SZAKDOLGOZAT Popper Eliza 2011.

SZAKDOLGOZAT Popper Eliza 2011.

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola SZAKDOLGOZAT A Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulásához vezető út Konzulens: Tordai Bence Popper Eliza Kommunikáció és médiatudomány szak Budapest 2011. 2

SZAKDOLGOZAT KIVONAT 1. A szakdolgozat alapvető kulcsszavai: ifjúságpolitika Nemzeti Ifjúsági Tanács fiatalság ifjúsági érdekképviselet 2. A 2-3 legfontosabbnak ítélt forrás (szakirodalom) megjelölése: NAGY ÁDÁM (szerk.): Ifjúságügy: Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2008. KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 2006. NAGY ÁDÁM: Ifjúsági béke: egy lehetséges ifjúságpolitika váza: szakmapolitikai koncepció. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2003. 3

3. A szakdolgozat rövid, legfeljebb egy oldalas kivonata magyar nyelven: Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozásáig vezető utat keresem. Magyarország az utolsó Európai Uniós tagállam, amely nem rendelkezik efféle tanáccsal. A tanács ifjúsági érdekeket megjeleníteni hivatott testület lenne, a magyarországi ifjúsági és a számukra szolgáltatni szándékozó szervezetek országos érdekképviseleti és szakmai szövetsége, amely az érintett korosztályok társadalmi helyzetének jobbítása, az általuk igénybe vehető szolgáltatások bővítése és színvonalának emelése érdekében működik, helyi, valamint regionális szinten meg nem oldható ifjúságpolitikai feladatokat lát el. A tanács célja a magyarországi ifjúsági korosztály érdekeinek szolgálata és tagközösségeinek képviselete. Kutatásom során az Európában működő NIT-ek struktúráit elemeztem, melyek segítettek egy átfogóbb, általánosabb képet alkotni a tanácsok működéséről, s melyek alapján felállítható a Magyar Nemzteti Ifjúsági Tanács. Dolgozatomban rekonstruáltam az utóbbi 25 év magyarországi próbálkozásait az ifjúsági érdekképviselet terén, majd felállítottam egy akciótervet, mely véleményem szerint a leghatékonyabb menetrend lenne a tanács felállításához. 4

4. A szakdolgozat rövid, legfeljebb egy oldalas kivonata angol nyelven: In my thesis I was looking for the path leading towards the establishment of the Hungarian National Youth Council. Hungary is the last country within the European Union that does not have a National Youth Council. The NYC is an umbrella organisation, gathering all youth organisations within the country. It represents the voice and needs of youth of the country. Mostly it runs projects, does advocacy and lobbying, and in most countries it is considered to be the strategic partner of the government concerning youth issues. During my research I analyzed the structures and mechanisms of different European NYCs to have a general overview of how these youth councils work. This overview allowed me to have a better understanding of National Youth Councils. The concept of having a Hungarian National Youth Council is not something new. Ever since 1988 there has been attempts to establish a council, that acts as a unified youth representative body. Until now, however, the council has not yet been set up. Having the results of my research on European level and learning from all the mistakes of our past, at the end of my thesis I tried to set up an action plan, that could lead us to finally establishing our own National Youth Council. 2011. október 19. 5

Tartalom 1. BEVEZETÉS... 9 1.1. A kutatási módszerről... 10 2. IFJÚSÁGDEFINÍCIÓK MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN... 11 2.1. Az ifjúság fogalma... 11 2.2. Korosztályi meghatározás Magyarországon... 13 2.3. Korosztályi meghatározás Európában... 14 3. IFJÚSÁGI RÉSZVÉTEL, ÉRDEKKÉPVISELET, IFJÚSÁGPOLITIKA... 15 4. A MAGYAR KORMÁNY HOZZÁÁLLÁSA... 19 5. EURÓPAI KERETEK, AJÁNLÁSOK... 25 6. NEMZETI IFJÚSÁGI TANÁCS MINT INTÉZMÉNY... 29 6.1. Miért alakultak Nemzeti Ifjúsági Tanácsok?... 29 6.2. A NIT-ek fő célkitűzései és munkaterületei... 30 6.3. A NIT-ek megalakulásának folyamata... 33 6.3.1. Fiatalok és az ifjúsági szervezetek... 33 6.3.2. Ernyőszervezetek... 34 6.3.3. Diákszervezetek, hallgatói csoportok / politikai ifjúsági szervezetek... 34 6.3.4. A kormány szerepe... 35 7. EURÓPAI STRUKTÚRÁK... 36 7.1. NIT-ek felépítése, struktúrák... 36 7.1.1. Képviselőtestület... 36 7.1.2. Végrehajtó Testület... 37 7.1.3. Egyéb alapszabály és munkastruktúrák... 38 7.1.4. Alkalmazottak... 39 7.2. Tagság, integráció és képviselet... 40 7.2.1. Tagság... 40 6

7.2.2. A NIT-ek befogadó politikája (az integráció)... 43 7.3. Eszközök és szolgáltatások... 44 7.3.1. Tagszervezetekkel való kommunikáció... 44 7.3.2. Kommunikáció a fiatalokkal és a társadalommal... 45 7.3.3. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok által nyújtott szolgáltatások... 46 7.3.4. Reprezentáció, érdekképviselet és lobbizás... 47 7.3.5. Nemzetközi együttműködés... 47 7.3.6. Eszközbeli támogatások... 47 7.3.7. Kapacitásfejlesztés... 48 7.3.8. Tudatosságnövelés és új témák bevezetése... 48 7.4. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok finanszírozása... 49 7.4.1. Fix költségek finanszírozása... 49 7.4.2. Projekt alapú források... 49 7.4.3. Tagdíjak... 50 7.4.4. Kormányzati alapok/források... 50 7.4.5. Nemzetközi források és adományok... 51 7.4.6. Privát szektor adományai... 52 7.4.7. Egyéb forráslehetőségek... 53 7.5. Fenntarthatóság... 54 8. Az Európai Ifjúsági Fórum... 55 8.1. Európai Ifjúsági Fórum tagság általános feltételei... 57 8.1.1. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsokra vonatkozó speciális feltételek... 57 8.1.2. Tagsági típusok és jogok... 58 8.1.3. A tagsággal járó kötelezettségek... 58 8.2. A Fórum alapszabály szerinti szervei... 59 9. A MAGYAR PRÓBÁLKOZÁSOK... 60 7

10. AKCIÓTERV... 64 11. NIT MINT MEGOLDÁS... 66 MELLÉKLETEK:... 68 IRODALOMJEGYZÉK... 80 Források a kutatás elkészítéséhez... 83 RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA... 85 8

1. BEVEZETÉS Magyarország az utolsó Európai Uniós tagország, amely nem rendelkezik Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal (NIT). A NIT dolga lenne az ifjúság érdekképviseletének legmagasabb szintű ellátása, az ifjúságpolitika formálása és alakítása, s a kormány felé az ifjúság egy erős és egységes hangként való megszólalása. A NIT ernyőszervezetként működne, képviselve és reprezentálva a magyar ifjúsági szervezetek összességét. Magyarországon az utóbbi 25 évben nem tudott egy mindenki által elfogadott Nemzeti Ifjúsági Tanács felállni, annak ellenére, hogy 1987 óta rendszeresen voltak erre próbálkozások. Dolgozatomban próbálok választ adni arra, miért is van szüksége országunknak egy Nemzeti Ifjúsági Tanácsra, melyek azok a hibák, amiket a korábbi próbálkozások során elkövettek, és amelyek miatt nem tudott felállni a tanács. Megvizsgálom, melyek azok a már több európai ország tanácsában jól bevált működési gyakorlatok, melyeket adott esetben átvehetnénk, valamint felállítok egy akciótervet, amely alapján létrejöhetne országunkban is a Nemzeti Ifjúsági Tanács. A tanulmány az alábbi fonalat követi: A fogalmak tisztázása után az ifjúságpolitika és az érdekképviselet fontossága mellett érvelek, majd bemutatom a magyar illetve európai szabályozási kereteket, melyek támogatják az érdemi ifjúságpolitika létezését. Mindezek után a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok megalakulásának okáról írok, bemutatom azok céljait, feladatköreit és működésük alapelveit, majd az Európai Ifjúsági Tanácsban való részvétel fontosságáról és annak kritériumairól ejtek szót. Röviden betekintést nyújtok az elmúlt 25 év magyarországi próbálkozásaiba, végül pedig a jelenlegi magyar helyzetről és az általam elképzelt lehetséges akciótervről írok. A tanulmány megírásával fő célom a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács (MNIT) megalakulási folyamatának elindítása, illetve a már megkezdett folyamatok előremozdítása. 2011 májusában az EFIL (European Federation for Intercultural Learning) szervezet képviseletében részt vettem az Európai Ifjúsági Fórum Tagok Tanácsán (COMEM, Council Meeting of Members). Már hosszú idő óta foglalkoztatott a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács kérdése, így a négy napos antwerpeni gyűlés után eldöntöttem: a lehető legjobban beleásom magam a témába és megpróbálom elindítani, avagy 9

felgyorsítani a magyar folyamatokat. Arra jutottam, hogy a legtöbbet azzal segíthetek, ha megírom a tanulmányt, ami a NIT aspektusait járja körbe, ezzel is elősegítve az információk áramlását és a megfelelő információk eljutását a megfelelő emberekhez. A tanulmány rövidített változatát 2011-ben publikálták a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesületének honlapján, illetve mint a tanulmány szerzőjét, több fontos konferenciára hívtak meg előadónak. Továbbá jelenleg is folynak a konzultációk az Új Nemzedék Jövőjéért Program miniszteri biztosával, Mihalovics Péter úrral, aki szintén felhasználja tanulmányomat a kormány új ifjúsági programjának felállításához. A téma iránt mélyen elkötelezett vagyok, s ott vagyok minden egyes lépésnél, mely közelebb visz mindannyiunkat a MNIT felállásához. Bízom benne, hogy a folyamat egy éven belül eléri azt a pontot, amikor kimondhatjuk: felállt Magyarország Ifjúsági Tanácsa. Addig is minden erőmmel azon leszek, hogy a folyamat az európai normáknak megfelelően s a korábbi magyar hibák elkövetése nélkül haladjon, a lehető legszélesebb körben, alulról jövő, demokratikus kezdeményezésként. 1.1. A kutatási módszerről Dolgozatom témája nehezen megközelíthetőnek tűnt, hiszen a témában kevés szakirodalom lelhető fel. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok struktúrájáról a mai napig nem készült összefoglaló dokumentum, ám az Európai Ifjúsági Fórum egyik erre hivatott munkacsoportja jelenleg dolgozik ezen. A csoport dokumentumokkal nem, viszont rengeteg hasznos információval segítette a munkám, melyek nélkül a dolgozat nem születhetett volna meg. A dolgozat elkészítéséhez kvalitatív kutatási módszert alkalmaztam: a tanulmány nagy része rövidebb és hosszabb interjúk eredménye. Interjúalanyaim az európai Nemzeti Ifjúsági Tanácsok, valamint az Európai Ifjúsági Fórum (YFJ) vezetőségi tagjai voltak. Az interjúk három különböző formában valósultak meg: személyes interjú, Skype beszélgetések és email-es kérdezések. Mindezeken kívül az európai NIT-ek honlapjait böngészve jutottam megfelelő mennyiségű információhoz, melyeket egy mátrixba rendeztem (lásd 3.sz. melléklet). 10

2. IFJÚSÁGDEFINÍCIÓK MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN 2.1. Az ifjúság fogalma Az ifjúság meghatározása nem egyszerű feladat. A társadalomtudományok területén számtalan definícióval találkozhatunk, melyek mind másképp értelmezik a fiatalságot. Ezt a társadalmi korcsoportot az alábbi módokon definiálják: ifjúság, fiatalság, tizenévesek, kamaszok, fiatal felnőttek, serdülő kor, tinédzserek, stb. Andorka Rudolf szociológus szemmel azokat tekinti fiataloknak, akik már nem gyerekek, de még nem felnőttek, vagyis nem kezdték el a rendszeres kereső munkát, nem alapítottak családot, vagy egyszerűbben nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával. 1 Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az ifjúság az ember gyermekkora és felnőtt kora közötti időszak, ám ez ebben a formában a testi és lelki fejlődésen kívül leginkább a társadalmi státuszra vonatkozik. Jancsák Csaba szerint a fiatalság út a gyermekkor függőségéből a felnőttkor függetlenségébe. 2 Ma Magyarországon a hivatalos felnőttkorba lépést a nagykorúvá váláshoz, a választójoghoz, azaz a tizennyolcadik életévhez kötjük. Az egyén és a társadalom viszonyát tekintve azonban manapság inkább a harmincadik életév jelöli meg a valódi felnőtté válás idejét, amikor az ember már gazdaságilag és érzelmileg is önállóvá válik. 3 A posztadoleszcencia a posztindusztriális társadalmakban kialakult olyan életszakasz, ahol a fiatal felnőtt már önálló döntések és felelősségek vállalója, de még nem szakadt le teljesen anyagilag, érzelmileg vagy fizikailag a családról. 4 Magyar elnevezésével még adós az ifjúsági szakma. Somlai Péter szociológus az Új Ifjúság tanulmánykötetben a felnőtté válás elhúzódó folyamatára keres választ. Véleménye szerint a posztadoleszencia kifejezés az időben egyre jobban elhúzódó kamaszkorra utal: 1 ANDORKA RUDOLF: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris kiadó, 2006. 2 JANCSÁK CSABA (szerk.): Az Európai fiatalok világa a 21. század elején. Szeged, Belvedere Meridionale, 2011. 3 NÉMETH NÓRA VERONIKA: Ifjúság és kultúra: Az ifjúságszociológia aktuális kérdései a kulturális fogyasztás tükrében. Debrecen, 2009, http://shp.hu/hpc/userfiles/nemethnora/ifjusag_es_kultura.pdf, 2011. október 19. 4 NAGY ÁDÁM (szerk.): Ifjúságügy: Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2008. 11

Fiatalokra, akik szüleik nemzedékénél hamarabb kezdik a szexuális kapcsolatokat, korábban lesz jogosítványuk, előbb szoknak rá a cigarettázásra, a drogokra, és korábban kezdenek dönteni arról, hol és mivel töltik szabadidejüket. Tovább járnak azonban iskolákba, később lesz belőlük főfoglalkozású kereső, később házasodnak és szülnek gyermeket, és úgy látszik, fő bajuk az, hogy nem tudnak felnőni. 5 A szerző tanulmányában utal arra, hogy bár mindig is voltak későn érő típusok, napjainkban ez már olyan tömegesen jellemző, hogy lehetetlen egyéni problémaként kezelni. 6 Két különböző módja van annak, hogy meghatározzuk, kik a fiatalok. Az első módszer az emberi egyed fejlődése szerinti megközelítés, mely biológiai, pszichológiai, illetve szociológiai szempontból határozza meg, ki számít fiatalnak. A másik az adminisztratív szempontú, életévek szerinti megközelítés. 7 Az alábbiakban a Magyarországon illetve Európában elfogadott ifjúsági korosztály meghatározásokra hozok fel példákat. 5 SOMLAI PÉTER: A posztadoleszcensek kora, In: SOMLAI PÉTER (szerk.): Új ifjúság: Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest, Napvilág Kiadó, 2007. 6 SOMLAI PÉTER: A posztadoleszcensek kora, In: SOMLAI PÉTER (szerk.): Új ifjúság: Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest, Napvilág Kiadó, 2007. 7 KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 2006. 12

2.2. Korosztályi meghatározás Magyarországon Jelenleg nem létezik ifjúsági korosztályról szóló hivatalos fogalom-meghatározás Magyarországon. A magyar ifjúságpolitika szempontjából a jelenleg hatályos jogszabály (1995. évi LXIV. Törvény) fiatalság-értelmezése van érvényben, mely a 15-26 év közöttieket sorolja az ifjúságba. 8 A magyar ifjúságpolitika nemzetközi vizsgálatához 2007- ben készült Országjelentés a 15 és 29 év közötti korcsoportra hivatkozik anélkül, hogy egyértelműen megindokolná, miért is ezek a számok vannak érvényben. Mivel a Fiatalok Lendületben (Youth in Action) program korcsoport meghatározása 9, valamint az Ifjúság 2000. Gyorsjelentés ifjúságkutatása is a 15-29 évesekre vonatkozik, 10 valószínűsíthető, hogy ezek alapján került a fentebbi meghatározás az Országjelentésbe. A definiálási probléma leginkább abból adódik, hogy a fiatalokat különböző szektorokban különbözőképpen kezelik. A munkaerő-piaci politikában például a 18-25 évesek jelentik az ifjúságot, másutt a fiatalokat a tanulókkal azonosítják. Jogi felelősségre vonás 14 éves kortól lehetséges, míg más szakpolitikai területeken konkrét szabályozás van érvényben 18 éves kor betöltéséig. Ilyen terület például az egészségügy vagy a gyermekvédelem. 11 A polgári- és büntetőjog szempontjából a 14-18 év közöttiek számítanak fiatalnak. 12 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúságpolitikai háttérintézménye, a Foglalkoztatási Hivatal keretein belül működő Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat ifjúságügyi kérdésekben az alábbi fogalmakat használja: 8 KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 2006. 9 Európa Bizottság: Fiatalok Lendületben Program - Pályázati útmutató, p. 21. http://www.mobilitas.hu/uploads/1/menu/219/fajlok/flp%20palyazati%20utmutato%202011.pdf, 2011. október 11. 10 LAKI LÁSZLÓ, SZABÓ ANDREA, BAUER BÉLA (szerk.): Ifjúság2000, Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2001. 11 EURÓPA TANÁCS, Ifjúsági és Sportigazgatóság: Ifjúságpolitikai vizsgálat Magyarországon Nemzetközi Jelentés, www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docid=20463, 2011. október 11. 12 KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 2006. 13

Korosztályi szempontból az ifjúsági tevékenység alanya az ifjúsági korosztályok, azaz a már önmagukért felelősséget vállalni képességtől, a kortárscsoport szerepének megjelenésétől (a pszichológia ezt a fogalmat átpártolásnak nevezi) a már nem csak önmagáért való felelősségvállalásig (munkahely, családalapítás stb.) (8-10 évestől 25-30 évig) tartozók. 13 A 2009 őszén elfogadott magyar Nemzeti Ifjúsági Stratégia ifjúságértelmezése a kortárscsoport megjelenésétől a másokért való felelősségvállalásig terjed, így annak időhorizontjához a kb. 8 12 évesektől a kb. 25 30 évesekig tartoznak. 14 2.3. Korosztályi meghatározás Európában Nem csak magyar viszonylatban nehéz megállapítani, ki számít fiatalnak, Európában sem létezik egységes ifjúságértelmezés. 2009 áprilisában az Európai Unió Ifjúsági Stratégiája 13 29 évesekre terjesztette ki (a korábbi 15 29) korosztályi fókuszát, 15 majd az Európa Tanács ismét újabb meghatározást tett magáévá: a 14 25 (30) éveseket érti fiatalok alatt, ugyanakkor tiszteletben tartja az egyes tagállamok eltérő életkori meghatározásait 16, melyek minden esetben valahol 0 és 30 év között mozognak (lásd melléklet 1. táblázat). 13 BÁNSZEGI ZSUZSA (szerk.): Az ifjúsági munka fogalomtára: az ifjúsági munka területéhez kapcsolódó fogalmak gyűjteménye. Debrecen, IMSZME, 2006. 14 NAGY ÁDÁM: Az ifjúságügy és a harmadlagos szocializációs közeg, = Új Ifjúsági Szemle. 2010, (VIII. évf.) 2. szám, p. 11-12. 15 COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES: European Union Youth Strategy, http://ec.europa.eu/youth/news/doc/new_strategy/youth_report_final.pdf, 2011. október 11. 16 NAGY ÁDÁM: Családon és iskolán túl, = Magyar Tudomány. 2011, (CLXXII. évf.) 7. szám, p. 826-838. 14

3. IFJÚSÁGI RÉSZVÉTEL, ÉRDEKKÉPVISELET, IFJÚSÁGPOLITIKA Nem véletlenül használjuk a jövő nemzedéke kifejezést a fiatalságra, hiszen ők azok, akik később alakítani, formálni fogják országunk jövőjét. Az ifjúság jelentőségét figyelmen kívül hagyni a legnagyobb hiba, amit egy ország vezetősége elkövethet hiszen ezzel a fenntartható demokrácia esélyét is csökkenti. Ahhoz, hogy egy demokratikusabb, egységesebb és sikeresebb nemzetet építsünk, szükség van arra, hogy az ifjúságot bevonjuk a helyi, regionális és nemzeti szinten hozott döntésekbe, lehetőséget, eszközöket és támogatást biztosítva a fiatalok számára, hogy részt vehessenek és befolyásolhassák az őket érintő döntéseket. 17 Bynner, Chisholm és Furlong ezzel magyarázta az ifjúság fontosságát: Az a világnézet, melyet most ők alakítanak ki, egész Európa sorsának tervrajza. 18 Az Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében így fogalmazza meg, miért is van szükség a fiatalok aktív részvételére a társadalomban: a fiatalok részvétele a közösségi ügyekben lehetőség, hogy teljes életet éljenek helyi közösségükben. Ez alapvető feltétel, ha aktív szerepet kívánnak játszani a társadalmi változásokban. Segítséget nyújt a társadalomba való beilleszkedésükhöz, elősegíti a változtatás igényét, a felelős gondolkodást, a megoldások keresését. A társadalom feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok részt vállalhassanak az őket érintő döntésekben. 19 Az ifjúság aktív társadalmi részvételére (participáció) négy különböző modellt találhatunk Európában, attól függően, hogy a felnőtt világ hogyan viszonyul az ifjúsághoz, azaz problémaként vagy erőforrásként kezeli azt. 17 BODOR ANDRÁS GABRIELLE LARA: Az ifjúságpolitikák jogi és szervezeti keretei: az európai gyakorlatok áttekintése. = Új Ifjúsági Szemle, 2009. (VII. évf) 4 szám, p. 7. 18 BYNNER, J. CHISHOLM, L. FURLONG, A.: A new agenda for youth research, In: CHISHOLM (szerk.): Youth, citizenship and social change in European contect. Aldershot, Averbury Press, 1997. 19 Az Európai Tanács 237. határozata (Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében), 1992. http://www.mobilitas.hu/uploads/fajlok/publikaciok/482/europai%20charta%20a%20fiatalok%20reszvetelerol%20a %20helyi%20kozssegek%20es%20regiok%20eleteben.pdf, 2011. október 11. 15

Az első esetben a fiatalok véleményét megkérdezik, ám a döntéseket a felnőttek hozzák meg. Tulajdonképpen ez leginkább egy ifjúságkutatás képében valósul meg, melyben a fiatalok életvilága statisztikai adatok képében rajzolódik ki. Ez a legjellemzőbb bevonási modell Magyarországon. A második esetben a döntéseket a felnőttek kezdeményezik, de a fiatalokkal együtt hozzák meg azokat. Az ifjúsági tanácsok, ifjúsági önkormányzatok, érdekegyeztető fórumok azok a platformok, amelyeken keresztül a modell véghezvihető. A harmadik participáció típus az, amikor a fiatalok kezdeményezik és hozzák meg a döntéseket. A hazai ifjúsági pályázati forráselosztó rendszer támogatta ifjúsági kezdeményezéseket hozhatjuk példaként, de ilyenek az ún. villámcsődületek (ifjúsági mozgolódások, mozgalmak) is. A negyedik szinten a döntések kezdeményezői a fiatalok, de a döntéshozatalba a felnőtteket is bevonják. Erre egy történelmi példát hoz fel Jancsák Csaba a Miért jó a rossz a jóban c. írásában: 1956-ban a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) a világháború utáni első alulról építkező független hallgatói mozgalom megalakításakor, október 16-án és október 20-án a szegedi egyetem nagyelőadójában történt nagygyűlésükkor a hallgatók tanulmányi, majd politikai követeléseket fogalmaztak meg (köztük a szabad, demokratikus választások, az orosz csapatok kivonulásának követeléseivel), s az ülésen rész vettek az egyetem egyes oktatói, köztük a jogi kar dékánhelyettese, akit a diákok levezető elnöküknek kértek fel, avagy az egyetem rektora, aki az alakuló szövetséget támogató hozzászólást tett. 20 Az alábbi definíció szerint az ifjúságpolitika az, ami elsődlegesen biztosítja fent megfogalmazott igény, a fiatalok részvételének kereteit: Az ifjúságpolitika az ifjúsági korosztályokra irányuló, ezek egyéneinek, közösségeinek, szervezeteinek és intézményeinek nyújtandó szolgáltatások, intézkedések tervszerű összefoglalása, és végrehajtása. 21 Egy másik definíció szerint az ifjúságpolitika nem más, mint a fiatalok részvétele a politika sajátos szférájában, a fiatalok által, illetve a fiatalok részvételével megvalósuló politikai folyamat (youth participation, policy by youth). 22 20 JANCSÁK CSABA: Miért jó a rossz a jóban?, In: BIRÓ ISTVÁN (szerk.): Csatlakozás az Európai Ifjúsági Térséghez 3.0. Szeged, EIKKA, 2009. 21 BÁNSZEGI ZSUZSA (szerk.): Az ifjúsági munka fogalomtára: az ifjúsági munka területéhez kapcsolódó fogalmak gyűjteménye. Debrecen, IMSZME, 2006. 22 NAGY ÁDÁM (szerk.) Ifjúságsegítés: Probléma vagy lehetőség az ifjúság?. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2007. 16

Az ifjúságpolitika fogalma későn jelent meg a politikai gondolkodásban. Az 1968-as párizsi diáklázadások előtt a fiatalok nem töltöttek be olyan pozíciót, mely felhívta volna az ifjúságra mint politikai kategóriára a figyelmet. A diáklázadások évében Csehországban is forradalmat robbantott ki az ifjúság. Ezek voltak azok az események, melyek után a szociológusok és politikusok elkezdtek foglalkozni az ifjúsággal és az ifjúság politikai szerepével. Mindezek magukkal hozták az ifjúság fogalmának újraértelmezését. 23 Az ifjúságpolitikát három megközelítésben értelmezhetjük: szakpolitika, közpolitika és ifjúságstratégia. Szakpolitikai szempontból az ifjúságpolitika az állami intézményrendszerbe tagozódik be, és minisztériumok formájában intézményesül meg, melyek felelős állami képviselői a szakminisztériumok. 24 Az ifjúság szempontjából ezek a következők voltak az utóbbi évtizedben: Ifjúsági és Sportminisztérium (1999-2002), Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium (2002-2004), Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (2004-2006), Szociális és Munkaügyi Minisztérium (2006-2008), jelenleg pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság. 25 Az ifjúsági közpolitika a társadalom egészére vonatkozó, az ifjúságfejlesztéssel foglalkozó alkalmazott tudomány. A közpolitika általánosságban a társadalom önigazgatásának a gyakorlati és elméleti kérdéseit feszegeti, az adott szektor politikai döntéseinek és a döntések hatásainak a vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A döntések során azt is vizsgálja, hogy az adott döntés milyen hatással van a társadalom egészére. 26 A közpolitika tehát konkrét döntéshozatali szituációk kezelésére alkalmas tudományág, mely nem foglalkozik politikai rendszerrel, pártokkal, választásokkal, s aminek a központjában a döntések eredményei állnak. 27 23 TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2009. 24 NAGY ÁDÁM (szerk.) Ifjúságsegítés: Probléma vagy lehetőség az ifjúság?. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2007. 25 TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2009. 26 TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében: Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2009. 27 NAGY ÁDÁM: Az ifjúságügy és a harmadlagos szocializációs közeg, = Új Ifjúsági Szemle. 2010, (VIII. évf.) 2. szám, p. 11-37. 17

Az ifjúságpolitika harmadik értelmezése az ifjúsági stratégia, mely tulajdonképpen hosszú távú társadalompolitikai elképzelések összefoglalása, szakpolitikai és közpolitikai értelemben egyaránt. 28 Magyarország ifjúságpolitikája nem nevezhető mérvadónak. Véleményem szerint ezt mindenképpen elősegítené, ha létrejönne az ifjúságot egységesen képviselő Nemzeti Ifjúsági Tanács, hiszen akkor egyként, minden ifjúsági szervezetet és társulást összefogó érdekképviseleti szervként a mindenkori kormány stratégiai partnere lehetne ifjúsági ügyeket érintő kérdésekben, s számtalan lehetőséget biztosítana a fiatalok aktív társadalmi részvételét támogatva. Jelenleg a magyar kormány nem rendelkezik olyan stratégiai partnerrel, akihez ifjúsági kérdésekben fordulni tudna, akinek a véleményét kikérve az egész ország fiataljainak véleményét hallaná, így országunk fiataljainak nem adatik meg a lehetőség, hogy részt vehessenek az érdekegyeztető folyamatokban. Mint korábban megállapítottuk, a fiatalok számára ezen időszak legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy ez egy olyan kétértelmű szakasz az életükben, amikor már nem gyerekek, azonban a felnőtt társadalomnak még nem teljes értékű tagjai. Ezen időszak során a fiatalok jövőjét elsődlegesen meghatározó, kulcsfontosságú események következnek be, melyek kihatással lesznek életük további részére (pl.: továbbtanulás, párválasztás, szülőkről való leválás, első élmények a munka világában stb.). 29 A fiatalok támogatása ezen életszakaszuk során nélkülözhetetlen, s ehhez megfelelő stratégiai és strukturális alapra van szükség, valamint fontos egy irányadó közeg megléte. 28 TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében: Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2009. 29 NÉMETH NÓRA VERONIKA: Ifjúság és kultúra (Az ifjúságszociológia aktuális kérdései a kulturális fogyasztás tükrében). Debrecen, 2009, http://shp.hu/hpc/userfiles/nemethnora/ifjusag_es_kultura.pdf, 2011. október 19. 18

4. A MAGYAR KORMÁNY HOZZÁÁLLÁSA A jövő nemzedéke. Előszeretettel mondogatjuk, hogy mennyi minden vár még rájuk, mennyi lehetőség van előttük, és hogy mennyi minden múlik rajtuk. Arról azonban szeretünk megfeledkezni, hogy a tetteink következményeit ezen generációk tagjai viselik majd. Elfelejtjük megkérdezni mit akarnak, mi fontos nekik. Mit jelent számukra itt élni, mit szeretnének elérni, milyen problémákkal kell szembenézniük és hogyan oldanák meg ezeket. Bevonni őket abba a folyamatba, amelynek köszönhetően érezhetik: a jövő Magyarországa valóban az új nemzedékről szól. 30 Olvashatjuk Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztos szavait az Új Nemzedék Jövőjéért Program vitairatának bevezetőjében. A program stratégiai válaszokat keres azon problémákra, melyek a fiatalok mindennapjait nehezítik. A vitairat tulajdonképpen egy fiatalokról fiataloknak szóló kormányzati anyag. Az Új Nemzedék Jövőjéért Program első fázisában elkészült a vitairat, melyet különböző témákban érintett fiatalok segítségével állítottak össze. A nyár folyamán a vitairatot országjárásra vitték, s széleskörű konzultáció vette kezdetét a szakma képviselői, civil szervezetek tagjai, vezetői és a fiatalok között. A konzultációk eredményeként egy ifjúsági stratégiát szeretnének felállítani, amely alulról jövő kezdeményezésekből, véleményekből, a ténylegesen érintettek megállapításaiból áll össze, s lerakja egy új, egységes szemléletre épülő ifjúságpolitika alapját. Az anyag a széles körű átfogó egyeztetések alatt született javaslatok beépítése után 2011. októberében kerül a kabinet elé, így a jövő évi költségvetés tervezésénél már (a tervek szerint) figyelembe lehet venni a stratégiát. 31 30 Az új nemzedék jövőjéért program: ifjúságpolitikai stratégia vitairat, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011. http://www.ujnemzedek.hu/files/tiny_mce/uj_nemzedek_jovojeert.pdf, 2011. október 3. 31 MIHALOVICS PÉTER: Párbeszéd az Új Nemzedék Jövőjéért, http://civilhazveszprem.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=30:parbeszed-az-uj-nemzedekjoevjeert-&catid=1:rss-csatorna&itemid=22, 2011. október 11. 19

A vitairat nem az első ifjúság ügyét érintő kezdeményezés. 2009 októberében fogadták el a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát (NIS) és 2010 januárjában hatályba lépett a 2010-2011. évre vonatkozó NIS cselekvési terv. Az Országgyűlés határozatában olvashatjuk, miért is látták szükségességét egy ifjúsági stratégiának az ország vezetői. Az Országgyűlés abból a felismerésből kiindulva, hogy az ifjúsági korosztályok nemzetünk felemelkedésének és társadalmunk megújulásának meghatározó alapját jelentik, továbbá felismerve e korosztályok társadalmi integrációjának szükségességét és támogatva a felelős társadalom kialakításában, a közösségi kapcsolatok fejlesztésében és az esélyegyenlőség megteremtésében betöltött szerepüket, valamint a népesség gazdasági aktivitásának előmozdítása és a társadalmi részvétel növelése érdekében a nemzeti értékek és az önbecsülés erősítésére összhangban az Alkotmánnyal, az Európai Unió és az Európa Tanács célkitűzéseivel a következő határozatot hozza: Elfogadja a határozat Mellékletét képező Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009 2024. című stratégiai programot (a továbbiakban: Nemzeti Ifjúsági Stratégia). [ ] 32 A fenti megfogalmazás is bizonyítja, hogy a mindenkori kormány szükségét érzi, hogy megfelelő szinten foglalkozzanak az ifjúság helyzetével és annak stratégiai szintű javításával, s felismeri, hogy mindehhez egyértelmű cselekvési tervre van szükség. A stratégia cselekvési tervének III.15. pontja szerint ösztönözni kell a helyi, regionális, illetve országos szintű ifjúsági érdekképviseleti intézményrendszer kialakítását, valamint támogatni kell az ifjúsági korosztály aktív részvételét a társadalmi konzultációs folyamatokban. Ennek megvalósításáért felelős a Szociális és Munkaügyi Miniszter, valamint az Önkormányzati Miniszter, s megvalósítás határideje 2011. december 31-e. 33 Egy másik, szempontunkból még kiemelkedőbb eleme a cselekvési terv 4.2-es pontja: Szakmailag támogatni kell a nemzeti ifjúsági tanács létrehozását és működtetését. Ennek felelőse a Szociális és Munkaügyi Miniszter, határideje pedig folyamatos. 34 32 88/2009. (X. 29.) OGY határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról, http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a09h0088.ogy, 2011. október 3. 33 1012/2010. (I. 22.) Korm. határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2010-2011. évekre vonatkozó cselekvési tervéről, http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a10h1012.kor, 2011. október 3. 34 1012/2010. (I. 22.) Korm. határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2010-2011. évekre vonatkozó cselekvési tervéről, http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a10h1012.kor, 2011. október 3. 20