EU-MELLÉKLET MEGOSZTOTT EURÓPA 2018/12 FIGYELŐ 39 FOTÓ: GETTY IMAGES HUNGARY MERRE TART AZ UNIÓ 2018-BAN?
EU-MELLÉKLET PROJECT 28 A Századvég Alapítvány harmadszor kérdezte az unió 28 tagországának a polgárait arról, hogy mit gondolnak az EU-ról, a saját jövőjükről vagy éppen a migrációról. Ez a melléklet napjaink legfontosabb témáit érinti, így megtudhatjuk, miként vélekednek a közösség lakosai a nemzeti szuverenitásról, gyermekeik gazdasági perspektívájáról, a bevándorlók motivációjáról és családegyesítéséről, az NGO-k vagy éppen Soros György politikai tevékenységéről. A reprezentatív kutatás adatait ez év elején vették fel, így frissnek tekinthetők. Mivel minden tagállamban ugyanazt a kérdést tették fel, az eredmények jól összehasonlíthatók. A válaszokból szépen kivehető az unió történelmiföldrajzi térségek menti tagozódása, amely alig meglepő módon a migráció és a nemzeti szuverenitás kérdésében a leginkább szembeötlő. A visegrádi és a balti országok a bevándorláshoz való viszonyon túl más szempontból is különböznek a régi tagoktól, mifelénk ugyanis többen bíznak a jövőben, és több válaszadó gondolja azt, hogy a gyermeke jobban él majd nála. Az idei felmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy a nyugati mainstream politika és média által követett célokat már a nyugati országokban is egyre kevesebben támogatják, így alacsony az integráció elmélyítését vagy a migránsok családegyesítését támogatók száma is. A legfontosabb kérdésekben tehát a brüsszeli mainstream elit és az európaiak többsége mást gondol, így ha nem következik be irányváltás, a szavazók a számlát legkésőbb a 2019-es európai parlamenti választáson nyújtják be. Az idei és a két korábbi év kutatásának anyaga a project28.eu honlapon érhető el. A legfontosabb kérdésekben a brüsszeli elit és az európaiak többsége mást gondol. FOTÓ: HAMAD I MOHAMMED, REUTERS 40 FIGYELŐ 2018/12
ÖN SZERINT A GYERMEKEI JOBBAN VAGY ROSSZABBUL FOGNAK ÉLNI, MINT MA? 18% 50% 22% 41% 18% 40% 45% 19% 33% 33% 18% 52% 15% 58% 18% 41% 13% 43% 7% 63% 21% 37% 9% 62% 23% 35% 11% 52% 24% 47% 9% 61% 16% 57% 23% 48% 8% 65% 39% 27% 23% 52% 42% 8% 28% 49% 18% 50% 21% 33% 40% 36% 36% 17% 59% 44% 19% Jobban fognak élni, mint ma Rosszabbul fognak élni, mint ma 21% 50% 2018/12 FIGYELŐ 41
EU-MELLÉKLET AZT ÜZENIK, NE GYERTEK! ÖN SZERINT MIÉRT JÖNNEK A MIGRÁNSOK EURÓPÁBA? 2% 5% 7% 54% 53% 47% 51% 42% 39% 2016 2017 2018 A legtöbben azért, mert nincsenek biztonságban anyaországukban A legtöbben gazdasági céllal, illetve a szociális juttatások miatt Nem tudja/nem válaszol MIGRÁCIÓ Az újkori népvándorlás korunk egyik legégetőbb problémája, amelyet a többség már nem lehetőségként, hanem veszélyként lát. A válaszadók zöme szerint a migráció inkább gyengíti az unió gazdaságát. A német vagy az osztrák példák is ezt támasztják alá, hiszen a 2015- ben érkezett másfél millió migránsnak csak a 20-25 százaléka dolgozik, és akik nem beszélik a befogadó állam nyelvét, vagy akiknek nincs konvertálható szaktudása, azok jellemzően csak minimálbéren tudnak elhelyezkedni. A bevándorláspárti politikusok viszont pont azzal hitegetik a polgáraikat, hogy a betelepülők az új életük megkezdésének megelőlegezett költségét majd a munkájukkal fizetik vissza. Az elmúlt három év tapasztalata azt mutatja, hogy ez az egyenlet sehogyan sem stimmel, hiszen sok, főleg távolabbról érkező migráns számára a minimális német, osztrák vagy svéd segélyszint is maga a mennyország. Az ott csekélynek számító támogatásból is pénzt utalnak otthon maradt családtagjaiknak, vagy ebből az összegből utaznak haza, az őket állítólag üldöző államba nyaralni. A válaszadók többsége szerint az Európába érkező bevándorlók többsége nem menekült, hanem valójában jóléti migráns. A nyugati jóléti államok ugyanis mágnesként vonzzák a jobb életet kereső idegeneket. A migráció célországaiban még csak most indul a vita arról, hogy miként lehet a jövevényeket nyelvtanulásra és munkavállalásra ösztökélni. A nyugat-európai multikulti ugyanis csak a segélyezettek számának gyors növekedéséhez és nogo zónák kialakulásához vezetett. A családtámogatási rendszer finomhangolásának és a közmunkaprogramnak Magyarországon már 1998 és 2002 között bevezetett, illetve 2010 óta működő modelljeit nyugaton még csak most ízlelgetik. Az alanyi jogon járó családi pótlék ugyanis gyakran csak a szegénység újratermelését eredményezi, ha nem kötődik saját erőfeszítéshez és munkajövedelemhez. Ezek láttán nem csoda, ha a bevándorlás célországainak a lakói (Svédország kivételével) többségében elutasítják a migránsok családegyesítését. A közhangulatot látva az új német kormány is havi ezer főben limitálta a hátramaradt rokonok beengedését. Az európaiak többsége szíve szerint azt üzeni az öreg kontinensen jobb életet kereső millióknak: Ne gyertek! 42 FIGYELŐ 2018/12
ÖN SZERINT A MIGRÁNSOK TÖMEGES BEÁRAMLÁSA HOGYAN HAT AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGÁRA? FOTÓ: ERIC VIDAL, REUTERS 18% Az Európába érkező migránsok többsége valójában nem menekült, hanem jóléti bevándorló. 21% 61% Inkább hátráltatja az EU gazdaságát Inkább erősíti az EU gazdaságát Nem tudja/nem válaszol 2018/12 FIGYELŐ 43
EU-MELLÉKLET NEM KÉRNEK A SOROS-TERVBŐL! ELITPROJEKT Az Amerikából kiinduló 2008-as pénzügyi, majd gazdasági válság óta az EU sokak szemében egyre inkább egy elitprojektté vált. A globalizáció előnyeit leginkább a felső egy százalék élvezi, míg az alsó középosztály mellett már a középosztálynak is egyre nagyobb része él rosszabbul, mint négy-öt éve. Ennek a nemzetközi elitnek emblematikus figurája Soros György, aki csupán egy a sok spekuláns, bankvezér és konszernfőnök közül, ám ő nevével és arcával is vállalja a nyílt társadalom eszméjét, s jól láthatóan tesz is annak megvalósításáért. A veterán spekuláns Brüsszelbe szinte hazajár, Juncker bizottsági elnök puszival és államfőknek kijáró tisztelettel fogadja. Soros György 2016 nyarán pont Brüszszelben mutatta be elképzelését, a Sorostervet, amelynek a részletei azóta számtalan uniós javaslatból köszönnek vissza. Ennek alapján évente több százezer migránst kellene az EU-ba hozni, s egy kvóta szerint a tagországok között szétosztani. A válaszadók ezt másként látják: szerintük a menekülteket a hazájukban dúló háború vége után vissza kellene küldeni a szülőföldjükre. Ezek fényében a migrációt támogató Soros György megítélése az elmúlt évhez képest tovább romlott. A válaszadók többsége elutasítja, ha politikai befolyással rendelkező üzletemberek és NGO-k lobbiszervezeteiken keresztül beavatkoznak a tagállamok belügyeibe. A demokratikus országok gyakorlata is ebbe az irányba mutat. Olaszország tavalyi példája szintén azt jelzi, hogy a migránsbarát NGO-kkal szembeni határozott fellépés érdemi változást hoz, hiszen amióta e szervezeteknek fel kell fedniük anyagi támogatóikat, állandóan be kell kapcsolni GPS helyzetjelzőiket, valamint együtt kell működniük az olasz hatóságokkal, töredékére csökkent az Olaszországba érkező illegális migránsok száma. A magyar Stop Soros! törvénycsomag is hasonló rendelkezéseket tartalmaz, s az amerikai, olasz vagy izraeli példát követve csupán azt célozza, hogy a politizáló szervezetek ne bújhassanak civil maszk mögé, és legyen mindenki számára világos, hogy milyen politikai célok érdekében tevékenykednek. 20% EGYETÉRT-E AZZAL, HOGY ÜZLETEMBEREK NGO-KON KERESZTÜL BEAVATKOZHASSANAK A TAGÁLLAMOK BELÜGYEIBE? Inkább egyetért Inkább nem ért egyet Nem tudja/nem válaszol 57% 20% 23% 23% 44 FIGYELŐ 2018/12 SOROS GYÖRGY MEGÍTÉLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN VÉLEMÉNNYEL RENDELKEZŐK KÖRÉBEN Kedvezőtlen Kedvező 2017 2018 77% 80%
TÖBB VAGY KEVESEBB INTEGRÁCIÓT? EGY KORSZAK LEZÁRUL Az EU sokáig igazi sikertörténet volt. Az öreg kontinens történelmében még soha nem volt ilyen hoszszú ideig béke és általános prosperitás. Európa legnagyobb részén a békét most is élvezhetjük, ám a jólét és a prosperitás évei sokak számára most érnek véget, vagy éppenséggel el sem kezdődnek. A nyugat-európai válaszadók többsége szerint gyermekük már nem fog olyan életszínvonalon élni, mint ők. Nagy térképünkön jól látható, hogy az eurót használó szlovákok kivételével a visegrádi és a balti országok a legbizakodóbbak a felnövekvő generációk jövőjét illetően. Bulgária és Írország is inkább optimista, míg az osztrákok, olaszok, franciák és belgák már sötétnek látják a jövőt. A brexit megmutatta, hogy a tömeges beáramlás letéríti az integrációt normális pályájáról. Az egységes belső piac országai sikeres, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésének a kiterjesztését Brüsszel egyre több olyan feltételhez (pl. a kötelező betelepítési kvóta elfogadásához) kötné, amely az európaiak többsége számára nem észszerű vagy nem elfogadható. A britek a legfontosabb kérdéseket köztük a migrációval kapcsolatosakat nemzeti hatáskörben akarták eldönteni, ám az EU ragaszkodik az egyre mélyülő integrációhoz. Azonban a válaszadók többsége uniós át- TÖBB EURÓPAI INTEGRÁCIÓRA VAGY TÖBB NEMZETI SZUVERENITÁSRA VAN SZÜKSÉG AZ EU-BAN? EU 35 51 14 NÉMETORSZÁG 39 48 13 OLASZORSZÁG 32 52 16 AUSZTRIA 33 53 14 FRANCIAORSZÁG 31 54 15 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 21 62 17 LENGYELORSZÁG 33 54 13 SZLOVÁKIA 33 55 12 MAGYARORSZÁG 19 70 11 CSEHORSZÁG 18 74 8 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Több nemzeti szuverenitásra Több európai integrációra Nem tudja/nem válaszol V4-országok Az európaiak a nemzeti szuverenitás megőrzését támogatják. 2018/12 FIGYELŐ 45
EU-MELLÉKLET lagban és Németország kivételével a nagyobb tagállamokban is inkább a nemzeti szuverenitás megőrzését preferálja. Az európai integrációt firtató kérdésekre válaszolók összességében a sikeres területeken támogatják a közös megoldásokat, míg a vadhajtásoknál és a kedvezőtlen folyamatoknál nagyobb szerepet adnának a nemzetállamoknak. Ezek a számok jól tükrözik a globalizáció előnyeit felismerő és meglovagló szűk nagyvállalati, politikai és médiaelit eurooptimizmusa, valamint a hátrányokat egyre jobban elszenvedő európai átlagpolgár euroszkepticizmusa vagy ahogyan Orbán Viktor magyar miniszterelnök fogalmaz: eurorealizmusa közötti óriási különbséget. 15% TÍZ ÉV MÚLVA IS LÉTEZNI FOG AZ EURÓPAI UNIÓ? 27% 46 FIGYELŐ 2018/12 Igen Nem Nem tudja/nem válaszol FOTÓ: GETTY IMAGES HUNGARY Amennyiben a brüsszeli euro kraták továbbra is az elitek érdekei mentén alakítják a közösséget, jövőre arra a kérdésre, hogy vajon tíz év múlva lesz-e még Európai Unió, a mostani 58 százaléknál is kevesebben válaszolnak majd igennel. 58%