AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC október 23. november 11.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11."

Klára Szilágyiné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC október 23. november 11.

2 1. Előzmények: március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956 január) A Rákosi-diktatúra miatt Magyarországon is egyre többen elégedetlenek. Fiatalok vitáztak a Petőfi Kör gyűlésein, Szegeden újra létrejött a független ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ).

Kongresszusa, 1956 január) A Rákosi-diktatúra miatt Magyarországon is egyre többen

3 Rajk László özvegye követelte, hogy a férjét tisztességes körülmények között temessék el október 6-án a Kerepesi temetőben újratemették Rajk Lászlót. Az összegyűlt tömeg jelenlétével az utóbbi évek bűnei ellen is tüntetett. Rákosi Mátyás kénytelen volt elismerni, hogy őt is felelősség terheli a Rajk - per miatt. Rákosit leváltották, de utóda az a Gerő Ernő lett, akinek szintén része volt a törvénytelenségekben.

Az összegyűlt tömeg jelenlétével az utóbbi évek bűnei ellen is tüntetett.

8 2. A forradalom kitörése: október 23. a) Tüntetés a Bem-szobornál Az egyetemisták tüntetést szerveztek, eredetileg a lengyel nép melletti szolidaritásból (összefogás, együttérzés). A tüntetést először betiltották, majd mégis engedélyezték. A tüntetésen már a diktatúra ellenes jelszavak is előkerültek, amelyeket 16 pontban fogalmaztak meg.

nép melletti szolidaritásból (összefogás, együttérzés).

9 b) A legfontosabb követelések: A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról ( Ruszkik, haza! ) Rákosi és a négyesfogat felelősségre vonása Nagy Imre legyen az új miniszterelnök ( Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba! ) Az ÁVH feloszlatása, terror beszüntetése Egypártrendszer helyett többpártrendszer legyen, írjanak ki új parlamenti választásokat sajtószabadság, politikai foglyok szabadon engedése ésszerűbb gazdaságpolitika (erőltetett iparosítás és katonai beruházások leállítása, mezőgazdaság támogatása, beszolgáltatás eltörlése) Kossuth-címer a Rákosi-címer helyett

) Az ÁVH feloszlatása, terror beszüntetése Egypártrendszer helyett többpártrendszer legyen, írjanak ki új parlamenti választásokat

16 c) A forradalom átmeneti győzelme: Október 23., este: A tömeg a Parlamenthez vonult. Nagy Imrét kívánták hallani, de ő sem tudta megnyugtatni az embereket. A zászlókból kivágták a gyűlölt Rákosi-címert, így született meg a forradalom jelképe, a lyukas zászló A tüntetők egy része ledöntötte a Sztálin-szobrot, amiből csak a csizma maradt meg. ( Csizma tér ) Megostromolták és elfoglalták a Magyar Rádió épületét, hogy követeléseiket beolvashassák.

A zászlókból kivágták a gyűlölt Rákosi-címert, így született meg a forradalom jelképe, a lyukas zászló A

20 Október 24: Hruscsov engedélye után közbeléptek az itt tartózkodó szovjet csapatok, de a főváros több pontján elszánt ellenállásba ütköztek. Pl. Széna tér, Corvin köz, Tompa utca, Móricz körtér. A felkelők a laktanyákból szerzett fegyverekkel és benzines palackokkal, az ún. Molotov - koktélokkal támadtak a szovjet tankokra. Vidéken is kitört a forradalom, pl. Debrecen. A lakosság megbékítése érdekében Nagy Imrét jelölték miniszterelnöknek.

A felkelők a laktanyákból szerzett fegyverekkel és benzines palackokkal, az ún.

22 Október 25. Fokozódnak a harcok, több helyen belelőnek a tüntető tömegekbe, ami halálos áldozatokkal jár pl. Bp.-en a Parlament előtt, Mosonmagyaróváron, Tiszakécskén leváltották Gerő Ernőt az MDP éléről, utóda Kádár János lett.

26 Október Nagy Imre fokozatosan a forradalom mellé áll. Kijelenti, hogy nem ellenforradalom, hanem nemzeti demokratikus forradalom zajlik. Valódi reformokat ígér: pl. az ÁVH feloszlatása, többpártrendszer, szovjet csapatok kivonulása Átmenetileg győznek az utcai harcosok is (a legendás pesti srácok és lányok ) a szovjet csapatok visszavonulnak a fővárosból (az országból viszont nem).

29 November 1. Ismét többpártrendszert hirdetnek, újraalakulnak és a kormányba is bekerülnek a régebbi pártok (pl. FKgP, SZDP) Nagy Imre bejelenti Magyarország katonai semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A kilépés oka: ha nem vagyunk a VSZ tagjai, a szovjet csapatoknak nincs joguk itt állomásozni ki kell vonulniuk

30 November 2-3. nemzetközi egyeztetések: ha az USA beavatkozna a szovjetek ellen a mi oldalunkon, az világháborúhoz vezethet ( forró pont ) az USA biztatta a forradalmárokat, beavatkozást ígértek ( Tartsatok ki! Szabad Európa) közbejött az ún. szuezi válság: az USA beavatkozott Egyiptom ellen, hogy a Szuezi-csatorna jövedelmeit megtarthassa orosz-amerikai megegyezés: a SzU elnézi az USÁ-nak a szuezi beavatkozást, cserébe az USA elnézi a SzUnak a magyar forradalom leverését

31 d) A vereség: november 4-11.: Hruscsov november 3-án elrendeli a forradalom leverését. Maléter Pál honvédelmi minisztert a szovjetek tárgyalni hívják, majd letartóztatják. Párhuzamosan friss szovjet csapatok özönlöttek be az országba. A szovjet nagykövet, Jurij Andropov azt mondta Nagy Imrének, hogy csak félreértésről lehet szó. November 4-én azonban a szovjetek támadást indítottak Budapest ellen is.

33 Nagy Imre rádióbeszédben tájékoztatta az országot a szovjet beavatkozásról. Az elkeseredett ellenállás nem használt a hatalmas túlerővel szemben. Nagy Imre a jugoszláv, Mindszenty József az amerikai nagykövetségre menekült. Kádár János vállalta az együttműködést a szovjet hatóságokkal: megalakította a Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt, a felkelést pedig ellenforradalomnak bélyegezte.

36 Az őrizetlenül maradt határokon át mintegy 200 ezren hagyták el az országot. Sokan voltak olyanok is, akik ártatlanságuk tudatában itthon maradtak, később azonban megtorlás várt rájuk. Nagy Imrét, Maléter Pált és még többeket kivégeztek, sokakat börtönbe zártak. A világ szimpátiája Magyarország felé irányult. Az 1956-os év embere a magyar forradalmár lett Alberto Moravia: minden országban, ahol szovjet nagykövetség van, nevezzék át az utcájukat a meggyilkolt magyarok utcájának.

Hasonló dokumentumok

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja