AZ USA ALKOTMÁNYA I. BŐVEBBEN: AZ USA KIALAKULÁSA ÉS ALKOTMÁNYOS FEJLŐDÉSE

Hasonló dokumentumok
AZ USA SZÜLETÉSE. 1. Előzmények

Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése ( ) IV. Modern demokráciák működése/18. Az első politikai mozgalmak a felvilágosodás jegyében

Az USA kialakulása, alkotmánya, nagyhatalommá válása

02 Az Egyesült Államok létrejötte (konföderáció-föderáció) és az 1787-es alkotmány

A legfontosabb állami szervek

Jogi alapismeretek szept. 21.

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

A modern demokráciák működése

Bevezetés Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEK -CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ (4 ÉVES)-

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN

Egy öreg alkotmány. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya A 11. ÉVFOLYAM. p o l g á r a d e m o k r á c i á b a n. A modul szerzője: Magasi András

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Észak Dél ellen Published on ( Még nincs értékelve

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

ETE_Történelem_2015_urbán

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Európa alkotmánytörténete

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

Az atlanti hatalmak felemelkedése

Történelmi tanulmányi verseny

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.

Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

Politikai részvételi jogok

a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

A feladatokkal kapcsolatos kérdéseket és a megoldott feladatokat az címre küldje!

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

Az alkotmányos demokrácia

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

2018/2019. III. negyedév TÁRSADALOMISMERET EXTRA (Bea) TÉMA: EMBERI JOGOK. Írásbeli teszt időpontja: április 5. péntek reggel 9 óra

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Történelem 7-8. osztály

Döntéshozatal, jogalkotás

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZAT (TTNY)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Történelem- és társadalomismeretmunkafüzet 10.

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz

Államfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Szakács Tamás. 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei. 1.A parlamentek belső szervezete

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét

Közvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái

Az Amerikai Egyesült Államok

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3

Kormányzás, politika, közigazgatás Szerbiában

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat április 23.

Pécs, november Dr. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont

Születési helye: Születési ideje: Születési helye: Születési ideje: Születési helye: Születési ideje: Születési helye: Születési ideje:

2016. SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI JOGI INTÉZET

Kössünk békét! SZKA_210_11

Alapítvány ügyfél általános tényleges tulajdonosi nyilatkozata

Az angol polgári forradalom

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Sorszám 12. évfolyam 13. évfolyam

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

AZONOSÍTÁSI ADATLAP KIZÁRÓLAG A SZOLGÁLTATÓ TÖLTHETI KI!

Az új magyar választási rendszer

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

EGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

SZKA_207_03. Mert minden ember egyenlõnek született

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok

A köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Átírás:

AZ USA ALKOTMÁNYA I. BŐVEBBEN: AZ USA KIALAKULÁSA ÉS ALKOTMÁNYOS FEJLŐDÉSE AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ Észak-Amerika atlanti partvidékén tizenhárom egymással részben határos, de igazgatásában különálló angol gyarmat jött létre a XVIII. századig. (Ezek mellé a hétéves háborút követően újabb angol fennhatóságú területek csatlakoztak (1763), itt azonban évtizedekig még alig éltek angol telepesek.) A tizenhárom gyarmat a XVIII. század folyamán óriási fejlődésen ment keresztül. Lakóinak száma nagyjából tízszeresére (kb. 3 millió) növekedett, gazdaságának növekedése pedig még ennél is nagyobb mértékű. Az egyes területek szakosodtak az ott megfelelő termékre, és élénk kereskedést folytattak egymással, Angliával és Anglia engedélye nélkül Európa más országaival is. Elsősorban a mezőgazdaság volt fejlett (északon gabona, len, délen pedig olcsó fekete rabszolgákkal művelt gyapot, dohány, rizs, indigó ültetvények), de északon manufaktúrák is alakultak. Az átlag életszínvonal a XVIII. századra magasabb volt mint Angliában, ugyanakkor adót nem fizettek. A hétéves háború alatt mely részben éppen az amerikai telepesek érdekében folyt a franciák ellen Anglia súlyosan eladósodott. Hiába kívánta azonban a telepeseket megadóztatni. ők, akik nemzedékek óta nem csak a természettel és a franciákkal harcoltak keményen létfeltételeikért, de könyörtelenül szorították vissza az indiánokat és elevenítették fel a rabszolgaságot a feketék számára, ők, ha a saját jogaikról és társadalmi szerződésükről volt szó, akkor rettenthetetlenül szálltak szembe uralkodójukkal is. Azt vallották, hogy mivel nincs képviseletük az angol parlamentben, adózni sem kötelesek. Anglia megijedt a telepesek gyorsan fejlődő öntudatától és gazdaságától melyben az anyaország veszedelmes versenytársát látták ezért korlátozni akarták további gyarapodásukat. Megtiltották újabb területek betelepítését, egyre újabb adófajták bevezetésével próbálkoztak. Ezek túlnyomó részét a gyarmatosok ellenállása miatt kénytelenek voltak visszavonni, ám ragaszkodtak a szimbolikus nagyságú teaadóhoz, amit az öntudatos telepesek elvből utasítottak el. Egy angol teaszállítmányt a tengerbe szórtak (bostoni teadélután, 1773), megtagadták az adófizetést és mindenféle angol áru behozatalát, s létrehozták a gyarmatok együttműködését az ellenállás megszervezésére (1774). Anglia, a spanyol, francia és holland birodalmak legyőzője nem viselte el saját alattvalói engedetlenségét, fegyveresen próbált rendet teremteni. Háború robbant ki az Egyesült Királyság és gyarmatai között (1775-1783). Utóbbiak 1776-ban Függetlenségi Nyilatkozatban hozták a világ tudtára elszakadásukat az emberi jogokat eltipró, a társadalmi szerződést felrúgó zsarnoki hatalomtól. (A nyilatkozat megfogalmazói között volt Thomas Jefferson és Benjamin Franklin.) Számos európai uralkodó főleg a francia (XVI. Lajos), de a spanyol és a holland is fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító, fellázadt gyarmatokat. Anglia meggyengítésének lehetőségét ugyanis nem akarták elszalasztani, s közben nem vették tekintetbe, hogy az újféle elvek az ő koronájukra is veszélyeket tartogathatnak. A franciáktól megszerzett területek angol kézben maradtak, de a tizenhárom gyarmat Amerikai Egyesült Államok néven függetlenné vált. A harcot George Washington vezette, ő lett a független ország első államfője, majd fővárosának névadója.

A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYÁNAK ALAPELVEI 1787. szeptember 17-én a philadelphiai konvenció elfogadta az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát. Az USA alapokmánya nemcsak a független tagállamok együttműködésének kereteit biztosító történelmi dokumentum, hanem a modern demokrácia első gyakorlati kísérletének bizonyítéka. Az addig ismert államfejlődésben minta nélkül álló alkotmányos konstrukció a polgári államnak korábban csak elméletben létező demokratikus köztársasági modelljét valósította meg. Nem kevés sikerrel: a képlet életképesnek bizonyult, az alkotmány még ma is hatályban van, melyhez 1789 óta mindössze 27 módosítást csatoltak. Az Amerikai Egyesült Államok 1776. július 4-én jött létre azáltal, hogy a 13 brit gyarmat elfogadta a Thomas Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. Thomas Jefferson az emberi jogokat veleszületett jogoknak tartotta. A nyilatkozat első megfogalmazásában még szerepelt a rabszolgaság eltörlése is, de a déli államok ezt elvetették. Elidegeníthetetlen jogként rögzítették az élethez, a szabadsághoz és a boldogságra való törekvéshez való jogot, az államot pedig ezen jogok biztosítására való intézményként definiálják. Ezért szintén a nép joga a kormányok választása és leváltása, amennyiben azok nem látják el ezeket az alapvető feladatokat. A 13 gyarmat függetlenségének kinyilvánítása után ezen nyilatkozat értelmében kezdte meg az államszervezet alapjainak lerakását és hozta meg alkotmányát 1787-ben. A szövetségi alkotmányozó gyűlés által elfogadott alkotmány az 1791-es kiegészítésekkel vált teljessé. AZ ELSŐ MODERN ALKOTMÁNY Az Egyesült Államokban a Montesquieu-féle hatalommegosztást valósították meg (törvényhozó és végrehajtó hatalom, bírói hatalom), a felvilágosodás eszméinek megfelelően. Az alkotmány az elnököt ruházza fel a végrehajtó hatalommal, akit 4 évre közvetlenül

elektorok által választanak. Az elnök államfő, a hadsereg vezetője és a végrehajtó hatalom feje. (külön miniszterelnök nincs, a miniszterek nem felelősek a kongresszusnak, csak az elnöknek, a hadsereg főparancsnoka, és háromszori vétójogával a törvényhozást is befolyásolhatja. Bár hatalma időben korlátozott és felelős a kongresszusnak, befolyása óriási. Ezért az ilyen típusú államot prezidenciális - elnöki demokráciának nevezik) A törvényhozó hatalom a kongresszusé, amely a képviselőházból és a szenátusból áll. A képviselőházba az egyes tagállamok lélekszámuk arányában küldhetnek képviselőket, míg a szenátusba minden állam két-két képviselőt delegálhat. A törvényhozás és a végrehajtó hatalom bizonyos kérdésekben korlátozhatja egymás tevékenységét a túlzottan erős hatalmi erők kialakulásának megakadályozása érdekében. A bíróságok függetlenedtek az egyéb szervektől, ezeknek szétválasztásáról több biztosíték is gondoskodott. Elvben általános választójogot mondtak ki. Ám az egyes államok a választójogot korlátozhatták, s nem rendelkeztek azzal a színes bőrűek és a nők. A rabszolgaságot sem törölték el. (AZ összlakosság kb. 3-4%-ának volt választójoga.) itt is két nagy párt alakult, a konzervatívabb demokrata és a liberálisabb republikánus (arculatuk később megváltozott, ma a republikánus a konzervatív). Az 1791-es kiegészítések deklarálták a vallás-, a szólás- és a gyülekezés szabadságát. Fontos jellemzője az alkotmánynak, hogy biztosítja a többségi akarat és a kisebbségi jogok érvényesítését. Az USA Alkotmánya több kiegészítése ellenére mind a mai napig hatályban van, és így az egyik legrégebbi alaptörvény. Az USA államrendszerében az alkotmány szentsége és sérthetetlensége a legfontosabb elv. Az alkotmány törzsszövege megváltoztathatatlan, csupán ún. alkotmánykiegészítéseket lehet szigorú feltételekkel hozzáfűzni. Természetesen ha egy alkotmánykiegészítés valamely korábbi, akár az eredeti szöveg szerinti rendelkezéssel ellentétes, akkor az időben későbbit kell alkalmazni (tipikusan ilyen példa az 1787-ben még érinthetetlennek tőnő kérdés, a rabszolgaság problémaköre). Valamennyi polgári demokráciára jellemző alapelv a LOCKE és MONTESQUIEU államelméletéig visszavezethető hatalommegosztás és ahhoz kapcsolódóan a klasszikus hatalmi ágak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztása, önálló, zavartalan működésének biztosítása. Ez az amerikai jogrendszerben is megvalósul, mind tagállami, mind szövetségi szinten VÁZLAT: A GYARMATOSÍTÁS: 1620. angol puritánok- Mayflower spanyolok: délről Sziklás-hg. És Florida vidékére franciák: Szent-Lőrinc folyó mentén nyomultak előre brit telepesek: harc az indiánokkal és a természettel (hálaadás) indiánok: harc és kereskedelem (prémek) 1756/63. hétéves háború: az irokézek a franciák oldalán harcoltak A 13 ANGOL GYARMAT: az angol telepesek hozták létre önálló törvényhozó testületek létrehozása Észak-Amerikában 13 angol gyarmat - önkormányzattal rendelkező kolóniák, egykori puritánok (szólásszabadság, önigazgatás igénye). folytonos nyugatra vándorlás: önálló farmergazdaságok engedményeket kellett nekik tenni. (politikai jogok, szabad földfoglalás és vallásszabadság terén)

Északon: farmergazdálkodás, önállóság, önellátás. itt ipar is kialakul: malomipar, hajóépítés, kereskedelem központ: Boston középső területek központja: New York Délen: ültetvényes rendszer, rabszolgamunkával műveltetik.( gyapottermelés) ELLENTÉT ANGLIÁVAL Szoros kapcsolat az anyaországgal - nyersanyagtermelő, árufelvevő piac, de fokozatosan kialakuló belső piac. Gyarmatok szövetkezése, önállósulási törekvés: Benjamin Franklin. a hétéves háború után az anyaország a térség védelmét és közigazgatását építi ki ezt a gyarmatoknak kell megfizetniük. adónövelés cukoradó, pénzadó, vámok, illetékek kivetése, bélyegtörvény, földfoglalás tiltása, beszállásolási törvény Az anyaország nem akarja a túlzott erősödést: a gyarmati önigazgatást vissza akarják szorítani, nyugatra település megtiltása, az amerikaiaknak nincs az angol parlamentben képviseletük. KÖV.: Angol áruk bojkottja,- ez sérti a brit üzleti körök érdekeit sértette, a kormány azonban mégse lépett vissza. adófizetés megtagadása. képviselet nélkül nincs adózás azaz csak a saját kormányuk vethet ki rájuk adót. 1770. bostoni mészárlás az adóemelésre tömegtüntetés a válasz, a brit katonaság a fegyverét használta. Teavám - 1773. Bostoni teadélután. ( a Kelet Indiai Társaság megkapta a teakereskedelem monopóliumát) - köv.: a britek blokád alá vették Bostont., korlátozták a helyi kormányzat hatáskörét és továbbra is tiltották a nyugatra költözést. A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ 1774. Philadelphia - a gyarmatok első kongresszusa (Első Kontonentális Kongresszus) kimondta a gyarmatok önrendelkezési jogát + az angol intézkedések törvénytelenségét- köv.: a függetlenségi háború kitörése. (1775. Lexington) Kontinentális Szövetség létrehozása: a gyarmatok irányítására 1776. júl. 4. FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT elfogadása (Thomas Jefferson szövegezi) - USA születése.- az emberi szabadságjogok megfog. + a képviseleti kormányzat szükségessége hadba lépés megszavazása Patrióták harca az angolokkal - szétszórt alakzat alkalmazása, francia támogatás. 1777. Saratoga, tengeren: mindvégig angol fölény (blokád) FRO, Hollandia, SPO. A gyarmatok oldalára állt. 1781. Yorktown 1783. Versailles-i béke: USA függetlenségének elismerése. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYA 1787. alkotmányozó nemzetgyűlés összeül. (Philadelphia) 1789. az USA alkotmánya: föderatív, prezidenciális rendszer

. képviseleti rendszeren alapuló, a hatalmi ágakat megosztó államberendezkedés Választópolgárok (eredetileg): fehér felnőtt férfiak A végrehajtó hatalmat a négy évre választott, széles jogkörrel rendelkező elnök gyakorolja, aki nem tartozik felelősséggel a kongresszusnak. az elnök az államfő és a kormányfő is egyben fő feladata a törvények végrehajtása, amelyekbe beleszólási joga van kezdeményezési és vétójoga van a kongresszus felé a szárazföldi és tengeri haderő főparancsnoka ő nevezi ki a minisztereket és a nagyköveteket külföldön hosszabb ideig csak a kongresszus beleegyezésével tartózkodhat A törvényhozó hatalom a kongresszus, két házból áll: szenátus és képviselőház. A szenátusban minden államot két-két szenátor képvisel, a képviselőházba a lakosság számarányában választják a képviselőket. A bírói hatalmat a Legfelsőbb Bíróság gyakorolja, tagjait az elnök nevezi ki, szenátusi beleegyezéssel. Legfelső bíróság: független, ellenőrzést gyakorol Emberi szabadságjogok: 1791. kiegészítések: szólás-, vallás-, sajtószabadsággal, szabad gyülekezési-, szabad fegyverviselési joggal, a tulajdon biztonságával, az egyén védelmével a bíráskodásban, tagállamok törvényhozói jogával, és ezeket egymás rovására nem lehetett korlátozni. Állam és egyház szétválasztása