Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok ( )

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 1 Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok (2005 2016) 1. A feladat a Rákosi korszakra vonatkozik. (k, hosszú) Elemezze a dokumentumok és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak főbb jellegzetességeit! Elemzésében térjen ki az ipar, a mezőgazdaság, az életszínvonal kérdéseire, és mutassa be a politikai- és a mindennapi élet jellemzőit! A gyáripari egységek tulajdon szerinti megoszlása (db) 1946 1949 1950 Állami (községi, városi) 346 1661 1595 Szövetkezeti 300 94 Magán 4049 2182 37 A népgazdaság átlagos évi teljesítménye (%) Népgazdasági ág 1949 1954 1. Alapanyaggyártás 31,2 2. Gépipar 9,5 3. Könnyűipar 1,8 4. Élelmiszeripar 1,6 5. Építőipar 2,7 6. Mezőgazdaság 13,8 7. Közlekedés 12,8 8. Kereskedelem 2,5 9. Kommunális és igazgatási feladatok 14,8 10. Egyéb 9,3 Összesen 100,0 Épül Sztálinváros a mai Dunaújváros

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 2 Termelőszövetkezetbe belépő paraszt Az ún. padlássöprés

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 3 2. A feladat a Rákosi-korszakról szól. (k, hosszú) Elemezze a dokumentumok és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak főbb jellegzetességeit! Elemzésében térjen ki az ipar és a mezőgazdaság átalakítására, utaljon a politikai és a mindennapi élet főbb jellemzőire! Gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86,4% helyett legalább 200%-kal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104,3% helyett legalább 280%-kal kell emelkednie. A könnyűipar termelésének legalább 145%-kal kell emelkednie. (Részletek az MDP II. kongresszusának határozatából, 1951) Tudom, hogy ebből a csarnokból indult el a verseny és hogy a termelés hirtelen, eddig nem ismert magasba szökött. Ez az új. Az emelkedő termelési görbék hosszú megbeszéléseket, üzemi értekezleteket, pártnapokat, kultúrestéket takarnak. Ha nem állna szilárdan itt a Párt, amely épít és rombol, vezet és előremutat, megindult volna-e a verseny Diósgyőrben? (Aczél Tamás: Diósgyőr vasgyár) A mezőgazdasági földterület megoszlása a tulajdonosok szerint (ezer hold) Év Állami gazdaságok Szövetkezetek Parasztgazdaságok 1949 113 76 9 381 1950 463 419 8 662 1951 685 1 253 7 562 1952 1 050 1 795 6 549 1953 1 250 2 478 5 516 Egy középparasztnak 19,4 q volt a búzából a terménybeadási kötelezettsége. 37,8 q búzát adott be. Hány %-ra teljesítette beadási kötelezettségét? (Számtanpélda az ötvenes évekből) A számítások szerint a létminimum elérése esetén a családok kiadásaik 48%-át fordították élelmiszerre, az ennél kisebb jövedelemmel rendelkezők pedig már mintegy 60%-át. Az évtized közepén a munkás- és alkalmazottcsaládok közel egynegyede nem táplálkozott a minimumnak megfelelően. A munkások egyharmadának nem volt télikabátja, közel felének egy szövetöltönye volt, a nők egyharmadának csak egy vagy még ennyi szövetruhája sem. (Pető-Szakács: A hazai gazdaság négy évtizedének története)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 4 Az éberség nélkülözhetetlen kommunista tulajdonság. Azt jelenti, hogy soha nem feledkezünk meg az osztályharcról, amely a munkások, a dolgozók hadserege és a kizsákmányolók hadserege között folyik, szakadatlanul, életre-halálra, a nép végső győzelméig. (Szabad Nép 1951. május 30.) Megy Rákosi a Tanácsba, Körülötte fia-lánya, Hangja cseng, mint ezüstharang, Feje fölött békegalamb. Jobbján munkás, balján paraszt. (Gyermekvers) A recski munkatábor

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 5 3. Az alábbi feladat az 1956-os forradalom és szabadságharccal kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be az 1956-os forradalmat követő megtorlások körülményeit, formáit, és tárja fel, hogy a megtorlásoknak milyen politikai és társadalmi céljai voltak! A forradalmat követő megtorlás A megtorlás fajtája Az áldozatok száma Bírósági per 22 000 Bírósági ítélet 16 000 Internálás 13 000 Kivégzés 229 [ ] A magyar elvtársak Szerov elvtárssal együtt [ ] a hadbíróság elé állítandó személyek közé kiválasztottak: Dudás Józsefet (54 éves), a felkelés egyik szervezőjét, a budai felkelőcsoportok vezetőjét. Szabó Jánost (59 éves), aki a Széna téri fegyveres felkelők vezetője volt. Zólomy Lászlót (40 éves), a Horthy-hadsereg volt tisztjét, aki a felkelés idején a Honvédelmi Minisztérium»forradalmi bizottmányának«tagja volt [ ] (Malenkov, Szuszlov, Arisztov és Szerov jelentése Moszkvának, 1956. november 30.) A Politikai Bizottság utasította a belügyminisztert, hogy a Nagy Imre és csoportja ügyében elkészítendő vádindítványban 3 fő vádpontot emeljenek ki. Ezek: a hatalom erőszakos megragadása, a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló összeesküvés szervezése és az imperialistákkal való szövetkezés. A Politikai Bizottság nem hozott határozatot a Nagy Imrére és csoportjára kiszabandó büntetés kérdésében. Az ügy megvitatása során olyan vélemények hangzottak el, hogy a vádlottak között differenciálni kell, s bűnösségük fokának megfelelően a legsúlyosabb büntetést kell kiszabni Nagy Imrére, Losonczyra, Donáthra, Gimesre, Maléterre, Szilágyira és Király Bélára, a többi vádlott esetében enyhébb büntetést lehet alkalmazni. (Andropov jelentése az SZKP Központi Bizottságának 1957. augusztus 26.) Az ellenforradalom meg akarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes államrendjét, a társadalmi rendjét, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, és helyébe a burzsoá

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 6 diktatúra legreakciósabb formáját, a fasiszta diktatúrát akarta állítani. Nemzeti függetlenségünk megsemmisítésével imperialista gyarmattá akarta változtatni hazánkat. [ ] Mindszenty, a középkori kardinális, Nagy Ferenc, a nemzetközileg ismert hazaáruló, az agg Horthy Miklós, a magyar nép világszerte ismert hóhéra, Habsburg Ottó, úgymond»király«, egyszerre mozdultak meg. (Kádár János, 1958) Amikor elkezdték, azt mondták, hogy hatodrendű vádlott leszek, mire a nyomozás véget ért, elsőrendű lettem, nem tudom, minek folytán. Államrend elleni összeesküvés, törvényes államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkosság, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, rablás, háromszori tiltott határátlépés. [ ] négy halálos ítéletet mondtak ki, aztán ebből másodfokon maradt három [ ] Az ügyvédek kegyelmet kértek, beadták, és átalakult a bíróság kegyelmi tanáccsá, ahol az én halálos ítéletemet megváltoztatták, a többiekét nem. [ ] 1970-ben [ ] közölték, hogy egyéni kegyelemmel szabadulunk, öt év felfüggesztéssel. [ ] (Wittner Mária visszaemlékezése) A forradalom vérbefojtása után, az üzemi forradalmi bizottmányban való részvételem miatt elbocsátottak. REF-es (rendőri megfigyelés alatt álló személy) lettem. Több évig nem kaptam munkát. A gyermekeim nem kapták meg az ajánlást az egyetemi felvételihez, így nem tanulhattak tovább. A bátyámat többször is be akarták szervezni, hogy írjon rendszeres jelentést a családról, és az USA-ba disszidáló rokonokkal való kapcsolattartásról. (Egy visszaemlékezés) A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés: a lázadás megismétlésének a megakadályozása, annak kikényszerítése, hogy az emberek beletörődjenek a megváltoztathatatlanba. Tudtára adták mindenkinek, mivel jár a rendszer és a Moszkvától való függés elleni felkelés. (Ripp Zoltán: 1956 Forradalom és szabadságharc Magyarországon)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 7 4. A következő feladat a Kádár-rendszerrel kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján az emberek mindennapjait és életmódját az 1960-as, 1970-es évek Magyarországán, tárja fel az életmódbeli változások gazdasági és politikai hátterét is! Néhány adat a magyar lakosság gyarapodásáról 1960 1970 1980 Lakossági megtakarítások (az éves jövedelemből, %) 6% 12% 14% Lakások száma (1000 db) 2758 3122 3542 100 lakásra jutó népesség (fő) 343 318 292 Néhány fogyasztási cikk elterjedése Magyarországon (100 háztartásra jutó szám)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 8 Szocialista rendszerünkben a termelés fejlesztésének végső célja a dolgozók életszínvonalának, életés munkakörülményeinek rendszeres javítása. Gazdaságpolitikánk fontos elve a lakosság jelenlegi foglalkoztatottsági színvonalának jövőbeni fenntartása és a dolgozók munkához való jogának biztosítása [ ] A reform hatalmas jelentőségű programjának megvalósítására harcba hívunk minden kommunistát, mindazokat, akik a szocializmus zászlaja alatt hajlandók teljes szívvel harcolni a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és minden dolgozó ember jobb jövőjéért, szocialista hazánk erősödéséért és fejlődéséért. (A gazdasági mechanizmus reformjáról, MSZMP KB 1966) Budapest ostroma, 1944 1945 Trabant mint aranyborjú, 1963 A nemzeti jövedelem növekedési üteme %-ban

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 9 Világpiaci árváltozások (Az 1972-es árakat 100%-nak véve) 1974 1975 1978 Kőolaj 455 532 532 Szén 224 263 279 Gabona 262 222 224 Cukor 406 278 108 Magyarország külföldi adósságállománya (millió dollár) Év Bruttó Nettó 1975 4199 2000 1977 6253 3580 1978 9468 6141 Adósságállomány a GDP százalékában 1972 21 1975 38 1978 67 Azt mondják, Magyarországon nem történik semmi. A nép örül, hogy békén hagyják a politikával; ráérő idejében családi házat épít, baromfit tenyészt, kontárkodik. Az értelmiség bezárkózott a kultúra kertjébe, a politikát maga is politikusokra hagyja. Az egyházak együttműködnek az állammal. A régi vágású reakciósok és polgári demokraták kihaltak [ ] A hatalom néha megmutatja vasöklét, de látva, hogy senki sem rakoncátlankodik, sietve zsebre teszi [ ] A társadalmi békét csak egy maroknyi ellenzéki próbálja megtörni nem sok sikerrel. (Részlet Kis János ellenzéki politikus korabeli cikkéből, Bp., 1981)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 10 5. A feladat a Kádár-korszakra vonatkozik. (k, rövid) Értelmezze ismeretei és a források alapján Magyarország eladósodásának folyamatát és a jelenség okait! Kronológia: 1968: az MSZMP gazdasági reformja (az új gazdasági mechanizmus ) 1972: az MSZMP leállítja a gazdasági reformot 1973: az első olajárrobbanás 1975: a tervszerű eladósodás politikájának kezdete 1979: a második olajárrobbanás; az élelmiszerek, energiahordozók, szolgáltatások árainak 20-50%-os emelése 1982: Magyarország csatlakozik a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz; az élelmiszerek és energiahordozók árainak újabb növelése (20-25%); a beruházások és az import erőteljes visszafogása a fizetőképtelenség elkerülésére 1985: az MSZMP XIII. kongresszusa fejlesztési és növekedési programot hirdet meg

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 11 Az eladósodás folyamata, 1970-1996 Bruttó külső adósság: az ország teljes külföldi adósságállománya. Nettó külső adósság: a bruttó külső adósság csökkentve az ország külföldi követeléseinek összegével.

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 12 6. A feladat az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni időszakra vonatkozik. Mutassa be ismeretei és a források alapján az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlás folyamatát! (k, rövid) Ismételten félreérthetetlenül kijelentem azt is, hogy kormányunk november negyediki felhívásában tett ünnepélyes ígéretét, mely szerint egyetlen dolgozónak sem lehet bántódása amiatt, mert az október 23-án kezdődött tömegmegmozdulásokban részt vett, betartjuk és mindenkivel betartatjuk. (Kádár János miniszterelnök november 26-i rádióbeszédének részlete) Vádirat szerinti bűntettek Az elítéltek életkor szerinti megoszlása

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 13 A kiszabott ítéletek Az elítéltek foglalkozás szerinti megoszlása Nagy Imre beszéde az utolsó szó jogán

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 14 7. A feladat az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos. (k, hosszú) Összegezze a források és ismeretei alapján az 1956-os magyar forradalom kirobbanásához vezető okokat! 1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján. 2. Az MDP-nek alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép- és központi vezetők választását követeljük, ezek legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetőséget. 3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista-rákosi korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le. 4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai ügyében, Rákosi Mátyást aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretevéséért hozzák haza, és állítsák a nép ítélőszéke elé. 5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását. 13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálinszobrot a leggyorsabban bontsák le, és helyére az 1848 49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek. 14. A meglévő, magyar néptől teljesen idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth címer visszaállítását. A magyar honvédségnek nemzeti hagyományainkhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15-e nemzeti ünnep, munkaszüneti nap legyen, október 6-a pedig nemzeti gyászünnep és iskolai szünnap legyen. (Részletek a Műszaki Egyetem diákjai által 1956. október 22-én megfogalmazott 16 pontból)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 15 Katonai díszszemle a Sztálin-szobornál, 1953. április 4. Rákosi Mátyás és Nagy Imre a Parlamentben, 1953. július 4.

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 16

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 17 8. A feladat a mai magyar parlamenti választások rendszerével kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a rendszerváltozás utáni parlamenti választási rendszer működését Magyarországon! 1. Magyarország: köztársaság. 2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. 19. (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (Részlet a Magyar Köztársaság Alkotmányából) 2. (1) A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők választásán választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak (a továbbiakban: választópolgár. 7. (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, [akkor] a második választási fordulóban [...] b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (Részlet az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényből) Az országgyűlési választások eredménye 1990-ben (vastagon szedve a választások után kormánykoalíciót alkotó pártok neve) Pártok MDF FKGP KDNP SZDSZ MSZP Fidesz Többi párt Listás szavazati arány 24,73 11,73 6,46 21,39 10,89 8,85 15,95 Mandátumarány 42,49 11,40 5,44 23,83 8,55 5,44 - Listás szavazati arány: a választásokon egy-egy pártra leadott szavazatok aránya az összes listára leadott szavazathoz viszonyítva Mandátumarány: a választásokon egy-egy párt által megszerzett parlamenti képviselői helyek (mandátum) aránya a 386 tagú Parlamentben A magyar köztársaság választási rendszere

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 18

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 19 9. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogy milyen világgazdasági összefüggések között vezetett a Kádár-korszak életszínvonal-politikája az ország eladósodásához! Külföldi adósságállomány (millió dollár) év bruttó nettó* 1975 4 199 2 000 1977 6 253 3 580 1978 9 468 6 141 1984 10 983 6 549 1985 13 955 8 046 1987 19 584 13 683 Világpiaci árváltozások (az 1972-es árakat 100%-nak véve) 1974 1975 1978 1980 kőolaj 455 532 532 1336 gabona 262 222 224 311 cukor 406 278 108 386 * nettó adósságállomány: bruttó államadósság mínusz a más országoknak nyújtott magyar kölcsönök összege Kronológia: 1972 A 68-as reform leállítása Magyarországon 1973 Az olajárak robbanásszerű emelkedése a világon 1979 Második olajválság

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 20 10. A feladat a magyarországi rendszerváltásra vonatkozik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával a rendszerváltás folyamatának néhány meghatározó elemét! 2. (1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam. 3. A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje. 7. A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. 54. (2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni (Részletek a rendszerváltás előtti alkotmányból) A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés [ ] Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: 3. [ ] egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. 8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 9. A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. (A Magyar Köztársaság Alkotmányának bevezetője) A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok kivonására 1990 1991 folyamán kerül sor. (Magyar-szovjet Egyezmény a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonulásáról, 1990. március 10.) A nemzeti össztermék eredete (%) Év Külföldi tulajdon Belföldi magántulajdon Köztulajdon 1990 1 23 76 1995 14 49 37

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 21 11. A feladat a mai magyarországi önkormányzati rendszerrel kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be az önkormányzati rendszer működésének főbb elemeit (feladat, szervezet, működés) a mai Magyarországon! Válaszában térjen ki arra, hogyan érvényesül helyi szinten a közvetlen demokrácia! 42. A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzat joga. A helyi önkormányzás [ ] a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. [ ] 44. A helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül; gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. [ ] A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal. (A Magyar Köztársaság alkotmánya) A közvetlen demokrácia érvényesülésének, illetve korlátainak egy konkrét példája: Önállósodás ipolyszögi módra Ipolyszög történetének kezdete még a XV. századig nyúlik vissza, önálló településként 1905-ig Riba (hal), 1973-ig Ipolyszög néven jegyezték, 1973-tól Balassagyarmat városhoz csatolták. A fennálló több mint 30 éves házasság ideje alatt kiépült a településrészen a teljes infrastruktúra, a közfeladatok ellátása megoldott volt. A településrész választópolgárai már 1993 tavaszán kezdeményezték a leválást, azonban a helyi népszavazás eredménytelen volt, míg a 2002. február hó 3. napján megtartott népszavazás érvényes és eredményes lett. [ ] Az alakuló ülésre a város által felújított községháza ugyan nem készült el, az óvoda épületében került sor, ahol az ún. kötelezően tárgyalandó napirendeket követően elfogadták az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, a szociális ellátásokról szóló rendeletet. [ ] A leválás évében az új településnek nem volt költségvetése, ezért megállapodást készítettünk elő a 2006. december 31. napjáig Ipolyszögöt megillető, lakosságszámhoz kötött normatív állami támogatások megosztására, amit továbbra is a város [Balassagyarmat] önkormányzata kapott. (dr. Tatár-Kis Sándorné cikkéből; 2007) Az önkormányzatok felépítése Magyarországon

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 22

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 23 12. A feladat a Kádár-korszak mindennapjaihoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és saját ismerete alapján a meghirdetett kommunista elvek és a megvalósult gyakorlat ellentmondásait! A falusi parasztmama meglátogatja Pesten a fiát, hogy megnézze az új lakásukat. A fiút olyan magas posztra tették, hogy egy villalakást is kiutaltak hozzá. Most nagyon kedvesen megmutat mindent az édesanyjának az ötszobás új otthonukban: Nézd, mama, a valódi perzsaszőnyegeket, az értékes festményeinket, az antik bútorokat és a gyönyörű fürdőszobánkat! A nénike büszke meghatottsággal néz meg mindent a lakásban, de aztán ijedten kérdezi: Mindez csodás, de engem az aggaszt gyermekem, hogy mi lesz, ha egyszer visszatérnek a kommunisták? A balatoni kolbászsütő nagyon készségesen szolgál ki egy urat, a szokásosnál nagyobb kolbászt tesz elé. Amikor a vevő elmegy, a felesége mérgesen megkérdi: Miért adtál ennek akkora kolbászt? Hová jutunk így? Ez az ember nem ismert meg engem, de én sokkal tartozom neki. Ő volt az osztályfőnököm a gimnáziumban. Ha annak idején nem rúg ki az iskolából, akkor én most egyszerű mérnökként nyomorognék. (Kádár-kori viccek) 13. A feladat a rendszerváltáshoz kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a rendszerváltással bekövetkezett fordulatot Magyarország közjogi viszonyaiban! Válaszában az államforma, az alkotmányos berendezkedés és az emberi jogok kérdéskörére térjen ki! 1. Magyarország: népköztársaság. 2. A Magyar Népköztársaság szocialista állam. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. 63. A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 24 egyházat különválasztja az államtól. 64. A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot. (A rendszerváltás előtti Alkotmány) 1. Magyarország: köztársaság. 2. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. 60. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. 61. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. (Az 1989-ben módosított Alkotmány)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 25 14. A feladat a Rákosi-korszakkal kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az életkörülményekben bekövetkező jellemző változásokat, és ismertesse, miként jelent meg a politika a mindennapok világában Magyarországon! Szükséges munkaórák száma néhány termék vagy szolgáltatás megvásárlásához év férfi gyapjú télikabát 1000 db tégla 1 kg sertéscomb 1 kg kenyér 1938 178 73 4,4 0,8 1952 243 178 6,5 0,6 Ünnepi felvonulás az ózdi vasmű mellett Munkásasszonyok szoptatják csecsemőjüket a Rákosi Mátyásról elnevezett üzemi bölcsődében

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 26

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 27 15. A feladat a rendszerváltozás utáni magyar társadalom nemzeti és etnikai kisebbségeihez kapcsolódik. (k, hosszú) Ismertesse a források és ismeretei segítségével a nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai és jogi helyzetét! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A magyarországi németek száma (1980 2001) év az adat megállapításának módja létszám becsült adat (tanácsi minősítés) 65 969 népszámlálás 31 231 1990 népszámlálás 30 824 2001 népszámlálás 62 233 1980 Az Országgyűlés [ ] kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez. E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség [ ] minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok [ ]. (Részletek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényből)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 28 16. A feladat a kisebbségi magyarság történetéhez kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, milyen helyzetbe került az erdélyi magyarság a második világháború utáni években! Nem mentjük azokat az egyéni, vagy hatósági túlkapásokat sem, amelyek az itt lakó népek jogait sértették. [ ] De a becsületünk és az igazságunk követeli, hogy az egyoldalú és túlzó beállításokat helyreigazítsuk. Ama bizonyos döntés előtt, mellyel kapcsolatban magyarokat felelősségre vonnak, a mi népünk húsz esztendeig élt olyan kisebbségi sorsban, melyhez hasonlót az ellenségünknek sem kívánunk. És vajon ki tartja nyilván azokat, akik magyarokat, csak azért, mert magyarok voltak, megkínoztak, üldöztek; akik magyar családokat kenyerüktől megfosztottak; akik magyaroknak anyagi kárt okoztak, és maguk azon gyarapodtak; akik írásban vagy szóban gyűlöletre uszítottak; akik a jogainkból évről-évre többet koboztak el...? És ennek ma sincs vége. A gyűlöletet ma is szítják, népünket sok helyen ma is üldözik, a vagyonát ma is mindenféle címeken elveszik. (Márton Áron erdélyi püspök beszéde, 1946) 17. A feladat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos. Mutassa be a források és ismeretei segítségével a forradalom és szabadságharc résztvevői ellen irányuló megtorlást! Válaszában térjen ki arra is, hogyan vélekedett a résztvevőkről a kádári vezetés 1956 november decemberében! (k, hosszú) A reakciós elemek felhasználva népi demokratikus építésünk folyamán elkövetett hibákat, igen sok becsületes dolgozót különösen az ifjúság nagy részét tévesztették meg, akik a mozgalomba becsületes, hazafias szándékkal kapcsolódtak be. [ ] Éppen ezért helytelen és bűnös eljárás, ha valaki vádolja ezeket [a becsületes dolgozókat] azért, hogy a mozgalomban részt vettek. (A Kádár-kormány felhívása, 1956. november 4.) [ ] az ellenforradalom célja nem a hibák kijavítása, hanem a néphatalom, a Magyar Népköztársaság államának megdöntése, a szocialista vívmányok megsemmisítése volt. [ ] Az októberi eseményekben

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 29 becsületes szándékkal részt vett tömegeknek látniuk kell azt a keserű igazságot, hogy a népköztársaság államrendje és intézményei ellen a fegyveres felkelés azok részéről is az ellenforradalom céljait mozdítja elő, akiknek ez nem volt szándékában. (A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának határozata, 1956. december 5.) November 7-én, szerdán reggel kihirdették a budapesti legfőbb orosz parancsnokság parancsát a rábafüzesi határon szolgálatot teljesítő magyar határőrök előtt. A parancs értelmében a határőrzési szolgálatot azonnali hatállyal fel kell venni. A határőrségnek minden erővel meg kell akadályoznia, hogy bárki is elhagyhassa Magyarországot. November 12-éről 13-ára virradó éjszaka 270 új menekült érkezett az Oberwart Güssing Jännersdorfi szakaszon. A szentgotthárdi Rába-fahídnál [november] 13-án kedden több menekültet tartóztattak fel az osztrák vámőrök megfigyelése szerint az ott lesállásban lévő határőrök. Ott teljesen lehetetlen a menekülés. (A Szabad Európa Rádió tudósítójának grazi telefonjelentései 1956 novemberéből)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 30 18. A feladat Magyarország XX. századi demográfiai helyzetével kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján, mikor következett be demográfiai fordulat a XX. század utolsó harmadának magyarországi népesedési mutatóiban! Válaszában térjen ki az adatok mögötti okokra is! A népesség száma és tényleges szaporodása Magyarországon A népesség száma Év Tényleges szaporodás, fogyás Az előző népszámláláshoz viszonyítva (1000 fő) (%) (1000 fő) 1960* 9 961,0 108,2 756,2 1970** 10 322,1 103,6 361,1 1980 10 709,5 103,8 387,4 1990 10 374,8 96,9-334,7 1996 10 212,3 98,4-162,5 * Az előző népszámlálás 1949-ben volt. ** 1967-ben bevezetik a gyermekgondozási segélyt.

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 31 19. A feladat a mai magyar társadalomhoz kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a romák hátrányos helyzetének összetevőit! A romák aránya az összlakosságon belül

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 32 A magukat magyar, illetve cigány nemzetiségűnek vallók korfája a 2001. évi népszámlálás adatai alapján (forrás: HVG)* *A két korfa nem tükrözi a két csoport egymáshoz viszonyított létszámarányát.

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 33 20. A feladat Magyarország XX. századi történetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be ismeretei és a források segítségével a rendszerváltás 1989 ősze és 1990 tavasza (május vége) között történt legfontosabb eseményeit! Válaszában világítson rá az események jelentőségére! Az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte jelentősen felgyorsította a demokratikus átalakulási folyamatot. A szétforgácsolt és a megosztási törekvésekkel szemben védtelen ellenzéki szervezetek összefogásával valóságos politikai erő állt fel a kizárólagos hatalommal rendelkező kommunista párttal szemben. Az egyesült ellenzék tömegdemonstrációkkal hitelesített politikai erejét nem lehetett többé figyelmen kívül hagyni. A hatalom birtokosai kezdetben ugyan tudomásul sem akarták venni az ellenzéki egység létrejöttét, majd különböző manőverekkel kísérletet tettek az EKA feldarabolására, de két hónap elteltével végül is belátták, hogy kénytelenek az Ellenzéki Kerekasztalt egységes tárgyalófélként elfogadva, a demokráciába való békés átmenet feltételeit biztosító szabályok kialakítását az ellenzékkel folytatott tárgyalásokon kötött megállapodásokra bízni. (A Független Jogász Fórum állásfoglalása, 1989. szeptember 16.) 3. [ ] A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. (Részlet az Alkotmány 1989. október 23-án hatályba lépett módosításából)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 34 A hajmáskéri vasútállomás, 1990. március

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 35 21. A feladat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetéhez kapcsolódik. Mutassa be a források és ismeretei segítségével Nagy Imre politikai szerepét az 1956-os forradalom és szabadságharc idején! Válaszában a források összehasonlításával világítson rá a Nagy Imre politikájában bekövetkezett fordulatra! (k, rövid) Magyarország dolgozó népe! Az elmúlt napok során hazánk tragikus eseményeket élt át. Kisszámú ellenforradalmár felbujtó népköztársaságunk rendje ellen fegyveres támadást indított, amelyet Budapest dolgozóinak egy része az ország helyzete felett érzett elkeseredése következtében támogatott. Ezt az elkeseredést okozták a múlt súlyos politikai és gazdasági hibái, amelyek helyrehozását az ország helyzete és a nép általános óhaja feltétlenül megkövetelte. [ ] A rend helyreállta után rövidesen összeül az Országgyűlés. Ezen az országgyűlésen mindenre kiterjedő és megalapozott reformprogramot fogok benyújtani [ ]. (Nagy Imre rádióbeszéde, 1956. október 25.) A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna. [ ] Ezt a nagy megmozdulást az elmúlt történelmi korszak súlyos bűnei robbantották ki. [ ] E harcok közepette megszületett a demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus kormánya, amely a népakarat igazi kifejezőjévé fog válni. Ez a kormány szilárd elhatározása. (Nagy Imre rádióbeszéde, 1956. október 28.)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 36 22. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, miként jelent meg a Szovjetunió és a szovjet példa dicsőítése a mindennapokban! A gazdasági vonatkozásokról nem kell írnia. Plakát, 1952

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 37 23. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak ipar-fejlesztésének jellegzetességeit!

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 38 24. A feladat Magyarország második világháború utáni történelmével kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen változások következtek be az életkörülményekben az 1960-as és 1970-es években! Válaszában térjen ki arra is, miként változott meg a politika és a mindennapok világának kapcsolata, illetve az elnyomás mértéke a Rákosi-korszakhoz képest! A lakások megoszlása szobaszám szerint Vízöblítéses WCvel ellátott lakások aránya Év Egyszobás lakások (%) Kétszobás lakások (%) Három- és több szobás lakások (%) 1949 70,5 24,6 4,9 10% 1960 62,7 32,6 4,7 18% 1970 46,1 43,2 10,7 28% 1980 27,5 48,6 23,9 57% Vasárnapi csúcsforgalom az M1 M7-es autópálya 1964-ben átadott első szakaszán Karikatúra, A kép aláírása: Politika? Kultúra? Csinálják csak a ráérősek, akiknek nincs telkük. (A telek a Kádár-kori szóhasználatban a hétvégi ház kertjét jelentette)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 39

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 40 25. A feladat a határon túli magyarság helyzetéhez kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a határon túli magyarság létszámának alakulását a rendszerváltást megelőző évtizedben, és tárja fel a változás okait! A Magyarországra bevándorló román állampolgárok száma

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 41 26. A feladat a Rákosi-korszakkal kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a Rákosi-korszak gazdaságpolitikájának fő jellemzőit! A források segítségével térjen ki a gazdaságpolitikának a mindennapokra gyakorolt hatásaira is! A fogyasztói árindexek alakulása (%) 1949 52 (1946 = 100%) 1949 1952 élelmiszerek 113 236 ruházati cikkek 135 226 iparcikkek 130 188 fűtés, világítás 140 151 szolgáltatások 192 216 A Sztálin Vasműhöz tartozó Sztálinváros ne egyszerű lakótelep, hanem új típusú szocialista város legyen, tükrözze vissza az épülő szocializmus diadalmas erőfeszítéseit [ ]. A tervezők a szovjet élenjáró városrendezési gyakorlaton alapuló magyar városrendezési normákat Sztálinváros tervezésénél már alkalmazták. [ ] A lakóterület céljára kijelölt a falu megmaradó lakóterületével együtt számított 170 hektár nagyságú területet többemeletes lakóházakkal kell beépíteni. [ ] Sztálinváros városszerkezetének alapja a Vasmű bejáratánál végződő főútvonal /egyúttal felvonulási út is/ és a vasútállomásról bevezető út kereszteződésénél kialakítandó városközpont legyen. Ez legyen a város kiemelkedő reprezentatív helye, itt kell elhelyezni a legfontosabb politikai, közigazgatási és kulturális intézményeket. (Előterjesztés Sztálinváros városrendezési tervének jóváhagyása tárgyában, 1951)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 42 27. A feladat a Rákosi-korszak mindennapjaival kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az életszínvonal összetevőinek alakulását a Rákosi-korszakban! A szükséges munkaórák száma néhány termék megvásárlásához 1938-ban és 1952-ben (az átlagbér alapján) év férfi gyapjú télikabát 1000 db tégla 1 kg sertéscomb 1938 178 73 4,4 1952 243 178 6,5

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 43 28. A feladat az 1989-90-es magyarországi rendszerváltással kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, milyen alapvető változások történtek Magyarország politikai rendszerében 1989 őszén! A Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény amelynek módosított és egységes szövegét az 1972. évi I. törvény állapította meg (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul: 1. Az Alkotmány Bevezető része helyébe a következő szöveg lép: A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés hazánk új Alkotmányának elfogadásáig Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: [ ]. (Az 1989. évi XXXI. törvény)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 44 Emelt szintű szöveges, kifejtendő feladatok (2005 2016) 1. A következő feladat a határon túli magyarok sorsával kapcsolatos. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával a magyar kisebbség helyzetét a háború utáni Csehszlovákiában, és a kormányzat nemzetiségi politikájának céljait! Az elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók és a kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyoni értékeinek állami kezeléséről. [...] 2. (1) Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik e dekrétum további rendelkezéseinek értelmében. [...] 4. Állami szempontból megbízhatatlannak kell tekinteni: a) a német vagy magyar nemzetiségi személyeket, b) azokat a személyeket, akik a Csehszlovák Köztársaság állami szuverenitása, önállósága, egysége, demokratikus köztársasági államformája, biztonsága és védelme ellen irányuló tevékenységet fejtettek ki, [...] 6. Német vagy magyar nemzetiségűeknek tekintendők azok a személyek, akik az 1929 óta tartott bármelyik népszámláláskor német vagy magyar nemzetiségűeknek vallották magukat, vagy pedig a német vagy magyar nemzetiségű személyeket tömörítő nemzeti csoportok, alakulatok vagy politikai pártok tagjai lettek. (Edvard Beneš] 1945. május 19-én kelt 8. számú dekrétuma) Eleget téve a cseh és a szlovák földműveseknek és zselléreknek egy új földreform következetes végrehajtására vonatkozó követelésének, és mindenekelőtt arra törekedve, hogy a cseh és szlovák földet egyszer és mindenkorra elvegyük az idegen német és magyar birtokosok kezéből, valamint a köztársaság árulóinak kezéből, a cseh és a szlovák parasztság és zsellérek kezébe adjuk, a kormány javaslatára elrendelem (A köztársasági elnök 1945. június 21-én kelt 12. dekrétuma)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 45 2. A feladat az 1956-os forradalom nemzetközi összefüggéseivel kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be az 1956-os forradalom nemzetközi összefüggéseit, tárja fel, hogy milyen esélyei voltak Magyarországnak az önállóság kivívására! És hogy kétség se férjen hozzá, hadd tisztázzam: az Egyesült Államokat, amikor szót emel a csatlós országok függetlenségéért, nem hátsó szándékok vezérlik. [ ] Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális katonai szövetségeseinknek. Barátainknak [ ] tekintjük őket. (J. F. Dulles, az Egyesült Államok külügyminiszterének beszéde, 1956. október 27.) A nemzetközi helyzet az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakában Az egyetlen mód a magyar forradalmárok megmentésére a nukleáris háború lenne. Van-e épeszű ember, aki azt mondaná, hogy indítsunk nukleáris háborút ebből a célból? És ha sikerülne is amerikai hadosztályokat Magyarországra juttatni, a szovjet haderő egyszerűen elsöpörné azokat. Ellenünk van a földrajzi helyzet. És mi lenne a magyarok sorsa? Az ország az egyik végétől a másikig le lenne taglózva. (J. F. Dulles, 1956 novemberében) [ ] A szovjet kormány ugyanakkor kész arra is, hogy a Magyar Népköztársaság és a Varsói Szerződés többi államainak kormányaival a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával kapcsolatban tárgyalásokat folytasson. (Részletek a szovjet kormánynyilatkozatból, 1956. október 30.)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 46 Ha kivonulnánk Magyarországról, ez felbátorítaná az amerikai, angol és francia imperialistákat. Ezt gyengeségünknek fognák fel, és támadásba lendülnének. A kivonulással pozícióink gyengeségét demonstrálnánk. Pártunk ez esetben nem értene meg bennünket. [ ] Nincs más választásunk. [ ] (Hruscsov előterjesztése az SZKP Központi Bizottsága ülésén, 1956. október 31.) Az oroszok hirtelen ráébredtek, hogy ha erőiket teljesen kivonják, a kommunizmusnak vége ebben az országban, ez pedig olyan kilátás, amelyet nem fogadnának el, s ezért küldenek be erősítést, hogy az erő helyzetéből tárgyaljanak. Tekintve, hogy a világot teljesen leköti a Közel-Kelet, az oroszok úgy határoztak, hogy a megbékélés politikáját az ellenkezőjére fordítják, és fegyvereik erejével rákényszerítik akaratukat az egész országra. (A budapesti brit követség november 1-jei távirata Londonba) sohasem kértünk egyetlen népet sem arra, hogy forradalmat indítson egy könyörtelen katonai hatalommal szemben. (Eisenhower amerikai elnök kijelentése az 1956. november 16-i sajtóértekezletén)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 47 3. A feladat az 1990-es évek Magyarországához kapcsolódik. (e, hosszú) Tárja fel a források felhasználásával, hogy a rendszerváltozásnak milyen politikai, gazdasági és társadalmi következményei lettek! 2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. 33. (3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az országgyűlés egyszerre határoz. 39/A. (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (Részletek a Magyar Köztársaság Alkotmányából.) A Megállapodással egyrészről Magyarország, másrészről a Közösség és annak tagállamai között társulás létesül. Ennek a társulásnak a célja az, hogy [...] fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítsen Magyarország és a Közösség között [...] (1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 48 Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy [...] kezdjen tárgyalásokat Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről. (54/1990. [VII. 3.] OGY határozat a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról) Az országgyűlési választások eredményei 1990 1998. Parlamentbe be nem jutott pártok listás szavazatainak aránya (%) A parlamenti mandátumok megoszlása (%) Év Fidesz FKGP KDNP MDF MIÉP MSZP SZDSZ Egyéb* 1990 5,70 11,40 5,40 42,75 8,55 24,35 1,85 15,86 1994 5,18 6,74 5,70 9,84 54,14 17,88 0,52 12,71 1998 38,34 12,44 4,40 3,63 34,72 6,22 0,25 20,59 * 1990-ben és 1998-ban a függetlenek, 1994-ben az Agrárszövetség és a Liberális Szövetség Vállalkozók Pártja mandátumarányát jelenti. A nemzeti össztermék eredete (%-ban) Év Külföldi tulajdon Belföldi magántulajdon Köztulajdon 1990 1 23 76 1995 14 49 37 1998 26 51 23 Az ipari és a mezőgazdasági termelés és a GDP alakulása (Viszonyítási alap: 1989 = 100) Foglalkoztatottsági arány a gazdaság fő ágazataiban (%-ban) Év Aktív keresők Az aktív kereső népesség megoszlása a gazdaság fő ágazatai között Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Ipar és építőipar Egyéb ágazatok Nyilvántartott munkanélküliek 1990 81,5 15,4 37,9 46,8 1,4 1993 75,3 9,94 33,23 56,83 12,6 1995 69,0 8,60 32,48 58,92 10,9 1997 67,3 9,50 31,70 58,80 10,4

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 49 A munkáslétszám alakulása a diósgyőri vasgyárban (fő) 1980 18 0000 1990 8 000 1999 3 000

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 50 4. A feladat a kommunista diktatúra kialakulásával kapcsolatos. (e, hosszú) Elemezze, hogy a kommunisták milyen bel- és külpolitikai körülmények között, mely lépésekben szerezték meg az egyeduralmat Magyarországon 1945 és 1948 között! Kronológia: 1944. december 22. 1945. április 13. 1945. november 4. 1946. február 1. 1947. február 10. 1947. május 30. 1947. augusztus 31. 1948. június 12. Az Ideiglenes Kormány megalakulása Debrecenben Befejeződnek a fegyveres harcok Magyarországon Nemzetgyűlési választások A Köztársaság kikiáltása A párizsi békeszerződés aláírása Lemondásra kényszerítik Nagy Ferenc miniszterelnököt Országgyűlési választások A Magyar Dolgozók Pártjának létrejötte Ez a háború eltér a múltbéli háborúktól. Ha valaki területeket foglal el, ezekre a területekre rákényszeríti a saját társadalmi rendszerét. Ahova a hadsereg eljut, ott saját rendszerének szerez érvényt. Másképp nem is volna lehetséges [ ] (Sztálin, 1944) Az 1945-ös választás eredményei A párt neve Szavazatok aránya (%) Mandátumok száma Független Kisgazdapárt 57,03 245 Szociáldemokrata Párt 17,41 69 Magyar Kommunista Párt 16,95 70 Nemzeti Parasztpárt 6,87 23

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 51 Az 1947-es választás eredményei A párt neve Szavazatok aránya (%) Mandátumok száma Magyar Kommunista Párt 22,3 100 Demokrata Néppárt 16,4 60 Független Kisgazdapárt 15,4 68 Szociáldemokrata Párt 14,9 67 Magyar Függetlenségi Párt 13,4 49 Nemzeti Parasztpárt 8,3 36 Független Magyar Demokrata Párt 5,2 18 A jelen Szerződés életbelépését követően minden Szövetséges fegyveres erőt 90 napon belül Magyarországról vissza kell vonni, mindazonáltal a Szovjetuniónak fennmarad a joga magyar területen olyan fegyveres erők tartására, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a Szovjet hadseregnek az ausztriai Szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa. (Részlet a párizsi békeszerződésből, 1947) Magyarország politikai rendőrségének 80 százaléka kommunistákból áll. Így tehát lényegében a mi kezünkben van. [ ] Alapfeladatunknak azt tartjuk, hogy mindent előre megtudjunk, s tájékoztassuk erről vezetőinket. E célból meglehetősen kiterjedt informátorhálózatot hoztunk létre. Valamennyi politikai pártban vannak embereink. [ ] Pártközi tanácskozások előtt általában sikerül megtudnunk, mi a szándéka politikai ellenfeleinknek, s ennek köszönhetően idejében tájékoztatjuk mindenről a kommunista párt vezetőségét. Most lehallgatjuk a miniszterelnök és a pártvezetők telefonbeszélgetéseit, s a legfontosabbakról jelentést teszünk Rákosi elvtársnak. (Péter Gábor a későbbi ÁVH vezetőjének beszámolója a szovjeteknek, 1947) [ ] a Kommunista Párt mindinkább maga akarta diktálni a fejlődés irányát és tempóját. [ ] Gyakran felvetődött közöttünk az a gondolat, hogy a Kisgazdapártnak [ ] ki kellene vonulnia az együttműködésből. [ ] Számos okból nem lehetett ezt megtenni. Először is a hatalomból való részesedés nélkül vidéki vezetőink és tömegeink ki lettek volna szolgáltatva a marxista hatóságok egyoldalú önkényének. [ ] De a világ közvéleménye előtt is nehéz lett volna bizonyítanunk, hogy mi vagyunk a demokraták, és demokratikus felfogásunk folytán nem tudunk a marxista pártokkal együttműködni. [ ] A Szovjetunió egyoldalú befolyásával szemben semmiféle védelmet nem élveztünk. A nyugati hatalmak figyelme nem terjedt ki a magyar belpolitika egyes jelenségeire. (Nagy Ferenc visszaemlékezése)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 52

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 53 5. A feladat a Rákosi-korszakra vonatkozik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával a Rákosi-korszak társadalmi-gazdasági és politikai életének főbb jellemzőit! Térjen ki arra is, hogy miként érvényesült a társadalom elnyomatása és megfélemlítése! Malenkov: Mi kritikusan nézzük Magyarország helyzetét. Szeretnénk, ha az elvtársak is kritikusan néznék és a hiányosságokról elmondanák véleményüket. Az a benyomásunk, hogy a magyar elvtársak lebecsülik a hiányosságokat. Berija: Ami a törvényességet és az igazságszolgáltatást illeti, Malenkov elvtársnak igaza van. Rákosi elvtárs most is rosszul ért bennünket ebben a kérdésben. Nem arról van szó, hogy Rákosi elvtárs 30-40 000 letartóztatottról beszélt, és ezek száma valamivel nagyobb. Talán elfogadható dolog, hogy a 9 500 000 lakosú Magyarországon 1 500 000 ember ellen indítottak eljárást? Két és fél év alatt 1 150 000 személy ellen alkalmaztak adminisztratív rendszabályokat. Ezek a számok azt mutatják, hogy a belügyi és igazságügyi szervek, valamint az ÁVH nagyon rosszul dolgoznak. [ ] Ebben az évben 19 milliárdot akarnak beruházni. A lakosság ellen valóságos repressziós hullám van, 4,5 milliós felnőtt lakosságból 1 500 000 személy ellen indítottak eljárást három és fél év alatt. 1 150 000 kihágási ügy volt ez idő alatt. Mindenért büntetnek, lényegtelen dolgokért önkényesen büntetnek. 1949-ben fogadták el az Alkotmányt, mely szerint fel kell állítani az államügyészi szervezetet. Még mindig nem állították fel. Nem tűrhetők ilyen viszonyok. Mindenféle machinációkhoz folyamodnak, hogy biztosítsák az ipar erőltetett ütemű fejlődését. Bulganyin: A gazdasági tervezés kérdésében van bizonyos kalandorság, pl. a saját vaskohászat túlzott fejlesztése. Magyarországnak nincs saját vasérce, sem saját koksza. Mindezt külföldről kell behozni. Senki sem számította még ki, hogy mennyibe kerül Magyarországnak 1 tonna nyersvas és acél, Magyarországon olyan nagyolvasztókat építenek, melyekhez az ércet senki sem ígérte meg. 1952-ben 700 000 tonna koksz hiányzott. Sztálin elvtárs utasítására segítettek, hogy meg ne álljon a nagyolvasztó. Jövő évre ugyancsak nincs a koksz biztosítva. Nagy túlzások vannak egyes nagy beruházások területén. (Rákosi Mátyás és Nagy Imre a Kremlben 1953. június 13. jegyzőkönyvrészlet) Az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyagolása miatt, a termelőszövetkezetek sem gazdaságilag, sem politikailag eléggé alá nem támasztott, túl gyors fejlesztése miatt, ami a parasztság gazdálkodását bizonytalanná tette, a mezőgazdasági termelés fejlődése megakadt, s az utóbbi években lényegében egy helyben áll. Ebben nagy szerepe volt a gyakori és nagyarányú tagosításoknak is, amelyek során sok visszaélés, erőszakoskodás fordult elő, ami joggal sértette parasztságunk igazságérzetét, amellett, hogy komoly gazdasági károkat is okozott neki. [ ] a kormány helyesnek és szükségesnek tartja a termelőszövetkezeti mozgalom lassítását, és az önkéntesség szigorú betartása érdekében lehetővé fogja tenni, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik vissza akarnak térni az egyéni gazdálkodáshoz, mert ott vélik megtalálni boldogulásukat, a gazdasági év végén kiléphessenek a termelőszövetkezetből. [ ] A bírósági és kihágási eljárások nagy száma, széles körben alkalmazott adminisztratív módszerek [ ] tömeges túlkapások és visszaélések, valamint egyéb zaklatások sértették a lakosság igazságérzetét [ ] Mindebből kiindulva, a megbocsátás szellemében, a megnyugvás és jogos sérelmek gyökeres orvoslása érdekében, a kormány törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé, amelynek alapján szabadon kell bocsátani mindazokat, akiknek bűne nem oly súlyos, hogy szabadlábra helyezésük az állam biztonságát veszélyezteti. (Nagy Imre miniszterelnöki expozéjából, 1953)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 54 Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, ott zsarnokság van [ ] ott zsarnokság van az óvodákban, az apai tanácsban, az anya mosolyában, abban, ahogy a gyermek idegeneknek felelget [ ] ő les, hiába futnál, fogoly vagy, s egyben foglár; [ ] hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban; [ ] mert ott áll eleve sírodnál, ő mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál. (Részletek Illyés Gyula: zsarnokságról c. verséből) Egy mondat a

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 55 6. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik. (e, hosszú) Készítsen összegzést a források és ismeretei alapján a hazai fogyasztás, a jövedelmek és az árak összefüggéseiről a Kádár-korszakban! Térjen ki az életmód megváltozására is! A tábor legvidámabb barakkja, [ ] mert volt kaja, lett telek, az életszínvonal emelkedett, nyíltabban lehetett dumálni, mint a környező országokban, s a végén csaknem mindenki, tisztelet a kivételnek, útlevelet is kapott. Ismerjük el, hogy a szocialista tábor tizennégyes mezőnyéből Magyarország bizony kiemelkedett, [ ] a szomszédos népek irigyelték is a magyarokat; a szovjet turisták itt azt hitték, hogy Nyugaton vannak. (Charles Gáti, történész; 1995) E generáció életét úgy lehet jellemezni, mint kitartó küzdelmet a családi ház fokozatos megszerzéséért, illetőleg felépítéséért. Tipikusnak mondható az olyan építkezés, amikor egy huszonöt éves munkásfiú és egy húszéves munkáslány házasságuk első öt évét albérletben tölti, és közben telekre gyűjt. A hatodik évben megveszik a telket, a hetedikben elkezdenek építkezni, és körülbelül a tizedik évben az építkezést be is fejezik. Ezután következik a lakás közművesítése: víz, szennyvízelvezetés, kerítés és a lakás berendezése. Mindezt csak úgy oldhatják meg, ha a családi élet stabilitását nem zavarja semmi, ha minden garast félretesznek, fogyasztásukat erősen korlátozzák, megragadnak minden mellékes kereseti lehetőséget, vagy pedig a gyárban dolgoznak napi 12 órát, hét végén pedig részt vesznek a ház építésében. Ezen a módon negyvenéves korukra elérik, hogy az uralkodó szokások szerint berendezett családi házzal és 150-300 négyszögöl kerttel rendelkeznek. Mire idáig eljutottak, a folytonos munkát és a takarékosságot annyira megszokták, hogy tovább dolgoznak és takarékoskodnak, és kocsira, központi fűtésre kezdenek el gyűjteni. Kívülről nézve kispolgári életvitel és törekvések, belülről nézve küzdelem és beérkezés. (Kemény István szociológus; 1990)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 56 A fogyasztás hosszú távú idősorai (1950=100%) Élelmiszer- és tápanyagfogyasztás

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 57 A fogyasztói árak, valamint a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének és reálbérének alakulása, 1950-1990

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 58

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 59 7. A feladat a Kádár-korszakra vonatkozik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a 70-es és 80-as évek Magyarországának életviszonyait! A tábor legvidámabb barakkja, [ ] mert volt kaja, lett telek, az életszínvonal emelkedett, nyíltabban lehetett dumálni, mint a környező országokban, s a végén csaknem mindenki, tisztelet a kivételnek, útlevelet is kapott. Ismerjük el, hogy a szocialista tábor 14-es mezőnyéből Magyarország bizony kiemelkedett, [ ] a szomszédos népek irigyelték is a magyarokat; a szovjet turisták itt azt hitték, hogy Nyugaton vannak. (Charles Gáti történész) Kádár János uralma 1956 szabadságharcának eltiprásával kezdődött. [ ] A dúlás végeztével utólag ajánlatot tett Kádár mindazoknak, akiket nem öltek meg, akik nem ültek börtönben, és akik nem mentek Nyugatra. Az ajánlat így szólt: ha soha többé nem szóltok bele az ország dolgaiba, és soha többé nem hozzátok szóba azt, ami történt, akkor [ ] megengedjük nektek, hogy gondoskodjatok magatokról. A félelem légkörében az emberek nagy része elfogadta az ajánlatot, és meg is tartotta. Ezt a hallgatólagos megállapodást nevezték el később közmegegyezésnek. (Kemény István szociológus)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 60 Te jó isten, hol is vagyok én minden csütörtök este másodállásban? (Karikatúra az 1970-es években)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 61 8. A feladat a Kádár-korszak történetéhez kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a Kádár-korszak kultúrpolitikáját! Válaszában térjen ki a Rákosi-korszakhoz képest bekövetkezett változásokra, az ideológia szerepére és a szólásszabadság kérdésére! Mi összehívhatjuk időnként az összes sajtó embereit, megmondhatja a párt, hogy egyes kérdésekben a magyar sajtó milyen vonalat vigyen. Ha nem hajtják végre a kapott utasítást, akkor egy hónap múlva megmondhatjuk: látja mit csinált, magára volt bízva, hogy mit ír és hogyan oldja meg a feladatát. Így tudjuk biztosítani, hogy felelős legyen a lapért. Nekünk nem szabad magunkra venni az összes sajtó felelősségét. Persze itt nem a sajtószabadság mellett akarok kardoskodni, de a pártirányításnak másutt kell érvényesülni. (Kádár János; 1957) Egy időben megkövetelték a villamoskalauztól, aki legszívesebben eperpalántáit gyomlálta volna kertjében, hogy emelje magasra a zászlót. Most pedig azt mondják: napi nyolc óra munka, ennyi az állampolgári kötelességed. Aztán gyomláld eperpalántáidat, menj moziba, fesd ki barátod lakását, ha ehhez van kedved. Hitet ne hazudj: ha polgár vagy, ne valld magad a Kiáltvány hívének, bántalom ezért senkitől sem érhet. (Újságcikk; 1962) Reklámplakát Karikatúra a Kádár-korszakból Ollót kétszer használtunk utókezelésre. A Jereván melletti Ecsmiadzin kolostor húsvéti miséjén örömmel rögzítettem a gyönyörű kórust. Öncenzúrám semmi klerikálist nem érzett abban, hogy ebből két perc kerül a műsorba. A szerkesztő ravasz fiú vagy te felkiáltással kivágatta. A másik vágás tragikus esemény volt. A taskenti műsor ezzel a mondattal kezdődött: Taskent fényei lassan eltűnnek a sötétségben. A műsor már készen volt, amikor adás előtt két nappal földrengés sújtotta a vidéket, Taskent híres óvárosa teljesen elpusztult. Én meg máris indultam a stúdióba, öncenzúra indíttatású vágásra a kor alkalmas volt arra, hogy mindent félre- és mellémagyarázzunk. (Sebestyén Jánosnak a szovjetunióbeli Jerevánban és Taskentben készített zenés útirajza; 1966) Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa, Azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra, Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsátunk, Azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk, Minden álmunk. (refr.) El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így, El ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít, El ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra, El ne hidd, hogy nyílik még a sárga rózsa, Sárga rózsa. (Illés együttes: Miért hagytuk, hogy így legyen?; 1968)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 62

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 63 9. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a Kádár-korszak gazdaságpolitikájának jellemző vonásait! Válaszában térjen ki a gazdaságpolitikai döntéseket befolyásoló tényezőkre! A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány teljes mértékig elítéli az elmúlt évek hibás mezőgazdasági politikáját, az erőszakos termelőszövetkezeti szervezést, a zaklatás jellegű tagosítást, mindazokat a módszereket, amelyeknek alkalmazása következtében évekre visszaesett a magyar mezőgazdaság. [ ] A kormány a parasztság szabad elhatározására bízza a gazdálkodási mód megválasztását, tehát a szövetkezetek fenntartásának, alakításának, valamint a szövetkezés formáinak megválasztását. (A kormány felhívása; 1956. november) Mezőgazdasági szövetkezetek 1955-1961 között Év A szövetkezetek száma A szövetkezeti tagok száma A szövetkezetek földterülete (1000 fő) (1000 hektár) 1955 4816 306 1213 1956 2089 119 597 1957 3394 156 820 1958 3507 169 958 1959 4489 565 2620 1960 4576 960 3941 1961 4681 1221 4539 Kronológia: 1958-60 Második hároméves terv 1961-65 Második ötéves terv 1966-70 Harmadik ötéves terv 1971-75 Negyedik ötéves terv 1976-80 Ötödik ötéves terv 1981-85 Hatodik ötéves terv 1986 A hetedik ötéves terv kezdete A reformot közgazdasági és politikai okok indokolják. Közgazdasági szükségessége végső fokon abban gyökerezik, hogy a gazdasági növekedés korábbi fontos forrásai, tartalékai erősen kimerülőben vannak, s a jövőbeni gyors növekedés csakis a gazdaság belső tartalékainak intenzívebb feltárása, a műszaki fejlődés meggyorsítása révén lehetséges. A reform politikai fontossága mindenekelőtt abban rejlik, hogy a tömegek életszínvonalának jövőben gyorsabb emelését hivatott biztosítani. [ ] Politikai cél

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 64 továbbá, hogy megszüntessük az egyéni kezdeményezést és felelősséget gátló túlzott kötöttségeket, visszaszorítsuk a bürokratikus tendenciákat. (Az MSZMP Központi Bizottságának határozatából; 1966) A szocialista gazdaság hírhedten képtelen volt minden teljesítményfokozó kísérlet ellenére a teljesítményeket az eredményekkel összekapcsolni, és ezzel az embereket nagyobb erőfeszítésekre ösztönözni. De a második gazdaság megjelenésével milliók számára nyílt meg olyan terület, ahol nyilvánvaló, kézzelfogható [ ] összefüggés volt egyfelől a befektetett gondolat, munka, kitartás és másfelől az eredmény között. S ez az összefüggés emberek millióival feledtette el, hogy szolgaságban élnek. (Hankiss Elemér szociológus) A fontosabb tartós fogyasztási cikkek 100 háztartásra jutó száma 1960 1970 1980 Hűtőszekrény 1 35 87 Mosógép 19 70 91 Porszívó 4 38 76 Személyautó 0 6 26 Motorkerékpár 7 16 21 Rádió 73 101 142 Televízió 5 66 99 Lemezjátszó 5 15 29 Magnetofon 2 9 37 A hatvanas évek közepén Kádár elfogadta, hogy gazdasági reformra van szükség. Arra azonban ügyelt, hogy valódi reform mégse legyen. Valami kis jót még az a félreform is hozott, ezt a kis jót vették vissza néhány évvel később. [ ] Addigra már eltékozolták az ország az ország erőforrásait. Most nyugati kölcsönöket vettek fel, és azokat pazarolták el. (Kemény István, szociológus) Magyarország külföldi adósságállománya (millió dollár) Év Bruttó Nettó 1975 4 199 2 000 1977 6 253 3 580 1978 9 468 6 141 1984 10 983 6 549 1985 13 955 8 046 1987 19 584 13 683 1989 20 390 14 900

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 65 Világpiaci árváltozások százalékban (Az 1972-es árakat 100%-nak véve) 1974 1975 1978 1980 Kőolaj 455 532 532 1336 Szén 224 263 279 334 Alumínium 130 149 222 306 Hús 124 135 182 223

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 66 10. A feladat Magyarország jelenkori alkotmányos berendezkedésével kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Magyar Köztársaság alkotmányos rendszerében a klasszikus hatalmi ágak (törvényhozói, végrehajtói, bírói) helyzetét és egymáshoz való viszonyát! 19. (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát b) törvényeket alkot; c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; d) meghatározza az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; e) dönt a Kormány programjáról; [ ] k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt; [ ] 35. (1) A Kormány [ ] b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; [ ] e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; [ ] h) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését. [ ] 48. (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki. (A Magyar Köztársaság 2011-ig hatályos Alkotmánya)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 67 A demokratikus jogállam alkotmányos követelménye a bírói hatalmi ág függetlensége: a bíráskodás ugyanis független a másik két hatalmi ág politikai meghatározottságától és annak változásaitól. A bírói függetlenség egyik alapvető alkotmányos garanciája a bíróságok igazgatásának a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágtól való elkülönítése. [ ] Az 1997. évi LIX. alkotmánymódosító törvény megszüntette a végrehajtó hatalmi ágba tartozó igazságügyi miniszternek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogosítványait, továbbá létrehozta az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. (Kondorosi Ferenc alkotmányjogász)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 68 11. A feladat a mai magyar társadalom témaköréhez kapcsolódik. (e, rövid) Ismeretei és a források alapján mutassa be, milyen alkotmányos biztosítékai és intézményei vannak a demokratikus jogállamiság érvényesülésének hazánkban! A magyar államszervezet Kislexikon: Alkotmánybíróság: független testület, tagjait az Országgyűlés választja. Az alkotmánybírák függetlenek és elmozdíthatatlanok. Fő feladataik: alkotmányértelmezés, normakontroll, alkotmánysértő

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 69 jogszabályok megsemmisítése, alkotmányjogi panasz elbírálása. Az alkotmánybíróság határozatai mindenkire nézve kötelezőek, ellenük fellebbezésnek helye nincs. Állami Számvevőszék: a kormánytól független pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervezet. Vizsgálja az államháztartás alrendszereit, ellenőrzi az állam bevételeit és kiadásait, valamint az állami vagyon hasznosítását. Magyar Nemzeti Bank: A Magyar Köztársaság kormánytól független jegybankra. Feladata a nemzeti fizetőeszköz kibocsátása és védelme, a pénzforgalom szabályozása, a deviza és nemesfémforgalom intézése. Ombudsman: országgyűlési biztos (állampolgári jogok, adatvédelem, nemzeti és etnikai kisebbségek). Hivatott a közigazgatás egészének ellenőrzésére. Az alkotmányos jogok sérelme esetén annak orvoslását kezdeményezi a sérelmet előidéző szervnél. Ügyészség: az állam büntetőhatalmát képviseli. Önálló állami szerv. A legfőbb ügyészt az országgyűlés választja.

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 70 12. A feladat a jelenkori Magyarország külkereskedelmével kapcsolatos. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján, milyen változások zajlottak le a rendszerváltozás utáni Magyarország külkereskedelmében! A behozatal és a kivitel áruszerkezete; 1980-2000 (%) 1980 1990 2000 Árucsoport Be Ki Be Ki Be Ki Élelmiszerek 8,0 21,8 7,1 21,2 2,7 6,9 Nyersanyagok 8,7 4,7 5,4 5,9 2,2 2,4 Energiahordozók 14,9 2,5 14,2 3,1 8,4 1,8 Feldolgozott termékek 37,7 36,9 38,7 44,2 35,3 29,1 Gépek és szállítóeszközök 30,8 34,1 34,6 25,6 51,4 59,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A külkereskedelmi forgalom volumenének alakulása 1950-2000 között (1950 = 100%) Épül a Suzuki-gyár Esztergomban

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 71 13. A feladat a rendszerváltás utáni Magyarországra vonatkozik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a rendszerváltás utáni magyar társadalom két kiemelkedő kérdéskörét, a demográfia és a munkanélküliség problémáját! A 60 évnél idősebbek aránya a teljes lakosságból Az élveszületések száma (ezer fő) 1970 és 2005 között A népesség számának alakulása az Európai Unióban és Magyarországon (2003 és 2004) EU 15 Magyarország A népesség száma (ezer fő) 2003. január 1-jén 379 483 10 142 Ezer lakosra jutó élveszületés 10,6 9,3 Ezer lakosra jutó halálozás 9,8 13,4 Ezer lakosra jutó természetes szaporodás 0,8-4,1 Ezer lakosra jutó nettó migrációs nyereség 2,6 1,5 Ezer lakosra jutó tényleges szaporodás 3,4-2,5 A népesség száma (ezer fő) 2004. január 1-jén 380 759 10 117

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 72 A munkanélküliek aránya (%) a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 1989-1997 között

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 73 14. A feladat Magyarország jelenkori gazdaságtörténetéhez kapcsolódik. (e, rövid) Értelmezze a szociális piacgazdaság fogalmát, és mutassa be az állam szerepét ebben a rendszerben! A nagyobb állami szerepvállalás egyik oldalról azt jelenti, hogy tendenciaszerűen a közszolgáltatások és a szociális ellátások rendszere a szociális piacgazdasági modellt követő országokban kiterjedtebb, mint az angolszász országokban, másik oldalról az állam kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya, és ezzel párhuzamosan az adóelvonási szint, magasabb az angolszász országokénál. (Részlet a Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon c. tanulmánykötetből, 2008) Az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya néhány európai országban 1996-ban Egyesült Királyság Az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya (%) 42% Írország Ausztria Németország Magyarország 39% 56% 49% 53%

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 74 15. A feladat az 1956-os forradalom történetéhez kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nemzetközi hátterét! Válaszában térjen ki a nagyhatalmak álláspontjára, a párhuzamosan zajló nemzetközi eseményekre és a forradalom külföldi megítélésére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Táviratot kaptam Dullestől. Utasított, hogy sürgősen adjak át egy üzenetet a szovjet vezetőségnek olyan értelemben, hogy az Egyesült Államok nem tekinti Magyarországot vagy a szovjet blokk bármely tagját katonai szövetségesének. Hangsúlyozta a sürgönyben, hogy a beszédet legmagasabb szinten tartott megbeszélés után írta, ami nyilvánvaló utalás Eisenhower elnökre. Aznap délután módomban volt az üzenetet átadni egy fogadáson Hruscsovnak, Bulganyinnak és Zsukovnak, de az amerikai biztosíték mit sem hatott rájuk. (Bohlen, az USA moszkvai nagykövete, 1956) Milyen helyzetbe kerülne Nagy-Britannia, ha nála erősebb államok támadnák meg, olyanok, melyek rendelkeznek az összes korszerű tömegpusztító fegyverrel? Ilyen országok lehetnek, és megtehetnék, hogy nem haditengerészeti vagy légiflottát küldenek Anglia partjai ellen. Más eszközökkel, így például rakétákkal is elérhetik ugyanazt a célt. Mi el vagyunk szánva arra, hogy erőt alkalmazzunk az agresszorok megsemmisítésére és a béke helyreállításra a Közel-Keleten. Reméljük, Ön elég okos lesz ahhoz, hogy levonja ebből a megfelelő következtetéseket. (Bulganyin szovjet miniszterelnök levele Eden brit miniszterelnöknek, 1956) Hruscsov Bulganyinhoz: Gyere, mossunk kezet a Csatornában! (Brit karikatúra, a földön fekvő alak hátára írva: Magyarország)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 75 Ez tisztán magyar ügy! (Holland karikatúra, a két géppisztolyos alak Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes és Molotov volt szovjet külügyminiszter, az angyalkán a felirat: ENSZ)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 76 16. A feladat a rendszerváltás utáni Magyarországra vonatkozik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a rendszerváltás jellemző gazdasági következményeit, vázolja a gazdasági átalakulás hátterét, főbb következményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A nemzeti össztermék eredete (%) Év Külföldi tulajdon Belföldi magántulajdon Köztulajdon 1990 1 23 76 1995 14 49 37 1998 26 51 23

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 77 Néhány alapvető termék és szolgáltatás ára (Ft) Megnevezés 1989 1995 Kenyér, kg 15,00 72,40 Pasztőrözött tej, liter 12,80 55,20 Fehér asztali bor, liter 48,00 110,00 Vízdíj, m3 (Budapesten) 1,20 39,80 Autóbusz vonaljegy (Budapesten) 6,0 34,10 A KGST összeomlása, majd 1991-es megszűnése nagyarányú piacvesztést eredményezett. Ez nemcsak az addigi exportőröket, hanem azok beszállítóit is tönkre tette. [ ] Az 1970-es években a magyar export-import forgalom több mint 35 százaléka bonyolódott a Szovjetunióval. [ ] 1989-től ez rohamosan csökkent, s néhány év alatt 10 százalék alá csökkent. [ ] Az ország legfontosabb külkereskedelmi partnerévé [ ] az egyesült Németország vált. Az ezredforduló idején ide irányult kivitelünk közel 40 százaléka, míg behozatalunk 30 százalékát biztosították német vállalatok. (Romsics Ignác, történész) (1989=100) (reálkereset = a jövedelmekből az adott árak mellett vásárolható javak mennyisége, a jövedelem értéke)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 78

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 79 17. A feladat Magyarország második világháború utáni történelmével kapcsolatos. (e, hosszú) Ismertesse a források és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak politikai rendszerének és államszervezetének legfontosabb jellemzőit! Válaszában mutassa be a megfélemlítés fő eszközeit! 2. (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. (2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat. 3. A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével. 20. (4) Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés jogkörét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja; [ ]. (5) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek, amelyeket az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni. (Részletek az 1949. évi alkotmányból) Rákosi Mátyás a 60. születésnapjára készült egyik mellszobrával, 1952 [ ] A funkcionáriust [ ] bevitték az Andrássy út 60.-ba [az Államvédelmi Hatóság központi épületébe], és egy hétig pofozták, talpalták és verték. Közben a minisztériumban taggyűlést tartottak, megállapították, hogy imperialista kémet tápláltak keblükön, és emlékét is elátkozták. Helyére más ember került. Titkárnőjét elcsapták. Egy hét múlva az államrendőrséget a leg-legmagasabb helyről értesítették, hogy az illető az ő emberük a minisztériumban. Mire Péter Gábor altábornagy, rendőrfőnök a következő reggelen a kékre-zöldre vert, sántikáló embert visszavitte és beültette hivatalába, utódját pedig kirúgta. (Faludy György: Pokolbéli víg napjaim)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 80

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 81 18. A feladat az emberi jogokhoz kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az emberi jogokat! Válaszában térjen ki arra, hogyan jelennek meg ezek a mai magyar alkotmányban (az Alaptörvényben)! (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. (Magyarország Alaptörvénye, Szabadság és Felelősség, I. cikk) Az alapjogok többsége azonban korlátozható. [ ] Formai feltétel, hogy alapjog csak törvényben korlátozható (alacsonyabb szintű jogforrásban nem), a tartalmi feltétel pedig, hogy a korlátozás nem érintheti az alapjog lényeges tartalmát. A»lényeges tartalom«fogalmát az Alkotmánybíróság gyakorlata határozza meg. Az Alkotmánybíróság által alkalmazott alapjogi teszt szerint a jogkorlátozás akkor alkotmányos, ha a másik jog védelme vagy az alkotmányos érdek érvényesülése másként nem érhető el (szükségesség), és az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban áll egymással (arányosság). (Csink Lóránt alkotmányjogász)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 82 19. A feladat Magyarország második világháború utáni történetével kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a Kádár-korszak társadalompolitikáját, és térjen ki a kor kultúrpolitikájának fő jellemzőire! A kispolgárság társadalmi befolyása messze túlmegy a létszámán; akarjuk, nem akarjuk, a munkásosztályra is befolyással van. [ ] Van [egyes kispolgároknak] valami iparengedélyük, kiskereskedésük, autót tudnak venni, jobban élnek. Most legyek én radikális? Voltunk mi már radikálisak. Emlékezzenek, az összes kisiparos munkajogosítványát elvettük, meg az összes kiskereskedőnek. Mi volt az eredmény, mondják meg, mi volt az eredmény? Ugyanazt csinálta tovább a kispolgárság feketén és törvénytelenül, amit azelőtt törvényesen csinált. [ ] Plusz halálos ellensége volt a Magyar Népköztársaságnak, és ártott neki, ahol tudott [ ]. (Kádár János beszéde a Belügyminisztérium pártbizottságának ülésén, 1961) Az egy főre jutó reálbér alakulása Magyarországon (1950 2000). 1950 = 100 Az alkalmazottak havi átlagkeresete ágazatonként 1970-ben ágazat átlagkereset (forint) bányászat 3009 építőipar 2352 mezőgazdaság 2133 szállítás, hírközlés 2243 kereskedelem 1991 államigazgatás, oktatás, kultúra, egészségügy 2048 Az őrségi Rábagyarmat községben a munka ünnepén összkomfortos művelődési otthont avattak, amelyben nagyterem, öltöző, büfé, párt- és KISZ-szoba, könyvtár, klubhelyiség is van. Az állam 450 ezer forinttal járult hozzá az új létesítmény építéséhez [ ]. A művelődési otthont [ ], a járási tanács elnöke adta át a község lakóinak. Délután a KISZ- és az úttörőszervezet műsorát nézték meg a rábagyarmatiak, este pedig majálist rendeztek. (A Magyar Távirati Iroda híre, 1963)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 83

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 84 20. A feladat a második világháború utáni Magyarország társadalmával kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a hazai cigányság helyzetének legfontosabb jellemzőit! Válaszában térjen ki arra is, hogyan hatott a Kádár-korszak társadalompolitikája és a rendszerváltás a cigányok helyzetére! (A jogi helyzetükről nem kell írnia.) A cigánytelep lakói örültek, hogy rendes, új házakban élhetnek [majd], havi néhányszáz forintos részletfizetés ellenében. Ezen kívül csak annyit tudtak, ki az a kisiparos, aki a lakásaikat építi. A hatóságok nem tartották elég érettnek a cigányokat arra, hogy a[z OTP-től felvett] kölcsönt leszámolják a kezükbe. A vállalkozó szellemű kisiparosban megbíztak annyira, hogy benyújtott számláira az OTP közvetlenül neki fizette ki a kölcsönöket. [ ] A mester mondhatott, amit akart, senki sem ellenőrizte állításainak igazát. [ ] [Az így felépített házakban szemlét tartó] szakértő bizottság tagjai [ ] jelentették, hogy ezeknek a házaknak az alapját kézzel is ki lehet bontani, szigetelésük a magas talajvíznek kitűnő felszívódási lehetőséget biztosít, padló helyett csak a földet döngölték simára, a padlásra nem lehet felmenni, mert leszakad, a hőszigetelése olyan minimális, hogy fűteni sem érdemes. (Berkovits György cikke az állami lakásépítési program keretében épített csökkentett értékű házakról, 1971) Az otthon roma nyelvet használók aránya a megkérdezettek százalékában, néhány közép- és keleteurópai országban, 2010 Az ezer nőre jutó élveszületések száma a teljes népesség és a cigány lakosság körében az anya életkora szerint 2001 2002-ben Az anya életkora 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 49 Teljes népesség 21,8 65,0 92,7 58,1 21,1 1,8 Cigány lakosság 121,1 219,2 133,8 64,1 48,7 6,8

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 85 A cigány nemzetiségűek létszáma Magyarországon Az adat forrása A létszám (kerekített adatok) népszámlálási adat (2001) 190 ezer népszámlálási adat (2011) 310 ezer szociológiai felmérés: akiket nem cigány környezetük cigánynak tart (2006) 540 ezer

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 86 21. A feladat a rendszerváltás utáni magyar történelemhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a rendszerváltás utáni magyar választójogi rendszert! Világítson rá a 2011-es törvényben rögzített változásokra! 4. (1) Az országgyűlési képviselők száma összesen háromszáznyolcvanhat. 7. (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. (Az 1989-es választási törvény) 3. (1) Az országgyűlési képviselők száma százkilencvenkilenc. 11. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. 13. Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (A 2011-es választási törvény)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 87 22. A feladat Magyarország rendszerváltás utáni történetéhez kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen alapvető változások történtek Magyarország gazdaságában az 1990-es években! Válaszában röviden térjen ki a rendszerváltás utáni jelentősebb gazdasági nehézségekre is! A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása gazdasági ágazatok szerint Magyarországon 1990ben és 1998-ban (%) ágazat 1990 1998 ipar, építőipar 31 25 mező- és erdőgazdaság 15 6 bányászat 2 1 energiatermelés 2 3 kereskedelem és vendéglátás 13 13 közlekedés és távközlés 8 9 bank és biztosítás 1 2 egyéb szolgáltatások 28 41 A mezőgazdasági földterületek megoszlása tulajdonosok szerint Magyarországon 1990-ben és 1996-ban (%) tulajdonos 1990 1996 termelőszövetkezet 72 22 gazdasági társulás 13 28 egyéni gazda 15 50

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 88 A külkereskedelmi forgalom alakulása Magyarországon, 1976 2000 A foglalkoztatottak reálkeresete és az egy főre jutó nyugdíj reálértéke Magyarországon, 1989 1999 (Az 1989es érték = 100%)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 89

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 90 23. A feladat az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar forradalom és szabadságharc nemzetközi politikai összefüggéseit! Válaszában világítson rá, miért nem tették lehetővé a nemzetközi politikai körülmények a forradalom és szabadságharc győzelmét! A csapatokat ne vonják ki Magyarországról és Budapestről, kezdeményezően lépjünk fel a rend helyreállítása érdekében Magyarországon. Ha kivonulnánk Magyarországról, ez felbátorítaná az amerikai, angol és francia imperialistákat. Ezt gyengeségünknek fognák fel, és támadásba lendülnének. (Hruscsov előterjesztése a Szovjet Kommunista Párt ülésén, 1956. október 31.) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgősen összehívott ülésén mondott beszédében az amerikai küldött felkérte kartársait, vegyék fontolóra, mit lehet most tenni, hogy»támogassuk a bátor magyar népet a szabadságért vívott küzdelmében«. [Az amerikai küldött] azután emelkedett szólásra, miután [a] szovjet küldött sikertelenül igyekezett megakadályozni a magyarországi helyzet megvitatását. [ ] [Az angol küldött] annak a reményének adott hangot, hogy a szovjet kormány is rá fog jönni: a fegyveres beavatkozás politikája megbukott. [ ] A francia küldött [ ] hangoztatta: abban az esetben, ha vétó miatt nem lehetne a helyzetnek megfelelő határozatot hozni,»tervbe kell vennünk a rendkívüli közgyűlés azonnali összehívását«. [ ] A Biztonsági Tanács helyi idő szerint 20.48 órakor [többórás vita után] elnapolta a magyarországi helyzet megvitatását. (A Magyar Nemzet beszámolója az 1956. november 2-án tartott ülésről)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 91 24. A feladat a magyarországi romák jelenkori helyzetéhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyarországi romákkal kapcsolatos előítéleteket és sztereotípiákat [felszínesen általánosító vélemény], és tárja fel azok lehetséges következményeit! A cigányság létszáma A cigányság aránya Magyarország lakosságán belül (szakértői becslés) 6% A cigányság vélelmezett aránya Magyarország lakosságán belül (országos reprezentatív kérdőívre* adott válaszok átlaga) 24% A bűnözéssel kapcsolatos sztereotípiák (országos reprezentatív kérdőív, ötfokú skálán mennyire ért egyet vele, 1 nem ért egyet, 5 teljes mértékben egyetért) Sok cigány nem tanulja meg családjában a tulajdon tiszteletét. 3,9 A cigányoknak vérükben van a bűnözés. 3,4 A nyomor kényszeríti a cigányokat a bűnözésre. 2,3 * Országos reprezentatív kérdőív: olyan kérdőív, amikor a megkérdezettek összetétele tükrözi a teljes lakosság összetételét (pl. nem, kor, végzettség, lakóhely), így az eredmény megfeleltethető annak, mintha a teljes lakosságot kérdezték volna meg. (Az adatok forrása: Cigányok és zsidók: diszkrimináció és intolerancia a mai magyar társadalomban. Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont, 2010)

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 92 25. A feladat a hazai romákhoz kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a hazai romák jelenkori foglalkoztatási helyzetét, és tárja fel annak okait és következményeit! A magukat romának vallók százalékos aránya az egyes megyék népességében (2011. évi népszámlálás) A magyar megyék gazdasági fejlettsége (KSH, 2001. A sötétebb árnyalatok jelölik a fejlettebb térségeket.) A foglalkoztatottak százalékos aránya a 15 49 éves romák körében 1984 77% 1989 67% 1993 31%

A magyar jelenkor története II. Érettségi esszék gyűjteménye 93 26. A feladat a Rákosi-korszakkal kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a terror fő összetevőit a Rákosi-korszakban! Válaszában térjen ki arra, melyek voltak a megfélemlítés jellemző eszközei és a megfélemlített társadalmi csoportok! Világítson rá röviden a terror ideológiai hátterére! 1951. június 21-én jött a kitelepítési végzés. [ ] Személyenként vihettünk magunkkal egy kézipoggyászt, egy széket, ágyat, asztalt és szekrényt. Velünk együtt vitték gróf Klebelsberg Kunó özvegyét és testvérének családját. [ ] Volt velünk bankigazgató, rendőr- és katonatiszt, minisztériumi osztálytanácsos és főtanácsos, földbirtokos és még sokan mások. Hajnalban érkeztünk meg Okányba [ ]. Egy földpadlós nyári konyhát tudtak nekünk adni, egy búbos kemence volt benne. Villany nem volt a faluban, vizet is az artézi kútról kellett hordani. Szóval életünk gyökeresen megváltozott [ ]. Az első perctől kezdve jártunk dolgozni, útépítésnél a kőtörőgépnél dolgoztunk [ ]. 1953. aug. 20-án amnesztiát kaptunk, Okányt elhagyhattuk, de Budapestről továbbra is ki voltunk tiltva. (Poich Lorándné visszaemlékezése, 2010) A magyar katolikus püspöki kar szembefordult a magyar dolgozó nép millióinak békeakaratával, kirekesztette magát a békéért küzdő magyar dolgozók közösségéből és szócsövévé vált a hatalmukat vesztett volt uralkodó osztályoknak, kizsákmányoló rétegeknek, amelyeknek egyetlen reménysége a harmadik világháború, a nyugati imperialisták fegyveres segítsége, az atombomba. (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a klerikális reakció elleni harcról, 1950) Plakát, 1949 Kádár: Hajlandó vagy-e megmondani mindazt, amit tettél, és úgy, ahogy tetted, és kinek az érdekében tetted, kinek az utasítására, kinek a jóváhagyásával, kinek a javára tetted? [ ] Rajk: Egy kérésem lenne. A kérésem pedig csak az lenne, hogy addig is, míg az ügy tisztázódik velem kapcsolatban, és lezárul az ügy, hogy a feleségemnek ne legyen semmi bántódása. Farkas Mihály [honvédelmi miniszter]: Ez a magatartásától függ. (Jegyzőkönyv Rajk László vallatásáról, 1949)