Nemzeti versenyképess. pesség. Veress Gábor Balázs Versenyképességi Főosztály

Hasonló dokumentumok
Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

A versenyképesség fogalma I.

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

Versenyképesség általánosságban

Asztalos Péter Horváth Gábor Krakovsky Stefan Tóth Tamás. Versenyképes bankrendszerrel a versenyképes gazdaságért

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Versenyképesség általánosságban

Ónozó Lívia Plósz Dániel: A magyar versenyképesség megítélése objektív és szubjektív tényezők tükrében

Konjunktúrajelentés 2017

Versenyképesség általánosságban

Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

pzés s szerepe a FOKON KONFERENCIA BIHALL TAMÁS Magyar Kereskedelmi és s Iparkamara OKTATÁSI MAGYAR KERESKEDELMI ÉS S IPARKAMARA

A versenyképesség fogalma I.

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Versenyképességünk fokozásának tényezői

Magyarország gazdasági versenyképessége

versenyben ( ) 2014)

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

A versenyképesség fogalma I Versenyképesség általánosságban. A verseny fogalma. A területi verseny értelmezése

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A JÓ ÁLLAM PROJEKT MUTATÓ MÉRÉSEK, VALAMINT A NEMZETKÖZI MUTATÓK JELENTŐSÉGE A KÖFOP DISSZEMINÁCIÓ SORÁN BUDAPEST,

statisztikai módszerekkel

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

Podruzsik Szilárd. Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban. F as számú OTKA zárójelentése

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

Versenyképesség általánosságban. Versenyképesség mérése. A verseny fogalma. A területi verseny értelmezése. A területi verseny értelmezése

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

A közép-európai régió versenyképessége és a 4. ipari forradalom

Versenyképess. Szolnok 2009 Károly

Dr. Papanek Gábor D.Sc. Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján,

A gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai

Megjósolható-e a jövő? Kockázati előrejelzések szerepe a hitelbiztosításban. Portfolio.hu Credit Management Szövetség Konferencia június 8.

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Fenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban?

és s a fenntarthatóság

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről

versenyképess Vértes András május 10.

Nemzetközi Versenyképesség

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül?

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Adatelemzés Excellel és SPSS-sel

Dr. Kaposi József 2014

Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások. Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs,

MKIK szerepe a szakképzésben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

JOG Garantáljuk a cég teljes jogi ügyintézésének lebonyolítását, valamint széles kapcsolatrendszerünknek köszönhetően a jó

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, szeptember 18.

Konjunktúrajelentés 2014

AZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

Az Ipar 4.0 területi összefüggései, a digitális ökoszisztéma vállalati szereplőinek területfejlesztési elvárásai

A K+F+I forrásai között

Országos Vállalkozói Mentorprogram célja, várható hatása a vállalkozói szektorra

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

1. EURÓPA A VILÁG GAZDASÁGÁBAN

A befektetőbarát önkormányzat szeptember 23. Lunk Tamás

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente június 14.

A 25 ÉVES SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY ÉS GYAKORLAT TAPASZTALATAI

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft.

A társadalmi vállalkozások EU s támogatása : áldás vagy átok? A NESsT álláspontja és tapasztalata Közép Kelet Európában

Digitális Oktatási Stratégia

AL AGENDA. Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt. Mellearn országos konferencia

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? Mi van a név mögött?

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETÉRTÉKELÉS A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOROK ALAPJÁN

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

MEGMARADÓ HELYZETI ELŐNY? NAGYVÁROSAINK EGY KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK. Áramlások a térgazdaságban Kecskemét, október

FÁK KAUKÁZUSI, KÖZÉP- ÁZSIAI RÉGIÓ, MOLDOVA, VÁMSZÖVETSÉG

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a es ingatlanpiacon

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Szervezeti hatékonyságmérés az önkormányzatoknál

Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban

Munkaerő-piaci ismeretek

Prof. Dr. Csath Magdolna Emberarcú versenyképesség

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KIÚT A VÁLSÁGBÓL?

Átírás:

Nemzeti versenyképess pesség tapasztalatok és s kihívások Veress Gábor Balázs Versenyképességi Főosztály

A versenyképess pesség g mindennapi, de annál nehezebben meghatározhat rozható fogalom? competitiveness = versenyképess pesség versenyző felzárkózás versenyszellem versenyelőny

A versenyképess pesség g mindennapi, de annál nehezebben meghatározhat rozható fogalom

Történeti kitekintés s : A versenyképess pesség g rövid r törtt rténete Ricardo Heckscher-Ohlin Vezetéstudomány Jeffrey Sachs Porter Egyéb rangsorok 1817 1930 1970 1980 1990-200 éve: ricardói komparatív előnyök, kölcsönösen előnyös kereskedelem 1930: Heckscher-Ohlin modell a kezdeti tényezőellátottságról, mint a versenyben való szakosodás feltételeiről és a termelékenység fonákjáról 1970-80: vezetéstudomány, egy cég vagy iparág sikerének tényezői 1979: Jeffrey Sachs kifejleszti a GCI ősét, nemzetek összehasonlítása 1980: Michael Porter nemzeti gyémántja egyesíti a korábbi megközelítéseket (termelési tényezők, lehetőségek, ráépülő iparágak, kereslet, kormány, stratégia) 90-es évektől: eltérő megközelítések a WEF (Porter) és az EB-OECD (Krugman) definíciókban, üzleti versenyképességi rangsorok (DB, DUIHK)

Történeti kitekintés s : Porter és s a fejlődés s szintjei USA: a 80-as években megjelennek az aggályok, hogy az USA elveszítheti a gazdasági vezető szerepét Reagen elnök felkéri Michael Portert, hogy készítsen áttekintést Amerika versenyképességéről Porter elmélete: az országok versenyképességének alakulását a fejlettségi szintjük határozza meg McAfee and Brynjolfsson (2017): az innováció új szintjei (pl. globális tömeg)

Egy ország g teljesítm tménye több t szinten és különböző megközel zelítésekkel mérhetm rhető

Általános nehézs zségek a versenyképess pesség g rangsoralapú mérésében WEF ~ hangulatindex A 114 mutató 70%-a szubjektív: a személyes vélemények túlzott súlya torzíthatja a valós képet 2018-tól változás! IMD ~ a bőség zavara 342 mutató, egy részük csak háttér, kevés ország, főként a fejlett országokra fókuszál Doing Business ~ üzleti folyamatok 45 mutató, a legobjektívebb mutatószámokkal rendelkező rangsor, de a másik kettőnél szűkebb területet vizsgál DUIHK ~ régiós rangsor 16 ország, széles vállalatvezetői kör, évek óta stabil módszertan

Rangsorok 1. World Economic Forum

Rangsorok 2. IMD

Rangsorok 3. Doing Business

Rangsorok 4. DUIHK

Miért értékelődik fel újra a versenyképess pesség? OECD: a 2000-es években lényegesen lassult a termelékenység növekedése, a megoldást azóta is keresik Tény: a lassulás évekkel megelőzte a gazdasági válságot Az elmúlt egy-két évben megkérdőjeleződött a kölcsönös nemzetközi kereskedelmen alapuló versenyképesség krugmani win-win modellje: felerősödik a kereskedelmi háború és a nemzeti lehetőségek keresése

Miért értékelődik fel újra a versenyképess pesség Magyarországon? gon? A sikeres gazdasági stabilizáció után 2013-tól beindul a gazdasági növekedés A bővülés nagy része a munkaerő magasabb részvételéből ered, továbbra is kihívás a termelékenység fokozása A 2018-ban felálló új kormány legfontosabb prioritásai között van a versenyképesség javítása Erre válaszul több szakmai szervezet (MNB, MKIK, MGYOSZ) önálló javaslatcsomagot dolgoz ki, mely a kormányzat munkájába is beépül (ITM, PM)

Miért értékelődik fel újra a versenyképess pesség? Subnational Doing Business felmérés Az eddig vizsgált 7 ország = 47 város közül Magyarország két területen 1. helyen a legegyenletesebb országos teljesítmény Budapest kiugróan nehézkes Debrecen egy területen abszolút első Hipotetikus 9. hely (legjobb magyar gyakorlatokkal) Székesfehérvár 12. Debrecen 13. (3 területen a legjobb ) Szeged 14. Pécs 15. Cégalapítás Építések engedélyezése Tulajdonjog bejegyzése Villamos hálózatra csatlakozás Szerződések érvényesítése

Szerződések érvényesítése, se, Subnational DB 2017, 2018 (helyezések, magyar városok) Tulajdonjog bejegyzése, Subnational DB 2017, 2018 (helyezések, magyar városok)

A Nemzeti Versenyképess pességi Tanács A Kormány 2016 végén döntött a Nemzeti Versenyképességi Tanács felállításáról Széles körű gazdasági képviselet: az üzleti, jogi, tudományos és iparkamarai élet elismert szereplői Célja, hogy véleményezze a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából releváns kezdeményezéseket. javaslatokat fogalmazzon meg a versenyképességet javító beavatkozásokról Az eddig tárgyalt témák főként az üzleti környezet, a versenyképes munkaerő, valamint az elektronikus szolgáltatások témaköréből

Nemzeti receptekre van szüks kség A versenyképességet nem lehet egy mozdulattal javítani jól meghatározott részterületeken tudunk beavatkozni. Magyar viszonylatban mely területeken lehet a? leghatékonyabban beavatkozni?

Példa 1: Az elektronikus állami szolgáltat ltatások fejlesztése se A vállalkozv llalkozások által online elérhet rhető közszolgáltatások aránya A vállalkozv llalkozások által adóü óügyintézéssel töltt ltött tt idő

Példa 2: Az idegennyelv-tud tudás s fejlesztése se Versenyképességi vonatkozás: az üzleti kommunikációban könnyedén részt venni képes, vonzó munkaerő-állomány Befektetés: a kiváló nyelvtudás fiatal korban megszerezhető, a munkaerőpiacra lépés pillanatától évtizedeken át felhasználható Kormányhatározat az idegennyelv-tudás javításához szükséges, a Nemzeti Versenyképességi Tanács által javasolt lépésekről Nyelvtanulási diákhitel Felnőttképzési idegen nyelvi programok hatékonyságának javítása Szemléletformáló, ösztönző programok indítása Közoktatás reformja Elvárt idegennyelv-ismeret

Min érdemes még m g javítani?

Min érdemes még m g javítani? Magyarország legnagyobb kihívása a következő években a gazdasági növekedés magas szintjének fenntartása. Ehhez elsősorban nem a jólét, hanem a termelékenység javítását kell határozottan ösztönözni.

Köszönöm m a figyelmet!