Üzemi Szabályzat MEKH 9808/2018 ÜZEMI SZABÁLYZAT. M13. kiadás / oldal / 208 oldalból

ÜZEMI SZABÁLYZAT M13. kiadás / 2018.08.31. 1 oldal / 208 oldalból

TARTALOMJEGYZÉK 1 ÜZEMI SZABÁLYZAT HATÁLYA, TÁRGYA, CÉLJA, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE 4 1.1 Üzemi Szabályzat hatálya 4 1.2 Az Üzemi Szabályzat tárgya és célja 5 1.3 Az együttműködés rendszere 6 1.4 Az Üzemi Szabályzat módosítása 7 2 FOGALMAK, ÉRTELMEZÉSEK 8 2.1 Bevezetés 8 2.2 Rövidítések 8 2.3 Fogalmak és meghatározásuk 12 2.4 Villamosenergia-forgalom elszámolása során használt fogalmak 21 2.5 Infrastruktúra fogalmai 22 2.6 Teljesítőképesség fogalmak 22 2.7 Üzemi események fogalomrendszere 27 2.8 Határmetszékek szabad szállítási kapacitásának fogalmai 34 2.9 Fogalmak a rendszerszintű szolgáltatásokhoz 34 2.10 Távkezeléssel kapcsolatos fogalmak 36 3 MINŐSÉG, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 38 3.1 Általános követelmények 38 3.2 Termékminőség és termékfelelősség 38 3.3 Rendszer (termelés - átvitel - ellátás) minősége 38 3.4 Minőségirányítás követelményei 39 3.5 Előírások a villamos energia-termelés, átvitel, ellátás minőségi jellemzőire 40 3.6 Nemzetközi és hazai általános követelmények 42 4 RENDSZERTERVEZÉSI, RENDSZERFEJLESZTÉSI ELŐÍRÁSOK 43 4.1 Bevezetés 43 4.2 A teljesítménymérleg tervezése 43 4.3 Hálózatfejlesztés 44 4.4 Üzleti alapon létesítésre kerülő létesítményekre vonatkozó előírások 52 4.5 Hálózatok minősítése 52 4.6 Hálózatszámítási célú műszaki adatok publikálási rendje 52 5 CSATLAKOZÁSI, ÜZEMBE HELYEZÉSI, HÁLÓZATHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSI, SZÜNETELTETÉSI, MEGSZÜNTETÉSI, LEVÁLÁSI ELŐÍRÁSOK 56 5.1 Csatlakozási előírások 56 5.2 Az üzembe helyezés általános előírásai 65 5.3 Erőművek üzembe helyezése 66 5.4 RKI hálózati főberendezések hálózatra kapcsolása, üzembe helyezése 67 5.5 Hálózathoz való hozzáférés 69 5.6 RKI hálózati főberendezések megszüntetése, áthelyezése 69 5.7 Leválás a villamosenergia-rendszerről 69 5.8 Az üzemeltetés szüneteltetése 71 6 ENGEDÉLYESEK ÉS A RENDSZERELEMEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT BIZTOSÍTÓ INFRASTRUKTURÁLIS RENDSZEREK 74 6.1 Általános szabályok 74 6.2 Telemechanika, folyamatirányítás 74 6.3 A távközlési rendszer 84 6.4 Relévédelmi és automatika rendszer 99 M13. kiadás / 2018.08.31. 1 oldal / 208 oldalból

6.5 Túlfeszültség védelem 106 6.6 Villamosenergia elszámolási mérés 107 6.7 Villamosenergia-forgalom elszámolási mérési adatainak kezelési rendje 112 6.8 Felhasználók központi vezérlése (FKV) 122 6.9 Informatikai kapcsolatok 123 7 ÜZEMVITEL TERVEZÉSE, ÜZEMVITELI DOKUMENTÁCIÓK 126 7.1 Rendszerszintű üzemviteli tervek 126 7.2 Erőművi üzemviteli tervek 127 7.3 Hálózati üzemviteli tervek 131 7.4 Jóváhagyott erőművi, hálózati tervektől való eltérés általános szabályai 137 7.5 Üzemelőkészítés 138 7.6 Hálózatszámítások 139 7.7 Tervezési és előkészítési dokumentációk 140 7.8 Az üzemviteli műszaki elszámolási adatok kezelésének általános szabályai 140 8 HATÁRMETSZÉKEK SZABAD ÁTVITELI KAPACITÁSÁNAK SZÁMÍTÁSA ÉS PUBLIKÁLÁSA 141 9 ELŐÍRÁSOK A RENDSZERSZINTŰ SZOLGÁLTATÁSOKHOZ 145 9.1 A szabályozások és szolgáltatások általános rendje 145 9.2 Feszültség- és meddőteljesítmény szabályozás 146 9.3 Üzembiztonsági szolgáltatások 146 9.4 Kiegyenlítő szabályozás 147 10 VILLAMOSENERGIA MENNYISÉGEK MEGHATÁROZÁSA 149 10.1 Kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségek 149 10.2 Átviteli hálózati (hatásos teljesítmény) veszteségek 149 10.3 Elosztó hálózati (hatásos teljesítmény) veszteségek 149 11 ADAT- ÉS INFORMÁCIÓCSERÉK ÜZEMIRÁNYÍTÓK, ÜZEMELTETŐK ÉS PIACI SZEREPLŐK KÖZÖTT 150 11.1 Adat- és információcserék 150 11.2 Információadás a Rendszerirányító részéről 150 11.3 Információadás a hálózat üzemeltetők részéről 150 11.4 Információadás a piaci szereplők részéről 151 11.5 Információadás az Erőművek részéről 151 11.6 Információadás a Rendszerszintű teljesítményszabályozásban résztvevő Szabályozási Központok részéről 151 11.7 Krízis esetén adott kiegészítő adatszolgáltatás 151 11.8 Adatok és információk bizalmas kezelése 152 12 ÜZEMELTETÉSI TEVÉKENYSÉG 154 12.1 Üzemeltetési feltételek 154 12.2 Üzemállapotok változtatása 154 12.3 Informatikai főberendezés üzemállapot változásának kezelési rendje 155 12.4 Üzemeltető és az üzemirányító kapcsolata 156 12.5 Üzemviteli Megállapodás 158 12.6 Erőművek üzemeltetése 159 12.7 Hálózati főberendezések üzemeltetése 159 12.8 132 kv-os és a feletti feszültségű zárlati próba és egyéb mérések végrehajtása 168 13 OPERATÍV ÜZEMIRÁNYÍTÁS 169 13.1 Az operatív üzemirányítás szervezete 169 13.2 Üzemirányító szervezetek hatásköre 169 13.3 Operatív üzemirányítási feladatok 170 13.4 Üzemirányítás dokumentációi 171 M13. kiadás / 2018.08.31. 2 oldal / 208 oldalból

14 ÜZEMI SZEMÉLYZET, ÜZEMI SZOLGÁLAT 173 14.1 Üzemi személyzet hatásköre 173 14.2 Szolgálati rend 173 14.3 Üzemi szolgálat ellátása 174 14.4 Szolgálatok váltási rendje 175 14.5 Üzemi személyzet szakképzettsége és oktatása 175 15 ÜZEMI HIBÁK, RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK, MINŐSÍTÉSEK 177 15.1 Bevezetés 177 15.2 Üzemi hibák megelőzése, felderítése és az elhárításra való felkészülés 177 15.3 Üzemi hibák megszüntetése 177 15.4 Üzemi hibák és események minősítése, nyilvántartása és jelentése 179 15.5 Üzemi hibák kivizsgálása 186 15.6 Üzemeltetők és üzemirányítók együttműködésére vonatkozó szabályok üzemzavarok és rendkívüli események esetén 186 16 VILLAMOSENERGIA-KRÍZISSEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK, A VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS KORLÁTOZÁSA 188 16.1 Bevezetés, vonatkozó jogszabályok 188 16.2 Korlátozási típusok és fajták 188 16.3 A Rotációs kikapcsolási rend készítése, adatainak módosítása és az RKR alkalmazása 189 16.4 Az üzemzavari terheléskorlátozás tervezése, készítése és adatainak módosítása 191 16.5 Korlátozási események kiértékelése, jelentési kötelezettség 191 16.6 Energiarendszer összeomlásának veszélye esetén alkalmazandó intézkedések végrehajtásának szabályai 193 17 JELENTÉSI RENDSZER, STATISZTIKÁK 195 17.1 Bevezetés 195 17.2 Rendszerirányító jelentési rendszere 195 17.3 Statisztikai adatszolgáltatási rendszer 196 18 JOGALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 197 18.1 Általános előírások 197 18.2 Bizottságok 197 18.3 Az ÜSZ megszegésének következményei 199 18.4 Engedély visszavonásának kezdeményezése 199 18.5 Az ÜSZ előírásai alóli felmentés rendje 199 18.6 Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 200 18.7 Szabályzatban előírtakhoz kapcsolódó fontosabb jogszabályok 200 18.8 Szabályzatban előírtakhoz kapcsolódó fontosabb szabványok 201 IRÁNYELVEK JEGYZÉKE 204 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 205 ÜZEMI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSAI 207 M13. kiadás / 2018.08.31. 3 oldal / 208 oldalból

1 ÜZEMI SZABÁLYZAT HATÁLYA, TÁRGYA, CÉLJA, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE 1.1 ÜZEMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.1.1 Az Üzemi Szabályzat (Szabályzat), annak Mellékletei, Függelékei, Irányelvei (együtt: ÜSZ) hatálya alá tartozó VER szereplők: (D) (E) (F) (G) (H) az átviteli rendszerirányítási engedélyes (továbbiakban: Rendszerirányító), az elosztó hálózati engedélyesek (továbbiakban: Elosztók), azok a villamosenergia-termelői engedélyesek (továbbiakban: Termelők) (b) (c) akik az átviteli hálózatra csatlakoznak, akik a 132 kv-os vagy afeletti feszültségű hálózatra csatlakoznak, akik 5 MW vagy afeletti beépített teljesítményű erőművel csatlakoznak a hálózatra, a jogszabályban valamint az Üzemi Szabályzatban előírt adatszolgáltatási kötelezettség és a mérési előírások vonatkozásában az elosztó hálózatra csatlakozó és a háztartási méretű kiserőműt meghaladó 5 MW beépített teljesítmény alatti kiserőmű engedélyese, valamint a 0,5 MW beépített teljesítmény alatti kiserőmű üzemeltetője (a továbbiakban együttesen: Kistermelők), a termelői vezetéket üzemeltető, amennyiben a termelői vezeték az átviteli hálózatra csatlakozik, a felhasználó, amennyiben berendezése az átviteli hálózatra csatlakozik, a magánvezetéket üzemeltető, amennyiben berendezése az átviteli hálózatra csatlakozik, a közvetlen vezetéket üzemeltető, amennyiben a közvetlen vezetéket tápláló erőmű az átviteli hálózatra csatlakozik, (I) egyetemes szolgáltatói engedélyes, végső menedékes engedélyes (továbbiakban: Szolgáltatók) (J) (K) (L) (M) (N) a teljes körű, vagy korlátozott kereskedelemre vonatkozó engedéllyel rendelkező villamosenergia-kereskedelmi engedélyesek (továbbiakban: Kereskedők), a szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedéllyel rendelkező, a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozásában, az engedélyesek által az együttműködésre felhatalmazott üzemirányítók, üzemeltetők, adatszolgáltatás tekintetében a mérlegkör felelősök, az átviteli hálózatra csatlakozni szándékozó természetes vagy jogi személy, a hálózatra csatlakozni szándékozó pont szerinti Termelők, vagy az (D) pont szerinti Kistermelők. 1.1.2 Az ÜSZ hatálya alá tartozók kötelesek betartani az ÜSZ előírásait a rájuk vonatkozó esetekben és mértékben kivéve, ha az ÜSZ valamely előírása alól felmentést kaptak. 1.1.3 A Szabályzat Mellékletei, Függelékei és az Irányelvek az ÜSZ elválaszthatatlan részét képezik. 1.1.4 A VER szereplői által kialakított és alkalmazott üzletszabályzatok, belső utasítások, az általuk kötött szerződések, megállapodások nem állhatnak ellentétben az ÜSZ előírásaival, annak tartalmát, hatályát, hatáskörét nem szűkíthetik. M13. kiadás / 2018.08.31. 4 oldal / 208 oldalból

1.1.5 Az ÜSZ a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Hivatal) jóváhagyásával lép hatályba és a jóváhagyás visszavonásáig marad érvényben. A Rendszerirányító az ÜSZ hatályos változatát és módosítását - a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül - köteles az internetes honlapján hozzáférhetővé tenni. 1.1.6 Az ÜSZ korábbi hatályát vesztett változatát a Rendszerirányító köteles internetes honlapján a tárgyévet követő 5 évig archívként tárolni. 1.1.7 Az ÜSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a VET, a Vhr., a vonatkozó hatályos jogszabályok, a Kereskedelmi Szabályzat és az Elosztói Szabályzat rendelkezései, Üzemviteli Megállapodások (ÜVM), szerződések az irányadók. 1.2 AZ ÜZEMI SZABÁLYZAT TÁRGYA ÉS CÉLJA (D) (E) (F) (G) 1.2.1 Az ÜSZ a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. számú törvény (továbbiakban: VET) felhatalmazása alapján, annak végrehajtására kiadott, illetve a további vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével készült. 1.2.2 Az ÜSZ kidolgozására a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítására, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítésére, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátására, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő integrációjára, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítására tekintettel került sor. 1.2.3 Az ÜSZ a jogszabályokban meghatározott tárgyának figyelembevételével előírja az együttműködés szükségességéből adódó szabályokat, az egyes rendelkezések alóli felmentés eljárásrendjét. 1.2.4 Az ÜSZ meghatározza: a kapcsolódó irányelvek, műszaki előírások, ügyrendek kidolgozásának és módosításának tartalmi, formai követelményeit, a villamosenergia-rendszer üzemének irányítását, az átviteli rendszerirányítási engedélyes és az Elosztó hálózati engedélyesek (együttesen: hálózati engedélyesek), a Termelők, valamint más, a rendszerhez csatlakozók jogosítványait és kötelességeit, a hierarchikus irányítási rendszer felépítését és működtetését, az ÜSZ hatálya alá tartozók hálózathoz való csatlakozásának, az üzembe helyezésnek, a hálózat használatának, az üzemvitelnek, valamint a leválásnak a szabályait, a megújuló energiából, valamint a külön jogszabályban meghatározott Erőműben termelt villamos energia átvételének műszaki feltételeit, az ilyen termelő berendezések csatlakozását, az együttműködéshez szükséges nem nyilvános távközlési rendszerhez, a mérés és adatgyűjtő rendszerhez való csatlakozás és a rendszer fenntartásának feltételeit, a rendszerszintű hosszú távú, középtávú, éves és operatív tervek kidolgozása érdekében szükséges szabályokat, eljárást, a villamosenergia-rendszer krízishelyzet elkerülésére, illetve elhárítására tett intézkedések, Rendszerirányítói utasítások végrehajtásához szükséges műszaki feltételeket, M13. kiadás / 2018.08.31. 5 oldal / 208 oldalból

(H) (I) (J) (K) (L) (M) (N) (O) a rendszerszintű szolgáltatásokra vonatkozó alapvető szabályokat, az ÜSZ hatálya alá tartozók jogait a villamosmű üzemkészségének, az ehhez szükséges karbantartásoknak, javításoknak, felújításoknak, üzemvitelnek, valamint a működéshez szükséges tartalékoknak a meglétét, az együttműködéshez szükséges és a feleket megillető adatok és információk kölcsönös szolgáltatásának rendjét, a rendszerben alkalmazható eszközök, elemek alkalmassági feltételeit, minősítésük biztosítását a rendszer együttműködése, irányítása által megkövetelt mértékben, a hálózatok bővítése, fejlesztése kezdeményezésének elveit, a bővítés (fejlesztés) előkészítését, a hálózatok minősítését, besorolását, a villamosenergia-termelés, átvitel és elosztás minőségének fogalmát, a minőségbiztosításra vonatkozó elveket, a különféle hierarchikus szinten üzemelő infrastrukturális rendszerrészek együttműködését és üzemének összehangolását biztosító követelmény-rendszert oly módon, hogy összességükben képesek legyenek biztosítani az egységes rendszerként való működést, Az átviteli hálózat és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózat határkeresztező távvezetékeihez tartozóan a határmetszékek szabad szállítási kapacitásának számítási és publikálási rendjét. 1.3 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE 1.3.1 Az ÜSZ rögzíti a hálózathoz csatlakozók, hálózathasználók, üzemirányítók, üzemeltetők együttműködésének feltételeit és határait. 1.3.2 Az ÜSZ hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek kötelesek együttműködni az ÜSZ-ben foglalt előírásoknak megfelelően, továbbá kötelesek támogatni a Rendszerirányítót a nemzetközi együttműködésre vonatkozó szerződések, megállapodások szerinti kötelezettség-vállalások teljesítésében és az ENTSO-E Operation Handbook (OH) szerinti rendszer-együttműködési szabályok megtartásában. jogosultak két- vagy többoldalú megállapodást kötni ésszerű munkamegosztásra az ÜSZben foglalt rájuk háruló feladataik elvégzése és kötelezettségeik teljesítése vonatkozásában, de a megállapodás az érintett felek hatásköréből, jogosultságaiból és kötelezettségeiből adódó felelősségvállalást nem ruházhatja át a megállapodásban részt vevő másik félre. 1.3.3 Az Engedélyesek a hatáskörök, jogosultságok, kötelezettségek és az együttműködés, kapcsolattartás rendezettsége érdekében kötelesek a villamosenergia-rendszer minden berendezésére egyértelmű elhatárolással kijelölni a berendezés Üzemirányítóját, Üzemeltetőjét. 1.3.4 Az üzemirányítási felelősségi körök megosztása az egyes szintek között olyan, hogy a magasabb szint az eggyel alatta lévő szint tevékenységét felügyeli és irányítja. Vitás esetekben a magasabb szint dönthet, vagy átveheti az irányítást. 1.3.5 Az ÜSZ hatálya alá tartozók együttműködésének hivatalos nyelve a magyar. 1.3.6 Az ÜSZ rendelkezéseinek megszegése esetén a Rendszerirányító és az ÜSZ hatálya alá tartozó többi engedélyes kezdeményezheti - illetékesség szerint - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál szankciók elrendelését az ÜSZ megszegőjével szemben. 1.3.7 A Rendszerirányító köteles törekedni az OH előírások és szabályok szerinti M13. kiadás / 2018.08.31. 6 oldal / 208 oldalból

nemzetközi együttműködésre, az OH szerinti kötelezettség-vállalások teljesítésére, az ÜSZ ben nem szabályozott kérdésekben az OH, illetve egyéb nemzetközi megállapodások szerint kell eljárnia, ezekre vonatkozóan belső utasításokkal kell rendelkeznie. 1.3.8 Az OH érvényes változata a Rendszerirányító honlapján található. 1.4 AZ ÜZEMI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 1.4.1 Az ÜSZ módosítását a Szabályzati Bizottság bármely tagja, illetve bármely engedélyes és rajtuk keresztül bármely rendszerhasználó kezdeményezheti a Szabályzat 18. fejezetében előírtak szerint. 1.4.2 Az ÜSZ módosításra vonatkozó javaslatot a Rendszerirányító terjeszti a Hivatal elé, a Szabályzati Bizottság véleményével esetleges eltérésével együtt. M13. kiadás / 2018.08.31. 7 oldal / 208 oldalból

2 FOGALMAK, ÉRTELMEZÉSEK 2.1 BEVEZETÉS 2.1.1 Az ÜSZ-ben használt fogalmak az ÜSZ alkalmazási körében érvényesek és kötelezőek. 2.1.2 Az ÜSZ-ben nem definiált fogalmak tekintetében a VET, annak végrehajtási jogszabályai, a KSZ, az ESZ rendelkezései, valamint rendeletek előírásai alkalmazandóak. 2.2 RÖVIDÍTÉSEK Rövidítés Teljes név Fogalom ÁH Állandó jellegű teljesítőképesség hiányok és többletek 2.6.4 eredője /Input adat/ ÁHBE Átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózat 2.3.5 AVE Átviteli hálózati Villamosenergia-elszámolás mérési rendszere, mely a hálózati engedélyesek egymás közötti (elosztóhálózatok között csak 132 kv-os vagy annál nagyobb feszültségszintű kapcsolatok), az engedélyesek és 5 MW-ná nagyobb beépített teljesítményű kiserőművek közötti, valamint az átviteli hálózatra csatlakozó felhasználókra vonatkozó villamosenergia-elszámolási mérési rendszer BEÁ Beavatkozásra előkészített állapot 2.3.26.(D) BT Beépített teljesítőképesség /Alapadat/ 2.6.3 CB Central Battery. Kéthuzalos analóg telefonmellék CENELEC Európai szabványügyi szervezet (European Committee for Electrotechnical Comission) DACF Day Ahead Congestion Forecast (Szűk keresztmetszet előrejelzés a következő napra) DSM Demand Side Management Keresletoldali szabályozás E Egyéb kikapcsolás (hálózat) E Egyéb erőmű teljesítőképesség változás /Input adat/ 2.6.15 ECS Erőművi csúcsterhelés /Tájékoztató adat/ 2.6.26 EH Elektronikus országút (Electronic Highway) EHT Egységes Hírközlési Törvény 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről EMS Számítógépes energiairányítási rendszer (Energy Management System) ENTSO-E European Network of Transmission System Operators for Electricity (Villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányítók európai együttműködése) ESZ Elosztói Szabályzat ETSI European Telecommunication Standard Institute. Szabványosítással foglalkozó szervezet. EU Európai Unió FAM Feszültség alatti munkavégzés 2.3.18 FKA Frekvencia független terheléskorlátozó rendszer 2.7.29 FKV Felhasználók Központi Vezérlése M13. kiadás / 2018.08.31. 8 oldal / 208 oldalból

FTT Felhasználói Tartalék Teljesítmény 2.6.24 FTK Frekvenciától függő terheléskorlátozó rendszer 2.7.28 FT Forgótartalék /Input adat FT= VER ÜIT-Átl.Csúcs/ 2.6.19 GKM Gazdasági és Közlekedési Minisztérium H Hiány /H=VER ÜIT-Átl.Csúcs/ 2.6.24 HH Hőszolgáltatás miatti változó hiány /Input adat/ HKV Hangfrekvenciás központi vezérlés 2.3.23 HMJ Havi Műszaki Jelentés HÜK Hálózat Üzemeltetési Központ IAEA(NAÜ) Nemzetközi Atomenergia Ügynökség IEC Nemzetközi villamos szabványügyi szervezet (International Electrotechnical Comission) IEEE Nemzetközi Elektronikai Egyesület IH Időjárás miatti változó teljesítmény hiány /Input adat/ IMPORT TIT Ténylegesen Igénybe vehető Import Teljesítmény /Input adat 2.6.17 IT Igénybevehető teljesítőképesség /IT=RTV- TMK 2.6.12 ITU International Telecommunication Union. Szabványosítással foglalkozó szervezet. Alszervezetei: TS - Telecommunication Standardization Sector (régen ITU - T), RS - Radiocommunication Sector (régen CCIR) KDSZ Körzeti Diszpécser Szolgálat KEK Kezelő Központ KKEK Központi Kezelő Központ TKKEK Tartalék Központi Kezelő Központ KIF Kisfeszültség KK Kényszerkiesés /Input adat/ 2.6.14 KM Krízis Munkabizottság KÖF Középfeszültség (6 kv - 35 kv) KSZ Kereskedelmi Szabályzat LB Local Battery. Analóg, pont- pont kéthuzalos távközlési összeköttetés MAVIR ZRt. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Rt. MEKH Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal MSZT Magyar Szabványügyi Testület NAF Nagyfeszültség (132 kv vagy afeletti) NAF/NAF Nagyfeszültség/Nagyfeszültség (transzformátor) NBP Névleges bejáratási próba alatti teljesítőképesség /Tájékoztató(input tény) adat/ TBP Tényleges bejáratási próba alatti teljesítőképesség /Tájékoztató(input tény) adat/ Pn max Maximális nettó teljesítőképesség /Alapadat/ 2.6.34 NIT Nettó igénybevehető teljesítőképesség /NIT= RTV-TMK+E- 2.6.28 ÖNF/ NNAF Nagyon Nagy Feszültség NVE Nemzetközi Villamosenergia-elszámolás mérési rendszere, M13. kiadás / 2018.08.31. 9 oldal / 208 oldalból

mely a villamos energia átviteli hálózaton, határon keresztül történő szállítására, tranzitra (nemzetközi) vonatkozó villamosenergia- és teljesítmény elszámolási mérési rendsze OH ENTSO-E Operation Handbook (Üzemviteli Kézikönyv) OPGW Védővezetőbe integrált optikai kábel OTTK Opciós többlet teljesítőképesség ÖNF Önfogyasztás /Input adat/ 2.6.27 PSS Wattos teljesítménylengés csillapítás (Power System Stabilizer) RKI Rendszerszintű Koordinációt Igénylő hálózat 2.3.48 RKIE Rendszerszintű Koordinációt Igénylő Elosztó hálózat 2.3.47 RKR Rotációs Kikapcsolási Rend 2.3.50 RTA Rendelkezésre álló állandó teljesítőképesség 2.6.5 /RTA= BT- ÁH/ RTU (Alállomási) telemechanika, vagy irányítási alközpont (Remote Terminal Unit) RTV Rendelkezésre álló változó teljesítőképesség 2.6.6 /RTV=RTA+TBP- HH-IH/ SF6 Kénhexaflourid (szigetelés) S/E SCADA/EMS telemechanikai és folyamatirányító rendszer SCADA Felügyeleti és adatgyűjtő rendszer (Supervisory Control And Data Acquisition) SCTE Saját célra termelő erőművel rendelkező hálózathasználó 2.3.82 TFK Terven felüli karbantartás 2.6.11 THD Torzítási tényező TIT Ténylegesen igénybevehető teljesítőképesség 2.6.16 /TIT=IT-KK+E/ TIT ki Kiadható teljesítmény /TIT ki=nit- KK=TIT-ÖNF/ TK Tervszerű kikapcsolás (hálózat) 2.7.22. TKA Távkezelt alállomás TMK Tervszerű megelőző karbantartás miatti teljesítőképesség 2.6.10 csökkenés /Input adat/ (erőmű) TMN Távközlési hálózat menedzselő rendszer TOVT Rendszerirányító tartalék üzemirányító központja TYNDP Ten Years Network Development Plan 2.3.76 UCTE Európai villamosenergia rendszeregyesülés ÜBT Üzembiztonsági tartalék teljesítmény (Üzembiztonsági 2.6.21 tartalék) /Tervezési adat, ÜBT=KK-ÜT, de ÜIT=VER TIT-ÜT; ÜIT=VER TIT-FTT/ ÜIK Üzemirányító Központ ÜIT Üzembiztosan igénybe vehető teljesítőképesség 2.6.22 ÜKR Üzemzavari Korlátozás Rendje ÜRIK Üzemirányítási rendszer irányítástechnikai korszerűsítése ÜSZ Üzemi Szabályzat ÜT Üzemviteli tartalék teljesítőképesség (Üzemviteli tartalék) 2.6.20 /Input adat/ ÜVM Üzemviteli Megállapodás 2.3.66 M13. kiadás / 2018.08.31. 10 oldal / 208 oldalból

ÜZ Üzemzavar 2.6.13 VER Villamosenergia-rendszer 2.3.68 VER TIT Villamosenergia-rendszer Ténylegesen Igénybevehető 2.6.18 Teljesítőképessége /VER TIT=TIT+Import TIT/ VESZ Villamosenergia-Ellátási Szabályzatok VET Villamosenergia Törvény Vhr VET Végrehajtási Rendelet M13. kiadás / 2018.08.31. 11 oldal / 208 oldalból

2.3 FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSUK 2.3.1 Alállomás Állomás Azon zárt terület, amely tartalmazza a hálózat vonali főberendezéseken kívüli többi főberendezését. (Az Erőművek hálózati kapcsoló berendezéseit tartalmazó alállomások is ide tartoznak) Példaként: Típus szerint (b) (c) (d) (e) (f) (g) Elhelyezés szerint (b) Kivitel szerint (b) T Pi 1 sínes 1 sínes és segédsínes 2 sínes 2 sínes és segédsínes másfél megszakítós Szabadtéri Beltéri Hagyományos SF6 2.3.2 Állomásfelelős Az állomásfelelős az üzemeltető személyi állományába tartozó azon személy, akit az üzemeltető kijelölt és felhatalmazott arra, hogy az alállomás vagy annak egy jól elhatárolható része feszültségmentesített állapotú munkára való átadása és feszültség alá helyezhetősége tekintetében egyszemélyi felelősséggel képviselje az illető üzemeltető üzemeltetési hatáskörébe tartozó alállomásban és annak biztonsági övezetében munkát végző összes munkacsoportot az Üzemirányító felé és az Üzemirányítót a munkacsoportok felé. 2.3.3 Alállomási főberendezés A transzformátorok, gyűjtősínek, ezek és a főberendezések kapcsoló berendezései. 2.3.4 Átviteli hálózat Lásd VET 3.. 2 2.3.5 Átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózat ÁHBE Az alábbi, kritériumok szerint kiválasztott és a Hivatal által is jóváhagyott elosztó hálózati elemek összessége: (b) Az országhatárt keresztező 132 kv-os távvezetékek. A 132 kv-os elosztóhálózat azon elemei, amelyeknek az egyszeres kiesése az átviteli hálózat vagy az engedélyes erőművek betáplálásának (blokk vagy generátor) egyszeres hiányállapota mellett és hatására, normál kapcsolási állapotból kiindulva a 132 kv-os hálózaton és/vagy az átviteli hálózaton vezeték túlterhelést (termikus M13. kiadás / 2018.08.31. 12 oldal / 208 oldalból

2.3.6 Átviteli rendszerirányítási engedélyes terhelhetőség túllépését) vagy szabványtalan feszültséget idézhet elő. Az, aki a VET alapján villamosenergia-rendszer irányítására és az átvitelre engedélyt kapott. 2.3.7 A Rendszerirányító irányítása vagy felügyelete alá tartozó berendezés Az átviteli hálózat Rendszerirányító tulajdonában, üzemeltetésében lévő berendezések, valamint azok, amelyeket szerződés irányításra, vagy felügyeletre a Rendszerirányító hatáskörébe utal. 2.3.8 Csatlakozás Az az ügyrendi és fizikai folyamat, amikor villamosművek vagy a felhasználó (a csatlakozás alanya) berendezései fizikailag (villamosan) a VER-hez csatlakozik és a csatlakozás feltételei szerződésben kerülnek rögzítésre. 2.3.9 Csatlakozó rendszer Az a vezetékrendszer, amely egy vagy több csatlakozási ponton csatlakozik a villamosenergia-rendszer meglévő eleméhez. 2.3.10 Csúcsterhelés Meghatározott időtartam /nap, hónap, év/ alatt igénybevett legnagyobb teljesítmény MWban. Az év folyamán előfordult csúcsterhelések közül a legnagyobbat maximális csúcsterhelésnek nevezzük. A mérési lehetőségekből adódóan a csúcsterhelés: VER szinten negyedórás átlagérték, (b) Erőművi, Szolgáltatói, Kereskedői, mérlegköri szinten elszámolási mérési időintervallum alatti átlagérték. 2.3.11 Egyszeres hiányállapot (n-1) Olyan hiányállapot, amelyben egyidejűleg csak egy rendszerelem (példaként: szabadvezeték, kábel, transzformátor, erőművi blokk, meddőteljesítmény termelő és/vagy nyelő berendezés) hiányzik a normál kapcsolási állapothoz képest. 2.3.12 Együttműködési Bizottság A Termelői engedélyesek, a Szolgáltatók, a Rendszerirányító, a Kereskedők, Hálózati engedélyesek, kiserőmű üzemeltetők és a felhasználók közötti az ÜSZ körébe tartozó kérdésekben az egyeztetések lebonyolítására szolgáló testület. 2.3.13 Elosztó hálózat Lásd VET 3.. 9. 2.3.14 Elosztó hálózati engedélyes Az, aki a VET alapján villamos energia elosztására engedélyt kapott. 2.3.15 Engedélyes Aki a VET 3. 13. bekezdésében foglalt engedélyköteles tevékenységet a Hivatal által kiadott engedély alapján végzi. 2.3.16 Erőművi főberendezés Lásd 2.3.22 pontot. Példaként: kazán, generátor. 2.3.17 Erőművi névleges teljesítőképesség M13. kiadás / 2018.08.31. 13 oldal / 208 oldalból

Lásd VET 3.. 15. 2.3.18 Feszültség alatti munkavégzés FAM Az a tevékenység, amelynek során a beavatkozó szerelő a vonatkozó FAM szabályzatnak megfelelően a villamos hálózat feszültség alatt álló berendezésén munkát végez. 2.3.19 FAM munkavezető KÜÁ felelős Az a FAM-ra feljogosított személy, akit a FAM végrehajtására és irányítására az üzemeltető arra jogosult vezetője írásban, egyedi engedélyben, mint egyszemélyi felelőst az adott berendezésen, az adott esetre megbízott. 2.3.20 Felhasználó Lásd VET 3. 17. 2.3.21 Felhasználói berendezések hálózati visszahatása A felhasználói berendezések hatása a villamos energia MSZ-EN 50.160:1995. sz. szabvány szerinti jellemzőire. 2.3.22 Főberendezés A villamos energia termelés, átvitel, elosztás, szolgáltatás technológiai főfolyamatában az energia átalakítását, jellemzőinek megváltoztatását, átvitelét végző üzemi berendezés, a hozzátartozó védelmi és irányítástechnikai rendszerrel. Lehet: Erőművi főberendezés, Hálózati főberendezés. Megjegyzés: az NVE és az AVE mérési rendszer csak a mérés tekintetében minősül főberendezésnek. 2.3.23 Hangfrekvenciás központi vezérlés HKV 2.3.24 Hatóság Az a vezérlési rendszer, amelynek átviteli útja az elosztó hálózat és amelyben a vezérlő jelek a hálózati frekvenciára ültetett impulzusmodulált hangfrekvenciás kódolt jelek. Az engedélyes tekintetében hatáskörrel és illetékességgel bíró központi, regionális, közigazgatási vagy helyi államigazgatási szerv vagy önkormányzat, beleértve többek között a Hivatalt is. 2.3.25 Hálózati főberendezés A Vonali főberendezés és az Alállomási főberendezés. 2.3.26 Hálózati főberendezések üzemállapota Feszültségmentes állapot a főberendezésnek az az állapota, amely az MSZ1585 szabvány ide vonatkozó feltételeit kielégíti. Feszültség alatt álló Lásd MSZ 1585. Különleges üzemviteli állapot (KÜÁ) A FAM-ra kijelölt berendezésnek a normálistól eltérő olyan üzemviteli állapota, amelynek során különleges intézkedések (példaként védelmek és automatikák működési idejének és módjának megváltoztatása, be-, illetve visszakapcsolások feltételhez kötése) biztosítják a FAM helyén esetleg bekövetkező villamos jellegű hiba következményeinek korlátozását. M13. kiadás / 2018.08.31. 14 oldal / 208 oldalból

(D) Beavatkozásra előkészített állapot (BEÁ) A FAM beavatkozáshoz szükséges kapcsolási állapot kialakításával, valamint a KÜÁ létrehozásával előálló olyan állapot, melynek az a célja, hogy a technológiai folyamatok során a munkát végző személyek, az eszközök és a hálózati főberendezések minél nagyobb biztonságban legyenek. 2.3.27 Hét A magyar idő szerint hétfőn 00:00:00 órakor kezdődő és vasárnap 24:00:00 óráig tartó hét napos (168 órás) időszakot jelenti. 2.3.28 HKV vezérlési alapprogram A HKV központi vezérlő egységeiben normál üzemállapotokban futó vezérlési program. 2.3.29 Infrastrukturális eszközrendszer A villamos energia termelésének, átvitelének, elosztásának és értékesítésének fő folyamatait segítő 6. fejezet szerinti - tárgyi feltételek összessége. 2.3.30 Készenléti idő Az üzemen kívüli berendezés üzembevételének elrendelésétől a berendezés üzemkészségének és feszültség alá helyezhetőségének az Üzemirányítóhoz történő bejelentéséig terjedő időtartam. A készenléti idő lehet egy meghatározott időtartam, vagy lehet úgy meghatározva, hogy készenléti idő nincs. Ez utóbbi alatt az értendő, hogy a berendezést az engedélyezett kikapcsolási időn belül nem lehet üzembe venni. Ha a befejezésig hátralévő idő kisebb, mint a készenléti idő, nincs készenlét. A FAM készenléti ideje a BEÁ megszüntetésének elrendelésétől a FAM biztonságos megszakításáig vagy befejezéséig és a BEÁ megszüntetésének az Üzemirányítóhoz történő bejelentéséig terjedő időtartam. 2.3.31 Közcélú hálózat (132 kv és a feletti) Lásd VET 3.. 36. 2.3.32 Közvetlen vezeték Lásd VET 3.. 38. 2.3.33 Krízis Munkabizottság Kormányrendelet alapján létrehozott testület. 2.3.34 Krízisterv A villamosenergia-krízis kezelésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatával jóváhagyott dokumentum és mellékletei. 2.3.35 Magánvezeték Lásd VET 3. 44. 2.3.36 Mérési pont Az a fizikai pont, ahol az elszámolási mérőberendezés tartozékát képező áramváltó csatlakozik. 2.3.37 Működési Engedély A villamos energia termeléséről, átviteléről, kereskedelméről és szolgáltatásáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény értelmében kapott felhatalmazás alapján a Magyar M13. kiadás / 2018.08.31. 15 oldal / 208 oldalból

Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által határozatban megadott működési engedély. 2.3.38 Normál kapcsolási állapot A VER előre meghatározott az Üzemviteli Megállapodásban és/vagy szerződésben vállalt megszorításokat és a hálózati veszteség minimalizálását figyelembe véve a legnagyobb üzembiztonságot adó kapcsolási állapota, az alállomások gyűjtősínjeinek, illetve a gyűjtősínhez csatlakozó leágazásoknak az elrendezését, valamint a T, illetve Pi alállomásoknak a hálózathoz való csatlakozását, valamint a hálózati bontási pontokat rögzíti. 2.3.39 n-1 elv [vagy biztonság] A VER olyan kialakítása, hogy az átviteli hálózat egyszeres hiányállapotában sem felhasználói kiesés, sem az üzemben maradó hálózaton túlterhelés, illetve feszültség, frekvencia zavar nem lép fel. A kiesés után üzemben maradó rendszer továbbra is kielégíti az előírások szerinti műszaki követelményeket. 2.3.40 Power System Stabilizer PSS Erőművi wattos teljesítmény-lengés csillapítása. 2.3.41 Próbaüzem Az az üzemállapot, amikor az üzembe helyezés során vagy karbantartást követően a villamos berendezéseket, vagy azok önállóan üzemeltethető részeit előre meghatározott próbaüzemi program alapján üzemeltetik. A próbaüzem annak igazolására szolgál, hogy a létesítmény berendezései külön-külön és együttesen is megfelelnek a szerződésben kikötött feltételek szerinti folyamatos és rendeltetésszerű üzemeltetés követelményeinek. 2.3.42 Kisérleti üzem A kísérleti üzem az első párhuzamos kapcsolástól a tényleges bejáratási próba kezdetének időpontjáig tart. 2.3.43 Relévédelmi és automatika rendszer Az a villamos szekunder alrendszer, amelynek feladata a villamosenergia-rendszerben fellépő hibákat (pl. zárlatok) és a rendellenes üzemállapotokat érzékelni; emberi beavatkozástól függetlenül automatikusan, gyorsan és szelektíven beavatkozni az energiarendszer üzemébe annak érdekében, hogy megóvja a berendezés károsodását, helyreálljon az üzemben maradó részek zavartalan üzeme, az energiaszolgáltatás folyamatossága. 2.3.44 Relévédelmi szakszolgálat A Rendszerirányító, a Termelői- és a hálózati engedélyesek szakmai szervezetei, amelyek a relévédelmi és automatika rendszerrel kapcsolatos üzemviteli és a szakterülethez kapcsolódó egyéb tevékenységet végzik. 2.3.45 Rendszerautomatika Olyan automatika rendszer, amelynek feladata a villamosenergia-rendszert, részrendszert érintő üzemzavarok megelőzése és megszüntetése, az üzemzavarral érintett rendszer(részek) térbeli és az üzemzavar időbeli kiterjedésének lehetséges legnagyobb mértékű csökkentése. 2.3.46 Rendszer(szintű) koordináció Hálózati üzemelőkészítés szempontjából: M13. kiadás / 2018.08.31. 16 oldal / 208 oldalból

A hálózati elemek üzemállapota megváltoztatásának összehangolása. Operatív (diszpécseri) üzemirányítás szempontjából: A hálózati elemek üzemállapota megváltoztatásáról való tájékoztatás (az elfogadott heti tervben, napi programban szereplő elemekre kapcsolás utáni bejelentés) és egyeztetés (a tervben, programban nem szereplő elemekre kapcsolás előtt bejelentés). 2.3.47 Rendszerszintű koordinációt igénylő elosztó hálózat RKIE Az ÁHBE elemek és azon további 132 kv-os elosztó hálózati elemek (és a hozzá tartozó segédberendezések) Hivatal által jóváhagyott összessége, amelyek üzemeltető általi kapcsolása, üzembe helyezése csak a Rendszerirányítóval történő egyeztetés eredményeként megengedett, vagy amelyek üzemirányítását az Elosztói engedélyessel egyeztetett időtartamban átmenetileg a Rendszerirányító végzi. Megjegyzés: A 13.1 melléklet oszlopában ilyennek megjelölt hálózati elemek. 2.3.48 Rendszerszintű koordinációt igénylő hálózat RKI Az átviteli hálózati elemek és az RKIE besorolású elosztó hálózati elemek Hivatal által jóváhagyott összessége. 2.3.49 Rendszerszintű üzemirányítás A Rendszerirányítónak a magyar VER-re kiterjedő üzemirányítási tevékenysége. 2.3.50 Rotációs Kikapcsolási Rend RKR Lásd Kormány rendeletet. 2.3.51 Távmondat Rendszerirányítóhoz az üzemirányítók, egyes üzemeltetők által bejelentett hálózati igény (munkavégzés) és a Rendszerirányító döntését (engedélyezését) tartalmazó számítógépes űrlap, dokumentum, rekord, bekezdés, file (Word, Excel, Lotus, Internet, HLIB), esetleg fax. A telefonon, szóban kiadott távmondatot az üzemirányító helyeken lévő hangrögzítő berendezéssel rögzíteni kell, vagy szó szerint kell lediktálni és vissza kell olvastatni. 2.3.52 Távvezeték A védelem-automatika szempontjából egy egységet képező, a távvezeték végpontjain levő vonali szakaszolók közötti szabadvezeték vagy kábelszakasz a rá csatlakozó berendezésekkel (vivőfrekvenciás hullámzárak, csatoló- és szűrőkondenzátorok, túlfeszültség-levezetők és korlátozók) együtt. 2.3.53 Terheléskorlátozás valószínűsége LOLP (Loss of Load Probability) Annak valószínűsége, hogy a VER forrás oldali kiesése(i) következtében a VER felhasználói teljesítmény igénye meghaladja a rendelkezésre álló kapacitásokat. (Felhasználói kiesés valószínűsége.) 2.3.54 Termelői vezeték Lásd VET 3. 60. 2.3.55 Tervszerű leválás Leválás Létesítmény, berendezés csatlakozásának és üzemeltetési jogosultságának megszüntetése. 2.3.56 Üzembehelyezés M13. kiadás / 2018.08.31. 17 oldal / 208 oldalból

Új vagy nagyobb átalakításon átesett főberendezés meghatározott eljárási folyamat szerinti csatlakoztatása az együttműködő villamosenergia-rendszerhez. A (dokumentáltan) sikeres üzembe helyezés után annak időpontjától a berendezést üzemi berendezésnek kell nyilvánítani. 2.3.57 Üzembehelyezési engedély A vonatkozó jogszabályok, szabványok, szabályzatok (példaként munkavédelmi, tűzvédelmi) előírásainak betartásával az üzemeltető illetékes, felelős vezetője által kiadott engedély. 2.3.58 Üzemeltetés Az üzemeltetés feladata a berendezések üzem közbeni kezelése, gondozása, ellenőrzése, felügyelete és az üzemi hiba elhárítása. Üzemeltetési tevékenységnek minősül az ÜSZ hatálya alá tartozó berendezések VERrel való együttműködésének teljes időtartama alatt (első üzembehelyezéstől azok selejtezéséig, leválásáig, leválasztásáig terjedően) minden olyan tevékenység, amely a berendezéseknek a ÜSZ-ben vagy más dokumentumban felsorolt dokumentációk szerinti indítására, üzemben tartására, kezelésére, karbantartására, felújítására, leállítására, valamint az üzemzavarok elhárítására irányul. Üzemeltetésnek minősül a berendezések tartalékban állásának időtartama alatt végzett minden olyan tevékenység, amely a berendezések előírt paraméterek szerinti üzemkészségének megőrzését és az Üzemirányító által elrendelt üzemállapot változtatás feltételeinek biztosítását szolgálja. 2.3.59 Üzemeltető Az engedélyes, a felhasználó, a kiserőmű az általa megbízott természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely az üzemi berendezéseket a berendezés tulajdonjogától, engedélyében foglaltaktól függetlenül saját hatáskörben vagy szerződés alapján üzemelteti (kezeli). 2.3.60 Üzemeltetői távvezetékszakasz A távvezeték azon része, melyet az üzemeltetői határok határoznak meg. Megjegyzés: Ha egy távvezetéknek egy üzemeltetője van, akkor az egyetlen üzemeltetői távvezetékszakasznak számít, ha kettő, akkor kettő üzemeltetői távvezetékszakasznak számít, és így tovább. 2.3.61 Üzemirányítás A berendezések üzemállapota feletti rendelkezés. 2.3.62 Üzemirányító Az a szakképzett és megbízott személy, illetve az ilyen személyekből álló szolgálat, aki vagy amely felügyeli a termelő-, átviteli- és elosztó-berendezések, kábel- és szabadvezeték-rendszerek és az ezekhez csatlakozó alállomások egészének vagy egy kijelölt részének üzemállapotát, utasítást ad az üzemzavar vagy a tervszerű és egyéb munkák miatt szükségessé váló beavatkozásokra, illetve engedélyezi azokat, és ezen vonatkozásban felel a rábízott berendezés(ek) folyamatos üzeméért. Megjegyzés: Operatívan rendelkezik a hatáskörébe tartozó alállomások, erőművek és hálózatok (ezek főberendezései) üzemállapota felett, kezeli az ehhez kapcsolódó távműködtető és telemechanikai rendszereket. M13. kiadás / 2018.08.31. 18 oldal / 208 oldalból

2.3.63 Üzemi Szabályzat ÜSZ Jelen dokumentum. 2.3.64 Üzemi személyzet Azon személyek köre, akiket az üzemeltető az üzemi munkák ellátásával állandóan vagy esetenként megbíz, és akik az üzemeltető személyi állományába tartoznak. Az üzemi személyzet körébe tartozhat szakképzett személy és kioktatott személy. Az üzemi személyzet magába foglalja az üzemeltető: üzemviteli személyzetét (ez a kezelő, irányító, kapcsolási utasításokat adó személyzet pl. üzemirányító), a hálózatra kijáró és ott munkát végző személyzetét és; üzemi szolgáltató munkát (példaként: szerelést, karbantartást, beszabályozást) végző és irányító személyzetét. 2.3.65 Üzemvitel Üzemeltetés és üzemirányítás. 2.3.66 Üzemviteli Megállapodás ÜVM 2.3.67 VET Az üzemeltetők, üzemirányítók, engedélyesek együttműködését szabályozó írásos dokumentum, a vonatkozó jogszabályokban és az ÜSZ-ben előírt tartalommal. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. sz. törvény. 2.3.68 Villamosenergia-rendszer VER A VER, a Rendszerirányító által az Elosztó hálózati engedélyes, VET-ben meghatározott körben történő közreműködésével a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított Magyarország területén lévő erőművek, átviteli- és elosztó hálózatok, valamint a Hivatal által közcélúvá nyilvánított egyéb berendezések összessége. 2.3.69 Villamosenergia-rendszer jelentős zavara jelentős zavar A villamosenergia-rendszer jelentős zavara az az üzemzavari állapot, amely részben vagy egészben ellehetetleníti a tervszerű menetrendi szállításokat(átvitelt), a kiegyenlítő szabályozás teljesítését, és amely üzemzavari állapot csak rendkívüli intézkedésekkel (operatív hálózati beavatkozás, üzemzavari tartalékok igénybe vétele, export-import menetrend módosítása, nemzetközi kisegítés kérése, felhasználói korlátozás elrendelése vagy annak automatikus bekövetkezése) révén hárítható el. 2.3.70 Villamosenergia-ellátási válsághelyzet válsághelyzet A VET 139. -ának (1) bekezdésében meghatározott esemény. 2.3.71 Villamosenergia-krízis A jelentős zavar, a válsághelyzet veszélye valamint a válsághelyzet. 2.3.72 Vonalfelelős A vonalfelelős az üzemeltető hálózati engedélyes vagy megbízottja személyi állományába tartozó azon személy, akit az kijelölt és felhatalmazott arra, hogy az üzemeltetői távvezetékszakasz feszültségmentesített állapotú munkára való átadása és feszültség alá helyezhetősége tekintetében egyszemélyi felelősséggel képviselje az Üzemirányító felé az illető hatáskörébe tartozó üzemeltetői távvezetékszakaszon és annak biztonsági övezetében munkát végző összes munkacsoportot, és az M13. kiadás / 2018.08.31. 19 oldal / 208 oldalból

Üzemirányítót a munkacsoportok felé. 2.3.73 Vonali főberendezések A nagyfeszültségű (132 kv és afeletti) szabadvezetékek és az erőátviteli kábelek. 2.3.74 Virtuális Erőmű Továbbiakban Szabályozási Központ olyan, legalább 1 MW szabályozási tartománnyal rendelkező, műszaki, közvetítő jellegű szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, amely az elosztó vagy átviteli hálózatra csatlakozó, önként társult kiserőműveket, felhasználókat, villamosenergia-tárolókat képviselheti a rendszerirányító felé annak érdekében, hogy együttesen részt vehessenek a rendszerszintű szolgáltatások piacán. A Szabályozási Központ különböző technológiájú kiserőműveket is képviselhet egyszerre. A Szabályozási Központ köteles külön gépegységekre, vagy parkokra bontva az adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni a Rendszerirányító felé, a hatályos Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok vonatkozó pontjaiban foglaltak szerint. 2.3.75 Törölve! 2.3.76 TYNDP Ten Years Network Development Plan: Európai Uniós követelményt kielégítő, összeurópai szintű, 2 évente készülő, minimum 10 évre előretekintő átviteli hálózati fejlesztési terv, mely a nemzeti hálózatfejlesztési tervek által meghatározott projektek, regionális együttműködési szempontok és piacszimulációk alapján rögzíti az európai és regionális érdekű hálózatfejlesztéseket. 2.3.77 Hálózatfejlesztési terv Nemzeti hálózatfejlesztési terv A Rendszerirányító által készített a villamosenergia-rendszer 132 kv-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési terv. 2.3.78 Elosztói hálózatfejlesztési terv Az Elosztó hálózati engedélyes által készített, a Rendszerirányítónak a Hálózatfejlesztési terv megalapozásául benyújtott 132 kv-os feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési terv. 2.3.79 Időjárásfüggő termelői egységek Olyan termelői egységek, amelyek által szolgáltatott hatásos villamos teljesítmény függ az időjárási viszonyoktól. Ilyen pl. a szélerőművi és a fotovillamos (PV) termelés. 2.3.80 Együttműködő (kooperáló) erőmű Minden olyan termelő együttműködő (kooperáló) erőműnek minősül, amely közvetlenül FIZIKAILAG (galvanikus módon), vagy közvetve egy rendszerhasználón keresztül a közcélú hálózathoz csatlakozik. 2.3.81 Nem együttműködő (nem kooperáló) erőmű Minden olyan termelő nem együttműködő (nem kooperáló) erőműnek minősül, amely sem közvetlenül FIZIKAILAG (galvanikus módon), sem közvetve egy rendszerhasználón keresztül nem csatlakozik a közcélú hálózathoz. 2.3.82 Saját célra termelő erőművel rendelkező hálózathasználó SCTE Olyan rendszerhasználó, akinek a felhasználói berendezése villamos energiát termelő berendezéssel is rendelkezik és a termelő berendezése által termelt villamos energiát a felhasználói berendezésen felhasználja, illetve a fel nem használt villamos energiát a közcélú hálózatba betáplálja, a hálózathasználói szerződésben rögzített módon. M13. kiadás / 2018.08.31. 20 oldal / 208 oldalból

2.4 VILLAMOSENERGIA-FORGALOM ELSZÁMOLÁSA SORÁN HASZNÁLT FOGALMAK 2.4.1 Elszámolás alapját képező villamos mennyiségek Energia [kwh /Elszámolási mérési időintervallum]; (b) Mért villamos energia a mérési ponton vételezett, illetve kiadott villamos energia mennyisége az elszámolási időszakra vonatkoztatva, amelyeket az elszámolási mérési időintervallumokban mért mennyiségek szolgáltatják. Jelen ÜSZ hatálya alá tartozó engedélyesekre, kiserőművek üzemeltetőire és piaci felhasználókra vonatkoztatott mért villamos energia a kijelölt mérési pontokon vételezett, illetve kiadott összes, vagy napszakra bontott villamos energia mennyisége az elszámolási időintervallumra vonatkoztatva. Teljesítmény [kw]; (b) (c) Mért teljesítmény a mérési ponton, az elszámolási mérési időintervallumban mért energiamennyiség alapján meghatározott átlagteljesítmény, Jelen ÜSZ hatálya alá tartozó engedélyesekre, kiserőművek üzemeltetőire és piaci felhasználókra vonatkoztatott mért teljesítmény a kijelölt elszámolási ponton a meghatározott mérési pontok egyidejű összesített átlagteljesítménye. Szerződött teljesítmény a Kereskedelmi Szerződésben rögzített időtartamra vonatkoztatott lekötött teljesítmény. 2.4.2 AVE és NVE Rendszerfelügyelő Mérésügyi szervezet elnevezése. 2.4.3 Erőművi gépegység bruttó teljesítménye A gépkapcson kiadható teljesítmény. 2.4.4 Erőművi gépegység nettó teljesítménye Az elszámolási pontra vonatkozó eredő betáplált teljesítmény. 2.4.5 Mérőpont Mérőpont az a pont, ahol egy fizikai mennyiség egyszeresen kerül mérésre. 2.4.6 Menetrendi teljesítmény Az elszámolási pontra vonatkozó teljesítmény értékek elszámolási időintervallumok szerinti idősora. 2.4.7 Elszámolási mérési rendszer Az elszámolási intervallumonkénti adatgyűjtésre, adattárolásra, adatátvitelre, központi adattárolásra és adatfeldolgozásra alkalmas rendszer, mely magába foglalja a mérőtranszformátort, a fogyasztásmérő berendezést, a kizárólagosan elszámolási mérési célú kapcsolatot biztosító kommunikációs eszközöket és a központi gyűjtő/feldolgozó hardver/szoftver egységet. M13. kiadás / 2018.08.31. 21 oldal / 208 oldalból

2.5 INFRASTRUKTÚRA FOGALMAI 2.5.1 Folyamatirányító rendszer Alapvetően számítógépekből és számítógépes programokból álló olyan rendszer, amelynek feladata az üzemirányításhoz szükséges információk összegyűjtése, feldolgozása, megjelenítése, illetve a parancsok továbbítása a megfelelő berendezésekhez és az üzemirányítási helyekhez. Legfontosabb elemei az Üzemirányító Központokban lévő folyamatirányító számítógép rendszerek, az alállomási és az Erőművi telemechanikák. A folyamatirányító rendszer saját alrendszerein, illetve más folyamatirányító rendszereken keresztül adatokat gyűjt, illetve szolgáltat az üzemirányítás számára. 2.5.2 Zártcélú távközlési rendszer A Hálózati és Termelői engedélyesek, mint zárt felhasználói csoportot alkotó igénybevevők által a VET 42. bekezdése szerinti célra létesített és fenntartott távközlési rendszer. 2.6 TELJESÍTŐKÉPESSÉG FOGALMAK 2.6.1 Teljesítőképesség mérleg, terv Az Erőművi beépített teljesítményekből kiinduló, az Erőművi, a Szolgáltatói vagy a VER szinten készített összeállítás (éves,, heti, napi, órás, pillanatnyi bontásban), amely a gépegységek üzemállapotának függvényében megadja az igénybe vehető, illetve igénybevett teljesítményt, vagy ezeknek a bontásoknak megfelelő időszakra vonatkoztatott átlagát, összehasonlítva a teljesítőképesség igénnyel. 2.6.2 Névleges teljesítőképesség A erőművi gépegység vagy berendezés kötlevelében, illetve adattábláján feltüntetett legnagyobb tartósan igénybe vehető hatásos teljesítmény (gépegység esetén), illetve látszólagos teljesítmény (egyéb berendezés esetén), amelyre azokat méretezték, gyártották. 2.6.3 Beépített teljesítőképesség BT Az Erőműben beépített gépegységek generátorkapcsokra vonatkoztatott, a garancialevélben előírt feltételek mellett szavatolt névleges teljesítőképessége MWban. Gépegységen az összekapcsolt turbinát és generátort kell érteni. A beépített teljesítőképesség meglévő Erőműnél csak bővítés, rekonstrukció vagy leszerelés alkalmával változhat. A kísérleti üzem alatti tényleges teljesítőképességet a teljesítőképesség mérleg csak, mint időszakos többlet teljesítményt tartalmazza. A BT a működési vagy üzemeltetési engedélyben rögzített. 2.6.4 Állandó jellegű teljesítőképesség hiányok és többletek eredője ÁH A névleges paraméterek, illetőleg a tervezett üzemi körülmények megváltozása esetén a BT-től tartósan fennálló vagy fenntartható teljesítmény eltérés. Állandó hiány- vagy többletként csak olyan teljesítmény szerepeltethető, amely legalább 12 hónapon keresztül állandó értékű és csak a Rendszerirányítóval való előzetes megállapodás alapján változhat. Ezen a soron kell szerepeltetni: A tartósan leállított berendezések teljesítményét. (b) Az állandó jellegű gőzhiányt (amikor is a turbinák gőznyelése nagyobb, mint a kazánok gőztermelő M13. kiadás / 2018.08.31. 22 oldal / 208 oldalból

(c) (d) (e) kapacitása). A hőszolgáltatás miatti hiányt (a hőfogyasztók igénye tartósan nem teszi lehetővé a hőszolgáltató turbinák névleges teljesítményen történő üzemeltetését). Az erőművi főberendezések tartós meghibásodása miatti kieséseket. A hűtési elégtelenségek miatti tartós teljesítmény hiányt. (f) Vízerőművek esetében a tartós vízhiány okozta teljesítmény csökkenést. (g) (h) A tüzelőanyag minőségének a tervezettől való tartós eltérése miatti teljesítmény hiányt. A tartósan megengedhető túlterhelést. Megjegyzés: Ez alatt azt a teljesítőképesség növekedést kell érteni, mely a névleges teljesítőképességhez képest a főberendezések fokozott igénybevétele vagy a tervezettől eltérő üzemmód alkalmazása révén, a berendezések károsodása nélkül, naptári naponként legalább négy órán keresztül folyamatosan elérhető. A legalább egy éven keresztül folyamatosan, megszakítás nélkül üzemzavaros gépegység esetében a Rendszerirányító a gépegység ismételt rendelkezésre állásának tervezett időpontját tartalmazó nyilatkozattételre hívja fel az érintett gépegység üzemeltetőjét. Amennyiben az üzemeltető, - írásban, a Rendszerirányítónak címzett, cégszerűen aláírt nyilatkozat megküldése útján a felhívásban megjelölt határidőben - nem nyilatkozik-, vagy az így megküldött nyilatkozatában egy évnél hosszabb időn belül vállalja az üzemkészség ismételt biztosítását, a Rendszerirányító jogosult a gépegység állandó hiányba (ÁH) sorolására. Ezt követően a Rendszerirányító az érintett gépegység üzemeltetőjével a gépegység üzemeltetésének szüneteltetésére vonatkozó megállapodást köt. (D) Az üzemkészség feltételeit a gépegység üzemeltetésének szüneteltetésére vonatkozó megállapodásban szükséges rögzíteni. 2.6.5 Rendelkezésre álló állandó teljesítőképesség RTA Az a legnagyobb, gépkapocsra vonatkozó wattos teljesítmény, amelyet az Erőmű az állandó jellegű teljesítőképesség hiányok, és többletek eredőjének figyelembevételével szolgáltatni tud. A BT-nek a generátor kapcsokra vonatkoztatott, állandó jellegű okok miatt csökkentett és a megengedhető túlterhelésekkel növelt értéke MW-ban. 2.6.6 Rendelkezésre álló változó teljesítőképesség RTV Az a legnagyobb, gépkapocsra vonatkozó wattos teljesítmény, amelyet az Erőmű a meglévő állandó jellegű teljesítőképesség hiányok és többletek (ÁH) és a hőszolgáltatás miatti, illetve időjárás miatti változó teljesítmény hiányok (HH, IH) figyelembe vételével szolgáltatni tud. [MW] Képlet: RTV= RTA+TBP-HH-IH 2.6.7 Hőszolgáltatás miatti változó teljesítményhiány HH A villamosenergia-termelésen kívül hőszolgáltatást is folytató Erőmű változó nagyságú teljesítőképesség csökkenése a hőigények kielégítésének kötelezettségéből adódóan. Általában az alábbi két eset vagy ezek kombinációja lehetséges: M13. kiadás / 2018.08.31. 23 oldal / 208 oldalból