A környezetet érő hatások jellemzői Együtthatás: Az ember környezeti befolyása kezdetektől fogva megfigyelhető, de szemben az egykor elszigetelt, csak az egyes környezeti összetevőket, elemeket érintő hatásmechanizmussal, a mai emberi beavatkozás szinte teljességgel áthatja a környezet természetes és mesterséges összetevői. Térbeli korlátlanság: A káros, veszélyes környezeti hatások térben is szinte korlátlanul terjednek, területi határokat nem ismerve. A környezet válságjelenségei így előbb regionálissá, majd globálissá válnak, sőt túlléphetnek a Föld határain.
Időbeli elhúzódás: Tovább erősíti a veszélyhelyzeteket és nehézzé teszi az azokkal szembeni fellépés vagy azok kivédésének, megelőzésének, a káros következmények enyhítésének esélyeit. Nehéz prognosztizálhatóság: A keletkező hatásmechanizmusok eredményét nem lehet előre látni, legalábbis kevéssé lehet felmérni. Emberi tényező: hanyagság, mulasztás, vagy akár szándékos magatartás révén előidézett veszélyhelyzetek, káresemények lehetősége is nő.
Balesetek: Ki nem számítható következmények potenciális környezeti veszélye. Emberi értékek, érdekek rangsora: Hol jelennek meg a környezeti értékek? Nemzetközi környezetvédelmi jog Milyen környezeti problémákkal szembesülünk napjainkban? Erőforrások kihasználása? Levegő és vízminőség? Biodiverzitás? Éghajlat? Emberi egészség?
Miért nehéz megoldást találni? 1. LOKÁLIS SZENNYEZÉS GLOBÁLIS PROBLÉMÁK ( potyautas problémák) 2. ÉSZAK - DÉL A környezetvédelem a gazdag államokat érdekli elsődlegesen. A környezet fokozott kiaknázása gyakran a szegény államok menekülése a fokozott társadalmi konfliktusok elől. 3. A JOGI SZABÁLYOZÁS LEMARADÁSA A környezet állapotának romlása gyorsabb mint a jogi szabályozás kialakulása. Nemzetközi szervezetek a környezetvédelemben ENSZ: ENSZ Programok: - UNEP (United Nations Environment Program): nemzetközi együttműködés elősegítése, szabályozási javaslatok és ajánlások kidolgozása, stb. ENSZ szakosított szervei: pl. FAO - élelmezésügy és mezőgazdaság, IMO tengerügy, Meteorológiai Világszervezet COP-ok (Conference of Parties) Civil szervezetek (NGO): pl. Greenpeace
Jogforrások a nemzetközi környezetvédelemben 1. Nemzetközi szerződések A jogi vákuum betöltése, átfogó, globális, de puha egyezmények a keretegyezmények használata Probléma, definíciók, általános elvek és célkitűzések, puha kötelezettségvállalások, COP, titkárság, kutatás, pénz az egyezmények egymásra hivatkoznak, mellékletek/listák: gyakran a mellékletekben található a lényeg, sok a technikai lista Listák (fekete szürke, piros rózsaszín): pl. flóra és fauna védelem területén a súlyosan vagy kevésbé súlyosan veszélyeztetett élőhelyek, fajok meghatározására -> speciális bizottság vagy konferencia a lista módosítására
A nemzetközi szabályozás fő kihívásai I. Kezdeti szerződések jellemzői: Főként az erőforrások megfelelő felhasználására irányulnak víz, élővilág védelme pl. 1911. egyezmény a medvefókák védelméről, 1946 (ICRW) Szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok A nemzetközi szabályozás fő kihívásai II. Új szerződés-típusok: globális veszélyforrások kezelésére Pl. ózonpajzs védelme, globális felmelegedés: közös de eltérő felelősség méltányosság bizonytalansági tényezők jelentősége nő elővigyázatosság elve az időtényező : rövid távú hosszú távú érdekek ütközése, a hátrányok még nem feltétlenül jelentkeznek végrehajtásából a végrehajtó felekre nézve nem származik közvetlen előny? költséges végrehajtás, egyértelmű vesztesek puhább ellenőrzési mechanizmusok, támogató struktúrák
A környezetjog elvei Tágabb értelemben Az egész környezetvédelem legáltalánosabb keretei. Pl.: 1973: Az Európai Közösség Tanácsa elfogadja az első környezeti akcióprogramot. Az első akcióprogram 1976-ig tartott, a célokat és alapelveket fogalmazta meg.
Alapelvek az első akcióprogramban - megelőzés A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál kell fellépni, és lehetőleg a szennyezés megakadályozását kell elérni End of pipe = csővégi szemlélet Elővigyázatosság A természeti erőforrások ésszerű hasznosítására kell törekedni, kerülni kell az olyan felhasználásokat, amik az ökológiai egyensúlyt jelentősen károsítják, olyan technológiákat kell alkalmazni, amely a környezetet nem károsítja
Szennyező fizet A környezeti ártalmak megakadályozásának és megszüntetésének költségeit főszabályként a szennyezőnek kell viselnie = Partnerség A környezetvédelem mindenki ügye, mindenkinek tisztában kell lenni annak fontosságával
Együttműködés Közösség és tagállamok hallassák a hangjukat a környezeti problémákkal foglalkozó nemzetközi szervezetekben, és közösen kialakított álláspontjuk alapján kezdeményezően lépjenek fel. Szubszidiaritás Ott kell cselekedni, ahol az a leghatékonyabb (helyi, regionális, nemzeti, közösségi, nemzetközi).
Környezeti politikák harmonizálásának elve Fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele. A magyar jogszabályokban megjelenő elvek (NKP I-II-III:) fenntartható fejlődés elve elővigyázatosság elve megelőzés elve partneri viszony gazdaszemlélet
károkozó felelősségének alapelve (szennyező, használó) gondoskodás elve (elővigyázatosság, megelőzés) hatékonyság elve( felelős gondolkodás, politikák integrálása, partneri viszony, megosztott felelősség elve, szubszidiaritás elve, regionalitás elve, információhoz való hozzáférés elve, környezeti mutatókkal indukált tervezés elve, társadalmi részvétel elve Szakosított elvek Szakterületekre vonatkoznak pl. speciálisan a hulladékra. Nemzetközi dokumentumokban is találkozunk velük.
Példa a szakosított elvekre a (régi és az új) Hulladékgazdálkodási törvény alapján Úgy kell végezni a tevékenységeket, hogy abból hulladék lehetőleg ne származzon, vagy a lehető legkevesebb keletkezzen...megelőzés elve. Azonos célra szolgáló termékek közül a termelés, fogyasztás során azt kell előnyben részesíteni, amelyik kisebb mennyiségű hulladék keletkezéséhez vezet, illetve kisebb környezeti terheléssel jár...helyettesítés elve A hulladék termelőjének hulladékkal kapcsolatos kötelezettségei a termék teljes életciklusára kiterjednek (ezt szerződéssel másra ruházhatja, +kivétel a lakosság fogyasztása során keletkező hulladék)...termelői felelősség elve.
A keletkezett hulladékot hasznosítani kell, ha az ökológiailag előnyös, technikailag lehetséges és gazdaságilag megalapozott... hasznosítás elve. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei megteremthetők, a hulladékot fajtánként, elkülönítve kell gyűjteni szelektív gyűjtés elve. A hulladék keletkezésének csökkenése, hasznosítása, kezelése, illetve azzal kapcsolatos bármely tevékenység során a környezetre a lehető legkisebb veszélyt, legkisebb terhelést eredményező megoldást kell alkalmazni, ha az nem jár a várható eredményhez képest aránytalanul nagy költséggel...hatékonyság elve
Szennyező fizet elve. A felelősség átruházhatósága a kezelést végző szolgáltatóra. A szándékosan előidézett következményekért a felelősség másra nem hárítható. Együttműködés elve...az érintett környezethasználók együttműködnek a jogalkotóval, illetve a hatóságokkal annak érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és hatósági határozatok a környezet védelmét hatékonyan szolgáló, tartós eredménnyel járó és megvalósítható jogokat és kötelezettségeket tartalmazzanak
(2012. évi CLXXXV. törvény a a hulladékról) az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve:a hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;
az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre és működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie; a közelség elve: biztosítani kell, hogy hulladékgazdálkodási létesítmények hálózata lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért; biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen;
a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj és a hulladék ártalmatlanítása után fizetendő díj emelését, és az ártalmatlanítás díja ne eredményezhesse a hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását; a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb, gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.
Miért fontosak az alapelvek? Ma érvényesülő tendenciákon alapulnak, azok elméleti összegzései. Iránymutatást adnak a jogalkotás számára. Eligazítást adnak a jogszabályok gyakorlati alkalmazásához, a jogalkotói szándék értelmezéséhez Az alapelvek kifejtése
Megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás Az ember magatartás, emberi tevékenység általában az elővigyázatosság szakasza A környezetre pot. hatást gyakorló emberi tevékenységek előkészülete a megelőzés szakasza a tevékenység megvalósulási folyamata a negatív környezeti hatás a környezeti hatások halmozódása a megelőzés és a helyreállítás szakasza együttesen érvényesül Az elővigyázatosság a megelőzéshez képest egy lépéssel előbbre gondolkodik. Ártatlanság vélelme helyett bűnösség vélelme. Ártalmatlannak gondolt emberi tevékenységek kiválthatnak negatív környezeti hatásokat.
Megelőzés:az ártalmak keletkezésének megelőzése mellett a károsító folyamatok további hatásai elleni fellépést is magában foglalja. A harmonikus vagy fenntartható fejlődés, illetve az integráció elve Fenntartható fejlődés: a gazdasági fejlődés tekintettel van a környezet értékeire és védelmére is. Ide tartozik a megújuló erőforrások alkalmazása a meg nem újulók helyett, a hulladékok hasznosítási módjának keresése, termék-életciklus elemzés, stb.
Integráció: a környezeti érdekek védelmének szempontjai helyet kapnak a nem környezetvédelmi érdekű döntéshozatalban. pl. Kt. 43-44. : a környezetre várhatóan hatást gyakorló jogszabálytervezetek, vagy országos, illetve regionális hatást eredményező döntések elfogadása előtt azok potenciális környezeti hatásait is fel kell mérni. A vizsgálati elemzés elkészítése a döntés-előkészítő feladata. Igénybe vehető saját szakértő, külső szakértő, szakértői iroda egyaránt. Kivétel: önkormányzatokra nem vonatkozik.
Mit kell vizsgálni? A tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javítják a környezet állapotát? A tervezett intézkedés elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet ill. a lakosságot? A hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedés bevezetéséhez? A közig. szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedés végrehajtására? Rendelkezésre állnak-e az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek? A tervszerűség elve információ gyűjtés - elemzés célkitűzés eszköz, intézmény, jogi és igazgatási keret meghatározása visszacsatolás, ellenőrzés beépítése
Az információ: nehéz az összes környezetre vonatkozó információ egyidejű megismerése - nem egyetlen szervezet kezeli. Egységes információs rendszer? Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer létrehozása, működtetése. Feladat: megnézni saját település objektumait és a rájuk vonatkozó adatokat (http://okir.kvvm.hu/) Nemzetközi összehasonlíthatóság! - 1991-es Espooi Egyezmény: határokon túlterjedő hatású egyes létesítmények környezeti hatásainak vizsgálatáról. Feltételezi olyan információs rendszer létét, melynek adatait más országok is elfogadják, illetve értelmezni és értékelni tudják.
tervezési szintek Országos döntéshozatali szint: beépülhet egy magasabb döntéshozatali szintbe (EU és tagállamok) általános, átfogó tervezés: Nemzeti Környezetvédelmi Program (http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/files/nkp/2009-2014_nkp_hatarozat.pdf ) szakterületi tervek: természetvédelmi terv, hulladékgazdálkodás átfogó tervezése Regionális vagy területi döntéshozatal: az ország közigazgatási beosztásával kapcsolatos szintek (regionális tervezés - köfe (pl veszélyes hulladék); megyei szint (pl. megyei ök. környezetvédelmi program), megyei szint alatti körzetek) állami, vagy önkormányzati (járási) döntéshozatal (az előzőek bármelyike lehet) átfogó, vagy szakterületi tervezés.
Helyi döntéshozatal: az állami és önkormányzati szintű tervezés közötti feladatmegosztásban elsőbbsége van az ökknak (településhez kapcsolódó terület általános gazdája). 2013. jan.1-től bizonyos zöldfunkciók átkerültek a járásokhoz. Egyedi szintű - vállalati döntéshozatal: a vállalati menedzsmentnek részét kell hogy alkossa (ezt szolgálják a környezetvédelmi szabályozás egyes kötelező eszközei). A Kt. rendelkezése szerint a Nemzeti Környezetvédelmi Programot a Kormány dolgozza ki és az Országgyűlés fogadja el egy hatéves ciklusra vonatkozóan. Az első programot 1997 őszén fogadták el, a másodikat 2002-ben. A harmadik program 2009-2014 közötti időszakra szól. További szintek a regionális környezetvédelmi programok (lehetőség) és az önkormányzati környezetvédelmi program(kötelezettség)
A települési önkormányzat környezetvédelmi programja Minimum tartalom: települési környezet tisztasága; csapadékvíz-elvezetés; kommunális szennyvízkezelés lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj, rezgés és légszennyezés elleni védelem; helyi közlekedésszervezés; ivóvízellátás; energiagazdálkodás zöldterület gazdálkodás feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatai és előírásai. Vázlat a települési önkormányzati program elkészítéséhez 1. Program stratégiájának meghatározása: irányelvek, melyekre a program épül (környezetjogi elvek és programkészítési elvek), módszer meghatározás (pl. társadalmi részvétel biztosításának módja, szakértői apparátus felderítése, team létrehozása) 2. Környezeti problémák és okok feltárása:települési sajátosságok. Ismerni kell az ország és a régió környezeti állapotát, erre épül a helyi környezeti állapot áttekintése. Okok tisztázása nélkül nem ér semmit! Lakossági ismeretek hasznosítása is értékes lehet!
3. A célkitűzések vázlata:az a célállapot amit a település elérni kíván. Vannak tudományos, kulturális, szociális, gazdasági elemei. A célok lehetnek rövid-, közép- és hosszú távúak. 4. Prioritások felállítása: Több cél, ki kell alakítani az értéksorrendet. Különböző célok összehangolását jelenti. 5. Cselekvési vázlatok: A cél elérésének módja. Elemezni kell a környezeti hatást, a költséghatékonyságot és a társadalmi hatásokat. Megvalósítható-e az adott cselekvési változat közigazgatási eszközökkel, kap-e támogatást az államigazgatástól, az állampolgároktól, gazdálkodó szervezetektől. A program véglegesítése:a program tervezetét meg kell küldeni a szomszédos és érintett önkormányzatoknak, valamint az illetékes környezetvédelmi hatóságoknak. Tájékoztatni kell a társadalmat, célszerű közmeghallgatást tartani. A véglegesítés szakaszában fontos szerepet játszhatnak a környezetvédelmi egyesületek. Végrehajtás és a végrehajtás ellenőrzése:a mindennapos feladatok sora. (El kell fogadni az elhatározott jogszabályokat, kialakítani a hatósági gyakorlatot, felelősségre vonni a szennyezőket, megfelelően felhasználni a környezetvédelmi alapokat.)
Értékelés és visszacsatolás: A legalább kétévente sorra kerülő felülvizsgálat előkészítését szolgálja. Az előző szakasz ellenőrzésének tapasztalatait összegyűjtve meggyőződni arról, hogy mennyiben voltak a célkitűzések reálisak, a választott cselekvési lehetőségek alkalmasak a kitűzött cél elérésére. A szakasz végén áll a felülvizsgálat következtében szükséges módosítás, vagy az eddigiek megerősítése Az állam kötelezettség- és felelősségvállalása Az állam kötelezettsége, hogy a környezetvédelem feltételeit kialakítsa, a védelem érdekeit érvényesítse. Az állam felelősséggel tartozik az állami szervek, és az állami tulajdon által okozott környezeti veszélyért, ártalmakért, károkért. Az állam egyes esetekben közvetlen érdekeltsége nélkül is köteles helytállni, tehát mögöttes felelősség érvényesül. (pl. felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály).
ha a tevékenység folytatója ismeretlen, vagy jogutód nélkül megszűnt és ha a... károsító... tevékenység a Kt... hatálybalépését megelőzően történt, akkor a Magyar Állam nevében feladatkörébe és felelősségi körébe tartozóan a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszter, illetve ha nincs más felelős, akkor a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezet kötelezett a kármentesítésre. (Kt. 102. ) A társadalmi részvétel Riói Nyilatkozat 10. elve: A környezeti ügyeket a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével a megfelelő szinten lehet kezelni. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, melyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek, beleértve a veszélyes anyagokra és az állampolgárok közösségeit érintő tevékenységekre vonatkozó információt; és lehetővé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt...stb.
Probléma: az elvi indokoltság elfogadása és hasznosságának megállapítása önmagukban nem feltétlenül vezet arra, hogy érvényesülni is fog a részvétel. Aarhusi Egyezmény (1998) - Mit takar a hatékony társadalmi részvétel? - (2001. évi LXXXI törvény) a környezetre és környezetet ért hatásokra vonatkozó oktatás; az információhoz való hozzájutás lehetősége; határozathozatal során véleménynyilvánítás lehetősége; határozathozatali eljárás áttekinthetősége; tevékenység megvalósulása utáni elemzés és ellenőrzés; jogérvényesítési rendszerek létezése;(környezetvédelmi egyesületek) független fórumok előtti jogorvoslat lehetősége Aktív információszolgáltatás (társadalmat rendszeresen tájékoztatni kell a környezet állapotáról): a miniszter évente jelentést tesz a Kormánynak az ország környezeti állapotának alakulásáról; Kormány kétévente beszámol az Országgyűlésnek az NKP alakulásáról; a települési önkormányzat a lakóhelyi környezet alakulásáról szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot. Passzív információszolgáltatás: a társadalom tagjai, vagy csoportjai információt kérhetnek, az információ megadását csak indokolt esetben lehet elutasítani
Környezeti információ (Aarhusi egyezmény): a környezet elemeinek (levegő, atmoszféra, víz, talaj, föld, tájkép, természetes élőhelyek, biológiai sokféleség és annak összetevői beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is) illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az állapota; tényezők (anyagok, energia, zaj és sugárzás, tevékenységek és intézkedések), amelyek befolyásolhatják a környezeti elemeket, gazdasági elemzések és becslések; emberi egészség és biztonság állapota, emberi élet, a kulturális helyszínek, épített környezet állapota. Közérdekű adat megszerzése kérelem az adatot kezelő szervhez; a kezelő szerv max. 15 napon belül válaszol; a közlésért legfeljebb a közléssel kapcsolatos költségek mértékének megfelelő díj kérhető (másolás, postaköltség); esetleges megtagadásról, indokokkal együtt 8 napon belül írásban értesíteni a kérelmezőt; ha nem teljesítették a kérést, a kérelmező a felvilágosítást megtagadó szerv ellen bírósághoz fordulhat 30 napon belül, a bíróság köteles soron kívül eljárni; a perben a bizonyítási teher a kérelmet megtagadó szerven van. ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, kötelezi a szervet az adat közlésére.
Jogalkotásban való részvétel: közvetlen részvétel: csak meghatározott esetekben = csak a környezetvédelmi egyesületekre vonatkozik! Nekik is be kell jelenteni a részvételi igényt a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, vagy önkormányzatnál. Hogy szereznek róla tudomást? (tárca hivatalos lapja) népszavazás; közmeghallgatás; tanácsadó testületek létrehozása a kp-i kormányzat és az önkormányzatok mellett; Alkotmánybíróság eljárása. Részvétel egyedi döntéshozatalban: általános eljárás kezdeményezési jog: a környezet védelme érdekében, környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés, vagy környezetkárosítás esetén (Kt. 99. ) ügyféli jog (környezetvédelmi egyesületek, más társadalmi szervezetek, ha az adott környezeti ügy hatásterületén működnek) különös eljárásokban való részvétel lehetősége.(pl. környezeti hatásvizsgálati eljárás közmeghallgatásának speciális szabályai)
Az együttműködés Elsősorban az állam, illetve az azt képviselő szervezet, a környezethasználó és a társadalom közötti összefüggések. Feltételezi a konszenzus fontosságát. A környezetet szennyezőt is bele kell vonni a korrekt döntéshozatalba. Az együttműködés másrészről nemzetközi együttműködési kötelezettséget is jelent. (két- és többoldalú; szuverenitás ésszerű önkorlátozása). A felelősség (szennyező fizet) felelősségi eszközök komplex alkalmazása (fizetés, tevékenység, személyes felelősség); EU (1975): szennyező az, aki közvetve, vagy közvetlenül károsítja a környezetet, vagy aki olyan körülményeket hoz létre, melyek ilyen károkra vezethetnek.
A szennyezés és a környezethasználat (nem csak jogellenes magatartás) folyamat, melynek minden pontjához kapcsolódik valamilyen kötelezettség, minden kötelezettség valamilyen helytállást feltételez. Nem csak fizetés lehet, hanem pl. megelőzési intézkedések, dolgozók képzése, társadalom tájékoztatása, stb. A Kt szerint A jogsértő tevékenység folytatója köteles: az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést, illetőleg körny.károsítást abbahagyni; az okozott károkért helytállni; a tevékenységet megelőző állapotot helyreállítani.