Városi vadgazdálkodás III. előadás: Adatgyűjtési, kutatási módszerek városi területeken Az alapadatgyűjtés jellemzői Az adatgyűjtés célja: uelőforduló fajok listájának elkészítése urelatív vagy abszolút sűrűségbecslés A vizsgálatok leggyakoribb célcsoportjai umadarak, ritkábban kétéltűek, hüllők, emlősök «Általában nem egyes fajokat, hanem fajcsoportokat, elsősorban énekesmadarak «Leggyakrabban az élőhely fajgazdagságra, egyes fajok elterjedésére és sűrűségére gyakorolt hatásait vizsgálták. «A legtöbbször szaporodó állományokat, ritkábban városi áttelelő állományokat vizsgáltak. Az alkalmazott módszerek jellemzői Egyszerűek Leíráson, értékelésen alapulnak uélőhelyek értékelése «hozzáférhető víz «előforduló fák, bokrok értékelése Táplálkozás Búvóhely usűrűségbecslése «közvetlen megfigyelés, vagy hang (pl. békák, énekesmadarak) «elütött egyedek tetemei «sáv, vagy line transect, esetleg kvadráton belül történő becslés Az alkalmazott módszerek jellemzői ufajlisták összeállítása-relatív sűrűségbecslés «szőr és nyomcsapdák «automata fényképezőgépek «élvefogó csapdázás Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők. Az élőhelyek értékelése A természetes és mesterséges vegetáció borítottsága és előfordulási gyakorisága A területek struktúrája. Az épületek, építmények aránya A területek és a szomszédos területrészek lakosságának szocio-ökonómiai helyzete 1
Az élőhelyek fragmentáltságának mérése Az alkalmas élőhelyek aránya a teljes területhez viszonyítva A foltok száma A maximális, a minimális és az átlagos foltméret A foltok sűrűsége A teljes szegély hossz A szegély területek és a teljes terület aránya A szegély sűrűség A csapdázás nehézségei városi területeken A városi területek nagyon kis részekre osztottak. Nagyon nehéz és sokáig tart a szükséges engedélyek beszerzése a magánterületeken való munkára. A csapdázás nehézségei városi területeken Gyakrabban és lehetőleg a reggeli órákban kell ellenőrizni a csapdákat, mert a lakók többnyire akkor találhatók otthon. Nehezítik a munkát az általános vandalizmus és a lopások is. A túlérdeklődő, mindenbe beleszóló embertípus és a rendőrök kezelése rengeteg időt vesz el. A városi vizsgálatok előnyei A legtöbb városban élő egyed elveszti érzékenységét és félelmét az emberekkel közvetlen terepi megfigyelésük könnyebb, mint természetes környezetben élő fajtársaiké A vizsgálatok viszonylag egyszerűek és olcsóak A városi vizsgálatok előnyei A vizsgálatok tervezése A városi területek vonalas hálózatai utak, vasutak, csatornák, vízfolyások lehetőséget adnak: ua csapdák, vagy egyéb eszközök elhelyezésére ua rádiótelemetriai mérések uvizuális megfigyelések usáv és vonal transzektek egyszerű végrehajtására. A már létező publikációk tanulmányozása és értékelése, a hibák elkerülése és az alaptudás megszerzése miatt. Olyan térképek használata, aminek segítségével az egyes helyek különösen a nem beépített területek tulajdonviszonyai könnyen, gyorsan kideríthetők. Jó minőségű, világos PR anyag összeállítása amit oda lehet adni az érintetteknek (tulajdonosok, lakosság, rendőrség) a munka megkezdése előtt. Agresszív, koncepciózus promóció kell a munkának, ami személyes, bemutatja a munka céljait, időtartamát, tevékenységeket, támogatókat, előnyöket. Lakossági fórumokat, vagy közvetlen felkereséseket (door to door kampányok) kell végezni a tájékoztatás érdekében. 2
A vizsgálatok tervezése Ne feledjük, hogy sokszor éjszaka kell dolgozni! A terepi munkát végző embereknek jól képzetteknek, kompetensnek, a lakosokkal szemben udvariasnak és megértőnek kell lennie! Az állatokat a lehető legkevésbé zavarjuk, a befogottakat gyorsan és humánunsan kezeljük! A vandalizmus és a nem kívánatos látogatók, önkéntes ellenőrök elkerülésére az eszközöket lehető legjobban rejtsük el. Ne feledjük a lakók igen könnyen észrevesznek jelölt, vagy sérül állatokat és tudnak ebből nagy vitákat csinálni, de csak ritkán nyújtanak értékes információkat. A kérdőíves felmérés alkalmas elméleti problémák megvilágítására és gyakorlati feladatok megalapozására, illetve megoldására. viszonylag egyszerűen, nagy mennyiségű adat gyűjtését teszi lehetővé. A válaszadói bázist ezért ismernem kell, mert előre kell tudnom, hogy rendelkezik-e a szükséges információkkal? A kérdőíves felmérés A felmérés menete kérdőíves felmérés formái uszemélyes: kitölti, vagy kikérdezem utelefonos kikérdezés upostai kérdőíves felmérés. 1. Feladat pontos meghatározása: milyen adatokra van szükségem? 2. Megcélzott válaszadói kör, és a felmérés formája: kiket érdemes megkérdezni, hogyan jutok el hozzájuk? 3. Kérdőív megszerkesztése: egyszerű, könnyen áttekinthető és megválaszolható kérdéseket érdemes feltenni A felmérés menete Megfelelő mintaszám meghatározása: mennyi adatra van szükségem, ehhez hány kérdőívre lesz szükség (válaszadási hajlandóság növelhető felszólítással, vagy jutalommal) Adatok begyűjtése Adatok rendszerezése, feldolgozás (kétértelmű válaszok értelmezése, adatvesztés, statisztika, térképi megjelenítés) Eredmény értékelése, publikálás Az adatfeldolgozás szabályai Alapelvként figyelembe kell venni, hogy unem egyértelmű válaszok esetén inkább információt vesztek; uutólagos átértelmezésre nincs lehetőség ua feldolgozás után közölt adatok esetében fontosabb a megbízhatóság, mint a pontosság. 3
Hibalehetőségek Hibalehetőségek nem megfelelő a mintavételezés; unem reprezentatív urosszul lett kiválasztva a válaszadói kör (nem szakértő) ua feltett kérdések egyoldalúak unincs elég adat nem válaszoltak: unem kapta meg a kérdőívet (pl. rossz címzés miatt)? ua kérdőív áttekinthetetlen, kitöltése nehézkes? ua kitöltés túl sok ideig tartana ua kitöltő számára a kérdőív nem elég érdekes? uérdektelen, vagy esetleg ellenérdekelt? uesetleg a kérdésekkel kapcsolatban valamilyen titkolni valója van. Az adatok ellenőrzése hibalehetőségek kivédése Urban mammals: what does the future hold? An analysis ofthe factors affecting patterns of use of residential gardens ingreat Britain Mammal Review (2007) doi: 10.1111/j.1365-2907.2007.00102.x Rövid, áttekinthető, pártatlan kérdőív szerkesztése, egyértelmű válaszadási lehetőségekkel a kérdőíven belül egymást ellenőrző keresztkérdések; ellenőrzés a feldolgozáson keresztül pl. térinformatikai elemzéssel; többcsatornás kérdőíves felmérés végzése; az adatok ellenőrzése független forrásokból; Predikció: A városi területek fejlesztése és növelése, hat a területek emlős fajainak a változatosságára. A kert tulajdonosok között kérdőíves felméréssel mérték fel az észlelt emlősfajokat és az észlelések gyakoriságát. Összesen 22 faj/fajcsoport észleléséről számoltak be a lakók/tulajdonosok Urban mammals: what does the future hold? An analysis ofthe factors affecting patterns of use of residential gardens ingreat Britain Mammal Review (2007) doi: 10.1111/j.1365-2907.2007.00102.x Urban mammals: what does the future hold? An analysis of the factors affecting patterns of use of residential gardens in Great Britain Mammal Review (2007) doi: 10.1111/j.1365-2907.2007.00102.x Gyakorinak (20%-nál gyakrabban említett) azonban csak 6 számít: róka, szürke mókus, sündisznó, denevérek, egerek, pockok, Az intenzív fragmentáció, a természet közeli élőhelyek csökkenése, a kisebbedő kertméretek, és a kertek művelési típusa is csökkenti az előfordulási fajszámot, a városi diverzitást. A kert elhelyezkedése a városban (centrumtól a külterületi határig) szintén befolyásolja a megfigyelt fajok számát. 4
Urban mammals: what does the future hold? An analysis ofthe factors affecting patterns of use of residential gardens ingreat Britain Mammal Review (2007) doi: 10.1111/j.1365-2907.2007.00102.x 5
6
7
VILNIUS CITY THERIOFAUNA (Acta Zoologica Lituanica, 2005, Volumen 15, Numerus 3) Alkalmazott módszerek 51 emlős fajt regisztráltak a város területén belül u5 rovarevő u11 denevér u18 rágcsáló u2 nyúl féle u11 ragadozó u4 páros ujjú patás Ebből 14 faj Vörös Könyves Litvániában A rovarevő fajok mindenhol közönségesek a városban A mezei pocok és a sárga nyakú erdei egér mindenhol közönséges A nyest, a vidra és a borz gyakori, a hermelin ritka A tavi denevér, a vidra és a barna medve az EU-ban is fontos Kisemlős csapdázás szezononként három éven keresztül Sündisznó és vakond esetében nyombecslés nedves talajon transzektek mellett, párhuzamosan az utakkal és természetesen a vakon esetében a túrások alapján A denevéreknél ultrahang detektort, a vegetációs időszakban vizuális megfigyeléssel, a hibernáció időszakában rövid reflektoros keresésekkel kiegészítve. A nyulak, ragadozók és patások esetében transzektek melletti nyom becslések nedves talajon és hóban. St. Galleni róka projekt 2008 áprilisa és október között. Összesen 86 helyen automata fényképezőgépek 8
9
HOME RANGE AND LANDSCAPE USE OF COYOTES IN A METROPOLITAN LANDSCAPE: CONFLICT OR A prérifarkasok egyre gyakoribbak a nagyvárosokban A megtelepedésről, a sikeres városi terjedés hátteréről keveset tudunk Erősen beépített környezetben rádióval jelölt prérifarkasok mozgáskörzetének jellemzőit vizsgálják A helykereső prérifarkasok mozgáskörzete nagyobb (26,8km2), mint a rezidenseké élőké (4,95 km2) HOME RANGE AND LANDSCAPE USE OF COYOTES IN A METROPOLITAN LANDSCAPE: CONFLICT OR HOME RANGE AND LANDSCAPE USE OF COYOTES IN A METROPOLITAN LANDSCAPE: CONFLICT OR A városi prérifarkasok mozgáskörzetében sem szezonális, sem nemek, sem korosztályok közötti variabilitás nem volt A városi prérifarkasok mozgáskörzete is a természetes/természetszerű élőhelyi foltokhoz kötődött elsősorban A prérifarkasok általában elkerülték a nagy humán aktivitású területeket Ezért csak ritkán okoztak konfliktusokat HOME RANGE AND LANDSCAPE USE OF COYOTES IN A METROPOLITAN LANDSCAPE: CONFLICT OR HOME RANGE AND LANDSCAPE USE OF COYOTES IN A METROPOLITAN LANDSCAPE: CONFLICT OR 10
HOME RANGE AND LANDSCAPE USE OF COYOTES IN A METROPOLITAN LANDSCAPE: CONFLICT OR The city-fox phenomenon: genetic consequences of a recent colonization of urban habitat Molecular Ecology (2003)12 647-656 Genetikai vizsgálat a Zürichben (két helyen egymástól folyóval elválasztva) és a Zürich melletti területeken élő rókák genetikai változatosságára A genetikai változatossága a vizsgált egyedeknek a városon belül kisebb, mint a természetes élőhelyeken élőké A városi élőhelyi foltokban élő állományokat külön-külön néhány egyed alapította erős alapító hatás The city-fox phenomenon: genetic consequences of a recent colonization of urban habitat Molecular Ecology (2003)12 647-656 A városi élőhelyeken élő rókák közötti genetikai különbségek jelentősek A városi rókák sűrűsége az 5.-7. generáció után jelentősen növekszik A növekvő városi sűrűség növeli a városi és vidéki területek rókaállományának cserélődését Ez a későbbiekben a jelenleg még kimutatható genetikai különbségeket elmoshatja 11