás: EUROSTAT 9
Az EU tagországok marhahús kivitelének (EU-n belüli és kívüli) megoszlása 2016-ban Ausztria; 3,7% Egyesült Királyság; 4,1% Spanyolország; 5,7% Olaszország; 4,9% Belgium; 6,3% Magyarország; 0,3% Egyéb; 5,6% TOP 5: 69,5% Hollandia; 22,5% Írország; 16,7% Franciaország; 8,2% Lengyelország; 10,6% Németország; 11,5% Forrás: EUROSTAT 10
A szarvasmarha ágazat helye a magyar mezőgazdaságban A vágómarha kibocsátás 2016-ban 86,7 milliárd forint volt, a mezőgazdaság kibocsátásának 3,3 az állattenyésztés kibocsátásának 10 százaléka. A kibocsátás folyó áras értéke egy év alatt 0,9%- kal növekedett, mivel a volumen 7,0%-os növekedése meghaladta az árak 5,7%-os csökkenését 11
A szarvasmarha állomány alakulása hazánkban (ezer db) 900,0 800,0 700,0 600,0 500,0 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0 760 782 802 821 852 864 723 708 702 705 701 700 682 697 345 334 322 322 324 312 309 329 339 345 359 368 383 393 42 49 53 56 61 64 69 77 84 96 104 117 138 148 Szarvasmarha Tehén Húshasznú tehén Forrás: KSH 12
A hazai vágóhidak szarvasmarha vágásának alakulása (ezer tonna) 80 70 72,2 60 50 62,4 64,6 66,3 61,9 58,2 53,3 51,1 48,4 44,5 45,3 51,1 54,9 40 30 20 10 0 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. Forrás: AKI 13
A hazai vágóhidak szarvasmarha vágásának megoszlása 2016-ban üsző; 6,9% fiatal marha ; 1,5% borjú; 0,7% bika; 21,2% tehén; 69,5% Forrás: AKI 14
Szarvasmarha vágások a hazai vágóhidakon 2016-ban Megnevezés 2016. Különbség élősúlyban Darab Élősúly Vágósúly az előző év azonos időszakához viszonyítva tonna % Szarvasmarha összesen 108 340 54 913 28 067 3 832 108 ebből: borjú 2 454 374 193-50 88 fiatal marha 3 275 807 425-11 99 bika 24 328 11 654 6 140 254 102 üsző 8 273 3 806 2 006 294 108 tehén 69 782 38 181 19 258 3 258 109 Forrás: AKI 15
Szarvasmarha vágások a hazai vágóhidakon 2017. január-augusztusban Megnevezés 2017. január-augusztus Darab Élősúly Vágósúly Különbség élősúlyban az előző év azonos időszakához viszonyítva tonna % Szarvasmarha összesen 66 563 33 892 17 347-1 796 95 ebből: borjú 1 025 162 85-33 83 fiatal marha 1 975 505 254-37 93 bika 14 371 6 835 3 608-849 89 üsző 5 557 2 576 1 368 124 105 tehén 43 518 23 769 12 011-986 96 Forrás: AKI 16
A fiatal bika és a vágótehén termelői ára hasított melegsúlyban (Ft/kg) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Vágótehén 2017 Vágótehén 2016 Fiatal bika 2017 Fiatal bika 2016 Forrás: AKI PÁIR 17
70 Az élő marha külkereskedelem alakulása (ezer tonna) 65 60 56 50 40 30 20 10 31 27 22 19 20 20 17 14 11 5 5 7 38 33 25 26 12 7 16 39 3233 46 28 18 49 43 37 37 33 29 21 20 17 13 14 12 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Export Import Egyenleg Forrás: KSH 18
Az élő marha külkereskedelem alakulása (millió euró) 250 200 150 100 50 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Export Import Egyenleg Forrás: KSH 19
A marhahús külkereskedelem alakulása (ezer tonna) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0-2 18 17 17 17 17 17 16 13 12 13 12 13 12 10 11 11 11 12 10 10 10 10 9 8 6,7 6,0 4,8 4,7 4,8 4,2 1,7 1,8 1,6 1,0 1,2 14 13 1,8 2004 2005 2006-0,5 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Export Import Egyenleg Forrás: KSH 20
A marhahús külkereskedelem alakulása (millió euró) 60 50 40 30 20 10 0-10 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016-20 Export Import Egyenleg Forrás: KSH 21
Az élő szarvasmarha kivitel legfontosabb célországai Megnevezés 2015 2016 2016. I-VI. 2017. I-VI. 2017-2016 Millió euró Törökország* (kéknyelv betegség miatti korlátozás feloldása) 42,1 78,3* 35,1 30,2-4,9 Ausztria 17,3 16,7 9,5 8,7-0,8 Oroszország 21,5 18,7 7,5 5,3-2,2 Horvátország 5,7 4,9 2,3 3,3 1 Üzbegisztán 3,7 1,9 1,8 3,1 1,3 Németország 1,5 0,7 0,5 1,2 0,7 Románia 2,1 2,7 1,3 1,4 0,1 Szlovákia 1,7 1,7 1,5 1,3-0,2 Egyéb országok 31,8 23,5 9 7,2-1,8 Összes kivitel 127,5 149,3 68,5 61,7-6,8 Forrás: KSH 22
160 000 000 Az élő szarvasmarha kivitelének értéke (euróban) 2015 2016 2016. I. félév 2017. I.félév 140 000 000 120 000 000 100 000 000 80 000 000 60 000 000 40 000 000 20 000 000 0 Forrás: KSH
Az élő szarvasmarha kivitel legfontosabb célországainak részesedése a magyar exportból 2017. I. félévében Németország 2% Szlovénia 2% Lengyelország Románia 2% Üzbegisztán 5% 1% Hollandia 1% Horvátország 5% Oroszország 9% Egyéb országok 10% Törökország 49% Ausztria 14% Forrás: KSH
Éves munkaerőegységre jutó nettó hozzáadott érték 2013-2015 (euró/éme) 30 25 20 15 10 5 0 25,8 19,8 18,6 19,7 15,3 15,4 13,3 10,3 9,4 Forrás: Tesztüzemi Rendszer 25
A támogatási rendszer alakulása 2015-2020 26
Az agrár és vidékfejlesztési támogatások jelenlegi rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér (8,9 milliárd euró) közvetlen támogatások (uniós forrás) (FM) piaci intézkedések (uniós forrás) (FM) Közös Agrárpolitika II. pillér (4,1 milliárd euró) vidékfejlesztés (uniós és nemzeti forrás) (Miniszterelnökség) + Nemzeti támogatási jogcímek (nemzeti forrás) (FM, NGM) 27
Területalapú támogatás (2017. évi kérelmek) Összes alaptámogatást (SAPS) igénylő: 172 159 termelő Igényelt alaptámogatás (SAPS) jogosult területe: 4,9 millió ha Alaptámogatás (SAPS) keretösszege: ~ 224 milliárd forint Egyes jogcímek várható* értéke Jogcím megnevezése euró forint, (tervezési árfolyam: 310,67 Ft/EUR) Alaptámogatás (SAPS) 145,7 45 871 Zöldítés 81,2 25 204 Alaptámogatás+zöldítés 226,9 70 475 Fiatal gazdák támogatása 67,9 21 094 * A kérelmezett adatok alapján készült modellszámítás során becsült érték. A Kincstár ellenőrzése alapján az összegek változhatnak. 28
Termeléshez kötött támogatások várható értékei* (2017. évi kérelmek tükrében) Megnevezés Várható fajlagos támogatás forint, 310,67 Ft/EUR Keret Millió forint Anyajuh 7 480 6 821,4 Anyatehén 45 513 10 852,3 Hízottbika 18 224 1 395,2 Tejhasznú tehén 102 612 21 394,6 Szemes fehérjetakarmány 51 435 4 172,6 Szálas fehérjetakarmány 23 428 4 172,6 * A kérelmezett adatok alapján készült modellszámítás során becsült érték. A Kincstár ellenőrzése alapján az összegek változhatnak. 29
2016. évi kérelmezések eredménye termeléshez kötött támogatások Megnevezés Anyatehén Tejhasznútehén Hízottbika Kérelemszám, db 9 733 3 069 6 121 Jóváhagyott kérelmek, db 7 001 2 781 5 958 Jóváhagyottak aránya, % 72% 91% 97% Kérelmezett egyedek száma összesen, db Jóváhagyott egyedek száma összesen, db 230 819 207 916 82 223 88 442 201 046 44 137 Jóváhagyottak aránya, % 38% 97% 54%
2017. évi kérelemszámok Jogcím megnevezése Kérelmek száma, db* Kérelmezett állatok száma, egyed* Anyatehén 9 568 238 442 Hízottbika 5 661 76 561 Tejhasznú tehén 3 243 208500 *Egységes kérelem beadás alapján, visszavonások nélkül
2017. évi kifizetések Közvetlen támogatások Megnevezés Előleg várható maximális összege (65%) (Ft) SAPS** 29 816 Zöldítés** 16 383 SAPS+Zöldítés 46 199 Fiatal gazda** 13 711 Termeléshez kötött támogatások Anyajuhtartás támogatása** 4 862 Hízottbika-tartás támogatása** 11 845 Tejhasznú tehéntartás támogatása** 66 698 Anyatehéntartás támogatása 29 584 Szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása 33 433 Szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása 15 228 *: Az igényelt területek, illetve állatállomány alapján kalkulálva. Az ellenőrzések során szükségszerűen kieső igénylések miatt a végkifizetés a jelzett összegeket kismértékben meg fogja haladni. **: A jelölt jogcímeken várható előlegfizetés, a többi jogcímen részfizetés lehetséges az ellenőrzésektől függően. 32
Nemzeti támogatások 33
2016. évi kérelmezések eredménye Megnevezés átmeneti nemzeti támogatások hízottbikatartás támogatása ** anyatehéntar tejtámogatás ** tás támogatása, Extenzifikációs szarvasmarha támogatás** Kérelemszám, db 0* 0* 7 883 0* Jóváhagyott kérelmek, db 7 013 4 489 0 1 875 Kérelmezett egyedek száma összesen, db 0* 0* 224 649 0* Jóváhagyott egyedek száma összesen, db 94 979 1 848 089 844 117 000 77 172 * termeléstől elválasztott ÁNT támogatások esetében nincs kérelem ** végfizetés nem történt, a kérelemszámok a részfizetésben részesültek alapján kerültek megadásra 34
Átmeneti nemzeti támogatások tervezett keretei és fajlagos összegei - 2017 ÁNT jogcím Maximális fajlagos támogatás /egyed, /kg Tényleges fajlagos támogatás Ft/egyed Ft/kg Tényleges boríték millió Ft Húsmarha - term. elválasztott 126,91 30 000 2 938,9 Anyatehén - term. kötött 77,18 23 979 2 805,5 Szarvasmarha extenzifikációs támogatás - term. elválasztott 117,42 30 000 2 307,1 Tejtámogatás - term. elválasztott 0,0189 5,87 10 941,5
2017. évi kifizetések - ÁNT Hízottbika (term. elválasztott) Fajlagos összege (Ft) 30 000 Előleg fajlagos összege (Ft) várhatóan egy összegben Előlegboríték összege (Ft) 2 938 902 000 (teljes keret) Anyatehén (term. kötött) 23 979-0 Szarvasmarha extenzifikációs támogatás (term. elválasztott) Tejtámogatás (term. elválasztott) 30 000 5,87 várhatóan egy összegben várhatóan egy összegben 2 307 096 000 (teljes keret) 10 941 471 197 (teljes keret) 36
Típushibák a kérelmezéseknél 1. Anyatehén Nem a jogszabályban meghatározott fajtájú egyed jelent meg a kérelemben. A termékenyítések adatbázis felé történő bejelentése sok esetben elmarad. Az állatok füléből idővel mindkét füljelző kiesik, mert azt időben nem pótolják (egy füljelző sincs az állatban így az nem beazonosítható). Az átmeneti nemzeti támogatáshoz kapcsolódó tejértékesítési jelentéseket az állattartók hiányosan, illetve egyáltalán nem küldték be. A birtokon tartási időszak alatt kieső állatokat nem pótolják megfelelő állattal. 37
Típushibák a kérelmezéseknél 2. Hízott bika Az állat tenyészetből való kikerülésének bejelentése az ENAR felé nem történik meg. A kikerülést követő vágás / export ENAR-ba történő bejelentése nem történik meg (vágóhíd / kereskedő hibájából) és ezért az állat nem lesz jogosult a támogatásra. Több esetben előfordult, hogy a kérelmezett állat még a tenyészetben volt a kérelmet benyújtó gazdálkodók nem megfelelően tájékozódtak a támogatási feltételekről, azaz nincsenek tisztában azzal, hogy a hízottbika kérelmet az előző év április 1-je és a benyújtás éve március. 31. között levágott / exportált állatokra lehet igénybe venni. 38
Vidékfejlesztési Program Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának ex situ vagy in vitro megőrzése, genetikai beszűkülést megelőző tanácsadói tevékenységek támogatása (Keretösszeg: 3,83 Mrd Ft, Támogatási kérelmek benyújtása: 2017. június 01. - július 03. és 2018. május 31. - július 02.); A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése (keretösszeg: 14 Mrd Ft, a felhívás lezárult); Mezőgazdasági termékek értéknövelése (felfüggesztve; 1.415 beérkezett kérelem 167,37 Mrd Ft meghirdetett keretösszegre). Trágyatároló építése (felfüggesztve, eddig 283 pályázat került támogatásra 6,153 Mrd Ft értékben). Állattartó telepek korszerűsítése (felfüggesztve) Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése: 1.359 beérkezett kérelem 19,86 Mrd Ft meghirdetett keretösszegre; 552 pályázatot bíráltak el pozitívan, 29,6 milliárd forintra növelték a keretösszeget 39
Tenyésztésszervezési támogatás A 2016. évi keret: 960 millió forint volt, amelyet a keretátcsoportosítással további 200 millió forinttal egészítettünk ki A törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat és tenyészérték becslés célterületekre 2017-ben 1.3 milliárd Ft áll rendelkezésre (2010-ben 750 millió Ft) 40
Az agrártámogatások aránya az adózás előtti eredményből az állattenyésztésben 2011-2015 (%) Vegyes gazdaságok Tejelő tehenészetek Juhtartók 106,7 127,9 129,3 Húsmarhatartók Sertéstartók 168,4 395,4 Baromfitartók 71,2 Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 41
Egyéb intézkedések 42
Alapvető élelmiszerek ÁFA- csökkentése 2014: élő- és félsertés 2015: élő és vágott szarvasmarha, juh, kecske 2016: sertés tőkehúsok 2017: baromfi, tojás, friss tej 2018: hal, sertés belsőség 43
Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Akár 3 éves futamidő, maximális hitelösszeg 50 millió Ft, a hitelösszeg 500 ezer Ft-tól 100 ezer Ft-os lépésközzel meghatározható, a lezárt üzleti évvel nem rendelkező fiatal mezőgazdasági termelők számára adható hitelösszeg pedig 15 millió Ft. A tárgyi biztosíték nélkül felvehető hitel összege 25 millió Ft. A hitelhez általános esetben az FM évi 4 százalékpontos kamattámogatást és 50%-os kezesi díj támogatást nyújt. A ténylegesen fizetendő kamat mértéke jelenleg: 0,15 %/év. 2011 óta összesen mintegy 6.700 vállalkozás részesült, több mint 55,5 milliárd forint összegű kedvezményes hitelben, ebből az egyéni gazdaságok hitelei 39 Mrd Ft-ot (70%-os részarány) tettek ki. 44
Mire jutottunk eddig? Az EU tagországai közül 2010-16 között Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha állomány, ezen belül pedig a tehénállomány is. A tejhasznú tehénállomány - a két éven át tartó nemzetközi tejpiaci válság ellenére - 2010 és 2016 között 8 százalékkal nőtt. A húshasznú tehénállomány hat év alatt a kétszeresére bővült (+98,7 százalék). 45
A KAP jövőjével kapcsolatos előzetes magyar álláspont fő elemei Alapvető, hogy az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapják. A rendszer gyökeres átalakítását nem tartjuk szükségesnek. Célunk megőrizni a 2014-2020-as Többéves Pénzügyi Keretben (MFF) az EMGA-n és az EMVA-n keresztül érkező összegeket, valamint a KAP költségvetésben képviselt részarányunkat. Bármely új cél KAP-ba történő beemelése csak a megfelelő források hozzárendelésével lehetséges. Szükséges fenntartani az erős kétpilléres KAP-ot. Az I. pilléren belül fenn kell tartani a termeléshez kötött támogatásokat. Ellenezzük az agrárpolitikák bármilyen mértékű renacionalizációját. Maradjon meg a két pillér közötti átcsoportosítás lehetősége. A szövetségesek keresése, valamint az érdekek egyeztetése elkezdődött (pl. a V4 kibővített formájában, valamint a balti tagállamok). 46
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 47