VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET Munkavédelmi képviselő választás 2008. nvember 17-28. Választási segédanyag 1
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS 2008. nvember 17-28. Választás ajánltt időpntja: 2008. nvember 17-28-ig Választási Bizttság megalakítása legkésőbb 8 héttel a választásk előtt: 2008. szeptember 22-től-któber 3-ig. Jelölt lista közzététele a választás előtt legalább 3 héttel: 2008. któber 27- nvember 7-ig. Jegyzőkönyv beküldési határidő: 2008. december 5. 1. Az Munkavédelemről szóló 1993. évi tv. / tvábbiakban Mvt. / 70/A. (1) bekezdése szerint: "A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzéssel összefüggő jgaik és érdekeik képviseletére jgsultak maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a tvábbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:" 1. A munkavállalók alanyi jga a munkavédelmi képviselő választás. Azaz a választás nincs kötve semmilyen minimális munkavállalói létszámhz. A munkavállalók néhány főt fglalkztató munkáltatónál is jgsultak képviselőt választani. 2. Munkavédelmi képviselő választása törvény által biztsíttt jg, nem szükséges hzzá a munkáltató engedélye, csak a választással kapcslats egyeztetési kötelezettség áll fenn (körzetek kialakítása, választás körülményei, időpnt, stb.). 3. A munkavédelmi képviselő választására vnatkzó munkavállalói jgsultság független attól, hgy állami-, vagy magán-, illetve hazai vagy külföldi tulajdnban van-e a cég, tvábbá attól is, hgy milyen társasági frmában (kft, rt, stb.) működik. 2. munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden lyan munkáltatónál, ahl a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartzó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának a lebnylítása, a feltételek biztsítása a munkáltató kötelezettsége." 1. A munkavédelmi képviselő választást kezdeményezik: a munkavállalók, a munkahelyen működő üzemi tanács és/vagy képviselettel rendelkező szakszervezet. 2
Amennyiben ilyen kezdeményezés nincs, a munkáltató - a munkahelyen szkáss módn - tájékztassa a munkavállalókat e törvényi kötelezettségről, azaz a munkavédelmi képviselőválasztás megtartásáról. A munkáltató egyben közölje azt is, hgy az Mvt. szerint a választás megtartásának szabálys lebnylításáért felelős. Ez nem jelentheti azt, hgy a választási bizttság munkájában részt vegyen, annak munkavégzését beflyáslja, csak a törvényes feltételek érvényesülésére ügyel. Egyben biztsítja a választás feltételeit. Tájékztatja a munkavállalókat, hgy a választáshz arra van szükség, hgy a munkavállalók hzzanak létre választási bizttság(ka)t és bnylítsák le a törvényi előírásknak megfelelően a munkavédelmi képviselő választást. 1. Alapelv: minden munkáltatói munkavédelmi jgsítvánnyal részben vagy egészben rendelkező vezetőnek legyen munkavédelmi képviselő (bizttság) partnere. A vezetőnek részben vagy egészben rendelkeznie kell az Mvt. 54-56. -aiban felsrlt jgkörökkel, irányítania kell a munkavédelmi feladatkat az adtt munkáltatónál, pl. kckázatértékelés, felülvizsgálat elvégzésében való közreműködés, a kötelező rvsi vizsgálatra való küldés elrendelése, a munkabalesetek és a fglalkzási megbetegedések kivizsgálása, nyilvántartása, ktatás munkába álláskr, új technlógia, új munkaeszköz bevezetésekr, egyéni védőeszköz juttatásának szabályzata, stb. 2. A képviselők lehetőleg lyan számban kerüljenek megválasztásra, amit a területen flyó tevékenység jellege indkl, illetve ahányan el tudják látni a munkavédelmi képviseletet, és egyben érvényesüljön a gazdasági racinalitás is. 1. A munkavédelmi képviselők választásának szabályai " A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízttra vnatkzó rendelkezéseit 3
kell megfelelően alkalmazni, ideértve a közpnti munkavédelmi bizttság megalakításának lehetőségét is." [Mvt. 70/A (3) bekezdés] 1. A munkavédelmi képviselővé választás személyi feltételei. 1. "Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jgvisznyban áll. Az újnnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jgvisznya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni." [Mvt. 70/A. (2) bekezdés] 2. Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki munkáltatói jgt gyakrl, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hzzátartzója, tvábbá, aki a választási bizttság tagja, valamint az, aki a munkáltatónál munkaviszny keretében főtevékenységként munkavédelmi (munkabiztnsági, fglalkzás-egészségügyi, stb.) feladatkat lát el. [Mt. 46. (2) illetve (4) bekezdések] Munkáltatói jgnak minősül a munkaviszny létesítésére, megszüntetésére, a munkavisznyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén jgkövetkezmények alkalmazására (Mt. 109. ), illetőleg kártérítési felelősség megállapítására [Mt. 173. (2) bekezdés] vnatkzó jgsultság. Közeli hzzátartzó: a házastárs, az egyenes ágbeli rkn, a házastárs egyenes ágbeli rkna, az örökbe fgadtt mstha és nevelt gyermek, az örökbe fgadó, a mstha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs. 1. "A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titks és közvetlen szavazással négy évre választják." [Mvt. 70/A. (3) bekezdés] 2. A választásra jgsult, valamint választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizttság kérésére öt napn belül rendelkezésre bcsáttt adatai alapján a választási bizttság állapítja meg és teszi közzé. [Mt. 47. (2) bekezdés] 1. Választási bizttság létrehzása, tevékenysége 4
[Mt. 48-57. -ai alapján] 1. A választási bizttság létrehzásának szabályai. A jelölés és a választás lebnylítására a választásra jgsult munkavállalók közül legkésőbb a választást nylc héttel megelőzően választási bizttságt kell létrehzni. A választási bizttságt, ahl már működnek munkavédelmi képviselők (bizttság) akkr ők, annak hiányában az üzemi tanács, annak hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és mindezek hiányában a munkavállalók közössége hzza létre. Nem lehet a választási bizttság tagja, aki a bizttság megalakításának időpntjában munkavédelmi képviselő és a munkavédelmi bizttság tagja vagy elnöke. A választási bizttságt - amennyiben van - a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselőiből, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani. A választási bizttság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem beflyáslhatja. A választási bizttságnak minden lyan területen működnie kell, ahl képviselő(ke)t választanak. Egy választási bizttság több választási körzetben is tevékenykedhet, de ebben az esetben biztsítani kell, hgy minden érintett körzetből legyen tag a választási bizttságban. Ugyanakkr a jelölést és a választást csak elkülönítve körzetenként lehet lebnylítani. A választási bizttság tagjainak számáról az Mt., illetve az Mvt. nem rendelkezik. Az egy választási körzetben működő bizttságba célszerű hárm 5
tagt felkérni, a több körzetben működő bizttságba pedig legalább annyit, hgy minden körzet képviselve legyen. A szakmailag, területileg, szervezetileg erősen taglt munkahelyek esetében a választási tevékenység összehanglására, valamennyi terület képviselőjének részvételével közpnti választási bizttság is létrehzható. /pl, ahl SZIB működik tt ezt ajánlats létrehzni/ A választási bizttság feladatkörében meghatárzza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpntját, gndskdik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről, megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait. Ahl már működik munkavédelmi képviselet, akkr ők, ha nem, akkr a választási bizttság - a törvényi rendelkezések alapján, a helyi sajátsságk figyelembevételével - a munkáltatóval knzultálva, az üzemi tanáccsal, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel egyeztetve helyi választási szabályzatban rögzítheti a munkahely egészére vnatkzó választási tennivalókat. 1. Jelöltállítás szabályai: A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet - a már működő munkavédelmi képviselővel (bizttsággal) knzultálva - tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. Jgszabály nem tiltja annak lehetőségét, hgy egy szakszervezeti tisztségviselőt munkavédelmi képviselőnek, valamint az üzemi tanács tagjának egyaránt megválasszanak. 6
Jelöltet állíthat a választásra jgsult munkavállalók legalább tíz százaléka, vagy legalább tíz fő választásra jgsult munkavállaló is. A jelölteknek írásban kell nyilatkzniuk, hgy a jelölést elfgadják. A választási bizttság a választást megelőzően legalább hárm héttel összeállítja és közzé teszi a jelöltek listáját. A jelöltállítás akkr tekinthető érvényesnek, ha a jelöltek száma legalább a választható képviselők számának megfelel. Érvénytelen jelölés esetében a jelöltállítási időszakt meg kell hsszabbítani, úgy, hgy a jelölés érvényes legyen, és a választás törvényi határidői ne csrbuljanak. 1. A választás szabályai. A választási bizttság - a jelöltlistának megfelelően - elkészítteti a szavazólapkat. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC srrendben kerülnek fel. A szavazólapn a VISZ által állíttt jelölt neve mellett a VISZ nevét is fel kell tüntetni. A választási bizttság gndskdik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizttságk összeállításáról. A szavazatszedő bizttság tagjait a választási bizttság kéri fel. Saját döntése alapján saját tagjait is felkérheti, vagy átvállalhatja a szavazás lebnylítását. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titks és közvetlen szavazással választják. A szavazólapn a választani kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem a "hivatals" szavazólapn adták le; ha nem lehet megállapítani, hgy a szavazatt kire adták le; a szavazólapn a megválasztható képviselő számánál több jelöltet jelöltek meg. 7
A választás akkr érvényes, ha azn a választásra jgsultak több mint fele részt vett. Ebből a szempntból nem kell figyelembe venni azt a választásra jgsult munkavállalót, aki a választás időpntjában keresőképtelen beteg, szülési vagy egyéb munkaidőkedvezmények igénybevétele kából fizetés nélküli szabadságn van, egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van, feltéve, hgy a választásn nem vett részt. A munkáltató és a munkáltatói jg gyakrlója rendelkezik szavazati jggal. A törvény csak a választhatóságból zárja ki. Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napn belül meg kell ismételni. Új választást harminc napn belül tartani nem lehet. A megismételt választást akkr kell érvényesnek tekinteni, ha azn a választásra jgsu ltak több mint egyharmada részt vett. Ebben az esetben a képviselő megválasztása csak két évre szól. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb képviselő választást egy év múlva kell tartani. Megválaszttt képviselőnek azkat kell tekinteni, akik a leadtt érvényes szavazatk közül a legtöbbet, de legalább a szavazatk harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén előre meghatárztt módn és srrendben a munkáltatónál fennálló hsszabb munkavisznyt és/vagy a magasabb képzettséget és/v agy a nagybb munkavédelmi ismeretet és gyakrlatt ajánlats figyelembe venni. Azkban a választási körzetekben, ahl egyetlen jelölt sem szerezte meg a szavazatk legalább harminc százalékát, tt a választás eredménytelen. ezeken a helyeken harminc napn belül új választást kell tartani. Az új választásn a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek állíthatók. 8
Azkat a jelölteket, akik az érvényesen leadtt szavazatk legalább húsz százalékát megszerezték, a körzet pótképviselőjének kell tekinteni. A körzet megválaszttt képviselőjének esetleges kiesésekr a megbízatás időtartamára képviselővé behívható. A választást az egyes választási körzetekben lehetőleg azns időben (néhány napn belül) indklt lebnylítani. A szavazó urnák csak a választási bizttság által és a választás befejezése után, azns helyen és időben bnthatók fel. A szavazatkat a választási bizttság számlja össze. Ennek alapján haladéktalanul megállapítja és közzé teszi a választás eredményét, tvábbá erről tájékztatja a munkáltatót is. A választásról a választási bizttság jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a megbízatásának megszűnéséig a munkavédelmi képviselet őrzi. Egy példányát a VISZ Titkárság címére / 1066 Bp Benczúr u. 45. / kérünk beküldeni 2008. december 5-ig. 1. Képviselői mandátum megszűnése. A munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnik: megbízatási ideje lejártával, lemndással, visszahívással, cselekvőképességének elvesztésével, ha hat hónapt meghaladó időtar tamban munkáltatói jgk gyakrlójává válik, ha a munkáltatónál munkaviszny keretében munkavédelmi (munkabiztnsági, munkaegészségügyi, stb.) szakfeladatkat lát el, ha a munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hzzátartzójává válik, ha mandátuma lejárt, munkavisznya megszűnésével, a képviselő halálával. 9
Ha a képviselő megbízatása megszűnik, a kieső képviselő helyére a megválaszttt, pótképviselőt kell behívni. A kieső képviselő helyére annak a szakszervezetnek a legtöbb szavazatt megszerzett, pótképviselőjét kell behívni, amelynek a kieső képviselője jelöltje vlt. Ha a kieső képviselő nem szakszervezeti tag, a szakszervezethez nem tartzó, legtöbb szavazattal rendelkező pótképviselőt kell behívni. Ha nincs pótképviselő a szakszervezetek részéről, akkr a delegálás srrendjét a pótképviselők között megszerzett nagybb számú érvényes szavazat határzza meg. Visszahívás esetén, ha azt a választásra jgsultak legalább harminc százaléka - írásban - indítványzza, titks szavazást kell tartani. A visszahíváshz a leadtt érvényes szavazatk több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha azn a választásra jgsultak több mint fele részt vesz. A visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül nem ismételhető meg. Ha a munkavédelmi képviselő hat hónapt meg nem haladó időtartamra munkáltatói jgkör gyakrlására jgsulttá válik, ez időtartam alatt a munkavédelmi képviselői jgai szünetelnek. Amennyiben a képviselő véglegesen munkáltatói jgk gyakrlására válik jgsulttá, megbízatása megszűnik, és helyére vagy pótképviselőt kell behívni, vagy új képviselőt kell választani. A munkavédelmi képviselet mandátuma ugyancsak megszűnik, ha a munkáltató jgutód nélkül megszűnik, illetve a telephely (részegység, üzemigazgatóság, stb.) megszűnik, több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevnása) következtében a munkáltatónál vagy a telephelyen több munkavédelmi képviselő működne, a munkáltató vagy telephely szétválása esetén. 10
A munkavédelmi képviselő mandátumának megszüntetésétől számíttt hárm hónapn belül - kivéve ha az a mandátuma lejárta miatt, illetve a munkáltató jgutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg - új képviselő választást kell tartani. 1. A munkáltató személyében bekövetkezett jgutódlás srán követendő eljárás. [Mt. 56/A. -a alapján] A munkáltató személyében bekövetkező jgutódlás srán mind az egyesülést, mind a szétválást követően létre jött munkáltatónál az előző munkáltatónál megválaszttt munkavédelmi képviselő mandátuma az új képviselő választásig, de legfeljebb hat hónapig fennáll. Ez idő alatt ideiglenes munkavédelmi képviselőként jgsítványait teljes körűen gyakrlja. Összevnás esetén, ha működik munkavédelmi bizttság, annak munkájában az ideiglenes munkavédelmi képviselő vesz részt. A munkavédelmi bizttság mandátuma is legfeljebb hat hónapig érvényes. Szétválás esetén a jgsítványkat az ideiglenes munkavédelmi képviselő, illetve - szétválással létrejött szervezeti egységeknél - az általa az érintettek közül kijelölt munkavállaló ideiglenes munkavédelmi képviselőként legfeljebb hat hónapig gyakrlja. A jgutódlás a jgutód munkáltatónál krábban megválaszttt munkavédelmi képviselet működését nem érinti. Ugyanakkr biztsítani kell a jgutódlással érintett munkavállalók munkavédelmi képviseleti jgát is. Ezért a jgutódlás bekövetkezésének időpntjáig a jgelőd munkáltatónál működő munkavédelmi képviselő kijelöli azt a delegált tagt, aki a jgutód munkáltatónál működő képviselővel együtt jgsultak a jgk gyakrlására, 11
(közpnti) munkavédelmi bizttság kijelöli azt a delegált tagt, aki a jgutód munkáltató (közpnti) munkavédelmi bizttságának teljes jgú tagja. A kijelölők a delegált tagk személyéről - írásban - tájékztatják a jgutód munkavédelmi képviseletét és a jgutód munkáltatót. A delegált tag megbízatása a jgutód munkáltató munkavédelmi képviseleteinek a megbízatásáig tart. Ha a jgutódlás időpntjában a jgutódlással érintett munkavállalók létszáma eléri a jgutód munkáltatónál munkavisznyban álló munkavállalók létszámának húsz százalékát, a munkavédelmi képviselet - a fentiekben leírt módn - az új választáskig, de legfeljebb egy évig működhet. 1. A munkahelyi munkavédelmi bizttság "Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizttságt (a tvábbiakban: bizttság) hzhatnak létre. Bizttság létrehzása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jgkat - ha azk a munkavállalók összességét érintik - a bizttság gyakrlja." [Mvt. 70/A (4) bekezdés] 1. A munkahelyi munkavédelmi bizttságk létrehzása A munkáltatónál egy vagy több munkahelyi munkavédelmi bizttság hzható létre. Ha a munkahelyen megválaszttt munkavédelmi képviselők száma legalább hárm, munkahelyi munkavédelmi bizttságt hzhatnak létre. A bizttság létszámát a törvény nem szabályzza. A munkáltatóval történő egyeztetés srán célszerű lyan létszámú bizttságt kialakítani, amelyben biztsíttt a területek létszámaránys képviselete és a racinális működtetés feltétele. Azknál a munkáltatóknál (rt, hlding, stb.), ahl több lyan részegység van (telephely, részleg, üzemigazgatóság, divízió, stb.), amelyek élén munkáltatói jgkört gyakrló, s 12
ezáltal munkavédelmi jgsítvánnyal is rendelkező vezetők állnak, és az egységnél legalább hárm munkavédelmi képviselőt választttak, indklt létrehzni a helyi munkavédelmi bizttságkat. A bizttság létszámát úgy célszerű kialakítani, hgy annak munkájában valamennyi képviselt terület képviselője jelen legyen. E helyi bizttságk gyakrlják a képviselői jgkat, ha azk az érintett munkavállalók összességét vagy jelentős részét érintik. Amennyiben egy munkáltatónál több helyi munkavédelmi bizttságt alakítttak, indklt létszámaránys delegálással létrehzni a közpnti munkavédelmi bizttságt, biztsítva valamennyi helyi bizttság képviseletét. A közpnti munkavédelmi bizttság a munkáltató vezetőjének partnere. Gyakrlja a képviselőket megillető jgkat, ha azk a munkáltatónál fglalkztattt valamennyi dlgzót, vagy munkavállalók nagy részét érintik. Krdinálja a hely i munkavédelmi bizttságk tevékenységét, azk munkáját illetően döntést nem hzhat. 1. A munkahelyi munkavédelmi bizttság működése [Mt. 60-61. -ai alapján] A munkahelyi munkavédelmi bizttság létrejöttét követő tizenöt napn belül alakuló ülést tart. Itt tagjai közül elnököt, esetleg alelnök(ök)et választ. A bizttság akkr határzatképes, ha ülésén a tagk több, mint a fele részt vesz. Az ülésen a tagk csak személyesen vehetnek részt. A bizttság határzatait szótöbbséggel hzza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizttság üléseit szükség szerint tartja. A bizttságt az elnök hívja össze. Minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az k megjelölésével kéri. " A bizttság tárgyalásán - a bizttság kezdeményezésére - a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízttja köteles részt venni." [Mvt. 70/A. (5) bekezdés] 13
A munkáltatónak biztsítania kell annak lehetőségét, hgy a bizttság az általa szükségesnek tarttt infrmációkat, felhíváskat, valamint a tevékenységével kapcslats adatkat a munkáltatónál szkáss vagy más megfelelő módn közzé tehesse. A munkáltató biztsítja a munkavédelmi képviselő választásnak a képviselők és a bizttság(k) működésének indklt és szükséges költségeit. Ennek mértékét a munkáltató és a bizttság közösen állapítja meg. Vita esetén egyeztetésnek van helye. A bizttság működésének részletes szabályait - a saját maga által elfgadtt - ügyrendje állapítja meg. A Bizttság ajánlja, hgy a képviselők, illetve a bizttság jgsítványainak gyakrlását és a munkáltatóval való kapcslatrendszerét érintő kérdéseket, a munkáltatóval közösen kialakíttt megállapdásban rögzítsék. 1. A munkavédelmi képviselő, bizttság jgsítványai és kötelezettségei "E törvény biztsítja a munkavédelemmel kapcslats érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatárzva a munkavédelmi képviselők jgait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói édekképviseleteknek más jgszabályban - így különösen az Mt.-b en, - szabályztt, munkavédelemmel kapcslats jgait." [Mvt. 5. ] 1. Az Mvt. felhatalmazása alapján a munkavédelmi képviselő és a bizttság széles körű jgkkal és jgi eszközökkel rendelkezik. Így rendelkeznek tájékzódási, tájékztatást kérő, véleményezési, knzultációs, részvételi, döntéselőkészítési, kezdeményezési jggal. Ezek az Mvt. 70-74. -aiban, valamint az Mvt. egyes jghelyein, az adtt témáhz kapcslódóan garantálják a jggyakrlást. Például az Mvt. 54. (7) bekezdés d) pntjában: "új technlógiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőkkel bevezetésük egészségre és biztnságra kiható következményeit." 14
Az Mvt. vagy más jgszabály által a munkavállalók, vagy képviselőik számára biztsíttt jgkat alapvetően a munkavédelmi képviselők gyakrlják. Amennyiben a munkahelyen bizttság jött létre, akkr a képviselőt megillető jgkat - ha azk az adtt munkahely munkavállalói összességét érintik - a bizttság gyakrlja. Az Mvt. e g yes jghelyein - zárójelbe téve a bizttság szót - a munkavédelmi képviselő mellett az adtt jgsultságk gyakrlójaként a bizttságt is feltünteti. 1. "A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizttságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jgaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakrlniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges infrmációt (tájékztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk." [Mvt. 71. -a] Az Mvt. ezen megfgalmazása a képviselő (bizttság) és a munkáltató kapcslatában irányadó elvnek tekinti: a kiegyensúlyztt, kölcsönös, partneri együttműködést, a flyamats és knkrét egyeztetést, a kölcsönös rendeltetésszer ű jggyakrlást, a felek felelősségének elhatárlását, egymás segítését. "A munkáltató a munkavállalót tájékztatja az Mvt. VI. fejezetében meghatárztt munkahelyi munkavédelmi tanácskzási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakrlatról, tvábbá az ezzel összefüggő feladatt ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szlgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkdhat." [Mvt. 86/A (6) bekezdés] 1. A munkavédelmi képviselő kötelezettségei egyben feladatkat is jelentenek. Tevékenysége egyrészt jgérvényesítési feladat, másrészt érdekérvényesítési teendő. Ennek megfelelően a képviselő köteles: Az eljárási kötelezettsége keretében a megválasztását követően a munkavállalók érdekében gndsan eljárni a munkáltatónál. A választókkal való kapcslattartási kötelezettsége keretében a munkavállalók kezdeményezéseit megvizsgálni, az indkltakat 15
tvábbítani a munkáltató felé, valamint a munkavállalókat tájékztatni a rendelkezésére álló ismeretekről, véleményekről, infrmációkról. Rendeltetésszerű jggyakrlás keretében lehetőség szerinti együttműködés kialakítása a munkáltatóval, tekintettel a munkáltatói érdekekre is. Így a munkáltató alapdkumentumainak, működési rendjének tiszteletben tartása, szakszerű, megalapztt álláspnt kialakítása, a költségek, a munkaidő ráfrdításk, stb. reális mérlegelése, a hatósághz frdulás kmly fajsúlyú ügyekre történő krlátzása, stb. A titkvédelmi kötelezettsége keretében a működése srán tudmására juttt adatkat, tényeket csak a munkáltató írásbeli engedélyével, jgs gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jgainak megsértése nélkül hzhatja nyilvánsságra [Mt. 69. ]. Ez éppen úgy vnatkzik például a munkáltató fejlesztési, beruházási, stratégiai elképzeléseire, gazdasági mutatóira, pénzügyi helyzetére, mint a munkavállaló egészségi állaptára, családi visznyaira. PARITÁSOS MUNKAVÉDELMI TESTÜLET 1. A paritáss munkavédelmi testület létrehzása és működése "Annál a munkáltatónál, ahl a fglalkztatttak száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritáss munkavédelmi testületet hz létre a munkáltató. (a tvábbiakban: testület), amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltatók képviselői." [Mvt. 70/B (1) bekezdés] 1. A testület működtetésének indkltsága. A paritáss munkavédelmi testület létrehzásának elsődleges célja a munkáltató és a munkavállalók között az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzéssel kapcslats, valóságs és hatékny munkahelyi flyamats párbeszéd, döntés-előkészítés intézményes fórumának megteremtése. A testületet a legalább ötven főt fglalkztató munkáltatónál hzzák létre. 16
2. A testület létrehzása, működése. 1. Az Mvt. 70/B. bekezdései alapján: "(2 )A testületnek a munkavállalói és munkáltatói ldalán azns számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagt, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen k miatti megszűnése esetén helyére lép. (3) A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagt) a 70/A. (1) bekezdése a) pntja szerint megválaszttt munkavédelmi képviselők maguk közül titks szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehzását, biztsítja a szavaz ás lebnylításának feltételeit. (4) A munkáltató köteles a testületbe döntésre jgsult vezető állású munkavállalót (Mt. 188. ), tvábbá munkáltatói munkavédelmi feladatkat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jgsult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jgvisznyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni. A munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szlgáltatást nyújtó szakemberek meghívttként vesznek részt a testület munkájában. (5)A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre szól. (6) A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakrlják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagk megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a testület tevékenységégével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a munkáltató állapdnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztsítja." 1. A paritáss testület feladatai. 17
"A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzésre vnatkzó érdekegyeztető tevékenysége keretében: [Mvt. 70/B (7) bekezdése] 1. "a) rendszeresen, de évente legalább egy alkalmmal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;" A munkavédelmi helyzet és tevékenység évenkénti kötelező áttekintése mellett indklt a testület ülésén megtárgyalni a munkáltató munkavédelmi helyzetét érintő vagy beflyásló jelentősebb események tapasztalatait és a teendő intézkedéseket. Ilyen lehet például a rendkívüli esemény, haláls baleset, felügyeleti ellenőrzés. A felek által kezdeményezett témákat is ajánltt a testületi ülésen megvitatni. Ugyanakkr működése nem érinti a munkavédelmi képviselő (bizttság) jgállását. 2. "b) megvitatja a munkahelyi munkavédelmi prgramt, figyelemmel kíséri annak megvalósítását;" A munkáltató kötelessége egy egységes és átfgó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkaflyamatra, a technlógiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szciális kapcslatkra és a munkakörnyezeti tényezők hatására. [Mvt. 54. (1) bekezdés g) pntja] A munkáltató saját elhatárzásából, vagy a munkavédelmi képviselő (bizttság) javaslatára a paritáss testület állásfglalása nymán (Mvt. 74. ) munkahelyi munkavédelmi prgramt készíthet, s ez kerülhet a testület elé. Amennyiben készül prgram, akkr tekintettel kell lenni a megelőzési stratégiára, valamint a kckázatértékelés alapján kialakíttt megelőző intézkedésekre. [Mvt. 54. (3) bekezdés] 18
2. "c) állást fglal a munkavédelmet érintő belső szabályk tervezetéről." [Mvt. 70/B (7) bekezdése] A testület feladata, hgy a munkáltatónál kiadásra kerülő, a munkavédelmet érintő valamennyi belső szabályzatról, valamint munkavédelmi tárgyú munkautasításról kiadás előtt állást fglaljn. Amennyiben a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzés követelményei megvalósításának módját munkavédelmi szabályzatban határzza meg, annak kiadásáhz váltzatlanul a munkavédelmi képviselő (bizttság) egyetértése szükséges. [Mvt. 72. (4) bekezdés] Ebben az esetben ki kell alakítani azt az eljárási szabályt, miszerint a testület egyeztető és döntés-előkészítő szerepe is érvényesül, de a képviselet egyetértési jgsítványa se csrbuljn. 19
ÖSSZEFOGLALVA A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzéssel összefüggő jgaik és érdekeik képviseletére jgsultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani Választás ajánltt időpntja: 2008. nvember 17-28-ig Választási Bizttság megalakítása legkésőbb 8 héttel a választásk előtt: 2008. szeptember 22-től-któber 3-ig. Jelölt lista közzététele a választás előtt legalább 3 héttel: 2008. któber 27- nvember 7-ig. Jegyzőkönyv beküldési határidő: 2008. december 5. - Minden munkáltatónál, ahl az MT hatálya alá tartzó munkavállalók létszáma legalább 50 fő, munkavédelmi képviselő választást kell tartani - A választás lebnylítása, a feltételek biztsítása a munkáltató kötelezettsége - Önálló telephelyen akkr lehet, ha a munkavédelmi jgsítványk az önálló telephely vezetőjét részben vagy egészben megilletik - Munkavédelmi képviselővé az választható, aki 6 hónapja a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jgvisznyban áll - A munkavédelmi képviselőt titks és közvetlen szavazással négy évre választják - A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívása rendjére, működési területére az MT üzemi tanács tagjaira vnatkzó rendelkezéseit kell alkalmazni, ideértve a közpnti munkavédelmi bizttság megalakításának lehetőségét is - Ahl a fglalkztatttak száma legalább 50 fő, és munkavédelmi képviselők működnek, össz- munkáltatói szinten paritáss munkavédelmi testületet kell létrehzni - A testületnek a munkavállalói és munkáltatói ldalán azns számú rendes és póttagt választanak a munkavédelmi képviselők maguk közül titks szavazás útján - A munkáltató kezdeményezi a testület létrehzását, biztsítja a szavazás lebnylításának feltételeit - A munkáltató köteles a testületbe döntésre jgsult vezető állású munkavállalót delegálni, tvábbá munkáltatói munkavédelmi feladatkat részben vagy egészben ellátó személyt kijelölni - A testület rendes és póttagjának megbízatása négy évre szól - A testület elnöki tisztét felváltva gyakrlja a két ldal, valamint megállapdik működési rendjében 20
- A testület működésének feltételeit a munkáltató biztsítja - A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzésre vnatkzó érdekegyeztető tevékenysége keretében: Rendszeresen, de évente legalább egyszer értékeli a munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását Megvitatja a munkahelyi munkavédelmi prgramt Állást fglal a munkavédelmet érintő belső szabályk tervezetéről. A testület működése nem érinti a munkavédelmi képviselő jgállását. A munkavédelmi képviselő jgsult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen - A munkahelyek, munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztnságs vltáról - Az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról - A munkavállalók munkavédelmi felkészítéséről és felkészültségéről Szakértőt igénybe venni előzetes megállapdás alapján Kezdeményezésre a munkáltatónak intézkednie, vagy 8 napn belül válaszlnia kell A munkáltatónak biztsítania kell a feltételeket, hgy a munkavédelmi képviselő jgait gyakrlhassa, így pl - Munkaidő kedvezményt - Szükséges eszközöket - Működési, technikai, anyagi feltételeket - Képzést rendes munkaidőben Nagyn fnts, hgy megfelelő VISZ jelölteket állítsunk a munkavédelmi képviselői helyekre, hgy lehetőségünk legyen a munkavállalók munkakörülményein javítani, rákényszerítve a munkáltatókat az egészséges és biztnságs munkakörülmények megteremtésére. A paritáss munkavédelmi testületek munkáján keresztül pedig egy újabb vállalati érdekegyeztető fórumn nyílik lehetősége a szakszervezetnek a munkavállalók érdekeinek képviseletére. Budapest, 2008. szeptember 10. VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET ELNÖKSÉGE Melléklet: 3 db 21
22