Speckoll_megújuló 2007

Hasonló dokumentumok
BSC II.évf _megújuló 2007 augusztus 27. Általános alapismeretek és áttekintés 1.rész. Dr. Bank Klára, egyetemi docens

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Módszertan és számítások

Budapest, november 25.

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai április 22. Budapest, MTA

Természeti erőforrások értékelési módszerei

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben ( ) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

MET hozzászólás 2012/27/EU ( ) energiahatékonysági irányelvhez

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

NCST és a NAPENERGIA

A megújuló energiahordozók szerepe

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A biomassza rövid története:

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba november 11.

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS EURÓPÁBAN, VALAMINT A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI EXPORT, IMPORT ALAKULÁSA 2009 ÉS 2013 KÖZÖTT

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

rendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Erőművi technológiák összehasonlítása

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Megújuló energia, biomassza hasznosítás

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A fenntartható energetika kérdései

Hulladék Energetikai Hasznosítása M. Belkacemi

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, nov.10

Megújuló energiák fejlesztési irányai

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból

Napelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.

1. Bevezetés, alapfogalmak

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

Megújuló energiaforrás hasznosítási elvárások

A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ

Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, December 1-2.

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Köszöntjük a Napenergia hasznosítás aktuális helyzete és fejlődési irányai szakmai konferencia résztvevőit

A véletlen a józan észt korlátlanul hatalmában tartó kísértet. Adolphe Quetelet Belga csillagász 1830

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

Szélenergia hasznosítás jöv je 2020 ig Wind Industry s vision for 2020

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Tervezzük együtt a jövőt!

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

K+F lehet bármi szerepe?

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST,

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Átírás:

Speckoll_megújuló 2007

Alapfogalmak 1. energia : munkavégző-képesség energia-termelés: ( folyamat!)az ember ÖNMAGA és a TERMÉSZET közé eszközöket illeszt ezek olyan ügyes eszközök: amelyek transzfor-málják a természeti adottságokat abba az új formába, amelyik alkalmas arra, hogy munkavégzésre használjuk fel! (eszközök például: tűz, napkollektor, hőszivattyú, stb.) Energiahordozó - energiaforrás: Olyan természetben előforduló anyag, (vagy jelenség), amelyből az ember képes a mindennapi élete során, a számára szükséges energia-fajtát előállítani. (pl.fűtés,világítás) Energiaforrások alaptípusai: 1. A természethez való viszonya, és az emberi közreműködés szerint (fogyó, megújuló) 2. A felhasználás módja, mikéntje szerint (elsődleges, másodlagos)

Alapfogalmak * Környezetvédelmi lexikon: megújuló energia: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik; VET 3. 29.: megújuló energia: a geotermikus, a nap-, szél-, a bio- és a vízenergia 2001/77/EK irányelv, 2. cikk a) megújuló energiaforrások : geotermikus, hullám-, árapály-, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája);

Természeti erőforrások osztályozása Fogyó erőforrások (stock jellegűek, mennyiségük véges) Megújuló erőforrások (flow jellegűek, term törvényei szerint regenerálódnak,ember által érzékelhető idő alatt) A felhasználással elfogyasztott Elméletileg (részben gyakorlatilag) újrahasznosíthatók A kritikus zóna kockázata nélkül A kritikus zóna kockázatán belüliek Fosszilis fűtőanyagok: kőszénfajták, tőzeg, kőolaj, földgáz. Nem égő gázok. Hasadó anyagok. Ércek. Felszín alatti vizek egy része Ércből kivont fémek Elemi és nemfémes ásványok NAPENERGIA Geotermikus energia Légkör, légköri energiák (szél). Víz (vízi energia) Tengerjárás. Hullámzás. Tengeri áramlatok Biomassza Növényvilág. Erdő. Állatvilág. Vizek élővilága. A vízkészletek egy része. Talaj.

A PRIMERENERGIA-FELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA A VILÁGON

A bruttó energiafelhaszn. összetétele, primer energiaforrásonként, 2002-ben World Gas 21,2% Nuclear 6,8% Oil 34,9% Hydro 2,2% Biomass 10,9% Other 0,5% Solids 23,5%

A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA A VILÁGON 17,2% 1,6% 13,7% 4,4% 37,2% 38,8% 8,7% 16,8% 17,4% 8,1% 31,7% 4,2% összesen 16 074 TWh 2,5%/a összesen 31 657 TWh szén olaj gáz atom víz megújulók Forrás: IEA, World Power 2006, p.12, MAVIR ZRt.

A világ energiastruktúrájának változatai 2050-re Energiahor dozók 1990 Legvalószínűbb változat Környezet-barát változat Erős növekedés változat Szén 24,00% 21,00% 11,00% 32,00% Kőolaj 34,00% 20,00% 19,00% 19,00% Földgáz 19,00% 23,00% 27,00% 22,00% Nukleáris 5,00% 14,00% 4,00% 4,00% Megújuló 18,00% 22,00% 39,00% 23,00% Primer energia évi felhaszn. 9 Gtoe 20 Gtoe 14 Gtoe 25 Gtoe

Megújul juló energia-potenci potenciál

Fosszilis energia-potenciál

A Földre jellemző energiaértékek (Vajda György adataiból) A Földre jellemző energiák EJ = 10 18 joule Az emberiség jelenlegi primer en.felhasználása egy év alatt 400 Az emberiség éves primer en.felhasznl egy évszázad múlva 2000-3000 /62év Az emberiség kumulált primer en.felhasznál. napjainkig Σ 25 000 A Földet érő napsugárzás egy év alatt 5,6 @10 6 Feltételezhető ásványi tüzelőanyag-vagyon Σ 3,5 @10 5 /875 évig - Hasadóanyag-vagyon mai technológiával 4 @10 5 Jelenlegi technikával kiaknázható évenkénti megújuló energia 500 A biológiai élet évenkénti energiaigénye a Földön 6 000 Az emberiség táplálékának energiatartalma egy év alatt 0,15 A Föld hőtartalma 10 13 A Föld tömegének energia-egyenértéke 5,3 @ 10 26 A tengely körüli forgás kinetikus energiája 2,6 @ 10 11 A Nap körüli keringés kinetikus energiája 2,7 @ 10 15

Miért használunk megújuló energiaforrásokat? A megújuló energiaforrásokra alapvetően az jellemző, hogy keletkezési helyükhöz közel fel lehet használni, így nem terheli a környezetet a szállítás okozta környezet szennyezés, nem terhelik extra szállítási költségek. Újra és újra igénybe vehető! többnyire egyenletesnek tekinthető a térbeli eloszlásuk,(van vmilyen!) de ugyanakkor, sajnos energiasűrűségük kicsi! Nem okozunk használatukkal a természet hasznos anyagainál visszafordíthatatlan átalakulást. Köztudott, hogy az ásványi eredetű fosszilis energiahordozó-készlet véges és alkalmazásuk fűtési célra ésszerűtlen, mivel így fontos ipari nyersanyagokból állítunk elő hő- és villamos energiát. Lévén, hogy az energia helyben állítódik elő és helyi tulajdonosaik vannak, a szolgáltatásból befolyó bevételek is a helyi közösségben maradnak. A megújuló energia felhasználására létesült energia építmények tulajdonosi jogait jelenleg egyének vagy helyi közösségek, önkormányzatok gyakorolják, amely az energia ellátás önállóságát teszi lehetővé, tehát nem okoz gazdasági kiszolgáltatottságot a multinacionális cégeknek. Helyi lakosok számára jelentenek foglalkoztatást (energia-forrás függvényében ez eléggé korlátozott lehet!) Helyi felelőss sség g a szennyezés.

Hogyan? Mi célból hasznosítva? Megújuló energiaforrások Villany Víz Szél (Árapály) Nap Hő Üzemanyag Talajhő (geotermális) Biomassza

INSTALLÁLT SZÉLENERGIA KAPACITÁS, Enlarge image d

A megújuló energiaforrásból származó villamos áram aránya 2002ben,terv 2010re az EU(25)ben 80 Share of electricity from renewable energy sources in total electricity consumption (%) 80 70 70 60 50 40 2010 Targets 2002 Total Shares EU25 target 60 50 40 30 30 20 20 10 10 0 EU 25 EU 15 BE CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT SI SK FI SE UK 0

EU-tervek 2003/30/EK irányelv: Magyarországon : 2005-re 2 %-ra 2010-re 5,75 %-ra kell növelni a bio eredetű hajtóanyagok arányát a közlekedési ágazatokban SŐT! Azóta, még nagyobb arányok szorgalmazásáról hallani híreket

Az EU és Magyarország megújuló-energetikai vállalásai 2003 2010 EU összes megújuló 6 % 12 % EU zöld áram 14 % 22 % EU zöld hajtóanyag 0,3 % 5,75 % Mo. összes megújuló 3,5 % 7 % Mo. zöld áram 0,8 % 3,6 % Mo. zöld hajtóanyag 0 % 2 %

HAZÁNK TELJES MEGÚJULÓ ENERGETIKAI POTENCIÁLJA Aktív szoláris termikus potenciál 48,815 PJ/év Passzív szoláris termikus potenciál 37,8 PJ/év Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban 15,911 PJ/év Szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év Vízenergia potenciál 14,22-14,58 PJ/év Szélenergia potenciál 532,8 PJ/év Biomassza-energetikai potenciál 203,2-328 PJ/év Geotermális energetikai potenciál 63,5 PJ/év Magyarország teljes megújuló energetikai potenciálja: 2665,246-2790,406 PJ/év E potenciál reálisan hasznosítható mértéke 405 540 PJ/év (a teljes potenciál 15-20 %-a), a hazai energiaigény mintegy 30-40 %-a. Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, 2006 36

Megújuló energiaforrások Magyarországon 2003 (PJ/év) (GKM adatok) 70 60 50 40 30 50 58 28 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított 20 10 0 3,2 4 0,01 7,2 5 0,006 0,7 Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia

Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) GKM,2005 _Bohoczky Ferenc 70 60 50 40 30 20 10 0 50 3,2 4 0,01 58 36 31 7,2 5 0,03 0,7 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term. Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia

felderített reménybeli Felmért Igazolt Jelzett Következtet ett Hipotetikus (Ismert körzetekben) Spekulatív (ismeretlen körzetekben) G a z d a s á g t a l a n Gazdaságos Paramarginá lis Szubmargin ális KÉSZLET (műre való vagyon) Ismeretességi fok növekedése Nö vek vő mé rté kű mű rev aló sá g

HAZÁNK TELJES MEGÚJULÓ ENERGETIKAI POTENCIÁLJA Aktív szoláris termikus potenciál 48,815 PJ/év Passzív szoláris termikus potenciál 37,8 PJ/év Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban 15,911 PJ/év Szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év Vízenergia potenciál 14,22-14,58 PJ/év Szélenergia potenciál 532,8 PJ/év Biomassza-energetikai potenciál 203,2-328 PJ/év Geotermális energetikai potenciál 63,5 PJ/év Magyarország teljes megújuló energetikai potenciálja: 2665,246-2790,406 PJ/év E potenciál reálisan hasznosítható mértéke 405 540 PJ/év (a teljes potenciál 15-20 %-a), a hazai energiaigény mintegy 30-40 %-a. Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, 2006 40

Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 70 60 50 40 30 20 10 0 50 3,2 4 0,01 58 36 31 7,2 5 0,03 0,7 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term. Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia