Igazságszolgáltatás alapelvei, különös tekintettel a bírói függetlenségre

Miskolci Egyetem Állam - és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Alkotmányjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Igazságszolgáltatás alapelvei, különös tekintettel a bírói függetlenségre Készítette: Lecső Csilla Igazgatásszervező Nappali tagozat CS9ZZC Konzulens: Dr. Panyi Béla Miskolc 2015. 1

University of Miskolc Faculty of Law Institute of Political Science Department of Constitutional Law COMPOSITION The basic principles of jurisdiction, with special regard to independence of judicial Author: Lecső Csilla Public Administration Full-time course CS9ZZC Consultant: Dr. Béla Panyi Miskolc 2015. 2

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS, 5 TÉMA VÁLASZTÁSÁNAK INDOKLÁSA II. BÍRÓSÁGUNK SZERVEZETEI RENDSZE, FUNKCIÓJA 7 II.1. A bírói szervezetrendszer felépítése, az 1997. évi LXVI. törvény és a 2011. évi CLXI. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvények összevetése alapján 7 II.1.1. Bíróság szervezeteinek legfontosabb szervezeti és hatásköri változásai 8 II.1.2. Bírósági szervezet igazgatásának változásai 13 II.1.2.1. Az OIT szervezeti feladatai és a hatásköre 14 II.1.2.2. OIT elnöke 14 II.2. Bírósági szervezet típusai, tagozódása 16 II.2.1. Tagozódása 16 II.2.2. Típusai 17 II.3. Bíróság funkciója 18 III. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FOGALMA ÉS ALAPELVEI 19 III.1. Igazságszolgáltatás fogalma 20 III.2. Igazságszolgáltatás alapelvei 21 III.2.1. Igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve 24 III.2.2. Igazságszolgáltatás egységének elve 27 III.2.3. Társasbíráskodás (ülnökök részvételének elve) 29 III.2.4. Néprészvétel elve 30 III.2.5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának az elve 32 III.2.6. Anyanyelv használatának elve 33 III.2.7. Ártatlanság vélelme 35 III.2.8. Védelemhez való jog 37 III.2.9. Jogorvoslati jogosultság elve 39 III.2.10. Tisztességes eljáráshoz való jog 41 3

IV. BÍRÓI FÜGGETLENSÉG ELVE, SZŰKEBB ÉS TÁGABB ÉRTELMEZÉSE 45 IV.1. Bírói függetlenség szűkebb értelemben 46 IV.1.1. A bíró személyi függetlensége 47 IV.1.2. A bíró szakmai függetlensége (ítélkezésbeli függetlenség) 49 IV.1.3. A bíró személyi függetlenségének garanciái 51 IV.2. Bírói függetlenség tágabb értelemben 56 IV.2.1. Bíróság és az Országgyűlés kapcsolata 56 IV.2.2. Bíróság és a köztársasági elnök kapcsolata 57 IV.2.3. Bíróság és a Kormány kapcsolata 58 IV.2.4. Bíróság szervezeti függetlenségének garanciái 59 V. BÍRÓI FÜGGETLENSÉG AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATA TÜKRÉBEN 60 VI. KÖVETKEZTETÉS, ÖSSZEGZÉS 62 VII. MELLÉKLET 68 VII.1. Felhasznált irodalomjegyzék 68 VII.1.1. Könyv, folyóirat címek 68 VII.1.2. Internet címek 69 VII.2. Felhasznált jogszabályok jegyzéke 70 4

I. BEVEZETÉS, A TÉMA VÁLASZTÁSÁNAK INDOKLÁSA A szakdolgozatom a témája: Az igazságszolgáltatás alapelvei, különös tekintettel a bírói függetlenségre. Témaválasztásnál nálam elsődleges szempont volt, hogy olyan tárgyat válasszak, amely a bírósággal kapcsolatos, mivel ezen hatalmi ág az amely a másik két hatalmi ágtól elviekben független és több évtizedes múltja végett, működéséről jelentős mennyiségű irodalom gyülemlett fel. Persze minden vizsgálat esetében nagy körültekintéssel kell a forrásokat tanulmányozni, de bizonyos korlátok miatt, kevésbé megengedett az, hogy a legapróbb részletekig kifejtsük az adott témát. Végül azért erre esett a választásom, mert itt szükséges egyrészt az is, hogy bizonyos kérdéseket csak érintőlegesen válaszoljunk meg, mint ahogy azt tettem, a szakdolgozatom első részében is, ugyan akkor, a témának a főtárgya megkívánja, hogy egy adott kérdésben, elv tekintetében, a lehető legrészletesebben végezzem el a vizsgálatot. Illetve, hogy minél több aspektusból közelítsem meg ezen elvet. Mikor a szakdolgozatom felépítésén gondolkodtam a címből kiindulva első lépésként az alapelvek után kezdtem el kutatni, leginkább hangsúlyt fektetve a bírói függetlenség elvére. De mikor ezzel végeztem, hiányérzetem volt, hiszen az egész csak a levegőben lógott. Épp ezért éreztem szükségét annak, hogy röviden bemutassam azt a szervet, amely szempontjából lényegesek ezen alapelvek. Miután ennek megismerésével is végeztem, úgy gondoltam, hogy ugyan a bíróságra, és az elvekre vonatkozó elméleti tényeket összegyűjtöttem, (és akár ennyi információ rögzítése is elegendő lenne) de valahogy mégsem kaptam teljes képet arról, hogy a valóságban hogyan működnek az igazságszolgáltatás alapelvei. Nem voltam biztos abban, hogy rendeltetésüket megfelelőképp be tudják tölteni. Hiszen, hogy ha ezen elvek valóban léteznek a gyakorlatban és teljes mértékben tudják őket úgy realizálni, mint ahogyan azok az egyes törvényekben le vannak fektetve, akkor hogy lehet az, hogy ha az embereknek feltesszük a kérdést, hogy véleményük szerint létezik-e a bírói függetlenség a válaszok meglehetősen demoralizálóak ezen tekintetben. A főiskolás éveim alatt, kiváló tanáraim megtanítottak arra, hogy álláspontomat, csakis valós tényekre alapozva állítsam fel, melyeket több érvvel is alá tudok támasztani. 5

Épp ezért a dolgozatom, utolsó részében szerettem volna felhozni egy elég nagy horderejű ügyet, amelyben lehetőség nyílik arra, hogy a tanulmányozott alapelvek, és a kiválasztott bírósági ügy tükrében, tisztább képet kapjak e kérdés kapcsán. Ahhoz, hogy a témával kapcsolatban minél szélesebb perspektívám legyen, többek között tanulmányoztam az 1997. évi LXVI. évi bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, illetve a 2011. évi CLXI. szintén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt, valamint az eljárási kódexeket, és nem utolsó sorban legfontosabb alapokmányunkat az Alaptörvényt. Könyvek tekintetében leginkább átfogó képe egyrészt Trócsányi László és Schanda Balázs Csink Lóránt közreműködésével, írott Bevezetés az Alkotmányjogba című könyv, illetve, Fűrész Klára, Kukorelli István és más neves szerzők által összeállított Alkotmánytan I. című könyv adott. Ezen források mellet számos interneten, bárki által elérhető oldalakat tanulmányoztam, köztük leginkább kiemelve a bíróságét, de jó néhány elektronikusan elérhető irodalmat is átolvastam, melyeket pl. az Eötvös Károly Közpolitika Intézet készített, de Lichtenstein József tanulmánya is sok segítséget nyújtott. Ezen alapevetések után, tehát a szakdolgozatom a következő tematika mentén épül fel. Először, magát az igazságszolgáltatás legfőbb képviselő szervét, a bíróságot ismertetem. Ezt követően sorra veszem az igazságszolgáltatás alapelveit, kiemelve a bírói függetlenség elvét. A dolgozatom második felében, pedig sor kerül egy, az Alkotmánybíróság által elbírált ügy kapcsán benyújtott indítvány, illetve az eljárás során hozott határozat bemutatására. Végül pedig, a munkám megírása során szerzett új ismeretek segítségével próbálok választ találni, a dolgozatom írásának fő kérdésére, a bírói függetlenség kapcsán. 6

II. BÍRÓSÁGUNK SZERVEZETI RENDSZERE, FUNKCIÓJA Ebben a fejezetben első lépésként az igazságszolgáltatást képviselő szervünket szeretném bemutatni amely, az évszázadok során, rengeteg változáson ment, keresztül. Annak működésére, hatáskörére, rendeltetésére vonatkozóan, számos törvény született, melyek közül szeretném kiemelni, a napjainkban, hatályos 2011. évi CLXI. törvényt (továbbiakban új Bszi.), illetve az 1997. évi LXVI. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt (továbbiakban régi Bszi.), és ennek tükrében szeretném bemutatni, röviden napjaink bírósági rendszerét, funkcióját, valamint a törvényben történt legutóbbi változásokat, kiemelve azon fontos szabályokat, amelyek alapvetően megváltoztatták a bírói szervezetet. Ezt követően a bíróságok típusait, valamint a bírósági szervezet tagozódásának mikéntjét fogom ismertetni. A fejezetet pedig a bíróság funkciójával zárom. II.1. A bírói szervezeti rendszer felépítése, az 1997. évi LXVI. törvény és a 2011évi CLXI. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvények összevetése alapján Első lépésként, szervezet változásait fogom vizsgálni, hogy egyes szinteken történt változások, valóban ténylegesek, azaz, változás állt be az adott szerv eljárási jogosultságában, általa ellátható ügyek körében, vagy mindösszesen egy formai változásról van csak szó, gondolok itt a bíróság megnevezésesre. Második lépésben pedig, a bíróságok központi igazgatására fektettem a hangsúlyt, és ott hasonlóan az előzőekhez, tényleges és formai aspektusból közelítem meg a törvényben beállt módosításokat. Vizsgálatomhoz, elsősorban Lichtenstein József 2012-ben készült tansegédletét hívtam segítségül. 7

II.1.1. Bíróság szervezeteinek, legfontosabb szervezeti, hatásköri változásai: Ha csak az ábrára szorítkozunk, már akkor is látjuk, hogy a bizonyos szintek nevein változtattak. Így az új Bszi. szerint, az Alaptörvénnyel összhangban, a Legfelsőbb Bíróságot 2012. január elsejétől, már Kúriának nevezik. A korábbi helyi bíróság (városi bíróságok és kerületi bíróságok) és megyei bíróság elnevezést az új Bszi 16. -a változtatta meg járásbíróságra és törvényszékre, mely elnevezések közül a törvényszék elnevezést szintén 2012. január elsejétől kell alkalmazni. A járásbíróság elnevezés 2013. január elsejétől alkalmazandó (2012-es ábra, helyi bíróság). A Bszi. a korábbi munkaügyi bíróságot különbíróságként kívánja fenntartani, és emellett a közigazgatási bíróságokat is a bírósági szervezeten belüli különbíróságként állítja fel, a munkaügyi bírósággal egy szervezeti keretben. A közigazgatási és munkaügyi bíróság 2013. január elsején kezdte meg a működését. 1 1 Lichtenstein József, Tansegédlet a bírósági szervezethez és a bíróságok központi igazgatásához: a legfontosabb szervezeti, hatásköri változások, 4. old. (2012) 8

A régi Bszi. szerint a következő bíróságok működtek, a) a munkaügyi bíróságok, b) a városi és a kerületi bíróságok (együtt: helyi bíróság), c) a megyei bíróságok, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (együtt: megyei bíróság), d) az ítélőtáblák, e) a Legfelsőbb Bíróság. Az új Bszi. szerint, jelenleg az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják, a) a közigazgatási és munkaügyi bíróság b) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság). c) a törvényszék d) az ítélőtábla. e) Kúria, A következőkben a bíróság különböző szintjeinek ismertetését az (új) Bszi alapján végzem el, majd a végén összegzem a két törvény eltéréseit. a) Járásbíróság (egykori helyi bíróság): Az új Bszi. 18. (1) A járásbíróság első fokon jár el, kivéve azon ügyekben, melyeket a törvény elsőfokú eljárásra a törvényszék elé utal. Az új Bszi, a helyi bíróságok (városi, kerületi) megnevezését járásbíróságra módosította de a bíróság szervezetét és hatáskörét illetően nem történt változatozás. a járásbíróság továbbra is általános hatáskörű első fokú bíróság. A járásbíróságot az elnök vezeti. A járásbíróság továbbra sem jogi személy, de az elnök az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon. A járásbíróságon meghatározott típusú ügyek intézésére csoportok létesíthetők. 2 Egy, még 2010- ben bevezetett alkotmánymódosítás mely rendelkezést az Alaptörvény is tartalmaz lehetővé teszi, hogy egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat. 3 a 1 ) Munkaügyi bíróság: A munkaügyi bíróságot az 1972-ben végrehajtott bírósági szervezeti átalakítás során a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény iktatta be a bírósági szervezetbe. Ennek az volt a célja, hogy a korábbi szervezeti keretekhez képest amikor a munkaügyi vitákat bíróságon kívüli fórumok bírálták el a bírói hatáskört általánosan kiterjessze a munkaügyi viták elbírálására. 2 2012. évi CLXI. 18, (3); (4) bek. 3 Lichtenstein József, Tansegédlet a bírósági szervezethez és a bíróságok központi igazgatásához: a legfontosabb szervezeti, hatásköri változások, (2012)- 5.old. 9

Helyi bírósági hatáskörében, első fokon járt el a megyei bíróság és a fővárosban működő (összesen 20) munkaügyi különbíróság. A munkaügyi bíróság 2012. december 31-ig járt el első fokon a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogvitákból származó perekben, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt egyéb perekben. b) Közigazgatási és munkaügyi bíróság: Az új Bszi. 19. (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróság első fokon jár el a) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, b) a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint c) a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Habár a megnevezés kissé megtévesztő, de egyetlen bíróságról van szó, amelynek specialitása, hogy ezen a bíróságon bírálják el a korábban a megyei bíróságokon szakosodott bírák által ellátott közigazgatási ügyeket, és a munkaügyi pereket. Ezen ügyekben 2013. január elsejétől jár el ez a bíróság. Ez a bíróság önálló szervezettel rendelkezik, de a bírósági igazgatás és jogorvoslati szempontból a rendes bírósági szervezet része. 4 A bíróság által hozott határozatokkal szemben benyújtott fellebbezést a törvényszék bírálja el, tovább a közigazgatási és munkaügyi bíróság igazgatási felügyeletét is a törvényszék gyakorolja. A közigazgatási és munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban az elnöke az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon. 5 Jelentős változást jelent még, hogy a törvényszéken működő kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett külön törvényben maghatározott számban és illetékességi területtel közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működik, amely a törvényben meghatározott szakmai feladatokat látja el. Az a törvényszék biztosítja a szervezeti kereteit, amelyhez tartozó közigazgatási és munkaügyi bíróságon a regionális kollégium vezetője ítélkezik. c) Törvényszék (korábbi megyei bíróság): 21. (1) A törvényszék - a törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. 2) A törvényszéket az elnök vezeti. (3) A törvényszék jogi személy. 4 Trócsányi László és Schanda Balázs Csink Lóránt közreműködésével, Bevezetés az Alkotmányjogba, második átdolgozott kiadás, hvgoarc Lap és Könyvkiadó Kft. 355.old 5 2012. évi CLXI. törvény 19. (3) bek. 10

(4) A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető,.valamint közigazgatásimunkaügyi kollégiumok működnek. Az új Bszi. a megyei bíróság elnevezését törvényszékre módosítja, azonban hatáskörén és szervezetén elsősorban annyit módosít, ami a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállítása miatt szükséges. A korábbi szabályozáshoz képest még annyi szervezeti változás történt, hogy a munkaügyi bírák korábban a polgári kollégium tagjai voltak. Ahol önálló közigazgatási munkaügyi kollégium fog működni, ott pedig annak a kollégiumnak a tagjai lesznek. A törvényszéken (továbbá az ítélőtáblán és a Kúrián) az alábbi fontosabb, nem ítélkezést végző testületeket különböztetjük meg, amelyek egyes bíróságok igazgatásában vesznek részt: a kollégium, bírói tanács és az összbírói értekezlet. A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete. A kollégium nem lát el ítélkezési feladatot, tehát konkrét ügyekben nem jár el. Feladata különböző szakmai és személyzeti kérdések véleményezése. Továbbá egyebek mellett a kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. A bírói tanács. Az itt tárgyalandó bírói tanács nem tévesztendő össze azzal a több bíróból álló ítélkező tanáccsal, mely konkrét ügyekben eljárva ítélkezik. Ez a bírói tanács ilyen feladattal nem rendelkezik, nem ítélkező fórum. Feladata a bírósági igazgatásban való részvétel. A törvényszék elnöke által elé terjesztett főként személyzeti és pénzügyi tárgyú ügyeket megtárgyalja és véleményezi. A bírói tanács tagjait a törvényszék összbírói értekezlete választja titkos szavazással hat évre, mely tisztségre a tagok újraválaszthatók. Az összbírói értekezlet tagjai a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságokra, valamint a munkaügyi bíróságra beosztott bírák testülete. Az összbírói értekezlet szintén a bírósági igazgatás szerve, tehát ítélkezést nem gyakorol. Feladata egyes vezetői állásokra benyújtott pályázatok véleményezése, az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) küldöttértekezletére tagokat választ, valamint évente legalább egy alkalommal beszámoltatja a bírói tanácsot működéséről, az egységes jogalkalmazás biztosítása céljából véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. 11

d) Ítélőtábla: 22. (1) Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. (2) Az ítélőtáblát az elnök vezeti. (3) Az ítélőtábla jogi személy. Az ítélőtábla gazdasági szervezettel rendelkezik.(4) Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek. Ítélőtábla Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Pécsett és Győrben működik. e) Kúria (az egykori Legfelsőbb Bíróság): 23. (1) A legfőbb bírói szerv a Kúria. (2) A Kúriát az elnök vezeti. (3) A Kúria jogi személy. 24. (1) A Kúria elbírálja törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet. c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,. d) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. e) elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé. f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, g) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. Ezek közül első fokon jár el az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata iránt és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló egyfokú eljárásban. A többi ügyben jogorvoslati fórumként jár el. Fontosabb eltérések az új és a régi bírósági szervezetrendszer között: 1. Az új Bszi. a bírósági szervezetrendszerben az ítélőtábla kivételével az összes bírósági szintnek új elnevezést adott. 2. Az új Bszi. fenntartja a bírósági szervezet négyszintűségét azzal az eltéréssel, hogy a munkaügyi bírósággal összevonva közigazgatási és munkaügyi bíróságot létesít új bíróságként. A közigazgatási ügyekben ugyanis eddig a megyei bíróságok erre szakosodott bírái jártak el. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszervezésével a közigazgatási perek tárgyalására különbíróságot hoznak létre. 3. Az úgynevezett szakmai igazgatás területén új szerv a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium.(nem azonos az előző pontban említett közigazgatási 12

és munkaügyi bírósággal.) Ez a regionális kollégium külön törvényben meghatározott illetékességgel működik az illetékességi területén eljáró első és másodfokon ítélkező közigazgatási és munkaügyi bírák speciális, szakmai testületeként. 4. A Kúrián a jogegység biztosítása céljából létrehozták a bírósági joggyakorlat elemző csoportot, amelynek feladata, hogy elemzést folytasson a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. 5. A Kúrián az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos ügyek egyfokú intézésére önkormányzati tanácsok létrehozásáról rendelkezett az új Bszi., valamint az önkormányzati tanács eljárását is az új Bszi-ben szabályozták. 6. A Kúrián működő kollégiumok (büntető, polgári, közigazgatási) a jövőben kiegészülnek a munkaügyi kollégiummal. 6 II.1.2. Bírósági szervezet igazgatásának változása OIT-ból, OBH: Mondhatni, hogy mind a régi mind pedig az új Bszi. jelentős reformokat hozott, a bíróságok igazgatásában. Az 1997. évi módosítások előtt a bíróságok külső igazgatását, az igazságügyért felelős miniszter, míg a belső igazgatást, az igazságügyért felelős miniszternek, felelős, bírósági vezetők látták el. Egyértelmű, hogy ez aggódásra adott okot az igazságszolgáltatási szerv függetlenségét tekintve, hiszen, a miniszternek több olyan jogköre is volt, amelyek alkalmasak, az ítélkezés befolyásolására. (pl. helyi és megyei bíróságok tekintetében általános működés feletti felügyelet- ezt a jogot az 1989. évi XLVII. törvény számolta fel). Az 1997. évi bírósági reform a szervezeti függetlenség vonatkozásában az igazságügyért felelős miniszter jogaival kapcsolatos alkotmányos aggályokat oly módon oldotta fel, hogy a külső igazgatási jogosítványait teljes egészében megszüntette, és azok gyakorlására a bírósági szervezeten belül új, a magyar jogban addig ismeretlen intézményt hozott létre az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. 7 6 Lichtenstein József, Tansegédlet a bírósági szervezethez és a bíróságok központi igazgatásához: a legfontosabb szervezeti, hatásköri változások (2012)- 9.old. 7 Dr. Lévay Ilona: A bírói hatalom viszonylag új intézménye Európában: az igazságszolgáltatási főtanács. (Kézirat) 13

II.1.2.1. Az OIT szervezete, feladatai és hatásköre: Az OIT az 1997. évi LXI. alkotmánymódosító törvény iktatta a jogrendszerünkbe szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat pedig a régi Bszi. állapította meg. Az OIT a bírósági szervezet igazgatási autonómiáját megtestesítő központi igazgatási szerv volt. Összetételét tekintve, 15 tagú testületként működött, melynek összetételét illetően elmondható, hogy 2/3-1/3 arányban hivatásos bírókból és a bírósághoz képest külső hatalmi ágak által delegált tagokból valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéből állt. Az OIT bíróinak megválasztása, közvetett módon történt, a tagok megválasztását a Legfelsőbb Bíróságon és megyénként küldöttválasztás előzte meg. Az OIT elnöke nem választott tisztség jogkörét hivatalból a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnöke gyakorolta igazgatási tevékenysége felett. (régi Bszi. 34 (1). bekezdése szerint). Ami a tanács feladatát, illetve hatáskörét illeti, az OIT általános feladatköre: a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett. A régi Bszi 39 40 és 41 -a további feladatokat és hatáskört rendelt a tanácshoz. II.1.2.2. OIT elnöke: Tipikus testületi elnöki teendőket látott el (ülés összehívása, elnöklés), más szervek előtt képviselte, a testületet valamint irányította az OIT hivatalát. Az OIT elnökének évente tájékoztatnia kellett az Országgyűlést az OIT igazgatási tevékenységéről illetve a bíróságok általános helyzetéről mely kötelezettséget a régi Bszi. 47. -a rögzített. Talán egykor azért róttak ilyen kötelezettséget a szervre, mert úgy gondolták, hogy ez a kötelezettség biztosítéka lesz annak, hogy az OIT, munkáját a lehető legnagyobb szakértelemmel végezze el. Hiszen ahhoz, hogy be tudjon számolni az Országgyűlésnek, a bíróságok helyzetértől, szükséges lett volna ezen szervek teljes ismeretére, és ezen ismeretnek és körültekintésnek köszönhetően, az OIT, nem csak a beszámolási kötelezettségnek tudott volna eleget tenni, hanem a bíróságok igazgatását is megfelelőképp tudta volna ellátni. Hiszen ha a követelmények szerint járt volna el, akkor teljes képe lett volna az adott szervezet működési körülményeiről, s így pontosan fel tudta volna mérni, hogy milyen szabályozásra, igazgatásra van szükség az adott bíróság tekintetében. Az OIT igazgatási jogai a Legfelsőbb Bíróságra (ellentétben a többi bírósággal) korlátozottan érvényesültek, másrészt, az OIT elnöki 14

jogosítványoknak a Legfelsőbb Bíróság elnökére ruházása a két szerv képviseletét összemosta. Az elmúlt évek során számos kritika érte az OIT-ot- és ezáltal a központi igazgatásműködését. Megállapításra került, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) bíró tagjai rendszerint olyan bírósági vezetők közül kerülnek ki, akik felett az ellenőrzést, a munkáltatói jogokat maga az OIT gyakorolja. Nehézséget jelentett, hogy az OIT elnöke egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, s miután mindkét tisztség egész embert kíván, ez a tény önmagában is megnehezítette az OIT elnöke igazgatási és a Legfelsőbb Bíróság elnöke szakmai szerepének ellátását. A központi igazgatásért felelős OIT nem tudott elvárható módon és eredménnyel megbirkózni az eljárások időszerűségének, az elhúzódó ügyek magas számának és a területi koncentráltságnak a problémáival sem. 8 Ilyen problémák felmerülése végett a jogalkotónak cselekednie kellett és elemezve minden fenn álló körülményt arra a megállapításra jutott, hogy egy sajátos, a különböző igazgatási modellek egyes elemeit felhasználó, de az azonnali intézkedéseket lehetővé tevő, a meglévő intézményi alapokat felhasználó, de azt gyökeresen megújító igazgatási és szakmai rendszert szükséges kialakítani. Ennek eredményeként, 2012. január 1-jétől a bíróságok központi igazgatását az Országos Bírósági Hivatal (továbbiakban (OBH) elnöke látja el. A bíróságok központi igazgatására vonatkozó rendelkezéseket, az új Bszi. VI. fejezetében találjuk meg. De korlátaim miatt ennek részletezése, ezen törvényből való idézések helyett, inkább a fontosabb változásokra szeretnék kitérni, a bíróság igazazgatására vonatkozólag. Eszerint 1. A jelenlegi igazgatási modell a korábbihoz képest alapvetően új. A bírósági központi igazgatást az OBH elnöke látja el, mint egyszemélyi felelőse a központi igazgatásnak. Korábban a Módtv. hatályba lépése előtt a központi igazgatási feladatok többségét testület, az OIT látta el. 2. Az OBH elnökéhez kerültek az OIT és az OIT elnökének igazgatási jogkörei. (Bírósági felsővezetők kinevezése, bírói álláspályázatok elbírálása, költségvetéssel összefüggő jogkörök, létszámgazdálkodással kapcsolatos jogkörök.) 8 http://www.lb.hu/hu/mai-birosagi-rendszer 15

3. A hatályos igazgatási modellben elválik a Kúria elnökének és a bírósági központi igazgatás vezetőjének a személye. Ebből következőleg a Kúria elnöke a jövőben a szakmai vezetésért lesz felelős, az OBH elnöke pedig a bírósági központi igazgatási kérdésekben dönt. 4 Az OBH elnökét a bírák közül az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel kilenc évre. 5. Az OBH elnökét az Országgyűlés az OBT vagy a köztársasági elnök indítványára elmozdíthatja tisztségéből. 6. Az OBH elnökén és az OBH-n kívül szintén egy új szerv, az OBT vesz részt a bíróságok központi igazgatásában. 7.Az OBT a bírósági igazgatással összefüggésben felügyeleti, véleményező funkciót lát el. Egyebek mellett indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az OBH elnökét mozdítsa el tisztségéből. 8. A Kúria elnökének megbízatási ideje összevetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatási idejével hatról kilenc évre nőtt. 9 II.2. Bírósági szervezet típusai, tagozódása II.2.1. Bíróságok tagozódása A bírósági szervezet tagozódása a területi elvet, a személyi vagy a kettő kombinációját követheti 10 A modern államokban jellemzően a bírósági szervezet tagozódása a területi elvnek megfelelőképpen alakultak ki, mivel a személyi elv alapján történő szerveződés sértené, az állampolgárok jogegyenlősségét, az igazságszolgáltatás egységét. 9 Lichtenstein József, Tansegédlet a bírósági szervezethez és a bíróságok központi igazgatásához: a legfontosabb szervezeti, hatásköri változások (2012)- 17.old. 10 Petrik Ferenc: A bírósági szervezet. In: Az Alkotmány a gyakorlatban.- 256. old. 16

A területi elvnek megfelelően tagozódó bírósági szervezet azt jelenti, hogy a bíróság működési köre, általában a közigazgatási területbeosztáshoz igazodva, térben meghatározott, továbbá, hogy a bíróság illetékességét általában az e területen bekövetkező jogi tény határozza meg. Jogi tény például, a bűncselekmény elkövetésének helye, az alperes lakóhelye. A bírósági útra tartozó ügyek természetét, valamint a bíróságok szervezeti jellegét alapul véve különbséget tehetünk, rendes bíróságok, különbíróságok és rendkívüli bíróságok között. II.2. Bíróságok típusai Rendes bíróság: A rendes bíróságok alkotják az igazságszolgáltatási rendszer magját. A legtöbb államban a rendes bíróságok az eljárások két fő típusával foglalkoznak. Egyrészt a büntetőeljárásokkal, vagyis a büntethető (bűncselekménynek minősülő) jogsértésekkel (úgymint a lopás, rongálás, csalás stb.) kapcsolatos eljárásokkal. Ezek a bíróságok büntetéseket szabhatnak ki, és gyakran büntetőbíróságoknak hívják őket. A másik nagy eljárás típus, amivel foglalkoznak általában a polgári jogi eljárások, vagyis az állampolgárok és/vagy vállalkozások közti viták (például bérleti díjjal, szolgáltatási szerződéssel vagy házasság felbontásával kapcsolatos problémák stb.); ezeket a bíróságokat gyakran polgári bíróságoknak hívják. 11 A magyar bírósági szervezet- a közigazgatási és munkaügy bíróságok kivételével, melyről az alábbiakban szólunk- úgynevezett rendes bírósági szervezet. Napjainkban tehát rendes bíróság a járásbíróság, a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria. 12 Különbíróság: Erről a típusról akkor beszélünk, ha a rendes bírósági szervezet mellett az ügyek meghatározott csoportjainak elbírálására szerveznek egy vagy több önálló bíróságot. Ezen bíróságok létrehozatalának indoka, olyan speciális szakbíróság létrehozása, amelynek személyi állomány és többnyire az eljárási rendet illetően is eltérnek a rendes bíróságoktól. A különbíróságok célja az eljárások gyorsítása és az ítélkezés színvonalának javítása. Tehát a különbíróságok a állandó jelleggel megszervezett állami 11 https://e-justice.europa.eu/content_ordinary_courts-18-hu.do 12 Trócsányi László és Schanda Balázs Csink Lóránt közreműködésével, Bevezetés az Alkotmányjogba, második átdolgozott kiadás, hvgoarc Lap és Könyvkiadó-352.old 17

bíróságok, amelyek a rendes bírósági szervezetrendszer mellett működnek. A magyar bírósági szervezetrendszerben jelenleg a munkaügyi bíróságok működnek különbíróságként. Az Alaptörvény 25. cikk (4) bekezdése szerint, az ügyek meghatározott csoportjaira- különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákrakülönbíróságok létesíthetők. Rendkívüli bíróság: Ezen speciális különbíróságok, csak ideiglenes jelleggel, meghatározott ügyek elbírálására vagy speciális személyi körre vonatkozó eljárás lefolytatásának erejéig működhetnek. Elsősorban büntetőjogi felelősségre vonás céljából. hozzák létre őket. Az ilyen eljárás nélkülözi, a rendes bírósági eljárás esetében fenn álló bírósági eljárás garanciális elemit (pl. eljárást soron kívül történik, a hozott határozattal szemben nincs lehetőség jogorvoslatra). A jogállamokban nem működnek rendkívüli bíróságok, mivel az eljárás nélkülözi az emberi jogi és alkotmányjogi szempontból is alapvető garanciákat. II.3. Bíróság funkciója Magyarországon a bíró hatalom szabályozása két szinten történik. Egyrészt, róla szóló rendelkezések találhatóak az Alaptörvényben,,,A bíróság c. 25-28. cikk, másrészt pedig a szabályozás törvényi szinten is megjelenik, a 2011. évi CLXI. Bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben, valamint az eljárási törvényekben (polgári perrendtartás, büntetőeljárás stb.) Az Alaptörvényben a normák nagyobb részt vegyesek. Hiszen tartalmaz rendelkezéseket a bíróság alapelveit, eljárási szabályait, és munkajogi szabályait illetően egyaránt. Fontos leszögezni, hogy az igazságszolgáltatás és a bíróság egymással nem szinonim fogalom az Alaptörvényben mégis erre való utalással történik a bírósági tevékenység meghatározása.,,a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el 13 A bíróságok funkciója tehát, az Alaptörvény szerint, a bíróságok feladata az igazságszolgáltatási tevékenység, ennek megfelelően a büntetőügyekben és a magánjogi jogvitákban, továbbá a közigazgatási határozatok és önkormányzati rendeletek 13 Alaptörvény 25.cikk (1)bek. 18

törvényességéről való döntés, valamint a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása. 14 A törvény alapján elmondható, hogy az elsődleges feladatuk az igazságszolgáltatás, de emellett még az ő felelősségük a normakontroll is, az önkormányzati rendeletek és a közigazgatási határozatok tekintetében.,,a bíróságok az eddig ismertetett alapvető tevékenységeken kívül számos egyéb, például nyilvántartási és ellenőrzési tevékenységet is végeznek. Tevékenységüket törvények és más jogszabályok alapján végzik. 15 A jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését, melynek garanciája, egyrészt, hogy a Kúria, Magyarország legfőbb bírósági szerve biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai révén melyek a bíróságokra kötelezőek. A Kúria mellett további garanciát jelent, hogy a bíróságok ezen tevékenységére vonatkozó szabályozás rögzítésre került a Bíróság szervezetéről és igazgatásáról szólótörvény, Alapvető rendelkezési között, a 2. (2). bekezdésében is. A bíróságok a jogalkalmazás során értelmezik a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józanésznek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. (Alaptörvény. A bíróság c. 28. cikk) III. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FOGALMA ÉS ALAPELVEI A következőkben, a szakdolgozatom gerincét adó, igazságszolgáltatás alapelvei kerülnek górcső alá. De még mielőtt egyenként végig venném a 11 alapelvet, amelyek egyrészről a hatalommegosztás rendszerének és a jogállam alapvető követelményei, másrészről pedig garanciális szabályként jelennek meg az eljárásjogokban, először is magának az igazságszolgáltatásnak a fogalmát kell tisztáznom. 14 http://www.lb.hu/hu/mai-birosagi-rendszer. 15 users.atw.hu/lia2009-2011/jog/a%20birosagok%20feladatai.doc 19

III.1. Az igazságszolgáltatás fogalma Elsősorban azt kell leszögezni, hogy egységesen elfogadott materiális fogalma nincs az igazságszolgáltatásnak. Mindössze inkább fogalmi megközelítésekről beszélhetünk. Így, a hatalom elméleti, a szocialista, a történeti, funkcionális, anyagi vagy materiális, valamint formális vagy alaki megközelítésről. Az igazságszolgáltatás, olyan egyedi jogvitát véglegesen eldöntő, egyéni jogsérelmet megállapító és azt helyreállító közhatalmi tevékenység, amely állami jogalkalmazás útján, a törvényesség, az eljárásban érintett személyek jogainak tiszteletben tartása mellett megvalósítja az általános jogvédelem rendszerét. Az igazságszolgáltatás, mint tevékenység büntető-, polgári és közigazgatási bíráskodásra tagozódik. Szervezeti értelemben az igazságszolgáltatás a hatalommegosztás rendszerében a bírói hatalom kizárólagos megtestesítője, bíróság és igazságszolgáltatás egymás feltételező fogalom, amelyben kifejeződik a szervezet és a funkció egysége. 16 Fogalmi elemek kibontása, rövid részletezése: 1) Egyedi jogvitát, véglegesen eldöntő: A 2011. évi CLXI. Bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (továbbiakban Bszi.) alapvető rendelkezései között szerepel, hogy a bíróságok többek között a vitássá tett vagy megsértett jogról végelegesen döntenek. Az egyedi jogvitás ügy alatt mindig egy konkrét jogsértést illetve, konkrét jogvitát értünk, melynek két alaptípusa van, a büntetőügy valamint a polgári ügy (magánjogi jogvita). Emellett alapjaiban az ügyeket a jogági besorolás differenciálja. Így beszélhetünk még pl. családjogi, munkaügyi eljárásról is. A bíróságok az Alaptörvény felhatalmazása végett, dönthetnek még a közigazgatási határozat törvényességéről is. A bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről. 17 2) Ügy elbírálása: A bírósági eljárás lényeg, hogy a végén érdemi döntés szülessen, mely mindenkire nézve kötelező, de elsősorban a peres felekre. E mögött a kötelező erő mögött a közhatalom húzódik meg, mely biztosítja, hogy az elmaradó önkéntes jogkövetés ellenére is, a bíróság által hozott döntést, az állami 16 Dezső Mária-Fűrész Klára-Kukorelli István-Papp Imre-Sári János-Somody Bernadette- Szegvári PéterTakács Imre:Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények, 2., átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 2007.- 526. oldal 17 Alaptörvény 25. cikk 20

szervek révén végre tudják hajtatni, közvetlenül ki tudják kényszeríteni, annak teljesítését. A bíróság határozata mindenkire kötelező. (Bszi.6 ) 3) Jogszabály alapján: Az igazságszolgáltatói szerv jogcsaládtól függően eltérően hozhatja meg határozatát. Míg az angolszászjogban (Common low) elismerik a bíró alkotta jogot, mely ugyan nem jogszabály mégis kötelező erővel bír, addig a kontinentális jogrendszerben ettől eltérően, csakis szuverén szerv vagy személy által alkotott törvények, illetve kodifikált jogszabályok alapján hozza meg döntését a bíróság. Többek között ezen az elven alapszik a magyar bírói ítélethozatal is. 4) Kontradiktórius tevékenység: Nem szükségszerű, e nélkül is van igazságszolgáltatás. A felek a bíróság előtt érveket illetve ellen érveket sorakoztatnak fel. Arról, hogy mind ezt hogyan teszik, eljárás jogok rendelkeznek. A kontinentális jogban, a bizonyítást a bíró vezeti, szigorú eljárási keretek között. Az esetjogi, precedensjogi rendszerekben,,a felek harca alapján zajlik az eljárás. Fontos, hogy a bíróság és az igazságszolgáltatás egymást feltételező fogalom, nem pedig egymással azonos. Az igazságszolgáltatás nem egyenlő a bírói tevékenységgel. Ugyanis a bíróság végezhet olyan tevékenységet, amely nem minősül igazságszolgáltatásnak. (pl. cégbíróság- egy vállalkozás bejegyzése, hegyközség). Illetve azért sem azonos a kettő mivel, igazságszolgáltatási tevékenységet végezhet, nem bíróság is. Megfelelő működésének garanciája, hogy az ilyen jellegű szervezetek eljárásánál, a jogorvoslat esetén az eljárás ugyan úgy történik, mint a többi bírósági szervezet esetében. III. 2. Az igazságszolgáltatás alapelvei: Az igazságszolgáltatás alapelvei több évszázados múlttal rendelkeznek. Jogi, társadalmi és politikai követelményeket fogalmaznak meg. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei olyan követelmények, amelyek alapján épül fel a bíróság alkotmányos rendszere, s ezen elvek alapján működik. Tehát a bírósági szervezet felépítésére és működésére vonatkoznak. 21

Ezek az alapelvek biztosítják a szervezeti és működési feltételeket ahhoz, hogy a bíróságok eljárása során a jogállamiság követelményeinek megfelelő igazságszolgáltatás valósuljon meg. Ezen alapelvek olyan egyetemes értékek melyek, nemzetközi emberi jogi deklarációkkal is megerősítettek, és amelyeknek a bírói igazságszolgáltatásnak meg kell felelnie. Az igazságszolgáltatási alapelvek teljessé, az eljárás jogi alapelvekkel tehetők, amik garanciális szempontból jelentősek, és melyek megsértése esetén eljárás jogi következményt vonhat maga után (pl. ítélet hatályon kívül helyezése). Az elvek funkciója kettős. Egyrészt, célja, hogy az egyén számára védelmet biztosítson a hatalommal szemben, abban az estedben is, ha bíróról van szó. Másrészt a védelem funkcióját tölti be a bíróság esetében is, biztosítja a bíróság függetlenségét. Az alapelveket különböző szempontok alapján lehet csoportosítani: Forrás alapján: a) Az Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezetében rögzítettek: - törvény előtti egyenlőség (XV.cikk (1)bekezdés) - nyilvánosság elve (XXVIII. cikk (1)bek.) - ártatlanság vélelme (XXVIII. cikk (2) bek.) -védelemhez való jog (XXVIII. cikk (3) bek.) - nullum crimen sine lege (XXVIII. cikk (4-5-6) bek.) - jogorvoslati jogosultság (XVIII. cikk (7) bek.) b) Az Alaptörvény Állam fejezetének a Bíróságról szóló részében rögzítettek: - igazságszolgáltatás csak bíróság útján (25. cikk (1) bek.) - társasbíráskodás és népképviselet (26. cikk (1-2-3) bek.) - bírói függetlenség (26. cikk) c) Egyéb törvényben rögzített alapelvek Tárgya alapján: a) Szervezeti jellegű elvek: - igazságszolgáltatás csak bíróság útján - igazságszolgáltatás egysége 22

társasbíráskodás - bírói függetlenség - bírók választása - törvény előtti egyenlőség b) Működési jellegű elvek: - ártatlanság vélelme - védelemhez való jog - jogorvoslati jog - anyanyelv használata - nyilvánosság - nullum crimen sine lege Az elveket, már csoportosítottuk, de ideje, hogy egyenként is részletezzük őket, mert hiába tudjuk, hogy név szerint hova is lehetne sorolni, az egyes elveket, ez még vajmi kevés ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, hogy vajon a gyakorlatban, érvényesülnek-e vagy sem. Ehhez az szükséges, hogy egyenként, közelebbről is megvizsgáljuk, hogy milyen követelményeket is állítanak fel, és hogy ezeknek mi a céljuk a bíróság, illetve az egyén tekintetében, valamint az ismertetés végett sor kerül arra is, hogy megtudjuk, hogy az egyes elvek tekintetében, (az alapokmányunk rendelkezésein túl) melyek azok a törvények, amelyek rögzítik, a részlet szabályokat velük kapcsolatban. Az igazságszolgáltatási alapelvek a következők: 1. Bírói függetlenség elve 2. Igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve 3. Igazságszolgáltatás egységességének elve 4. Társbíráskodás, ülnökök részvételének elve 5. Bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve 6. Anyanyelv használatának joga 7. Ártatlanság vélelmének joga 8. Védelem joga és az ügyvédség 9. Jogorvoslati jogosultság 10. Tisztességes eljárás elve 23

III.2.1. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: Az elv a hatalommegosztásra, a bírói hatalom igazságszolgáltatási funkciójára vezethető vissza. A korábbi Alkotmány 45. (1) bekezdése szerint,,,a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elvét a régi Bszi. 7. -a, a hatáskör oldaláról közelíti meg. Eszerint,,A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. Az elvvel kapcsolatosan ki lehet emelni még a szintén, ezen törvény első paragrafusát, miszerint,, A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. Alaptörvényünk szerint, A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. 18 Mindez nem azt jelenti, hogy elvileg és gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy igazságszolgáltatási tevékenységet más szerv (is) végez. Sőt a hatályos Alaptörvényünk is rögzíti:,, Törvény, egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teszi 19 Van olyan eset amikor, nem bíróság dönti el az ügyben az érdekelt felek jogvitáját, hanem más igazságszolgáltatási jellegű tevékenység ellátására jogosult szervek. Az ilyen tevékenységet végző szervek a kvázi bíróságok. A kvázi bíróságok közreműködését a fejlett demokráciákban is igénybe veszik, abban az esetben, ha az adott ügy elbírálásához speciális szakértelem szükséges, vagy ez az eljárás szempontjából pl. költségkímélőbb, gyorsabb, illetve ha ez által a rendes bíróságok terhe csökken. Megjelenésük leginkább a rendszerváltást követő időszakra tehető, amikor is, az igazságszolgáltatási monopólium végett, a rendes bíróságok hatásköre jelentősen növekedett, és így az előbb említett okok miatt a kvázi bíróságok léte mondhatni szükségszerűvé vált. A nem bíróságok által végzett tevékenység által született határozatokkal szemben a jogállamiság biztosítása érdekében, a rendes bíróságoknál jogorvoslatra, igényérvényesítésre van lehetőség. Ezzel csatlakozik be az ilyen jellegű igazságszolgáltatási tevékenység a rendes bírósági rendszerbe. 18 Alaptörvény 25. cikk (1) bek. 19 Alaptörvény 25. cikk (6) bek. 24

A kvázi bíróságok csoportosítása: 1. Közigazgatási bíráskodás: A közigazgatási bíráskodás igényét a közigazgatási szervek hatósági tevékenysége vetette fel, mely többek között, széles körben érinti egyes személyek jogait. A jogot vagy kötelességet megállapító határozataik révén részt vesznek az életviszonyok alakításában is. Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés szerint, a bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről. Ez a szabályozás a közigazgatási bíráskodás szűkebb felfogását tükrözi. A közigazgatási bíráskodással nem csak az emberi jogok bírói védelme teljesedik ki, hanem egyidejűleg, a közigazgatási szervek hatósági tevékenysége is törvényességi felügyelet alá kerül. Közigazgatási bíráskodásnak azt a bírói eljárást tekintjük, amelyben a bíróság közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról dönt. Az eljárás abban az értelemben felülvizsgálat, hogy a közigazgatási pert, minden esetben közigazgatási eljárás előzi meg, és annak érdemi, jogerős lezárását követően van lehetőség a bírósághoz fordulásra. 2. Szabálysértési bíráskodás: Ezen bíráskodás létrejöttét indukálták, egyrészt a közigazgatás ellenes, közigazgatási szervek munkáját akadályozó, illetve a társadalmi együttélés szabályait sértő magatartások, másrészt pedig, a bűncselekményekhez képest kisebb fokban sértő vagy veszélyeztető, kriminális jellegű, társadalmat érintő jogellenes cselekmények elbírálására. Ezek alapján úgy is fogalmazhatunk, hogy a szabálysértés a közigazgatási jog kétarcú jogintézménye, mely kettőséget a felelősségre vonási eljárásnak is tükröznie kell. Az eljárás meghatározó módon a közigazgatási hatóságok előtt folyik, de emellett jogorvoslati szinten biztosítani kell a bíróságok közreműködését. Egyes ügyekben pedig már az alap eljárás is bírói hatáskört feltételez. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok, szervek (hatáskörüktől függően) a fővárosi, megyei kormányhivatal, járási hivatal (általános szabálysértési hatóság), illetve a törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el. Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint a törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság az illetékes. 20 20 2012. évi II. Szabálysértési törvény. VII. fejezet 25

3. Közigazgatáshoz kapcsolódó kvázi bíráskodás: Ebben az esetben a szerv a polgári vagy családjogi normákat (gyámügyi eljárásnál) alkalmazza, ami pedig az eljárás tartalmát illeti, megmeggyezik az igazságszolgáltatással. A közigazgatási szerv eljárását, a gyorsasága és költségkímélő mivolta indokolja. A közigazgatási szerv eljárása során, nem csak az eljárást követően, hanem még az eljárás lezárása előtt, anélkül is igényelhető bírói jogvédelem. Az eljárás mi hamarabbi lezárását a törvény teszi lehetővé. A Ptk. a birtokvédelem körében, birtokháborítási eljárás esetén, a jegyző révén gyors jogvédelmet kínál annak, akit ilyen jellegű sérelem ér. Hasonló a helyzet, ha pl. vadkárról van szó. Ilyenkor a jegyző egyfajta közvetítői, közbenjárói szerepet tölt be (felek meggyezésének hiányában a kárszakértőt ő rendeli ki, ezzel is gyorsítva az eljárást). A törvény szerint lefolytatott közigazgatási egyeztetői eljárás biztosítja egyrészt a speciális szakértelmet, másrészt pedig lehetővé teszi a kár mielőbbi megállapítását és megtérítését. 4. Jogszolgáltatás egyéb formái: Ide sorolható a béke- vagy társadalmi bíráskodás, a választott bíróságok és a közjegyzői szolgáltatás. Ezek a jogszolgáltató szervek nem rendelkeznek közhatalommal, sőt nem is állami szervek. Ami pedig a hatáskörét illeti, az átadott bírói hatáskör melynek igénybe vételéről az érintettek önként dönthetnek. Ezt követően viszont az általa hozott határozatot a bíróság elismeri, és annak végrehajtását biztosítja. A Kvázi bíróságokkal kapcsolatban több kérdés is felmerülhet. Az egyik ilyen, lehet a szakszerűséggel kapcsolatban felmerülő kételyek. A kvázi bíróságok esetében, ugyan meg van annak az esélye, hogy a jogalkalmazói tevékenység kevésbé szakszerűen van ellátva, mint egy rendes bíróság esetében, mivel aki eljár e szerv nevében nem bíró. Ezáltal elképzelhető, hogy nincs meg a kellő szakmai tudása, ugyanakkor, látnunk kell azt is, hogy ha ezen bíróságok nem működnének, az a rendes bíróságok számára az ügyszámot tekintve jelentős nehézséget okozna, a bíróságok túl terheltségét eredményezné. Felvetődhet az a kérdés is, ezen elv kapcsán, hogy a kvázi bíróságok léte, nem veszélyezteti-e az igazságszolgáltatás bírói monopóliumát. Véleményen szerint, habár ezen szerveknek is vannak bizonyos jogosítványaik, illetve döntési jogkörük, a törvényalkotónak amikor is ezen szervek létrehozását, eljárását engedte, szabályozta, a rendes bíróságok működésének hatékonyabbá (pl. gyorsabb eljárás ezen szervek esetében, rendes bíróságok tehermentesítése) tétele volt, 26

az elsődleges cél, mint sem, az, hogy az igazságszolgáltatás bírói monopólium elvének sérülésére lehetőséget adjon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a szervek határozatával kapcsolatban, a rendes bíróságokhoz lehet fordulni, jogorvoslatért, ami ugyan plusz feladatot jelent a bíróságnak, de ezen ügyek száma elenyésző ahhoz képest, amennyi lenne, ha minden üggyel, amit egyébként egy kvázi bíróság is el tudna látni, neki kellene megbirkóznia. III.2.2. Az igazságszolgáltatás egységének elve A jogegyenlőség általános követelménye, a bírói igazságszolgáltatásban, az igazságszolgáltatás egységének elveként fogalmazható meg. Erről az elvről lehet beszélni, személyi, szervi és tárgyi értelemben is. A személyi értelmezés a jogegyenlősség elvével van kapcsolatban. Az elv a jogegyenlősség elvét elégíti ki, melynek lényege, hogy a jog számára minden ember megkülönböztetés nélkül egyenlő. 21 Az alapokmányuk a következőképp szól, A törvény előtt mindenki egyenlő. 22 Azaz, az egyen jogú polgárokat, a bíróság és a többi közhatalmi szerv előtt ugyan azon jogok és kötelezettségek illetik meg. Ehhez kapcsolódik még a bírósági szervezet egységes felépítésének elve, azaz fontos, hogy a bíróságok szervezése során azonos alapelveket vegyenek figyelembe. Az igazságszolgáltatás egysége elvének, szervezeti oldalról történő megközelítése esetében elmondható, hogy mindenkinek az ügyében ugyan azok a bíróságok járnak el, tekintet nélkül az állampolgár társadalmi, vagyoni helyzetére, nemzetiségére. A törvény előtti egyenlőség elvét az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése, mint általános jogegyenlőségi klauzulát tartalmazza.,,magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Tehát, nincs olyan jellegű bíróság mely működése során az állampolgárnak privilégiumokat nyújtana, de az sem történhetne meg, hogy vele szemben diszkriminációs jelleggel járnának el. 21 http://www.geo.info.hu/sdila/prot/tanterv/konyvtar/jog/pdf/2fejjog.pdf) 22 Alaptörvény XV. cikk (1) bek. 27