A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező Generalisták: a búvóhelyek és az élelem források széles skáláját hasznosítják Változhatnak a táplálkozási és vándorlási szokások is Specialisták: olyan forrásokat igényelnek, hasznosítanak amelyek nagy mennyiségben hozzáférhetők Jól tűrik az emberi jelenlétet, vagy akkor aktívak, amikor az emberek nem Az ember jelenlétét nem tekintik fenyegetőnek néhány városi prérifarkas akár fényes nappal is levadássza a házi kedvenceket, a gazda jelenléte sem akadályozza ezt meg A városi mosómedvék inkább éjszaka aktívak A megtelepedés okai A megtelepedés okai Alkalmazkodás a városi élőhelyekhez Hőmérsékleti, talaj és hidrológiai viszonyok Az emberi környezet hatása a diverzitásra Általában a fajszám kisebb, az egyedszám nagyobb, mint a környező természetes élőhelyeken Az alkalmazkodó állatok ökológiai igényei is megváltoznak A természeteset sem mindig ismerjük A védekezési, kezelési stratégia alapja az igények ismerete Az alkalmazkodó fajok szinte mindenhová eljutnak A növekvő utas és áruforgalommal terjednek A biotikus homogenizáció mindenhol megfigyelhető A városokban hasonló fajok jelennek meg A városok hasonló terjeszkedése a természetes élőhelyek fogyatkozása a művelés alá vont földek megegyező kezelése csótány, varjú, patkány, mosómedve, vörös róka, szarvasfélék a madarak az urbanizáció okozta biotikus homogenizáció legjobb példái galamb veréb, seregély, varjú, szarka kontinensekt ől függetlenül jelenik meg a nagyvárosok élőhelyein. A települések hatása a természetes élőhelyekre Élőhely vesztés Csökkenő átjárhatóság a maradvány élőhelyi foltok között Fragmentáció Növekvő szegélyzóna és a maradvány élőhelyi foltok degradációja Nem honos fajok betelepítése A települések lehetséges hatásai a vadvilág fajaira Előnyök Csökkenő ragadozó hatás Csökken az extrém időjárás/klíma hatása Hozzáférhető víz Kiegészítő táplálékforrás Új fészkelőhelyek Növekvő szegélyhatás és lágyszárú diverzitás Hátrányok Növekvő ragadozó hatás Csökkenő fészkelőhelyek Csökkenő táplálékforrás Új zavaró hatások Növekvő szegélyhatás és lágyszárú diverzitás 1
Vadászható fajok Állományaikkal gazdálkodás a hasznosíthatóság érdekében Nem vadászható fajok Látványos védelem érdektelenség Nem kedvelt/károkozó fajok Állományaik irtása Városi vadállatok Minden őshonos, nem háziasított vadállat, amely városban, vagy közvetlen környékén fordul elő (Schaefer 004). Minden olyan vad élőlény, ami emberi környezetben, városban, vagy környékén él, legyen az madár, hüllő, puhatestű, emlős, hal, rovar, még a giliszták/férgek is (U.S. Department of Agriculture Forest Service 001). A besorolás az élőhelytől is függ Miért fontos a csoportosítás? Hogyan kezeljük a vadászható fajokat a városban? Be kell e tartani a Vadászati törvény védelmi el őírásait (szezon, eszköz)? Ha egy veszélyeztetett faj, amely nem vadászható a városba költözve nagymértékben elszaporodik irthatóvá válik-e? Ha igen milyen eszközökkel és törvényi háttérrel? Hasznosak vagy károsak? Megeszik a szemetet, a patkányt, az egeret, a galambot, a verebet. Kárt okozhatnak épületben, járműben, haszonállatban. Kellemetlenek és ijesztőek lehetnek. Zajosak és szagosak lehetnek. Betegségeket terjeszthetnek. A csoportba sorolás függ: az adott faj jelenléte mennyire jelent közvetlen veszélyforrást kártétel, betegség, zavarás mennyire szoktak hozzá a jelenlétéhez A régóta az ember mellett élő fajok (pl.: házi veréb, házi görény) ritkán váltanak ki elutasítást- Az új fajok mindig ijesztőbbek Érzelmi megítélés Gyerekkori élmények Mesék
A madarak egy lehetséges Blair (1996) nyomán: városi kihasználók galambok, fecskék, verebek jól használják ki az emberi elterjeszkedés által okozott élőhely változásokat Városi területeken éri el legnagyobb sűrűségét A madarak egy lehetséges Blair (1996) nyomán: várost elkerülők : nagyon érzékenyek az ember jelenlétére és hatására a városok megjelenésével már a külvárosok területéről is eltűnnek természetes élőhelyeken érnek el nagyobb sűrűséget. A madarak egy lehetséges Blair (1996) nyomán: külvároshoz alkalmazkodó : jól használják ki a kiegészítő forrásokat, mint például a dísznövényeket legalább harminc madárfaj Elsősorban erdőszéli és nyílt területekhez alkalmazkodnak Várost elkerülő fajok földön fészkelő madarak Városhoz alkalmazkodók énekes madarak Várost kihasználók varjúfélék, galamb délék stb. ROVAROK MADARAK DENEVÉREK EMLŐSÖK VADÁSZHATÓ MADARAK VADÁSZHATÓ EMLŐSÖK csótány széncinke kései házi egér örvös galamb nyest hangya fecske korai házi patkány balkáni gerle közönséges görény darázs fekete rigo durvavitorlájú vándor patkány Carrion crow hosszúfülű sündisznó szirti galamb dolmányos varjú róka menyét közönséges törpe mókus szarka őz hazi vereb Északi korai nagy pele szajkó vaddisznó tavi vakond tőkésréce Csonkafülű Közönséges fehérszélű törpe rőt korai 3
Darázs garázs (forrás: MME) 4
Városi denevérek Az északi korai denevérhez kötődik az emberi építményekhez Észak-Európa sűrűbben lakott részein szinte kizárólag ilyen helyeken található búvóhelye. A településhálózat fejlődésével állománya egyre északabbra hatol A kedvező szálláshelyek terjedésével egyedszáma folyamatosan növekszik. Tavi denevér az élőhely miatt lett városlakó. Fehérszélű törpedenevér csak városokban 5
Győr belváros 010 (Kóbori Ákos) 6
Kapuvár 009. augusztus - belváros Budapest 010 Budapest Ferihegy 010 7
Budapest Ferihegy 010 Bentévi Fehér küllő Szikla papagáj (ausztrália) 14 450 1 400 350 10 300 8 db 6 4 50 db 00 150 100 Éves fajszám Éves egyedszám 50 0 0 0 0 0 0 10 10 10 10 10 10 0 0 30 30 30 30 30 30 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 50 50 50 60 Művelt területek (%) 0 8
Eredmények: Kritériumok elemzése I. Eredmények: Kritériumok elemzése II. 8,00 7,00 A belvárosi és a külvárosi terület átlagos fajszáma és szórása P = 0,0030 p = 0,05 60,00 50,00 A belvárosi és a külvárosi terület átlagos egyedszáma és szórása P = 0,1578 p = 0,05 8,00 7,00 Különböző zavarású területek átlagos fajszáma és szórása Kw =,446 Chi krit = 5,991 70,00 60,00 Különböző zavarású területek átlagos egyedszáma és szórása Kw =,6 Chi krit = 5,991 Átlagos fajszám (db) 6,00 5,00 4,00 3,00,00 Átlagos egyedszám (db) 40,00 30,00 0,00 Átlagos fajszám (db) 6,00 5,00 4,00 3,00 Átlagos egyedszám (db) 50,00 40,00 30,00 1,00 10,00,00 0,00 0,00 0,00 1,00 10,00 Belvárosi terület átlagos fajszáma és szórása A belvárosi terület átlagos egyedszáma és szórása Külvárosi terület átlagos fajszáma és szórása A külvárosi terület átlagos egyedszáma és szórása 0,00 0,00 Rendszeresen Gyakrabban Ritkán Rendszeresen Gyakrabban Ritkán Eredmények: Kritériumok elemzése III. Eredmények: zöldborítottság 8,00 7,00 A kezelt és szukcessziós területek átlagos fajszáma és szórása P = 0,036 p = 0,05 70,00 60,00 A kezelt és szukcessziós területek átlagos egyedszáma és szórása P = 0,0546 p = 0,05 60 7 6 50 A A zöldborítottság és és az az átlagos egyedszám fajszám közötti összefüggés y = 3,5933x + 3,154 R² = 0,837 Átlagos fajszám (db) 6,00 5,00 4,00 3,00,00 1,00 Átlagos egyedszám (db) 50,00 40,00 30,00 0,00 10,00 Átlagos egyedszám fajszám (db) (db) 5 40 4 30 3 0 y = 33,597x + 1,49 R² = 0,5419 Átlagos Átlagos egyedszám fajszám Lineáris Lineáris (Átlagos (Átlagos egyedszám) fajszám) 0,00 0,00 10 1 Kezelt terület átlagos fajszáma és szórása Kezelt terület átlagos egyedszáma és szórása Szukcessziós terület átlagos fajszáma és szórása szukcessziós terület átlagos egyedszáma és szórása 00 0% 0% 10% 0% 30% 40% 50% 60% 70% 70% 80% 80% 90% 90% 100% 100% Zöldborítottság mértéke F emp F emp = = 9,870 7,097 F krit F krit = = 5,99 5,99 r = r = 0,915 0,7361 9
Eredmények: diverzitás Diverzitás nagysága,4,35,3,5,,15,1,05 1,95 1,9 belváros külváros Diverzitás nagysága,15,1,05 1,95 1,9 1,85 1,8 Rendszeresen Gyakrabban Ritkán Diverzitás nagysága,,15,1,05 1,95 1,9 1,85 1,8 1,75 Kezelt terület Szukcessziós terület Városi ragadozók 3,5 3,5 3,5 Diverzitás nagysága 3,5 1,5 1 0,5 0 Diverzitás nagysága 3,5 1,5 1 0,5 0 Diverzitás nagysága 3,5 1,5 1 0,5 0 skálázási paraméter (a) skálázási paraméter (a) Skálázási paraméter (a) Belváros Külváros Rendszeresen Gyakrabban Ritkán Kezelt Szukcessziós Mit jelent, hogy városi ragadozó? Állandó fajok: szaporodó állományok városokon belül. Áthaladó/érintő fajok: az egyéni mozgáskörzetek egyrésze városi területekre esik.. Nem ismert fajok: egyedi megfigyelések vannak városi előfordulásokról, de nincs elegendő információ a megítéléshez. Mit jelent, hogy városi ragadozó? A 50 ismert ragadozó faj 14%-a ismert mint városi ragadozó. A sikeresen megtelepedő fajok alkalmazkodó képessége/tűrőképesssége rendkívül széles. Az alkalmazkodás kulcsfaktorai: a táplálkozás és az élőhelyhasználat, a mozgáskörzet nagysága és az olyan fontos populáció dinamikai paraméterek, mint a mortalitás/túlélés, szaporodási ráta. Definition Species Scientific name Distrisbution Body mass (kg) Resident Stone marten Red fox Martes foina Vulpes vulpes Asia, Europe, North America Asia, Europe, Japan, North-Africa,Australia 1.5-1.8 5.-6.4 Különbségek az állandó és az áthaladó fajok között Transient Unknown Raccoon Brown bear Gray wolf Procyon lotor Ursus arctos Canis lupus North America, Europe, Japan Asia, Europe, Japan, North America, North Africa Asia, Europe, Japan, North America 6.5-8.1 80-550 18-80 Leopard Panthera pardus Africa, Asia 37-90 Golden jackal Canis aureus Africa, Asia, Europe 5.8-6.6 Eurasian otter Lutra lutra Asia, Europe, Japan 5-10 Minden állandó faj, közepes testű ragadozó(1-0 kg); Az áthaladó fajok szignifikánsan nagyobbak; A ragadozó fajok negatív megítélése szignifikánsan növekszik a testméretükkel; A nagyragadozókat sokkal kevésbé tolerálja a városi lakosság, mint a kis és közepes testűeket; Számos faj esetében a humán tolerancia a limitáló faktor Indian mongoose Herpestes auropunctus Asia, Japan 0,4-0.7 10
A városi ragadozók táplálkozási jellegzetésségei Az állandó ragadozó fajok többsége mindenev ő (omnivor); A mindenevő fajok kevésbé érzékenyek a fragmentációra és izolációra, mivel számos forrást képesek használni. Minden állandó ragadozó faj szoliter táplálkozási stratégiát folytat, nem csoportos vadászatot. A városi élőhelyek nem alkalmasak a csoportos vadászatra. A kóbor kutyák jelenléte hat a ragadozó fajok városi előfordulására Species % anthropogenic food Mean dieatery breadth mean % natural habitat used American red fox 6 0.89 79.6 +-0.4 Coyote 0-14 0.89 56.6+-13.1 Eurasian badger 5-48 1.7 17.3 Eurasian red fox 4-61 1.53 19.6+-9.77 Raccoon 14-43 1.4 Raccoon dog 0-7 1.11 79.1+-3.5 Stone marten 4-1 1.43 Városi ragadozók populáció dinamikai adatai A városi környezet hathat az olyan fontos paraméterekre, mint a mortalitási és túlélési ráta, vagy a szaporulat nagysága; Ez összeségében ahhoz is vezethet, hogy a városi területek állandó fajai, a városban magasabb állománys űrűséget érhetnek el, mint természetes élőhelyeiken. A szaporulat nagyságának növekedését csak nagyon ritkán lehet bizonyítani. Városi ragadozók populáció dinamikai adatai A mortalitási ráta viszont rendszeresen alacsonyabb a városi területeken, mint a természetes élőhelyeken.; Egyedül a borznál tudták kimutatni, hogy a városi területeken mind a kölykök, mind a felnőtt egyedek mortalitása magasabb, mint a természetes élőhelyeken. Néhány fajnál kifejezetten kimutatható a jobb túléés, mert a városokban eltudnak bújni az üldözés és a nagyobb test ű ragadozók hatása alól. species America n red fox litter size Urban population juvenile survival rate adult survival rate litter size Rural population juvenile survival rate adult survival rate 4.0 0.33 0.3 4.7 0.0 0.8 Coyote 5.0 0.84 0.80 5.6 0.1 0.56 Badger 0.36 0.64 0.71 0.80 Red fox 4.5 0.40 0.48 4.7 0.41 Kit fox 3.8 0.9 3.8 0.51 Raccoon 3. 0.54 0.74 3.5 0.66 0.50 Striped skunk 0.6 0.67 Minimum and maximum recorded densities of urban and rural populations carnivores species urban (ind./km) Rural (ind./km) american red fox 1.5 0.4-.7 bobcat 0.6-0.8 0.04-1.5 coyote 0.6-3.1 0.-.5 eurasian badger 0.8-33 0.-44 eurasian red fox -37 0.-.5 raccoon 5-333 1-56 stone marten 6-8 0.7-11
Exotikus teknős fajok terjeszkedése Európában a kiengedett ékszerteknősök Közép-Európában akár több évig is megmaradhatnak, de azután anélkül tűnnek el, hogy a természetes várható életkorukat elérték volna vörösfülü ékszerteknős eredményes szaporodása Franciország 1998 003-ban Svájcban vörösfülü ékszerteknős és egy aligátorteknős (Chelydra serpentina) is szabadban születik Exotikus teknős fajok terjeszkedése Európában A hasonló kivételes éveken kívül is a teknősök Ausztriában alkalomadtán a hőmérsékletileg kedvező helyeken (korlátozottan) reprodukálódhatnak 1993-ban számolnak be a görögteknős (Testudo hermanni) egy szabadtéri szaporodásáról az alsó Inn-völgyben. Ugyanebben az évben Leibnitz környékén is van szaporulat, majd ugyanott 003-ban is. A vörösfülü ékszerteknős keléséről számolnak be Ausztriában 001-1995-ben telelés után kell egy fészekalj vösörfülű ékszerteknős Stájerországban. A tojások már 1994 májusában le lettek rakva! Exotikus teknős fajok terjeszkedése Európában Elvileg a vörösfülü ékszerteknős fiataljainak áttelelése a fészekben, természetes környezetben már ismert. Dél- Karolinában, a vörösfülüek ivadékainak 87%-a a fészekgödörben telelt át! Az inkubációs idő alatti csekély hőmérséklet felelős ezért a telelési jelenségért, ami egyébként a késleltetett fejlődéshez vezet, hanem a csapadék időpontja és intenzitása is. az amerikai teknősfarmokon a vörösfülü ékszerteknősnek az Európai Unió részéről 199 óta bevezetett importtilalma ellenére terjedőben van a más fajokra való átállás. fajt és alfajt tenyésztenek és évente 000 000 fiatalt "állítanak elő" csak egy farmon! Exotikus teknős fajok terjeszkedése Európában Az aligátor teknős Az új fajok részlegesen egy hasonló rezisztenciát mutatnak fel a hidegebb klímával szemben, mint a vörösfülü ékszerteknős. Csak Karintiában öt különböző allochton teknősfaj van, amikkel itt az utóbbi 70 évben a természetben találkoztak. Másrészt azt a kinyilvánított gyanút (Buwal 1995), hogy a kihelyezett állatok csírákat vihetnek át az európai mocsári teknősre (Emys orbicularis), nem lehet megcáfolni. A szabadon engedett ékszerteknősök miatt legalábbis egy konkurenciára kerül sor és ezzel egyben az európai mocsári teknős (Emys orbicularis) károsítására is. 1
Az aligátor teknős Az ausztrál kígyónyakú teknős urbanizálódása Ausztrália külvárosaiban él nagyobb élőhellyel rendelkezik és jobban bírja az aszályos periódusokat, mint vadon élő fajtársai Jobban növekednek és jobb a túlélésük, mint a vadon élőké A külvárosi élőhely jobb a faj számára, mint az eredeti Rádiótelemtriás jelölésen alapuló vizsgálat. Hipotézis: a külvárosi teknősök kevesebbet mozognak, amiatt a számos veszély miatt, mely a városi környezetben leselkedik rájuk Eredmény: A városi teknősök hosszú távokat tettek meg, és háromszor akkora élőhelyet mondhattak magukénak, mint a természetes környezetekben élők Az ausztrál kígyónyakú teknős urbanizálódása Hipotézis. a városi teknősök nagy arányban találkoznak az autókkal az utakon, ennélfogva kevesebb egyed marad életben Eredmény. A túlélési ráta a városban jobb, autóbaleset 36 jelölt egyedből csak egyel történt. A teknősöket a Canberra útjai alatt futó csatornák és kábelcsatornák védték meg A külvárosi teknősöket az aszály sem zavarta, nem kellett az avar alatt inaktívan átvészelni az ilyen periódusokat. Az ok a sokszor mesterségesen is fenntartott városi vizes élőhelyekben rejlik. Úgy tűnik, hogy a városban magasabb egyedsűrűséget és növekedési rátát lehet megfigyelni, mint a vad populációkban. 13