Takácsné György Katalin 1 Vásáry Miklós 2 Baranyai Zsolt 2 Takács István 3 Georgikon Béla - Szerző Sándor - ha szükséges, több szerző 3 Sikeres-e a Visegrádi országok agárkülkereskedelme az Európai Uniós tagság óta? Esettanulmány egyes új tagállamok külkereskedelmi folyamatának elemzése alapján Is the agri-trade of the Visegrad countries after the EU accession successful? Case study based on the trade analysis of some new memberstates. tgyk@karolyrobert.hu 1 Károly Róbert Főiskola, egyetemi tanár 2 Szent István Egyetem, Adjunktus 3 Károly Róbert Főiskola, egyetemi docens BEVEZETÉS, ÁLTALÁNOS AGRÁRKERESKEDELMI HATÁSOK Tíz évvel az európai unió keleti kibővítéséi folyamatának kezdete után, már számos megállapítás és következtetés vonató le annak eredményeiről, hatásairól. 1 A tagság révén a Kelet- és Közép Európai Országok (KKEO) számos lehetőséghez jutottak az Unió révén. Részesei lehettek a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásinak, piaci intézkedéseinek, vidékfejlesztési politikájának. Az egységes belső piac adta mozgástér révén, nem csak a szabályozási környezet vált egységessé és EU konformmá, hanem a piaci, értékesítési folyamatok is egyszerűbbé és átláthatóbbá váltak. Ezt a folyamat az EU relációjában a 1990-es évek első felében életbe lépett Társulási Megállapodás biztosította kedvező feltételek hatására már a csatlakozás előtt is érezhető volt. A keleti bővítés országaival megkötött Társulási Megállapodások összefoglalóan Európai Megállapodás keretében életbelépő kedvezmények és azok továbbfejlesztett változatainak hatására az Európai Unió régi tagállamaival (EU15) folytatott kétoldalú kereskedelmi korlátok jelentősen mérséklődtek. Sajnálatos módon az EU-s piaci folyamatokra történő hosszú és fokozatos felkészülésből fakadó előnyök csak az egyes KKEO országok és az Európai Unió relációjában jelentkeztek. Az KKEO országok közötti áruforgalomban, az EU vonatkozásában megjelenő piacnyitásához képest csak jóval később és korlátozottabb módon valósult meg a korlátozások csökkentése. Ez a folyamatok az egyes ágazatok közül kifejezetten erősen érezhetőek voltak a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek piacán, hiszen az ágazat valamennyi ország esetében a nemzetstratégiai szempontok és az ágazati sajátosságok (pl. foglalkoztatás, jövedelemtermelő képesség) következtében a legnagyobb figyelmet kapták, így a legerősebb piacvédelemben részesültek. A fenti összefüggések okán joggal merül fel, hogy szükséges értékelni a magyar agrár-külkereskedelem vonatkozásában megjelenő hatásokat, a 10 éves tagág eredményeit. Ennek keretében terjedelmi okok miatt, illetve az egyes új tagországokkal megvalósuló kereskedelmi aktivitás nagysága alapján 2, vizsgálatainak csak a Visegrádi országokkal (Csehország - CZ, Magyarország HU, Lengyelország PL, Szlovákia - SK) kapcsolatban tesszük meg. Az agrár-külkereskedelmi folyamatok általános vizsgálatát már több szerző több megközelítésben is vizsgálat. A teljesség igénye nélkül ebbe folyamatban a hazai szerzők közül kiemelendő például Fertő (2003), Fertő et al. (2005). vagy Jámbor (2011) művei, vizsgálva a Magyarország és az EU15 között megjelenő általános versenyképességi sajátosságokat. Ezzel együtt Jámbor (2014) alapos a horiztontális és vertikális ágazaton belüli 1 A tanulmányunk nem vállalkozik arra, hogy a csatlakozás tágabb. A nemzetközi kereskedelmi folyamatokra számos indirekt tényező hat, melyek rendszerezésére nem térünk ki. A vizsgált országok relációjában megjelenő általános gazdasági folyamatok értelmezésére többek között Cameron (2005), EU Commission (2006, 2009), Čihák and Fonteyne, (2009), Vasa (2011,) Zimmermann (2013), Belka (2013) Csaba (2014), Palánkai and Miklós (2014) elemzéseit használtuk. 2 A tanulmányunk keretében csak a kereskedelmi folyamatokra koncentrálunk, így egyéb hatásokkal, melyek az EU csatlakozással összefüggésben vannak vagy attól függetlenek, de hatottak a mezőgazdaságra, mint például a mezőgazdasági termelési folyamatok (Takácsné 2014), technológiák (Takács 2013) vagy eljárások (Naárné 2009, Szabó 2010) nem foglalkozunk. 647
agrárkereskedelem meghatározó tényezőket vizsgálva azt is igazolta, hogy az agrárágazaton belüli kereskedelem mértéke akkor nagyobb, ha egy új tagország a közép-kelet-európai régióba exportál tovább azt is egyértelműsítette, hogy integráció kereskedelem-ösztönző hatása révén az EU csatlakozás pozitívan hatott az ágazaton belüli kereskedelemre. Módszertani megközelítésben szükséges még Poór (2009) vagy Poór (2013) tanulmányait említeni, melyek külkereskedelmi pozíció statikus és dinamikus vizsgálatára irányultak, illetve a külkereskedelmi folyamatok specializációjának mélyebb összefüggéseit tárták fel. Koncepcionális megközelítésben tárgyalja a korábbi megállapításokat Kiss (2011) tanulmányában, ugyanakkor már a teljes időszakot értékelő megállapításokra jutnak Hegedűs és Kiss (2014) tanulmányukban. Több hazai szerző is elemezte szűkebb értelemben a visegrádi reláció sajátosságai. Például általánosságban szükséges megemlíteni Jámbor és Török (2012), Vásáry (2012) műveit. Szűkebb témájú egyes ágazatokat szorítkozó elmézések vonatkozásában szükséges többek között például Poór (2010) és Mészáros 2013-es tanulmányában vizsgálja a szarvasmarhahús kereskedelmének lokális összefüggéseseit. A nemzetközi szakirodalomban a szerzők jellemzően a saját országaik szemszögéből elemezték a kereskedelmi hatásokat. Az utóbbi időben többek között Bartosova et al. (2008), Bielik et al. (2012), Bielik et al. (2013), Bojnec et al. (2009), Bojnec et al. (2012), Bojnec et al. (2014), Doucha (2013) Rajcaniova (2012), Qineti et al. (2012) Savtos et al. (2010), Savtos et al. (2013), Smutka et al. (2013) vizsgálta az új tagállamok, illetve konkrétabban a visegrádi országok vonatkozásában megjelenő szektorális vagy ágazati külkereskedelmi sajátosságokat. A tagállamok közötti folyamatok értelmezés érdekében az EUROSTAT kereskedelem statisztikai adatbázisának a használatára van szükség, mely lehetővé teszi, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok egységes elvek szerint megvalósuló adatgyűjtése és adatszolgáltatása révén összevethető és összemérhető adatokat kapjunk. Az adatbázis (EUROSTAT, 2014) alapján megállapítható, hogy az EU15 relációjában, az irányukba megjelenő áruforgalmi változás egyértelműen erősödött a tagság hatására. (EUROSTAT, 2014) Kérdéses azonban, hogy mennyire volt eredményes a 2004. évi bővítés után csatlakozó országok (EU12) között megjelenő kereskedelem, mivel ezen országok eltérő adottságokkal rendelkeztek a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepét, színvonalát, a mezőgazdasági támogatások összegét tekintve, valamint az ágazat hatékonyságát és versenyképességét illetően is. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálataink során a Visegrádi országok vonatkozásában megjelenő kereskedelempolitikai trendeket elemezzük. A két viszonyítási pontot vettünk alapul, az EU különböző országcsoportjainak relációjában megjelenő áruforgalom, másrészt a Visegrádi országok között megjelenő értékek. A vizsgálatokat az EUROSTAT adatbázisából származnak, a SITC- (Standard International Trade Classification) rendszerben elérhető, 2000 és 2013 közötti időtávra vonatkoznak. Az adatok kezelhetősége végett csak az aggregált termékcsoportokkal foglalkoztunk, így az SITC-rendszer kettő számjegyű bontását alkalmaztuk. A vizsgálatok során egyértelművé vált, hogy általánosságban az adatbázis jellegéből fakadóan számos nehézség és korlátozó tényező is befolyásolja az adattartalom egységességét és megbízhatóságát: Az EU csatlakozás hatására az import esetében a korábban az EU-n kívüli országokból érkező termékek az EU-ba lépés, illetve egy EU országbeli importőr székhelye alapján már EU-n belüli származású termékként jelentek meg. Az export esetében a csatlakozást követően csak az EU-n kívüli áruforgalomnál szükséges belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat kitöltése, így a tényleges EU-n belüli forgalom vámáru-nyilatkozatok alapján megvalósuló ellenőrzése nem lehetséges. Jelentős torzító hatása van, az egységes piac előnyeit kihasználva, az országok közötti megjelenő ÁFA csalások sorozatának. A közösségen belüli fiktív árumozgások hatása az adminisztráció és így a statisztika esetében is akár jelentős torzító hatással jár. 648
A mezőgazdasági folyamatokról lásd részletesebben Lámfalussy (2014) vagy az Tanító et al (2014) tanulmányát Az előbbiekhez hozzáadódhat a fekete vagy illegális kereskedelem, mely egyes speciális árucsoportokra kiemelkedő hatást gyakorol. De ugyanitt kell megemlíteni a megkerülő kereskedelmet, mely ugyan uniós szinten legálisan zajlik, de a statisztikai adatszolgáltatás során már nem jelenik meg az egyes tagállamoknál. Az elemzés során szükséges további lehatárolásokat is tenni. Ennek keretében az EU15 és a V4-ek vonatkozásában vizsgáltuk az egyes országok esetében megjelenő folyamatokat. Az elemzés keretében több módszert, viszonyszámot és indexet is alkalmazunk. Az export-import egyenleg, mely plasztikusan ábrázolja az ország exportjának és importjának a különbségét. B E / I = x ij m Ahol az B E/I az egyenleg összegét, a x ij, az adott ország export értékének összegét, az m ij pedig az import hasonló értékének összegét adja meg. Vizsgálataink során másodikként alkalmazott mutató az export import arányt számszerűsíti. Az arány a legegyszerűbb exportspecifikációs mutató, mely az országok exportját az importjához viszonyítja egymáshoz. xij R E / I = mij (2) Ahol az R E/I az index értékét, a x ij, az export tételek, jelen esetben az egyes ország export értékének összegét, az m ij pedig az import hasonló értékének összegét adja meg. Az elemzés kiterjed a vizsgált országok Herfindahl Hirschman-index (HHI) értékének számítására is, mely alapvetően a piaci részesedés mértéket határozza meg. Ennek során az egyes termékcsoportok export részesedését négyzetre emeljük, és az így kapott értékeket összegezzük. Formálisan az indexet a következő módon képezzük: HHI = N 2 S i i= 1 ahol az S i az i adott termékcsoport piaci részesedése. A mutató értéke ennek megfelelően 0-1 között mozog. A nagyobb értékek magasabb fokú koncentráltságot jeleznek. Vizsgálatainak Balassa Béla, a komparatív előnyök mérésére kifejlesztett mutatójának felhasználásával fejezzük be. A B index képlete a következető: xij / x xij / x i ij j ij B = = x j ij / x i j ij x i ij / x i j ij (4) ahol x az export, i a termékcsoport, j a vizsgált ország, ennek megfelelően x ij az adott ország termékszintű i x az összes exportját, exportját jelöli. 3 (Balassa, 1965) ij pedig a világ esetleg valamely ország-csoport termékszintű, illetőleg x j ij (1) (3) i j ij ij x a teljes 3 Balassa eredeti tanulmányában az i index 74 ipari termék kombinált exportját, az j index pedig 11 fejlett ipari ország együttesét jelezte. A kereskedelem politikai torzítások mérséklése végett korlátozódott a B-index eredetileg csak a ipari termékek vizsgálatára. A B-index abból 649 649
A B-index abból indul ki, hogy az exportszerkezet egyaránt érzékeny a relatív költségekre és a nem árjellegű tényezőkben meglevő különbségekre. Ezért a komparatív előnyök várhatóan meghatározzák az export szerkezetét. (Fertő, 2003) Jelen vizsgálatok során viszonyítási pontként az EU27 országaival folytatott kereskedelem értékét határoztuk meg. Ennek során a komparatív előny vizsgálatára két lehetőség is rendelkezésre áll. Egyrészt vizsgálható, hogy az adott termék vagy termékcsoport exporton belüli részesedése miként viszonyul a referencia piacon (EU27) belüli exportrészesedéshez. Azaz a relatív értékösszegek területi összehasonlítására nyílik lehetőség. Másrészt ezzel együtt a képlet második fele alapján vizsgálható az is, hogy a forrás országok (V4) termékkiviteli aránya miként alakul a teljes exporton (EU27) belül. Komparatív előny akkor mutatható ki, ha a termékcsoport exportrészesedése nagyobb, mint az összehasonlítás alapjáé, illetve ha a vizsgált ország részesedése nagyobb, mint a teljes exporton belüli értéke. A Balassa index számlálója és nevezője is 0 és 1 közé esik. 4 Az index értéke ennek megfelelőn a [0; [ intervallumban helyezkedhet el. 5 Amennyiben a B>1, az adott ország a vizsgált termék esetében komparatív előnnyel rendelkezik, ha az index értéke 0 és 1 között van, komparatív hátrányról beszélhetünk. A mutató szerkezeténél fogva aszimmetrikus, hiszen csak alulról korlátos, ezért ez a pozitív tartományban ferde eloszlását eredményez. A problémát Dalrum et al. (1988) a megnyilvánuló szimmetrikus előnyök (RSCA revealed symmetric comparative advantage) indexe alapján kezeljük mi is. (B + 1) RSCA = (B 1) (5) Az indexet több tekintetben is kritika érte, lásd például Fertő (2003), Fertő et al. (2005) vagy Jámbor et al. (2012). A kritikai megközelítés arra vezethető vissza, hogy az index széles, nemzetközi környezetben került alkalmazásra és ebből fakadóan nagyon heterogén adottságokkal és piaci szabályozókkal operáló országok összevetését látja el. Megítélésünk szerint az EU27-országok esetében, (1) a földrajzi közelség, (2) a hasonló makrogazdasági adottságok és (3) a közel azonos, illetve több országnál egy időben jelentkező kereskedelempolitikai megállapodások hatására a mutató kiszámíthatósága és alkalmazhatósága egyértelműen stabilnak tekinthető. Terjedelmi korlátok és a nagyszámú viszonyítási pont miatt, mi is továbbfejlesztettük a mutatót és ország szinten, az egyes termékcsoportok évi export forgalomban betöltött szerepe alapján súlyozott átlaggal korrigáltuk a B értékét, majd ezeknek vettük az összegét. Az alábbi képlet szerint: x ij B1 = * Bi X j ij (6) Ahol x az export, i a termékcsoport, j a vizsgált ország, ennek megfelelően x ij az adott ország termékszintű i x ij az összes exportját, a Bi pedig az i termékcsoport Balassa indexét jelenti. EREDMÉNYEK Az agrárkereskedelmi egyenleget (1. képlet) vizsgálva markánsan jelenik meg a Visegrádi országok helyzete. (lásd 1. ábra) Általánosságában elmondható, hogy Magyarország egyenlege tartósan pozitív tartományban maradt, annak ellenére, hogy 2004 után egy erősebb csökkenés volt megfigyelhető. Lengyelország esetében a csatlakozás hatására javult a mutató mérlege, míg a másik két országnál a tagság csak elmélyítette a negatív folyamatot. A indul ki, hogy az exportszerkezet egyaránt érzékeny a relatív költségekre és a nem árjellegű tényezőkben meglevő különbségekre. Ezért a komparatív előnyök várhatóan meghatározzák az export szerkezetét. (Fertő, 2003) 4 Ha x / x = akkor monopóliumról van szó, azaz a terméket csak a vizsgált ország szállítja a célpiacra. ij j ij 1 x / x abban az esetben tart a végtelenhez, ha i ij ij súlya az export tekintetében nem jelentős. (Poór, 2010) 5 A tényleges felsőhatár i j ij x tart a nullához, azaz az ország gazdasági i 650
kereskedelmi folyamatok alakulása terén figyelemre méltó eredményt mutat az export import arány6 (3. képlet) alakulása. A vizsgált relációban Magyarország esetén csökkent az arány értéke azaz az export és az import értéke közelített egymáshoz de a magyar export dominancia továbbra is megmaradt. Megfigyelhető, hogy a csatlakozás erőteljes hatással járt és az index értékeke is nőtt, hiszen az új piacok megjelenésének következtében emelkedett a kivitt termékeke értéke. (1. ábra) 1. ábra: A Visegrádi országok agrárkereskedelmi egyenlege és export-import aránya az EU15-el (20002013; folyóáron millió euró) agrárkülkereskedelmi egyenleg export import arány Forrás: EUROSTAT 2014 alapján, saját szerkesztés Az Visegrádi országok vonatkozásában azonban már árnyaltabb kép bontakozik ki. (2. ábra) A 2004. évi határnyitás hatására jelentősen nőtt a V4-ek egymás irányába megjelenő exportja, javítva ezzel mind az egyenleg, mind az arány értékét. Figyelemre méltó Lengyelország helyzete, mely a 2004 évi rajtnál jelentősen megugrott és fokozatosan egyre nagyobb arányban tudta javítani export pozícióját a többi V4-hez viszonyítva. Ezzel együtt Magyarország és Csehország is képes volt egymás piacain jelentősebb aktivitást mutatni, viszont Szlovákia látványosan beragadt ebben a folyamatban és érdemben nem tudta növelni külkereskedelmi jelentőségét. 2. ábra: A Visegrádi országok agrárkereskedelmi egyenlege és export-import aránya az V4-el (2000-2013, folyóáron millió euró) agrárkülkereskedelmi egyenleg export import arány Forrás: EUROSTAT 2014 alapján, saját szerkesztés Az egyes országok relációjában nem csak a kereskedelmi forgalom volumennöveldése ad számot arról, hogy milyen, hanem az is, hogy a külkereskedelmi áruáramlás milyen fajlagos értéken következik be. Az ebben az 6 Az arány használata során szükséges megemlíteni, hogy a kereslet és az import visszaesése is torzíthatja a mutató értékét. 651 651
összefüggésben feltárható sajátosságok bemutatása érdekében szükséges szemléltetni az egyes országok relációjában megjelenő változásokat. Az egyes országok vizsgálata során tetten érhető, hogy az export esetében megjelenő termékszerkezeti koncentráció az EU tagsággal járó hatásokkal is magyarázható. Ennek mérésére a termékek külkereskedelmi áruforgalomban betöltött arányát érdemes megvizsgálni. A gazdaságtani elemzések során a piacok koncentráltságának a megállapítására a Herfindahl Hirschman-indexet alkalmaztuk. A vizsgálatba bevont országok (CZ, HU, SK, PL) és az ország csoportok (EU15, V4) között elvégzett vizsgálatokból megállapítható, hogy az export egyik ország esetében sem nevezhető koncentráltnak. Az egyes termékkategóriák átlagában sem jelenik meg, hogy a vizsgált piacok kizárólagos szerephez jutottak volna. Ez megfelel az előzetes várakozásoknak, hiszen a 27 tagú Európai Unió esetében az egységes belső piaci verseny hatására, különösen a könnyen helyettesíthető termékek esetében az erős versenyhatások a piaci koncentráció ellen hatnak, javítva ezzel a fogyasztó érdekit. A legerőteljesebb értéket a cseh lengyel, szlovák lengyel és a magyar lengyel relációban figyelhetünk meg. (3. ábra) Az előbbiek esetében ez azonban a csatlakozás előtti időszakra azaz a kereskedelmi egyezményekkel védett és/vagy támogatott időszakra, utóbbinál az azt követő periódusra vonatkozik. A csatlakozás jelentősen átrendezte a termékek piaci megjelentést, jelezve a kereskedelmi korlátok változását és a kereskedelemteremtés vagy bizonyos esetekben a kereskedelemterelés erősödő folyamatára. A trendek utalnak arra is, hogy az integráció hatásaként megjelenő piaci polarizáció valamennyi ország esetében megjelenik. Az integrációs folyamat kedvező hatásának egyre csökkenő mértékben koncentráltak a piacok. Ebben a folyamatban, ha nem is minden esetben nagyon markáns módon, de megfigyelhető, hogy az egyes bővítési körök következtében 2007-ben és 2013-ban tovább laposodik a görbe, tovább csökken a koncentráció mértéke. Ez utóbbi dátum Magyarország esetében a földrajzi közelség okán jelentős horvát bővítés hatásával erősen alátámasztható. 3. ábra: A V4-országok Herfindahl Hirschman-index értékének alakulása egyes országok, és országcsoportok vonatkozásában megjelenő exportfogalomban (2000-2013) CZ HU PL SK Forrás: EUROSTAT 2014 alapján, saját szerkesztés Megjegyzés *: A V4 keretében az ország csoporton belüli áruforgalmat értjük, mely a többi három partner irányában valósul meg. A koncentráció vizsgálatán felül fontos információval szolgálhat az egyes termékek és az országok általános versenyképességi értékeinek alakulása. A komparatív előnyök számszerűsítésénél jó néhány mutató és értékelés áll a rendelkezésre. Ezen a téren az általunk a vizsgálatba bevont mérőszám Balassa index. Vizsgálatunk során az eredeti összefüggésből indultunk ki, vizsgáltuk a V4-ek termékforgalmával kapcsolatban megjelenő 652
versenyképességi hatásokat. A Balassa index aszimmetrikus aránytalanságának korrekciója után az RSCA mutató összevethető értékeket adnak. Az országszintű összehasonlítás érdekében aggregált adatokra volt szükség. Az egyes országok szerinti értékeket az egyes termékcsoportok teljes áruforgalomban betöltött súlya alapján összegzett RSCA értékek alapján kaptuk meg. Az országok szintjén korrigált RSCA index értékeit a 2. táblázat tartalmazza, melyből látható, hogy ország szinten miként változott a versenyképesség. Az országok vizsgálata során megfigyelhető, hogy az uniós tagság előtti időszakot illetően a hathatósabb piacvédelmi intézkedéseknek betudhatóan magasabb értékek jelentek meg. Ezzel együtt megfigyelhető valamennyi ország esetében, hogy a fokozatosan életbelépő kereskedelempolitikai könnyítések, valamint az EUtagságra való felkészülés és az ezzel együtt járó kereskedelemi kapcsolatok átalakulásának hatására az index értéke évről-évre csökkent és alacsony szinten stabilizálódott. Azaz a piacok vonatkozásában megjelenő versenyképesség de legalább a piaci dominancia csökkent. Egyértelműen megfigyelhető, hogy a V4-ek egymás közötti áruforgalmában CZ és SK esetében közel azonos értékváltozást lehet kimutatni. PL 7 és HU esetében nagyobb ütemű volt a csökkenés, de ez a két ország is hasonló trendeket mutat: Az EU15 irányában, a korábbi erőteljesebb kapcsolataik révén, kisebb mértékű a versenyképességi érték romlása CZ és SK-hoz viszonyítva. Az EU12 esetében pedig pont fordítva jellemezhető a folyamat: a magyar és a lengyel értékek a rosszabbak a másik két országhoz képest. Ennek magyarázatául szolgálhat, hogy HU és PL erőteljesebb kapcsolatokat épített ki az EU15 országaival, míg a CZ és SK termékek inkább az EU12 relációban voltak kapósabbak. 2. táblázat: A V4 országok egyes relációban vizsgált RSCA-index aggreált értékei, (2000-2013) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 CZ HU -0,96-0,96-0,93-0,92-0,88-0,91-0,91-0,91-0,91-0,92-0,92-0,92-0,91-0,92 PL -0,75-0,79-0,80-0,80-0,83-0,83-0,81-0,81-0,80-0,83-0,82-0,80-0,80-0,81 SK -0,64-0,60-0,59-0,62-0,61-0,58-0,58-0,57-0,58-0,59-0,57-0,56-0,57-0,59 EU15-0,45-0,45-0,43-0,44-0,40-0,40-0,40-0,38-0,37-0,35-0,37-0,39-0,38-0,37 V4-0,44-0,44-0,43-0,44-0,43-0,42-0,41-0,40-0,40-0,43-0,41-0,39-0,40-0,42 HU 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036 2037 2038 2039 2040 2041 2042 2043 CZ -0,94-0,95-0,94-0,93-0,93-0,93-0,92-0,93-0,93-0,93-0,93-0,92-0,93-0,93 PL -0,90-0,93-0,92-0,93-0,92-0,93-0,92-0,91-0,91-0,93-0,93-0,92-0,92-0,92 SK -0,96-0,96-0,96-0,96-0,96-0,93-0,91-0,91-0,89-0,87-0,82-0,77-0,81-0,85 EU15-0,36-0,35-0,34-0,32-0,30-0,30-0,32-0,32-0,35-0,32-0,36-0,38-0,34-0,32 V4-0,81-0,84-0,83-0,84-0,82-0,81-0,77-0,77-0,75-0,75-0,70-0,65-0,69-0,72 PL 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036 2037 2038 2039 2040 2041 2042 2043 CZ -0,90-0,90-0,90-0,90-0,90-0,90-0,88-0,88-0,88-0,87-0,88-0,87-0,88-0,89 HU -0,95-0,95-0,95-0,95-0,94-0,92-0,92-0,93-0,92-0,93-0,93-0,94-0,95-0,95 SK -0,97-0,98-0,97-0,97-0,96-0,95-0,95-0,95-0,94-0,95-0,94-0,94-0,94-0,93 EU15-0,35-0,35-0,34-0,32-0,27-0,27-0,27-0,25-0,26-0,26-0,26-0,27-0,27-0,27 V4-0,83-0,83-0,83-0,83-0,81-0,79-0,76-0,77-0,76-0,76-0,77-0,77-0,78-0,78 7 Lengyelország esetében megemlítést igényel, hogy a versenyképességi helyzetére nagy hatással van a belső fogyasztás, a stabil makrogazdasági és államháztartási helyzet, a kereskedelmi tekintetben meghatározó és egy jobban kiteljesedő német és ukrán kapcsolatok. Ezek együttesen is eredményezi, hogy a lengyel gazdaság általános felzárkózás üteme a V4 összehasonlításban kiemelkedő. (Kerner, 2012) Ennek áttételes hatása a kereskedelemi folyamatokban is kedvező hatásokat tudok eredményezni. igaz csökkent a versenyképesség ütem a vizsgált relációban, de ezt ellensúlyozta a bővülő külkereskedelemi volumen és a piacok stabilizálásának és azokon való térnyerésének folyamata. 653 653
SK 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036 2037 2038 2039 2040 2041 2042 2043 CZ -0,41-0,43-0,41-0,41-0,48-0,51-0,52-0,54-0,53-0,56-0,59-0,63-0,58-0,59 HU -0,85-0,84-0,82-0,83-0,75-0,71-0,71-0,61-0,65-0,63-0,55-0,46-0,49-0,60 PL -0,79-0,78-0,79-0,80-0,85-0,85-0,79-0,84-0,80-0,80-0,80-0,84-0,83-0,81 EU15-0,64-0,61-0,63-0,65-0,54-0,52-0,57-0,56-0,58-0,56-0,62-0,63-0,64-0,54 V4-0,24-0,24-0,23-0,23-0,27-0,27-0,24-0,22-0,22-0,23-0,21-0,19-0,17-0,24 Forrás: EUROSTAT 2014 alapján, saját szerkesztés Megjegyzés *: A V4 keretében az ország csoporton belüli áruforgalmat értjük, mely a többi három partner irányában valósul meg. Az egyes ország-párok vonatkozásában árnyaltabb kép alakul ki: PL és HU viszonylatában lehetett a legnagyobb versenyképességi csökkenést kimutatni a teljes időszakot illetően, közel harmadára csökkent az index értéke. Mindez jelzi a, hogy az EU-s tagságra felkészülés folyamata során az új tagállamok nem voltak képesek kellő mértékben alkalmazkodni az EU piaci folyamatihoz így a tagságot követően is megjelenő versenyképességi hátrány ledolgozása sem valósult meg, sőt az egyes országok versenyképességi értékeinek romlása eredményeképpen tovább távolodtak az ideális szinttől. Ezen túl a legerőteljesebb romlás a szlovák-lengyel, lengyel-szlovák, a szlovák-magyar vonatkozásban volt kimutatható. Érdekes folyamat, hogy a szlovák és a lengyel reláció kölcsönösen romlott. Ebből feltétethető, hogy a piacnyitás lehetősége és következménye révén a kereskedelemterelés és kereskedelem-teremtés olykor párhuzamos folyamati révén közel azonos módon alakult a két ország agrár-külkereskedelemi szerkezete. Tény, hogy a versenyképességi trendek átrendeződésének nagyobb üteme a csatlakozás előtti időkben valósult meg. Az esetek többségében jelentős átrendeződést nem lehetett kimutatni. Természetesen vannak kivételek, hiszen a cseh magyar reláció megfordult és a legnagyobb értékű változást eredményezte. Ebben a megközelítésben említést igényel még a szlovák-magyar, a lengyel-szlovák forgalom is, hiszen valamennyi esetben az EUcsatlakozást követően is jelentős (akár az teljes időszak értékéhez képest 80%(PL-SK)-90% -os (SK-HU)) átrendeződés volt megfigyelhető. Az RSCA-index alapján mért versenyképességi összevetés alapján egyedül a csatlakozást követő időszakban a CZ-HU, valamint a teljes időszakban a SK-CZ kapcsolatban lehetett javulást, komparatív erősödést kimutatni, lényegében ezen viszonylatokban volt a tagság versenyképesség szempontjából előnyös. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Visegrádi országok (V4) esetében az Európai Unióhoz történő 2004. évi csatlakozás számos tekintetben agrárkereskedelmi lehetőségeket és nehézségeket eredményezett. A korábbi vámok és egyéb kereskedelmi korlátok megszűnése egy csapásra növekvő kereskedelmi aktivitást eredményezett. Az integráció eredményeképpen megjelenő egységes belső piacon, az áruk szabad áramlása következtében törvényszerűen jelenet meg a kereskedelmi forgalom bővülése. A szomszédos országok relációjában markánsan, egyúttal rövid időtáv alatt valósult meg, ahhoz képest, hogy a régi EU tagállamok vonatkozásában, a társulási folyamat keretében hosszú idő alatt, fokozatosan bővült a kereskedelmi forgalom. Vizsgálataink szemléltették, hogy a bemutatott 14 évben bekövetkező változások hatására jelentős mértékben bővült a V4 országok agrár-külkereskedelmi forgalmának értéke és mennyisége. Ezen belül meghatározó az EU15 és a V4-ek piacán elért kedvező folyamatok. A vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy az EU15 esetében a kereskedelmi egyenleg csak Magyarország és Lengyelország esetében volt pozitív tendenciájú, míg a V4 közi áruforgalomban csak Szlovákia tudott negatív értékű, ám javuló tendenciájú értékeket felmutatni. A kereskedelmi forgalom bővülésében meghatározó szerepe volt a Visegrádi országok egymás közötti áruforgalmának. Megállapítható az is, hogy az egységes belső piac működésének hatására, a belső piaci verseny erősödésének 654
eredményeképpen csökkent az országok egyes termékeinek piaci koncentrációja. Megállapításaink szerint a vizsgált relációkban, ez a folyamat párhuzamosan járt komparatív előnyök csökkenésével, és az egyes relációk irányában megvalósuló értékek erőteljes konvergálásával. Figyelemre méltó, hogy a csatlakozást megelőző, a közös piaci működésre felkészítő időszak, jelentősen befolyásolta az értékek alakulását. Az általánosan növekvő kereskedelmi aktivitás ellenére a teljes időtávon csupán Szlovákia és Csehország viszonylatában lehetett komparatív érték javulást kimutatni, a többi relációban csökkent a versenyképesség értéke. Az EU tagság tehát piacot és számos lehetőséget teremtett, de az országok versenyképességi értékei, vizsgálataink szerint, ennek hatására nem voltak képesek javulni. Irodalomjegyzék: (1) Balassa B. (1965): Trade liberalisation and revealed comparative advantage. The Manchester School, Vol. 33. No. 2. 99 123. o. (2) Bartosova D., Bartova L. and Fidrmuc J. (2008): EU Enlargement Implications on the New Member States Agri-food Trade. International Congress, August 26 29, 2008 Ghent, Belgium 44122, European Association of Agricultural Economists. http://ideas.repec.org/p/ags/ eaae08/ 44122.html (3) Belka, M. (2013): How Poland s EU Membership Helped Transform its Economy Occasional Paper No. 88 Group of Thirty, Washington, D.C http://www.group30.org/images/pdf/op88.pdf (4) Bielik P., Smutka L. and Horská H.(2012): Development of Mutual Agricultural Trade of Visegrad Group Countries, Visegrad Journal on Bioeconomy and Sustainable Development 2012/1 pp._2-11 (5) Bielik, P., Smutka, L., Svatoš, M. and Hupková. D. (2013): Czech and slovak agricultural foreign trade - two decades after the dissolution. In Agricultural economics. Vol. 59, no. 10 (2013), s. 441--453. ISSN 0139-570X. (6) Bojnec S. and Fertő I. ( 2009). Agro-food trade competitiveness of Central European and Balkan countries. In: Food Policy, vol. 34, 2009, no. 5, p. 417 425. ISSN 0306-9192. (7) Bojnec S. and Fertő I. (2014): Agri-food exports from European Union Member States using constant market share analysis Studies in Agricultural Economics 116 (2014) 82-86 (8) Bojnec, S. and Fertő, I. (2012): Complementarities of trade advantage and trade competitiveness measures. Applied Economics 4 (4), 399-408. http://dx.doi.org/10.1080/00036846.2010.508725 (9) Cameron, D. R. (2005): The Challenges of EU Accession for Post-Communist Europe Center for European Studies Central and Eastern European Working Paper Series #60 (10) Čihák, M. and Fonteyne, W. (2009): Five Years After: European Union Membership and Macro-Financial Stability in the New Member States IMF Woking Paper WP/09/68 (11) Csaba, L. (2014): A félig tele pohár, Közgazdasági Szemle LXI. (4.) pp. 439-451 (12) Dalum, B., Laursen, K. and Villumsen, G. (1998): Structural Change in OECD Export Specialisation Patterns: De-Specialisation and Stickiness. International Review of Applied Economics, Vol. 12. 423 443. o. (13) Doucha, T. and Pohlová, K (2013) Czech Agricultural Trade After EU Accession as a Reflexion of the Competitiveness of Czech Agriculture and Food Industry Under the EU Single Market and Changes in WTO Commitments http://ageconsearch.umn.edu/bitstream/160380/2/09-doucha%20tomas%20- %20EAAE%20135.pdf (14) Drabik D. and Bartova L.(2008): Agri-food Trade Specialisation Pattern in the New EU Member States International Congress, August 26 29, 2008 Ghent, Belgium 44122, European Association of Agricultural Economists. http://ageconsearch.umn.edu/ bitstream/44124/2/261.pdf (15) Elsner B. and Zimmermann, K.F. (2013): 10 Years After: EU Enlargement, Closed Borders, and Migration to Germany, Forschungsinstitut zur Zukunft der Arbeit Institute for the Study of Labor IZA DP No. 7130, http://ftp.iza.org/dp7130.pdf 655 655
656 (16) EUROSTAT (2012): Taxation trends in the European Union, Data for the EU Member States, Iceland and Norway, ISBN 978-92-79-21209-3 p. 274 (17) EUROSTAT (2014): International Trade, EU27 Trade Since 1988 by HS2 database, http://epp.eurostat.ec.europa.eu, 2014.06.16 (18) Fertő I. (2003): A komparatív előnyök mérése. Statisztikai Szemle, 81/ 4, p. 309 327 (19) Fertő I. and Hubbard L.I. (2005): Az agrárkereskedelem dinamikája A csatlakozó országok esete Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. január p. 24 38 (20) Hegedüs Zs. and Kiss J. (2014): The impact of ten years of European Union membership on Hungarian agricultural trade Studies in Agricultural Economics 116 (2014) 87-94 http://dx.doi.org/10.7896/j.1407 (21) Jámbor A. (2011): Az agrárkereskedelem változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 2011. szeptember (775 791. o.) (22) Jámbor A. (2014): A horizontális és vertikális ágazaton belüli agrárkereskedelem meghatározó tényezői az új tagországokban Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 2011. szeptember (775 791. o.) (23) Jámbor A. and Török Á (2012): Változások az új tagországok agrárkereskedelmében az EU-csatlakozás után, Statisztikai Szemle 2012 7-8 szám p. 632-651 (24) Kiss, J. (2011): Some impacts of the EU accession on the new member states agriculture. Eastern Journal of European Studies 2 (2), 49-60 (25) Lámfalusi I., Péter K., Tóth K. and Tanító D., (2013) A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékekre vonatkozó áfamértékek csökkentésének lehetősége és hatásai, Gazdálkodás 58/4. 320-330 pp. (26) Mészáros K (2013): A V4-es országok marhahús termelőinek versenyesélyei az Európai Unió piacain gazdálkodás 2: pp. 128-135. (27) Miroslava Rajcaniova (2012): V4 food trade and market insights: from Economic Theory to Consumer's Reality In: Food Sciences & business Studies. Nitra: Slovak University of Agriculture, 2012. pp. 25-41 ISBN: 978-80-552-0815-2 (28) Naárné Tóth Zsuzsanna (2009): A termőföld közgazdasági értéke és piaci ára, Budapest: Agroinform Kiadó, 2009. 186 p. ISBN:978-963-502-816-0 (29) Palánkai, T. and Miklós, G. (2014): Magyaroszág integrációs profilja, Az európai integráció negyedszázados és a magyar EU-tagság tízéves mérlege Közgazdasági Szemle LXI. (4.) pp. 452-485 (30) Poór J. (2009): A külkereskedelem specializációjában közrejátszó tényezők Statisztikai Szemle 87. évf.:(12.) pp. 1175-1193. (31) Poór J. (2010): Érték- és áralapú módszerek a külkereskedelmi versenyképesség mérésében a magyar hústermékek külkereskedelmének piacán Doktori (PhD) értekezés, Pannon Egyetem Keszthely (32) Poór J. (2013): Árjellegű mutatók alkalmazása a külkereskedelmi pozíció statikus és dinamikus vizsgálatára Statisztikai Szemle 91:(2) pp. 185-206. (33) Qineti A. Smutka L. (2012): The agrarian trade transformation in the Visegrad Countries. In Global commodity markets: new challenges and the role of policy : International Scientific Days 2012 05. 16-18, Nitra : Slovenská poľnohospodárska univerzita, 2012. s. 267--280. (34) Smutka, L., Svatoš, M., Qineti, A. and Selby, r. (2013): Visegrad countries agricultural foreign trade development (transformation process). Scientia Agriculturae Bohemica, 2013, roč. 44, č. 1, s. 38-46. ISSN: 1211-3174. (35) Svatoš M. and Smutka L. (2010): Development of agricultural foreign trade in the countries of Central Europe. Agric. Econ. Czech. 2010, 56, No. 5, pp. 163-175. ISSN: 0139-570X. (36) Svatoš, M. and Smutka, L. (2013): Comparative advantages of the Czech agrarian foreign trade in relation to the eu and third countries. Acta Universitatis Agriculturae et Silviculturae Mendelianae Brunensis, 2012, LX / 4, s. 363-378. ISSN: 1211-8516.
(37) Szabó, G. G. (2010): The importance and role of trust in agricultural marketing co-operatives Studies in Agricultural Economics (112) pp. 5-22. (38) Tanító D., Lámfalusi I., Felkai B. O., Péter K., Tóth K. and Varga Tibor (2013) A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékekre vonatkozó áfarendszer és -mérték változásai és hatásai Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet. 110 p. ISBN 978-9-634915-83-6, ISSN 2061-8204 (39) Takács, I. (2013):Changes of labour productivity on farms in Central and Eastern Europe countries after European Union accession Annals of the Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists 15:(5) pp. 318-323. (40) Takács-György K. and Takács I. (2012): Changes in cereal land use and production level in the European Union during the period 1999-2009, focusing on New Member States Studies In Agricultural Economics 114:(1) pp. 24-30. (41) Takács-György, K., Turek Rahoveanu, M. M. and Takács, I. (2014): Sustainable New Agricultural Technology Economic Aspects of Precision Crop Protection Procedia Economics AND Finance 2014: (8) pp. 729-736. (42) Vasa, L. (2011): Evaluation of the Hungarian transition model of the agriculture after the economic and political changes Annals of Agrarian Science Vol. 9:(3) pp. 104-112. (43) Vásáry M., Kránitz L. and Baranyai Zs. (2012): Versenyképesség a Visegrádi országok agrárkereskedelmében In: LIV. Georgikon Napok, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Keszthely, 2012.10.11-12. 2012. ISBN:978-963-9639-48-5pp. 1-10. 657 657