A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az uniós költségvetés által fedezett garanciákról a december 31-i állapot szerint

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.7.31. COM(2015) 373 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az uniós költségvetés által fedezett garanciákról a 2014. december 31-i állapot szerint {SWD(2015) 148 final} HU HU

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Az uniós költségvetés által garantált műveletek... 3 3. A garantált műveletek alakulása... 5 3.1. A Bizottság által közvetlenül irányított műveletek... 6 3.1.1. Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)... 6 3.1.2. Fizetésimérleg-támogatási mechanizmus... 6 3.1.3. Makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek... 7 3.1.4. Euratom-hitelek... 8 3.2. Az EBB külső hitelnyújtási műveleteinek alakulása... 8 4. Az uniós költségvetés által fedezett kockázatok... 9 4.1. A kockázat fogalma... 9 4.2. A teljes kockázat összetétele... 9 4.3. Az uniós költségvetés által viselt éves kockázat... 9 4.3.1. Tagállamokkal kapcsolatos kockázatok... 10 4.3.2. Harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok... 11 5. A garanciák aktiválása és az alap eszközeinek alakulása... 12 5.1. A garanciák aktiválása... 12 5.1.1. Kifizetések készpénzforrásokból... 12 5.1.2. Kifizetések az uniós költségvetésből... 12 5.1.3. Lehívások az alapból és visszafizettetett összegek... 12 5.2. Az alap eszközeinek alakulása... 13 2

1. BEVEZETÉS A jelentés célja, hogy nyomon kövesse az Európai Unió költségvetése által viselt hitelkockázatot, amely az Európai Unió által nyújtott garanciákhoz, valamint a közvetlenül az Európai Unió által végrehajtott hitelfolyósítási műveletekhez, illetve közvetve az Európai Beruházási Bank Unión kívüli projektjeinek finanszírozására nyújtott uniós garanciákhoz köthető. A jelentés a költségvetési rendelet 1 149. cikke alapján készült, amely szerint a Bizottságnak éves jelentési kötelezettsége van az Európai Parlament és a Tanács felé az uniós költségvetési garanciákról és a vonatkozó kockázatokról 2. A jelentés felépítése a következő: a 2. szakasz összefoglalja az uniós költségvetés által garantált műveletek fő jellemzőit, valamint bemutat több más olyan válságkezelő mechanizmust, amely nem jelent kockázatot az uniós költségvetés számára. A 3. szakasz ismerteti a garantált műveletek alakulását. Ezt követően a 4. szakasz kiemeli az uniós költségvetés által fedezett fő kockázatokat, az 5. szakasz pedig bemutatja a garanciák aktiválását és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (a továbbiakban: az alap) 3 alakulását. Ezt a jelentést egy részletes táblázatokat és magyarázatokat tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum egészíti ki. A dokumentum tartalmazza az alap számára legnagyobb kitettséget jelentő, uniós hiteleket és/vagy garanciákat igénybe vevő országok makrogazdasági elemzését is. 2. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS ÁLTAL GARANTÁLT MŰVELETEK Az uniós költségvetés által viselt kockázatok különféle hitelnyújtási és garanciaműveletekből származnak, amelyek két kategóriába sorolhatók: az Európai Unió által makrogazdasági célkitűzésekre nyújtott hitelek, azaz harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás 4, az euróövezeten kívüli tagállamok fizetésimérleg-nehézségeit enyhítő fizetésimérleg-hitelek 5, továbbá az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) 6 keretében nyújtott hitelek, melyeket olyan tagállamok igényelhetnek, amelyek általuk nem befolyásolható kivételes körülmények okozta súlyos gazdasági, illetve pénzügyi zavarral küzdenek vagy fennáll ennek komoly veszélye, és amelyeket általában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott pénzügyi támogatással együtt aktiválnak; mikrogazdasági célkitűzésekre irányuló hitelek, azaz az Euratom-hitelek és legfőként az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott finanszírozás, amelyet a Bank Unión kívüli 1 2 3 4 5 6 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.). A költségvetés által 2013. december 31-i időpontig fedezett garanciákról szóló korábbi jelentés a COM(2014) 540 final jelentésből és az azt kísérő SWD(2014) 269 final munkadokumentumból áll. A Tanács 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (kodifikált változat), (a továbbiakban: a garanciaalapról szóló rendelet) (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.). A makroszintű pénzügyi támogatás harmadik országoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás is lehet. A Tanács 2002. február 18-i 332/2002/EK rendelete a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.). A Tanács 2010. május 11-i 407/2010/EU rendelete az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., 2010.5.12., 1. o.). 3

országoknak biztosít európai uniós garancia mellett megvalósuló műveleteikhez (az EBB külső hitelnyújtási tevékenysége) 7. Az EBB garantált külső hitelnyújtási tevékenységére, a harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom-hitelek keretében folyósított hitelekre 1994 óta az alap, míg a tagállamoknak nyújtott fizetésimérleg-hitelekre és az EFSM- és Euratomhitelekre közvetlenül az uniós költségvetés nyújt fedezetet. Az alap az Unión kívüli országoknak, vagy az ezekben az országokban megvalósuló projektekhez nyújtott hitelekkel és hitelgaranciákkal összefüggő nemteljesítésekre nyújt fedezetet. Célja, hogy: likviditási tartalékot biztosítson annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az uniós költségvetés igénybevétele minden egyes esetben, amikor egy garanciával fedezett hitel kapcsán nemteljesítésre vagy fizetési késedelemre kerül sor, valamint a Bizottság és az EBB által a harmadik országoknak nyújtott hitelek garanciáival kapcsolatos uniós szakpolitika fejlesztését célzó pénzügyi keret meghatározásával megteremtse a költségvetési fegyelem betartatásának eszközét 8. Amennyiben a harmadik ország tagállammá válik, az adott országnak nyújtott hitelekre többé nem az alap biztosít fedezetet, és a kockázatot közvetlenül az uniós költségvetésnek kell viselnie. Az alapot az uniós költségvetésből töltik fel, és az alap forrásainak el kell érniük az alap által fedezett hitelek és hitelgaranciák kinnlevő összegének egy meghatározott hányadát. Ez a százalékos arány, más néven célráta, jelenleg 9 % 9. Amennyiben az alap forrásai nem elegendőek, az uniós költségvetés biztosítja a szükséges pénzeszközöket. A nem az uniós költségvetés által fedezett egyéb válságkezelési mechanizmusok A válságkezelés részeként számos egyéb mechanizmus létrehozására is sor került, ezek azonban nem jelentenek kockázatot az uniós költségvetés számára: a görög hitelkeret 10, amelyet a Bizottság által központilag kezelt, más euróövezeti tagállamok által Görögországnak nyújtott kétoldalú kölcsönök által finanszíroznak. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) 11 : az EFSF-et az euróövezeti tagállamok hozták létre 2010 júniusában ideiglenes mentőmechanizmusként azzal a céllal, hogy az euróövezeti tagállamoknak a makrogazdasági kiigazítási program keretében nyújtott pénzügyi segítséget nyújtsanak. Az állandó mentőmechanizmus, azaz az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés 2012. szeptember 27-én lépett hatályba. 2013. július 1-je óta az EFSF folytatja a Görögországban (az IMF-fel és egyes tagállamokkal együtt), valamint Írországban és Portugáliában (az IMF-fel, egyes tagállamokkal és az 7 8 9 10 11 A jogalapok hivatkozási jegyzéke a bizottsági szolgálati munkadokumentum A3. táblázat mellékletében található. Bár a külső kockázatokat végeredményben az Európai Unió költségvetése fedezi, a garanciaalap olyan eszközként szolgál, amely a nemteljesítés kockázatával szemben nyújt védelmet az uniós költségvetés számára. A garanciaalapról és annak gazdálkodásáról szóló legújabb éves jelentés a COM(2014) 463 final dokumentumban és az azt kísérő SWD(2014) 241 final bizottsági szolgálati munkadokumentumban található. A 2014-es jelentés várhatóan 2015 júliusában lesz elérhető a http://eur-lex.europa.eu/homepage.html oldalon. A garanciaalap működéséről szóló átfogó jelentés a COM(2014) 214 végleges dokumentumban és az azt kísérő SWD(2014) 129 végleges bizottsági szolgálati munkadokumentumban található. A görög hitelkeretről lásd: http://ec.europa.eu/economy_finance/assistance_eu_ms/greek_loan_facility/index_en.htm. About the EFSF: http://www.efsf.europa.eu. 4

EU/EFSM-mel együtt) megkezdett programjait, de az EFSF többé nem vesz részt új finanszírozási programokban vagy hitelkeret-megállapodásokban. 12 Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 13 : az ESM fontos része az EU átfogó, az euróövezet pénzügyi stabilitásának megóvására irányuló stratégiájának. Pénzügyi támogatást nyújt pénzügyi nehézségekkel küzdő, vagy azok által fenyegetett az euróövezeti tagállamoknak. Luxemburgi székhelyű, a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó nemzetközi szervezetről van szó, amely ténylegesen 500 000 millió EUR-s hitelezési kapacitással rendelkezik. 3. A GARANTÁLT MŰVELETEK ALAKULÁSA Ez a szakasz ismerteti egyrészt a Bizottság által közvetlenül irányított, másrészt az EBB által irányított garantált műveletek alakulását. 1. táblázat: Uniós költségvetési fedezettel rendelkező kinnlevőségek teljes összege 2014. december 31-én (millió EUR) Tőketartozás Felhalmozott kamat Összesen % Tagállamok* Euratom 324 1 326 < 1 Fizetésimérlegtámogatás 8 400 190 8 590 10 EBB 2 315 19 2 334 3 EFSM 46 800 707 47 507 56 Tagállamok összesen 57 840 917 58 757 69 Harmadik országok** Makroszintű pénzügyi támogatás 1 829 13 1 842 2 Euratom 24 < 1 24 < 1 EBB*** 24 431 164 24 595 29 Harmadik összesen országok 26 283 178 26 461 31 Összesen 84 123 1 095 85 218 100 * Az uniós költségvetés által közvetlenül fedezett kockázat. Ide tartoznak az országoknak uniós csatlakozásuk előtt nyújtott Euratom- és EBB-hitelek is. 12 13 Az EU/EFSM keretében nyújtott hiteleket az uniós költségvetés garantálja. Az ESM-ről: http://esm.europa.eu. 5

** Az alap által fedezett kockázat. *** Magában foglalja az EBB-hitelek szíriai nemteljesítését követően az EU-ra átruházott hiteleket (107 millió EUR összegben). A bizottsági szolgálati munkadokumentum A1., A2a., A2b. és A3. táblázata további részletekkel szolgál ezekről a kinnlevő összegekről, különösen a hitelek felső határáról, a folyósított összegekről és a garanciarátákról. 3.1. A Bizottság által közvetlenül irányított műveletek 3.1.1. Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) Az ECOFIN Tanács 2010. május 9 10-i következtetéseiben a mechanizmus maximális összegét 60 000 millió EUR-ban rögzítette 14. Továbbá a 407/2010 tanácsi rendelet 15 2. cikkének (2) bekezdése a tagállamoknak adható hitelek és hitelkeretek felső összeghatárát a saját források felső határán belül kifizetési előirányzatokra rendelkezésre álló tartalékra korlátozza. Az Írországnak 16 (22 500 millió EUR összegig), illetve Portugáliának 17 (26 000 millió EUR összegig) nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozat alapján Írország részére 22 500 millió EUR-t, Portugália részére pedig 24 300 millió EUR-t folyósítottak. Fejlemények 2014 során 2014 márciusában folyósították Írország részére az utolsó, 800 millió EUR összegű részletet, amellyel az ország rendelkezésére álló hitelkeretet maximálisan kihasználták. Portugáliának két részletben 2 200 millió EUR-t folyósítottak. A fennmaradó 1 700 millió EUR-t nem fogják felhasználni, mivel a portugál kormány úgy határozott, hogy nem kérik a folyósítását. Továbbá a hitelfolyósítás határideje lejárt. 2014. december 31-én az EFSM 60 000 millió EUR összegű keretéből 13 200 millió EUR kapacitás maradt fenn, amelyből szükség esetén további segítséget nyújthat bármely euróövezeti tagállamnak 18. 3.1.2. Fizetésimérleg-támogatási mechanizmus A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében nyújtott középtávú európai uniós pénzügyi támogatást 2008 novemberében Magyarország, majd 2009 januárjában és májusában Lettország és Románia javára újból aktiválták, hogy összesen 14 600 millió EUR összegű kötelezettségvállalással segítsék a befektetői bizalom helyreállítását ezekben az országokban. Ebből az összegből 1 200 millió EUR-t nem folyósítottak, mivel nem érkeztek további kérelmek, és a folyósítás határideje lejárt. Fejlemények 2014 során 14 15 16 17 18 Lásd az ECOFIN Tanács 2010. május 9 10-i rendkívüli üléséről kiadott sajtóközleményt (http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ecofin/114324.pdf). A Tanács 2010. május 11-i 407/2010/EU rendelete az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., 2010.5.12., 1. o.). A Tanács 2011. december 7-i 2011/77/EU végrehajtási határozata az Írországnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 30., 2011.2.4., 348. o.). A Tanács 2011. május 17-i 2011/344/EU végrehajtási határozata a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 159., 2011.6.17., 88. o.), lásd a helyesbítést is (HL L 178., 2012.7.10., 15. o.). Az EFSM-re vonatkozó további információkat lásd az Európai Unió 2013. évi forrásbevonási és hitelezési tevékenységeit bemutató bizottsági jelentésben (COM(2014) 529 final). A 2014-es jelentés várhatóan 2015 júliusában lesz elérhető a http://eur-lex.europa.eu/homepage.html oldalon. 6

Magyarország visszafizetett 2 000 millió EUR-t, Lettország pedig 1 000 millió EUR-t. Románia esetében a Tanács 2013. október 22-én úgy határozott, hogy hitel formájában, maximum 8 év átlagos futamidővel legfeljebb 2 000 millió EUR összegben egy második középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatást 19 bocsát rendelkezésre. Folyósításra még nem került sor, de 2015. szeptember 30-ig az eszköz aktiválható és a források lehívhatók. 2014. december 31-én a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus 50 000 millió EUR összegű teljes keretéből 39 600 millió EUR kapacitás maradt fenn, amelyből szükség esetén további segítséget nyújthat. A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus hitelek kinnlevő összegei 2014-ben 11 400 millió EUR-ról 8 400 millió EUR-ra csökkentek. A 2014. december 31-ét követő fejlemények További két visszafizetésre került sor 2015. januárjában, 1 200 millió EUR értékben Lettország, és 1 500 millió EUR értékben Románia esetében. Így a fizetésimérleg-hitel kihelyezett állománya 2015. március 31-én 5 700 millió EUR volt. 3.1.3. Makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek Általános szabályként a makroszintű pénzügyi támogatásokra vonatkozó határozatokat az Európai Parlament és a Tanács fogadja el (az EMSZ 212. cikke értelmében). Azonban a Bizottság javaslata alapján a Tanács is elfogadhat határozatot, amennyiben harmadik országban kialakult helyzet miatt sürgős pénzügyi segítségre van szükség (az EUMSZ 213. cikke), ezt az eljárást használták az Ukrajnának szóló második makroszintű pénzügyi támogatási csomag esetében 2014-ben. Fejlemények 2014 során A Tanács 2014. április 14-én legfeljebb 1 000 millió EUR összegű, Ukrajnának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatás formájában nyújtott hitelről határozott 20, amelyet 2014 során teljes mértékben folyósítottak. A 2010-ben jóváhagyott, Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás 21 a 2002-ben jóváhagyott támogatásból származó, még mindig elérhető forrásokkal 22 együtt 610 millió EUR hitelt tesz ki. 2014-ben 360 millió EUR-t folyósítottak. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-én úgy határozott, hogy hitel formájában legfeljebb 200 millió EUR összegben makroszintű pénzügyi támogatást bocsát a Tunéziai Köztársaság 23 rendelkezésére. Ami a visszafizetéseket illeti, a kedvezményezett országok 96 millió EUR-t fizettek vissza (Bosznia-Hercegovina 4 millió EUR-t, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 19 A Tanács 2013. október 22-i 2013/531/EU határozata a Romániának nyújtandó középtávú európai uniós elővigyázatossági pénzügyi támogatásról (HL L 286., 2013.10.29., 1. o.). 20 A Tanács 2014. április 14-i 2014/215/EU határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 111., 2014.4.15., 85. o.). 21 Az Európai Parlament és a Tanács 2010. július 7-i 388/2010/EU határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 179., 2010.7.14., 1. o.). 22 A Tanács 2002. július 12-i 2002/639/EK határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű kiegészítő pénzügyi támogatásról (HL L 209., 2002.8.6., 22. o.). 23 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 534/2014/EU határozata a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 151., 2014.5.21., 9. o.). 7

10 millió EUR-t, Libanon 25 millió EUR-t, Montenegró 1 millió EUR-t, Szerbia 52 millió EUR-t, és Tádzsikisztán 4 millió EUR-t). A makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott hitelek kinnlevő összegei 2014. december 31- re 564,6 millió EUR-ról 1 828,6 millió EUR-ra nőttek. A 2014. december 31-ét követő fejlemények A Jordániának nyújtott 100 millió EUR első részletét (a határozatban szerepelő 180 millió EUR-s keretből) 2015 februárjában folyósították. 2015 áprilisában folyósították Ukrajna részére a korábbi határozatban előirányzott, fennmaradó 250 millió EUR-t, valamint Grúziának az első 10 millió EUR-s részletet (a határozatban előirányzott 23 millió EUR-s keretből). A Tunéziának nyújtott 100 millió EUR első részletét (a 300 millió EUR-s keretből) 2015 májusában folyósították. 3.1.4. Euratom-hitelek A tagállamoknak, illetve egyes, támogatásra jogosult harmadik államoknak (Oroszországi Föderáció, Örményország, Ukrajna) nyújtható Euratom-hitelek felső határa 4 000 millió EUR, amelynek mintegy 85 %-át már folyósították. 2013. augusztus 7-én sor került egy Ukrajnának nyújtandó 300 millió EUR összegű hitel aláírására, a meglévő nukleáris létesítmények biztonsági korszerűsítésére. A folyósításra akkor kerülhet sor, ha a szerződés teljesítésének minden feltétele kielégítően teljesült. A 4 000 millió EUR-s keretből fennmaradó 326 millió EUR új projektekre fordítható. Fejlemények 2014 során 2014-ben nem történt folyósítás. A visszafizetett összeg Bulgáriától (22,6 millió EUR), Romániától (10 millió EUR) és Ukrajnától (6,6 millió EUR-nak megfelelő összeg) származott. 3.2. Az EBB külső hitelnyújtási műveleteinek alakulása Fejlemények 2014 során Az EBB-nek a 2007 2013 közötti időszakra az EBB külső hitelnyújtási tevékenységéhez (a továbbiakban: a 2007 2013-as időszakra szóló külső megbízás) nyújtott, már meglévő uniós garancia 2014. június 30-ig meghosszabbodott, mivel a Tanács és az Európai Parlament 2013. december 31-ig nem fogadott el határozatot az EBB-műveletekre nyújtott új uniós garanciáról. A 2014 2020 közötti időszakban az Unión kívüli EBB-műveletekre nyújtott uniós garanciáról szóló új határozatot 24 2014 áprilisában fogadták el. A határozat alapján az uniós garancia maximális felső határát fel kell osztani egy legfeljebb 27 000 millió EUR összegű rögzített felső határra és egy 3 000 millió EUR-t kitevő kiegészítő opcionális összegre. A kiegészítő opcionális összeg teljes vagy részleges aktiválásáról rendes jogalkotási eljárás keretében, a határozatnak az EBB általi végrehajtásáról és az EBB-műveletek alakulásáról szóló félidős felülvizsgálat alapján határoznak. Ezzel párhuzamosan a határozat 14. cikkében előírtaknak megfelelően 2014. július 22-én aláírtak egy új garanciamegállapodást. 24 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 466/2014/EU határozata az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról (HL L 135., 2014.5.8., 1. o.). 8

A 2007 2013-as és a 2014 2020-as időszakra szóló külső megbízás révén 2014-ben az előző évhez viszonyítva 15 %-kal nőtt a jóváhagyott hitelek összege, és ezzel 4 509 millió EUR-t tett ki. 2 260 millió EUR hitel folyósítására került sor (+ 17 % 2013. december 31-hez képest). A 2007 2013-as megbízás keretét majdnem teljesen kimerítették, figyelembe véve, hogy a nettó aláírt szerződések értéke elérte a 29 026 millió EUR-t, miközben az engedélyezett felső határ 29 484 millió EUR volt. Az EBB előző külső hitelezési megbízására vonatkozóan lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A3. táblázatát. A szíriai kormány 2014-ben sem teljesítette hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettségeit. E nemteljesítésekhez kapcsolódóan az EBB lehívta a garanciaalap által biztosított fedezetet (lásd lejjebb az 5.1.3. szakaszt). A 2014. december 31-én kinnlevő összegek az ebben a szakaszban említett különböző eszközökre vonatkozóan az 1. táblázatban találhatóak. 4. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS ÁLTAL FEDEZETT KOCKÁZATOK 4.1. A kockázat fogalma Az uniós költségvetés által viselt kockázat a garantált műveletek tekintetében kinnlevő tőke és kamat összegéből ered. E jelentés alkalmazásában az uniós költségvetés által (közvetlenül vagy az alapon keresztül közvetve) viselt kockázat értékelésére két módszer használatos: Teljes fedezett kockázat : az érintett műveletek tekintetében egy adott napon kinnlevő teljes tőke összege, beleértve a felhalmozott kamatot is 25. Az uniós költségvetés által viselt éves kockázat (költségvetési szemléletű mutató): az esedékes éves törlesztőrészletek azon maximális összege, amelyet az Európai Uniónak egy adott pénzügyi évben ki kellene fizetnie, ha valamennyi garanciával fedezett hitel visszafizetése elmaradna 26. 4.2. A teljes kockázat összetétele A fedezett teljes kinnlevő összegek jelentette maximális kockázat 2010-ig többnyire a harmadik országoknak nyújtott műveletekhez kapcsolódott. 2011 óta a pénzügyi válság súlyos hatást gyakorolt a tagállamok államháztartására, ami a tagállamokban megnövekedett állami finanszírozási igények kielégítése érdekében egyre élénkebb uniós hitelnyújtási tevékenységhez vezetett. Ennek eredményeképpen a kockázati összetevők az alábbiak szerint módosultak: 2014. december 31-én a teljes kinnlevő összeg 69 %-a 27 az uniós költségvetés által közvetlenül fedezett, a tagállamoknak nyújtott hitelekkel kapcsolatos hitelfelvételi műveletekhez köthető (2010.12.31-én 45 %). 4.3. Az uniós költségvetés által viselt éves kockázat 2015-re vonatkozóan a maximális összeg, amelyet az Európai Uniónak ki kellene fizetnie (közvetlenül és az alapon keresztül), ha valamennyi garanciával fedezett hitel visszafizetése elmaradna, 12 379,8 millió EUR volt. Ez a garantált hitelek tőke és kamatkifizetéseinek 2015- ben esedékes összegeire vonatkozik és feltételezi, hogy a nemteljesítő hitelek esedékességét nem hozzák előre (részletek a szolgálati munkadokumentum A4. táblázatában olvashatók). 25 26 27 Lásd a jelentés 1. táblázatát. E számítás céljából feltételezik, hogy a nemteljesítő hitelek esedékességét nem hozzák előre, azaz nem a teljes összeget, hanem csak az esedékes törlesztőrészletet veszik figyelembe (lásd még a jelentés 2. és 3. táblázatát, valamint a bizottsági szolgálati munkadokumentum A4. táblázatát). Lásd az 1. táblázatot. 9

4.3.1. Tagállamokkal kapcsolatos kockázatok 2015-ben az alap tagállamokkal kapcsolatban 9 811 millió EUR maximális éves kockázatot visel (ez a teljes éves kockázat 79 %-a). A tagállamokkal kapcsolatos kockázatok: a) az uniós csatlakozás előtt nyújtott EBB-hitelekre és/vagy makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtot hitelekre és/vagy Euratom-hitelekre, b) a fizetésimérleg-támogatás keretében nyújtott hitelekre, valamint c) az EFSM keretében nyújtott hitelekre vonatkoznak. 2. táblázat: A tagállamok rangsora az uniós költségvetés által 2015-ben viselt maximális kockázatban való részesedés alapján (millió EUR) Rangsor Ország Hitelek Maximális éves kockázat Az ország súlya a tagállamokkal kapcsolatos éves kockázaton belül Az ország súlya az összes éves kockázaton belül (tagállamok és nem tagállamok) 1. Írország c) 5 676,4 57,9 % 45,9 % 2. Románia a)+b) 1 882,5 19,2 % 15,2 % 3. Lettország a)+b) 1 265,3 12,9 % 10,2 % 4. Portugália c) 684,5 7,0 % 5,5 % 5. Bulgária a) 86,1 0,9 % 0,7 % 6. Magyarország a)+b) 63,0 0,6 % 0,5 % 7. Cseh Köztársaság a) 45,7 0,5 % 0,4 % 8. Lengyelország a) 42,8 0,4 % 0,3 % 9. Horvátország a) 40,6 0,4 % 0,3 % 10. Szlovák Köztársaság a) 15,1 0,2 % 0,1 % 11. Litvánia a) 4,8 < 0,1 % < 0,1 % 12. Szlovénia a) 4,4 < 0,1% < 0,1% Összesen 9 811,1 100 % 79,3 % 10

4.3.2. Harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok 2015-ben az alap harmadik országokkal kapcsolatban 2 568,7 millió EUR maximális éves kockázatot visel (ez a teljes éves kockázat 21 %-a). A harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok az EBB hitelezési műveleteihez és/vagy a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelekhez és/vagy az Euratom-hitelekhez kapcsolódnak (részletek a bizottsági szolgálati munkadokumentum A2b. táblázatában olvashatóak). Az alap harmadik országoknak nyújtott, legfeljebb 2042-ig terjedő futamidejű garantált hitelekre nyújt fedezetet. A 2015-ben esedékes visszafizetéseik alapján (41 ország közül) a tíz legmagasabban rangsorolt ország az alábbi táblázatban található. Az alap által viselt, harmadik országokhoz kapcsolódó éves kockázatból 2 106 millió EUR (82 %) ezeket az országokat érinti. Gazdasági helyzetük vizsgálatával és értékelésével a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. szakasza foglalkozik. A hitelminősítő intézetek által meghatározott hitelképesség szintén fel van tüntetve az egyes országokra vonatkozó összefoglaló táblázatokban. 3. táblázat: A 10 legfontosabb harmadik ország rangsora az uniós költségvetés által 2015- ben viselt éves kockázatban való részesedés alapján (millió EUR) Rangsor Ország Maximális éves kockázat Az ország súlya a harmadik országokkal kapcsolatos éves kockázaton belül Az ország súlya az összes éves kockázaton belül (tagállamok és nem tagállamok) 1. Törökország 535,9 20,9 % 4,3 % 2. Marokkó 309,8 12,1 % 2,5 % 3. Brazília 254,0 10,0 % 2,1 % 4. Szerbia 242,0 9,4 % 2,0 % 5. Tunézia 227,3 8,8 % 1,8 % 6. Egyiptom 204,2 7,9 % 1,6 % 7. Bosznia- Hercegovina 99,9 3,9 % 0,8 % 8. Libanon 86,9 3,4 % 0,7 % 9. Dél-Afrika 86,3 3,4 % 0,7 % 10. Szíria 57,0 2,2 % 0,5 % A 10 ország összesen 2 106,3 82,0 % 17,0 % 11

5. A GARANCIÁK AKTIVÁLÁSA ÉS AZ ALAP ESZKÖZEINEK ALAKULÁSA 5.1. A garanciák aktiválása 5.1.1. Kifizetések készpénzforrásokból Az adós EU felé való fizetési késedelme esetén a Bizottság készpénzállományához nyúl, hogy elkerülje a saját forrásbevonási műveleteivel összefüggő késedelmeket és az abból eredő költségeket 28. 2014-ben erre nem került sor. 5.1.2. Kifizetések az uniós költségvetésből Egy esetleges nemteljesítés esetén a hiányzó összeg kifizetésére az uniós költségvetésből kerülne sor. Mivel 2014-ben nem fordult elő tagállami fizetési késedelem, erre a célra nem igényeltek előirányzatokat. 5.1.3. Lehívások az alapból és visszafizettetett összegek Amennyiben az Európai Unió által harmadik országoknak nyújtott vagy garantált hitel kedvezményezettje fizetési késedelembe esik, az esedékes összeg kifizetésére az alapból kerül sor, az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított három hónapon belül 29. 2011 decemberétől kezdődően az EBB a szíriai kormány bizonyos kamatfizetései és hiteltörlesztései kapcsán nemteljesítést tapasztalt. Mivel a hivatalos fizetési felszólítások nem vezettek eredményre, az EBB 2012 májusában megkezdte az alapból történő lehívásokat. A szíriai nemteljesítésekhez köthető lehívások alakulását a 4. táblázat ismerteti. Az EBB által kért összegeket a bizottsági szolgálatok általi engedélyezést követően hívják le a garanciaalapból. Az uniós garancia keretében az Unió által teljesített kifizetés esetén az EBB jogai és jogorvoslati lehetőségei átszállnak az EU-ra. Az átruházott összegek tekintetében az EBB vállalja a visszafizettetési eljárások lefolytatását az EU nevében. 28 29 Lásd az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet 12. cikkét (HL L 130., 2000.5.31., 1. o.). 1994-es létrehozása óta a jelentés időpontjáig az alapból összesen 645 millió EUR-t hívtak le. A visszafizettetés összesen 579 millió EUR-t tett ki (ez a visszafizetett tőke és kamat összegét, valamint a késedelmes fizetés miatti büntetőkamatokat és a realizált árfolyamnyereséget és -veszteséget tartalmazza). További részletekért lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.5.4. szakaszát. 12

4. táblázat: A szíriai nemteljesítő hitelekkel kapcsolatosan a garanciaalapot terhelő lehívások (millió EUR) Tárgyév Kifizetett lehívások száma Az esedékes törlesztőrészletek összege Büntetőkamatok és felhalmozott kamatok (1) Behajtott összeg Összesen 2012 2 24,02 n. a. 2,15 21,87 2013 8 59,27 1,36 0 60,63 2014 8 58,68 1,54 2,15 60,22 Összesen 18 141,97 2,90 2,15 142,72 (1) A büntetőkamatokat és felhalmozott kamatokat az EBB csak az egyes kölcsönökre vonatkozó második fizetési kérelem után követeli és a nemteljesítés időpontjától a garanciaalap általi kifizetés időpontjáig számítja. 2014. december 31-én a garantált hitelekhez kapcsolódó összes kinnlevő tőkekötelezettség Szíria esetében 554 millió EUR-t tesz ki 30, a leghosszabb futamidejű hitel 2030-ban jár le. A 2014. december 31-ét követő fejlemények 2015 első négy hónapja során két további lehívási kérelem érkezett, összesen 12,15 millió EUR összegben. 5.2. Az alap eszközeinek alakulása A garanciaalapról szóló rendelet szerint az alapnak el kell érnie egy megfelelő szintet (célösszeget), amelyet az egyes műveletekből adódó fennálló összes tőkekötelezettség és a felhalmozott kamat 9 %-ában határoztak meg. A célösszeg teljesítésének biztosítása érdekében feltöltési mechanizmus működik. A feltöltési mechanizmus alapján az uniós költségvetés 2014 februárjában 58,43 millió EUR fizetett az alapnak, míg 2015 februárjában ez a kifizetés 144,40 millió EUR-t tett ki. 2014. december 31-én az alap nettó eszközállománya 31 2 114,67 millió EUR-t tett ki. A nettó eszközállomány és a fennálló tőkekötelezettség 32 (26 353,17 millió EUR) aránya a garanciaalapról szóló rendelet értelmében a célösszegnél kisebb volt. Következésképpen, 257,12 millió EUR összegű feltöltést irányoztak elő a 2016. évi uniós költségvetés tervezetébe. 2014. december 31-én 142,72 millió EUR összeg volt az alap által behajtandó tartozás. 30 31 32 Ez az EBB által már lehívott és a Bizottság által kifizetett 142,72 millió EUR-s összeget is tartalmazza. Az alap összes eszköze a felhalmozott kötelezettségek (az EBB díjai és a könyvvizsgálat díjai) levonásával. Felhalmozott kamatokkal növelt érték. 13