Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, szeptember 22. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Átírás

1 Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, szeptember 22. VALLASEK István tudományos főmunkatárs Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság EMT - Kolozsvári Fiókszervezet - SAPIENTIA Egyetem Csíkszereda - MTA KAB Megújuló Energia Munkabizottság A megújuló energiaforrások hasznosítása Svédországban -helyzetkép

2 A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épülete - Csíkszereda

3 Svédország az egykor boldog északi állam

4 Az előadás vázlata: Svédország az európai jóléti állam mintapéldája- néhány statisztikai adat Az Európai Unió és Svédország energiapolitikája A megújuló energiaforrások hasznosításának jelenlegi helyzete Lehetőségek és perspektívák

5 Látogatásaim Svédországban 2001 június Tonga Gerde (Boras mellett) SMOSZ tábor Stockholm (észak Velencéje) lakos, 14 sziget,50 híd, számtalan torony, egy édesvízű tó és a sós tenger, Djurgarden, Nobel múzeum 2003 június ISES Solar World Congress Göteborg lakos 2013 nyár Rokoni látogatás Malmö lakos Skåne megye 2016 július 21.-augusztus 10. Rokoni látogatás Malmö -Skåne megye

6 A Malmö-i Városi könyvtár modern épülete

7 Statisztikai adatok Svédországról Lakossága: fő(2014. dec.31) Területe: km² Népsűrűség: 21 fő/km² Nemzetiségi megoszlás: 90,8% svéd, 2,5%finn, 6,7% bevándorló (2000) Vallási megoszlás: 75% evangélikus-lutheránus (Svéd Egyház tagja), 2,5% muszlim, 1,5% katolikus, 1% ortodox Egy főre jutó GDP (PPS): EUR/fő es GDP :287,9 Mrd. EUR a gazdasági válság után A skandináv jóléti modellből kiindulva tartják fent a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, amelyek finanszírozásában az állam vállal oroszlánrészt.

8 Az Európai Unió energiapolitikája A megújuló energiaforrások egyre intenzívebb hasznosításának megvalósítása igen nagy kihívást jelent a XXI. század energetikájában. Ennek fő okai a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz és szén) készleteinek a közeli jövőben biztosan bekövetkező beszűkülése, valamint az atomerőművek nyilvánvaló biztonsági problémái. Az Európai Unió energiapolitikájának alapelveit a Lisszaboni Szerződés (2007) rögzíti. A szakpolitika céljait piaci alapú eszközökön (adók, támogatások, szén-dioxid kibocsátás kereskedelmi rendszer), az energiatechnológiák (különösen a az energiahatékonyságot növelő, a megújuló energiaforrásokat alkalmazó és az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák) fejlesztésén és közösségi pénzügyi eszközökön keresztül támogatják. Ezenfelül az EU 2008 decemberében elfogadott egy sor intézkedést annak érdekében, hogy csökkentse az Uniónak a globális felmelegedéshez való hozzájárulását, és garantálja az energiaellátást.

9 A megújuló energiaforrások a szélenergia, a napenergia (hőenergia és fotovillamos energia), a vízenergia, az árapály energia, valamint a geotermikus és a biomasszaenergia kulcsfontosságú alternatívát jelentenek a fosszilis üzemanyagokkal szemben. E források kihasználása nemcsak az energia-előállítás és energiafogyasztás során kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésében segít, de hozzájárul ahhoz is, hogy az Európai Unió országai kevésbé függjenek a fosszilis üzemanyagok (elsősorban a kőolaj és a földgáz) behozatalától. A jelenlegi instabil ukrajnai helyzetben az orosz gázimport kiesése katasztrofális következményekkel járna a gazdasági élet minden területén az uniós tagállamok jelentős részében.

10 Az EU Bizottság energiahatékonyság növelésre és megújuló energia hasznosításra vonatkozó céljai összefoglalva a következők: az energiahatékonyság 20%-os növelése 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése 2020-ra (bázisév 1990) a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra emelése az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ra a gépjármű-üzemanyag bioüzemanyag-hányadának 10%-ra emelése 2020-ra Ezek igen nagyratörő célok ben az EU ban felhasznált energia 8,3 %-a származott megújuló forrásokból. Ennek az aránynak 20%-ra emelése 2020-ig igen nagy erőfeszítéseket fog igényelni a gazdaság minden ágazata és minden tagállam részéről. Az EU Bizottsággal történt egyeztetések során az EU tagországok figyelembe véve természeti és gazdasági adottságaikat eltérő arányban vállalták a megújuló energia részarány növelését

11 A következőkben a megújuló energiák primerenergia-felhasználáson belüli tervezett arányát mutatjuk be az uniós tagországok esetében: Svédország:49%, Lettország 40%, Finnország 38%, Ausztria 34%, Portugália 31%, Dánia 30%, Észtország 25%, Szlovénia 25%, Románia 24%, Franciaország 23%, Litvánia 23%, Spanyolország 20%, Horvátország 20%, Németország 18%, Olaszország 17%, Bulgária 16%, Irország 16%, Görögország 18%, Lengyelország 15%, Egyesült Királyság 15%, Hollandia 14%, Szlovákia 14%, Ciprus 13%, Belgium 13%, Csehország 13%, Magyarország,13% Luxemburg 11%, Málta 10%

12 Jelenleg az alábbi EU irányelvek vannak hatályban az energiahatékonyság-növeléssel és a megújuló energiákkal kapcsolatban: /77/EC Irányelv a megújuló energiaforrások felhasználásával előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamosenergia-piacon /91/EK Irányelv az épületek energiahatékonyságáról /30/EC Irányelv a bioüzemanyagok felhasználásának növeléséről /32/EK Irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról. Az Eurostat 2014 márciusi jelentése alapján megállapítható, hogy ben Bulgária, Észtország és Svédország már elérték a 2020-ra kitűzött célt (16%, 25% illetve 49%-os megújuló részarány). Ebben az évben az EU energia felhasználásának 14,1 %-a megújuló forrásból származott. A tagállamok közül az első helyeken Svédország (51%), Lettország (35,8%), Finnország (34,3%) és Ausztria (32,1%) állnak, míg a lista végén Málta (1,4%), Luxemburg (3.1%) az Egyesült Királyság (4,2%) és Hollandia (4,5%) foglalnak helyet.

13 Az uniós tagállamok közül jelenleg Svédország a listavezető 51% -os megújuló energia felhasználási aránnyal. Svédországban a megújulók közül a vízenergia a legjelentősebb, az energiatermelés több, mint felét biztosítja. Az országban nál több vízerőmű üzemel, 45 erőmű 100 MW-nál nagyobb beszerelt teljesítménnyel rendelkezik. A legnagyobb vízerőmű a Harspranget a Lule folyón, 977 MW teljesítménnyel..a vízenergia hasznosítás terén Svédország Európában a második Norvégia után, ahol a villamos energia 98%-át vízerőművekben termelik. A szélenergia potenciál is jelentős, a szélerőművek beszerelt összteljesítménye 2011-ben elérte a 2770 MW-ot. A legnagyobb offshore erőmű a 110MW teljesítményű, 2007-ben átadott Lillgrund Wind Farm, Malmö város mellett, az Östersund tengerszorosban, 48 szélturbinával. Egy ambiciózus terv szerint 2020-ig megépül egy hatalmas szárazföldi szélenergia park az ország északi részén, Pitea-ban 4000 MW teljesítménnyel, 1100 szélturbina összekapcsolása révén.

14 A megújuló energiaforrások részaránya (%) az EU országok primérenergia fogyasztásában (2005)

15 A szélenergia hasznosítása évszázadok óta ismert Svédországban - Malmő régi szélmalom

16 Offshore szélerőmű

17 A Lillgrund Wind Farm látképe (Svédország)

18 Az Öresund híd látképe a malmöi tengerpartról

19 A távolban az Öresund szorosban levő offshore szélerőmű

20 Szárazföldi szélerőmű

21 Szélerőmű Landskrona kikötőjében

22

23 Szélenergia park Dobrudzsában Fantanele-Cogealac 600 MW

24 Fotovillamos energiaellátó rendszer lakóházon Malmö -Svédország

25 Európa napenergia térképe

26 Iskolaépület Bastadban fotovillamos áramszolgáltató rendszerrel

27 Napelemes töltőállomás villamos gépkocsik részére - Malmö

28 Malmö emblematikus épülete a Turning Torso felhőkarcoló Tervezte: Santiago Calatrava

29 Napelemes áramforrás az utcai közvilágításban

30 Napkollektorok Sjöbo város autóbuszállomásának tetején

31 Kristianstad egy középület homlokzatába beépített napelemes energetikai rendszer

32 Malmö Kikötő napkollektorokkal

33 Napelemes áramforrás Malmö modern Hyllie negyedében

34 Biogázzal üzemelő autóbusz Malmö városi közlekedésében

35 Napkollektorok egy malmöi strand öltözőjén

36 Skandináv államok lobogói Bastad kikötőjében

37 Vízerőmű Svédországban

38 Villamos kisautó egy áruház előtt

39 Következtetések Svédország esetében: Napenergia potenciál: az európai átlagnál kisebb Fotovillamos beszerelt teljesítmény 79 MW Szélenergia potenciál: kiemelkedő 3000 szélturbina 11,5 TWh Biomassza és vízenergia potenciál: kiemelkedő Bioenergia :22% (erdészetből) Geotermikus energia potenciál: közepes Stockholm Központi pályaudvaron geotermikus fűtés

40 Malmö repülőtere a hazautazás órájában

41 Szakirodalom Eurostat Newsrelease (2014): nr march Boyle,G. (editor). (2004): Renewable Energy Power for a sustainable Future, Oxford University Press, Oxford, p Renewables made in Sweden Facts and future projects Farkas István (szerk.): Napenergia a mezőgazdaságban, Mezőgazda Kiadó, Budapest, Vallasek I. Bartha S.: Thermoelectric Refrigerators Powered by PV Solar Cells, In: Proc. of the ISES Solar World Congress. Göteborg, P p. Vallasek I.: Interdisciplinary Project for Implementation of Renewable Energy Resources in Harghita County Romania. In: World Sustainable Energy Days. Wels, Austria, In: Proceedings Book p. Vallasek I.: A szélenergia hasznosítási lehetőségei Romániában. European Union Wind Day Konferencia. Debrecen, jún. 15.

42 Vallasek I.: Biomassza alapú energiatermelés a székelyföldi régióban. Via Futuri Nemzetközi Tudományos Konferencia. Pécs, nov Vallasek I.: A megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségei a Székelyföldi régióban. Magyar Energia Szimpozion. Budapest, márc. 26. Vallasek, I.- Rodé L. (2011): Fotovillamos energetikai rendszerek Erdélyben, Magyar Energia Szimpózium, Budapest, március Vallasek, I. (2013):Fotovillamos energiatermelés Romániában és az Európai Unió néhány tagállamában, EMT-ENELKO Nemzetközi Tudományos Konferencia, Nagyszeben, p Integrating Ambitious Renewable Energy Targets in City Planning Case study Malmö, Sweden, IRENA International Renewable Energy Agency, (2012.) Quick facts about Sweden

43 Köszönjük a megtisztelő figyelmet!