14. tétel Az éves beszámoló részei, felépítése. Az éves beszámolóból nyerhető információk. A mérleg, eredmény-kimutatás elemzése, kapcsolatuk. Az összköltség- és forgalmi költség eljárással készített eredmény kimutatás tartalma, összehasonlítása A vállalkozás eredményének megítélése: a számviteli profit, a gazdasági profit és cashflow kategóriák eltérései. A beszámolók készítésének legfontosabb célja az összehasonlíthatóságon alapszik. Ezt az összehasonlíthatóságot a számviteli törvény által előírt szabályok teszik lehetővé. Az beszámolók összehasonlíthatósága pedig a jól megalapozott befektetési döntések alapja. A beszámoló készítés fontos szabályai: a beszámolási kötelezettség hatálya a készítési kötelezettséghez kapcsolódó határnapok o Fordulónap: az üzleti év utolsó napja, a gazdálkodók többségénél a naptári év utolsó napja o Mérlegkészítés időpontja: az a nap, amikor a vállalkozás tulajdonosai elfogadják a beszámolót elfogadják, jóváhagyják. az üzleti év fogalma: üzleti évnek azt az időtartamot nevezzük, amelyre a beszámolót elkészítjük, általában 1 naptári év. a beszámolóban érvényesítendő mérésmód: a beszámolóban értékbeni mérésmód, mennyiségi mérésmód csak kiegészítő mellékletben és az üzleti jelentésben. A beszámolók formái: A beszámolók formái közé soroljuk az egyszerűsített beszámolót, az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót és a konszolidált éves beszámolót. 1. Egyszerűsített beszámoló Egyszerűsített beszámolót egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó egység készít. Az egyszerűsített beszámoló része az egyszerűsített mérleg és az eredmény levezetés. 2. Éves beszámoló Kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó egység éves beszámolót készít. Ennek részei a mérleg, az eredmény kimutatás és a kiegészítő melléklet. Az éves beszámolót a számviteli törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az ott előírt tagolásban, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos, áttekinthető formában, 1
magyar nyelven kell elkészíteni. A beszámoló részeit a hely és a dátum feltüntetésével a gazdálkodó egység képviseletére jogosult személy köteles aláírni. A beszámoló részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. 3. Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámolót a törvényben meghatározott vállalkozások köre készíthet. Különbség az éves beszámolóhoz képest, hogy a mérlegben az eszközöket, illetve forrásokat, valamint az eredménykimutatás tekintetében a bevételeket és ráfordításokat összevontabban kezeli. A mérleg és eredménykimutatás készítésekor a főcsoportok és csoportok szerepelnek, ezeket már sorokra nem kell bontani. Egyszerűsített éves beszámoló abban az esetben készíthető, ha a vállalkozás az egymást követő két évben az alábbi mutatószámok közül kettőt nem haladja meg a megadott határértéket: a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot a tárgy évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. A fenti feltételek megléte esetén sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót: részvénytársaság a konszolidálásba bevont vállalkozás a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az a vállalkozó, akinél az üzleti év eltér a naptári évtől. 4. Konszolidált éves beszámoló Konszolidált éves beszámoló készítésére azok a vállalkozások kötelezettek, amelyek egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősülnek. Azonban fontos kiemelni, hogy azok a vállalkozások, amelyek konszolidált éves beszámolót készítenek továbbra is kötelezettek éves beszámoló készítésére is. A konszolidált beszámoló célja, hogy az anyavállalat és a hozzátartozó leányvállalat közös vezetésű vállalkozások halmozódásoktól mentesen jelenjenek meg. A konszolidált éves beszámoló részei: konszolidált (összevont) mérleg konszolidált eredménykimutatás konszolidált kiegészítő melléklet 2
Konszolidált éves beszámoló készítésekor meg kell felelni a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard (IFRS) szabványoknak. A tétel folytatásában az éves beszámoló korábban bemutatott részei kerülnek pontosításra Az éves beszámoló részei, a beszámolóból nyerhető információk Mérleg: egy olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkoztatva összevontan pénzértéken mutatja ki. A mérleg csoportosítja a vállalkozás vagyonát, hogy milyen vagyonelemekkel rendelkezik, illetve hogy ezek a vagyonelemek honnan származnak. A vállalkozás a mérlegét kétféleképpen is elkészítheti, az egyik, amikor a finanszírozási szemléletet helyezi előtérbe, ekkor a lépcsőzetes elrendezésű sémát fogja alkalmazni, a másik, pedig amikor az egyezőség bemutatása van előtérben, ekkora a kétoldalas változatú mérleget készíti el. Eredmény kimutatás: olyan számviteli okmány, amely az adott időszakra vonatkoztatva, pénzértékben, meghatározott formában mutatja a vállalkozás bevételeit, ezek ráfordításait, az eredmény levezetését. Az eredmény kimutatás kétféle módon készíthető el: összköltség eljárással készülő forma és forgalmi költség eljárással készülő forma. Összköltség eljárással készülő eredmény kimutatás a ráfordításait nem az értékesítéshez, hanem az üzleti évhez köti, illetve a bevételeiben számba veszi a belső hozamokat, illetve az aktivált saját teljesítményeket is. Forgalmi költség eljárású eredmény kimutatás készítésénél a ráfordítások, illetve a bevételek az értékesítéshez kötődnek. Mindkét forma esetében, hasonlóan a mérleghez két változat közüli választást enged meg a számviteli törvény. Az eredmény kimutatás kategóriáinak tartalma: Az üzemi (üzleti) eredmény összetevői, azok tartalma a, Értékesítés nettó árbevétele: a nettó árbevétel megállapításához a következő módosításokat kell elvégezni. Csökkentő tételek: az utólag adott engedmények, visszaküldés. Növelő tételek: árkiegészítés, felár. Az árbevétel lehet exportértékesítésből és belföldi értékesítésből is származhat. Exportértékesítésnek azt nevezzük, amikor a terméket, árut vagy 3
anyagot külföldön vagy külföldre értékesítik vagy a szolgáltatást külföldön teljesítik. Belföldi értékesítésnek pedig azt, amikor a vevő, a szolgáltatás igénybe vevő tevékenységének székhelye Magyarország területén van. b, Aktivált saját teljesítmények értékének szintén két összetevője van, saját termelésű készletek állományváltozása és a saját előállítású eszközök aktivált értéke. Saját termelésű készletek állományváltozása: értékét az év végi záró állománynak és az üzleti év eleji nyitóállománynak a különbözete adja. Negatív lesz, ha az év végi állomány kisebb, mint az év eleji. Saját előállítású eszközök aktivált értéke: saját vállalkozásban végzett, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értéke. c, Egyéb bevételek Olyan bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, de nem minősülnek értékesítés nettó árbevételének, pénzügyi műveletek bevételének, rendkívüli bevételnek. Ilyenek: a káresemény címén kapott bevételek, a kapott bírságok, céltartalékok feloldása. d, Költségnemek: az üzleti évben az üzletmenet során felhasznált élő- és holtmunka pénzben kifejezett értékét foglalják magukban. A költségnemek elemzése során az eredmény kimutatás két féle módja néhány különbséget mutat. Az összköltség eljárással készített eredmény kimutatás költségjellegű ráfordításai: 1. Anyagi jellegű ráfordítások a. anyagköltség b. igénybevett szolgáltatások értéke c. egyéb szolgáltatások értéke d. eladott áruk beszerzési értéke e. eladott szolgáltatások értéke 2. Személyi jellegű ráfordítások a. bérköltség b. személyi jellegű kifizetések c. bérjárulékok 3. Értékcsökkenési leírás 4
Az eredmény kimutatás két formájának jellemzői Összköltség eljárással Forgalmi költség eljárással I. Értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke II. Értékesítés közvetlen költségei III. Egyéb bevételek III. Értékesítés bruttó eredménye IV. Anyagi jellegű ráfordítások IV. Értékesítés közvetett költségei V. Személyi jellegű ráfordítások V. Egyéb bevételek VI. Értékcsökkenési leírás V. Egyéb ráfordítások VII. Egyéb ráfordítások Az összköltség eljárás egy bruttó szemléletű forma, a forgalmi költség eljárás pedig egy nettó szemléletű forma. A forgalmi költség eljárással készült eredmény kimutatás a vállalkozás hozami közül azt veszi figyelembe, amelyet a cég már realizált (értékesített), míg az összköltség eljárás a vállalkozás hozamait teljes körűen számba veszi és állítja szembe a felmerült ráfordításokkal. Számviteli profit, gazdasági profit és a cash flow kategóriák eltérései Számviteli profit: a bevételek és a számviteli költségek különbsége, azaz a profit nagysága számviteli értelemben. Normálprofit: az adott gazdaságban bárki által szokásosan elérhető jövedelem (átlagmunkabér, banki kamatok). Gazdasági profit: a normál profit és a számviteli profit különbsége. Az átlagos bárki által elérhető profiton felüli rész. Gazdasági profitot akkor ér el a cég, ha a bevételei meghaladják alternatív költségeit. Cash flow kimutatás: a kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre, vagy részvény- (esetleg kötvény) kibocsátással, hitellel biztosítandó a szükséges mértékű forrás. A kimutatás célja, hogy bemutassa azokat a főbb tényezőket, amelyekhez egy üzleti év gazdasági eseményei során pénzeszközmozgás tartozik, ismertetve ez által a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodást. 5