Az ember szervezete Biológia 8. Szaktanári segédlet Készítette: Varga Edina Lektorálta: Nagy-Kálóziné Paska Andrea Kiskunhalas, 2014. december 31.
Biológia 8. 2 Az ember szervezete Tartalomjegyzék 1. Légzés 2. 1.1.Légzőmozgások modellezése 2. 1.2.Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel 3. 1.3.Dohányzógép készítése 4. 1.4.Érdekességek, kiegészítések 4. 1.5.Házi feladat 5. 2. Tápcsatorna enzimeinek vizsgálata 5. 2.1.Nyál vizsgálata 6. 2.2.Epe hatása 7. 2.3.Érdekességek, kiegészítések 7. 2.4.Házi feladat 8. 3. A bőr felépítése és az ujjlenyomat 8. 3.1.A bőr felépítése 9. 3.2.Az ujjlenyomat vizsgálata 10. 3.3.Érdekességek, kiegészítések 11. 3.4.Házi feladat 12. 4. A bőr érzőműködése 12. 4.1.Nyomás érzékelése a bőrön 12. 4.2.Térküszöb meghatározása 13. 4.3.Hideg-és melegérző pontok vizsgálata 13. 4.4.Hőérzékelés viszonylagosságának vizsgálata 14. 4.5.Érdekességek, kiegészítések 14. 4.6.Házi feladat 15. 4.7.Felhasznált irodalom 15.
Biológia 8. 3 Az ember szervezete Általános kémia. 1. óra Légzés Tantárgyközi kapcsolódás Eszköz és anyaglista Meszes víz, főzőpohár, 2 db szívószál, 2 db műanyag flakon, 1 db léggömb, 1 db gumikesztyű, vatta, gyurma, víz, 1 szál cigaretta, ragasztószalag, olló, gyufa. Munkavédelem Nincs különösebb munkavédelmi előírás. Az eszközöket a tanár felhívása alapján, rendeltetésszerűn kell használni. Esetleges sérülés esetén azonnal szólni kell a gyakorlatot vezető pedagógusnak. A kísérlet leírása, jelenség, tapasztalat Négyes párokat alkotva dolgozzunk! 1. Légzőmozgások modellezése Donders- féle tüdőmodell készítése Rögzítsük ragasztó szalaggal a léggömböt a szívószál végére, majd fogjuk meg a levágott PET palackot, és helyezzük a műanyag üveg nyakába úgy a szívószálat, hogy néhány centiméterre kilógjon a palack szájából, a léggömb pedig a palackban legyen. Gyurmával légmentesen zárjuk le a palack szája és a léggömb közti teret. A gumikesztyűt ragasszuk a palack aljára, lezárva azt. Figyeljük meg a modellt működés közben! A palack alján lévő gumikesztyű le- és felmozgatása közben mit tapasztalunk? A palack alján lévő gumikesztyű lehúzása közben a szívószálra rögzített léggömb felfúvódik, mert levegő áramlik belé. A léggömbdarab felnyomása közben a belső léggömbben lévő levegő kiáramlik a külvilágra.
Biológia 8. 4 Az ember szervezete Saját kép Értelmezzük a modellt, párosítsuk a részeit a légzőrendszer részeinek megfelelően (a megfelelő betű kerüljön a pontozott vonalra)! Szívószál: d. Szívószálra erősített léggömb: c. Palack: a. Gumikesztyű: b. a) mellkas b) rekeszizom c) tüdő d) légcső Melyek a modell korlátai? A modell nem képes demonstrálni a mellkas és a bordaközi izmok mozgását, hiszen a palack merev falú. Valóságban a mellkas kitágul belégzéskor, a bordaközi izmok pedig összehúzódnak. Kilégzéskor a mellüreg térfogata pedig csökken és a bordaközi izmok elernyednek. 2. Szén-dioxid kimutatás meszes vízzel A kilélegzett levegő megemelkedett szén-dioxid tartalmát egy egyszerű kísérlettel ki tudjuk mutatni. Tegyünk főzőpohárban meszes vizet, majd szívószálon keresztül fújjunk bele levegőt egy percig! Mit tapasztalunk? Az átlátszó meszes víz megzavarosodik, fehérré változik.
Biológia 8. 5 Az ember szervezete Mi a jelenség magyarázata? A szén-dioxid hatására a meszes vízből oldhatatlan kalciumkarbonát válik ki, amely a meszes vizet zavarossá teszi. oltott mész + szén-dioxid -> mészkő + víz 3. Dohányzógép készítése Vegyünk egy 1,5l-es PET palackot, és töltsük meg körülbelül két dl vízzel. Tegyünk vattát a flakon szájába, majd pedig a gyurmába mélyítsünk egy lyukat és zárjuk le vele a flakon száját. Ügyeljünk arra, hogy a vatta ne csússzon bele a flakonba. Helyezzünk egy szál cigarettát a gyurmába mélyített lyukba. Gyújtsuk meg a cigarettát, és pumpáljuk addig a flakont, amíg a cigaretta el nem ég. Figyeljük meg a változást! Mit tapasztaltunk a vízen, és a vattán? A PET palack tele van füsttel. A víz elveszti átlátszóságát, megzavarosodik. A vatta elszíneződik, sárgás és fekete színű lesz. Mely anyag okozott a vattán változást a cigarettaszálból? Kátrány (fekete), nikotin (sárga). Saját kép Érdekességek, kiegészítések, gondolkodtató kérdések Légzési térfogatok Egy átlag ember percenként 16x vesz levegőt. Nyugodt légzéskor a belélegzett levegő menynyisége 500ml. Az egy perc alatt be- és kilélegzett levegő mennyiségét nevezzük légzési perctérfogatnak. Hány ml a légzési perctérfogat? Ez hány liter levegőnek felel meg? 16x500ml = 8000ml = 8l
Biológia 8. 6 Az ember szervezete 1 l levegő tömege 1,29 gramm. Hány gramm levegőt lélegzünk be 8 perc alatt? 8x8x1,29 = 82,56 gramm A vitálkapacitás értéke a nyugalomban belélegzett levegő (500ml), a belégzési tartalék levegő (2500ml) és a kilégzési tartalék levegő (1000ml) összege. Mekkora tehát egy átlag ember vitálkapacitása literben megadva? 500+2500+1000 = 4000ml, azaz 4l A vitálkapacitás normálértékeit a következő formula alapján számíthatjuk. Nők: VC = 5,2 h - 0,018 a - 4,36 (±0,42) Férfiak: VC = 5,2 h - 0,022 a - 3,6 (±0,58) h = testmagasság [m] a = életkor [év] Házi feladat Számold ki saját vitálkapacitásod a formula alapján! Kémia 2. óra Tápcsatorna enzimeinek vizsgálata Tantárgyközi kapcsolódás Eszköz és anyaglista 200 ml-es főzőpohár, mérőhenger, 5 db kémcső, kémcsőállvány, indikátor- papír, csipesz, 1tömeg%-os ecetsav, 3 db cseppentő, kenyérdarab, keményítőoldat, csempe, Lugol-oldat, mosogatószer, víz, étolaj, marker toll. Munkavédelem A kísérleti előírásokat pontosan tartsuk be, hosszú haj esetén felgumizva végezzük el a kísérleteket! Teljesen ép, tiszta eszközökkel dolgozzunk, sérült üvegeszközzel tilos dolgozni! A desztillált vizet lenyelni tilos, az ecetsavval óvatosan bánjunk! Az ecetsavval való sérülés esetén bő vízmosás és nátrium-hidrogénkarbonáttal történő közömbösítés, szemsérülés esetén bő vízmosás majd, 2%os bórax oldat használata javasolt.
Biológia 8. 7 Az ember szervezete Lugol oldat Lugol oldat ecetsav A kísérlet leírása, jelenség, tapasztalat Párosával dolgozzunk! 1. Nyál vizsgálata Az emberi nyál 3 pár nyálmirigyben termelődik (nyelv alatti, állkapocs alatti, fültő). A nyál vizet, fehérjéket, ionokat, mucint és amiláz enzimet tartalmaz, amely utóbbi a keményítő bontásáért felel Készítsünk nyáloldatot! Vegyünk vizet és jól forgassuk meg azt a szánkban, majd engedjük ki főzőpohárba. Ismételjük meg a folyamatot még egyszer. a) ph vizsgálat Vegyünk egy kis darab indikátor-papír csíkot (ph- papír) és csipesszel mártsuk a nyáloldatba! Nézzük meg a papír színváltozását és állapítsuk meg a nyál ph értékét a ph skála alapján! Jegyezzük fel a tapasztaltakat! A nyál ph-ja 7-8 között változik, semleges illetve enyhén lúgos a kémhatása. Az indikátor papír citromsárgás színt mutat. b) Nyáloldat vizsgálata Mérjünk ki az oldatból 5ml-t egy kémcsőbe, és adjunk hozzá 5 csepp 1tömeg%-os ecetsav oldatot! Mit tapasztalunk? Az oldatban pelyhes csapadék jelenik meg. Mely alkotója válik ki a nyálnak? Mi ennek a szerepe a falatképzésben? A nyálból a mucin csapódik ki, amely egy fehérje és a nyál ragacsos jellegét adja. Ez tapasztja össze a táplálékot falattá. c) A nyál keményítőbontó hatása Vegyünk egy darab kenyeret a szánkba, és rágjuk azt legalább 1 percig. Mit tapasztalunk? A szánkban édes ízt kezdünk el érezni. Mi a jelenség magyarázata? Az amiláz enzim elkezdi a kenyérben lévő keményítő bontását cukorrá. A keményítő végső lebontása a vékonybélben fejeződik be.
Biológia 8. 8 Az ember szervezete Öntsünk két kémcsőbe 2-2 ujjnyi híg keményítőoldatot, az egyikhez adjunk 2 ujjnyit a nyáloldatból. Vegyünk a kémcsövekből mintát, és cseppentsük őket csempére, adjunk mindkettőhöz 1-1 csepp jódoldatot. Folytassuk 5 percenként a mintavételt addig, amíg az egyik csepp nem mutatja a keményítőre jellemző színváltozást. A csempére marker tollal jegyezzük fel a minta idejét (5 perc, 10 perc stb.)! Jegyezzük le a vizsgálat tapasztalatait és magyarázzuk meg a jelenséget! A Lugol- oldat mindkét mintánál adja kezdetben a lilás színreakciót. A nyáloldattal kevert kémcsőből vett mintáinkon az idő múlásával egyre kevésbé látható a színváltozás, ami bizonyítja, hogy a nyál elkezdi lebontani az oldatban lévő keményítőt. 2. Epe hatása Az epe a máj váladéka, mely a zsírok aprózódásáért felelős. Az apró zsírcseppek ezután nagy felületen érintkezhetnek majd a hasnyálmirigy által termelt hasnyál zsíremésztő anyagaival. A mosogatószer az epéhez hasonlóan viselkedik a zsírszerű anyagokkal szemben, így a vizsgálathoz azt használjuk. Öntsünk az egyik kémcsőbe 3 ujjnyi vizet és 1 ujjnyi folyékony mosogatószert, a másik kémcsőbe pedig 4 ujjnyi vizet. Tegyünk mindkét kémcsőbe 10-10 csepp étolajat, majd a kémcsövek száját befogva rázzuk össze azokat! Mit tapasztalunk a két kémcső esetén? A tiszta vizet tartalmazó kémcsőben az összerázás után is külön réteget alkot a víz és az olaj, alig keveredik. A mosogatószert tartalmazó kémcsőben azonban nem különíthető el élesen a víz és az olaj fázis. Mi a különbség oka? A mosogatószer, mely hasonlóan működik az epéhez, elkezdi felaprózni a zsírmolekulákat, amelyek keveredni tudnak a víz molekuláival. Néhány perc állás után figyeljük meg újra a kémcsövek tartalmát. Mit tapasztalunk? Mi a jelenség magyarázata? Az első kémcsőben tisztábban látszódik a víz, és rajta az olajréteg, a másodikban azonban még homogénebb lett az oldatunk, hiszen a mosogatószer még inkább kifejtette zsíroldó hatását. Érdekességek, kiegészítések, gondolkodtató kérdések A nyál napi mennyisége körülbelül 1,5l. Az emésztési szünetekben híg nyál termelődik, amely nedvesen tartja a száj nyálkahártyáját, emésztéskor azonban sűrű emésztő nyál választódik ki, melynek szerepe van a táplálék emésztésében.
Biológia 8. 9 Az ember szervezete Miért fontos a keményítőtartalmú ételek főzése vagy sütése fogyasztás előtt? A nyers keményítőt az ember nem képes megemészteni, mert a keményítőszemcsék cellulóz hártyácskákkal vannak körülvéve, és ezeket az emberi nyál nem tudja feloldani. A növényevő állatok, mint a juhok, ellenben azt is jól megemésztik. Vízzel főzve azonban a keményítőszemcsék megduzzadnak és a cellulóz hártyák megrepednek. Ekkor a nyál az úgynevezett oldott keményítőt rövid idő alatt könnyen változtatja át szőlőcukorrá. Ezért fontos a tészták, a burgonya főzése vagy sütése, és ez történik kenyérsütéskor is. Honnan ered a mondás: A gondolatára is összefut a nyál a számban? A nyálelválasztás egy reflexfolyamat, amelyet a száj- és a nyálkahártya érző idegeinek ingerülete vált ki. A nyálelválasztást azonban nemcsak az étel elfogyasztása válthatja ki, hanem úgynevezett feltételes ingerre is bekövetkezhet, azaz az étel látványa, a szaga, sőt az étkezés gondolata vagy az azzal kapcsolatos emlékképek is elindíthatják a nyálelválasztást. Ez a feltételes nyálelválasztási reflex, melyet Ivan Pavlov orosz tudós fedezett fel kutyákkal való vizsgálódása során. Házi feladat Nézz utána Pavlov kutyákkal végzett kísérletének! Ajánlott oldalak: http://www.sulinet.hu/tlabor/biologia/szoveg/b47.htm www.youtube.hu GEDRAG EN WETENSCHAP - KLASSIEKE CONDITIONERING 3. óra A bőr felépítése és az ujjlenyomat Eszköz és anyaglista Emberi bőr metszet, mikroszkóp, grafitrúd/nyomdapárna, fehér papír, törlőkendő, cellux ragasztószalag, olló, kézinagyító. Munkavédelem A mikroszkópos megfigyelést mindig a legkisebb nagyítással kezdjük! Párosával dolgozzunk! A kísérlet leírása, jelenség, tapasztalat
Biológia 8. 10 Az ember szervezete 1. A bőr felépítése Ismételjük át a bőr felépítését! Nevezzük meg az ábra számokkal jelölt részeit! 1) szőrszál, 2) hám, 3) irha, 4) bőralja, 5) faggyúmirigy, 6) szőrtüsző, 7) verejtékmirigy, 8) erek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. forrás: http://www.wissenschaft.de/home/-/journal_content/56/12054/60596/ Mikroszkóppal vizsgáljuk meg az emberi bőr keresztmetszeti képét! Ismerjük fel a három réteget és azok képződményeit! Rajzoljuk le a faggyúmirigy képét! Saját képek Mikroszkóppal vizsgáljuk meg a zsírszövet felépítését! Rajzoljuk le a látottakat!
Biológia 8. 11 Az ember szervezete 2. Az ujjlenyomat vizsgálat Saját kép Mossuk tisztára a kezünket és töröljük szárazra! A fehér papírra dörzsöljük a grafit rudat addig, amíg elegendő mennyiségű finom grafitport nem kapunk! Grafitpor helyett nyomdapárnával is dolgozhatunk! Ezután készítsünk ujjlenyomat sorozatot először jobb, aztán bal kezünk ujjairól úgy, hogy a grafitporba dörzsöljük ujjbegyeinket, majd a táblázatba mintázzuk kissé balról jobbra fordítva! (Készítsünk egy próbát először külön lapon, ügyelve arra, hogy a papíron ne csússzon el az ujjunk! Közben érdemes a kész ujjbegyünket azonnal megtisztítani!) Mindketten végezzük el a lenyomatkészítést! Amint kész a sorozat jobb és bal kezünkön is, ragasztó szalaggal ragasszuk le a lenyomatokat, így rögzítjük a por alkotta képet a papíron! Vizsgáljuk meg szabad szemmel, és ha szükséges nagyítóval a kapott lenyomatokat! A lenti képek alapján határozzuk meg hüvelykujjunk mintázatát! Ne lepődjünk meg azon, ha a két kezünk hüvelykujjmintázata eltérő! A négy alap mintázat típus Ív Tornyos ív Hurok Örvény A hurok típus lehet jobbra vagy balra dőlő, kettős illetve előfordulhat ikerhurok (jobbra és balra dőlő egymásba fonódik) is. Az örvényes típus pedig lehet spirális (az alap típusokat jelölő táblázatban) és koncentrikus. Előfordulhat azonban vegyes mintázat is.
Biológia 8. 12 Az ember szervezete Ikerhurok Kettős hurok Koncentrikus örvény Vegyes Milyen típusú hüvelykujjunk mintázata tehát? Egyéni, minta alapján felismerés. Érdekességek, kiegészítések, gondolkodtató kérdések Mi a bőrlécrendszer? Bőrlécrendszernek nevezzük a tenyéren, a talpon és az ujjakon található kiemelkedéseket, melyek között árkok és redők találhatók. A bőrlécek a magzati kor 3-4. hónapjában fejlődnek ki, és véglegessé a 6-7. hónapra válnak. A bőrlécrendszer az egyén későbbi élete során minőségileg nem változik. Hogyan lehet láthatóvá tenni az ujjlenyomatot különböző felületeken? A sima vagy porózus felszíneket korommal, vas- vagy alumíniumporral vonják be. A por megtapad az ujjlenyomatokon, és ezt a mintát egy fóliával le lehet húzni. A véres kéznyomokat először lefényképezik, majd benzidin nevű vegyi anyaggal fújják le, ami kékes színűvé változtatja a vért, így az ujjlenyomatok még jobban láthatóvá válnak. A papíron hagyott ujjlenyomatok jól láthatóan barna színűvé válnak, ha egy jódgőzzel teli üvegtégelybe teszik őket. Egy másik eljárás során a papírt a ninhidrin nevű vegyszerrel fújják be, aminek hatására az ujjlenyomatok kékes-lilás színben tűnnek elő. Az ujjlenyomat-szakértő legfontosabb eszköze ma az argon-ion lézer. Ezzel a legvalószínűtlenebb helyeken is megtalálhatók az ujjlenyomatok, hiszen a lézer még akkor is láthatóvá teszi az ujjlenyomatot, ha több évtized telt el a bűntény óta. A fénynyalábbal való megvilágítás hatására az ujjnyom fehérjemolekulái világoszölden foszforeszkálnak. Akkor, ha az így kapott kép nem elég tökéletes, számítógépes képfeldolgozó eljárásokkal javítanak rajta.
Biológia 8. 13 Az ember szervezete Házi feladat Vegyél ujjlenyomatot a tanult módon egy családtagodtól vagy barátodtól, elemezd ki azt és hasonlítsd össze a sajátoddal! 4. óra A bőr érzőműködése Eszköz és anyaglista Színes tollak (legalább 4 féle), tapintóserte, kéthegyű körző/olló, mérőszalag, 5 db főzőpohár, jég, víz, hőmérő, törlőkendő, 2 db vasszeg, borszeszégő, állvány, gyufa. Munkavédelem A hegyes és meleg eszközökkel óvatosan bánjunk, vigyázzunk saját és társunk épségére is! Tartsuk be a melegítés szabályait! Sérülés esetén azonnal szóljunk a gyakorlatot vezető pedagógusnak! A kísérlet leírása, jelenség, tapasztalat Párosával dolgozzunk! 1. Nyomás érzékelése a bőrön (mechanoreceptorok) Rajzoljunk a vizsgálati személy kézhátára egy 2x2cm-es négyzetet, és kérjük meg, hogy csukja be a szemét! Érintsük meg a kijelölt területen a bőrét sűrűn egymás mellett a tapintósertével, és jelöljünk meg egy színnel minden olyan pontot, amit a kísérleti személy külön-külön érintésnek jelez! Ugyanilyen módszerrel keressük meg és jelöljük be a nyomásérzékeny pontokat a tenyéren és a hüvelykujjon is! forrás: Dr. Perendy Mária: Biológiai vizsgálatok 266.o.
Biológia 8. 14 Az ember szervezete Jegyezzük le a kapott értékeket! egyéni mérés Hely Kézhát Tenyér Hüvelykujj Nyomásérzékeny pontok száma Mire következtethetünk a különbségekből? A testünk különböző bőrfelületein eltérő sűrűségben találhatunk nyomáspontokat. A kézfejen kevesebb a nyomáspont, mint a tenyéren és a hüvelykujjon. 2. Térküszöb meghatározása Érintsük meg a csukott szemű társunk bőrét az alkarja belső felszínén egy alig nyitott kéthegyű körzővel (esetleg ollóval) óvatosan, miközben ő szemét csukva tartja! Kérdezzük meg, hány nyomáspontot érzékel! (Ellenőrzésként időnként csak a körző egyik hegyét érintsük társunkhoz, és kérdezzünk rá, hány nyomáspontot érzékel!) Ezután szűkítsük a körző hegyei közötti távolságot, folyamatos visszajelzést kérve társunktól! Jelöljük meg tollal a két pont közötti távolságot, ahol még társunk két nyomáspontot tudott elkülöníteni, és mérjük le mérőszalaggal a két pont közti távolságot! Végezzük el a vizsgálatot társunk lábszárán is! Jegyezzük le a kapott értékeket! egyéni mérés Hely Alkar Lábszár Két pont közötti távolság (mm) 40 40 forrás: https://www.mozaweb.hu/lecke-bio-biologia_11-a_bor_erzomukodese-102533 Mit jelenthet a térküszöb kifejezés? A térküszöb az a legkisebb távolság, amelyen kívül még két nyomáspontot érzékelünk, azon belül pedig már nem tudjuk elkülöníteni a nyomáspontokat. 3. Hideg- és melegérző pontok (hőreceptorok) vizsgálata Töltsünk meg egy főzőpoharat jéggel, és helyezzünk bele egy nagy vasszeget. Rajzoljunk fel egy 4x4-es négyzetet társunk bal kézfejére, és amint a szeg átvette a jég hőmérsékletét, érintsük meg vele 30x társunk bőrfelületét a kijelölt területen belül (az érintés előtt itassuk le a vizet a szegről a törlőkendővel)! A kísérletben szereplő személy becsukott szemmel érzékelje a hőingereket, és jelezzen, ha hideget érez, miközben mi jelöljük meg tollal a hidegpontokat!
Biológia 8. 15 Az ember szervezete Egy másik főzőpohárban melegítsünk vizet 40 C-ig, és helyezzük bele a másik szeget. Néhány perc múlva vegyük ki a szeget, itassuk le róla a vizet, és társunk jobb kézfején érintsük meg a bőrfelületet egy 4x4-es négyzeten belül 30x. A kísérletben szereplő személy becsukott szemmel érzékelje a hőingereket, és jelezzen, ha meleget érez, miközben mi jelöljük meg tollal a melegpontokat! Összesítsük számszerűen a jelzett hideg- és melegpontokat és rögzítsük az adatokat táblázatban! egyéni mérés Hely Bal kézfej (hidegpontok) Jobb kézfej (melegpontok) Érzékelt pontok száma 6-23 0-3 forrás: Dr. Perendy Mária: Biológiai vizsgálatok (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) 4. Hőérzékelés viszonylagosságának vizsgálata Készítsünk elő három nagyobb főzőpoharat és öntsünk az egyikbe 10 C-os, a másikba 25 Cos, a harmadikba pedig 50 C-os vizet! Mártsuk bal kezünk ujjait a 10 C-os, jobb kezünk ujjait pedig az 50 C-os vízbe, ezután pedig tegyük mindkét kezünket a 25 C-os vízbe! Mit érzékelünk a bal és jobb kezünkkel? A jobb kezünkkel hidegnek, bal kezünkkel pedig melegnek érezzük a 25 C-os vizet. Mi a jelenség magyarázata? Az új hőmérsékletet az előzőhöz viszonyítja a szervezet, mert a meleg- és hidegérző pontok csak a hőmérsékletváltozást érzékelik és nem az abszolút hőmérsékletet. Érdekességek, kiegészítések, gondolkodtató kérdések A térküszöb, a hideg- és melegérző receptorok A térküszöb (tapintási feloldóképesség) a nyelv hegyén adódik a legnagyobbnak, itt körülbelül 1mm. Az ajkakon és az orrhegyen 5-7mm, a hát közepén pedig akár 67mm is lehet. Az adatok jelzik, hogy a test különböző részein különbözik a bőrben található tapintási receptorok sűrűsége. Bőrünkön egy négyzetcentiméteres felületen körülbelül 6-23 hidegérző receptor van, míg ugyanekkora felületen 0-3 melegpont található, hiszen a melegérző receptorok a bőr mélyebb rétegeiben helyezkednek el. Mekkora egy ember bőrének felülete és tömege?
Biológia 8. 16 Az ember szervezete Bőrünk felülete és tömege egyszerűen kiszámítható. Tömege a felnőtt ember testtömegének 1/6-od része, felülete pedig körülbelül annyi négyzetméter, mint ahány méter magas az illető. Tekintsünk át a egy példát: egy 180 cm-es 78 kg-os ember bőre körülbelül 1,8 négyzetméter és 13 kg. forrás: http://www.vectoriel.com/vector/human-body-1874 Házi feladat Számítsd ki saját bőröd felületét és tömegét magasságod és testtömeged alapján! (A kapott érték viszonylagos.) Saját adatok alapján. Felhasznált irodalom Dr. Donáth Tibor: Anatómia Élettan (Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2008) Dr. Lénárd Gábor: Biológiai laboratóriumi vizsgálatok (Tankönyvkiadó, Budapest, 1984) Dr. Nagy Lászlóné: Az analógiák osztálytermi alkalmazása (In.: A biológia tanítása 2002. május) Dr. Perendy Mária: Biológiai vizsgálatok (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) Jámbor Gyuláné, Csókási Andrásné, Fehér Andrea, Horváth Andrásné, Kissné Gera Ágnes: Biológia és egészségtan 8. Az ember szervezete és egészsége (Mozaik Kiadó, Szeged, 2011) http://phys.bio.u-szeged.hu/dt/elettan/ch07s05.html elérés: 2014.12.18. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/tulajdonsagok-valtozasokfolyamatok/egestermekek elérés: 2014.12.18. http://hvg.hu/plazs/20120410_emberi_nyal_diagnozis elérés: 2014.12.18. http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/031/pc003164.html elérés: 2014.12.18. http://phys.bio.u-szeged.hu/dt/elettan/ch10s16.html elérés: 2014.12.19. http://www.mimicsoda.hu/cikk.php?id=884 elérés: 2014.12.20. http://www2.sci.u-szeged.hu/embertan/oktatas/gyakorlatokbsc/9.%20gyakorlat/dermatoglifiabzs2010%20.pdf elérés: 2004.12.20. http://www.erzsebetrosta.hu/egyeb-erdekes-irasok/a-daktiloszkopia-toertenete.html elérés: 2014.12.20. https://www.mozaweb.hu/lecke-bio-biologia_11-a_bor_erzomukodese-102533 elérés: 2014.12.21.