A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2012 Budapest, 2012

Szerzők: Kopányiné Mészáros Edda Lepsényi Mária Szűcs Józsefné Lektorálta: dr. Horváth Ilona Szerkesztő: dr. Andrási Jánosné Sorozatszerkesztő: dr. Baté Zsuzsanna ISSN 2060-8373 ISSN 2061-0068 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, XIII. Mór u. 2-4. Felelős kiadó: dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. A SALDO Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül TILOS!

Tartalom HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK 9 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL 11 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...11 I. Fejezet ALAPELVEK 11 II. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA 15 Adóügyi illetőség a kettős adózást kizáró egyezmények alapján 20 Illetőségváltás az adóéven belül 21 A kettős adóztatás elkerülésére létrejött nemzetközi egyezményekben szabályozott leggyakrabban előforduló egyes jövedelmek 22 III. Fejezet FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 29 IV. Fejezet A JÖVEDELEMRE ÉS AZ ADÓKÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 41 Jövedelem, bevétel, költség 41 Az adó mértéke 52 Az adókötelezettség keletkezése és a jövedelem megszerzésének időpontja 53 Nyilvántartási szabályok 55 V. Fejezet AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 58 Az adó megállapítása 58 Adónyilatkozat 59 Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel 61 Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül 62 Munkáltatói adómegállapítás 63 Adófizetés 65 MÁSODIK RÉSZ AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ÉS ANNAK ADÓJA...67 VI. Fejezet AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP 67 Az önálló tevékenységből származó jövedelem 67 A nem önálló tevékenységből származó jövedelem 85 Egyéb jövedelem 94 Az összevont adóalap megállapítása 100 Családi kedvezmény 102 VII. Fejezet AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA 108 Az összevont adóalap adója 108 A külföldön megfizetett adó beszámítása 108

VIII. Fejezet AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁT CSÖKKENTŐ KEDVEZMÉNYEK, RENDELKEZÉS AZ ADÓRÓL 109 Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye 109 Tevékenységi kedvezmények 110 Személyi kedvezmény 111 Rendelkezés az adóról 112 IX. Fejezet AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA, BEVALLÁSA ÉS MEGFIZETÉSE 120 Az adóelőleg-fizetési kötelezettség 120 Az adóelőleg alapja 122 Az adóelőleg-nyilatkozat 126 A fizetendő adóelőleg 128 X. Fejezet A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, AZ ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS 130 Az egyéni vállalkozó adózása 130 A vállalkozói személyi jövedelemadó 135 A vállalkozói osztalékalap 151 Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózása 153 Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése 157 A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása 161 XI. Fejezet A VAGYONÁTRUHÁZÁS 162 Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 162 Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 165 Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem 182 XII. Fejezet TŐKEJÖVEDELMEK 185 Kamatjövedelem 185 Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem 194 Csereügyletből származó jövedelem 195 Az osztalékból származó jövedelem 198 Árfolyamnyereségből származó jövedelem 201 Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem 208 Tartós befektetésből származó jövedelem 213 A vállalkozásból kivont jövedelem 218 XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 223 A kifizetőt terhelő adó 223 Béren kívüli juttatások 233 39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról 235 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól 238 XIV. Fejezet VEGYES JÖVEDELMEK 252 Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem 252 A társasház, a társasüdülő jövedelme 253 Nyereményből származó jövedelem 255 A privatizációs lízingből származó jövedelem 259

XV. Fejezet AZ ÉRTÉKPAPÍR, AZ ÉRTÉKPAPÍRRA VONATKOZÓ JOG RÉVÉN MEGSZERZETT VAGYONI ÉRTÉK 260 Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték 260 Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték 267 Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem 271 5/2003. (II. 4.) PM rendelet az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételére irányuló eljárás rendjéről, valamint az eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről 279 NEGYEDIK RÉSZ VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK...283 Statisztikai besorolási rend 283 Üzemanyagár 284 Felhatalmazások 284 Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések 286 LEGFONTOSABB HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK FIGYELEMMEL AZ ELÉVÜLÉSI IDŐRE... 295 2006. évi LXI. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 295 2008. évi LXXXI. törvény egyes adó- és járuléktörvények módosításáról 299 2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról 301 2009. évi CXVI. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról 303 2010. évi LXXXIII. törvény sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról 304 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 304 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 305 2010. évi CXXIII. törvény az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról 305 2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról 305 2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról 306 2011. évi XXIII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról 306

2011. évi XXXI. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról 306 2011. évi LXIV. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról 306 2011. évi LXXXII. törvény a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról 306 2011. évi XCVI. törvény egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról 307 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 307 2011. évi CXXI. törvény az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról 307 2011. évi CXXV. törvény az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról 307 2011. évi CXLVII. törvény az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 307 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 307 2011. évi CLXVI. törvény Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról 308 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról 308 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 308 2011. évi CLXXVI. törvény az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról 308 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 308 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 308 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 309 2011. évi CXCII. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról 309 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról 309

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 309 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről 309 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 309 2012. évi XVI. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról 310 2012. évi XVII. törvény egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról 310 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ Az adómentes bevételekről 310 2. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az összevont adóalapba tartozó bevételek elszámolásáról 335 I. Jellemzően előforduló bevételek 335 II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése 336 III. Egyéb rendelkezések 337 3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről 337 I. Jellemzően előforduló költségek 337 II. Igazolás nélkül elszámolható költségek 340 III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása 342 IV. A járművek költsége 343 V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: 344 4. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ Az általános forgalmi adó bevételkénti és költségkénti elszámolhatóságáról 345 5. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ Az adónyilvántartásokról 346 I. Alapnyilvántartások 346 II. Részletező nyilvántartások 349 III. SELEJTEZÉS 355 IV. 355 V. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK 355 6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ A mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről 355 II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek: 357 III. A közös őstermelői tevékenységre vonatkozó szabályok a következők: 363

7. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 368 8. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 368 9. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ A privatizációs lízingről 368 10. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról 369 I. Jellemzően előforduló bevételek 369 II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek 371 III. Egyéb rendelkezések 372 11. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ A vállalkozói költségek elszámolásáról 373 I. Jellemzően előforduló költségek 374 II. Az értékcsökkenési leírás szabályai 379 III. A járművek költsége 388 III. A személygépkocsi használatával kapcsolatos alapbizonylatok magánszemélyek esetében 393 IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: 394 12. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 395 13. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ A vállalkozói adókedvezményekről 395 Kisvállalkozások adókedvezménye 395

A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 9 Hivatkozott jogszabályok Art. Áfa tv. Beftv. Csjt. Cst. Eho tv. Ekho tv. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény A befektetési szolgáltatóval a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény Eva tv. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény Evtv. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény Felsőokt. tv. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény Fktv. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény Gjt. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény Gt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény Itv. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Ket. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Kjt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Ktv. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény Mny. tv. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény Mt. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Öpt. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény Ptk. Szja tv. Szjtv. Szt. Tao. tv. Tbj. Termőföld tv. Tpt. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 11 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPELVEK 1. (1) Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. Az Alaptörvény a társadalmi igazságosság elvének megfelelően általános jelleggel, valamennyi személyre és szervezetre kiterjedően állapítja meg a közteherviselési kötelezettséget, amelynek célja, hogy a zavartalan társadalmi működéshez, a közösség által ellátandó feladatokhoz szükséges anyagi fedezetet biztosítsa. E kötelezettség a teherbíró képességen alapul, azaz mindenki olyan részben köteles részt vállalni a közös szükségletek fedezéséből, amennyire ezt körülményei lehetővé teszik. A közteherviselés ezen elvének az egyes hozzájárulás-típusokra és jogalanyokra való konkretizálása törvényi szabályozás feladata. A természetes személyek vonatkozásában a teherbíró képesség általános elvét részletezve kifejezetten előírja, hogy a közteherviselés körében az arányosság mellett is hangsúlyozottan tekintetbe kell venni a gyermekvállalással együtt járó terheket, és a konkrét kötelezettséget ennek megfelelően kell megállapítani. Az előzőeket egészíti ki az Art. mögöttes célja: az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. Garanciális jelleggel mondja ki a jogalkotó a jogoknak és kötelezettségeknek az összhangját az adóügyi jogviszony mindkét oldalán. Így az Art. alapelvei lényegében az adózás általános zsinórmértékét jelentik, amelyhez képest az egyes adónemeket szabályozó anyagi törvények speciális rendelkezéseket tartalmaznak. Az Szja tv. saját alapelvei mint a személyi jövedelemadóra vonatkozó különös szabályok tehát megelőzik az eljárási törvényekben foglalt alapelveket, de tulajdonképpen valamennyi alapelvre figyelemmel kell lenni a jogalkalmazás során. (2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése. Az Szja tv.-t célja, hogy az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével biztosítsa az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételeket. A méltányosság elvéből kifolyólag csak azok juthatnak kedvezményhez, mentességhez, akiket szociális helyzetük, illetve nevesített társadalmi célokat szolgáló tevékenységük miatt a törvény erre érdemesnek tart.

12 A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal (3) A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében e törvény alapelveinek figyelembevételével csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege. Az Szja tv. általános érvénnyel mondja ki a magánszemély minden jövedelmének adókötelezettségét. Ettől eltérő szabályt (pl. adóból kedvezményt) csak kivételes célból, az alapelvek általános figyelembe vétele mellett is csak törvény állapíthat meg. (4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Az alapelvekben kifejezésre jut az a jogalkotói szándék, hogy az általános adókötelezettséget befolyásoló eltérő szabályok, adókedvezmények célja nem önmagában az adó csökkentése, hanem mindig valamilyen társadalmi (politikai), gazdasági, illetve pénzügy-politikai cél megvalósításának az elősegítése. Ezért minden általánostól eltérő szabály, adókedvezmény alkalmazhatóságát a hozzá rendelt cél megvalósulásának az összefüggésében kell megítélni, mégpedig annak tényleges tartalmi összefüggései alapján. Vitás esetekben a jogosultságot, illetve a jogosultság hiányát annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Az adómentesség, az adókedvezmény, valamely költség érvényesíthetőségének érdeke általában adózói oldalon merül fel, ezért a bizonyítási teher is ott jelentkezik. Ugyanakkor az Art. előírja az adózó a törvény megtartásához szükséges általános tájékoztatási kötelezettségét az adóhatóság részéről, és azt is, hogy az adóhatóságnak az ellenőrzés során meg kell állapítania az adózó javára szolgáló tényeket is. 1 Az adózás végeredménye szempontjából nagy jelentősége van a különböző ügyletekben, szerződésekben szereplő felek esetleges érdek-összefonódásának is, amely a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérésekkel, színlelt jogügyletekkel próbálja a legkedvezőbb adózási pozíciót létrehozni. Az adóhatóság ellenőrzési munkáját amely az Art. szerint 2 az ügyletek valós tartalmának a vizsgálatára is támaszkodik alapozza meg az az anyagi jogi rendelkezés, mely szerint ilyen esetekben figyelmen kívül kell hagyni a hamis, illetve a színlelt ügyleteket, és az eseményeket a tényleges tartalmuknak, a szerződő felek tényleges akaratának megfelelően kell megítélni, illetve nem reális értékelés esetén a szokásos piaci értékeket 3 kell az adózásnál alkalmazni. A valódi tartalom felderítése akkor is kötelező, ha annak eredményeként az adózó adófizetési kötelezettsége csökken. Itt azonban fontos kihangsúlyozni, hogy mivel az adóügyi és a polgári jogi jogviszony egymástól elválik, az adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára, azaz az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns, mivel az Art. ezen általános alapelve nem biztosít jogot arra, hogy a szerződő felek Ptk.-ból eredő szerződési autonómiájába beavatkozzon. 1 Art. 1. (5) bekezdés, 97. (6) bekezdés 2 Art. 1. (7) bekezdés 3 Szja tv. 3. 9. pont

A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 13 (5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az eze. -ban foglalt alapelveket. A személyi jövedelemadózás fő kötelezettje (alanya) a magánszemély, de az adókötelezettség 4 teljesítésében esetenként mások is közreműködnek. Ennek leggyakoribb formája az adóelőleg-levonás, az adólevonás, az adatszolgáltatás, az adóelszámolás, a különböző igazolások kiállítása, illetve olyan eset is előfordul, amikor az adó megfizetésére a kifizető köteles (pl. béren kívüli juttatások, nyereményből, illetve kamatkedvezményből származó jövedelmek esetén). Az Szja tv. külön kiemeli, hogy az adózásban, illetve adóztatásban résztvevő egyéb személyekre ugyancsak vonatkoznak az alapelvek, azaz közreműködőként is kötelezettjei lesznek az adókötelezettség rájuk vonatkozó részelemeinek. E szabályokat tágabban értelmezve pl. a magánszeméllyel kötött szerződés valódi tartalma, a magánszemélynek adott kedvezményre jogosító igazolás megalapozottsága nem csak a magánszemélyen, hanem az Art. szerinti kifizetőn is számon kérhető. (6) Az adót egyes kivételekkel naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni. Az alapelvek között mondja ki az Szja tv., hogy az adót egyes kivételekkel naptári évenként kell megállapítani a magánszemély összes jövedelme 5 után. A jövedelem meghatározásánál tehát a naptári év általában ún. adóévet is jelent egyben, ezen időszak az, amelyre nézve az adó alapját meg kell állapítani. A naptári év= adóév elv alól az Szja tv. számtalan kivételt ismer, bevételi és költség oldalon egyaránt. Ilyen volt a végkielégítés egyfajta évek közötti megosztásának lehetősége az egykulcsos adó bevezetése előtt, a munkáltató által a tárgyévet követő január 15-ig kifizetett bér és adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a támogatások felhasználásának és a veszteség elhatárolásának lehetősége, valamint a tevékenység megkezdését megelőzően felmerült költségek elszámolásának biztosítása az adózók bizonyos rétegei számára stb. Az időbeli hatály további két problémaköre, hogy az egyes rendelkezéseket mikortól, meddig kell alkalmazni, illetve az, hogy a jövedelmekre meddig kell az adókötelezettséget alkalmazni (elévülési idő). Ez utóbbira példa lehet az adó megállapításához való jog elévülésének egybeesése az adó végrehajtásához való jog elévülésével, illetve az attól időben való eltérése. Tekintettel arra, hogy a kiadások fedezése érdekében a bevételeknek folyamatosan rendelkezésre kell állniuk, az Szja tv. alapelv formájában írja elő az adóelőleg-fizetés kötelezettséget. (7) Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik. Ha az adófizetés érvénytelen szerződés vagy jogtalanul szerzett bevétel eredménye, az adót önellenőrzéssel lehet visszaigényelni, melynek feltétele az eredeti állapot helyreállítása. Ennek az alapelvnek az alapján mondható ki az is általános érvénnyel, hogy a bűncselekményből származó jövedelem is adóköteles mindaddig, amíg azt jogerős ítélettel el nem vonják az elkövetőtől. Ha az adókötelezettség teljesítésére előírt határidő előtt megtörténik az eredeti állapot helyreállítása, nem keletkezik adókötelezettség. 4 Szja tv. 3. 8. pont 5 Szja tv. 3. 75. pont

14 A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal (8) Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető. Érvénytelen szerződés vagy jogalap nélkül teljesített kiadás alapján nem számolható el költség, ha az eredeti állapot helyreállítása a jövedelem meghatározása előtt megtörtént. Jogalap nélküli költségelszámolás esetén az adózónak az eredeti állapot helyreállítását követő 15 napon belül kell helyesbítenie önellenőrzéssel a már bevallott jövedelmét és az arra eső adót. (9) Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni; b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén, a volt munkavállaló jogorvoslatért fordulhat a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, akkor a munkáltatónak többek között meg kell térítenie a munkavállaló elmaradt máshonnan meg nem térült munkabérét, egyéb járandóságait 6 (ilyen lehet például a jubileumi jutalom, a nem pénzben kapott adómentes és a kifizetőt terhelő adó mellett adható egyes juttatások, vagy a béren kívüli juttatások stb.). Mivel az ilyen jogcímen kifizetett összeg a korábban fennálló munkaviszonyra tekintettel kerül megállapításra és kifizetésre, így az munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül 7 és az adókötelezettséget ennek megfelelően kell teljesíteni azzal, hogy a jövedelem megszerzésének időpontja (függetlenül attól, hogy akár több évre visszamenőleg történik a kifizetés) az a nap, amikor azt a volt munkavállaló részére kifizették. 8 Ez azt is eredményezte 2010 decemberéig, hogy a kifizetés évében, a magánszemély adókedvezményeket (például: adójóváírás, életbiztosítás, tandíj stb.) a rájuk irányadó jövedelemkorlát túllépése miatt nem tudott érvényesíteni. Azonban 2011-től ez a bevétel nem része a 3. 75. pont szerinti összes jövedelemnek, így az áthúzódó adókedvezmények érvényesíthetőségét a kifizetésre kerülő összeg a jövedelemkorlát tekintetében nem rontja. Ha a bírósági ítéletből vagy a felek által létrejött és bíróság által jóváhagyott megállapodásból nem állapítható meg, hogy a volt munkavállalót megillető összegből mekkora az Mt. 100. (4) bekezdése alapján megállapított kártérítés, akkor a bírósági ítéletben, megállapodásban szereplő teljes összeget jövedelmet pótló kártérítésnek kell tekinteni. Az Mt. előzőekben hivatkozott szakasza alapján a legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg egyebekben nem jövedelmet pótló kártérítés, ugyanis azt a magánszemély a jövedelmet pótló kártérítésen felül kapja, annak nagysága a volt munkáltató vétkessége nagyságságának a függvénye, vagyis szankció. Amennyiben a bírói ítéletből, vagy a bíróság által jóváhagyott megállapodásból, egyességből a nem vagyoni kártérítés nagysága megállapítható, akkor az a magánszemély adómentes jövedelme. 9 6 Mt. 100. (6) bekezdés. 7 Szja tv. 2. (6) bekezdés. 8 Szja tv. 9. (2) bekezdés a) pont. 9 2012.július 1-jétől új MT rendelkezései az irányadók.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 15 1/A. (1) Az Európai Unió tagállamának állampolgára által megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély által az adóévben a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső összes jövedelem eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát. Ennek igazolására az adóévben megszerzett összes jövedelem megállapított összegét az illetősége szerinti állam joga szerint tartalmazó okirat (így különösen bevallás, határozat) hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál. (3) A magánszemély az e törvény által biztosított kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon másik tagállamban, amelyben a (4) bekezdés szerinti jövedelme adóztatható, nem illeti meg. (4) A (2)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem. 2004. május 1. napjától az Szja tv. tartalmazza az egyenlő elbánás elvét is, mely szerint nem terheli magasabb összegű adó az Európai Unió (továbbiakban: EU) tagállamainak állampolgárai által megszerezett, korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet, mint amelynek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő maga, házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének. Ez az előírás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tagállamok állampolgárai a Magyarországon adóztatható egyes jövedelmeik tekintetében jogosultak lesznek mindazon kedvezmény, mentesség alkalmazására, melynek igénybevételére a belföldi illetőségű magánszemélyek egyébként jogosultak. E szabály alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély Magyarországról származó, a törvényben meghatározott jogcímen megszerzett jövedelme az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát elérje. A magánszemély adókedvezményeket azonban csak annyiban érvényesíthet, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény nem illeti meg abban a másik tagállamban, amelyben a nem önálló tevékenységből, az önálló tevékenységből származó jövedelmei (ideértve a vállalkozói jövedelmet, a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), továbbá a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelmei adóztathatók. II. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA 2. (1) A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki. (2) Az adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetőre is kiterjed. Az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizetőnek (munkáltatónak) ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell teljesítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóelőleg levonását vagy befizetését írja elő, ott az adó vagy az adóelőleg megállapítását kell érteni. (3) A magánszemély az adó megállapítása szempontjából e törvény rendelkezései szerint veszi figyelembe a bevételeit és a költségeit akkor is, ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezései szerint is eleget tesz.

16 A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal Az Szja tv. alanya életkortól és állampolgárságtól függetlenül a magánszemély (személyi hatály), akinek jövedelme, illetve a jövedelemmel összefüggésben adókötelezettsége (tárgyi hatály) van. Elvileg tehát bárki, bármilyen jövedelem után adóztatható, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek minden jövedelme után adóznia kell, illetve azt sem, hogy az adózással kapcsolatos minden teendő csak a magánszemélyre vonatkozik. Az Szja tv. ugyanis számos olyan rendelkezést is tartalmaz, amely nem, vagy nem közvetlenül a magánszemélyre ró kötelezettségeket, hanem pl. a jövedelmet juttató kifizetőre hárít át feladatot az adóztatásban. Sajátos alanya az Szja tv.-nek a társasház, amelyet egy fikcióval magánszemélynek kell tekinteni abban az esetben is, ha annak nem magánszemély tagja is van. Az adó megállapítása szempontjából a bevételeket és költségeket az Szja tv. szerint kell figyelembe venni még akkor is, ha a magánszemély könyvvezetési kötelezettségének más törvény szabályai szerint is eleget tesz. Itt kell említést tenni a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 35. (2) bekezdésében foglaltakról is, mely szerint az egyéni vállalkozó, továbbá a mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleg hitelesítés kötelezettsége alól, mivel esetükben az Szja törvény 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást kell vezetni. (4) A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). Az adókötelezettség arra a magánszemélyre terjed ki, aki belföldről szerez jövedelmet, illetőleg ha nemzetközi szerződésből vagy a viszonosságból más nem következik arra, aki belföldi illetőségű és külföldről származó jövedelme (is) van. Belföld alatt Magyarország területét kell érteni, beleértve a vámszabadterületet is. A belföldi illetőségű magánszemélyt állampolgárságától függetlenül az összes (külföldről és belföldről származó) jövedelme után (ún. korlátlan) adókötelezettség terheli, míg a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége minden olyan jövedelmére kiterjed, amely a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származik, vagy amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon adóztatható. (5) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.