Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Hasonló dokumentumok
Magyar Energia Szimpózium 2014 Budapest, szeptember 25. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

A hagyományos fűtésrendszer cseréje / kiegészítése megújuló energiaforrásokat használó rendszerekkel ZÖLD HÁZ PROGRAM

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Megújuló energiaforrások széleskörő hasznosítása romániai helyzetkép 2012

NCST és a NAPENERGIA

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A Román Villamosenergia Rendszer helyzete és stratégiája

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

EEA Grants Az izlandi geotermikus rövidkurzus általános bemutatása

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, szeptember 22. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

A fenntartható energetika kérdései

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

Módszertan és számítások

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros május 3. 1

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

Magyar Energia Szimpózium 2017 Budapest, szeptember 28. VALLASEK István fizikus, tudományos főkutató

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Budapest, november 25.

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Napenergia kontra atomenergia

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

VÍZERŐMŰVEK. Vízerőmű

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft.

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája február 28.

MW Út egy új energiarendszer felé

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST,

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Megújuló energiák fejlesztési irányai

TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27.

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Tervezzük együtt a jövőt!

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

A megújuló energiahordozók szerepe

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP /C

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Szekszárd távfűtése Paksról

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Átírás:

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság EMT - Kolozsvári Fiókszervezet - SAPIENTIA Egyetem Csíkszereda - MTA KAB Megújuló Energia Munkabizottság A vízenergia hasznosításának eredményei Romániában

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épülete - Csíkszereda

Az előadás vázlata: A megújuló energiaforrások hasznosítása Románia energetikájában A megújuló energiák országos potenciáljának felmérése A vízenergia hasznosítása a szocialista rendszerben és a rendszerváltás után. Lehetőségek és perspektívák

A villamos energia megújuló forrásból történő termelése Transelectrica 2014-es adatai A Transelectrica vállalat által 2014. szeptember végén közzétett adatok szerint az ország megújuló energiára épülő erőműveinek beszerelt teljesítménye elérte a 4725 MW-ot, ebből 2805 MW szélerőművekben, 1245 MW fotovillamos naperőművekben, 574 MW törpe vízerőművekben és 101 MW biomassza alapú erőművekben található. Az előrejelzések szerint a 2014-2015 időszakban újabb 2500 MW kapacitás üzembe helyezése várható. Összehasonlításképpen a Cernavoda-i atomerőmű reaktorainak teljesítménye 2x706=1412MW, a Hidroelectrica társaság keretében működő 259 vízerőmű összteljesítménye 6462 MW, az ország erőműveinek összteljesítménye pedig jelenleg 22000 MW. A kidolgozás alatt álló országos Energetikai Stratégia fő célkitűzése szerint 2020-ra Románia Dánia után a második energetikailag független európai ország lehet.

A megújuló energiaforrások becsült potenciálja Romániában (2010) Biomasa 65% Eolian 17% Geotermal 1% Microhidro 4% Solar fotovol. 1% Solar term. 12%

A megújuló energiaforrások regionális eloszlása Romániában 8 RÉGIÓ I Duna Delta: (napenergia, szél ); II Dobrudzsa: (nap, szél); III Moldova: (mikro-hidro, nap, biomassza); IV Kárpátok : (biomassza,mikrohidro, szél); V Erdélyi Fennsík: (mikro-hidro, biomassza); VI Nyugati Alföld: (geotermikus energia, szél); VII Szubkárpátok : (biomassza, mikro-hidro); VIII Déli Alföld: (biomassza, nap-, geotermikus energia).

A megújuló energiaforrások elméleti potenciálja Romániában Napenergia : 40.000 TJ/év, amiből csak 140 TJ/év hasznosított Szélenergia: 100.000 TJ/év, a hasznosítás az utolsó 4 évben nagy fellendülést mutatott, pl. a Fântânele-i szélenergia park beszerelt teljesítménye 600 MW Európában a legnagyobb!!!!!! Biomassza: a legjelentősebb Románia megújuló energiaforrásai közül, 2005-ben a primér energiafogyasztás 2,7%-át, a fűtésre felhasznált energia 10,6%-át adta. A hasznosított évi biomassza hozzájárulása a primér energia fogyasztáshoz 40.000 TJ/év

Geotermikus energia: becsült potenciálja 5300 TJ/év, 2005-ben a hasznosított geotermikus energia 1100 TJ/év volt, elsősorban az 55-105 Celsius fokos hévizek távfűtésre történő felhasználása révén Törpe vízerőművek(mikrohidro):műszakilag kiaknázható potenciálja 1100 MW-ra becsült, ami 3600 GWh/év energiatermelésnek felel meg. Jelenlegi teljesítmény: 574 MW (50 %-os kihasználtság!!!2014.szeptemberi adat ANRE- Nemzeti Energia Hatóság)

Villamosenergia termelés megújuló forrásokból Romániában Románia az EU előírásainak megfelelően kidolgozta a megújuló energiaforrások energetikai hasznosítására vonatkozó Nemzeti Cselekvési Tervet (PNAER 2010. június). A felmérések szerint a napenergia fotovillamos potenciálja Romániában évi 6 TWh, ami 6000 MWp teljesítménynek felel meg A 2010-re előirányozott 33%-os megújuló részarányt az ország villamosenergia termelésében sikerült teljesíteni (20,2 TWh, azaz 35,2%), elsősorban a vízerőművek, beleértve a 10 MW feletti nagy erőműveket is, amelyek nem szerepelnek a zöld bizonylatokra jogosultak között (74%), szélerőművek (22%) és a biomasszát hasznosító erőművek (4%) hozzájárulásával, viszont a. fotovillamos részarány elhanyagolható volt. 2012 végére a beszerelt fotovillamos teljesítmény elérte a 28,9 MWp-t.. Jelenleg ez a teljesítmény érték már 1245 MWp. A 2012-es év végén Romániában a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamos energiát termelő erőművek összesített teljesítménye 2301 MW volt, ebből 1794 MW szélerőművekben, 427 MW törpe vízerőművekben, 26,5 MW biomassza erőművekben és 51 MW fotovillamos erőművekben, 2,4 MW biogázat hasznosító erőművekben. A 2014-es adatok szerint ez a teljesítmény megkétszereződött, elsősorban a zöld bizonylatok igen kedvező támogatási feltételrendszerének köszönhetően

A megújuló energiaforrások részaránya a villamos energia termelésben - tervezet 38% 37% 36% 35% 34% 33% 32% 31% 30% 38% 35% 33% 2010 2015 2020

Vízerőművek Romániában A Hidroelectrica társaság keretében 2014-ben működő 259 vízerőmű összteljesítménye 6462 MW, emellett a 10 MW alatti törpe vízerőművek beszerelt teljesítménye 2014 szeptemberében 574 MW, Ez összesítve meghaladja a 7000 MW értéket. A Vaskapu I. erőmű 1972-ben készült el, jelenlegi teljesítménye 1164 MW, ez Románia vízerőművei közül a legnagyobb. A vízgyűjtő tó kapacitása 2200 millió m 3. A Vaskapu II. vízerőmű 1985-re készült el, teljesítménye 251,2 MW, Turnu Severin városától 60 kmre keletre található. Jelentősek még a Lotru 510 MW, Raul Mare 335 MW, Marisel 220 MW, Vidraru 220 MW és Stejaru 210 MW vízerőművek. A Hidroelectrica 2010-es termelése 19,8 TWh volt, 2014-ben kisebb: 18,4 TWh, 2015 első félévében pedig 9,6 TWh (ez utóbbi 212 vízerőmű 6441 MW teljesítményéből adódott) A Hidroelectrica vállalat 7 területi fiókkal működik (Beszterce, Kolozsvár, Hátszeg, Szászsebes, Ramnicu Valcea, Curtea de Arges, Vaskapu )

Vaskapu I. Hidrotechnikai Rendszer (Románia Szerbia)1164 MW

Vaskapu I.

A völgyzáró gát (30 m magas)

A halak védelmére szolgáló vízlépcső a Vaskapunál

A hajózást biztosító zsilip a Vaskapunál

A turbinaház 6 db. Kaplan turbinával (194 MW)

A Vaskapu II. (8x31,4 MW) vízerőmű gátja (1985)

Románia fontosabb folyóinak adatai (vízgyűjtő terület, elméleti hidroenergetikai potenciál Szamos 18740 km2 4,20 TWh/év Körösök 13085 km2 2,50 TWh/év Maros Zsil Olt Arges 27842 km2 9,50 TWh/év 10544 km2 3,15 TWh/év 24507 km2 8,25 TWh/év 12424 km2 3,10 TWh/év Ialomita 10817 km2 2,20 TWh/év Szeret 44993 km2 11,10 TWh/év Duna(hazai szakasz) 18,50 TWh/év Összesen: 70 TWh/év,Műszaki: 40TWh/év

Románia vízenergia térképe (működő, kivitelezés alatt álló és tervezett vízerőművek)

A Transelectrica adatai szerint 2015. március 16-án 19 óra 25 perckor a vízerőművek 4274 MW összteljesítménnyel működtek, ez az országos energiarendszer pillanatnyi teljesítményének 44,4%-át jelentette. A széntüzelésű erőművek 2039 MW, az atomerőmű 1404 MW, a szélerőművek pedig 1097 MW teljesítménnyel

Hargita megyei példák

Hidroenergetikai potenciál a Hargita megyei folyókon Specifikus energia (kw/km) Folyók, patakok hossza (km) Elméleti potenciál ( km) % (MW) % < 100 290 66 18 40 100 200 105 24 14 31 200 500 45 10 13 29 Total 440 100 45 100

Vízerőművek Zeteváralja 3,6 MW, 30 m szintkülönbség 3 m 3 /s vízhozam 3 db. Francis turbina Finanszírozás: Környezetvédelmi Alap Ivó 0.3 MW, 0.4 m 3 /s vízhozam 2 db. Francis turbina Sepsibükszád (Tusnád) 2 MW, 15 m szintkülönbség, 17,1 m 3 /s vízhozam 3 db. Francis turbina

Zeteváralja A zeteváraljai erőmű vízgyűjtő tava Beszerelt teljesítmény:3,6 MW

Borzont Törpe vízerőmű

Vízerőmű az Olt folyón Sepsibükszád felett - 2 MW

Szentegyháza Az egykori vashámor vizikereke a Kis-Homoród patakon

Kivitelezési fázisban levő vízerőmű - Ratosnya, Maros megye A Maros folyóra tervezett vízerőmű megépítését még a rendszerváltás előtt, 1989-ben kezdték el. Az eredetileg 50 MW-ra tervezett erőmű csak 35 MW beszerelt teljesítménnyel fog működni, a völgyzáró gát magassága 60 m, a gyűjtőtóban felhalmozott vízmennyiség 6,6 millió m 3 lesz. A jelenleg 90%-ban kész objektum kivitelezése 2015 végére várható. A terület tulajdonosának, a Bánffy nemesi család leszármazottjának 40 ha kisajátításáért kb. 800.000 RON kártérítést kell kifizetni. Hargita megyében Csíkmadaras, Szenttamás és Varság településeken folynak törpe vízerőművek építési munkálatai

A Tarnita-i erőmű völgyzáró gátja, magassága 97 m

Az erőmű turbinaháza

Racovita-i vízerőmű (31,5 MW) az Olt folyón (2013)

A Szamos völgyi szivattyús tározós erőmű (1000 MW) terve

Törpe vízerőmű Hargita megyében

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!