A magyar villamosenergiarendszer szabályozása kilátások Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt.
Tartalom A fogyasztói igények alakulása A források összetételének változása A VER szabályozási nehézségei MAVIR eddigi intézkedései További kihívások Lehetséges válaszok 2
A bruttó felhasználás alakulása 3 A magyar VER havonkénti összigénye -11,1%; +15,5 C 4000-4,5% ; +6,0 C 5000-7,3% ; +1,2 C 6000-4,8% ; -1,3 C GWh/hó 1 2 3 4 3000 2000 1000 0 5 6 7 8 9 10 11 12 Igény* 2008. 4017,9 3687,4 3748,0 3545,9 3511,3 3559,2 3656,3 3519,5 3559,7 3716,6 3565,3 3665,3 Igény * 2009. 3825,1 3418,1 3579,3 3151,0 hó
A bruttó felhasználás alakulása 4 A magyar VER havonkénti összigénye 4500,0 4000,0 3500,0 GWh 3000,0 2500,0 2000,0 1500,0 1000,0 500,0 0,0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. hónap Igény* 2005. Igény* 2006. Igény* 2007. Igény* 2008. Igény* 2009. XI. XII.
A téli és a nyári csúcs kiegyenlítődése 5 Téli és nyári csúcsterhelések MW 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Tél MW 2006. Nyár MW 2007. 2008. 2009. év
A heti csúcsok és minimumok 6 MW 100 MW/a 8000 7000 y = 1,8803x + 5438,6 6000 5000 4000 3000 y = 0,9524x + 3374,5 2000 50 MW/a 1000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 1 11 21 31 41 51 8 18 28 38 48 5 15 25 35 45 2 12 22 32 42 52 9 19 29 39 49 6 16 26 36 46 3 13 23 33 43 53 hét dr. Stróbl Alajos
A fogyasztói igények alakulása Az 1992. óta tapasztalt évi 1-2 %-os igénynövekedés tavaly október óta gyorsuló csökkenésbe fordult. A téli és a nyári csúcs kiegyenlítődése gyakorlatilag bekövetkezett. A nagyfogyasztók igénye zuhan, ezért a háztartások részaránya emelkedik. A héten/napon belüli terhelésingadozás erősödik: jelenleg 1700-2000 MW között alakul. Az idei év eddigi minimális fogyasztói igénye (húsvét hétfőn 2932 MW) a 2004/05. évi szintnek felel meg. Az április havi bruttó felhasználásnak az előző évhez viszonyítva 10 %-ot meghaladó csökkenése a legnagyobb visszaesés 1992. óta. 7
Az import szaldó részaránya % 30 2003 2004 2005 2006 2007 8 2008 2009 25 20 15 10 5 0-5 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. hónapok dr. Stróbl Alajos
beépített teljesítőképesség, MW A hazai erőművek életkora 19,2% 1800 16,7% 16,2% 1600 12,3% 1400 1200 9 10,7% 10,1% 8,7% 1000 4,4% 800 600 1,6% 400 200 0 <5 nagyerőmű 6-10 kiserőmű 11-15 16-20 26-30 31-35 36-40 >41 életkorcsoport, év nagyerőművek átlaga 23,9 év kiserőművek átlaga 10,3 év 21-25 erőműátlag 22,1 év dr. Stróbl Alajos
A szél területi koncentráltsága 10
A szél egyidejűsége 11
KÁT havi adatok 12 KÁT havi adatok - 2008. GWh Ft/kWh mennyiség ár be m de ce m be r r r no ve tó be r ok be te m ep sz au gu sz tu s s liu jú ni us s jú áju m is ri l áp ár ci ár m ru fe b nu ja us 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 ár 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 hónap
KÁT havi adatok 13 KÁT havi adatok - 2009. GWh Ft/kWh mennyiség ár be m de ce m be r r r no ve tó be r ok be te m ep sz au gu sz tu s s liu jú ni us s jú áju m is ri l áp ár ci ár m ru fe b nu ja us 35 34 33 32 31 30 29 28 27 26 25 ár 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 hónap
A források összetételének változása Az export-import szaldó a piacnyitás óta nagyon gyorsan, és nagyon széles határok között változik. Mennyisége elsősorban gazdaságossági kérdés, a kínálat és az árszint függvénye. A hazai termelés természetesen a külkereskedelemmel és a fogyasztói igényekkel együtt változik. A hazai nagy erőművek elöregedtek. Rugalmatlanok, kevéssé hatékonyak, versenyképességük csökken. Az utóbbi évtizedben szinte csak kis erőművek létesültek, főként támogatott, kötelező átvételes termelésre. 2009-től a nagy kapcsolt termelők is támogatást élveznek. A szélerőművek dinamikusan fejlődnek, de nagy a területi koncentrációjuk. 14
A KÁT mérlegkör kiegyenlítetlensége 15 50 40 30 Eltérés [%] 20 10 0 0,00-10 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 60,00 70,00 80,00 90,00-20 -30-40 -50 Idő [%] Üzleti napot megelőző munkanapi menetrend Allokációs menetrend 100,00
Paksi visszaterhelés ünnepnapon 16
Forgó tartalékok 17
Forgó tartalékok 18
Szekunder tartalék hiánya * 19 Év Felszabályozás Leszabályozás Összesen 2005. 14 % 25 % 39 % 2006. 26 % 17 % 43 % 2007. 31 % 14 % 45 % 2008. 6% 28 % 34 % 2009.* 22 % 89 % 90 % január-április
A VER szabályozási nehézségei 20 A fogyasztói igények változása növeli a rugalmas termelői kapacitások iránti igényt, miközben az összigény csökken. A viszonylag rugalmas hazai források gyakran kiszorulnak a piacról. Az import órás menetrendje és a tipizált energiapiaci termékek csak korlátozottan elégíthetik ki a változó fogyasztói igényeket. A kötelező átvételes (KÁT) termelés részesedése növekvő, ami ugyancsak a szabályozható erőműveket szorítja ki. A KÁT mérlegkör kényszerű kiegyenlítetlensége tovább növeli a szabályozható tartalékok iránti igényt. A piaci szereplők menetrendezési gyakorlata a gazdasági érdekek által vezérelt. A rendszerszintű szolgáltatások piaca nem minden termék esetében ösztönöz kellő mértékben (leszabályozás). Az ajánlattevők köre szűkül.
MAVIR eddigi intézkedései 21 A jogszabályok és az ellátási szabályzatok módosítása során következetesen szorgalmazza a szabályozhatóság szempontjának érvényesítését. Hatékonyan befolyásolja a fogyasztók központi vezérlésének feltételrendszerét. A rendszerszintű szolgáltatások beszerzése kapcsán folytatott gyakorlatát az igényeknek és a tapasztalatoknak megfelelően módosítja. A kötelező ajánlattételi (ún. market maker ) szerződések bevezetésével jelentősen javította a felszabályozási tartalékok rendelkezésre állását. Az ellátásbiztonság elsődlegessége mellett mindent elkövet, hogy az igényekhez mérten szűkös tartalékok felhasználása mindenkor a lehető legalacsonyabb költségszintet eredményezze. Folyamatosan arra törekszik, hogy az összes arra alkalmas szereplőt, kölcsönös érdekek mentén, bevonja a tartalékok piacára.
További kihívások - 1 22 A fogyasztói igények alakulása bizonytalan: -Meddig tart a csökkenés, és milyen fellendülés fogja követni? -Áthelyeződik-e az éves csúcsterhelés nyárra, és milyen különbséggel a télihez viszonyítva? A hazai erőművek fejlődésének módja és üteme: -Az EU célkitűzéseinek megfelelően dinamikusan tovább bővülhet a megújulók részesedése, pl. szél. -Hatékony, rugalmasabb blokkok, erőművek válthatják fel, egészíthetik ki a meglévő nagy erőműveket. -A földgáz, a lignit és a nukleáris erőművek fejlesztése egyaránt növelheti a tipikus, vagy akár a mértékadó blokknagyságot is. -Új technológiák megjelenése, meghonosodása várható hosszabb távon.
További kihívások - 2 A hazai és a régiós piac fejlődésének hatásai: -A kereslet-kínálat, és ezzel együtt az árszint változásai. -A villamos-energia és a földgáz piacának kölcsönhatásai. -A villamos-energia tőzsde létrejötte. -Az energiapiacok összeolvadása régiós, összeurópai szinten. Az energiapolitika változásai -A fenntartható fejlődés, az ellátásbiztonság és az energia-hatékonyság szempontrendszerében arányeltolódások lehetségesek. -A verseny szerepének átértékelődése sem kizárt. -A célok elérését szolgáló eszközök módosulása a reguláció változtatásai révén. 23
Lehetséges válaszok 24 A szükségesnek ítélt befektetések megvalósulását ösztönző jogi és gazdasági környezet alakítása. Felkészülés az új technológiák befogadására: -Szél, geotermikus, nap, SZET, hidrogén, stb. A nemzetközi együttműködés erősítése, új módok keresése. A piaci rendszer, azon belül is a rendszerszintű szolgáltatások piacának továbbfejlesztése: -Új termékstruktúra kialakítása. -Új típusú szerződéses és ösztönző rendszer létrehozása. -Az ajánlattevők körének szélesítése. -Rugalmas, likvid, napi és napon belüli energiapiac kifejlesztése. A korszerű információs technológia kiaknázása. -Elosztott termelés bővítése. -Fogyasztói befolyásolás kiszélesítése. -Intelligens eszközök által támogatott, tudatos fogyasztói viselkedés meghonosítása, ösztönzése (pl. tarifán keresztül).
25 Köszönöm a figyelmet!