MUNKABIZTONSÁG KATONÁKNAK 1 A kézi tehermozgatásból származó HÁTSÉRÜLÉSEK csökkentésének lehetõségei A Honvédelmi Minisztérium Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal kiadványa
Összeállította: Fodor Valéria õrgy. Grafika: Herendy Csilla Kiadványszerkesztõ: Baukó Bernadett Lektorálta: Págány István nyá. mk. ezds.
BEVEZETÉS A tehermozgatást végzõ munkavállalók panaszai között gyakran szerepel a hát, illetve derékfájdalom. Egyes források szerint az USA felnõtt lakosságának 80 %-a szenved idõnként derékfájástól és a betegek kb. 85 %-a egyértelmû diagnózis nélkül marad. Közismert, hogy a hát- és derékfájdalommal járó megbetegedések a hazai lakosság jelentõs részében is elõfordulnak. Magyarországon a gerinc degeneratív elváltozásainak radiológiai jelei a 40 év felettiek 50, az 50 év felettiek 75, a 70 év felettiek 100 százalékában kimutathatóak. A derékfájdalom hátterében álló leggyakoribb okok:! a porckorong degenerációja;! a csigolyanyúlványok közti izületek degenerációja;! porckorongsérv;! ideggyökökre gyakorolt nyomás;! a csigolyaívek sérülése;! a csigolyatest elõrecsúszása;! a csigolyanyúlványok fáradásos törése. 1994. január 1-én lépett hatályba a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény, mely azóta az Európai Unióhoz történt csatlakozás jogharmonizációs feladatai miatt több alkalommal változott. A következõ években számos rendelet jelent meg, melyek elõsegítették a munkavédelmi törvényben foglaltak végrehajtását. Ebbe a sorba illeszkedik Az elsõsorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményei -rõl szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet is. 3
ALAPFOGALMAK A kézi tehermozgatás olyan 10 kg-nál nagyobb súlyú terhek egy vagy több munkavállaló által történõ szállítása, tartása beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását amelyek jellemzõ tulajdonságaik vagy kedvezõtlen ergonómiai feltételek miatt a munkavállalók elsõsorban hátsérüléseit okozzák. A kézi tehermozgatás lényege az emberi erõvel végzett tevékenység, amely természetesen nem zárja ki a segédeszközök (kötelek, hevederek, görgõk, emelõrudak) használatát. Nem tartozik ebbe a fogalomkörbe az ömlesztett anyagok mozgatása (pl.: lapátolás), ezért indokolt a korábbi anyagmozgatás helyett a tehermozgatás szóhasználat. Az elõírások betartása csak a 10 kg-nál nagyobb tömegû terhek mozgatása esetén kötelezõ. A hátsérülés elsõsorban a gerinc és a mellette levõ lágy részek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése), valamint tartósan fennmaradó kóros állapotot okozó betegségének kialakulása. Ez a meghatározás arra utal, hogy nem csupán a hát, hanem a derék és a deréktájak sérülései is ide tartoznak és nem csupán heveny kórformákról (bár a sérülés megnevezés inkább ezekre utal), hanem olyan idült megbetegedésrõl is szó lehet, amelyek meghatározó okaként a kézi tehermozgatás jelölhetõ meg. 4
A KÉZI TEHERMOZGATÁS ERGONÓMIAI SZEMLÉLETE Az ergonómiai szemlélet az ember - gép - környezet rendszert olyan egységnek tekinti, amelynek mûködésekor az emberi tényezõt (annak terhelhetõségét, a terhelés jellegét és mértékét) kell elsõsorban figyelembe venni, ellenkezõ esetben a rendszer mûködése egészségkárosodás kockázatát jelenti az egyén számára. Kézi tehermozgatásnál a rendszer tagjai: az ember, a teher (esetleg segédeszköz) és a munkakörnyezet. Ebbõl a szemléletbõl adódik a kézi tehermozgatás szabályozásának sajátossága is: nem tartalmaz emelhetõ, szállítható súlyhatárokat. Ennek magyarázata, hogy ugyanaz a megterhelés különbözõ egyének számára (testi felépítésüktõl, izomzatuk fejlettségétõl, egészségi állapotuktól függõen) különbözõ igénybevételt jelent. A foglalkozás orvostan szerint az a munkahelyi megterhelés a megengedhetõ, amely által okozott igénybevétel az optimálistól tartósan nem tér el. Súlyhatár megállapítása esetén egyes személyek számára a megengedett súlyhatár alatti tehermozgatás is az egészségkárosodás kockázatával járna. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS LEHETÕSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSE A parancsnoknak mint munkáltatónak arra kell törekednie, hogy a kézi tehermozgatást megszüntesse. Ha ez nem lehetséges, kockázatbecslést kell végeznie, majd ennek alapján kockázatkezelés szükséges, vagyis intézkedéseket kell tenni annak mérséklésére vagy megszüntetésére. 5
A kockázatbecslés elvégzésekor az alábbi kockázatnövelõ tényezõket kell figyelembe venni: 1. A mozgatandó teher jellemzõibõl származó kockázatok! a teher túl nehéz, vagy túl nagy;! a teher nem áll kézre, nehéz megfogni;! a teher instabil, vagy tartalma elmozdulhat;! a teher úgy helyezkedik el a munkavállaló törzséhez viszonyítva, hogy csak kedvezõtlen testhelyzetben mozgatható;! a teher ütközés esetén a munkavállaló sérülését okozhatja. 2. A szükséges fizikai erõkifejtés mértékére, körülményeire vonatkozó kockázatok! a tehermozgatás túl megerõltetõ;! a fizikai erõkifejtés csak a törzs elcsavarásával, illetve az emelés elõrehajolt helyzetben lehetséges;! a teher hirtelen elmozdulhat;! a fizikai erõkifejtés a test labilis helyzetében következik be. 3. A munkakörnyezetbõl adódó kockázatok! nincs elég hely, fõként függõleges irányban a tehermozgatáshoz;! a padozat, vagy a munkavégzés szintje változó vagy labilis;! a hõmérséklet, a páratartalom, a szellõzés nem megfelelõ. 4. A tevékenységbõl származó kockázatok! a gerincet érõ túl gyakori, túl hosszan tartó erõkifejtés;! a pihenési, illetve regenerációs idõ elégtelensége;! a szállítási távolságok túlzott hossza;! a munkaritmust a munkavállaló nem tudja befolyásolni. 6
5. Az egyéni tényezõkbõl eredõ kockázatok! fizikailag (testi adottságai miatt) a munkavállaló alkalmatlan az adott tevékenység elvégzésére;! a munkavállalónak olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent;! munkavállaló a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit, vagy más személyes tárgyat visel;! a munkavállaló nem rendelkezik megfelelõ ismeretekkel, vagy gyakorlattal. A kockázatok elemzése munkabiztonsági és foglalkozás egészségügyi feladat. Az 1. 4. pont, valamint az 5. pont 3. és 4. bekezdésében felsoroltak kockázatainak megítélése elsõsorban munkabiztonsági és parancsnoki feladat, míg az 5. pont 1. és 2. bekezdésében felsorolt kockázatok megítélése elsõsorban foglalkozás egészségügyi feladat. A katonák tevékenységük során gyakran találkoznak a teheremelés, tehermozgatás feladatkörével. E kiadványban összefoglaljuk azokat a legfontosabb szabályokat, amelyek betartása hozzájárulhat a kézi tehermozgatásból származó hátsérülések kockázatainak csökkentéséhez.! Külön felhívjuk a figyelmet a katonanõk és a sérülékeny csoportok tevékenységére, akiknél a fizikai alkalmasság kérdése fokozottan felmerül a tehermozgatás során. 7
A TEHERMOZGATÁS LEGFONTOSABB SZABÁLYAI 1. Ha úgy gondolod, hogy nem vagy képes a teher mozgatására, kérj segítséget! 2. Mindig neked kell a terhet mozgatni, nem fordítva! 3. Elõbb gondolkozz, utána cselekedj! 4. Mérd fel a feladatot! 5. Tested legyen egyensúlyban! 8
6. Kerüld az elõrehajlást! 7. Ne csavard el a törzsedet! 8. Mozgásod legyen sima és folyamatos! 9. Mindig lásd, hogy hova lépsz! 9
10. Ahol lehet, használj kézi segédeszközt! 11. Jobb húzni, vagy tolni a terhet, mint vinni azt! 12. Használd az egyéni védõeszközt, ahol szükséges! 13. Szorítsd a terhet szorosan a testedhez! 10
Ha betartod ezeket a szabályokat, hozzájárulsz a szolgálatellátás balesetmentes végrehajtásához és jelentõs mértékben óvod egészségedet, elõsegítve a katonai feladatok eredményes végrehajtását!