5. óra: Részletmérés folytatása (II) 5. óra: Részletmérés folytatása (II) Az órán a mérőállomások által rögzített adatokat a GeoEasy szoftverrel a műszerből kiolvassuk, és tároljuk. Az állományokból koordináták kiszámítására később kerül sor. A mérőállomások használatához az alábbi segítséget adjuk: Wild TC 1010 (műszerismertető) Billentyűzet A billentyűzet több színű blokkra van osztva, a billentyűk funkciója szerint. A zöld billentyűk a menürendszerben való közlekedésre, a menüpozíciók bevitelére és a javasolt értékek kiválasztására szolgálnak. A sárga billentyűkkel lehet bevinni numerikus és alfanumerikus karaktereket: - a CE a hibás bevitel javítására, - az ENTR a bevitt adat átvételére, - az αnum pedig az alfanumerikus karakterek bevitelére szolgál. 5-1
Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz A narancsszínű billentyűk az alapfunkciókat aktivizálják, ezek gyakran használt billentyűk: - a PROG a program könyvtár behívására szolgál (itt találhatók a műszerbe beépített illetve telepített felhasználói programok), - a MNU a főmenü behívására, - az ESC megnyomása az aktuális funkcióból a mérési üzemmódba történő visszaugrást működteti. A fehér billentyűkkel aktiválhatók a közvetlenül elérhető funkciók: ezek a fontosabb, gyakran használt műveletek és mérési beállítások. A fehér billentyűk a következők: - ON/OFF: a műszer be- és kikapcsolását végzi, - STOP: a már megindított távolságmérési műveletet szakítja meg, - REP: a távmérő tracking (kitűzés) műveletének behívása, illetve az előző mérési vagy regisztrálási művelet megismétlése, változatlan pontszámmal, - NR: pontszámozási formák beállítása (ld. később), - REC: a mérési eredmények regisztrálása a REC modul előre kijelölt fájljába, - DSP: a kijelző formátumok szerkesztése és kiválasztása (ld. később!), - CODE: a méréshez tartozó információk kódolt (számszerűsített) bevitele (ld. később), - DIST: távolságmérési funkciók választása és megindítása, - ALL: a távolságmérés, és a mért és/számított adatok egyidejű regisztrálása. A műszer menürendszerében való mozgás lehetséges - a menüpontok előtt megjelenő ékek - azaz ék alakú jelek segítségével, annak a választani kívánt menüpont elé mozgatásával, a billentyűkkel érjük el, és a CONT billentyűvel megerősítjük, vagy - a MNU lenyomása után beírjuk a kívánt menüpont számát. Ez módszer gyorsabb, de ismernünk kell a műszer menüjének struktúráját (pl. a MNU 163 beírásával jutunk a prizma összeadó állandójának beállítására szolgáló funkcióhoz). A CONT és az ENT billentyűk funkciója gyakran összetéveszthető. A CONT a menüpontok kiválasztására, és a beállítások nyugtázására szolgál. Az ENT billentyűt a bevitt adatok, vagy a műszer által felajánlott értékek elfogadására használjuk. A kijelző és a méréseket megelőző beállítások A műszer kijelzője egy négysoros LCD kijelző. Ennek legfelső sora mindig a menü fastruktúrájában elfoglalt helyünkről tájékoztat; mérés üzemmódban, az első sorban mindég a pontszámot, a másik három sorban az aktuális mérési eredményeket, műveletek behívásakor a menüpontokat és sorszámaikat mutatja. A kijelzett mérési eredmények a mérés típusának és az egyéni szokásoknak megfelelően állíthatók be. Ezeket, és egyéb paramétereket - rögzítési formátum, összeadó állandó, meteorológiai javítás, mértékegységek - ajánlatos minden mérés előtt ellenőrizni és beállítani. A műszer a felhasználók számára kilenc, tetszőlegesen szerkeszthető kijelzési formátum beállítását teszi lehetővé, ezek közül mindig az első az aktív. A szerkesztést a DSP billentyű funkció teszi lehetővé: lehet új formátumokat definiálni, a formátumokat sorba rendezni és aktualizálni. Az új formátum definiálásához a DEFINE menüpontot kell választani, majd az ékkel a kívánt sort kiválasztani. Ezután lehet a kijelző tartalmát megszerkeszteni: - az első sorban mindig a pont száma található, ez nem módosítható, 5-2
5. óra: Részletmérés folytatása (II) - a többi három- sor tartalmát úgy változtathatjuk, hogy az éket az adott sor elé állítjuk, majd a felkínált adatok listájából a kívántat, a, vagy billentyűkkel kiválasztjuk, és ENT-tel elfogadjuk. A végén a műveletet a CONT-tal kell megerősíteni. - A legutojára definiált formátumot hozzá kell rendelni a formátumok sorrendjéhez. Ehhez az ORDER menüpontot kell választani, majd a sorrend szerint NEXT 1-től NEXT 9-ig elnevezett helyek valamelyikéhez a hozzárendeljük a kívánt formátumot, amelyek a billentyűkkel rendezhetők sorrendbe - Az aktuális kijelző beállítása a NEXT menüponttal történhet. Ez a menüpont az előbbiekben rendezett sorrend következő formátumára kapcsolja a kijelzőt. Ilyenkor addig kell lapozgatni, amíg a kívánt formátum megjelenik. (Ügyeljünk arra, hogy üres sor ne szerepeljen a sorrendben, így a kijelző formátum aktivizálásánál a fölösleges átlapozgatás elkerülhető.) Ki- majd bekapcsolás után a műszer mindig a sorrend első helyén szereplő kijelző formátummal jelentkezik be. A mértékegységek beállítása A távolság mértékegységét a MNU 451-ben végezhetjük, az általánosan használt beállítás a méter, három tizedes jegyre kiírva. A körleolvasás mértékegységének a beállítását a MNU 452-ben lehet elvégezni, itt a DDD.MMSS ( vagyis,, ) a szokásos beállítás, azaz a fok megadása után az első két tizedes a perc, a második két tizedes a másodperc. Pl. 3 2 6 = 3.0206 A műszer összeadó állandójának bevitele a MNU 163-ban végezhető, mm egységben. A meteorológiai adatokat (hőmérséklet, légnyomás) a MNU 162-ben, mértékegységüket a MNU 453-ban (C, illetve Hgmm használandó) kell beállítani. A műszer a mérési eredményeket a REC modulba rögzíti, amely a műszer adattároló egysége. A regisztrálához a REC modult inicializálni kell, a GIF 10 interfész egység segítségével. Két fájl-típust használt a rendszer, egy DATA és egy CORD nevűt, az első a mért adatokat, a másik a feltöltött koordinátajegyzéket tárolja. Az adattárolás 13 fájlba történhet, melyeknek a méretét az inicializáláskor lehet megadni. Alaphelyzetet egy adatés egy koordináta fájl jelenti.(cord fájl mindig létrejön az inicializáláskor, ebből a típusból csak egyetlen lehetséges, a DATA-ból 13 db. Ez utóbbiak sorszámot kapnak, amelyek azonosítóként szolgálnak.) A rögzítési forma egyénileg alakítható ki, hasonlóan a kijelző beállításához. A rögzítési formátum definiálása a MNU 32-vel történik: kilenc egyenként nyolc mezőből álló rekord-formátumot lehet szerkeszteni (REC1-től REC9-ig), melyek közül a választás a számbillentyűkkel történik, a tartalom beállítása hasonló a kijelző formátum beállításához. A választott rögzítési rekord első mezőjében itt is mindig a pont száma szerepel (ez nem módosítható), a többi nyolc mező tartalmát szabadon definiálhatjuk. A mérés a Wild TC 1010 műszerrel Háromféle mérési- és egy kitűzési technológiát mutatunk be: - ismert álláspontról végzett részletmérés irány- és távolság adatok rögzítésével, - ismert álláspontról végzett részletmérés, tájékozó program segítségével, - szabadálláspont meghatározással kezdődő részletmérést, és - kitűzést, koordináták alapján. 5-3
Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz Ismert álláspontról végzett részletmérés, irány-és távolság adatok rögzítésével A műszerrel felállunk az ismert állásponton, az előzőkben ismertetett alapadatokat a műszeren beállítjuk. Beírjuk a MNU Set almenüibe a műszermagasságot, és a leggyakrabban használandó prizmamagasságot. Ha a mérés után a kódformátumában rögzített mérési eredményeket a Geoeasy programmal akarjuk feldolgozni, akkor az előbb leírtak helyett, az alábbi beállításokat és azok rögzítését kell elvégezni: Az állásponton a műszer felállítása után, a mérés megkezdése előtt (minden állásponton!) a CODE billentyűzettel be kell állítani az alábbi, ún. fejléci adatokat: - Info 1: 2 - Info 2: az álláspont pontszáma - Info 3: műszermagasság (3D mérés esetén)[m.dm cm mm] - Info 4: jelmagasság [m.dm cm mm] ha van állandó jelmagasság, nem kötelező adat, és a REC billentyűvel regisztráljuk az adatokat. A MNU menü Rec almenüjében beírjuk annak a fájlnak a számát, amelybe az adatokat rögzíteni akarjuk. Definiálni kell - a rögzítési formátumot a MENU 32-vel, majd a MENU 31-gyel ezt a formátumot aktívvá kell tenni és a - kijelzőn megjelenő adatokat a DSP billentyűvel, majd a CONT-tal azt el kell fogadtatni. Az NR billentyű használatával (az NR billentyű megnyomása után megjelenő almenü 1-es pontjával - individual, azaz egyedi pontszámozásként) az első tájékozó pont pontszámát. Rendre megirányozzuk a tájékozó pont pontjelét. Ha nincs prizma kitéve, akkor RECel rögzítjük a körleolvasási adatokat, ha van, akkor távolságot is mérhetünk, és az ALL - al rögzítjük a mért adatokat. Beállítjuk a részletpontok induló pontszámát és lépésközét az NR billentyű 2-es almenüjében (running, vagyis futópontszámozás), majd elkezdjük a részletmérést a manuálé alapján. A felvezető irányításával a prizmás sorra ráhelyezi a felmérendő pontokra a prizmát. Ügyelni kell a műszerben a prizmamagasság helyes értékére! A pontra helyezése után a prizmát meg kell irányozni, majd az ALL billentyűvel a mérést és a regisztrálást elvégezni. Ha a pont olyan jellegű, hogy a prizmát nem lehet pontosan ráhelyezni (pl. fa, épületsarok stb.), akkor külpontos méréssel kell meghatározni, vagyis a prizmát a pont mellé kell helyezni, és a műszeren először a DIST billentyűvel elvégezni a távmérést, majd a szálkereszttel a pont valós helyét (pl. a fának a közepét) kell megirányozni és ezután a REC - billentyűvel rögzíteni a mérési eredményeket. Ekkor a műszer a távolságmérés eredményét a távcső végső helyzetének megfelelő szögértékekkel tárolja el. Ezzel párhuzamosan a felvezető a manuálén szintén rögzíti a mért pontok helyét és jellegét azok számával együtt, továbbá ezeket időről időre (5-10 pontonként) egyezteti a műszeressel. 5-4
5. óra: Részletmérés folytatása (II) Ismert álláspontról végzendő, a tájékozó programmal végzendő részletmérés Definiálni kell a rögzítési formátumot (a MENU 32-vel), majd a MENU 31-gyel ezt a formátumot aktívvá tesszük, valamint meg kell határoznunk a kijelzőn megjelenő adatokat a DSP billentyűvel, majd a CONT-tal azt is el kell fogadtatni Ebben a mérési programban az álláspontok és tájékozó pontok koordinátáit a műszer REC moduljába be kell vinni. Koordináta-bevitel a REC modulba Kiválasztjuk a PROG menüpont almenüi közül a COORD.INPUT-t. A koordináták bevitele a kezelőpultról: A beviteli sorrend ebben a következő: pontszám, E (Y), N (X), és H (M), az adatsor letárolása a REC-el történik, az inicializáláskor automatikusan generált CORD (14) fájlba. Az álláspont koordinátáinak kiválasztása és a programba vitele A PROG alprogramjai közül kiválasztjuk a SET STATION-t, és a pontszám, a műszermagasság (hi), és reflektormagasság (hr) beírása után a REP billentyűvel megkeressük a modulban előzőleg letárolt koordináták közül az aktuálisat. Manuálisan is történhet az álláspont koordináták bevitele, ha a Modul-ról a Keyboard funkcióra állunk át. Az adatbeviteli sorrend: pontszám, E (Y), N (X), és H (M), az adatsor letárolása a REC-el történik, az inicializáláskor automatikusan generált CORD (14) fájlba. Tájékozás Kiválasztjuk a PROG menüpont almenüi közül az ORIENTATION funkció sort. Ezt követően bizonyos konfigurálást kell elvégezni, ennek indítása a DSP billentyű gyors működtetésével lehet: CONFIGUTATION Standard: YES megadással Face- távcsőállás beállítása: 1 vagy 2 REC-maszk megadása: a kiválasztott maszk száma DSP-maszk megadása: a kiválasztott maszk száma REP-Find:YES megadása, ha a bevitt koordináta-jegyzékben automatikus koordinátakeresést kérünk Qulity: 5, 10 vagy 20 választása, a tájékozó mérés pontosságára (az adat mgon-ban értendő, 1 mgon = 3"). CONT billentyűzettel megjelennek az álláspont E 0, N 0, és H 0 koordinátái, és a hi műszermagasság ellenőrzés céljából. Ismételt CONT-tal a 14-es fájlból kikereshető lesz a beírt pontszám és hr alapján a tájékozópont koordinátája, majd a CONT-al nyugtázzuk az adatot, és egyben elkezdhetjük az irányzást és az adatok rögzítését a REC működtetéssel. 5-5
Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz Ha a koordinátákat nem vittük be korábban a modulba, akkor lehet a kezelőpultról most bevinni a megjelenő menüpont Modul/Keyb. átváltásával. A koordináták beadását CONT és REC műveletekkel fejezzük be, és utána elkezdhetjük az irányzást és az adatok rögzítését a CONT és REC működtetéssel. Ha két távcsőállásban akarunk mérni, akkor ezt közvetlenül az első távcsőállás után kell elvégezni!- erre a program is figyelmeztet. A tájékozási szög azonnal kiszámításra kerül (Ori), (s ha legalább két tájékozó-irányt mértünk, akkor azok eltérése is kijelzésre kerül (sori)). Választhatjuk további irányok mérését New Point (1)-al, további információ kérését a More Info (2)- vel, és a mért pont megerősítést az activ státusz választásával, vagy a tájékozási szög memóriában történő elhelyezését a Set Orient (3)-al. A mérési program a Program End kijelzéssel zárul, és kezdődhet a részletmérés. Az ismert pont számainak egyenkénti bevitele a NR billentyű megnyomása után megjelenő almenü 1-es pontjával (individual, vagyis egyéni pontszámozás) lehetséges. Az automatikus pontszámozás, a 2-es almenüvel (running, vagyis futópontszámozás) állítható be: először az induló pontszámot, majd a lépésközt kell megadni. Ha a mérés után a műszer kódformátumában rögzített mérési eredményeiket GeoEasy programmal akarjuk feldolgozni, akkor a CODE-adatok bebillentyűzésekor a korábban leírtakat kell figyelembe venni minden állásponton. A részletmérés az ismert felmérési szabályokkal zajlik. A mérés befejezésével az adatokat a műszerből kiolvasuk a GeoEasy programmal, a GIF 10 interfész segítségével. Az interfészbe behelyezzük a REC - modult, bekapcsoljuk, beállítjuk a SENT (küld) menüpontot és azt a fálj-számot, amelybe az adatokat rögzítettük. A Geoeasy szoftvert elindítva a Comeasy/Tárolt beállítások/letöltés menüpontok segítségével az adatokat további feldolgozáshoz a feldolgozó szoftverbe betöltöttük. Szabadálláspont meghatározással kezdődő mérés A mérést a mérőállomás szabadálláspont meghatározó programjával kell végezni. A feladathoz - csak irányok mérése esetén legalább három, - szög- és távolság mérése esetén legalább két pont szükséges. A ponthely meghatározásnál koordináták középhibái is a beadandó munkarészek közé tartozhatnak, és ezek csak fölös mérések esetén számíthatók. A műszer programja fölös mérések esetén nemcsak az álláspont kiegyenlített koordinátáit, hanem a középhibákat is megadja, az eredményeket minősíti: egy előre felkínált és választott referenciaértékkel összehasonlítja. A számításba maximum 10 pontot lehet használni. A feladat végrehajtása - Elindítjuk a"free station" (szabad álláspont) programot: PROG, majd a "Free station" kiválasztása. Ezután, ha szükséges, a kijelzési konfiguráció megváltoztatható (DSP). 5-6
5. óra: Részletmérés folytatása (II) - Ha az ismert pontok koordinátáit a műszerből akarjuk előhívni, akkor azokat előzőleg a Rec modul CORD fájljába be kell vinni, és a konfigurációban be kell írni a CORD file számát. - A "Quality" paraméterrel a meghatározás kívánt pontosságát lehet definiálni, ezt mindig mm-ben kell megadni. (A művelet végén a műszer ezt hasonlítja össze az állláspont koordináták középhibáiból számított hibakör sugarával.) - A "Face" paraméterrel beállítható, hogy a meghatározást egy vagy két távcsőállásban végezzük, majd a választást megerősítjük a CONT al. - Az álláspont számának és a műszermagasságnak, majd az irányzott pont számának és a prizmamagasságnak a bevitele. Ha az ismert pont koordinátáit kézzel akarjuk beírni, a "GetCORD" paramétert át kell állítanunk "Modul"-ról "Keyb."- ra, és ha tárolni is akarjuk, akkor: REC. - Ezután az első ismert pontot meg kell irányozni és a mérést el lehet kezdeni. Amennyiben csak szöget kívánunk mérni, az aktuális szögérték REC-el a programba bevitelre kerül. Ha a távolságmérés a DIST billentyűvel végezzük, a mért értékek (irányok és távolságok) tárolása a REC-kel történhet, vagy legegyszerűbben mindegyik művelet elvégezhető az ALL-lal. A mérés után választani lehet az újabb pont mérése vagy - már elegendő mért pont esetén - az álláspont koordinátáinak számítása között. - Ha már az igényeknek megfelelően elég (de maximum 10) pontra mértünk, a műszerrel kiszámíttathatjuk az álláspont koordinátáit. A következő adatok kerülnek kijelzésre: az álláspont Y (E 0 ), illetve X (N 0 ) koordinátája és magassága (H 0 ), valamint ezek középhibái ( @E 0, @N 0, illetve @H 0 ). Az eredmények után három további opció is választható: - New point1: a meghatározást folytatva további ismert pontokra mérhetünk; - More info2: információk a mérés jóságáról; irányzott pontonként a kiegyenlített és a mért értékek közti irány- ( Hz), távolság- ( D), és magasságkülönbségek ( H), a gyanúsan eltérő értékek *-gal megjelölve; - Set station 3: a szabadálláspont meghatározáshoz mért és beállított álláspont koordináták és műszermagasság tárolása további mérések céljára (ez igen hasznos, ha utána rögtön el akarjuk kezdeni a részletmérést). Az álláspont meghatározás ellenőrzésére tájékozást kell végezni az ismert pontokra, amelybe ajánlatos bevonni egy-két ismert, de a meghatározásban fel nem használt pontot is. A részletmérés végrehajtása Szabadálláspont-meghatározás után a műszer már tájékozott, a részletmérést el lehet kezdeni, a mért adatok a kiválasztott maszkok szerint láthatók (DSP-maszk), illetve rögzíthetők (REC-maszk). Mérési eredmények rögzítése esetén, ha az adatokat GeoEasy szoftverrel akarjuk kiolvasni, minden állásponton a CODE adatok kitöltését a korábban leírtak szerint, el kell végezni. Amennyiben koordinátákat rögzítünk, ezt nem kell elvégeznünk. A kitűzés végrehajtása A REC modult a műszerbe helyezzük és bevisszük az álláspont koordinátáit. A vízszintes kört tájékozzuk. (lásd. a korábbi leírást!) 5-7
Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz Elindítjuk a kitűző programot, a SETTING OUT-ot. Indítás után - ha szükséges - a DSP billentyűvel a konfiguráció beállítása elvégezhető. A felkínált opciók: - Edit H, azaz a kitűzött pont magassága utólag módosítható legyen-e; - Edit Nr, azaz a kitűzendő pont száma a regisztráláskor megváltoztatható legyen-e; - Cut/Fill, azaz a magasságkülönbség abszolút értékként (YES) vagy előjelhelyesen (NO) kerüljön kijelzésre; - Protoc, azaz a mért értékek regisztrálásakor rögzítse-e egy CODE blokkban az eredeti és a kitűzött koordináták különbségeit, a lineáris eltérést. Ez utóbbit YESre kell állítanunk, mivel a beadandó munkarészek közé tartoznak a tervezett és a kitűzött pontok koordináta eltérései is. A beállítások elvégzése után (vagy, ha ilyet nem végeztünk, a program indítása után) a kijelzőn az álláspont koordinátái jelennek meg, kell bevinni a műszermagasságot, majd a CONT lenyomása után - meg kell adni a kitűzendő pont számát és a prizmamagasságot. Az értékek nyugtázása (CONT) után a kijelzőn megjelenek: ± Hz, D és ± H értékek. Ezek közül a ± Hz, a pillanatnyi vízszintes körleolvasásnak a kitűzendő pont irányától vett vízszintes szögeltérése, így a kijelzés megjelenése után a távcsövet addig kell forgatni, amíg ez az érték 0 nem lesz, majd ebben a helyzetben az alhidádét vízszintes értelemben meg kell kötni. Ezután a távcső már csak magassági értelemben mozdítható el. A prizmát a távcső szálkeresztjének állószála segítségével ebbe az irányba be kell inteni, majd meg kell mérni a távolságát: DIST. A mérés után megjelenik a kijelzőn a D érték, amely előjel helyesen mutatja, hogy az adott irányban milyen távolságra kell a prizmát a jelenlegi helyétől elhelyezni. A kitűzés végleges helye a prizmának a Hz, D és H adatoknak a nulla (vagy közelítőleg nulla) értékénél kapott helye. A mérőállomásból az adatok áttöltése számítógépbe a GeoEasy geodéziai adatfeldolgozó szoftver segítségével történhet. A kapcsolat megteremtéséhez a szoftver File/ComEasy/Sugó/Tartalomjegyzék/Kipróbált műszerek menüpont ad segítséget! 5-8