Az elkészített földmérési munkarészek tárolása: FÖMI járási megyei (fővárosi) földhivatalok I - VII.

192 Az E-hiteles okirat olyan elektronikus okirat, amelyen szerepel a szolgáltató hitelesítő záradéka (tanúsítvány) és a szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus aláírásával hitelesíti és elhelyezi rajta időbélyegzőjét. Az E-hiteles okirat bizonyító erejű, de nem minősül közokiratnak. A szolgáltató a tanúsítványával és intézményi elektronikus aláírásával azt igazolja, hogy az E-hiteles okirat az ingatlannyilvántartási adatbázisból származik, és tartalma az időbélyegző által jelzett időpontban megegyezett az ingatlannyilvántartási adatbázisban elektronikus formában rögzített hatályos adatokkal. Kinyomtatva, papír formátumban nem minősül hiteles, bizonyító erejű dokumentumnak, csak elektronikus formában rendelkezik bizonyító erővel. Térképmásolat kérése (- térképmásolat belterületi, külterületi és zártkerti ingatlanokról): A körzeti földhivatalok digitális térképei - egy adott ingatlan és közvetlen környezete - hálózaton keresztül is megtekinthetők. A szolgáltatás 2005. június elsejével elindult a főváros térképeinek lekérdezési lehetőségével. 2006 évre elkészültek az ország külterületeinek digitális térképei is, így 2006. április 3-án elindult a külterületekről történő térképmásolat szolgáltatás is. 2007 év végére a belterületek digitális térképei is elkészültek, így a térképmásolat szolgáltatás az ország teljes területére vonatkozóan elérhető. A lekérdezett térképmásolat szolgáltatása pdf. formátumban történik. Ingatlanváltozás figyelés: Értesítés tulajdoni lap változásáról széljegyzésről, címmódosításról, szolgalom bejegyzéséről, tulajdonjog változásáról stb. E-hiteles földhasználati lap másolat: Elektronikus dokumentumként szolgáltatott E-hiteles földhasználati lap másolat (teljes vagy részleges másolat) különböző keresési szempontok szerint pl. helyrajzi-szám, földhasználó adatai (csak az arra jogosult felhasználók számára). Az elektronikus fölhasználati lap másolat szolgáltatása 2010. január 1.-től történik. A lekérdezés eredményeképpen szolgáltatott elektronikusan hitelesített földhasználati lap másolat pdf. formátumú, megtekintéséhez - egy pdf megjelenítő szoftveren kívül (például: Acrobat Reader) - szükséges az ingyenesen elérhető e- Szignó program telepítése. Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott E-hiteles földhasználati lap másolat a következő típusokban kérhető (bizonyos másolat típusok csak az arra jogosult felhasználók számára érhető el): - Teljes másolat (a fennálló és törölt bejegyezéseket is tartalmazza) - Teljes szemle másolat (csak a fennálló adatokat tartalmazza) - Részleges másolat (adott földrészletre leválogatott fennálló és törölt bejegyzések) - Részleges szemle másolat (adott földrészletre leválogatott fennálló adatok) Számlázási információ lekérdezése: A 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól. A rendszerben minden regisztrált felhasználó saját folyószámlával rendelkezik, így a felhasználó megnézheti saját számláját, követni tudja tranzakcióit, fizetési kötelezettségeit és számlaegyenlegét. A TakarNet országos földhivatali számítógépes hálózat használata és a földhivatali adatok online távoli elérése iránt nagy az érdeklődés. Az elkészített földmérési munkarészek tárolása: Forrásként részben felhasználva: Nagyméretarányú térképezés: Dr. Vincze László (2010) Nyugat-magyarországi Egyetem Az állami alapadatokat országos és helyi adat- és térképtárakban kell tárolni: - A FÖMI országos illetőséggel Adat- valamint űrfelvétel- és légifilmtárat működtet, továbbá vezeti a Földrajzinév-tárat. - A járási, illetve a megyei (fővárosi) földhivatalok illetékességi területükre vonatkozó állami alapadatok kezelésére és tárolására Adat- és térképtárat működtetnek. (2015. április 1 től névváltozás földhivatal helyett: Járási Hivatal, ill. Megyei Kormányhivatal.) Az adat- és térképtárakat a földhivatal, illetve a FÖMI épületében a térképtári anyagok állagának megóvását biztosító külön helyiségben kell kialakítani. A térképtárak kialakításánál a hatályos adat és vagyonvédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai jogszabályok és előírásokat be kell tartani. A térképtári adatszolgáltatás biztosítására a térképtárban ki kell építeni és számítógépes hálózatot kell fenntartani. A térképtár kialakításánál biztosítani kell a számítógépes adathordozók biztonságos, előírásszerű tárolásának feltételeit is. A földmérési alaptérkép térképkészítés, valamint a sajátos célokat szolgáló földmérési tevékenységek (házhelyosztások, kisajátítások, tervezési térképek készítése stb.) végrehajtása során létrehozott munkarészek leltározásra kerültek, és folyamatosan leltározásra kerülnek a Megyei Földhivatalokban. 2007 évben történt meg a Digitális térképek forgalomba adása, ezt megelőző időszakban az analóg térképek és munkarészei voltak érvényben. A térképek (mind a régi analóg, valamint a digitális) és a hozzájuk kötődő földmérési munkarészek a leltárba vételt követően a Megyei földhivatalokban és a Járási földhivatalokban elhelyezkedő térképtárakban és az irattárakban vannak tárolva I - VII. leltári számok alatt az alábbi csoportosításban. I./ A I. csoportba tartozó területtel kapcsolatos nyilvántartások. 1./ Összeadási jegyzőkönyv 2./ Birtokváltozási jegyzékek, változási jegyzékek. 3./ Területjegyzék. 4./ Területjegyzék függelék. (Változási jegyzék.) 5./ Záradékolások nyilvántartása. Változások előzetes nyilvántartása. 6./ Helyrajzi szám mutató. 7./ Földkönyv-kivonat. 8./ Azonosítási jegyzék. 9./ DAT szerinti területjegyzék. 10./ A digitális alaptérkép alapján készült területjegyzékek, és eltérési jegyzék. II./ A II. csoportba tartozó térképek: 1./ Kataszteri térképek (1:720, 1:1440, 1:2880, méretarányban.) 2./ Nyilvántartási térképek (1:1000, 1:2000, 1:4000, 1:2880 méretarányban.)

193 III./ IV./ V./ VI./ VII./ 3./ Ingatlan-nyilvántartási térképek (1:2880, 1:1000, 1:2000, 1:4000 méretarányban.) 4./ Földmérési alaptérképek (Sztereomérési lapok, tisztázati térképek, azaz a műanyag másolatok). 5./ Melléktérképek. (régi házhelyosztások, felmérések, OFB, TFT, 600-as kiosztások). 6./ 1:4000 és 1:10000 méretarányú átnézeti térképek. 7./ Digitális térképek és digitális állományok. 8:/ Talajosztályozási térképek (Gazdász térképek) másolati példánya. 9./ Kárpótlási melléktérképek 1:2000 és 1:4000 méretarányban (1991 évtől). 10./ Digitális térképek számítógépen és ezek analóg térképei. 11./ Digitális állami földmérési alaptérkép eredeti példánya. 12./ Analóg állami földmérési alaptérképek EOTR szelvényezés szerint fólia alapanyagra a belterületről 1:1000, a különleges külterületről 1:2000, a külterületről 1:4000 méretarányban. 13./ 1:4000 méretarányú EOTR szelvényezés szerint kirajzolt átnézeti térkép a belterületről és a különleges külterületről fólia alapanyagon. 14./ 1:10000 méretarányú átnézeti térkép (külterületi átnézeti térkép) fólia alapanyagon. 15./ Topgráfiai térképek A III. csoportba tartozó földrendezési munkarészek: 1./ Táblaterület kimutatás (összeállítás). 2./ Változási kimutatás, illetve változási jegyzék. 3./ Elhelyezkedési vázlat. 4./ Behelyezési lapok. 5./ Földrendezési kiosztási vázrajzok. A IV. csoportba tartozó megosztási és kiosztási munkarészek: 1./ Változási vázrajzok és munkarészeik. 2./ Mezőgazdasági megosztási vázrajzok és munkarészeik. 3./ Házhelyosztások munkarészei (OFB, TFT, 600-as kiosztások). A V. csoportba tartozó alappontsűrítési munkarészek: 1./ Koordináta jegyzékek. (Alappontok, sokszögpontok, F pontok, részletpontok.) 2./ Meghatározási tervek. 3./ Kitűzési és számítási vázlatok. 4./ Illesztő-pontok és F pontok vázlatai. 5./ Pontleírások, helyszínrajzok. (Alappontok, sokszögpontok, F pontok.) 6./ Magassági pontjegyzék. 7./ Magassági pontvázlatok. A VI. csoportba tartozó bejelentett geodéziai munkák: Hajdú-Bihar megyében 1-től kezdődően folyamatosan számozva. Községenként dossziékban vannak tárolva a körzeti földhivatalokban. A bejelentésre nem kötelezett geodéziai munkák. A VII. csoportba tartozó egyéb földmérési munkarészek: 1./ Felvételi előrajzok (a mérési vázlatok elődje). 2./ Mérési vázlatok. 3./ Bemérési kézikönyvek. 4./ Mérési jegyzetek (manuálék). 5./ Szögmérési és számítási munkarészek. 6./ Kiosztási birtokívek és kiosztási földkönyvek. 7./ Területszámítási munkarészek. 8./ Ferránia filmek. 9./ Tanya bemérések, Tanya kimutatások. 10./ Tervezési kimutatás. 11./ Csereingatlanok kimutatásai. 12./ Műszaki tervek. 13./ Felmérési törzskönyvek. 14./ Vizsgálati munkarészek. 15./ Digitális térképek készítésével kapcsolatos munkarészek (részletezés nélkül). A földmérők által legtöbbször használt nem földmérési munkarészeket az alábbiakban sorolom fel: 1./ Telekkönyvi betétek. 2./ Helyrajzi-szám mutató. 3./ Telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási irattár. 4./ Tulajdoni lapok. 5./ Kataszteri telekkönyv. 6./ Földkönyvek, Változási jegyzékek, Birtokívek. 7./ Számbavételi adatlapok. 8./ Színes birtokvázlatok. 9./ Gazdász térképek. A VII. csoportban felsorolt munkarészek egy része a Megyei Földhivatal hideg irattárában van tárolva. A Megyei és a Körzeti Földhivatalokban az új munkarészek leltározása folyamatosan történik. A megyei földhivatalban őrzött földmérési és térképészeti munkarészek: A Megyei Földhivatal térképtárában a I. csoportba tartozó területtel kapcsolatos nyilvántartásokból munkarész nem található, ezek a munkarészek a Járási Földhivatalok térképtáraiban találhatók. A II. csoportba tartozó térképek közül a Megyei Földhivatal térképtárában a következők vannak: Földmérési alaptérképek (Sztereomérési lapok, tisztázati térképek). 1:4000 és 1:10000 méretarányú átnézeti térképek.

194 Digitális térképek számítógépen és ezek analóg térképei. Digitális állami földmérési alaptérkép eredeti példánya. - A digitális alaptérképek eredeti példánya digitális adathordozón - A digitális alaptérkép forgalomba adáskori példánya digitális adathordozón, - A digitális alaptérképek időközi mentéseinek példányai digitális adathordozón. - Közigazgatási egységek és fekvések határvonalának digitális adatbázisai. Analóg állami földmérési alaptérképek EOTR szelvényezés szerint fólia alapanyagra a belterületről 1:1000, a különleges külterületről 1:2000, a külterületről 1:4000 méretarányban. 1:4000 méretarányú EOTR szelvényezés szerint kirajzolt átnézeti térkép a belterületről és a különleges külterületről fólia alapanyagon. 1:10000 méretarányú átnézeti térkép (külterületi átnézeti térkép) fólia alapanyagon. Topográfiai térképek: - 1:10000 méretarányú állami topográfiai térképek, - 1:25000, illetve 1:100000 méretarányú levezetett topográfiai térképek, - 1:100000 méretarányú agrotopográfiai térképek. A Megyei Földhivatal térképtárában a III. csoportba tartozó földrendezési munkarészekből munkarész nem található, ezek a munkarészek a Járási Földhivatalok térképtáraiban találhatók. A Megyei Földhivatal térképtárában a IV. csoportba tartozó megosztási és kiosztási munkarészekből, munkarész nem található, ezek a munkarészek a Járási Földhivatalok térképtáraiban találhatók. A V. csoportba tartozó csoportba tartozó alappontsűrítési munkarészek közül a Megyei Földhivatal térképtárában a következők vannak: - Régi háromszögelési alappontok Koordináta jegyzékei. - Meghatározási tervek. - Kitűzési és számítási vázlatok. - Illesztő-pontok és F pontok vázlatai. - Pontleírások, helyszínrajzok. (Alappontok, sokszögpontok, F pontok.) - Az EOVA I.-IV. rendű pontjainak, - Az EOMA, - Az OGPSH, - Az egyéb alappontok szakmai szabályzatokban előírt nyilvántartási munkarészei; - Az alaphálózati pontok digitális adatbázisa. Az analóg és digitális munkarészek általában a következőkből állnak. Vízszintes alappontok: - 1:25 000 ma. átnézeti térkép. - Helyszínrajzi pontleírások. - Koordináta jegyzék (gépi, és 1:4000 méretarányú szelvényenkénti); Magassági alappontok esetében: - Kisebb méretarányú (pl. 1:150 000) áttekintő vázlat a pontok elhelyezkedéséről, - Magassági pontjegyzék és - Törzskönyv. A VI. csoportba tartozó bejelentett geodéziai munkák összes munkarésze a Járási Földhivatalok térképtáraiban találhatók. A VII. csoportba tartozó egyéb földmérési munkarészek vegyesen vannak tárolva a Megyei Földhivatal térképtárában és a Járási (Körzeti) Földhivatalok térképtáriban, az egyes munkarészek tárolási helyét a térképtári leltárkönyvből lehet megállapítani, a munkarészek egy része a hidegirattárakban található. A Megyei Földhivatalok térképtáraiban vannak tárolva a digitális térkép készítésével kapcsolatos következő munkarészek: - A földmérési alaptérkép készítésével kapcsolatban a felmérési törzskönyv. - A földmérési és térképészeti tevékenységhez felhasznált légifényképek kontakt másolatai, puha-fotó nagyítások, fotótérképek, ortofotók stb. - Alappontsűrítési munkarészek. - A földmérési adatok mikrofilmezésekor előállított mikrofilmek eredeti példányi. A Járási (körzeti) földhivatalok térképtárában tárolt anyagok: A Járási Földhivatalok térképtáraiban van tárolva a I. csoportba tartozó területtel kapcsolatos nyilvántartásokból az összes munkarész. A Járási Földhivatalok térképtáraiban vannak tárolva a II. csoportba tartozó térképek közül az alábbiak: Grafikus térképek: - Kataszteri térképek (1:720, 1:1440, 1:2880, méretarányban.) - Nyilvántartási térképek (1:1000, 1:2000, 1:4000, 1:2880 méretarányban.) - Ingatlan-nyilvántartási térképek (1:2880, 1:1000, 1:2000, 1:4000 méretarányban.) - Ingatlan-nyilvántartási térképek településenként tárolva; - A szelvény-határos térképek a szelvényszámok növekvő sorrendjében tárolva; - Melléktérképek. (régi házhelyosztások, felmérések, OFB, TFT, 600-as kiosztások). - 1:4000 és 1:10000 méretarányú átnézeti térképek másolati példányai: - A földmérési alaptérképek 1:4000 (belterületekről) méretarányú átnézeti térképének nyomdai- vagy fénymásolata - Az 1:10000 méretarányú átnézeti térképének (vázlatának) nyomdai- vagy fénymásolata; - Talajosztályozási térképek (Gazdász térképek) másolati példánya. - Kárpótlási melléktérképek 1:2000 és 1:4000 méretarányban (1991 évtől). Digitális térképek és digitális állományok:: - A digitális alaptérképek analóg formában kinyomtatott eredeti példánya; - A digitális alaptérképnek a naprakészen vezetett számítógépes állománya (mint digitális ingatlan-nyilvántartási térkép); - A digitális alaptérkép forgalomba adáskori állapotot tartalmazó archív példánya digitális adathordozón; - A digitális alaptérképek időközi mentéseinek példányai digitális adathordozón;

195 - A digitális alaptérképi adatbázis mentett példányai. A III. csoportba tartozó földrendezési munkarészek a Járási Földhivatalok térképtáraiban találhatók. A IV. csoportba tartozó megosztási és kiosztási munkarészek a Járási Földhivatalok térképtáraiban találhatók. A V. csoportba tartozó csoportba tartozó alappontsűrítési munkarészek közül az alábbiak találhatók a Járási Földhivatalok térképtáraiban: - Alappont-vázlatok másolata; - A földmérési alaptérkép készítésekor felfektetett: - 1:4000 méretarányú szelvények szerint összeállított vízszintes alappontok koordináta-jegyzékei másolata; - A magassági alappont-jegyzékek másolata; - A részletpontok koordináta-jegyzékei; - Az alappontok pontleírásainak másolata; - Fotogrammetriai F pontok koordináta jegyzéke és pontleírásai. - 1:4000 ma-ú szelvények szerint összeállított koordináta-jegyzékek másolatai az OGPSH pontjairól, a pontleírások másolata; - Sajátos célú földmérési munkák során meghatározott: - Vízszintes V. rendű és felmérési alappontok koordináta-jegyzéke és pontleírásai; - A IV. rendű magassági alappontok pontjegyzéke, valamint pontleírásai; - Vízszintes részletpontok koordináta-jegyzéke, részletpontok magassági pontjegyzéke, mérési és számítási munkarészek; A VI. csoportba tartozó bejelentett geodéziai munkák összes munkarésze a Járási Földhivatalok térképtáraiban találhatók. A bejelentésre kötelezett geodéziai munkák munkarészei településenként a bejelentési számok sorrendjében dossziékban vannak tárolva. 2006 év közepétől pedig a gépi iktatószámok sorrendjében ugyancsak dossziékban találhatóak. A VII. csoportba tartozó egyéb földmérési munkarészek vegyesen vannak tárolva a Megyei Földhivatal térképtárában és a Járási (Körzeti) Földhivatalok térképtáriban, az egyes munkarészek tárolási helyét a térképtári leltárkönyvből lehet megállapítani, a munkarészek egy része a hidegirattárakban található. A VII csoportban 1-15 sorszámok alatt felsorolt munkarészeken felül még az alábbi munkarészek is itt találhatók. Az alaptérkép készítéssel kapcsolatban előállított egyéb munkarészek: - Mérési vázlatok, tömbrajzok (továbbá: mérési jegyzetek felvételi előrajzok, bemérési kézikönyvek, stb.); - Területszámítási vázlatok, jegyzőkönyvek; - Területjegyzékek, Valamint a területjegyzékek függelékei; - Az állami földmérési alaptérkép készítése során keletkezett, zárójegyzőkönyv szerinti munkarészek; - Birtokhatárpontok és részletpontok pontvázlatai (technológiától függő módon); - Közigazgatási egységek és alegységek határpontjainak digitális adatbázisa digitális adathordozón; - A sajátos célú geodéziai munkák során keletkezett, leadásra kötelezett munkarészek: [A változási vázrajzok eredeti példányai, földrészlethatár változással nem járó munkák munkarészei (pl. kitűzési vázrajz, felmérési vázrajz, stb.), mérési jegyzetek, mérési vázlatok, valamint digitális munkáknál előállított térképi, illetve DAT változási állományok adathordozón]. A FÖMI adat és térképtárában őrzött földmérési és térképészeti anyagok: A FÖMI az ország egész területére kiterjedő illetékességgel tárolja, és szolgáltatja a kezelésében lévő földmérési és térképészeti adatokat és térképeket. Alappont-hálózatokkal kapcsolatos munkarészek: - Az EOVA I.-IV. rendű pontjainak elhelyezkedési vázlatai, koordináta-jegyzéke és a meghatározás közbenső munkarészei; - Az EOMA I.-III. rendű pontjainak, elhelyezkedési vázlatai, koordináta-jegyzéke és a meghatározás közbenső munkarészei; - Az OGPSH pontok elhelyezkedési vázlatai, koordináta-jegyzéke és a meghatározás közbenső munkarészei; - A szabatos városi szintezési hálózatok adatai és munkarészei; - Az alaphálózati pontok adatbázisainak archivált és munkaközi példányai digitális adathordozón. Térképek, légi és űrfelvételek: Grafikus térképek, légi és űrfelvételek, egyéb anyagok: - Az államhatárral kapcsolatos eredeti térképek és munkarészek, továbbá az időközi felmérések munkarészei; - Az alaptérképekről és azok átnézeti térképeiről készített nyomdai (vagy fény) másolatok archív és eladási példányai; - A közigazgatási egységek határvonalával (F.6. Szabályzat) kapcsolatos munkarészek; - Az állami topográfiai térképek és a levezetett topográfiai térképek nyomdai másolatai, tisztázati rajzai, valamint a szakmai szabályzatokban meghatározott egyéb munkarészei; - Légifilmek, légifényképek (kontakt másolatok, nagyítások stb.), ortofotók és ezek munkarészei, illetve digitális állományai; - Űrfelvételek; - Földrajzinév-tár és munkarészei; - Egyéb adatok és munkarészek; Digitális térképek, űrfelvételek és egyéb adatok: - Az államhatárral kapcsolatos digitális adatok; - A digitális állami földmérési alaptérképek adatbázisai adathordozón; - A digitális állami topográfiai térképek adatbázisai, és az ezekből előállított digitális (raszteres, vektoros) adatállományok adathordozón; - Közigazgatási egységek és fekvések archív (eredeti) és munkaközi (változásvezetett) adatbázisai adathordozón. Az adat- és térképtárak belső nyilvántartása: Az adat- és térképtárban őrzött anyagokról közigazgatási egységenként (város, község) nyilvántartást (községi törzskönyv) kell felfektetni és vezetni. Ezzel egyenértékű számítógépes nyilvántartás is vezethető, amelyről mentést kell készíteni minden változásvezetés után, és tárolását úgy kell megoldani, hogy legalább a két utolsó mentett állomány mindig rendelkezésre álljon.

196 A tárolt anyagokat munkanemenkénti csoportosításban, ezen belül minden munkarészt külön számmal kell nyilvántartásba venni. A munkarészeken a nyilvántartási számot fel kell tüntetni. A hideg -irattárban (a pillanatnyilag már nem érvényes állapothoz kapcsolódóan) elhelyezett, illetve a levéltárnak átadott anyagokat a jelölni kell a nyilvántartásban. A levéltárnak átadott munkarészek jegyzékét a térképtárban kell elhelyezni. A térképtárban elhelyezett anyagokat az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény vonatkozó előírása szerint kell nyilvántartani. A földrészlethatár változásával nem járó terepi mérési adatokat tartalmazó munkarészeket (kitűzési vázrajz és vázlat, épületfeltüntetési vázrajz, művelési ág változási vázrajz, stb.) a területjegyzék "Utalás a változásokra" rovatában, az érintett helyrajzi számmal egy sorban, illetve (értelemszerűen) a területjegyzék függelék megfelelő rovatában, a készítés évszámát alátörve, a munkarészre utaló rövidítéssel kellett eddig nyilvántartani (Pl. 1986/k, 1986/ép. 1986/mv. stb.). A digitális adatok archív és időközi mentéseinek adathordozóiról közigazgatási egységenként felfektetett külön nyilvántartást kell vezetni. (ez történhet az egységes hivatali ügyiratkezelő rendszerben is. Ebben szerepelnie kell a földhivatali körzet számjelének és nevének, a település KSH azonosítójának és nevének, az állomány megnevezésének, a mentés pontos dátumának, valamint az adatállomány nagyságának byte-ban. A földhivatalnak gondoskodnia kell arról, hogy a szükséges szoftver álljon rendelkezésre minden archivált adat kezeléséhez. A földügyi nyilvántartás térképi alapjainak megteremtésére, karbantartására, őrzésére és vezetésére szolgáló rendszer a térképtári vagy másképpen műszaki nyilvántartás, amely az ingatlan-nyilvántartás szerves része, alapja, kezelését a földmérési részlegek (osztályok) végzik. Azon túl, hogy része a földügyi nyilvántartásnak, különböző elemei (is) vannak: - A földmérési adatok egyfajta kimutatása (nyilvántartása); - Maguk a földmérési munkarészek együttese, ugyanakkor az adatok karbantartásának rendszere. A FÖMI-ben önálló Adat- és térképtári osztályt tartanak fenn az adatok tárolására és szolgáltatására; karbantartást elsősorban csak az országos alappontok és a közigazgatási határok és fekvések tekintetében végeznek. A földmérési adatok és térképek (másképpen az Adat- és térképtár) fontosabb nyilvántartó munkarészei: - Községi nyilvántartó lapok (könyv). - Mikrofilmes nyilvántartás. - Bejelentésre kötelezett földmérési munkák nyilvántartó könyve. - Vizsgálatra (záradékolásra) benyújtott munkarészek nyilvántartása. - Földmérési szervek, vállalkozások nyilvántartása. - Előzetes nyilvántartás. A fontosabb nyilvántartások (kimutatások) jellemzői: A Községi nyilvántartó lapoknak többféle változata ismeretes, lényegében meghatározott csoportosítással - összefoglalja a településről valaha is készült munkák fontosabb adatait. A csoportosítás sorrendje és számozása (arab/római számozás) változó, de általában a következőképpen alakult: A címlap általános (alap)adatai: - Fekvésenkénti terület, - Alaptérképek főbb jellemzői (vetület, méretarány, a készítés éve, a térkép anyaga, stb.), - Vízszintes és magassági alappontok (rendűség szerint, darabszám), - Írásbeli adatok, - Földrendezés éve (fekvésenként), - Átnézeti térképek főbb adatai. Utána az alábbiak szerinti csoportosításban szerepelnek a térképtárban tárolt munkarészek. - A nyilvántartás munkarészei (például: Területjegyzék, Földkönyvek, Előzetes nyilvántartás). - Eredeti felmérés munkarészei. - Földrendezés(ek) munkarészei. - Földreform (600/1945 sz. rendelet) munkarészei. - Részletes felmérés és polgári tagosítás munkarészei. - Újfelmérés és/vagy térképfelújítás munkarészei. - 207/1962 ÁFTH utasítás szerinti adatrendezéskor készül munkarészek. - Sajátos célú földmérési munkák és azok során készült munkarészek. - Erdőtörvény végrehajtása során készült munkarészek. - Földvédelmi törvény végrehajtása során készült munkarészek, stb. A Megyei Földhivatalnál vezetett nyilvántartások: A Bejelentésre kötelezett munkák nyilvántartó könyve általában folyamatos sorszámmal tartalmazza az aktuális előírások szerint erre kötelezett munkák megnevezését, a készítő cég nevét és várható befejezés időpontját. A munkával kapcsolatos levelezéseket, a visszaigazolás a leadás, a vizsgálat, a hibajavítás időpontjait, a hibajegyzéket, a vizsgálati jegyzőkönyvet és az irattárba küldés időpontját. A Földmérési szervek, cégek nyilvántartó lapja és ezzel kapcsolatos adatok köre (az alapítástól az esetleges megszűnésig) és a cég profilja, illetve a szakfelügyeleti ellenőrzések alkalmával készült jegyzőkönyvek. A Járási Földhivataloknál vezetett nyilvántartások: A vizsgálatra benyújtott bejelentésre nem kötelezett munkákat is külön nyilvántartásba veszik, ez a nyilvántartás a eredetileg papíralapú nyilvántartás volt (egy erre a célra felfektetett füzetben), ma már számítógépes programmal történik. A mikrofilmes nyilvántartás a helyigény megtakarítása érdekében kisfilmre vagy ténylegesen mikrofilmre (filmcsík, tekercs vagy síkfilm) vett térképtári adatok és a filmek tárolásának (és tartalmának) kimutatása. (A filmre vett anyagok sokszor a Levéltárba, vagy az úgynevezett Hideg irattárba kerültek, mert ezután már viszonylag ritkán kellett az eredeti példányokat elővenni). Az épületfeltüntetéseket és a földrészlethatár kitűzéseket korábban az úgynevezett kartonos nyilvántartással, helyrajzi szám szerint kezelték, mely a munkarészek előkeresést könnyítette meg. Ma erre a célra különféle számítógépes adatkezelő (pl. Excel, vagy a TAKAROS rendszer-) programok állnak rendelkezésre.

197 Az Előzetes nyilvántartás a földrészletet határával vagy területével kapcsolatos változások településenkénti és évenkénti nyilvántartása, melyben a vizsgálatra benyújtott munkák által érintett helyrajzi számok és a változás utáni helyrajzi számai kerülnek feltüntetésre. Amennyiben a munka átvezetésre kerül, a sorszámot áthúzva és beírva az átvezetésre vonatkozó határozatszámot alkalmas arra, hogy a munkákról tájékozódjunk és az úgynevezett legnagyobb alátörést megállapítsuk (lásd a táblázatban). A határvonal- vagy területváltozásokkal érintett földrészletek Előzetes nyilvántartás -a. Sorszám Helyrajzi szám régi új Iktatószám A záradékolás ideje Jegyzet (hivatkozások, stb.) 1 2 3 4 5 6 1975 év: 1 5228 5228/1 5228/2 151/1975 1975. február 20. Véglegesen átvezetve 60012/1975 2 15 kisaj. 15 618/1975 1975. március 1. Véglegesen átvezetve 60081/1975 16 17/1 17/2 3 0211/1 0212 912/1982 1975. augusztus 4 Véglegesen átvezetve 60318/1975 0212 Az Adat- és térképtárba kerüléskor a munkák ún. térképtári nyilvántartási szám -ot kapnak (kaptak), mely korábban a Községi nyilvántartó lapon (illetve a mikrofilmes nyilvántartó könyvben) szereplő sorrend szerinti sorszám volt. Az úgynevezett kisebb munkák épületfeltüntetések, művelési ág változások, megosztások és a földrészlethatár-kitűzések többnyire évenként külön iratgyűjtőbe kerültek (belső tartalomjegyzékkel,) és ezek az iratgyűjtők kaptak térképtári nyilvántartási számot. Külön kezelik az alappontokat (vízszintes, magassági, illetve GPS/GNSS meghatározás esetén). A műszaki nyilvántartás adathordozói: Alap-munkarészek és kiegészítő munkarészek: - Nyilvántartási térkép (analóg/digitális; elemszemléletű /objektum-szemléletű adatbázis). - Átnézeti térkép (1:4000-1:10 000). - Területjegyzék + függelék, területszámítási jegyzőkönyv. - Koordináta jegyzék/fájl. - Mérési vázlat, tömbrajz. - Digitális adatfájlok, állományok, más adatbázisok. - Egyéb jegyzőkönyvek és más munkarészek (kiegészítő munkarész). - A pontszámvázlat, a területszámítási vázlat, a határleírási vázlat, a digitalizálási vázlat, stb. (kiegészítő munkarész). (A területjegyzéknek a térképeknek a digitális előállítása általánossá válásával egyre kisebb a szerepe.) Az ingatlan-nyilvántartás kapcsolódó munkarészei: - Tulajdoni lap, - Földkönyv (régebben földkönyv-függelék) - Földminősítési (korábban Talajosztályozási) térkép - TAKAROS Adatbázis (ügyirat-nyilvántartás és ingatlan-nyilvántartási tartalma), valamint a - TAKARNET szolgáltatás. Országos kimutatásként készült az úgynevezett. Térképellátottsági Tájékoztató, mely korábban könyv alakú kiadvány formájában, ma az Internetről megtekinthető digitális állomány formájában bár sajnos kissé elavult (1999. évi) adatokkal rendelkezésre áll. Naprakészek viszont a www.foldhivatalok.hu honlapon keresztül elérhető úgynevezett egyszerűsített metaadatbázis -ok. A DAT adatbázisok esetében előírás, hogy az adatbázis legfontosabb jellemzőit a jövendő felhasználókkal való megismertetés céljából úgynevezett meta-adatok formájában digitálisan hozzáférhetővé tegyék tájékoztatás céljából. A FÖMI honlapján keresztül (www.fomi.hu) további átfogó adatsorok tekinthetők meg pl. a topográfiai térképekről, légifelvételekről, távérzékelésről stb. A térképtárban őrzött anyagok tárolási módja: A térképtári anyagok tárolásának módja az analóg térképek esetén az állagvédelem megóvása miatt szigorú szabályok szerint történik. A digitális adattárolásnak is megvannak a saját szabályai elsősorban az adatvédelem miatt. Az 1:4000 méretarányú szelvényhatáros EOTR földmérési alaptérkép kivételével valamennyi földmérési alaptérképet községenként, az 1:4000 méretarányú szelvényhatáros földmérési alaptérképet pedig a szelvényszámok növekvő sorrendjében, térképtartó kartonokban, sokfiókos, a térképeket fekvő helyzetben tároló szekrényekben (sejtszekrényekben), vagy függesztett módon kell tárolni. Községenként kell tárolni azokat a melléktérképeket is, amelyek térképtartó kartonokban összehajtás nélkül elhelyezhetők. A régi vetületi rendszerű 1:2000 méretarányú szelvényeknél (70x90 cm) nagyobb méretű térképi anyagokat (ideértve az 1:10000 méretarányú községhatáros, pausz vázlatokat is) síkba fektetve, ha ez nem lehetséges, akkor karton vagy lemez tokban lehet tárolni. Műanyag térképszelvények fektetett tárolásakor a szelvények közé védőpapírt kell helyezni. Az 1:10000 méretarányú állami topográfiai térképeket, továbbá az 1:25000 méretarányú és az 1:100000 méretarányú levezetett topográfiai térképeket, illetve az 1:100000 méretarányú agrotopográfiai térképeket a szelvényszámok növekvő sorrendjében, síkba fektetve kell tárolni. Az alumíniumbetétes (többnyire eredeti) térképeket településenként csoportosítva, lehetőleg függőleges helyzetben kell tárolni. A digitális adatállományok adathordozóit tartódobozukban, településenként külön, a tárolásukra rendszeresített mágnességmentes tárolóban kell tárolni, az adatok a rendszeres munkához merevlemezen is rögzítésre kerülnek. Az állami alapmunkák írásbeli munkarészeit közigazgatási egységenként, kerületenkénti nyilvántartás esetén kerületenként a térképtári nyilvántartásnak megfelelő csoportosításban kell tárolni. A bejelentésre nem kötelezett sajátos célú geodéziai munkák munkarészeit településenkénti bontásban, munkánként elkülönítve, helyrajzi szám sorrendben kell elhelyezni. Ide kell besorolni a kitűzési és felmérési vázrajzokat, valamint a hatósági határozatok és bírósági ítéletek mellékletét képező változási vázrajzokat és az igazságügyi földmérő szakértő által leadott szakértői véleményeket is. A titkos minősítésű anyagokat a titokvédelmi törvénynek megfelelően páncél vagy vaslemez szekrényben kell őrizni.

198 Az adat- és térképtári anyagok kezelése: Adat- és térképtárosi munkakörbe a szakszerű kezelés érdekében olyan dolgozót kell kijelölni, aki földmérési, illetve térképtárosi szakképesítéssel rendelkezik, helyettesítését szintén az előírt szakképesítéssel rendelkező személlyel kell megoldani. Az adat- és térképtári tevékenység körébe tartozik: - A térképtárban őrzött anyagok rendezése, kezelése, karbantartása és kiadása, az előírt nyilvántartások és községenként a nyilvántartó lapok folyamatos vezetése. - A térképmásolatok, egyéb földmérési és térképészeti adatok szolgáltatása, hitelesítése és az ezzel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása. - A térképtári anyag időnkénti selejtezésének és leltározásának előkészítése, a selejtezésben és leltározás ban való közreműködés. - A másolatkészítés irányítása, illetve végzése, az ezzel kapcsolatos nyilvántartások szükség szerinti vezetése, - A térképek karbantartása, a megrongálódott analóg térképhordozók (papír, fólia stb.) esetleges javítása, - A digitális adathordozók kezelése, tárolása, az adatállományokból adatok szolgáltatása. Az adat- és térképtári anyagok használatának fontosabb szabályai: A térképtárban elhelyezett valamennyi munkarészen csak a vonatkozó szakmai szabályzatok, utasítások szerinti beírást vagy bejegyzést szabad végezni. A térképek állagának megőrzését használatkor és szállításkor is biztosítani kell. Digitális adatállományok eredeti adathordozóit kiadni tilos, azokról másolatot kell készíteni. Adatszolgáltatáshoz is csak a másolati példányok használhatók. A térképtári leltárba felvett munkarészeket a földhivatal dolgozói csak az osztály, illetve csoportvezetők engedélyével vihetik ki a földhivatal helyiségeiből. Más szervek dolgozói az említett munkarészeket a földhivatali helyiségekben, hivatalos munkájukhoz, munkaidő alatt használhatják, de a földhivatali helyiségekből nem vihetik ki, kivéve, ha arra a járási (körzeti) földhivatal vezetője (megyei földhivatalok esetében a földmérési osztályvezető) engedélyt adott. A grafikus ingatlan-nyilvántartási térképek kivételesen indokolt esetben történő elvitelére csak a megyei földhivatal földmérési osztályvezetője adhat engedélyt. A térképtárban őrzött anyagok és térképek meglétéért, állagának megóvásáért az intézmény vezetője, valamint a térképtáros egyetemlegesen anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. Fotogrammetria: A fotogrammetria tudománya a földfelszín, illetve különféle objektumok (pl. épületek) helyzetének és alakjának fényképek alapján történő nagy pontosságú meghatározásával foglalkozik, a méretek meghatározása tehát nem közvetlenül a terepen, hanem a fényképek utólagos kiértékelésével történik. A fotogrammetria tudomány, amely speciális műszaki fényképről vett méretekből meghatározza a valós tárgyak kiterjedéseit elhelyezkedésüket, így a fotótérképezés és geometriailag pontos távérzékelés alapja. Tehát a fotogrammetria a fényképről vett méretekből meghatározza a valós tárgyak kiterjedéseit. A fotogrammetria a földrajzi információk gyűjtésének leggyorsabb és egyben leginformatívabb tudománya. A légi fényképező repülőgépről felvételsorok készülnek nagy területek fotókkal történő lefedéséhez. A fénykép azonban önmagában nem alkalmas torzításmentes vonalas térkép készítésére, ehhez a fényképet mérőfényképpé kell alakítani, ezért a felvétel pillanatában a fényképre egy koordináta rendszert is ráfényképeznek, melyet a keretjelek összekötése valósit meg (keretjelek: a kamera lemeztartó keretének mind a négy oldala a közepén található ék alakú jel), mely leképződik a 23 23 centiméter, vagy 18 18 centiméter méretű fényképen. Továbbá szükségessé váltak olyan kiértékelő műszerek, amelyekkel fényképezés pillanatában rögzített állapotot lehet visszaállítani. Ennek érdekében kifejlesztették a rajzasztallal összekapcsolt analóg sztereo kiértékelő berendezéseket, majd később az 1960-as évek közepétől, elkezdődött a digitális számítógépek bevonása a kiértékelő munka támogatására. Arra is törekedtek, hogy a nagyon sok információt tartalmazó fénykép ne vesszen el, azaz a torzításmentes tónusos (fényképszerű) termék létrehozására, ezt is két állomáson át sikerült megvalósítani. Az 1970-es évek elejéig a viszonylag sík terepekről készíthető, optikai-mechanikai úton transzformált termékek alkalmazhatósági körét igyekeztek különböző megoldásokkal kiterjeszteni kevéssé sík terepekre, így végül megjelent az ortofoto, mely gyakorlatilag tetszőleges domborzatú terepet képes torzítás nélkül fénykép formájában ábrázolni. Napjainkra a különböző irányzatok, technikák, műszerek gyakorlatilag egybeolvadtak és átalakultak a digitális fotogrammetriai munkaállomásnak nevezett feltupírozott, speciális perifériákkal ellátott, gazdag szoftver választékú, munkaállomás osztályú számítógéppé. A fotogrammetriai feldolgozás tehát átalakult az optikai mechanikai berendezések manuális vezérléséből a feldolgozó programok vezérlésébe. A fotogrammetria a modern topográfiai térképezés egyik alapeleme, napjainkban a legtöbb terepi felmérés alapját mérőkamerás légifelvételekből készített sztereofotogrammetriai kiértékelés adja. A légifotogrammetria a földfelszín részleteiről készülő speciális légifelvételeket használja. Az űrfotogrammetria műholdfelvételekkel operál, míg a terepi fotogrammetria során például épületek homlokzatát mérik fel, kisebb felületeket térképeznek. Az utóbbi évtizedben a geomatika területén robbanásszerű változás figyelhető meg, a hagyományos technikák mindinkább átadják a helyet a korszerű digitális technikáknak. Az egyik legszembetűnőbb fejlődés a fotogrammetria és kapcsolódó területein tapasztalható.

199 A fotogrammetria, képfeldolgozás, térképezés, terepmodellezés, ortofotó készítés egyre fejlettebb digitális módszereket alkalmaz. A fotogrammetriát többféleképpen lehet felosztani, egyik ilyen felosztás az alábbi: A földmérésben a térképek készítéséhez elsősorban a: légi fotogrammetriát. Épületek homlokzatának térképezéséhez pedig a: földi fotogrammetriát alkalmazzák. Megkülönböztetünk a feldolgozás módszere szerint: Sikfotogrammetriai eljárást. Sztereofotogrammetriai eljárást. A térkép készítéshez két alapvető feladat elvégzése szükséges: - A bemenő adatok létrehozása: A légi fotogrammetria bemenő adatai az analóg vagy digitális légifényképek. - A fotogrammetriai kiértékelés alapját képező legfontosabb geometriai és matematikai összefüggések. A fotogrammetria a távérzékelt felvételek kvantitatív kiértékelésén alapuló eljárás. A lokális geoinformatikai rendszerekben a távérzékeléssel együtt elsődleges adatgyűjtési szerepet tölthet be. A fotogrammetria szoros kapcsolatban áll a raszter és vektor alapú geoinformatikával, a képfeldolgozási módszerekkel és a felületmodellezéssel. A fotogrammetriai kiértékelés a centrális projekcióval készített légi és űrfelvételek közötti perspektivikus leképezéssel a sztereoszkópián alapul. A sztereoszkópia lényege, hogy az egyes földfelszíni objektumok a különböző forrásokból készített képeken másképp képeződnek le. A fotogrammetria feladata az eltérő leképeződések parallaxisok mérése és így térbeli koordináták számítása. Légifotók: A légifotók felhasználhatóságát sok tényező befolyásolja: A légkör állapota (páratartalom, szennyezettség), a napszak, az évszak, a kamera típusa, a felhasznált film minősége. A térképkészítés céljaira általában 23 23, vagy 18 18 centiméter méretű, függőleges tengelyű, fekete-fehér felvételeket használnak. A légifotók közvetlenül nem használhatók térképkészítéshez mivel ezek a terepnek meghatározott törvényszerűségek szerint torzult képei, ezek a torzulások egy fotón belül is igen változóak lehetnek. A torzulások két fő oka a kameratengely ferdesége a repülő dőlése miatt, és a terep magassági különbségei. Mivel a méretarány a fotó területén állandóan változik, így csak közelítő méretarányt lehet számítani a kamera fókusztávolságából és a repülési magasságból. A légifotókat tehát nem lehet a térképkészítésben alaptérképként közvetlenül felhasználni, hanem valamilyen fotogrammetriai eljárással a fotókat fel kell dolgozni a torzulások megszüntetése érdekében. Repülési terv készítése: (Forrás: Dr. Engler Péter: A légi fotogrammetria alapjai (2010) Nyugat-magyarországi Egyetem.) A légifényképező repülés tervét, azaz a repülési tervet a megrendelő, vagy a légi fényképeket feldolgozó szerv készíti el. A légifényképező repülés kapcsán feladata van a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek (nyilvántartás, tárolás, szolgáltatás), valamint a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatának (engedélyezés, titokvédelem). A repülési terv elkészítéséhez sokirányú ismeret szükséges. Ismerni kell a térképezési, illetve mérési feladat követelményein kívül a kiértékelő műszerek pontosságát, a kiértékelés módját, valamint ismerni kell a légifényképezés végrehajtásának körülményeit. A légifényképező repülés sematikus vázlata Az ábrán használt jelölések: B = felvételi bázis; (az L1. Szabályzat B x-el jelöli), c k = kameraállandó; (sok esetben csak c-vel jelölik), Képméret: (a szakirodalomban a, vagy l jelölést is alkalmaznak), Sávszélesség, az egy fényképsor által lefedett terület szélessége, mérete, A repülési tengelyek távolsága, (az L.1 Szabályzat B y-nal jelöli) h r = relatív repülési magasság, F m = a modell területe, F n = hasznos modellterület. A repülési terv tervezésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: A repülőgép teljesítményének adataira. A mérőkamerák paramétereire. A kiértékelő műszer beállítási tartományaira. Az előállítandó termék fajtájára. A domborzati viszonyokra. Az előállítandó térképek szelvénykiosztására. A pontossági követelményekre. A repülési tervek elkészítésekor a ma is érvényben lévő L1. Szabályzat előírásait alkalmazták. Az L1. Szabályzat: A mérőkamerás légifényképezések megrendelésére, előkészítésére, vizsgálatára és szolgáltatására vonatkozó előírásokat tartalmazta. A szabályzat mellékleteiben lévő táblázatok és grafikonok nagymértékben segítették a tervezést. A repülési terv adatainak kiszámításában elkövetett hiba megakadályozhatja a fényképészetileg kifogástalan képek, vagy digitális felvételek kiértékelését és a feladat pontossági előírásainak teljesítését. A tervezés lépései: A légifényképezés műszaki paramétereit (képméretarány, kameraállandó, képméret, repülési magasságok, átfedési százalékok - sorok belül és sorok között - úgy kell meghatározni, hogy az előírt pontossági és tartalmi követelményeket optimális gazdaságossági jellemzők mellett lehessen elérni A tervezés végrehajtásához előzőleg adatgyűjtést kell végezni, az adatgyűjtés során a tervezéshez szükséges

200 információkat és adatokat kell begyűjteni. Fontos információ: a fényképezendő terület helye, mérete, a végrehajtandó fotogrammetriai feladat jellemzői (méretarány, elérendő pontosság, stb.), a kiértékeléshez rendelkezésre álló műszerek (hardver, szoftver) paraméterei, a területről rendelkezésre álló térképek, korábbi légifényképek. Az adatgyűjtéshez tartozik a területre eső alappontok adatainak, pontleírásainak, illetve a tervezéshez szükséges topográfiai térképek (analóg vagy digitális) összegyűjtése. Az adatgyűjtésnél törekedni kell a teljességre, mert ettől nagymértékben függ a repülési terv pontos és megbízható elkészítése. A képméretarány meghatározása: Az átlagos képméretarány meghatározása a fényképezés tervezésének nagyon fontos kiinduló adata, a képméretarány függ a térkép méretarányától, a felvételek feloldóképességétől, valamint a kiértékelő műszerek teljesítőképességétől. Az L1. Szabályzat szerint a képméretarány/térképméretarány viszonyra tájékoztatásul az alábbi adatok szolgálnak: 1:M térkép 1:M fénykép A képméretarány és a térképméretarány viszonya pontossági és egyben 1:1 000 1:4 000-1:6 000 1:2 000 1:7 000-1:11 000 1:4 000 1:12 000-1:20 000 1:10 000 1:22 000-1: 36 000 gazdaságossági kérdés is, mert a szükségesnél nagyobb méretarányú felvételek tervezése a kiértékelési munkát megnöveli, illetve a kisebb méretarány viszont nem tartalmazza azokat a részleteket, melyeket az adott méretarányú térkép igényel. A képméretarány közelítő meghatározása történhet a következő tapasztalati képlettel: m fénykép = 200 (m térkép) 1/2 A kameratoldat megválasztása: Ugyanazt a képméretarányt többféle módon is el lehet érni, amennyiben normál, nagy, vagy igen nagy nyílásszögű kameratoldat áll rendelkezésre. Az objektívtoldatok paramétereitől függ: a képméretarány, a repülési magasság, a készítendő képek száma, amelyektől pedig függ a képek minősége (kontrasztossága), vagy az elérhető pontosság. A hagyományos légifényképező kameráknál az objektívtoldat célszerű megválasztása lehetséges. Nagyméretarányú térképezési célokra általában a 152/23x23 objektívtoldat használatát kell előírni, ahol 152 a kameraállandó milliméterben, a 23x23 a képméret centiméterben. Nagy magasságkülönbségek, vagy magas beépítettség esetén célszerű a 210/18x18 objektívtoldat használata. Interpretációs célokat szolgáló felvételek készítéséhez elegendő a 88/23x23 objektívtoldat. Számítások: A tervezés alapjául szolgáló, a fentiekben ismertetett adatok meghatározása után a repülési terv elkészítéséhez az alábbi szükséges számításokat kell elvégezni: Képméretarány (m): m = h r / c k Relatív repülési magasság (h r): h r = m*c k Abszolút repülési magasság (h a): h a = h r + h átl Átlagos terepmagasság (h átl): h átl = (h max + h min) / 2 ahol h max a repülési tengely mentén a legmagasabb terepi magasság, h min a legalacsonyabb terepi magasság Sávszélesség (S): S = s * m; vagy S = m * a Felvételi bázis (B x) B x = S [1 (p % / 100)] A repülési tengelyek távolsága (A): A = S [1 (q % / 100)] A sorok közötti átfedés (q %) q % = 100 [(S A) / S A repülési tengely hossza: n * B x ahol n a felvételi bázis száma a soron belül A képek száma soronként: n + 1 A felvételi időköz (Δt): Δt = B x / v ahol v a repülőgép sebessége Egy modell felülete (F m): F m = (S - B x) * S A soron belüli és sorok közötti átfedés: Soron belüli átfedésnek nevezzük a légifelvételek repülési tengely, illetőleg repülési sor irányú átfedését, a jelölése: p %. A térfotogrammetriai feldolgozáshoz általában a 60%-os soron belüli átfedést választják, így a térmodell minden estben előállítható. Ortofotoszkópiában célszerű a 80%-os, a magasságkülönbségből eredő torzulások csökkentése miatt, Interpretációs feladatokhoz elegendő lehet a 20%-os soron belüli átfedés. A sorok közötti átfedés azért szükséges, hogy biztosítva legyen a fényképezendő terület hézagmentes lefedése, a jelölése: q %. Értékét általában 20-30%-nak választják, de ennél nagyobb átfedéssel is találkozunk. A sorok közötti átfedést akkor adják meg előzetesen, ha úgynevezett tömbös repülés történik. Amennyiben úgynevezett szelvénytengelyes repülést végeznek akkor a repülési tengelyek távolsága kötött, abból számolják a sorok közötti átfedést. A repülési terv munkarészei (melyeket ma már általában a végrehajtó szervezet készít el): - A légifényképező repülés technikai terve, röviden technikai terv; - A repülési vázlat; - A területjegyzék; - Az áttekintő vázlat; A légifényképező repüléshez kiszámított adatokat, a kamera adatait és egyéb előírásokat, információkat a technikai tervben kell összesíteni. A számított adatokat beírják a megfelelő pontokba. Légifényképező repülés technikai terve 1. Munkaterület megnevezése: 2. Légifényképanyag rendeltetése: 3. Filmtípus: 4. Fókusztávolság / képméret: 5. Átlagos képméretarány: B x: B y: Sávszélesség: 6. Sorok közötti átfedés: 7. Soron belüli átfedés: 8. Átlagos relatív repülési magasság: 9. Abszolút repülési magasságok (soronként): 10. Felvételi időköz: 11. Megengedhető leghosszabb expozíciós idő: 12. Repülési tengelyek száma: 13. Összes fényképező repülési hossz:

201 14. Átlagos sorhosszúság: 15. Repülendő sorok iránya: 16. Szükséges képek száma: felhasználandó film hossza: 17. A repülés kért időpontja: 18. Pontok előrejelölése: 19. Navigációs jelölések: sortengelyek: végpontok: 20. A repülés vázlat elkészítéséhez felhasznált térképszelvények: 21. A mellékelt repülési vázlatok száma: Megjegyzések: Készítette: Ellenőrizte: A technikai terv további információkat is tartalmaz, melyek a következők: Az 1. pontban kell megadni a fényképezendő területet (például: település, vagy régió név). A 2. pontban meghatározzák a fényképezés célját, azaz azt, hogy mire fogják felhasználni a képanyagot.: (például: térképezés, ortofotó készítés, interpretáció, térképezés esetén a feldolgozás méretaránya, stb.) Analóg fényképezés esetén a 3. pontban kell megadni, hogy milyen filmre kell a képeket elkészíteni, ma már jellemzően színes filmanyagot használnak. A repülendő sorok irányát (15. pont) térképezéshez lehetőleg K-Ny irányban kell tervezni, de gazdaságossági okokból ha az a célszerű É-D irányú repülést is tervezhetnek. A repülés kért időpontjára (17. pont) az L1. Szabályzat két légifényképezési ütemet határoz meg: I. ütem február 16-tól május 31-ig, a II. ütem június 1-től követő év február 15-ig), a kért időpont elsősorban a feladat jellegétől függ. A kiértékelésekhez célszerű az illesztőpontokat előre jelölni a terepen, a jelek mérete a készítendő kép méretarányától függ, az alkalmazott jelek alakját és méreteit az L1. szabályzat 14. melléklete tartalmazza. A pontok jelölése DGPS utólagos illesztőpont mérésnél felesleges (fénykép-térkép-terep azonos pontok) A navigációs jelek alkalmazását a GPS navigáció feleslegessé tette, ma nem is alkalmazzák. Repülés vázlat: A repülési vázlat egy rajzi (ma már digitális) munkarész, amit topográfiai térképen kell elkészíteni, a topográfiai térkép méretarányát a relatív repülés magasság függvényében, az alábbiak szerint kell megválasztani: h rel 1000 méterig 1:10 000; 1000-5000 méter között: 1:25 000 5000 méter felett 1:100 000. A repülési vázlat tartalma a következő: A munkaterület (fényképezendő terület) határvonala. A térképszelvény sarokpontjai. Jól azonosítható síkrajzi vonalak. Háromszögelési pontok. A repülési sorok tengelyvonalai a kezdőponttal és végponttal (piros színnel), A tengelyek sorszáma, abszolút repülési magassága és hossza (piros színnel). Megírások: (Megrendelő, méretarány, a fényképezendő település neve, sorok száma, hossza, abszolút repülési magassága). Területjegyzék, áttekintő vázlat: A területjegyzéket, amely a terület fekvését, területi adatait tartalmazza, valamint az áttekintő vázlatot, amely több repülési vázlat esetén egy kisebb méretarányban egyesített rajz, nem kell minden esetben elkészíteni. A repülési tervet ma a gyakorlatban erre a célra készült szoftverek segítségével készítik el. A számítógépes tervezés alapfeltétele a tervezés alapjául szolgáló térkép digitális változatának rendelkezésre állása. A számítógépes tervezés lehetővé teszi, hogy a GPS-el vezérelt fényképezések számára a felvételi helyek koordinátáit is meghatározzák. A feldolgozási módszerek a következők: Síkfotogrammetriai feldolgozás azaz fotótérkép készítése (tónusos fototérkép). Légifelvétel és a képátalakítás geometriája: A légifotó eredeti helyzetét illesztőpontok segítségével visszaállítják (egy lépésben a kívánt méretarányt is). A síkfotogrammetriánál jelentkező magassági torzulás: A síkfotogrammetria gyakorlati alkalmazásának a magassági torzulás szab határt.

202 A gyakorlatban a perspektív torzulást általában képátalakító berendezések segítségével szüntették meg. Egy alaplapra fel kell szerkeszteni a négy ismert alappontot a szükséges méretarányban, majd a képtartó forgatásával, eltolásával és magasságának állításával vissza állítják az optikai tengely felvétel során elfoglalt irányát úgy, hogy a kivetített pontok képe egybe essen az alaplapon lévő pontok helyzetével. Ezt követően az alaplapot fényérzékeny papírral helyettesítik és elkészítik a méretarányhelyes pozitív képet. A fenti ábrán az A pont A 0 vetületi képe helyett maga az A pont képződik le a filmen, amely ezért Δr A helyzeti hibát okoz a képsíkban. Ezért a síkfotogrammetriai eljárás csak sík területen alkalmazható (maximálisan 4,0 méter relatív magasság különbségig), mivel csak a kameratengely ferdeségét szűri ki, a terep domborzatából adódó torzulásokat nem. A síkfotogrammetriai eljárás műszerei: A képtranszformátorok. Fotótérkép: Illesztőpontok segítségével geometriai értelemben és méretarány tekintetében helyreállított függőleges kameratengelyű légifelvétel, teljes területfedéses függőleges kameratengelyű felvételekből előállított szabatos mozaik. Geometriailag a térképekkel megegyező vetülettel rendelkezik, ugyanakkor információtartalma a fotóéval azonos. Tartalma lényegesen több mint a térképé, mert minden részletet tartalmaz, ami a légifényképen leképeződött, vagyis objektív kordokumentuma a létező környezeti valóságnak. Olyan szabatos fotómozaik, amelyen nyomtatás esetén feltüntetésre kerül a koordinátahálózat, az alappontok, a térképi méretarány, és a lépték vagy amennyiben az állomány digitális, tartalmazza a pontos koordinátákat. Amennyiben kinyomtatják akkor mérettartó papírt kell alkalmazni, és ügyelni kell arra, hogy a térképi elemek a megfelelő méretarányban a helyükre kerüljenek. Sztereofotogrammetriai kiértékelés: A síkfotogrammetriai eljárásnál jelentkező magassági torzulás a sztereo-, vagy képpár fotogrammetria segítségével küszöbölhető ki. Ennél az eljárásnál egy speciális sztereofotogrammetriai kiértékelő berendezésben két egymást 70 százalékban átfedő légifotóból (képpárokból) azonos pontok felhasználásával előállítják a terepmodellt, aminek a szemlélése háromdimenziós képet ad (a soron belüli átfedés 70 százalék a sorok közötti átfedés 25 százalék). Képpár: Különböző fényképezési helyről készült két kép, amelyek részben, vagy teljesen ugyan azokat a tárgypontokat tartalmazzák. Fotogrammetriai értelemben az egy repülés során azonos feltételek között, megegyező módszerrel, azonos szenzoron leképzett, közel azonos területet kissé eltérő nézőpontból ábrázoló két képet nevezzük képpárnak. A két felvétel között előfordulhatnak megvilágítási, kameratengely-dőlési, magassági különbségek, illetve a légkör összetétele is eltérő lehet, ez különbség a tárgytávolság növekedésével gyakrabban fordul elő, ezért az űrfelvételek esetében már nagyon jelentős is lehet. A tájékozások - belső, relatív és abszolút tájékozás - végrehajtása után a kiértékelő műszerben előáll a térmodell. A kiértékelő műszerben látható terepmodellen vezeti a kiértékelő a háromdimenziós mérőjelet, amely egy rajzgéppel, vagy számítógéppel van összekapcsolva, így rögtön rajzolja is a kiértékelés eredményét, azaz az alaptérképet. A sztereofotogrammetriai kiértékelés egyaránt alkalmas a domborzat és a síkrajz kirajzolására is. A képpárok tájékozásánál három ismert pontra van szükség az abszolút tájékozáshoz. Amennyiben minden képpáron legalább három pontot hagyományos geodézia módszerrel határoztak volna meg, akkor az eljárás nem gazdaságos, ezért egy munkaterületen csak néhány úgynevezett illesztőpontot mérnek közvetlenül, a tájékozáshoz szükséges további pontokat kapcsolópontnak nevezik, és a koordinátáikat is fotogrammetriai módszerrel határozzák meg. A relatív tájékozás végrehajtását követően az illesztő és a kapcsolópontok modell, illetve ismert koordinátái alapján anblock kiegyenlítéssel határozzák meg a kapcsolópontok koordinátáit. Az illesztőpontok száma tömbkiegyenlítések esetén tovább csökkenthető. Ezeknek a pontoknak a meghatározását ma már teljesen digitális módszerrel (nyaláb kiegyenlítés) hajtják végre, vagy a gazdaságosabb GPS technikát alkalmazzák az illesztő pontok bemérésére. Az analóg felvételeket a légi felvevő kamarák állítják elő, amelyek a légi fényképezést végző repülőgépekben kerülnek rögzítésre. Néhány fotogrammetriai mérőkamara jellemző adata: Nyílásszög Képméret Az objektív fókusztávolsága Gyártmány Kis nyílásszögű 23x23 centiméter 60 centiméter Normál nyílásszögű Nagy nyílásszögű Igen nagy nyílásszögű 23x23 centiméter 18x18 centiméter 18x18 centiméter 23x23 centiméter 18x18 centiméter 23x23 centiméter 23x23 centiméter 30 centiméter 21 centiméter 21 centiméter 15 centiméter 11,5 centiméter 8,5 centiméter 9 centiméter ZEISS RMK A 20/23 WILD RC 8 ZEISS MRB 21/1818 ZEISS RMK A 15/23 ZEISS MRB 11,5/1818 ZEISS RMK A 8,5/23 WILD RC 9 A mérőkamerához hasonlóan nagy jelentőségű a korábban üvegre, majd az olcsóbb fóliára felhordott emulziós réteg, azaz a film. Felmérési célra általában fekete-fehér (pankromatikus), ritkábban színes, vagy infra tartományban érzékeny filmeket használnak. A kamera kb. akkora, mint egy közepes nagyságú katódsugárcsöves (hagyományos) televízió, a repülőgép padlójához rögzítik, vízszintes repülés közben szó szerint le -fényképezik vele a tájat, giroszkóppal ellensúlyozzák a turbulenciából (légörvényből) eredő billegést-bólintást, és speciális mechanikával kompenzálják a repülési sebességből adódó bemozdulást. A kamarák feladata, hogy a repülési paraméterekhez (repülési magasság, repülési sebesség) kapcsoltan meghatározott időközökben, a megvilágítási körülményeknek, a sebességnek, a film érzékenységnek, stb. megfelelő időtartamra megvilágítsák a filmet, e közben a kamara objektívje nagyfelbontású, nagy fényerejű, lencsehibákra korrigált, kis elrajzolású kell, hogy legyen. A fényképezés pillanatában a filmnek szigorúan sík felületűnek kell lennie (ezt vákuumos leszívással érik el), és az előhívás, szárítás folyamatában eredeti alakját nem szabad megváltoztatnia.

203 A légi fényképező kamera és a felvétel vázlatos rajza: A légifényképező kamera részei: Filmtároló kazetta. A külső kamerarész az elektronikával. A kameratörzs és az optika. A légi fényképező kameráknál a repülőgép mozgása miatt nagyon fontos elem a rázkódásmenteség, és a gyors zárszerkezet. A mérőképekre a felvétel időpontjában a keretjeleken kívül a felfüggesztés szelencés libelláját, a felvétel időpontját, egy barométer állását és a felvétel azonosítóját is felfényképezik. A szelencés libella a tengely dőlésére, a barométer a közelítő magasság meghatározására szolgál. Az optikai középpont térbeli helye, magassága napjainkban már integrált GPS vevővel és inerciális mérőegység segítségével határozható meg. Néhány régebbi és mai légifényképező kamera: Zeiss RMK TOP típusú légi felvevő kamara, KODAK KAF-6300: Zeiss PhotoScan TD típusú képdigitalizáló. A jövő légifotogrammetriára is alkalmas kamarái a digitális mátrix (keret) kamarák (angol nevük és rövidítésük Digital Frame Camara DFC) közül kerülnek ki. Néhány modern kockázó digitális mérőkamera: IGI Digicam Quatro és az Intergap DMC II.250 Ultracam Eagle IGI pentakamerera. Napjainkban a fotogrammetriai feldolgozás digitális fotogrammetriai munkaállomásokon történik, ezek a számítógépek pedig digitális formában várják az inputot. A digitális bemenő adatok kétfeleképpen jönnek létre: 1./ A fénykép digitalizálásával. 2./ Analóg kamara helyett digitális kamara használatával. A fotogrammetriát a feldolgozandó képanyag szerint és a kiértékelő eszközök szerint is csoportosíthatjuk. 1. Analóg fotogrammetria. 2. Analitikus fotogrammetria. 3. Digitális fotogrammetria. 4. Matematikai alapok Mind a síkfotogrammetriai eljárások, mind a térfotogrammetriai (sztereofotogrammetriai) eljárások között megtaláljuk az analóg, az analitikus és a digitális megoldások különböző változatait. A fotogrammetria néhány fontosabb fogalmának összefoglalása: Alapsík: Egy tetszőlegesen kiválasztott terepponton átmenő vízszintes sík (a vonatkozási rendszer X Y síkja). Képsík: A fotogrammetriai felvevőben a felvétel készítésekor rögzített kép síkja a terepi rendszerben, illetve kiértékeléskor a kiértékelő műszerben a képtartó síkja. Vetítési középpont: A fotogrammetriai kiértékeléskor felírt összefüggésekben a felvétel helyének koordinátái a terepi koordináta-rendszerben, X 0, Y 0, Z 0. Geometriai értelemben a fotogrammetriai felvevő objektívrendszerének tárgy felőli főpontja. Képalkotó sugárnyaláb: A fényképezett terep, tereptárgy pontjaira és a vetítési középpontra, mint sorozóra illesztett vetítősugarak összessége, a képalkotó sugárnyaláb képsíkkal való metszése eredményeképpen jön létre a fénykép. Kameratengely: A vetítési középponton átmenő, képsíkra merőleges egyenes. A kameratengely döféspontja a képsíkon a képfőpont. A légifelvételek esetében a kameratengely függőlegessel bezárt szöge (ν) a nadírszög. Ennek értékét alapul véve a felvételeket függőleges tengelyű, vagy nadírfelvételeknek (ν= 0 o ), vagy közel függőleges tengelyű felvételeknek (ν 4 o ) nevezik. Az ennél nagyobb dőlésszögű úgynevezett perspektív felvételek kiértékelése analóg módon nem lehetséges, analitikus és digitális fotogrammetria esetében az általános megoldást igénylő matematikai alkalmazások mellett speciális képi interpretációt igényelnek. Repülési magasság: Értékét megadhatják a tengerszint feletti magassággal, ezt nevezik abszolút repülési magasságnak (h a), a relatív repülési magasság (h r) értéke alatt a terepszint feletti repülési magasságot kell érteni. Profil vetítősík (fővertikális sík): A fősugárra illeszkedő függőleges sík, amelynek a képsíkkal alkotott metszésvonala a fővonal, a terepsíkkal alkotott metszésvonala pedig a felvételi irány. Horizontsík: A vetítési középpontra illeszkedő vízszintes sík, amelynek képsíkkal alkotott metszésvonala a horizontvonal. Belső tájékozási elemek: A vetítési középpont térbeli koordinátái a képkoordináta-rendszerben (C k, ξ 0, η 0). Igazított kamera esetén ξ 0, η 0 értéke 0, vagyis a képfőpont a képközépponttal azonos.

204 Külső tájékozási elemek: A fénykép belső adatai: A fénykép külső adatai: Külső tájékozási adatok: Fényképalappont vagy képillesztőpont: Mérőkép: Mérőkép pár: 6 adat, amely a képalkotó sugárnyaláb térbeli helyzetét egyértelműen meghatározza a felvételkészítés pillanatában. X 0, Y 0, Z 0 a vetítési középpont koordinátái, κ a képsík elfordulási szöge, φ és ω szögek a képsíknak a vízszintes síkkal bezárt szögei x és y irányban. A φ és ω szögek a kameratengely dőlésszögének, a nadírszögnek (ν) a kétirányú komponensei. A főpont két koordinátája (a főirányokra vonatkoztatva), a centrum távolsága a főponttól, valamint a képtávolság. A centrum koordinátái (két vízszintes koordináta és a magasság), a képtengely (fősugár) magassági szöge (a fénykép hajlása), a képtengely vízszintes vetületének irányszöge (a fénykép tájékozási szöge), a fénykép egyik főirányának a fénykép vízszintes alkotójával bezárt szöge (a fénykép elfordulási szöge). A fényképezőgép fényképezés pillanatában értelmezett térbeli helyzete, amelyet a fényképezési hely három összrendezője, és a kamerairány vetületének irányszöge és hajlása, valamint a kamera elfordulása fejezi ki. A külső és belső tájékozási adatokat együttesen teljes tájékozási adatoknak, a műveletet pedig teljes tájékozásnak nevezik. A fényképen felismerhető olyan tárgy- (terep-) pont, amelynek vízszintes, magassági, vagy térbeli helyzete ismert (helyzeti, magassági illesztőpont). Tájolási, vagy fénykép alappontnak, röviden illesztőpontnak nevezik. Olyan mérőkamerával készített kép, amelynek belső tájékozási adatai ismertek. Együttesen feldolgozható két mérőkép, amelyeknek az átfedő területe térbeli kiértékelést tesz lehetővé. Analóg fotogrammetria: A síkfotogrammetria analóg megoldásával adott méretarányú, torzulástól mentes, tónusos képet állítanak elő. A sztereofotogrammetriai (térfotogrammetriai) eljárás során analóg képek kiértékelése történik analóg fotogrammetriai kiértékelő műszerekkel (analóg plotterekkel), ez a fotogrammetriában időben elsőként kialakult kiértékelési mód. A z analóg fotogrammetriai kiértékelő műszerek optikai-mechanikai elemekből épülnek fel, a fotogrammetria kezdeti időszakában kizárólag optikai-mechanikai elven működő műszerek léteztek, ahol a fényképek (negatívok) kiértékelése olyan speciális vetítők segítségével történt, amelyek alkalmasak a centrális projekció megoldására. A kiértékelő analóg műszerek, az analóg fényképek vagy negatívok alapján egy úgynevezett vetítőkamera segítségével visszaállítják azt a felvételi sugárnyalábot, illetve az azzal egybevágó sugárnyalábot, mely a képet létrehozta a felvétel készítésének pillanatában. Ennek érdekében a vetítőkameráknak két egymásra merőleges irányban dönthetőnek és a képsíkra merőleges irányban forgathatónak kell lenniük, azonban a képközéppontokat a műszerben csak a felvételnél jóval közelebb lehet elhelyezni, a térnek csak a kicsinyített modelljét lehet előállítani, a térmodell méretarányát az átalakítóban használt (b ) és a felvétel során a valódi bázis hossz (b) aránya határozza meg, ezért biztosítani kell a bázis hosszának változtathatóságát. Analóg fotogrammetriai kiértékelő műszer. A kiértékelés folyamatának megfelelően a képpár két képét amelyek legalább 60-70 százalékos átfedést mutatnak a megfelelő képtartókba kell helyezni, és el kell érni, hogy a képek egymáshoz viszonyítva olyan helyzetbe kerüljenek, mint a felvétel pillanatában voltak. A kívánt feladatot a műszerek a vetítési folyamat megfordításával oldják meg, azaz a képpontok és a felvétel belső adatai alapján előállítják a felvételi sugárnyaláb tárgyfelőli részét, és a két sugárnyaláb homológ sugarainak metszésbe hozásával állítják elő a térmodellt, a terep kicsinyített mását. Az analóg műszerek feladata a terep vagy az ábrázolni kívánt objektum homológ térmodelljének előállítása, majd az előállított térmodellen végzett mérések rajzi (sztereomérési lapon), vagy számszerűen történő rögzítése. Azért, hogy a modellen méréseket tudjunk végezni szükséges egy térben mozgó mérőjel, amelyet a modell meghatározni kívánt pontjára rá lehet állítani. Ebből a célból a mérőjelet és a modellt egy szemlélőrendszeren keresztül láthatóvá kell tenni, továbbá a mérőjel és a modell egymáshoz viszonyított helyzetét változtatni kell tudni, ez a változtatás három egymásra merőleges irányban történik, a végén a mérőjel térbeli mozgását, helyzetét grafikus, vagy számszerű formában rögzíteni, regisztrálni kell. A fenti feladat elvégzéséhez a fotogrammetria kezdeti időszakában analóg kiértékelő műszereket (analóg plottereket) gyártottak amelyeket a mai gyakorlatban már nem használják, viszont a számítógéppel támogatott analóg rendszerek ma is igen széles körben használatosak sok más országban a fotogrammetriai kiértékelések végzésénél. A képpár kiértékeléskor a képek megfelelő térbeli beállítása mellett, a bal illetve jobb kép látványát a szemünkben szétválasztva előállítható a fényképezett objektum valódi optikai modellje. Az analóg kiértékelő műszerekben létrehozott virtuális kép alkalmas optikai berendezéssel szemlélhető. Az előállított modellen egy térbeli mérőjelet (két síkbeli mérőjel összevetítésével létrehozva) vezetve végezhetik a méréseket (a méréseket a térmodellen 5-10 μm pontosan tudják elvégezni) és határozhatják meg pontok terepi koordinátáit, vagy a műszerhez csatlakoztatott rajzeszköz segítségével lehet rögzíteni a mérőjel mozgását valamilyen síkvetületen, továbbá szintvonalas helyszínrajzok készítésére is alkalmas. Összefoglalva: A feldolgozás első lépéseként tehát a tájékozásokat kell végrehajtani, hogy a térmodell előállítható legyen. A tájékozás három fontos lépésből áll: - Belső tájékozás: - Relatív tájékozás: - Abszolút tájékozás: A mérőfénykép belső tájékozása azt jelenti, hogy a kép síkjához hozzárendelik a vetítési centrumot, azaz koordinátarendszer illesztése a képekre. Ezzel biztosítják, hogy a képpontokat a vetítési centrummal összekötve, a felvételkori sugárnyalábbal egybevágó térbeli sugárnyalábot állítanak elő.

205 Belső tájékozási elemek: a vetítési középpont térbeli koordinátái a képkoordináta-rendszerben (c k, ξ 0, η 0) ahol c k, a kameraállandó; ξ 0, η 0 a képfőpont koordinátái). Igazított kamera esetén ξ 0, η 0 értéke 0, vagyis a képfőpont a képközépponttal azonos, a belső tájékozási elemek határozzák meg a vetítési középpont képsíkhoz viszonyított helyzetét. Korábbi értelmezése a fénykép belső adataival egyezik (a képfőpont két rendezője a képösszerendező rendszerben és a képtávolság). A műszer két képtartójába behelyezték az eredeti felvételeket, és valamelyik képtartó két eltolásával (a bázis két iránya) és három tengely körüli forgatással előállították a tengelyek felvétel során jelentkező relatív helyzetét, ezt az eljárást relatív, illetve kölcsönös tájékozásnak nevezik (öt ismeretlen paraméter). A relatív, illetve kölcsönös tájékozás végrehajtása során előáll a térmodell, amelynek a méretaránya a bázis hosszával állítható be. A térmodell létrehozásához 5 (öt) darab illesztőpont (illesztőpont = a fényképen jól azonosítható pontok) szükséges melyeknek ismerni kell a vízszintes és magassági koordinátáit (P = Y; X; Z). A térmodell beforgatásához és döntéséhez legalább három (nem egy egyenesen elhelyezkedő) ismert pontra van szükség, a pontoknak a vízszintes helyzete mellett a magasságukat is ismerni kell, ez a műveletet az abszolút tájékozás (hét további ismeretlen paraméter). A műszerekkel előállítható a mérendő terület kicsinyített modellje, tehát a térmodell. A térmodellen a mérőjellel végzik a méréseket. A műszerek jelentős részét ellátták a mérési eredmények digitális rögzítésére alkalmas perifériákkal. A képek tájékozása történhet egymástól függetlenül és szinkronban. A WILD A9 sztereoautográf A felsorolt igényeket kielégítő analóg műszer főbb szerkezeti elemei: A főbb szerkezeti elemek jellemzői, feladatai: 1. Centrális rendszer (vetítő rendszer, bázis és tájékozási rendszer) 2. Ortogonális rendszer (koordináta-rendszer) 3. Szemlélőrendszer 4. Mérő- és adatrögzítő rendszer 5. Bázistest (csak univerzális műszereknél) Forrás: Fotogrammetria 11, Térfotogrammetriai műszerek Dr. Engler Péter (2010) Nyugat-magyarországi Egyetem Analitikus fotogrammetria: Az analitikus fotogrammetriai eljárások során analóg képeket értékelnek ki analitikus műszerekkel, ez a kiértékelési mód a képpont tereppont közötti matematikai összefüggéseken alapul, azaz a szomszédos képek egymáshoz és a terepi rendszerhez viszonyított felvételkori helyzetét a képpontok - tereppontok között felírható matematikai összefüggések felhasználásával határozzák meg. Az analitikus fotogrammetria eljárásoknál alkalmazott műszerekkel szemben nagyon fontos követelmény a képpontok helyének, koordinátáinak nagy pontossággal történő meghatározása, mert az összefüggések kiindulási adatai a képen végzett mérések eredményei, a képkoordináták. A képen mért adatokból, azaz a képkoordinátákból jutnak az analitikus kiértékelés közvetlen termékéhez, a terepre vonatkoztatott térbeli geodéziai koordinátákhoz., a mérések végzése tehát minden esetben a képsíkban történik, ebből adódóan a mérési hiba terepi kihatását a képek méretaránya alapvetően befolyásolja. A bonyolult számítások elvégzésének egyszerűsödését jelentette az 1960-as években megindult számítástechnikai fejlődés. Először a számológépek, majd a számítógépek elterjedésekor, a számítógépek alkalmazására került sor a képen mért adatok feldolgozásához. A kétképes kiértékelési eljáráskor a képek sztereoszkópikus szemlélése lehetséges, ám ez nem valódi, hanem virtuális modell. Amennyiben az analitikus műszer saját számítógéppel rendelkezik, vagy ahhoz számítógépet csatlakoztatnak, a kiértékelés numerikus adatai alapján digitális térképet lehet készíteni. Tehát az analóg berendezéseket a számítógép által vezérelt analitikus kiértékelő műszerek (analitikus plotterek) váltották fel, amelyek jelenleg is a legelterjedtebb berendezések. A számítógépes vezérlés meggyorsította és leegyszerűsítette a térmodellen történő méréseket, amelyek pontossága 3-5 μm. Ezek a műszerek már biztosítják a térinformatikai rendszerekhez történő közvetlen kapcsolódást is. Analitikus fotogrammetriai kiértékelő műszer. Kezdete az 1960-es évekre tehető, amikor a számítástechnika rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy az analóg fotogrammetriai korszakot felváltsa az analitikus fotogrammetria. Analóg képek kiértékelése analitikus műszerekkel, ezen műszerek legkorszerűbb megvalósításai az úgynevezett analitikus plotterek, amelyek a képpár kiértékelését, a parallaxisok mérését számítógépes irányítás mellett végzik. A mérés során a kívánt pontosság elérhető, az eszközökhöz számos kiegészítő berendezés és szoftver kapcsolódhat. Az analitikus fotogrammetriai kiértékelő műszereket ma már számítógép vezérli, azonban még mindig hagyományos fotónegatívok átvilágításával képezik a térbeli modellt. Lényeges változás az analóg fotogrammetriai műszerekhez képest, hogy a kiértékelés eredménye itt már egy digitális állomány, amely tetszőleges CAD szoftverrel feldolgozható. Az analóg térfotogrammetriai műszereket a gyártással egy időben, vagy átépítés, továbbfejlesztés révén számítógéppel kapcsolták össze, ezeket számítógéppel támogatott sztereofotogrammetriai kiértékelő rendszernek nevezik. Magyarországon számítógéppel támogatott sztereofotogrammetriai kiértékelő rendszerekké például: A Sztereometrográf, a Wild A7, Wild A8 és a Topocart (lásd a lenti képen) analóg térfotogrammetriai műszereket alakították át, térképezésre elsősorban a MicroStation és az ITR programokat használták. Számítógéppel támogatott sztereofotogrammetriai kiértékelő rendszer:

206 Felépítése (hardver elemek): - analóg térfotogrammetriai műszer - számítógép (+hardver elemek, + grafikus monitor) - digitális plotter. A működéséhez szükséges programokat két csoportba sorolják: a: Rendszerprogramok: - adatbevitel, - inicializálás (eszközkonfiguráció definiálása), - tájékozások, alaplap előkészítése. b: Felhasználói (v. kiegészítő, v. opcionális) programok: - légiháromszögelés kiegyenlítéssel, - szintvonalszerkesztés, - speciális alkalmazási területek, - földi fotogrammetria, dokumentáció készítése, - térképező szoftverek. Végrehajtható fotogrammetriai feladatok: - numerikus és/vagy grafikus kiértékelés, - DTM előállítása, - térképek, helyszínrajzok helyesbítése, korszerűsítése, stb. - adatnyerés és térképezés nem földmérési, topográfiai feladatok esetén. Digitális fotogrammetria: A fotogrammetria fejlődésének utolsó lépcsőfoka az 1980-as évekre tehető, amikor a digitális fényképezőgépek és filmszkennerek fejlődése lehetővé tette a digitális fotogrammetria kialakulását, itt tehát már nem fotónegatívot, hanem digitális fényképeket használnak. Digitális képanyag kiértékelése történik digitális eszközökkel, mely eszközök röviden összefoglalva olyan rendszerek amelyek lényegében egy alkalmas számítógépből és egy fotogrammetria program rendszerből állnak. A digitális fotogrammetriában a legmodernebb berendezések a digitális fotogrammetriai munkaállomások (célszámítógépek), amelyek a fotogrammetria legkülönbözőbb feladatait teljes mértékben digitális úton oldják meg. Mivel a digitális képek nagy tárigényű adatállományok, ezért a kiértékelés egy megfelelő tárkapacitású, nagyteljesítményű számítógépen történik, amely köré a kiértékeléshez szükséges, és azt nagymértékben támogató hardverelemeket kell csatlakoztatni. Tehát a digitális képek kiértékelése általában speciális sztereo látást biztosító hardvereszközökkel, és nagyon sok funkciót automatizáló szoftverekkel történik a digitális fotogrammetriai munkaállomásokon. A digitális térkiértékelések eredményeképpen szintén digitális termékekhez jutnak, azaz a digitális kiértékelés végeredménye lehet vektoros vagy raszteres állomány és lehetnek terepi pontok koordinátái digitálisan tárolva, amelyek tetszőleges méretarányban kinyomtathatóak, így azok analóg változatai előállíthatóak, a termékeknek a pontosságát szinte kizárólag a digitális képek pixelmérete, pontosabban annak terepi megfelelője, a felbontás határozza meg. A digitális fotogrammetria előnye az analóg technikával szemben a gyorsaságban és a pontosságban mutatkozik meg, a feldolgozás ennek köszönhetően rendkívül gyors. A fotogrammetriai munkaállomások kapacitásuk és a kiértékelési lehetőségek áruk tekintetében rendkívül sokfélék lehetnek. Digitális fotogrammetriai munkaállomás: Jelenleg a fotogrammetriai feldolgozás digitális fotogrammetriai munkaállomásokon megy végbe, a hardverelemek és a számítógépen futó fotogrammetriai kiértékelő programok együttesét nevezik fotogrammetriai munkaállomásoknak. Ezek a számítógépek pedig digitális formában várják az inputot. A digitális bemenő adatokat kétféleképpen hozhatják létre: - Digitalizálják a fényképet, - Analóg helyett digitális kamarát használnak. A mérés pontosságát legnagyobb mértékben a digitális kép felbontása határozza meg, tehát a kiértékelés pontossága döntően csak a digitális kép felbontásától (elemi pixelmérettől) függ, egyéb pontosságot befolyásoló tényezők: a kamera optikájának a hibája, az előhívás hibája, a földi kontrollpontok koordinátáiban lévő hibák stb. Hátránya a viszonylag drága műszerezettség (sztereóplotter). A digitális fotogrammetriai mérőállomások biztosítják a képpárok térbeli (sztereo) megjelenítésének lehetőségét. Természetesen itt is meg kell oldani, hogy a képpár egyes képeit a bal és a jobb szem külön-külön érzékelje, a digitális fotogrammetriai mérőállomásoknál leggyakrabban a folyadékkristályos módszert alkalmazzák. A digitális módszerekkel mért, vagy közvetve szkennelt (letapogatott) filmeknél a még megkülönböztethető legkisebb képszemcsék (vonalak) helyett pixelekről (képelem, raszter) van szó, amelynek a mérete ismert, és a radiológiai információkat (szürkeségi fokozatot, színskálát) ezekhez a pixelekhez rendelik. (A számítógép képernyőjén szemlélt digitális kép nagyon hasonlít a hagyományos képekhez, de ha felnagyítják a szabályos pixeleket már jól fel lehet ismerni. Pixel: A raszteres adatszerkezet lapvető, kisebb részekre oszthatatlan elemét egy angol eredetű szóval pixelnek nevezik, amely az angol "picture element" szavakból ered.) A digitális képpárokon a jól felismerhető idomok matematikai módszerekkel azonosíthatók, és a pixel méretek alapján a képkoordinátákat (közvetve a képpontok közötti parallaxisok is) automatikusan meg lehet határozni. A korábbi években nagypontosságú, mechanikus képkoordináta-mérő berendezéseket is készítettek, de ezekkel csak korlátozott számban lehetet pontokat megmérni az ezt követő digitális feldolgozás számára. A digitális fotogrammetria alkalmazásával az elvi akadály megszűnt, a képpáron azonosítható kapcsolópontok segítségével a relatív, ismert pontok esetében az abszolút tájékozás paraméterei is könnyen meghatározatók. Digitális képanyag kiértékelése digitális eszközökkel: Fénykép digitalizálók használata esetében: - A hagyományos légi felvételek tartoznak hozzá, a digitális légi kamarákkal készült digitális fényképekkel szemben. - A képek digitális rögzítésére alkalmasak a tértöltés-csatolású kamerák (CCD).

2 207 - A digitális fotogrammetria első lépéseként a képanyagot kell elkészíteni, előhívni és digitális formára alakítani, egy képolvasó (szkenner) segítségével, bizonyos képolvasók egy speciális adapterrel közvetlenül a negatív filmet is képesek olvasni. - A digitális légi kamarákkal készült digitális fényképek esetén természetesen ez az előkészítő folyamat elmarad. - A digitális légifelvevő kamarákhoz nagy sebességgel írható optikai diszkeket kell illeszteni, hogy üzemszerű működésük gazdaságos legyen, mert a fényképezés akkor gazdaságos, ha a kijelölt területeket egy felszállással fényképezik le, ez pedig több száz kép elkészítésével járhat. - A képdigitalizálóhoz külön számítógépet kell hozzákapcsolni, amely 48 MB memóriával, 2 GB rendszerlemezzel, 4 GB adatlemezzel és 20 -nál nagyobb monitorral rendelkezik. - Egy fekete-fehér légifénykép legnagyobb felbontású digitalizálása 20 percig tart és a memória igénye kb. 1 GB. A digitális térfotogrammetriai feldolgozáskor a képek digitálisak, a tájékozás matematikai összefüggések alapján történik. A digitális szterofotogrammetria alapelve. Az ábrának megfelelően az A pont térbeli koordinátái (X,Y,Z) és a képkoordinátái (x,y,c) között a következő összefüggések írhatók fel. ahol: az aij együtthatók három forgatási szög függvényében számíthatók ki: aij = f (γ,ω, χ) aij aji. Forrás: Dr. Bányai László Geomatikai ismeretek. A képekhez tartozó x,y,z tengelyek körül γ,ω,χ szögű forgatást kellene elvégezni ahhoz, hogy azok párhuzamosak legyenek a térbeli koordinátarendszer tengelyeivel. Amennyiben a képek belső tájékozási adatai (x 0,y 0,c) ismertek, akkor ezek az egyenletek hat külső ismeretlent, a vetítési középpont koordinátáit (X 0,Y 0,Z 0) és három elforgatást tartalmaznak. (Két kép esetében 12 ismeretlen van, amely azonos az analóg műszerek tájékozásánál említett 5+7 ismeretlen paraméterrel.) Egy pontra két egyenletet lehet felírni, ezért három ismert (nem egy egyenesen elhelyezkedő) pont esetében egyértelműen, több pont esetében kiegyenlítéssel határozhatják meg ezeket az ismeretleneket. A tájékozási paraméterek ismeretében minden irány térbeli egyenesének az egyenletét fel lehet írni, ugyanarra a pontra vonatkozóan két kép alapján két egyenletet lehet felírni, megoldva az egyenesek metszéspontja szolgáltatja a pont ismeretlen koordinátáit. Tájékozás: A tájékozás (orientáció) lényege, hogy a képek térbeli kiértékeléséhez szükséges tájékozási paramétereket meghatározzák és így a digitális képek pixel-koordinátáiból térbeli koordinátákat kapjanak, a tájékozásnak három fontos lépése van: Belső tájékozás: Célja a lencse, képolvasó elrajzolási hibáinak csökkentése és egy koordináta-rendszer illesztése a Relatív tájékozás: képekre. A képek összetartozó pontjain keresztül húzott vetítési egyenesek, azaz a homológ egyenesek térbeli metsződésének biztosítása, azaz a térmodell előállítása. Abszolút tájékozás: Ismert koordinátájú pontok megadásával a képek vetületi rendszerbe történő illesztése. A képek tájékozása történhet egymástól függetlenül és szinkronban: A független tájékozásnál csak a belső- és az abszolút tájékozást kell elvégezni Például: A digitális ortofotó készítésnél, valamint olyan mérési módszereknél, ahol ismerik az egyik térbeli koordinátát (épülethomlokzat esetén az y, térképezés esetén a z koordinátát). Az együttes tájékozásnál mind a hármat el kell végezni. A tájékozás három lépése a következő: - Belső tájékozás: Belső tájékozás a kamara képcsomópontjának helyzete a fényképsík három pontjához viszonyítva. A belső tájékozás során meghatározzák kamara (film) vagy a szenzor belső geometriáját a kép készítésének időpontjára vonatkozóan. Célja a digitális kép pixel koordináta-rendszeréről a térbeli képkoordináta-rendszerre való áttérés transzformációs egyenleteinek megadása valamint a lencse, képolvasó elrajzolási hibáinak csökkentése A képi koordináta-rendszert úgy kell megadni, hogy annak origója a kameratengely és a képsík döféspontja, a képfőpont legyen. A belső tájékozás transzformációs egyenleteibe a lencse és a képolvasó elrajzolási hibáinak korrekciója is beépíthető. A transzformációs egyenleteknél leggyakrabban a kollineáris formulát használják. A belső tájékozás tehát rendszerint a kép keretjeleinek megjelöléséből áll, a keretjelek megadása történhet manuálisan és automatikusan. Az automatizált belső tájékozásnál a fotogrammetriai szoftver egy pixelablak segítségével pásztázza végig a kép széleit és korrelációs illetve egyéb statisztikai alapú alakfelismerést végez. A szoftvert felkészítik színes és szürkeárnyalatos, normál és negatív képek különböző típusú és méretű keretjeleinek azonosítására. - Relatív tájékozás: A relatív tájékozás hivatott a képek egymáshoz viszonyított relatív helyzetének meghatározására, a relatív helyzet három elforgatási szöggel és két távolságaránnyal adható meg. A relatív tájékozás célja, hogy a két kép perspektív centrumából a két kép összetartozó, homológ pontjain keresztül húzott egyenesek a térben metsződjenek, tehát a képek összetartozó pontjain keresztül húzott vetítési egyenesek, a homológ egyenesek térbeli metsződésének biztosítása, azaz a térmodell előállítása. A relatív tájékozásban az úgynevezett koplanaritási egyenleteket kell megoldani, amely azt jelenti, hogy a két kép perspektív centruma és a két kép homológ pontja egy síkban legyen.

208 A relatív tájékozáshoz szükséges homológ pontok megadása szintén történhet manuálisan és automatikusan. Az automatikus relatív tájékozásnál a szoftver elkészíti a képek piramisrétegeit, és a hierarchikus struktúrában felülről-lefelé haladva statisztikai módszerekkel egyezteti a képi tartalmat. A képi egyeztetésnél három módszert alkalmaznak: - Terület egyeztetés: A két kép pixeleinek összehasonlítása egy ablakon belül korreláció. - Alak egyeztetés: A két kép alakzatainak összehasonlítása. - Relációs egyeztetés : A két kép alakzatainak kapcsolódásait vizsgálják. - Abszolút tájékozás: Célja: Ismert illesztőpontok koordinátáinak megadásával a képek vonatkozási-vetületi rendszerbe történő illesztése. Az abszolút tájékozást el lehet végezni egy képen, illetve a relatív tájékozással létrehozott térmodellen is. Amennyiben a térmodellen végzik el, akkor a két vagy több kép által alkotott térmodell tájékozása egy lépésben történik meg, megtartva a képek egymáshoz viszonyított térbeli helyzetét. A képek térbeli pozíciójának megadása három elforgatási szöggel és három koordinátával jellemezhető, amennyiben a tájékozás során relatív tájékozást is végeztek, akkor egy további paraméterrel, a méretarány-tényezővel is számolni kell. Az abszolút tájékozás elvégzése után már térbeli méréseket végezhetnek és a meghatározott x,y,z koordinátákat az adott vonatkozási rendszerben kapják meg. Az abszolút tájékozásban a kollinearitási egyenleteket kell megoldani, jelentése, hogy a perspektív centrum, a térbeli pont és a térbeli pont képe egy egyenesen van, az eljárás a pont képi pozíciójának megjelöléséből és vetületi koordinátáinak megadásából áll. Térbeli szemlélés: A képek kiértékelése során a megfelelően tájékozott képek térbeli szemlélése növeli az irányzás pontosságát, a modell térbeli szemlélését az analóg és analitikus műszereknél optikai eszközökkel biztosítják. A digitális fotogrammetriai munkaállomásokon a sztereo szemlélést alapvetően négyféle technológia alkalmazásával érik el: 1./ Anaglif szemlélés. 2./ Szemlélés osztott képernyős megjelenítéssel. 3./ Szemlélés váltott képes megjelenítéssel aktív polarizációval. 4./ Szemlélés passzív polarizációs technikával. Mindegyik módhoz tartozik egy szemlélő eszköz vagy berendezés, melyhez a számítógép a digitális képek megjelenítését megfelelően biztosítja. A hardverelemek végzik el azt a funkciót, hogy a megfelelő képet, a megfelelő szemmel lássák, a fotogrammetriai szoftver pedig a parallaxisoktól mentes képet állítja elő. Vektor modul: A programok integráns része egy vektoros szerkesztő, mely pontokat, vonalakat, poligonokat, felületeket kezel. A vektorokat kikapcsolható és bekapcsolható osztályokba (rétegekbe, szintekbe) szervezik, a szerkesztés során hivatkozhatnak egy már megrajzolt vektoros elem végpontjára, középpontjára és legközelebbi pontjára, a vektorok elmenthetők és betölthetők a szabványos vektoros formátumok valamelyikében (DXF, Atlas), ez a már meglévő térképek kiegészítésére, átszerkesztésére ad lehetőséget. A vektorok az aktuális képre leképeződnek és a réteghez rendelt színben kirajzolódnak, ezzel is segítve a kiértékelő munkáját a gyors és könnyed tájékozódás tekintetében. Manuális irányzás: A térbeli szemlélést biztosító analóg, analitikus műszereknél és számítógépes rendszereknél a manuális irányzás minden esetben egy mérőjel térbeli mozgatásával történik, a mérőjel térbelisége látszólagos, hiszen egy-egy mérőjel mozog az egyes képek síkjában, az irányzás a képi mérőjelek homológ pontra történő pozícionálásából áll. Azoknál a fotogrammetriai szoftvereknél, ahol nincs térbeli szemlélés, az irányzás a képek közötti perspektív kapcsolaton alapul. A képek perspektív kapcsolata: Az irányzás során az egyik képen megjelölt pont és a kép perspektív centruma között egy térbeli egyenes jön létre, melyet a másik képre vetítenek. A vetített egyenesen, amelyet epipoláris egyenesnek vagy magsugárnak neveznek, kell lennie a megjelölt pont homológ párjának. Az irányzás tehát egy pont megjelölésből és egy egydimenziós műveletből áll. Az epipoláris egyenes megfogalmazható a két perspektív centrum, a két összetartozó képi pont által meghatározott sík, mint epipoláris sík vagy magsík és a képsík metszésvonalaként is. Az esetleges irányzási hibákat a rendszerek egy algoritmussal csökkentik. Az irányzás több módon is segíthető: A térbeli egyenesnek csak azt a részét vetítik a képsíkra, amelyik a munkatartományba esik, az epipoláris egyenesnek ezt a részét nevezik epipoláris szakasznak. Ezek a rendszerek tetszőleges számú képet tudnak egy időben feldolgozni, ezért az irányzáshoz bármelyik két kép, vagy az összes felhasználható tetszőleges sorrendben. Digitális képek közötti hasonlóság alapján a rendszer az epipoláris szakasz mentén megkeresi, és felajánlja a homológ pontot.

209 Automatikus irányzás: Az automatikus irányzás az egyik legfontosabb a digitális fotogrammetriai rendszerek által nyújtott funkciók közül, mert segítségével a kiértékelési folyamat többszörösére gyorsítható, illetve digitális felületmodellek állíthatók elő. Az automatikus irányzás a képek közötti perspektív kapcsolaton és a képi tartalom egyeztetésén alapul. Amennyiben az egyik képen megjelölnek egy képi pontot, a pont és a perspektív centrum közötti térbeli egyenes egy részének másik képre történő vetítésével megkaphatják a képi ponthoz tartozó epipoláris szakaszt. Ezt követően a számítógépes program a megjelölt pont megadott régión belüli pixeleit és a vetített szakasz egyes pontjai körüli pixeleket hasonlítja össze: Ahol a szakaszpont pixelei a legjobban hasonulnak, korrelálnak a megjelölt pont pixeleivel, ott van a homológ pont, így a megjelölt és a homológ pont közötti perspektív kapcsolat alapján a térbeli koordináták számíthatók, ezért a kiértékelőnek elegendő csak az egyik képen megjelölni a mérendő pontot. Az összehasonlítás elvégezhető oda-vissza (kereszt-korreláció) és több kép esetén számos kombinációban. Digitális felület - terepmodell készítése: Az automatikus irányzás számos automatizált mérés lehetőségét segíti, közülük az egyik legfontosabb a digitális felületmodell készítésének lehetősége. A kiértékelő által kijelölt képterületen, megadott sűrűségben a fotogrammetriai program mindkét képen végzett automatikus irányzások eredményeként egy térbeli ponthalmazt határoz meg. Az előállított ponthalmazból a kevésbé megbízható pontok kiszűrésével digitális felületmodellt lehet generálni, azért nevezik felületmodellnek mert az automatizált mérés során nem a terep, hanem a borított felszín magassági modelljét kapják meg. A borított felszín a digitális ortofotó előállítása szempontjából előnyös, ahol nincs felszínborítás (erdőállomány, épületek), ott a digitális felületmodell azonos a terepmodellel. A digitális fotogrmmetria főtermékei: - Koordináták és koordináta együttesek; - Vektoros térképek; - Tónusos térképek, digitális formában. A megfelelő perifériák segítségével ezekből az állományokból nyomtatott illetve rajzolt termékeket (hardcopy) is elő lehet állítani. A digitális fotogrmmetria munkafolyamatát jól szemlélteti az alábbi ábra. Az ábra bal oldala azokat a műveleteket foglalja össze, melyeket a fotogramméterek végeznek a virtuális adatbázis létrehozása érdekében. A bemenő adatok, vagy eleve a digitális fényképezés eredményei, vagy az analóg felvételek szkennelésével jönnek létre. Ortofotó: A fényképek (távérzékelt képek) centrális vetítéssel készülnek, ugyanakkor a térkép és a legtöbb geoinformatikában alkalmazott vetületii rendszer viszont merőleges (ortogonális) vetülete a földfelszínnek. Az ortofotó megjelenésében a hagyományos fényképre hasonlít, de mentes annak minden geometriai torzulásától, egységes méretaránnyal rendelkezik, így rajta pontos mérések végezhetőek. A legtöbb térképhez hasonlóan az ortofotó is a földfelszín merőleges (ortogonális) vetülete. Az ortofotogrammetria alapelve: A sztereofotogrammetria lehetővé tette a tereppontok magasságának a meghatározását ott is, ahol nem rendelkeztek megfelelő magassági adatokkal, így adódott egy harmadik köztes megoldás is. A tájékozott képeket differenciálisan kis hasábokra bontották, és ezeknek a képelemeknek a perspektív torzulását síkfotogrammetriai módszer segítségével küszöbölték ki úgy, hogy a képsíkokat folyamatosan áthelyezték a képelemhez tartozó átlagos magasságba, mint ahogy azt a bal oldali ábra mutatja. Az így létrehozott ortogonális vetületek alkotják, az ortofotót, amely a szükséges mértékig már a magassági torzulásoktól is mentes, viszont megmaradtak a hasznos képi információk. A módszernek létezik az analóg és digitális megoldása is. Az ortofotótérkép a fotótérképhez hasonlóan felhasználható a geometriai adatok kiértékelésére is. Forrás: Dr. Bányai László Geomatikai ismeretek Ortorektifikáció: A centrális (központi) vetítésű képről a merőlegesre (ortogonálisra) történő áttérés, az ortorektifikáció, vagy képhelyesbítés amelynek fogalma a következő:

210 - A távérzékelt perspektivikus képet vagy digitális képet perspektív torzulásoktól mentes képre, illetve digitális képre alakítják át. - A perspektivikus torzításoktól mentes képet ortofotónak, a digitális képet digitális ortofotónak nevezik. - Amennyiben az átalakítással párhuzamosan vetületi rendszerbe illesztés is megtörtént, akkor ortofotó térkép, illetve digitális ortofotó térkép jön létre Ortofotó-térkép: Az ortofotók mozaikolásával előállított nagypontosságú légifotó térkép, tulajdonképpen a fényképek és a térképek előnyös tulajdonságait ötvözi, ezért fotótérkép -nek is szokták nevezni. Ortofotó készítésénél a kalibrált mérőkamera paraméteres elrajzolásait kompenzáló függvény szerint, a külső és belső tájékozási adatok, kapcsolópontok, és a domborzati viszonyok figyelembe vételével történik a légifelvételek újra mintavételezése, ezzel a módszerrel a kamerarendszer elrajzolásaiból, kameratengely ferdeségéből, és a terep magasság különbségeiből adódó torzulások is megszűnnek. Az ortofotó készítéséhez háromdimenziós terepmodell szükséges, ami a légifelvételek átfedő részeiből előállított modellből (sztereofotogrammetriai kiértékeléssel) vagy meglévő topográfiai térképek digitalizálásával, esetleg RADAR vagy LIDAR segítségével nyerhető, illetve korábban készült terepmodell is alkalmazható, amennyiben az ortofotó kitűzött pontosságát és felbontását nem haladják meg a térképezendő munkaterület domborzati változásai. Az ortofotó tehát minden domborzati viszony mellett nagy pontosságú alaptérkép, természetesen csak vízszintes értelemben. Mert a domborzatot nem ábrázolja, de a Z irányú magassági adat is hozzárendelhető az egyes pixelekhez, az X és Y vízszintes koordináta értékek mellett. Az ortofotók készítéséhez minimum 60 százalékos sorirányú átfedéssel kell készíteni a teljes területfedéses felvételsorozatot. Maga az elnevezés az ortogonális vetítésre utal, az ortogonális vetítés a felszínen értelmezett, tehát a földfelszínen található objektumok, és a kimagasló objektumok talppontja pontosan a helyére kerül. A kimagasló objektumok (magas fák és épületek, tornyok) az eredendően centrális vetítéssel készülő alapképek miatt a nadírponttól távolodva, attól kifelé dőlnek, bár aljuk pontosan a megfelelő helyen van, ez a perspektív torzulás a nadírtponttól kifelé és a felszíntől távolodva erősödik. Mivel az aljzati részek (talppont, épület esetében alapvonal) geometriai értelemben is a megfelelő helyén van, így az ortofotók elemzésekor, vektorizálásakor az objektumok földfelszínnel érintkező alapvonalát kell a kiértékelési, és a földmérési (ingatlan-nyilvántartási) térképen kirajzolni, amikor egy épületnek csupán két alapvonala látszik (a többit kitakarja a dőlt szögben látszó épület), az a legtöbb esetben geometriailag meghatározza a másik két alapvonal pontos várható elhelyezkedését is. Az ortofotó készítésénél a térképészeti mérőkamerával készített légifényképet terepre merőleges kamera-tengellyel állítják elő. A térképészeti mérőkamerás légi felvétel feldolgozásának eredménye a digitális ortofotó. A digitális ortofoto: Ortofotókat már a fotogrammetria analitikus korszakában is készítettek speciális (optikai-mechanikai berendezésekkel), ma azonban már kizárólag digitális módszerekkel készülnek. Az ortofotó készítés elve és az itt alkalmazott úgynevezett egyképes fotogrammetriai kiértékelés alapvető problémája azonban nem változott: Amennyiben ismert a fényképnegatív pontos helyzete a fényképezés pillanatában (úgynevezett külső tájékozás), és a kamera kalibrációs adatai, úgy elvileg visszavetíthető az a fénysugár, ami az adott tereppontot a fényképen leképezte. A visszavetített (a digitális fotogrammetria esetében csak elvileg létező) sugáron azonban bárhol elhelyezkedhet az adott tereppont, ahhoz, hogy ki tudják számítani a sugár kiindulási pontjának (a tereppontnak) a helyét szükség van tehát a terepfelszín alakjának és helyzetének az ismeretére. Digitális ortofotó készítésének elve: Egyetlen fotó tehát nem tartalmaz elegendő információt az eredeti térbeli információk rekonstruálásához (ami az ortofotó generálásához szükséges lenne), így az eljárás során azt feltételezik, hogy ismerik a lefotózott objektum alakját. Az ortofotó készítés gyakorlatában a valós alakot (felszínt) vagy közelítik egy geometriai formával (általában síkkal), vagy megpróbálják geodéziai mérésekkel minél pontosabban meghatározni (digitális felületmodell létrehozásával). Amennyiben (digitális formában) rendelkezésre áll a terepmodell (vagy a terepet síknak tekinthetik), akkor az ortofotó generálása során az adott vetítési sugár tereppel való döféspontja már kiszámítható. Az így kapott pont merőleges vetülete lesz az adott képpont megfelelője az ortofotón. A digitális ortofotó előállításakor a számítógépes szoftver pixelről-pixelre végigfut a nyers fotón, és az előbb ismertettet elv szerint meghatározza az adott pixel új helyét. A módszerrel kiküszöbölhetőek a hagyományos fényképek legjelentősebb geometriai torzulásai, ezek az ortofotót már nem terhelik: - Perspektív torzulás: Hatására a párhuzamos távolodó vonalak (pl. épület élei) összetartanak. - Magasságkülönbségből eredő torzulás: - Ami közelebb van nagyobbnak látszik - ez a terepmodell figyelembevételével korrigálható. - Az optika felépítéséből és geometriai hibáiból adódó torzulás: A fényképezőgép kalibrálási adatait figyelembe veszik az ortofotó számítás során, így ez is korrigálható. - A hagyományos módszerrel készült ortofotókon megfigyelhető, hogy a rajta lévő fák, épületek és egyéb tereptárgyak kidőlnek, tehát nem pontosan felülről (ortogonálisan), hanem oldalról látják őket.

211 Ennek oka, hogy az ortofotók előállításához felhasznált terepmodellek általában nem tartalmazzák ezeket az objektumokat - csak a földfelszínt - így a program nem tudja ezeket a magassági információkat figyelembe venni az ortofotó készítése során. - Speciális módszerrel ez a hiba kiküszöbölhető, így jön létre az úgynevezett true ortofotó, mely már a kép valamennyi pixelét a valós helyén ábrázolja. Az ortofotóknak rengeteg felhasználási területe létezik, ezek alapvetően két fő csoportba sorolhatóak: - A légifotók alapján készült ortofotók a föld felszínét ábrázolják egy adott méretarányban, ennek alapján egyrészt aktualizálni lehet a meglévő tematikus térképeket, másrészt különféle térinformációs rendszerek képi háttér információiként szolgálnak. - Az ortofotók közel fotogrammetriai felhasználása elsősorban az épületek homlokzatrajzainak elkészítését könnyíti meg, egyre gyakrabban alkalmazzák a régészeti falkutatások, illetve freskók dokumentálása során. Összefoglalva: A digitális ortofotó terepre merőleges kameratengelyű (térképészeti mérőkamerával készített) légi fénykép feldolgozásának eredménye, amely egyesíti a hiteles térkép és a fénykép előnyös tulajdonságait: - Pontos, emellett minden információt megtart az eredeti képből. - Geometriailag a térképekkel megegyező vetülettel rendelkezik, ugyanakkor információ tartalma a fotóéval azonos. - Ortogonális (merőleges) vetületű, mint a hagyományos térkép, pontossága azonban homogén, személyi hibáktól mentes. - Tartalma lényegesen több mint a térképé, mert minden részletet tartalmaz, ami a légi fényképen leképeződött, vagyis objektív kordokumentuma a létező környezeti valóságnak. Digitális ortofotó, ortorektifikáció: Az analóg ortorektifikáció egy rendkívül aprólékos, pontos munkát igénylő, apró részterületek átfényképezéséből álló módszer. A digitális ortorektifikáció (merőleges helyreállítás) viszont a tájékozott digitális képek és az átalakítandó rész digitális felületmodelljének ismeretében könnyen, egyszerűen megfogalmazható eljárás. Az ortorektifikációt megelőzi egy radiometriai korrekció, a radiometriai javítás többek között kiterjed az egyenletes kontraszt viszonyok kialakítására, az árnyékos területek korrigálására. A digitális ortorektifikáció, mind az űrfelvételeken, mind a légifényképeken végrehajtható (tovább nem részletezem). Az ortofotó terepi, geometriai felbontása: Az ortofotó terepi, geometriai felbontása az egyes képelemeknek (pixeleknek) a valóságban (földfelszínen) mért legkisebb elem mérete. Amennyiben a terepi felbontás 2 2 méter, csak az ennél nagyobb tárgyak ismerhetők fel a képen, például: egy teherautó, egy ház, egy erdő, ha viszont 50 50 centiméter a terepi pixelméret, akkor egy autó, egy bódé és a növényzet részleteiben is jól felismerhető. Amennyiben nagyméretarányú célokat kielégítő adatnyerésre készülnek az ortofotók, akkor a külterületek ortofoto térképeként kb. 10-15 cm, belterületek esetében 3-5-8 centiméter terepi felbontással kell készülniük az ortofotóknak. Ha csak a háttér információ-forrás szerepét tölti be, akkor 30, ill. 15 centiméter felbontású képanyag is megfelel, de jó tájékoztatást adhat ennél nagyobb pixelméretű (sőt esetleg a transzformáció nélküli) raszterkép is A vektorizálás művelete azonos a képernyő-digitalizálással, automatikus vektorizálást a térkép síkrajzi tartalmára vonatkozóan a DAT szabályzat nem enged meg. Fotogrammetriai újfelmérés végrehajtásának munkaszakaszai: 1./ Műszaki terv készítése. 2./ Adatgyűjtés (alappontok, térképek, bejelentett geodéziai munkák, egyéb geodéziai munkák epületfeltüntetések stb.) 3./ Illesztőpontok kijelölése, állandósítása, mérése és számítása. 4./ Fotogrammetriai ( F ) pontok állandósítása jelölése. 5./ Repülése terv és a repülés technikai tervének készítése. 6./ Alappontok, illesztőpontok F pontok jelölésének karbantartása. 7./ Légifényképező repülés. 8./ Légifényképek kiértékelése. (sztereomérési lap, azaz a térkép készítése) 9./ Helyszíni minősítés és ellenőrző mérések végrehajtása. (Puha fototérképen, vagy a sztereomérési lap nagyításán). 10./ Mérési vázlat készítése a sztereomérési lap nagyításán. 11./ A földmérési térkép szerkesztése és kirajzolása a sztereomérési lapon. 12./ Helyrajziszámozás végrehajtása. 13./ Területszámítás végrehajtása. 14./ Területjegyzék összeállítása. 15./ Folyamatosan a belső és a minősítő vizsgálat végzése. 15./ Az új felmérés műszaki leírásának és végleges adatok jegyzékének elkészítése. 16./ Állami átvételi vizsgálatra történő átadás. Távérzékelés: A Távérzékelés olyan méréstechnikai módszerek összessége, amelyeknél vizsgált tárgy (például a földfelszín) megfigyelése anélkül történik, hogy a vizsgált objektum és az érzékelő között közvetlen fizikai kapcsolat alakulna ki. A távérzékelés az elektromágneses hullámokat és a hangrezgéseket hívja segítségül a felszín vizsgálataihoz. A különböző hordozóeszközökön (repülőgép, helikopter, sárkányrepülő, műhold stb.) elhelyezett szenzorok úgy gyűjtenek adatokat, hogy a földfelszín tárgyai által különböző hullámhosszon visszavert vagy kisugározott elektromágneses energiát rögzítik, az így rögzített adatok a feldolgozás után információval szolgálnak, illetve szolgálhatnak a vizsgált felszínrészről. Az eszközöket az észlelés távolsága, illetve a hordozóeszköz alapján is megkülönböztetik. Az ilyen módszerek legnagyobb előnye, hogy a megfigyelt objektum nem sérül, az élőlények természetesen viselkednek, a vizsgálat során az ökoszisztémát az érzékelő nem befolyásolja. Az érzékelő berendezés, annak hordozója és kezelői közvetlenül nem érintkeznek a megfigyelt veszélyes anyagokkal, nehezen megközelíthető zónákkal. Általában nagykiterjedésű felületekről objektíven gyűjt minőségi és mennyiségi információkat. Tehát azokat a vizsgálati módszereket jelölik a távérzékelés gyűjtőfogalmával, amelyekkel a közelünkben vagy tágabb környezetünkben található tárgyakról vagy jelenségekről úgy gyűjthetők adatok, hogy az adatgyűjtő (általában szenzornak nevezett) berendezés nincs közvetlen kapcsolatban a vizsgált tárggyal vagy jelenséggel.

212 Eszközök: A feldolgozási módszer: Gyakorlati alkalmazások (Landsat program; SPOT program): Landsat program (Egyesült Államok): LANDSAT műholdak: Rendszer Fellövés (leállás időpontja) Szenzor Felbontás (méter) Kommunikáció Landsat 1 07/23/72 RBV 80 Direct downlink (01/06/78) MSS 80 with recorders Landsat 2 01/22/75 RBV 80 Direct downlink (02/25/82) MSS 80 with recorders Landsat 3 03/05/78 RBV 40 Direct downlink (03/31/83) MSS 80 with recorders Landsat 4 07/16/82 MSS 80 Direct downlink TM 30 TDRSS Landsat 5 03/01/84 MSS 80 Direct downlink TM 30 TDRSS Landsat 6 10/05/93 ETM 15 Direct downlink (10/05/93) (pan) with recorders 30 Landsat 7 04/15/99 ETM+ 15 (pan) 30 60 Direct downlink with recorders (solid state) Keringési Visszatérés Adatátvitel magasság km. Nap Mbps. 917 18 15 917 18 15 917 18 15 705 16 85 705 16 85 705 16 85 705 16 150 A SPOT program (francia svéd belga együttműködéssel): A francia tervezésű és francia, svéd és belga közreműködéssel előállított SPOT műholdak (Systeme Probatoire pour l Observation de la Terre) működésük tíz éve óta kb. 5 millió képet archiváltak Földünkről. A SPOT műholdak egyedülálló jellegzetességei (a nagy felbontás, sztereokép készítés, visszatérési rugalmasság) alkalmassá teszik, hogy a földhasználat, felszínborítás, bizonyos speciális érdeklődési területek, mint pl. erdőpusztulás, sivatagosodás, erózió városi területek, stb., vagy nagyobb munkálatok által bekövetkezett környezeti hatásokról adatokat gyűjtsön. A SPOT műholdak jellemzői: Keringési magasságuk : 822 km. A pályák dőlésszöge: 98 fok (közel poláris pályán keringenek). Keringés naponta: 14 + 5/26. Periódus: 101 perc. Visszatérési intervallum: 26 nap. Térinformatika (A GIS: Geographical Information System földrajzi információs rendszer): A térinformatika tudomány, az informatika egy speciális ága, olyan informatika, amelyben az információ alapjául szolgáló adatok földrajzi helyhez köthetők. A térinformatika által megválaszolandó tipikus kérdések: Mi van ott? Hol van? Mi történik akkor, ha? A térinformatika gyökerei tehát a térképelemzésben keresendők. A térinformatika egy olyan új szemléletváltozás, amelynek lényege a térbeli, térképi numerikus adatok és a hozzá tartozó attribútum adatok egységes tárolási, kezelési, lekérdezési lehetőségét eredményezi a GIS segítségével, ez egy komplex digitális rendszer. A digitális térkép a számítógépes térképkészítés létrejöttével adott, a számítógépen pedig nagyon sok leíró adatbázis található. Olyan adatbázist pedig, ami ezen komplex kezelést igényelné, nem nehéz találni, hiszen, az adataink túlnyomó része (60-70%) helyhez kötött, kezdve a klasszikus földhivatali nyilvántartástól a fejlett repülőgép navigációig. A GIS innen már csak egy lépés egy térinformatikai szoftveren keresztül, egy ilyen térinformatikai szoftver tudja összekapcsolni a digitális térképet a numerikus adatbázissal. A rendelkezésre álló korszerű programokban a térképet és az adatbázist is meg tudják szerkeszteni, de nem csak monitoron tudják ezt az eredményt nézegetni, hanem nyomtatott formában is. A hagyományos térképészet, a korszerű számítógépes térképészeten keresztül így jut el a napjainkban már elérhető, a jelent és a jövőt képviselő térinformatikáig.

213 Földrajzi információs rendszer Összefoglalva: A GIS (Geographical Information System) földrajzi információs rendszer a térinformatika eszköze, amellyel a földrajzi helyhez köthető adatokat tartalmazó adatbázisból információk vezethetők le. A GIS egy olyan számítógépes rendszer, melyet ezen földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. A hálózatok terjedésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az információk elérését, továbbítását szolgáló szerep. Alkalmazási oldalról a GIS egy eszköz a térkép használat pontosabban a földrajzi adatok használatának fejlesztésére. A GIS lehetőséget ad nagyszámú helyzeti és leíró adat gyors, együttes, integrált áttekintésére és elemzésére. A GIS felépítésében, tartalmában, az alkalmazott hardver és szoftver tekintetében, a felhasználói környezetet illetően nagyon eltérő formákban jelenik meg. Nevezik térinformatikai, geoinformációs rendszernek vagy angolul rövidítve GIS-nek, a GIS egyetlen rendszerbe integrálja a térbeli és a leíró információkat és alkalmas keretet biztosít a földrajzi adatok elemzéséhez. A geoinformatika rendkívül nagy jelentőséggel bír a természeti erőforrások kutatásában, állapotának figyelésében; a közigazgatásban; a földhasználati- és tájtervezésben; az őkológiai- és gazdasági összefüggések feltárásában, a döntéshozásban; ugyanakkor a közlekedési-, szállítási-, honvédelmi-, piackutatási feladatok megoldásában; a szociológiaitársadalmi -, összefüggések vizsgálatában; a település-fejlesztésben és a létesítmény-tervezésben. A geoinformatikában összefonódik a több ezer évre visszatekintő térképészet, a pár száz éves f öldtudományok és a pár évtizedes múlttal rendelkező számítástechnika. A geoinformációs rendszereket területi kiterjedésük szerint lokális, regionális és globális kategóriákba sorolják. A rendszerek felhasználása rendkívül sokrétű, a fontosabb felhasználási területek: - Kataszteri információs rendszer. - Közművek információs rendszere. - Közgazdasági-, marketing információs rendszerek. - Közigazgatási és önkormányzati információs rendszerek. - Topográfiai- kartográfiai információs rendszer. - Katonai geoinformációs rendszer. - Mérnöki információs rendszerek: (agrár-, bánya-, erdő-, földmérő-, építő-, építész-, közlekedési mérnöki rendszerek). - Társadalomtudományi információs rendszerek: (művészettörténet, régészet, szociológia, politológia, etnográfia). - Természettudományi információs rendszerek: (geodézia, geofizika, geológia, talajtan, botanika, ökölógia, hidrológia, meteorológia környezettanulmány). NCGIA (National Center for Geographic Information and Analysis) Core Curriculum: Az 1988-ban alapított NCGIA felismerve azt, hogy a térinformatika hatékony alkalmazásának egyik legkomolyabb akadálya a szakemberek hiánya, térinformatikai oktatás-fejlesztési projektet indított egy egységes törzsanyag kidolgozására, mely tartalmazza a térinformatikával foglakozó szakterületek közös és fontosnak ítélt ismereteit. A térinformatikát az oktatási törzsanyag a maga komplexitásában tárgyalja, a törzsanyag megadja azokat a minimális, áttekintő ismereteket melyek nélkül a térinformatikai szemlélet nem volna teljes. Az NCGIA CC mintegy 1000 oldalas oktatási segédlet, 3 kötetből áll, mindegyik 25 fejezetre bomlik, ez az anyag nem tankönyv, inkább kibővített óravázlat, szemléltető ábrákkal, sok ajánlott irodalommal, ellenőrző kérdéssel. Az NCGIA CC a kilencvenes évek közepén már oktatási világszabványnak tekinthető volt, több száz oktatási intézményben használták sikeresen, szerte a világon. A teljes anyag - kiegészülve egy magyar alkalmazásokat tartalmazó kötettel - 1994- ben a GEO gondozásában nyomtatott formában is megjelent. A törzsanyag a térinformatika minimum-ismereteit tartalmazza, a szerzők véleménye szerint általánosan alkalmazható középiskolától a szakmérnök képzésig, a földrajz-tanári képzéstől az informatikus képzésig. Ez a tananyag változatlan formában valószínűleg sehol nem került és sehol nem kerül majd oktatásra, teljes mértékben a tanár döntésétől függ, hogy mely részeket hangsúlyozza, mely részeket egészíti ki részletes ismeretekkel, esetleg mely részek felett siklik át gyorsabb ütemben. A magyar változat mintegy 80-90%-ban azonos az eredetivel, de az amerikai példák helyett azonban magyar példákat ismertet. Az irodalomjegyzék esetenként kiegészül magyar művekkel. 2002 óta sok minden megváltozott a térinformatikában. Az eredeti anyagban például szó sem esik a hálózatokról, holott ma már a térinformatika elképzelhetetlen Jnternet nélkül, de aki veszi a fáradságot, és beleolvas az anyagba, sok hasznos - máig élő - gondolattal találkozik. A kilencvenes évek végén az NCGIA kísérletet tett a CC felújítására. Az eredmény a www.ncgia.ucsb.edu címen megtekinthető.

214 A továbbiakban címszakkal ismertetem az NCGIA Core Curriculum - Magyarított Változatának tartalomjegyzékét a magyar szerzők neveinek feltüntetésével, valamint a rövidítéseket, és a fogalmi szótárt. NCGIA Core Curriculum - Magyarított Változat: Szerkesztette: DAVID Cowen, University of South Carolina: Térinformatika Magyar változat: MÁRKUS Béla, Budapesti Műszaki Egyetem: Térinformatika Márkus Béla: Bevezető. 1. fejezet: Márkus Béla: Mi a térinformatika? 2. fejezet: Márkus Béla: Térképek, térképelemzés. 3. fejezet: Márkus Béla: Számítógépek. 4. fejezet: Végső Ferenc: A raszter GIS. 5. fejezet: Végső Ferenc: A raszteres GIS lehetőségei: 6. fejezet: Mezősi Gábor: Mintavétel. 7. fejezet: Mezősi Gábor: Adatbevitel. 8. fejezet: Mezősi Gábor: Társadalmi-gazdasági adatok. 9. fejezet: Mezősi Gábor: Környezeti és természet erőforrás adatok. 10. fejezet: Mucsi László: Térbeli adatbázisok, mint a valóság modelljei. 11. fejezet: Mucsi László: Térbeli objektumok és adatbázis modellek. 12. fejezet: Mucsi László: Térbeli objektumok közötti kapcsolatok. 13. fejezet: Gross Miklós: A vektor, vagy objektum orientált GIS. 14. fejezet: Gross Miklós: A vektor GIS lehetőségei. 15. fejezet: Sárközy Ferenc: Térbeli viszonyok a térbeli elemzésben. 16. fejezet: Sárközy Ferenc: Megjelenítés. 17. fejezet: Kovács Attila: Grafikus megjelenítés tervezése. 18. fejezet: Kovács Attila: A felhasználó GIS kapcsolat. 19. fejezet: Divényi Pál: Komplex termékek előállítása. 20. fejezet: Divényi Pál: GIS mint archivum. 21. fejezet: Végső Ferenc: A raszter vektor ellentét. 22. fejezet: Végső Ferenc: Objektum vagy fedvény? 23. fejezet: Márkus Béla: A térinformatika története. 24. fejezet: Márkus Béla: A térinformatika piaci helyzete. 25. fejezet: Márkus Béla: Fejlődési tendenciák. 26. fejezet: Mezősi Gábor: Általános koordináta rendszerek. 27. fejezet: Mezősi Gábor: Térképvetületek. 28. fejezet: Gross Miklós: Affin és nem linearis transzformációk. 29. fejezet: L.Setét Sarolta: Diszkrét földrajzi hivatkozások. 30. fejezet: Gross Miklós: Komplex objektumok tárolása. 31. fejezet: Gross Miklós: Vonalak hatékony tárolása - lánckódok. 32. fejezet: Sárközy Ferenc: Egyszerű algoritmusok I vonalak metszései 33. fejezet: Sárközy Ferenc: Egyszerű algoritmusok II poligonok. 34. fejezet: Sárközy Ferenc: Poligon fedvényezési művelet. 35. fejezet: Végső Ferenc: Raszteres tárolás 36. fejezet: Végső Ferenc: Hierarchikus adatszerkezetek: 37. fejezet: Végső Ferenc: A négyfa algoritmusok és a térbeli indexelés. 38. fejezet: Závoti József: Digitális terepmodellek. 39. fejezet: Závoti József: A TIN modell. 40. fejezet: Závoti József: Térbeli interpoláció I. 41. fejezet: Závoti József: Térbeli interpoláció II. 42. fejezet: Divényi Pál: Időbeliség és a harmadik dimenzió. 43. fejezet: Divényi Pál: Adatbázis koncepciók I rész. 44. fejezet: Divényi Pál: Adatbázis koncepciók II rész. 45. fejezet: Detrekői Ákos: Térbeni adatbázisok pontossága. 46. fejezet: Detrekői Ákos: Műveleti hibák. 47. fejezet: Detrekői Ákos: Fraktálok. 48. fejezet: Márton Mátyás: Vonalgeneralizálás. 49. fejezet: Török Zsolt - Márton Mátyás - Gercsák Gábor: Térbeli adatok megjelenítése. 50. fejezet: Zentai László Gercsák Gábor: Színek. 51. fejezet: Kertész Ádám: A FIR alkalmazási területei. 52. fejezet: Kertész Ádám: Erőforrás-gazdálkodási alkalmazások. 53. fejezet: Kertész Ádám: Várostervezési és vezetési alkalmazások. 54. fejezet: Mihály Szabolcs: Kataszteri adatok és a LIS. 55. fejezet: Mihály Szabolcs: Automatizált térképezés és közműigazgatás. 56. fejezet: Kertész Ádám: Demográfiai és hálózati alkalmazások. 57. fejezet: Kertész Ádám: Döntéshozatal több kritérium felhasználásával. 58. fejezet: Sárközi András: Elhelyezés és hozzárendelés hálózatokban. 59. fejezet: Kertész Ádám: Térbeli döntéstámogató rendszerek. 60. fejezet: Kovács Attila: A rendszertervezés áttekintése. 61. fejezet: Kovács Attila: A funkcionális következmények elemzése. 62. fejezet: Kovács Attila: Rendszerek értékelése. 63. fejezet: Kovács Attila: Rendszertesztelés (benchmarking). 64. fejezet: Kovács Attila: Pilot projektek (demo tervezés).

215 65. fejezet: Kovács Attila: Költség és haszonelemzés. 66. fejezet: Szép András: Adatbázisok létrehozása. 67. fejezet: Szép András: Egy FIR rendszer megvalósítása. 68. fejezet: Szép András: Megvalósítási stratégiák nagy szervezetekben. 69. fejezet: Divényi Pál: Térinformatikai szabványok. 70. fejezet: Divényi Pál: Jogi alapok. 71. fejezet: Divényi Pál: A nemzeti térinformatikai politika fejlődése. 72. fejezet: Márton Mátyás - Gercsák Gábor: FIR és a földtudományok. 73. fejezet: Török Zsolt - Márton Mátyás - Gercsák Gábor: FIR és a térbeli megismerés. 74. fejezet: Márton Mátyás - Gercsák Gábor: Tudásalapú eljárások. 75. fejezet: Márton Mátyás - Gercsák Gábor: A FIR jövője. Bognár Vilmos: Térinformatikai nemzeti projekt. Dr. Csemniczki László Hajba Károlyné dr. Niklasz László: Ajánlás a digitális térképi alapú információs rendszerek tartalmára és használatára a TIR keretében. A SIKAD/OPEN. GEOVIEW SYSTEM Kft. Kertész Ádám Márkus Béla Ricter Gerold: Talajerózió a Balaton vízgyűjtőn. Sárközy Ferenc: A FIR dimenzió bővítés problémái és a 3D-s modellezés. dr. Srajber Benedek: Budapest népszámlálási körzethatár térképeinek előállítása. dr. Niklasz László: Magyar Állami Földmérés és Térképészet. Bakó Zoltán: Digitális térképészeti adatbázis fejlesztések a Magyar Honvédség kartográfiai üzemében. Domokos György: ARC/INFO alkalmazások Magyarországon. Prajczer Tamás: Térinformatika és Multimédia. Bognár Vilmos, OMFB - Ifj. Félegyházi András, MAK - Kolossa Tamás, OMFB - dr. Morschl Nóra, ARTISJUS - Várkonyi Ágnes, ARTISJUS: Szerzői jog. Rövidítések, Fogalmi szótár: Rövidítések, fogalmi szótár és Térinformatikai alapfogalmak: (Forrás: Vincze Tamás: Hálózati kislexikon) Adatbank: Hosszú időre létrehozott adatállomány, összekapcsolva egy Adatbank-kezelő rendszerrel, ami biztosítja az adatok védelmét, szabályozott elérését és karbantartását. Adatbankmodell: A valós világnak olyan absztrakciója, ami a világnak adott felhasználás szempontjából lényeges objektumait és azok jellemző tulajdonságait fejezi ki. Többnyire egy formálisan definiált adatszerkezetet jelent, amelyben az adatokat ábrázolják. Adatbázis: Adatállomány, ami egy számítógépes kezelő rendszerrel hozható létre és érhető el. Gyakran integráltan tartalmaz számos, korábban különálló állományban tárolt adatot. Adatok szervezett gyűjteménye, amely lehetővé teszi az adatok tetszőleges szempontok szerinti rendszerezését és visszakeresését. Az adatbázisoknak három típusa van, a hierarchikus, a hálózati és a relációs adatbázis, amelyek közül az utóbbi a leggyakoribb. Az adatbázisok lényege, hogy az adatok mellett a köztük lévő kapcsolatokat is tárolja, függetlenül az adatok fizikai elhelyezkedésétől. Adatbázis alapú információs Olyan számítógépes rendszer, mely adatbáziskezelő rendszerrel irányított egy vagy több rendszer: adatbázist együttesen működtet. A beviteli műveletek (beviteli tranzakció-alapú számítógépes rendszerben) feldolgozására használják, valamint információ visszanyerésére és parancsok összegezésére. Az adatbázis alapú információs rendszer elválasztja az adatokat az őket feldolgozó számítógépes programoktól. Adatbáziskezelő rendszer: Egy adatbázis létesítését, módosítását és működését irányító szoftver. A programfejlesztés új technikáinak egyre gyakoribb része, ami biztosítja, hogy az adatok konzisztens és elérhető formában állnak rendelkezésre valamennyi program és menedzseri információigény kielégítésére Adatelemzés: Adatvizsgálati művelet, mely során adatokat emelnek ki, vagy újakat hoznak létre, melyek adott feltétel(eke)t elégítenek ki, ide sorolhatók olyan GIS-funkciók, mint az átlapolás, az övezetgenerálás, a domborzatmodellezés stb. Adatfelvételezés : A helyszíni, terepi adatok valamely geodéziai bemérési eljárás alkalmazásával való rögzítése, illetve szöveges adatok elsődleges rögzítése. Adathalmaz: Hasonló (egy vagy több adatforrásból származó) információkat tartalmazó, hasonlóan kialakított rekordok gyűjteménye. Adatgazdálkodás: Valamely szervezeten belül az adatokkal, mint anyagi javakkal való gazdálkodást adatgazdálkodásnak nevezzük, a hangsúly az átfogó, hatékony és eredményes gazdálkodáson van, azaz a megfelelő adatnak, a megfelelő emberhez, a megfelelő időben kell eljutnia. Adatkapcsolat, adatösszeköttetés: Adatkonverzió: Adatok konzisztenciája Adatnyerés: Adatminőség: Mindazok a közlési vonalak és a hozzájuk tartozó hardver és szoftver rendszerek, melyekre az adattovábbításhoz van szükség két vagy több számítógép között, telefonvonalakon, üvegszál optikán, műhold-hálózatokon vagy kábeleken keresztül. Adatok egyik formáról a másikra alakítása. Adatkonverzióra akkor kerül sor, amikor az adatot átviszik egyik rendszerből a másikba. Az ARC/INFO támogatja sokféle földrajzi adatforma átalakítását, például: DLG, TIGER, DXF és DEM. Az információs rendszer adatai közti ellentmondás-mentesség. Az a folyamat, amely során a grafikus és alfanumerikus térképi adatok a TIR adatállományainak részévé válnak. A National Standard for Digital Cartographic Data (Digitális Térképészeti Adatok Nemzeti Szabványa) az USA-ban koordinált nemzeti erőfeszítések eredményeként jött létre. Ez egy szabványmodell, melyet a digitális adatok pontosságának leírására használnak. Hasonló szabványokat fogadtak el más országokban, ez a szabvány meghatározza az adatminőség számos összetevőjét: (ilyenek lehetnek: az elhelyezés pontossága; az attribútum pontossága; a logikai konzisztencia; a teljesség; a származás).

216 Adatmodellek: Az adatok olyan digitális formába öntött rendszere, amelyet a számítógép és szoftverei értelmezni tudnak. Az adatmodell kialakításának lényege, hogy megadják azokat a szabályokat, amelyek szerint a valós világ entitásait úgy tudják leképezni és digitális formába önteni, hogy a létrejött számokból a szabályokat ismerve- bárki vissza tudja állítani a kiindulási állapotot. Adatösszegzés, aggregálás: Adatról adatra történő statisztikai összegzés. GIS-ben adatösszegzésnek nevezik az eljárást, amikor az adatokat földrajzi területekként csoportosítják. Adatok redudanciája: Az információs rendszeren belül az adatok többszörös tárolása egyazon adatbázisban.. Adatrendszer: Adatkezelési képességek összessége, kombinálva adatkönyvtár, katalógus és leltár fenntartási funkciókkal, valamint adateléréssel. Adatszint, fedvény, réteg, fólia: 1./ A térképezett információ téma szerinti logikai elkülönítése. Sok földrajzi információs rendszer és CAD/CAM-rendszer lehetővé teszi a felhasználó részére egy réteg vagy bármely rétegkombináció kiválasztását és egy időben történő használatát. 2./ Földrajzi adatbázis által leírt és abban tárolt tematikus adatok logikai halmaza, a rétegek tárgy szerint (például: talaj, út és kút) szervezik az adatbázist, és túlterjednek az adatbázis földrajzi területén. Fedvény néven is ismerik. Adattípus: Az IDRISI dokumentációs fájlok egy mezője, ez jelzi, hogy vajon az attribútumok bájt, egész szám vagy valós szám formájúak. Alakfelismerés: Grafikus információk azonosításának és interpretálásának módszere, automatizált segédeszközökkel támogatva. Esetünkben térképi szimbólumok, feliratok és vonaltípusok felismerésére használják, szkennerrel rögzített adatok feldolgozása esetén. Alaptevékenység : A hagyományos térképi alapokból nyert információkkal kiszolgált alapvető önkormányzati tevékenység. Attribútum: Tulajdonság, a valós világban létező egyedek jellemző jegyei. CAD: Computer Aided Design = számítógéppel támogatott tervezés. Decentralizált ingatlannyilvántartás: A számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás decentrumokban - körzeti földhivataloknál - megvalósuló rendszere. Digitalizálás: Egy komplex eljárás, amelynek során analóg adatokból digitális adatokat nyerünk. Szűkebb értelemben az eljárással grafikus térképeket, rajzokat digitális formában tárolt információkká lehet átalakítani. Digitális adat: Kódolt formában ábrázolt információ, ami az analóg adattal szemben, mágneses adathordozón van tárolva. Esetünkben két csoportja különböztethető meg: grafikából vagy számítás útján nyert digitális adat. DFT: Digitális Földmérési A DFT az EOTR földmérési alaptérkép számítógépes feldolgozásra és felhasználásra alkalmas digitális formája, olyan kommunikációs adatrendszer, amelynek adattartalma és az adatok alaptérkép: megbízhatósága megfelel a földmérési alaptérképekre vonatkozó, szabályzatokban rögzített előírásoknak, szerkezete pedig biztosítja a digitális földmérési alapadatok csereszabatos felhasználását. Digitális terepmodell: A műszaki problémák jelentős részének megoldásához elegendő a két dimenziós (X,Y koordináta) ábrázolás, (közműtérképek, földhivatali alaptérképek stb.) van néhány feladat ami viszont három dimenziós ábrázolást igényel (például: összelátás, lefolyás vizsgálat), ilyenkor a Z koordinátát is az adatmodellbe kell építeni. Elem: Esetünkben a TIR egy szakterülete digitális térképi adatállományának legkisebb, szakmailag definiálható eleme. EOMA: Egységes Országos Magassági Alaphálózat EOTR: Egységes Országos TérképRendszer. Az ország területéről 1:1000 és 1:1 000 000 méretarányok között készített térképsorozatokból áll. Az EOTR az EOV rendszerre és az EOMA - ra épül. Az EOTR - be tartoznak: - a földmérési alaptérkép és annak átnézeti térképei, - a földmérési topográfiai térkép és a levezetett topográfiai térképek, - a földrajzi alaptérképek, - a topográfiai és földrajzi munkatérképek. Az EOTR megfelelő méretarányú térképeit kell kötelezően használni minden térképi ábrázolással és koordinátás azonosítók meghatározásával kapcsolatos tevékenységhez és eljáráshoz, továbbá minden olyan adattárolási rendszer létrehozásához is, amely térképi alapon valósul meg. EOV: Egységes Országos Vetületi rendszer A földmérési térképek vetületi rendszere, ami 1976-ban került bevezetésre, összhangban az EOTR - el. Ferdetengelyű, szögtartó, úgynevezett. süllyesztett hengervetület. Alapfelülete az IU-GG/1967 elnevezésű forgási ellipszoid. Ergonómia: Ésszerűsítés. A térinformatikai rendszerrel szemben támasztott ésszerűsítési kritériumok összessége. Fedvény: Egy adott szakterület valamely tematikájának kifejezésére egy tematikus fedvény kerül kialakításra a térinformatikai rendszeren belül. Egy fedvénybe a hasonló tematikájú elemek és objektumok kerülnek összefoglalásra. A fedvényt szokás rétegnek vagy síknak is nevezni. Földhivatal: A földügyi igazgatás területi hatósági szerve. Jogosult az ingatlankataszteri adatok nyilvántartására, vezetésére és szolgáltatására. Földmérési alaptérkép: Az ország egész területét lefedő grafikus térképmű, ami tartalmánál, részletességénél és pontosságánál fogva a földek nyilvántartásának - az ingatlan-nyilvántartásnak és a teleknyilvántartásnak - céljait, valamint a közigazgatási szervek és a nemzetgazdasági ágazatok általános igényeit kielégíti, és amely alapul szolgál a sajátos célokat szolgáló térképek (például. közműtérképek) gazdaságos, az EOTR - hez kapcsolódó előállítására. Földmérési alaptérképnek kell tekinteni a földmérési és térképészeti adatbank adatállományának azon részét is (DFT), amelyből a felsorolt tartalmi és pontossági követelményeknek megfelelő földmérési alaptérkép előállítható. A földmérési alaptérkép a tartalmat mérethelyesen, valósághűen ábrázolja és hitelesen tanúsítja. Geokód: Geodéziai azonosító, az objektumok földrajzi, (térbeli) helyzetét megjelölő és azok fő jellegét is kifejező olyan adat, amelyet a különböző adatállományok összekapcsolhatósága és együttes hasznosítása érdekében az adatállományokban egységes és hiteles azonosítóként kell használni. A geokód alapjául geodéziai koordináták szolgálnak, amelyeket egységes országos vetületi rendszerben kell meghatározni. Geokódolás: Adott helynek egy vagy több x; y koordinátával történő azonosítása egy másik helyleírásból,

217 Geometriai adatok GIS: A GIS, mint alrendszerek halmaza: Grafikus adatok minősége: Grafikus adatok teljessége: Hardver: Hálózat: Hibrid technika: Homogenizálás: Informatika: Információs rendszer: Ingatlankataszter: Ingatlanvagyon: Ingatlan-nyilvántartás: Interfész: Internet: Intranet: 3D nyomtatók: KKN: Közhitelesség: Közműadattár: például címből. Például: ha egy lakás helyét keressük, a címet megkereshetjük a TIGER utcahálózatában. A térinformatikai rendszerben az elemek és objektumok földrajzi (térbeli) elhelyezkedését leíró adatok. A GIS (Geographical Information System földrajzi információs rendszer) a térinformatika eszköze, amellyel a földrajzi helyhez köthető adatokat tartalmazó adatbázisból információk vezethetők le. A térinformatikai rendszerek egy alkalmazási esete. Elsősorban a környezetállapot figyelés, az elemzés, a szimuláció és a tervezés eszköze. Igen hatékony döntéstámogatási eszköz. Általában térbeli elemzésre, modellezésre, értékelésre és optimalizálásra használják. Grafikus adatok köre Egy-egy speciális tevékenységet kiszolgáló grafikus adathalmaz. Adatfeldolgozó alrendszer: - Adatgyűjtés: Történhet térképekről, fényképfelvételekről, terepi mérésekből. - Adatbevitel: Az adatokat a forrásanyagokból digitális adatbázisba kell tölteni. - Adattárolás: Milyen gyakran használjuk, hogyan kell felújítani, titkosság, adatmegbízhatóság. Adatelemző alrendszer: - Visszakeresés és elemzés: Az egyszerű lekérdezéstől a nagy adatbázisok komplex statisztikai elemzéséig, - Információk szolgáltatása: Hogyan lehet az eredményeket megjeleníteni térképen, táblázatosan vagy más rendszerbe való átvitellel? Az adatok felhasználhatóságát határozza meg. Az adatnyerés alapjául szolgáló grafikus dokumentum minőségétől, hitelességétől, valamint az adatnyerési eljárástól függő jellemző. Az adott önkormányzati tevékenység ellátásának teljességéhez igazodó adatkör. A számítógép, vagy az adatfeldolgozási rendszer technikai egységei. Adathálózat, számítógépes információk továbbítására szolgáló kommunikációs hálózat. Vektor- és raszter adatok együttes használata és kezelése egy grafikus adatfeldolgozó rendszeren belül. Egy térkép pontjai közti szomszédsági viszony több forrásból származhat (például: különböző felmérési, adatrögzítési eljárás), ezért egymáshoz való viszonyuk nem homogén. Azt az eljárást, amikor a tétképi pontok közti ellentmondásokat úgynevezett illesztőpontok felhasználásával transzformációs, illetve interpolációs számítási eljárásokkal kívánjuk megszüntetni, homogenizálásnak nevezzük. A számítógépes információs rendszerek tudománya, amely elméletet, szemléletet és módszertant ad e rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez, szervezéséhez és működtetéséhez. Olyan adatok rögzítésére, tárolására, feldolgozására és kiértékelésére szolgál, amelyek valamilyen szemszögből írják le a valós világot, és azt egy szervezett egységbe foglalják össze. Egy adatbankból, és számos, az adatok feldolgozására szolgáló eszközből áll. A komplex ingatlankataszter az ingatlanok birtokjogi, földrajzi elhelyezkedését leíró geometriai és műszaki adatainak, ill. a földingatlanok használatát, értékmeghatározását leíró szöveges és és geometriai adatainak egységes, számítógéppel támogatott rendszerben való kezelését, továbbá ezen adatok közhiteles és aktuális formában való szolgáltatását - a nemzetgazdaság valamennyi érintett szakterülete számára - jelenti. Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartása, katasztere adatszolgáltatási kötelezettséggel. A 147/1992.(XI.6.) Korm. rendelet írja elő. Az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket. Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel keletkeznek. Az ingatlan-nyilvántartás: az alapja a földeket érintő gazdasági és üzemi tervezésnek, a területrendezésnek, az üzemi földnyilvántartás vezetésének, a statisztikai adatgyűjtésnek, valamint egyes pénzügyi kötelezettségek megállapításának. Csatlakozópont vagy felület, amelyen keresztül hardverek, ill. szoftverek kommunikálni képesek. Az egész világot körülölelő számítógép hálózat, úgynevezett Internet, gyakori hivatkozás a Net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP - a TCP/IP protokollok (protokoll: a hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere) egy gyűjteménye, amelynek minden tagja az információ Internetbeli közlekedését szabályozza, úgyszólván ez az internet KRESZ. - alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Összefoglalva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az intranet az Internet mellett, időben utána megjelent fogalom. Az intranet tulajdonképpen a hálózaton belüli hálózat megjelölésére szolgál, ahogyan azt a neve is mutatja (intra: valamin belül lévő, valamin belüli). Manapság egyre nagyobb figyelem irányul rájuk és a velük kapcsolatos alkalmazásokra. A legtipikusabb intranet egy vállalat belső hálózata. A 3D nyomtatók valódi, térbeli kiterjedéssel rendelkező tárgyakat állítanak elő, az előállítási elvek különbözőek, de lényegüket tekintve ugyanazok: számítógép-vezérelve, rétegenként építik egymásra az egyes szinteket. A 3D nyomtatókat elterjedten használják a gyors prototípus előállításban. Központi Közmű Nyilvántartó - az önkormányzat illetékes építésügyi hatósági részlege keretében vagy megbízása alapján működő szervezet, ami a település közműnyilvántartást vezeti. Nyilvántartásokkal, például: ingatlan-nyilvántartással kapcsolatosan felmerülő jelző. Olyan nyilvántartás, amit a közigazgatás intézményrendszere hitelesnek fogad el. Egy település közművesítési helyzetére, közműellátottságára vonatkozó, összesített műszaki adatokat, mutatókat tartalmazza.

218 Közműalaptérkép: A közműtérképek térképi alapja, ami az aktuális földmérési alaptérkép tartalmából, és a 3/1979. ÉVM sz. Utasítás 1. számú melléklete által meghatározott közterületi többlettartalomból tevődik össze. Közműhálózat Vezetékekből kialakított, közszolgáltatást végző rendszer. Közműnyilvántartás: Az egységes közműnyilvántartás a településeken levő közmű- és közműjellegű vezeték hálózatok térbeli és fontosabb műszaki adatainak országosan egységes rendszerben és egységes módszerrel történő rögzítése, és az adatok változásainak rendszeres átvezetése, azokról hitelt érdemlően adatok szolgáltatása. A közműnyilvántartás mindazokra a közművezetékekre kiterjed, amelyek közcélú közműszervezet, vagy más állami szerv/üzem/ kezelésében/üzemeltetésében/ vannak a településen. Közműnyilvántartás: Mindazon térképek, vázlatok, változásjelentési és egyéb dokumentumok mellékletei gyűjteménye, ami a közműnyilvántartás elkészítéséhez, vezetéséhez és az adatszolgáltatáshoz szükségesek. Közműtérkép: Összevontan tartalmazza egy település közmű- és közmű jellegű vezetékhálózatának, illetve azok tartozékainak vízszintes vetületi helyzetét. Napi szóhasználatban egyesített közműtérképnek is nevezik. Közműszakág: A vezetékes közellátás egy-egy szakterülete (gázellátás, vízellátás stb.) Közműüzemeltető: Valamely vezeték üzemeltetője, az az intézmény, amelynek kezelésében van az adott közműhálózat. Közművezeték: Általánosságban, föld alatti, felszíni és föld feletti vezetékek, hálózati szerelvényeikkel és műtárgyaikkal. Közterület: Az ingatlan-nyilvántartás helyrajziszám mutatójában közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet, továbbá a belterületi földrészleteknek az építmények közhasználatra átadott része (pl. út, park, építmény árkád alatti része). Közlekedésre bárki által használható köztulajdonban levő terület. (Magyar Értelmező Szótár). A TIR szemszögéből nézve közterületnek minősül minden olyan felület, amelyiknek grafikája a közműnyilvántartás és egyéb önkormányzati tevékenység térképi alapjául szolgál, noha az ingatlannyilvántartásban nem ilyen címen szerepel, és elsődlegesen nem közlekedésre szolgál (például. árvízvédelmi töltés, temető). Leíró adatok: Egy-egy speciális tevékenységhez szükséges szöveges információhalmaz, amit a térinformatikai rendszerben objektumokhoz fűzünk. Leíró adatok minősége: Az adatnyerés alapjául szolgáló dokumentáció, vagy átvett adatállomány megbízhatóságától, hitelességétől, illetve az adatnyerési technológiától függő jellemző. Leíró adatok teljessége: Az adott önkormányzati tevékenység ellátásának teljességéhez igazodó adatkör. LIS: Land Information System = területi információs rendszer, a térinformatikai rendszerek egy alkalmazási esete. A területi információs rendszer a döntés előkészítés eszköze a jog, az igazgatás és a gazdaság területén, továbbá segédeszköz a területi tervezéshez és fejlesztéshez. Egyrészt olyan adatok együttese, amelyek egy adott régiónak a földre és a földfelszínre vonatkozó adatait tartalmazzák, másrészt olyan eljárások és módszerek összessége, amelyek ezen adatok rendszerezett gyűjtésére, aktualizálására, feldolgozására és átalakítására szolgálnak. A területi információs rendszer alapját - a tárolt adatok számára - egy egységes térbeli hivatkozási rendszer képezi, ami lehetővé teszi a rendszerben letárolt adatok kapcsolását más, térbeli hivatkozású - földfelszínre vonatkozó - adatokkal. (FIG Földmérők Nemzetközi Szövetsége) NET: A.NET a Microsoft XML (XML: Bővíthető, kiegészítő jelöléseket használó nyelv, amely az adatok megjelenítését teszi lehetővé az Interneten, illetve az intraneten, leírja a megjelenő adattartalmat) webszolgáltatási platformja, a szoftverek következő generációja, amely egységes és személyre szabott módon teremt kapcsolatot az információk, az eszközök és az emberek világa között. Mi az a.net alkalmazás? A Microsoft.NET alkalmazások sokkal személyesebb és integráltabb számítógép-használatot tesznek lehetővé, intelligens eszközökön át eljuttatott, egymással összekapcsolt XML web szolgáltatások formájában. Méretarány: Viszony, valamely távolság síkkoordináta rendszerbe leképzett hossza vagy térképi hossza és a tényleges hossza között. Menü (technika): Feldolgozási technika, amelynek segítségével programok, vagy feldolgozási eljárások aktivizálhatók egy digitalizáló tábla, vagy képernyő kijelölt mezőin keresztül. Metafájl: Az úgynevezett grafikus magrendszer (GKS) képfájlját nevezzük metafájlnak, az angol elnevezése szerint. Műtárgy: Olyan - épületnek nem minősíthető - építmény, ami meghatározott rendeltetéssel jött létre, például: közművezeték tartozékok (oszlop, alagút, védőcső, akna). Objektum: Esetünkben a TIR egy szakterülete digitális adatállományának, szabadon definiált egyede, elemek összefoglalásával, amelyhez geometriai és szakadatok rendelhetők. Objektumorientált: A térinformatikai rendszerben a geometriai adatoknak magasfokú adatállomány struktúráltságú adatszerkezete, ami előre meghatározott elvek szerinti elemek és objektumok topológiai leírását és logikai kapcsolatait tartalmazza. Plauzibilitás: Valószínűség, hihetőség. Rajzi szervezésű: A térinformatikai rendszerben a geometriai adatoknak alacsonyfokú adatállomány strukturáltságú adatszerkezete, ami a geometriai elemek kapcsolatát csak a rajzi megjelenítéshez szükséges szinten tartalmazza. Raszter: Sorokból és oszlopokból álló adatszerkezet. A területen meghatározott sorrendben szabályos rácson elhelyezkedő cellák vannak, minden cella egy értéket tartalmaz, a rácshálózat az egész teret kitölti és a tér minden pontjáról információt ad. A raszter pixelenkénti radiometrikus információ előjel nélküli bináris formátumban. Alapvető, kisebb részekre oszthatatlan elemét egy angol eredetű szóval pixelnek nevezzük. A cellacsoportok objektumot alkotnak. Minden cella értéke az objektum értékét reprezentálja. Raszteres modell: A valós világnak és jelenségeinek szabályos rács celláihoz rendelt értékekkel történő leképzése. A raszteres modell a tesszellációs modellnek azon legelterjedtebb változata, amelyben a területegység a négyzet. Raszter regisztrálás: Olyan digitális eljárások, amelyek egyszerű raszteres állományból koordinátahelyes digitális raszteres térképet állítanak elő. Amennyiben az alapkép szabatos (geometriai értelemben méretarányosan méret és helyzettartó a megfelelő térképi vetületben) csupán a sarokpontkoordinátáinak és a méretarány meghatározását jelenti. Amennyiben az alapkép geometriai hibákkal terhelt (például nem ortogonális vetítésű, vagy helyenként torzult) ismert földrajzi

219 SQL: Strukturált lekérdezési nyelv (Structured Query language): Szakadatok: Szakági áttekientő: Szakági részletes helyszínrajzok: Szkenner: Szoftver: Térinformatika: Térinformatikai rendszer Területfelhasználás Térképi lekérdezés: Tartozék: TIR: Topológikus adatmodellek: Vektor: Vektoros modell: Vezetékszakasz: Zöldfelület: Zöld terület település: koordinátájú pontok koordinátáinak meghatározásával a raszteres képet vagy pusztán olyan torzításnak vetik alá, melynek eredményeképpen a raszter minél több pontja a lehető legjobban megközelíti azt a pozíciót, amelyen koordinátahelyes ábrázolás esetén lennie kellene (sík transzformáció, sík fotogrammetriai eljárás), vagy pedig ortorektifikálják (térfotogrammetriai, ortofotogrammetriai eljárás). Az SQL nyelvet a relációs adatbáziskezelők és a GIS rendszerek jelentős része ismeri. Négy fő részből áll: Adatdefiníciós, adatmanipulációs, lekérdező és adatvezérlő nyelvből. A térinformatikai rendszerben egyes elemekhez és objektumokhoz rendelhető alfanumerikus adatok (leíró, műszaki, méret stb.). Szakáganként készülő áttekintő térképek, amelyek az adott vezetékhálózat helyszínrajzok rendszerét, nagyobb összefüggő területek ellátottságát mutatják. Térképsorozat, ami egy adott szakág vezetékeinek, azok tartozékainak vízszintes vetületi helyzetét, ill. bemérési, kitűzési, műszaki és térbeli elhelyezkedésükre vonatkozó adatait tartalmazzák. Olyan eszköz, amelynek segítségével egy képet, rajzot vagy térképet elektronikusan le tudunk tapogatni és a jeleket digitális formába át tudjuk alakítani. A rendszer- és/vagy alkalmazási számítógépes programok együttese. A térinformatika tudomány, az informatika egy speciális ága, olyan informatika, amelyben az információ alapjául szolgáló adatok földrajzi helyhez köthetők. (részletesen lásd a Térinformatika fejezetben): A TIR aspektusából nézve, térképi alapú információs rendszer. Általánosságban - térbeli hivatkozású információs rendszer. A város (község) igazgatási területét a jellemző rendeltetésnek megfelelő területfelhasználási kategóriákba (lakó-, üdülő-, intézmény-, ipar-, közlekedési-, zöld-, mezőgazdasági-, erdőgazdasági- és egyéb rendeltetésű terület) kell sorolni. (OÉSZ, 12/1980. ÉVM sz. rendelet) A földrajzi információs rendszerből történő információnyerés folyamata földrajzi adatokra vonatkozó kérdések feltevésével. A lekérdezés lehet térbeli vagy logikai: A térbeli lekérdezés tulajdonképpen az objektumok térben történő kiválasztását jelenti (például: válasszon ki minden objektumot 200 méteren belül;). A logikai lekérdezés olyan objektumok kiválasztásának folyamata, amelyek attribútumai kielégítenek bizonyos logikai kritériumokat (például: válaszd külön azon foltokat, amelyek területi mértéke meghaladja a 10000 négyzetmétert, vagy összes "Kossuth" nevű utcát. A lekérdezési folyamat egy objektumsorozat kiválasztását jelenti, majd ezekkel az objektumokkal további műveletek elvégzését - kijelölt térképjelekkel történő megrajzolásukat, attribútumaik felsorolását vagy az attribútum értékek összefoglalását (például: egy tétel össz- vagy átlagos értékének kiszámítását). A közművezeték tartozéka a vezeték műtárgya (pl. oszlop, védőcső, akna stb.) és szerelvénye. Településirányítási Információs Rendszer. Egy település és vonzáskörzete vezetéséhez szükséges információk számítógépes tárolása, feldolgozása és megjelenítése egységes, térképi alapon nyugvó rendszerben, ami elősegíti az önkormányzat igazgatási, hatósági, üzemeltetői fejlesztési és egyéb feladatainak hatékony megoldását. Topológikus adatmodellnek nevezik azt, ha az adatszerkezet nemcsak az egyes objektumok helyzetét, hanem az egymáshoz való viszonyát is leírja, a topológia csak a geometriától függ, nem veszi figyelembe a mennyiségi jellemzőket, a távolságokat és irányokat. Legegyszerűbb megfogalmazása, hogy a vektor irányított szakasz. A vektoros modellek lényege, hogy az ábrázolandó területet és a rajta lévő objektumokat pontok és a köztük lévő egyenesek együtteseként fogja fel. Egy vezeték két konkrétan meghatározott pontja közti része, amelynek teljes hosszában azonosak, vagy azonosnak tekinthetők a vezeték lényeges jellemzői. Jellemzően növényzettel borított terület. A települések mikroklímájának javítására, szerkezetének taglalására, a lakóinak felüdülésére szolgáló, nagyobbrészt növényzettel borított, közhasználatú terület. A digitális állami földmérési alaptérkép alapját képezi a földhivatali TAKAROS (Térképen Alapuló KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) elnevezésű térinformatikai rendszer földmérési moduljának. A TAKAROS térinformatikai rendszer: A digitális állami földmérési alaptérkép alapját képezi a földhivatali TAKAROS (Térképen Alapuló KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) elnevezésű térinformatikai rendszer földmérési moduljának. TAKAROS Projekt részben PHARE támogatás felhasználásával készült. A TAKAROS projekt kezdési és befejezési éve: 1995. december-1997. április. (Forrás: Omaszta Sándor, főtanácsos előadása alapján) A TAKAROS koncepciója: A rendszer célja egy országos kiterjedésű integrált földinformációs rendszer létrehozása, amelynek szolgáltatásai hálózaton (WAN) keresztül is elérhetők. A TAKAROS rendszer szoftver architektúrája: A TAKAROS szoftver rendszer két alrendszerből épül fel, melyek integráltan alkotják az egységes rendszert. Ezek az Ingatlan-nyilvántartási alrendszer és a Térképészeti alrendszer. Mindkét alrendszer az Oracle relációs adatbáziskezelőt használja az adatok tárolására és visszanyerésére. A rendszer az úgynevezett kliens szerver architektúrára épül, azaz központban az adatbázis szerver helyezkedik el, amelyen az adatbáziskezelő fut (Oracle 7.3), míg a felhasználók az adatbázist a kliens munkaállomásokon keresztül érik el, a kliens számítógépeken telepített programokkal dolgoznak. A kliensen lévő alapszoftver eszköz az ingatlan-nyilvántartási alrendszerben az Oracle Developer 2000, illetve a térképi oldalon a KÉKESHEZ előbb Microstation 5.0. majd Microstation J 7.0. Kliens (munkaállomás) operációs rendszer: Windows NT 4.0 Workstation, Windows 2000 Professional, Windows XP Professional.

220 Határozat készítéshez: Office 2000 Standard, vagy magasabb verzió. Ajánlott a statisztikák mentett eredményeinek megtekintéséhez: Internet Explorer v. Netscape Browser, Adobe Acrobat Reader. Levelezéshez, levélküldéshez: Outlook Express v. Netscape levelező rendszer A számítástechnika gyors fejlődése folyamatosan megköveteli az alkalmazások korszerűsítését, verzió követését, angolul: upgrade. Egy ilyen verzióváltás történik jelenleg a TAKAROS rendszerrel, amikor is a rendszer kliens oldalon az MS Windows NT 3.51 16 bites platformjáról az MS Windows NT 4.1 32 bites környezetére kerül áthelyezésre, míg az adatbáziskezelő az Oracle 7.3 verzióról az Oracle 8.0.5 verzióra kerül. A rendszer funkcionalitása a következő területeket érinti: Az ingatlan-nyilvántartás szöveges adatainak kezelése: - Az ügyiratok iktatása, nyomonkövetése, illetve ingatlan adatok kezelése; - A tulajdoni lapok kezelése; Az ingatlan-nyilvántartás térképi adatainak kezelése: - A földmérési alappontok kezelése; - A felmérési adatok fogadása; - A digitális alaptérkép kezelése; A két funkcionális terület adatainak kezelése egy integrált rendszer keretében történik a két területen megjelenő változások szinkron vezetésével. A térképi adatok kezelésére kifejlesztett alrendszerek a Geometria Kft. termékei. A TAKAROS rendszer eredeti moduljait az Oracle Hungary Kft., az ICL Kft. (koordinátor) és a FÖMI készítette. TAKAROS rendszer kiegészítő, segéd moduljait (számlázó, postázó) a FÖMI készítette. A TAKAROS funkcionalitása: A teljes funkcionalitás alrendszerekre bontva jelenik meg. Az egyes alrendszerek csoportokba foglalják és így elhatárolják a rendszer funkcióit, biztosítva ezzel a komplex ingatlannyilvántartás folyamatainak illeszkedését, és a köztük lévő megfelelő információ-áramlást. A TAKAROS alrendszerei és a köztük lévő kapcsolatok a következők: LIS adatok GEO Helyrajzi szám (Ingatlan) nyilvántartási adatok Adatmodell SUR MAP LAR APP ORACLE RBDMS Kliens oldal GEO SUR MAP LAR APP Térképészeti alrendszerek (Ingatlan) nyilvántartási alrendszerek Egységes ügyiratkezelési Alrendszer (APP): Az APP alrendszer fogadja a körzeti földhivatalhoz beérkező beadványt (kérelem, megkeresés) és biztosítsa azt a belépési pontot, ahol a komplex ingatlan-nyilvántartást - szöveges és/vagy térképi adatokat - érintő kérelmeket, megkereséseket regisztrálják. Az alrendszerben ennek megfelelően a beadványokat beérkezésük sorrendjében rögzítik, azaz iktatják. Az iktatást követően az alrendszer a beadvány iktatószámát a vonatkozó tulajdoni lapon az adatbázisban feltünteti (széljegyzés). A körzeti földhivatalba beérkezett beadványokat érintő ügyek feldolgozásuk során különféle állapotban lehetnek, a rendszer tükrözi. Az egységes ügyirat-kezelési alrendszer a következő beadványokat kezeli: - Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezésére, módosulására, ill. megszűnésére vonatkozó kérelem vagy megkeresés. - Tulajdoni lap másolatának kérése. - Előzetes nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelem: - Térképmásolatokra és egyéb adatszolgáltatásra vonatkozó kérelem. - Felmérési munkák megrendelése. - Földmérési alappontokat érintő kérelem. Az egységes ügyirat-kezelési alrendszer felel azért, hogy az elfogadott kérelmeket továbbítsa a megfelelő TAKAROS alrendszerek felé, ellenőrizze a részmunkafolyamat eredményét, és végül az ügyfelet értesítse a jogi döntésekről ill. az esetleges problémákról. Tulajdoni Lap Kezelési Alrendszer (LAR): A LAR alrendszer célja, hogy kielégítse a tulajdoni lap szolgáltatás iránti igényeket, és ennek megfelelően különféle tulajdoni lap másolatokat - pl. részleges vagy teljes tartalmú - készítsen. Földmérési alappontok alrendszere (GEO): A GEO alrendszer célja, hogy karbantartsa a földmérési alappontok adatbázisát, biztosítsa a központi földmérési szervezet (FÖMI) által szolgáltatott alappontok adatbázisának fogadását a TAKAROS keretében, lehetővé tegye az abban szereplő adatok részleges módosítását, és lekérdezéseket hajtson végre a letöltött adatbázison alfanumerikus, vagy grafikus környezetben. - A földmérési alappont adatbázis vízszintes és magassági alappontokat foglal magába (I-V. rendű alappontokig).

221 - A vízszintes alappontok elsődleges vetületi rendszere az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV). - A magassági alappontok referencia rendszere egyrészt a Balti magassági alaprendszer, másrészt az Egységes Országos Magassági Alappont Hálózat (EOMA). - A pontoknál a korábban használt vetületi rendszerbeli koordináták tárolására is sor kerül. Felmérési és térképészeti alrendszer (SUR): A felmérési és térképészeti alrendszer (SUR) célja az, hogy a felmérésekből származó adatok bekerüljenek a TAKAROS rendszerbe. Támogatja az adatok ellenőrzését és elfogadását, a felmérési jegyzőkönyvek tárolását és visszakeresését csakúgy, mint a felmérésekben kifejeződő változások átvezetését a digitális alaptérképen. Az alrendszer főbb működési területei a következők: - Az adatok fogadása felmérésekből, digitalizálásból, terepi geodéziai adatgyűjtő rendszerekből vagy más digitális forrásból. - A térképi változások interaktív módon való kezelése. - A változást eredményező munkák előzetes nyilvántartásba vétele. - Az adatok tárolása és visszakeresése. - A tárolt adatok térképi megjelenítése. A felmérési és térképészeti alrendszer úgy tükrözi a földhivatali munkafolyamatot, hogy a változások két lépcsőben kerülnek végrehajtásra, ezek: I. Előzetes nyilvántartásba vétel, II. Jogerőre emelés. Az előzetes nyilvántartásba vétel műszaki szempontból ellenőrzi a változásokat, a felmérési és térképészeti alrendszer (SUR) ezt az értékelést számos automatikus ellenőrzési lehetőséggel támogatja, amelyek a hatályos jogszabályok szempontjából szükségesek. Tekintettel arra, hogy számottevő idő idő telhet el a változás előzetes nyilvántartásba vétele és a jogerőre emelés Második változás elfogadva között (néhány hónap, vagy talán több is), Első változás elfogadva a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik egy olyan új változtatási kérelem kezdeményezését, amely érintheti az Második változás előzetes állapotban előzetes nyilvántartásban lévő földrészletet, ez a beágyazódás tetszőleges Első változás előzetes állapotban mélységben történhet. A felmérési és térképészeti alrendszer a Eredeti jogerős állapot változások korrekt kezelését biztosítja azáltal, hogy mindig megköveteli az "előbb jött, előbb megy" elv betartását. A felmérési és térképészeti alrendszer közös adatbázison keresztül kapcsolódik össze más alrendszerekkel, így a földmérési alaptérképet kezelő alrendszerrel, amely a digitális alaptérkép megjelenítésért felelős, valamint a földmérési alappontok alrendszerével. KÉKES: A TAKAROS rendszeren belül a Földmérési alappontok (GEO), a Felmérési (SUR) és a Térképészeti (MAP) alrendszerek együttesének fantázianeve, a TAKAROS rendszer modulja, a körzeti földhivatalokban alkalmazott térképkezelő szoftver (ma már nem működik). Minden, a TAKAROS rendszerbe bekerülő adat (beleértve a kezdeti feltöltést és az interaktív szerkesztést is) ezen az alrendszeren keresztül éri el a digitális alaptérképet. Minden adatbevitel hosszú tranzakciók formájában történik, biztosítva ezáltal, hogy a felmérési adatok és az általuk kiváltot t változások is visszakereshetők legyenek a későbbiek folyamán, és meg tudják mondani azt is, hogy mely változtatás iránti kérelemmel - ügy kapcsán - kerültek a rendszerbe. Tehát a felmérési adatok szigorú időrendi sorrendben kerülnek a rendszerbe, ezért a változással érintett földrészletek története, és a teljes földrészlet halmaz is megőrzésre kerül, lehetővé téve, hogy bármely múltbeli állapot visszakereshető legyen. Az alaptérkép minden változásának nyoma van a rendszerben, így a földhivatal minden esetben meg tudja határozni, hogy milyen földmérési tevékenység okozta az alaptérkép megváltoztatását. Földmérési alaptérképet kezelő alrendszer (MAP): A földmérési alaptérkép kezelő alrendszer célja, hogy a TAKAROS rendszerben tárolt digitális alaptérképet kezelje. Funkcionálisan a következőket támogatja: - A központi adatbázisban tárolt adatok letöltését grafikus állományokba. - Az adatszolgáltatást különböző formátumokban: grafikus fájlok, nyomtatott térképvázlat és egyéb térképi kimenet formájában. - A kimenet előállítását más külső rendszerek felé. A földmérési alaptérképet kezelő alrendszer a közös adatbázison keresztül összeköttetésben áll a többi alrendszerrel, különös tekintettel a felmérési és térképészeti alrendszerrel, amely a felmérési adatokat fogadja, és a földmérési alappontok alrendszerével, amely az alappontokhoz való hozzáférést biztosítja. A földmérési alaptérképet kezelő alrendszer számos követelményt elégít ki, ezek közül a legfontosabbak: - A három, térképi adatokat kezelő alrendszer közös vetületi rendszere az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV). A korábbi vetületi rendszerekből származó adatokat konvertálják, mielőtt a digitális térképi adatállományba bekerülnek. - A digitális alaptérképi adatállományban szereplő objektumokat a Digitális Alaptérkép (DAT) fogalmi modelljéről szóló szabvány az (MSZ 7772-1) határozza meg. Az alrendszerek a szabvány szerint osztályozott objektumokat és azok attribútumait, illetve a megadott jelkulcsokat kezelik. - A TAKAROS rendszer felkészíthető a Magyar Térinformatikai Adatcsere Formátumról szóló szabvány (MSZ 7771) támogatására is, amely várhatóan kompatibilis lesz az európai szabványosítási szervezet (CEN) adatcsere formátum szabványával. Általános jellemzők: A munkafolyamatok: A TAKAROS alrendszerek egy közös adatbázison keresztül kommunikálnak egymással, amelyet az ügyfelek beadványai, illetve a földhivatalok belső feladatai vezérelnek.

222 Az olyan beadványok, illetve feladatok esetén, amelyekhez több alrendszer támogatása szükséges, az alrendszerek koordinációját az egységes ügyiratkezelési alrendszer végzi, amely sorra végrehajtatja az illetékes alrendszerekkel a munkafolyamat rájuk eső részét. Az alrendszerek a részfeladatok elvégzése után jelzik a feladat elvégzését az ügyiratkezelő alrendszer felé, ameddig az egyes munkalépések az előírt sorrendben nem kerültek végrehajtásra, az ügy intézése nem kerül lezárásra. Hozzáférési jogok, biztonság: A jogosulatlan felhasználók beavatkozása elleni adatvédelem egy úgynevezett szerepkörökön alapuló biztonsági rendszeren alapul. A TAKAROS rendszerben a körzeti földhivatalok ügyintézői (felhasználói) meghatározott jogosultsággal rendelkeznek, akik. a saját kulcsszavuk segítségével léphetnek a rendszerbe. A felhasználókhoz munkakörüknek megfelelő ügyintézői szintek vannak rendelve, különböző funkciókat érhetnek el, és különböző módon férhetnek hozzá a tárolt adatokhoz. Csak a rendszergazdának van joga ahhoz, hogy egy szerepkört hozzárendeljen egy felhasználóhoz. Az adatvesztés elleni védelem az Oracle adatbáziskezelő háttérműveleteire támaszkodik. A működés közben történő rendszeres adatmentésen túlmenően a rendszergazda bármikor végrehajthat adatmentést. A múlt és az archiválás A TAKAROS rendszer valójában sohasem töröl adatot, ezért a korábbi, már aktualitásukat vesztett - időközben megváltoztatott - adatok visszakereshetők az adatbázisból. Alaphelyzetben csak az aktív adatok láthatók és a felhasználó csak ezeket az aktuális adatokat tudja megváltoztatni. Vannak olyan esetek, amikor a földhivatal meg akarja jeleníteni egy földrészlet halmaz korábbi állapotát a tulajdoni lapok adataival együtt. Ebben az esetben a következők végrehajtása lehetséges: - Egy földrészlet halmaz adott időpontbeli aktuális állapotának a megtekintése, eltárolva, hogy semmiféle módosítás nem eszközölhető a visszaállított adatokon - Időben előre és hátra tallózni lehet a változási időpontok szerint. A földhivatali ügymenetben gyakori, vagy nagy volumenű módosításokat feltételezve, a visszakeresendő adatok mennyisége túl nagy lehet ahhoz, hogy az adatbázis-kezelő azokat közvetlenül tárolja. A TAKAROS rendszer ezért egy archiváló módszert is magába foglal, amellyel a használaton kívül lévő adatok külső tároló eszközökre letölthetők, az adatok visszatöltése a felhasználók igénye szerint történhet. Statisztikák: A TAKAROS rendszer automatikusan rögzíti a rendszer működését, ezáltal lehetővé válik vezetési információk gyűjtése. Például függő ügyek listájának elkészítése, egyes operátorok tevékenységének nyomon követése, a földhivatal illetékességi körébe tartozó földrészletekről különböző szempontok alapján készülő statisztikák lekérdezése. Néhány mondat még a TAKAROS-ról: Általános leírás: A Takaros rendszer a földhivatalok teljes számítógépesítését szolgáló projekt részeként a következő feladatcsoportokat látja el egy-egy modul keretében: - Ingatlan-nyilvántartás; - Ügyiratkezelés; - Földmérési alappontok kezelése; - Felmérések, földmérési adatok fogadása; - Földmérési alaptérkép kezelése. - A fenti feladatcsoportok ellátásához szükséges tárgyi feltételek közül csak az egyik a földhivatali alkalmazás kifejlesztése. - Másik lényeges feltétel az, hogy a Takaros rendszer fogadására a földhivatalokban megfelelő hardver, alapszoftver és felhasználói, alkalmazói ismeretek álljanak rendelkezésre. A Földhivatalai fogadókészség kialakítása megtörtént minden fontosabb témakör vonatkozásában: A fizikai környezet biztosítása (munkahelyek, szerver, hálózat, stb.), továbbá a Takaros biztonsági rendszerének, szolgáltatásainak ismeretében működési szabályzat kidolgozása, valamint az optimális hardver biztosítása. A Takaros telepítése, a Takaros alkalmazás installálása (a szerver az űgyiratkezeléshez, ügyintézéshez user (Windows NT 4.0), továbbá a Térképkezeléshez (Windows NT 4.0); Adatok betöltése a Takarosba: az iktató, és a KDIR adatok áttöltése; A földhivatali dolgozók felkészítése a Takaros használatára oktatás keretében megtörtént: A Takaros támogatásának megszervezése, valamint a Takaros továbbfejlesztésének megszervezése folymatos. Néhány főbb jellemző összefoglalása: Hardver telepítése a Körzeti földhivatalokban megtörtént. Hardver alapok: Pentium 300 MHz szerver; Pentium celeron 400 Mhz munkaállomások; A szoftver modulokat az ICL-konzorcium fejlesztette. Rendszer szoftver: Oracle 12, MicroStation, Windows NT; A fogadókészség biztosítása és a Takaros adatkezelő rendszer támogatása és továbbfejlesztésére a földhivatalok együttműködésével a FÖMI feladata, amelyre központi támogató csoportot hoztak létre. A TAKAROS rendszer bevezetésének munkafázisai: - A KDIR állományok integritás vizsgálata. - A hibák lehetőség szerinti javítása a földhivatalokban. - A FÖMI hibajavítása távkapcsolat segítségével. - A javított állományok próbabetöltése a TAKAROS rendszerbe. - Az adatbázis javítása távkapcsolat segítségével. - Az adatállományok éles betöltése a TAKAROS rendszere. - A betöltés ellenőrzése. - A betöltött adatok kiírása, archiválása. - TAKAROS rendszer telepítése A/. Telepítő készletek elkészítése, eljuttatása a földhivatalokba: B/. Szerver telepítése: C/. Kliens telepítése: A TAKAROS szerver, adatbázis időszakonkénti mentése (napi, napközbeni mentés, teljes mentés, adatbázismentés). A TAKAROS rendszer monitorozása (indítás, helygazdálkodás, felhasználók, leállítás. A TAKAROS rendszer patch-elése, frissítése a FÖMI instrukciói alapján.

223 Elektronikus adatok és adatforgalmazói rendszerek a földügyi és térinformatikai szakigazgatásban: KDIR: Komplex Decentrális Ingatlan-nyilvántartási Rendszer: működött 1991-2000 évek között. A FÖMI által létrehozott DATAFLEX alapú PC-s rendszer, amely a tulajdoni lap adatokat tartja nyilván. A rendszer segítségével a vidéki földhivatalokban megvalósult a számítógépes iktatás, és tulajdoni lapok adatainak számítógépesítése. TAKAROS (Térképen Alapuló KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése): A földhivatali számítógépes ügyintézést és szolgáltatást támogató komplex rendszer: A koncepció az egymáshoz kapcsolódó projektek egységes műszaki alapját teremti meg. Kezdetekben csak a vidéki hivatalokra vonatkozott, de ma már az egész számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszert lefedi, beleértve a megyei földhivatalokat és a fővárost is. A TAKAROS körzeti rendszer a KDIR-t váltotta fel, támogatja a folyamatvezérelt ügyintézést, a digitális térképek és vázrajzok, valamint a már betöltött tulajdoni lapok kezelését, alkalmas továbbá a földminősítési térképek kezelésére. A folyamatokat átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi, képes adatokat szolgáltatni a vezetői információs rendszer számára. A TakarNet-tel együttműködve adatai és szolgáltatásai távolról is biztonságosan elérhetők. KÉKES: a TAKAROS rendszer modulja, a körzeti földhivatalokban alkalmazott térképkezelő szoftver (ma már nem működik). 1996-1997 évben integrált rendszer, amely nem DAT alapú, a Füzesabonyi adatállomány betöltése, 2000-2004 a füzesabonyi adatállomány változás vezetése az integrált TAKAROS-KÉKES rendszeren, a KÉKES alkalmas volt TakarNet szolgáltatásra. BIIR (Budapesti Ingatlan-nyilvántartási Információs Rendszer): Az IDOM Rt. és a FÖMI készítette. A Fővárosi Kerületek Földhivatalában megvalósult a számítógépes iktatás és a tulajdoni lapok adatainak számítógépre vitele. A főváros sajátos helyzete, a kezelt nagymennyiségű adathalmaz miatt ez a rendszer némiképp eltér a vidéki hivatalok ingatlan-nyilvántartási rendszerétől. A nem egységes, az ingatlan-nyilvántartási térképeket egy másik fejlesztésből kialakított rendszer kezeli. INFOCAM, TOPOBASE (A fővárosi digitális térképrendszer): A rendszer segítségével a Fővárosi Kerületek Földhivatalában megteremtődött a kataszteri térképek és vázrajzok számítógépes kezelésének lehetősége. Svájci kétoldalú segélyprogram eredménye. A TAKARNET-es térképi adatszolgáltatás alapja. META (MEgyei Takaros Rendszer): A megyei földhivatalok rendszere koncepció 1996 évtől: A MEgyei TAkaros a megyei földhivatalok rendszere, amely egyrészt műszaki támogatást nyújt a fővárosi rendszereknek és a körzeti földhivatali TAKAROS-nak, másrészt értéknövelt szolgáltatások és adatok (földhasználati monitoring rendszer, ingatlanpiaci statisztikák) kifejlesztését teszi lehetővé. META (Megyei TAKAROS) feladatai: Munkafolyamat-támogatás (iktatás, iratkezelés), a körzeti földhivatalok irányítása és ellenőrzése, a körzeti földhivatalok támogatása: új térképek átvétele, háttér-adatfeldolgozás, statisztikai adatok gyűjtése-továbbítása, megyei szintű adatok kezelése, a digitális térképek ellenőrzése, térinformatikai adatok értékesítése, térinformatikai termékek és szolgáltatások előállítása és terjesztése vezetői információs rendszert is tartalmaz. FÖNYIR (Földhasználati nyilvántartási rendszer: (A FÖMI készítette 1999-évtől érvényes.) A földhasználati viszonyok nyilvántartására létrehozott számítógépes rendszer, mely a gazdák bejelentkezésén alapszik. Földhasználati nyilvántartási rendszer, amelynek alapja az ingatlan-nyilvántartás, azonban attól elkülönülő, önálló közhiteles, a földhasználókról vezetett nyilvántartás, amelyet a földhivatalok vezetnek. A földhasználati nyilvántartás vezetésének szabályait a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. - Nyilvántartja a családi gazdaságokat. - Alapja a földhasználati lap, mely tartalmazza az egy gazdálkodó által megművelt összes földterületet. - Feldolgozza a földbérleti szerződéseket (iktatás, csatolás, a földhasználati lap karbantartása, határozat szerkesztése és nyomtatása). ITR: Interaktív Térképszerkesztő Rendszer: (Elemorientált térképszerkesztő program.) Az 1990 évben alakult a Digicart Kft. terméke: 1990-2006 évig ITR 1.0 - ITR 2.5 programok. Az ITR 2.4 programot 1992 évben váltotta az ITR 2.5 amellyel a KÜVET és a BEVET is készült, az ITR 2.5 fejlesztése 1997 évben megszűnt, de forgalmazták 2006. 12. 01.-ig. 1997 évben készült el az ITR-DAT Konverter. 2000. évben az ITR 2.5-ről a Windows alapú ITR ITRW-1-re majd erről ITR-3- ra fejlesztettek, az ITR 3 2007. január 31.-től megszűnt, és felváltotta az ITR 5. szoftver. Az ITR-TAKARNET interfész a KÜVET szolgáltatáshoz készült. NÖVMON: Távérzékelési technológiát alkalmazó növénymonitoring és termésbecslési eljárás, mely gyors, objektív adatnyerést és elemzést tesz lehetővé, kiváltva az eddigi terepi ellenőrzések jelentős részét. CORINE Felszínborítási Adatbázis: CORINE földfelszínborítási térképek Magyarországra 1:100 000 és 1:50 000 méretarányban. Nemzeti Kataszteri Program (DAT): DAT szabályzatok és az MSZ 7772 1 szabvány alapján Digitális alaptérképek készítése, amely biztosítja a korszerű digitális térképi adatrendszerek szabványos formájának létrehozását. DATView, DATR. (Változást vezető rendszerek). DATView (digitális alaptérkép kezelő) Az NKP Kht. finanszírozásában készült. - Nagy adatbázisokra optimalizált térképkezelő rendszer (létrehozás, módosítás, megjelenítés). - Együttműködik a TAKAROS adatbázisaival, de külön telepítendő. - Fogadja az ITR és DAT formátumú digitális kataszteri térképeket. - Fel van készítve az elektronikus ügyintézésre. - Tematikus térképek és listák segítségével támogathatja egy esetleges későbbi birtokrendezés végrehajtását. - Az ingatlan-nyilvántartás teljes tartalma egy képernyőn elemezhető.

224 - DatView 1.0: 1999-2000 célja: A DAT adatállományok megjelenítése. - DatView 2.0: 2000-2001 célja: A DAT állami átvételének támogatása, egy lépcsős változásvezetés (NKP Kht.). - DatView 2.5: 2001-2004 célja: Több lépcsős változásvezetés támogatása a DAT állományokon (Kondoros, Orosháza). - DatView 3.0: 2004-2006 célja: A földhivatali munkafolyamatba integrált földmérési rendszer megvalósítása. A DatView 3: A Digitális Állami Földmérési Alaptérkép ellenőrző, betöltő, megjelenítő, változásvezetését támogató szoftvere GEONET2000 Kft. (FÖMI) készítette. STADIUM (Microstation 7.1): A DATView 3 térképszerkesztő (változást szerkesztő) modulja., az ERDA Kft. készítette. DATR: A TAKAROS DAT alapú változata, azaz a Digitális Alaptérképen alapuló Térképkezelő Rendszer: Szabványos alapon működő, az egységes ingatlan-nyilvántartás alapelveit teljesen leképező, integrált térképkezelő rendszer, amely rendszer a földügyi igazgatás felügyelete alatt áll (forrás és fejlesztés), ezért a legköltséghatékonyabb megoldás. A DATR jellemzői: Teljes megfelelés a DAT szabványban és szabályzatokban lefektetett definícióknak, elveknek és ábrázolási módoknak, azaz teljes DAT szabvány és szabályzat kompatibilitás, valamint teljes TAKAROS kompatibilitás. Teljes konzisztencia, geometria- és topológia-ellenőrzés, több DAT adatállomány-változat kezelése, elemzés MI módszerekkel. Objektum orientált, moduláris felépítés, jól definiált nyílt interface külső alkalmazások számára, eszköz független alkalmazás fejlesztés, teljeskörű változás vezetés, időgép funkció, testre szabható megjelenés, optimalizált erőforrás igény. Szervesen illeszkedik a meglévő földügyi informatikai infrastruktúrába, így hozzáadott fejlesztéseket nem kíván, megoldása pedig igazodik a földügyi fejlesztések nemzetközi trendjéhez A DATR földmérési jelentősége: A DATR létrehozásával integráltan valósul meg a kataszteri rendszer (ingatlan-nyilvántartás + kataszteri térkép) informatikai leképzése, illetve a földhivatalok mai valós tevékenységének információtechnológiai modellezése. Mivel a DATR-ben nincs lehetőség térképszerkesztésére, ezért csak ellenőrzötten lehet mind a térképi, mind az alfanumerikus ingatlan-nyilvántartási adatbázison műveleteket végezni, amely biztosítja, hogy a földhivatali adatfelhasználók csak közhiteles adatokat kaphatnak. A TAKARNET hálózat segítségével biztosítható a digitális térképi adatok hálózaton keresztüli hozzáférése, együtt az alfanumerikus ingatlan-nyilvántartási adatokkal, ami leegyszerűsíti a térképi adatszolgáltatás igénybe vételét. A körzeti földhivatalok egységes földinformációs rendszerének kifejlesztésével lehetővé válik az osztott kataszteri térképi és ingatlan-nyilvántartási adatbázisok egy közös ponton való országos hozzáférése (adatföderációs technikával), mely mind szakmai, mind államigazgatási szinten a téradat-infrastruktúra egyik döntő alapelemének a kikristályosodását eredményezi és egységes alapokra helyezését biztosítja. A földügy tervbe vett más adatszolgáltatásaival együtt (permanens GPS hálózat, topográfiai térképek, digitális ortofotók szolgáltatása) a geodézia térképészet, ingatlan-nyilvántartás és távérzékelés tudományának és gyakorlatának magasabb szintjén. DATR telepítése a földhivatalokba, és az adatbetöltés 2009 évben történt. Hajdú Bihar megyében a DATR szerver és kliens telepítésének befejezése 2009. 06 26. Az adatok betöltése DATView és ITR imput adatállományokból történt, az előkészítés kezdeti időpontja 2009. 04 27. a DATR adatbetöltés vége 2009. 10 16. A DATR program éles használatának kezdő időpontja 2009. 09 19. azaz az adatszolgáltatás, változásvezetés, valamint egyéb földhivatali munkák végzése a DATR programba betöltött jogerős ingatlan-nyilvántartási térképen. TakarNet és TakarNet24: (A földhivatali Információs Rendszer): A funkciók www lapokon keresztül érhetők el. A földhivatalok adatrendszerei közötti adatátvitelt biztosító intranet hálózat, az Oracle Hungary Kft. (FÖMI) készítette. TAKAROS NETwork FÖMI központú országos (T-COM szolgáltatta) hálózat 140 végponttal, olyan intranet hálózat, amely megteremtette a földhivatali számítógépes rendszerek nagy sebességű összeköttetését és az adatokhoz történő biztonságos külső hozzáférést. A hálózaton keresztül díjazás ellenében elérhetővé teszi a TAKAROS adatbázisának lekérdezését külső felhasználók részére országosan lekérdezhetők: A tulajdoni lapok és térkép másolatok, kérelmezhető jelzálog-bejegyzés és jelzálog-törlés, valamint szerződés szerinti változásátvezetés. A fővárosban térkép vázrajz is kérhető az INFOCAM rendszerből. Geodéziai hálózati adatbázisok a Földmérési Intézetben (FÖMI). Vízszintes Alappontok Adatbázisa. Magassági Alappontok Adatbázisa. Országos GPS Hálózat pontjai. Digitális topográfiai térképek: Magyarország 1:10000 méretarányú digitális topográfiai térképeinek adatbázisa. A "DITAB-10 V.0", az EOV-beli M=1:10000 topográfiai térképek vektorizálásával előállított állományok MicroStation DGN (v7) formátumban. Egy szelvény négy fájlból épül fel: szintvonalrajz, felületek, jelkulcsi réteg, térképkeret. Magyarország területének 1:10000, 1:25000, 1:100000, 1:200000 méretarányok szerinti ábrázolása. A térképművek a tervezési és nyilvántartási munkák kiváló alapanyagai. Beszerezhetők papír és digitális formában. Az EOV-beli (Egységes Országos Vetület) térképeket EOTR (Egységes Országos Térképezési Rendszer) szelvényezési rendszerben az alábbi méretarányokban szolgáltatják: 1: 10000, natív felbontása (a 300dpi-s szkennelési felbontásból következően) 0,846m/px 1: 100000, natív felbontása (a 300dpi-s szkennelési felbontásból következően) 8,46m/px 1: 200000, natív felbontása (a 300dpi-s szkennelési felbontásból következően) 17m/px Megvásárolhatók georeferált (szkennelt, transzformált és keretre vágott (csak a tényleges térképi részt tartalmazó területre) vagy georeferálás nélküli (csak szkennelt) formátumban is. Egységes ingatlan-nyilvántartási adatok (jogi és geometriai): Tulajdoni lapok és Ingatlan-nyilvántartási térkép.

225 Közigazgatási határ-adatbázisok: - Magyar Közigazgatási Határadatbázis (MHK). - A magyarországi közigazgatási határok adatait tartalmazza országhatár, régióhatár, megyehatár, településhatár szinten. (Településhatár-adatbázis. Fekvéshatár-adatbázis.) - A földhivatalokban nyilvántartott jogerős állapot szerint. A felhasználó igényének megfelelően generált változatok. MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer): MePAR: az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) területhez kötődő támogatásainak térinformatikai rendszere. A MePAR az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere. VINGIS: A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása. A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet szerint: A VINGIS tulajdonosa a Magyar Állam megbízásából pedig az MVH gyakorolja a tulajdonosi jogokat, és működteti a rendszert. A Földmérési és Távérzékelési Intézetben 2001-ben kezdtek el kialakítani, a kiépítés több ütemben valósult meg. PIR (Parlagfű Információs Rendszer). A rohamosan szaporodó, allergiát okozó gyomnövény elleni hatósági védekezésbe 2005. évben vonta be a jogszabályalkotó a földhivatalokat, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI). Az új kihívásnak megfelelően a földhivatalokban az addig csak a földmérők által használt térinformatikai eszközöket és programokat a földhivatali mezőgazdászok is használatba vették. Magyarországon, de Európában is először alkalmaztak bizonyító erejű, hatósági szankciót eredményező elektronikus adatátvitelt két szakhatóság országos hálózata között. A parlagfű helyszíni ellenőrzését rögzítő jegyzőkönyv a Parlagfű Információs Rendszer (PIR), a FÖMI által kifejlesztett és üzemeltetett központi szerverén keresztül jut el a növényvédelmi hatóság munkatársaihoz. Az utolsó év fejlesztése nyomán a szankcionáló határozatokhoz kapcsolódó minden hatósági intézkedés a PIR adatbázisa alapján készülhetett el. Aktív GPS hálózat/gnss szolgáltató központ: Az állami földmérés keretében a Földmérési és Távérzékelési Intézet 2000-től kezdve fejleszti a hazai országos földi GNSS kiegészítő rendszert, amelynek teljes kiépítettsége 2009 évben fejeződött be. A konkrét megvalósítást a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának GNSS Szolgáltató Központja (GSzK) végzi. A fejlesztés célja volt egy olyan országos aktív GNSS hálózat és a ráépülő szolgáltatások kiépítése, amelyre támaszkodva valós időben is lehetővé vált a geodéziai pontosságú helymeghatározás. A rendszer alapja az aktív GNSS hálózat, amelyet folyamatosan üzemelő, a GSzK-al állandó kapcsolatban álló, referencia állomások alkotnak. A GNSS infrastruktúra pontossága és megbízhatósága a referencia állomások sűrűségének a függvénye. A jelenlegi technológiai szinten a centiméter pontos szolgáltatáshoz 60-70 km-ként kell felállítani egy referenciaállomást. A magyar aktív hálózat végül is 2009-ben készült el 35 permanens állomás létesült, melyeket kiegészítik számos határon túli állomással, így a hálózat stabil szolgáltatásra nyújt lehetőséget. A referencia állomásokat olyan helyre telepítették, ahol kiválóak a műholdas megfigyelés feltételei, van számítógépes hálózat, folyamatos tápellátás, és a berendezés biztonságos üzemeltetése is megoldott. Ennek érdekében a referencia állomások többsége földhivatalokban kapott helyet, ahol nem csak számítógépes hálózat, a 24 órás áramellátás, de szükség esetén szakemberek is rendelkezésre állnak a közös munka segítésére. A földhivatalokból az adatok saját bérelt vonalakon jutnak el a központi szerverekhez. A FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának GNSS Szolgáltató Központja (GSzK) a helymeghatározás pontosságának javítására a beérkezett GNSS mérési adatok feldolgozásával valós idejű korrekciókat és utófeldolgozáshoz szükséges adatokat előállító és szolgáltató szervezet. A KGO az ország geometriai rendjének biztosítása érdekében az aktív GNSS hálózatra támaszkodva referencia méréseket, DGPS, RTK és hálózati RTK korrekciókat szolgáltat a műholdas technikát alkalmazók részére. Az aktív GNSS hálózat állomásainak mérései másodpercenként jutnak a GSzK-ba, ahol az adatokat ellenőrzik, feldolgozzák, differenciális korrekciókat határoznak meg és juttatják el azokat a felhasználókhoz. A valós idejű korrekciók mellett utólagos feldolgozáshoz RINEX formátumú adatokat is szolgáltatnak, 2007. március 1-től használható virtuális RINEX adatszolgáltatás, mert ettől kezdve az egyfrekvenciás vevők is használhatják a rendszert az ország egész területén. A GNSS technika alkalmazásának megkönnyítése érdekében a KGO kidolgozta és közreadta az EHT 2 nevű transzformációs szoftvert, valamint annak a valós idejű változatát a VITEL-t. A valósidejű korrekciók két szintjét különböztetjük meg: az egyedi referencia állomások észlelési adataiból meghatározott egyedi, illetve az összes állomásról, valamennyi holdra (GPS és GLONASS) végzett észlelések együttes kezelésével számított úgynevezett hálózati korrekciókat. Míg az egyedi korrekciók az adott állomástól távolodva egyre nagyobb hibával terheltek, addig a hálózati korrekcióval azt az egész területen homogén pontosság érhető el (hálózati RTK) A kettő közül a felhasználó dönti el, hogy számára melyik megoldás a legmegfelelőbb. A hazai geodéziai méréseket végző műszerek kalibrálásához fenntartja K-GEO kalibráló laboratóriumot. A KGO által létrehozott Országos GPS Hálózat pontleírásai a megyei földhivatalokban és a FÖMI-ben hozzáférhetők. A KGO állítja elő a geoid magyarországi darabját, és bocsátja azt a felhasználók rendelkezésére. Geoportálok hierarchiája INSPIRE és NTI szerint. Az INSPIRE-ről szóló jogszabály, az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve 2007. május 15-én lépett hatályba. Az irányelv központi célkitűzése az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (angol rövidítése INSPIRE) kialakítása. A több és jobb térbeli adat elérhetővé tétele a tagállamokban a közösségi politikák kidolgozásának, megvalósításának, ellenőrzésének, értékelésének és a nyilvánosság tájékoztatásának eszköze. Az irányelv kiterjed a környezet állapotának - többek között a levegő, a talaj és a természeti táj - ellenőrzéséhez szükséges információkra is. Szakigazgatási honlapok: www.fömi.hu; www.foldhivatal.hu Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG).

226 Hajdú-Bihar megye térképállománya 1990 évben: Az új felmérések és térképfelújítások végrehajtását követően a megyében az alábbi ingatlan-nyilvántartási (földmérési alaptérképek) térképek álltak rendelkezésre (a táblázatokat kiegészítettem a DAT készítésének módszerével): Belterületek térképállománya: Felmérést végző szervek: ÁFTH. HBf. ÁFTH Hajdú-Bihar megyei Felügyelősége. BGTV (4). Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (osztály száma). KV (5). Kartográfiai Vállalat (osztály száma). K. Kft. Db. Kartográfiai Kft. Debrecen. HB. MFh. Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal Földmérési Osztálya. Kf. Körzeti Földhivatal Földmérési csoportja.(berettyóújfalu, Debrecen). DAT készítésének módszerei: ÚF: Újfelmérés valamint a numerikus és digitális állományok bedolgozása. ÚF kont: Újfelmérés kontúrméréssel a belső részek digitalizálásával. DIGát: Digitális átalakítás digitalizálással, numerikus és digitális állományok bedolgozásával. Berettyóújfalui Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése Ártánd 79 Szt 1:2880 1962 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Bakonszeg 249 Szt 1:2000 1963 6 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. UF: (2006 év) Bedő 67 Szt 1:2880 1962 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Berekböszörmény 218 Szt 1:2880 1963 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Berettyóújfalu 956 EOV 1:1000 1997 45 F.7. Szabályzat K. Kft. Db. DIGát: (2006 év) Biharkeresztes 350 Szt 1:2000 1971 5 113/1963 ÁFTH BGTV (19). DIGát: (2006 év) 610/1/1966 ÁFTH Bojt 113 Szt 1:2000 1970 4 209/1962 ÁFTH DIGát: (2006 év) Csökmő 268 Szt 1:2000 1972 7 209/1962 ÁFTH BGTV (19). DIGát: (2006 év) Darvas 103 Szt 1:2880 1963 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Derecske 510 Szt 1:2000 1971 8 209/1962 ÁFTH KV (5). DIGát: (2006 év) Esztár 220 Szt 1:2000 1969 2 1208/1966 ÁFTH BGTV (2) DIGát: (2006 év) Furta 205 Szt 1:2000 1972 6 113/1963 ÁFTH Kf. B.ujfalú. DIGát: (2006 év) Gáborján 106 Szt 1:2880 1962 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Hencida 56 Szt 1:2000 1964 8 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) 78 Szt 1:2880 Kismarja 266 Szt 1:2000 1976 5 F.1. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2006 év) Komádi 550 Szt 1:2000 1969-70 8 113/1963 ÁFTH BGTV (12). DIGát: (2006 év) Komádi (Dobaipuszta) 52 Szt 1:2880 ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Konyár 230 Szt 1:2880 1969 5 1208/1966 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2006 év) Körösszakál 129 Szt 1:2880 1965 5 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Körösszegapáti 118 Szt 1:2000 1970 6 113/1963 ÁFTH BGTV (19) DIGát: (2006 év) Kapáti Körmösdpuszta 28 Szt 1:2000 BGTV (19) DIGát: (2006 év) Magyarhomoróg 155 Szt 1:2880 1964 4 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Mezőpeterd 79 Szt 1:2880 1962 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Mezősas 120 Szt 1:2880 1962 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Nagykereki 184 Szt 1:2880 1979 3 F.1. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Pocsaj 312 EOV 1:2000 1979 6 F.3. Szabályzat BGTV (4) DIGát: (2006 év) Szentpéterszeg 106 Szt 1:2880 1962 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Tépe 96 EOV 1:2000 1988 2 F.7. Szabályzat Kf. B.ujfalú. DIGát: (2006 év) Told 90 Szt 1:2000 1970 3 209/1962 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Újiráz 104 Szt 1:2000 1970 4 209/1962 ÁFTH HB. MFh. DIGát: (2006 év) Váncsod 196 Szt 1:2880 1965 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Vekerd 45 Szt 1:2880 1964 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Zsáka 287 Szt 1:2000 1970 6 113/1966ÁFTH 610/1/1966 ÁFTH BGTV (2) DIGát: (2006 év) Hajdúböszörményi Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése Folyás 75 EOV 1:2000 1980 F.4. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2005 év) Görbeháza 223 EOV 1:2000 1981 4 F.3. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2005 év) Hajdúböszörmény 1314 EOV 1:1000 1978 48 F.3. Szabályzat BGTV (5). DIGát: (2005 év) Hböszörmény-Bodaszőlő 33 EOV 1:2000 1978 4 F.3. Szabályzat BGTV (5). DIGát: (2005 év) Hböszörmény-Hajdúvid 89 EOV 1:2000 F.3. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2005 év) Hajdúböszörmény-Pród 27 EOV 1:2000 1978 1 F.3. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2005 év) Hajdúdorog 541 EOV 1:2000 1993 11 F.7. Szabályzat KV (5) DIGát: (2005 év) Hajdúnánás 1037 EOV 1:1000 1979 39 F.3. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2005 év) Hajdúnánás-Tedej 12 EOV 1:2000 BGTV (4). DIGát: (2005 év) Polgár 505 EOV 1:2000 1980 9 F.3. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2005 év) Tiszagyulaháza 136 EOV 1:2000 1981 2 F.3. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2005 év) Újtikos 127 EOV 1:2000 1981 4 F.3. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2005 év)

227 Debreceni Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése DEBRECEN 4950 EOV 1:1000 1969-1986 154 F.4. Szabályzat BGTV (4) DIGát: 2000-2001 DEBRECEN Józsa 625 EOV 1:2000 1984 10 F.4. Szabályzat BGTV (4) ÚF kont: 2000 DEBRECEN-Bánk 64 EOV 1:2000 1984 2 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: 2000-2001 DEBRECEN Dombos 8 EOV 1:2000 1984 1 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: 2000-2001 DEBRECEN-Haláp 37 EOV 1:2000 1984 1 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: 2000-2001 DEBRECEN-Kismacs 32 EOV 1:2000 1984 1 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: 2000-2001 DEBRECEN-Nagycsere 29 EOV 1:2000 1984 1 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: 2000-2001 DEBRECEN-Nagymacs 54 EOV 1:2000 1984 1 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: 2000-2001 DEBRECEN-Ondód 43 EOV 1:2000 1984 1 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: 2000-2001 DEBRECEN-Pallag 61 EOV 1:2000 1984 2 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: 2000-2001 Álmosd 260 EOV 1:2000 1988 6 F.7. Szabályzat HB. MFh. DIGát: 2000-2001 Bagamér 339 EOV 1:2000 1973 4 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Balmazújváros 932 EOV 1:1000 1990 39 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2006 év) Bocskaikert 179 EOV 1:2000 1990 4 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2006 év) Egyek 319 EOV 1:2000 1979 6 F.3. szabályzat KV (5) DIGát: (2006 év) Egyek-Félhalom 39 EOV 1:2000 1979 2 F.3. szabályzat KV (5) DIGát: (2006 év) Egyek-Telekháza 44 EOV 1:2000 1979 2 F.3. szabályzat KV (5) DIGát: (2006 év) Fülöp 407 Szt 1:2000 1966 113/l963 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2006 év) Fülöp-Bánháza 32 Szt 1:2000 1966 1 113/1963 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2006 év) Hajdúbagos 149 EOV 1:2000 1987 5 F.7. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Hajdúhadház 692 EOV 1:2000 1990 13 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2006 év) Hajdúsámson 481 EOV 1:2000 1992 8 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2006 év) Hortobágy 320 Szt 1:2880 1959 113/1957/ ÁFTH BGTV DIGát: (2006 év) Hosszúpályi 430 Szt 1:2000 1971 6 113/1963 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2006 év) 610/l966 ÁFTH Kokad 116 EOV 1:2000 1989 3 F.7. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Létavértes 798 Szt 1:2000 1971 12 1208/1966 ÁFTH BGTV (2). DIGát: (2006 év) 113/1963 ÁFTH Mikepércs 219 EOV 1:2000 1984 5 F.7. Szabályzat HB. MFh DIGát: (2006 év) Monostorpályi 298 Szt 1:2880 1963 5 207/1962 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Nyíracsád 569 Szt 1:2000 1971 10 113/1963 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2006 év) 610/l966 ÁFTH Nyíradony 541 Szt 1:2000 1970 6 113/1963 ÁFTH BGTV (5). DIGát: (2006 év) 610/1966 ÁFTH Nyadony-Aradványpuszta 40 Szt 1:2880 1968 HB. MFh. DIGát: (2006 év) Nyíradony.-Tamásipuszta 38 Szt 1:2880 DIGát: (2006 év) Nyírábrány 540 Szt 1:2000 1975 9 F.1. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2006 év) Nyírmártonfalva 220 Szt 1:2880 1970 4 209/1962 ÁFTH Kf. Debrecen DIGát: (2006 év) Sáránd 160 EOV 1:2000 1983 7 F.3. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Téglás 404 EOV 1:2000 1981 6 F.3. Szabályzat Kf. Debrecen DIGát: (2006 év) Tiszacsege 446 Szt 1:2000 1971 8 113/1963 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2006 év) 610/1966 ÁFTH Újléta 182 Szt 1:2880 1964 5 207/1962 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Újszentmargita 146 Szt 1:2000 1974 6 113/1963 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2006 év) Vámospércs 345 Szt 1:2880 1969 6 209/1962 ÁFTH BGTV (4). ÚF. (2006 év) Hajdúszoboszlói Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése. Ebes 331 EOV 1:2000 1981 6 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2005 év) Hajdúszoboszló 1112 EOV 1:1000 1985 46 F.7. Szabályzat KV. (5). DIGát: (2005 év) Hajdúszovát 387 EOV 1:2000 1987 7 F.7. Szabályzat HB. MFh. UF: (1999 év) Nagyhegyes 170 EOV 1:2000 1981 4 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2005 év) Püspökladányi Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése Báránd 216 Szt 1:2880 1962 4 207/1962 ÁFTH ÁFTH. HBf. ÚF: (2005 év) Bihardancsháza 63 Szt 1:2880 1962 2 207/1962 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Biharnagybajom 275 Szt 1:2000 1970 7 113/1963 ÁFTH HB. MFh. DIGát: (2005 év) Bihartorda 153 Szt 1:2000 1962 4 207/1962 ÁFTH ÁFTH. HBf. UF: (2005 év) Földes 348 Szt 1:2000 1976 7 F.1. Szabályzat BGTV (19). DIGát: (2005 év) Kaba 356 Szt 1:2880 1963 5 207/1962 ÁFTH ÁFTH. HBf. UF: (2005 év) Nagyrábé 213 Szt 1:2000 1973 5 209/1962 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2005 év) Nádudvar 698 Szt 1:2000 1977 10 113/1963 ÁFTH BGTV (2). DIGát: (2005 év) F.1. Szabályzat Püspökladány 928 Szt 1:1000 1976 35 113/1963 ÁFTH BGTV (12). DIGát: (2005 év) 1954. évi szabatos. utasítás. F.1. Szabályzat Sáp 130 Szt 1:2000 1972 6 1208/1966 ÁFTH HB. MFh. DIGát: (2005 év) Sárrétudvari 339 Szt 1:2000 1977 6 F.1. Szabályzat KV (5) DIGát: (2005 év) Szerep 161 Szt 1:2000 1977 2 F.1. Szabályzat KV (5) DIGát: (2005 év) Tetétlen 150 Szt 1:2000 1977 5 F.1. Szabályzat BGTV (19). DIGát: (2005 év)

228 Berettyóújfalui Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Különleges külterületek (zártkertek) térképállománya. Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése Ártánd 18 Szt 1:2880 1962 5 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Bakonszeg 115 Szt 1:2000 1963 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Berekböszörmény 83 Szt 1:2880 1963 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Berettyóújfalu 144 EOV 1:2000 1991 6 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2006 év) Biharkeresztes 156 Szt 1:2880 1965 6 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Bojt 78 Szt 1:2880 1964 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Csökmő 92 Szt 1:2880 1966 3 1208/1966 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Darvas 6 Szt 1:2880 1963 1 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Derecske 445 Szt 1:2880 1966 12 1208/1966 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Esztár 34 Szt 1:2880 1958 1 209/1962 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Furta 102 Szt 1:2880 1964 4 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Gáborján 37 Szt 1:2880 1962 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Hencida 29 Szt 1:2880 1964 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Kismarja 67 Szt 1:2880 1965 4 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Komádi 107 Szt 1:2880 1964 4 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Konyár 55 Szt 1:2880 1965 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Körösszakál 50 Szt 1:2880 1965 5 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Körösszegapáti 57 Szt 1:2880 1965 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Magyarhomoróg 10 Szt 1:2880 1964 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Mezősas 51 Szt 1:2880 1962 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Nagykereki 75 Szt 1:2880 1965 6 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Pocsaj 69 Szt 1:2880 1965 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Szentpéterszeg 61 Szt 1:2880 1962 1 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Tépe 34 EOV 1:2000 1988 1 F.7. Szabályzat Kf. B.ujfalú. DIGát: (2006 év) Újiráz 22 Szt 1:2880 1965 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Váncsod 69 Szt 1:2880 1967 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Vekerd 4 Szt 1:2880 1964 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Zsáka 85 Szt 1:2880 1965 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Debreceni Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése DEBRECEN 1213 EOV 1:2000 1984 62 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát:2000-2001 Álmosd 91 EOV 1:2000 1988 3 F.7. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Bagamér 183 EOV 1:2000 1980 7 F.3. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Balmazújváros 77 Szt 1:2880 1990 Kf.Debrecen. DIGát: (2006 év) Bocskaikert 119 EOV 1:2000 1990 4 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2006 év) Egyek 9 Szt 1:2880 1966 1 1208/1966 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Fülöp 82 Szt 1:2000 1966 113/l963 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2006 év) Hajdúbagos 211 EOV 1:2000 1987 7 F.7. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Hajdúhadház 485 Szt 1:2880 1990 19 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2006 év) Hajdúsámson 521 EOV 1:2000 1992 14 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2006 év) Hosszúpályi 351 Szt 1:2880 1964 5 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Kokad 35 EOV 1:2000 l989 1 F.7. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Létavértes 356 Szt 1:2880 1967 10 1208/1966 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) 207/1962 ÁFTH. Mikepércs 166 EOV 1:2000 1984 5 F.7. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Monostorpályi 39 Szt 1:2880 1963 5 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Nyíracsád 76 Szt 1:2880 1968 8 113/1963 ÁFTH Kf.Debrecen. DIGát: (2006 év) 610/l966 ÁFTH Nyíradony 242 Szt 1:2880 1968 13 1208/1966 ÁFTH Kf.Debrecen. DIGát: (2006 év) Nyírábrány 84 Szt 1:2880 1968 5 1208/1966 ÁFTH. Kf.Debrecen. DIGát: (2006 év) Nyírmártonfalva 33 Szt 1:2880 1979 1 1208/1966 ÁFTH Kf.Debrecen. DIGát: (2006 év) Sáránd 87 EOV 1:2000 1983 F.3. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Téglás 202 EOV 1:2000 1981 7 F.3. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2006 év) Tiszacsege 564 Szt 1:2880 1966 15 209/1962 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Újléta 253 Szt 1:2880 1964 4 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2006 év) Vámospércs 272 Szt 1:2880 1966 9 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. UF: (2006 év) Püspökladányi Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése Báránd 53 Szt 1:2880 1962 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Bihardancsháza 13 Szt 1:2880 1962 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Biharnagybajom 100 Szt 1:2880 1966 4 1208/1966 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Bihartorda 43 Szt 1:2000 1962 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Földes 106 Szt 1:2880 1963 7 ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Kaba 147 Szt 1:2880 1963 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Nagyrábé 74 Szt 1:2880 1965 4 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Nádudvar 82 Szt 1:2880 1965 8 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Püspökladány 195 Szt 1:2880 1967 ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év)

229 Sáp 19 Szt 1:2880 1965 3 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Sárrétudvari 60 Szt 1:2000 1965 ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Szerep 24 Szt 1:2880 1965 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Tetétlen 5 Szt 1:2000 1964 2 207/1962 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Hajdúszoboszlói Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése Hajdúszoboszló 282 EOV 1:2000 1985 11 F.7. Szabályzat KV (5). DIGát: (2005 év) Hajdúszovát 42 EOV 1:2000 1987 1 F.7. Szabályzat DIG. kész UF: (1999 év) Hajdúböszörményi Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése Hajdúböszörmény 622 Szt 1:2880 19 ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Hajdúdorog 164 EOV 1:2000 1991 5 F.7. Szabályzat K. Kft. Db. DIGát: (2005 év) Hajdúnánás 146 EOV 1:2000 BGTV (4). DIGát: (2005 év) Polgár 13 EOV 1:2000 19 F.3. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2005 év) Külterületek térképállománya: Felmérést végző szervek: ÁFTH. HBf. ÁFTH Hajdú-Bihar megyei Felügyelősége. BGTV (4). Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (osztály száma). KV (5). Kartográfiai Vállalat (osztály száma). K. Kft. Db. Kartográfiai Kft. Debrecen. HB. MFh. Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal Földmérési Osztálya. Kf. Körzeti Földhivatal Földmérési csoportja.(berettyóújfalu, Debrecen). DAT készítésének módszerei: ÚF: Újfelmérés valamint a numerikus és digitális állományok bedolgozása. DIGát: Digitális átalakítás digitalizálással, numerikus és digitális állományok bedolgozásával. Berettyóújfalui Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése Ártánd 1885 Szt 1:2880 1958 14 113/1957 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Bakonszeg 3138 Szt 1:2000 1964 35 118/1961 ÁFTH. BGTV. DIGát: (2005 év) Bedő 953 Szt 1:4000 1975 6 F.1. Szabályzat. HB. MFh. DIGát: (2005 év) Berekböszörmény 3983 Szt 1:4000 1963 13 118/1961 ÁFTH. BGTV. DIGát: (2005 év) Berettyóújfalu 15998 EOV 1:4000 1991 46 F.7. Szabályzat BGTV. DIGát: (2005 év) Biharkeresztes 4421 Szt 1:4000 1965 16 118/1961 ÁFTH. BGTV (19). DIGát: (2005 év) Bojt 2497 Szt 1:4000 1974 10 F.1. Szabályzat. HB. MFh. DIGát: (2005 év) Csökmő 6537 Szt 1:4000 1964 19 118/1961 ÁFTH BGTV. DIGát: (2005 év) Darvas 4122 Szt 1:2880 1958 29 113/1957 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Derecske 9403 Szt 1:4000 1976 27 F.1. Szabályzat. KV (5). DIGát: (2005 év) Esztár 2917 Szt 1:4000 1958 10 113/1957 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) (1976) Furta 3978 Szt 1:4000 1968 12 118/1961 ÁFTH BGTV. DIGát: (2005 év) Gáborján 2503 Szt 1:4000 1962 11 118/1961 ÁFTH. BGTV. DIGát: (2005 év) Hencida 3316 Szt 1:4000 1964 11 118/1961 ÁFTH. BGTV DIGát: (2005 év) Kismarja 4383 Szt 1:2880 1965 35 118/1961 ÁFTH. BGTV (4). DIGát: (2005 év) Komádi 13756 Szt 1:2880 1962-1964 75 118/1961 ÁFTH HB. MFh. DIGát: (2005 év) Konyár 3885 Szt 1:4000 1976 14 F.1. Szabályzat. BGTV (4). DIGát: (2005 év) Körösszakál 13239 Szt 1:4000 1968 7 118/1961 ÁFTH. BGTV. DIGát: (2005 év) Körösszegapáti 4382 Szt 1:2880 1974 29 118/1961 ÁFTH. BGTV. (4) DIGát: (2005 év) Magyarhomoróg 3791 Szt 1:2880 1964 36 113/1957 ÁFTH. BGTV. (4). DIGát: (2005 év) Mezőpeterd 1744 Szt 1:4000 1962 7 113/1957 ÁFTH. BGTV. (4). DIGát: (2005 év) Mezősas 2469 Szt 1:4000 1962 10 113/1957 ÁFTH. BGTV. (4). DIGát: (2005 év) Nagykereki 3468 Szt 1:2880 1965 23 113/1957 ÁFTH. BGTV. (4). DIGát: (2005 év) Pocsaj 4574 Szt 1:2880 1962 32 113/1957 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Szentpéterszeg 2384 Szt 1:2880 1958 18 113/1957 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Tépe 2192 EOV 1:4000 1988 10 F.7. Szabályzat Kf. B.ujfalú. DIGát: (2005 év) Told 1401 Szt 1:4000 1964 6 113/1957 ÁFTH BGTV. DIGát: (2005 év) Újiráz 1421 Szt 1:4000 1965 8 113/1957 ÁFTH BGTV. DIGát: (2005 év) Váncsod 3178 Szt 1:4000 1967 12 113/1957 ÁFTH. BGTV DIGát: (2005 év) Vekerd 692 Szt 1:2880 1958 6 113/1957 ÁFTH. ÁFTH. HBf. DIGát: (2005 év) Zsáka 7509 Szt 1:2000 1965 67 113/1957 ÁFTH ÁFTH. HBf DIGát: (2005 év) Hajdúböszörményi Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése Folyás 5316 EOV 1:4000 1980 19 F.4. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2003 év) Görbeháza 7797 EOV 1:2000 1981 23 F.4. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2003 év)

230 Hajdúböszörmény 34993 EOV 1:4000 1978 88 F.4. Szabályzat BGTV (5). DIGát: (2003 év) Hajdúdorog 9359 EOV 1:4000 1993 34 F.7. Szabályzat KV (5) DIGát: (2003 év) Hajdúnánás 24767 EOV 1:4000 1979 61 F.4. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2003 év) Polgár 9229 EOV 1:4000 1980 33 F.4. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2003 év) Tiszagyulaháza 1941 EOV 1:4000 1981 9 F.4. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2003 év) Újtikos 3402 EOV 1:4000 1981 15 F.4. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2003 év) Hajdúszoboszlói Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése Ebes 7396 EOV 1:4000 1983 23 F.7. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2004 év) Hajdúszoboszló 22475 EOV 1:4000 (1965) 1985 61 F.7. Szabályzat KV. (5). DIGát: (2005 év) Hajdúszovát 5372 EOV 1:4000 1987 21 F.7. Szabályzat HB. MFh. UF: (2004 év) Nagyhegyes 13107 EOV 1:4000 1981 32 F7. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2004 év) Debreceni Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése DEBRECEN 39049 EOV 1:4000 1984 176 F.7. Szabályzat BGTV (4) DIGát: 2000-2001 Álmosd 3062 EOV 1:4000 1988 14 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2004 év) Bagamér 4180 EOV 1:4000 1973 16 F.4. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2004 év) Balmazújváros 19356 Szt 1:2800 1960 96 113/1957 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2004 év) Bocskaikert 382 EOV 1:4000 1990 8 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2004 év) Egyek 10068 Szt 1:2880 1959 53 113/1957 ÁFTH BGTV. DIGát: (2003 év) Fülöp 5074 Szt 1:2000 1966 22 225/l962 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2004 év) Hajdúbagos 3384 EOV 1:4000 1988 13 F.7. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2004 év) Hajdúhadház 8013 EOV 1:4000 1990 32 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2004 év) Hajdúsámson 5945 EOV 1:4000 1992 22 F.7. Szabályzat BGTV (4). DIGát: (2004 év) Hortobágy 28138 Szt 1:2880 1959 129 113/1957/ ÁFTH BGTV. DIGát: (2004 év) Hosszúpályi 7137 Szt 1:2880 1959 45 113/1957 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2004 év) Kokad 1459 EOV 1:4000 1989 15 F.7. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2004 év) Létavértes 10508 Szt 1:4000 1967 28 225/1962 ÁFTH BGTV (2). DIGát: (2004 év) Mikepércs 3308 EOV 1:4000 1984 13 F.7. Szabályzat HB. MFh DIGát: (2004 év) Monostorpályi 4107 Szt 1:2880 1963 29 113/1957 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2004 év) Nyíracsád 6855 Szt 1:2880 1968 41 610/l966 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2004 év) Nyíradony 8798 Szt 1:2880 1968 59 610/1966 ÁFTH BGTV (5). DIGát: (2004 év) Nyírábrány 4938 Szt 1:2880 1959 29 113/1957 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2004 év) Nyírmártonfalva 5495 Szt 1:2880 1970 34 118/1961 ÁFTH BGTV. DIGát: (2004 év) Sáránd 2021 EOV 1:4000 1983 10 F.3. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2004 év) Téglás 3227 EOV 1:4000 1981 16 F.3. Szabályzat Kf. Debrecen DIGát: (2004 év) Tiszacsege 12630 Szt 1:2880 1966 72 610/1966 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2003 év) Újléta 2606 Szt 1:4000 1974 13 F.1. Szabályzat ÁFTH. HBf. DIGát: (2004 év) Újszentmargita 9476 Szt 1:4000 1969 24 610/1966 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2004 év) Vámospércs 5203 Szt 1:2880 1966 31 118/1961 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2004 év) Püspökladányi Körzeti Földhivatal: Név Terület /ha/ Vetület Méretarány Felmérés éve Szelvény /db/ Szabályzat, utasítás neve száma. Felmérést végezte: DAT készítése Báránd 3987 Szt 1:4000 1974 14 F.1. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2004 év) Bihardancsháza 755 Szt 1:2880 1958 7 113/1957 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2004 év) Biharnagybajom 5760 Szt 1:2880 1958 36 113/1957 ÁFTH ÁFTH. HBf. DIGát: (2004 év) Bihartorda 2042 Szt 1:4000 1976 5 F.1. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2004 év) Földes 6069 Szt 1:4000 1976 19 F.1. Szabályzat BGTV. DIGát: (2004 év) Kaba 9000 Szt 1:4000 1965 24 118/1961 ÁFTH BGTV. DIGát: (2004 év) Nagyrábé 8255 Szt 1:2880 1965 23 118/1961 ÁFTH BGTV (4). DIGát: (2004 év) Nádudvar 21811 Szt 1:4000 1966 47 610/1966 ÁFTH BGTV. DIGát: (2004 év) Püspökladány 17572 Szt 1:2880 1960 88 113/1957 ÁFTH BGTV. DIGát: (2004 év) Sáp 1773 Szt 1:4000 1974 7 F.1. Szabályzat HB. MFh. DIGát: (2004 év) Sárrétudvari 5043 Szt 1:4000 1977 15 F.1. Szabályzat KV (5) DIGát: (2004 év) Szerep 5419 Szt 1:4000 1977 16 F.1. Szabályzat KV (5) DIGát: (2004 év) Tetétlen 3056 Szt 1:4000 1965 13 118/1961 ÁFTH BGTV. DIGát: (2004 év) Hajdú-Bihar megye teljes területének vonatkozásában a DAT adatbázisok teljes létrehozása minden igazgatási és nyilvántartási egységben véglegesen 2009. október 26. időponttal valósült meg. 178/2008. (VII. 3.) Kormány rendelet rövid ismertetése: A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről: A 178/2008 (VII.3.) Kormány rendelet szerint a kisajátítási tervre vonatkozó előírások: A kisajátítási terv kisajátítási átnézeti térképből, kisajátítási változási vázrajzból (a továbbiakban: kisajátítási vázrajz, ha a kisajátítás az ingatlan területének csak egy részét érinti,) és a hozzájuk tartozó területkimutatásokból áll. A kisajátítási vázrajzot földrészletenként kell elkészíteni. Egész földrészlet kisajátítása esetén a kisajátítási vázrajzot a földrészletre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata helyettesíti.

231 A kisajátítási átnézeti térkép a kisajátítással érintett földrészleteket és azok közvetlen környezetét ábrázoló, az ingatlannyilvántartási térkép alapján készített rajzi munkarész, amely nyomvonalas építmény esetén annak nyomvonalát is tartalmazza. A kisajátítási vázrajzot az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján, digitális formában úgy kell elkészíteni, hogy a változás az ingatlan-nyilvántartásban átvezethető legyen. Az átnézeti térképhez tartozó területkimutatást a 2. számú melléklet szerint kell elkészíteni: (Minta a rendelet mellékletében található). Egész földrészlet kisajátítása esetén a területkimutatást a tulajdoni lap - 30 napnál nem régebbi - hiteles másolata helyettesíti. A kisajátítás során készítendő változási vázrajz tartalma: 1. A fejlécnek az alábbiakat kell tartalmaznia: - A készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezése, székhelye és a munkaszáma; - A változással érintett település és annak fekvése; - A földmérési célú adatszolgáltatás iktatószáma; - A KISAJÁTÍTÁSI VÁZRAJZ felirat; - A kisajátítással érintett ingatlan helyrajzi száma; - A vázrajz méretaránya; - A kisajátítás sorszáma; 2. A változással érintett térkép kivágatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: - A változással érintett helyrajzi számok térképmásolata; - A megszűnő helyrajzi számok és alrészletek, művelési ágak áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számok és alrészlet betűjelek és művelési ágak vastag kiemeléssel; - Az újonnan keletkező fekvéshatár vastag vonallal, melyen szerepelnie kell az új határvonal jelkulcsi elemének; - A megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalak dupla megszüntető vonallal. 3. A lábrésznek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - A 7. (3) bekezdése szerinti záradékok; - Szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktató számára történő hivatkozás; - A záradékoló földhivatal székhelye és a záradékolás dátuma, valamint kékszínű körbélyegző lenyomata; - A záradékoló személyének aláírása és ingatlanrendező földmérői minősítésének száma; - A készítő olvasható aláírása és kék színű bélyegző lenyomata, földmérő igazolványának száma, vagy ha van, ingatlanrendező földmérői minősítésének száma; - Amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírása, kékszínű bélyegző lenyomata és az ingatlanrendezői földmérői, valamint geodéziai tervezői minősítésének száma; - A készítés dátuma. A kisajátítási változási vázrajzhoz tartozó területkimutatás: Adatgyűjtés, adatszolgáltatás: A terület fekvése szerint illetékes járási földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) - a földmérő kérelmére - a kisajátítási terv elkészítéséhez szükséges adatokat az 1. számú melléklet II/1.1. pontja szerinti módon és adattartalommal teljesíti. A területkimutatás elkészítéséhez az ingatlan-nyilvántartásban még széljegyen feltüntetett jogosultak nevét, lakcímét és a használat jogcímét is be kell szerezni. Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a kártalanítás céljára felhasználni kívánt csereingatlanokra is. A kisajátítási terv készítése, záradékolása: A kisajátítási átnézeti térképet és területkimutatást az 1. számú melléklet szerinti előírások alapján kell elkészíteni. A változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére alkalmas kisajátítási vázrajz elkészítésére az ingatlan-nyilvántartási és földmérési jogszabályok az irányadók.

232 A kisajátítási tervet - hat példányban - a kisajátítást kérő záradékolás céljából benyújtja a földhivatalhoz. A záradékolás iránti kérelemben meg kell jelölni a későbbi kisajátítás tervezett célját. Ha a kisajátítás termőföldet is érint, akkor - az 1. számú mellékletben foglalt vizsgálati szempontok mellett - a kisajátítási vázrajzot földügyi szempontok szerint is vizsgálni és záradékolni kell. A kisajátítási tervhez mellékelni kell a következő iratokat, okiratokat és munkarészeket: - vizsgálat és záradékolás iránti kérelem, - tartalomjegyzék, - műszaki leírás (minőségi tanúsítvány), - vizsgálati jegyzőkönyv, - adatszolgáltatási számla másolata, - a felhasznált alappontok helyszínelés eredményével kiegészített pontleírásai, - a felhasznált és újonnan létesített alappontok és numerikus részletpontok koordináta-jegyzéke, illetve pontjegyzéke, - mérési és számítási jegyzőkönyvek kinyomtatva és számítógépes adathordozón, - mérési jegyzetek, mérési és számítási vázlatok (tömbrajz, pontszámos mérési vázlat), tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlat. - területszámítási munkarészek és területkimutatás a változási vázrajzon vagy külön munkarészként, - változási vázrajz hat példányban, - digitális adatállomány a változási vázrajzról adathordozón, kísérő bizonylattal, - kisajátítási átnézeti térkép a hozzá tartozó területkimutatással, - a vizsgálathoz és záradékoláshoz szükséges egyéb okiratok. A földhivatal a benyújtott kisajátítási tervet megvizsgálja, a megfelelőnek talált kisajátítási átnézeti térképet: Az állami alapadat-tartalom az érvényes ingatlan-nyilvántartási állapottal megegyezik. A záradék a keltezéstől számított egy évig érvényes, későbbi felhasználás előtt a térképet újra záradékoltatni kell, A kisajátítási vázrajzot pedig: A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. A záradék a keltezéstől számított egy évig érvényes, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell záradékkal látja el. A földügyi záradék szövege: A művelési ágak és a minőségi osztályok feltüntetése, valamint a földminősítési adatok számítása helyes. A kisajátítási terv elkészítésének és a kisajátítás földmérési munkáira vonatkozó előírások: I. Általános szabályok: - A kisajátítás földmérési munkáit az Egységes Országos Vetületi rendszerben, numerikusan kell elvégezni. - A földmérési munkarészeket számítógéppel kezelhető adathordozón, digitális formában és kinyomtatva is át kell adni a földhivatalnak. - A kisajátítási vázrajzot olyan adatformátumban kell elkészíteni, amilyen adatformátumban a földhivatal a térképi adatokat szolgáltatta. II. A kisajátítási terv elkészítésének és a kisajátítás földmérési munkáinak részletes szabályai: 1. Adatgyűjtés: 1.1. Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból írásvédett (tovább nem írható) adathordozón kivágatott kell készíteni. Az adatállományt a kisajátítással érintett földrészletek adatairól (helyrajzi szám, terület, művelési ág, minőségi osztály, felhasznált legmagasabb alátörés) fekvésenkénti bontásban elkészített földkönyv-kivonattal együtt a földhivatal hitelesítve szolgáltatja. A digitális térképi állománynak az előzetes változásokat is tartalmaznia kell. 1.2. Ha a kisajátítással érintett területről új állami földmérési alaptérkép készül (az állami átvételi vizsgálat már megmegkezdődött), akkor az a kétféle állapotnak megfelelően kell szolgáltatni. 1.3. A hitelesített digitális adatok átadása kísérő bizonylattal történik, amely tartalmazza a kiadás helyét és időpontját (dátumát), az adathordozó azonosítóját, az adatszolgáltató nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását, az adatállomány byte-ban meghatározott méretét és az adatszolgáltató szerv körbélyegzőjét. A kísérő bizonylat egy példányát a földhivatalnak 10 évig meg kell őrizni. Igény esetén - költségtérítés ellenében - az adathordozót a földhivatal biztosítja. 1.4. Hitelesített digitális adatok átadásánál alkalmazható a minősített elektronikus aláírás is, amennyiben az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történik. A földhivatal a kisérőbizonylaton a következő hitelesítési záradékkal tanúsítja az adatok megfelelőségét: Az átadott adatok az ingatlan-nyilvántartás, illetve az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataival a kiadását megelőző napig megegyeznek. 2. A kisajátításra kerülő terület elhatárolása és töréspontjának megjelölése: 2.1. A földmérő és a kisajátítást kérő az 1 pont és a rendelet 4. (1) bekezdés szerinti adatok alapulvételével köteles a helyszínen együttesen bejárni a kisajátítani tervezett terület határvonalát, és ideiglenesen megjelölni annak töréspontjait. A határvonal főbb töréspontjait véglegesen a beruházás megvalósulásakor kell megjelölni a 2.2. pontban megjelölt előírás szerint. 2.2. A kisajátításra kerülő terület határvonalának főbb töréspontjait: a) belterületen: A városmérések telekelhatárolási munkáinál előírt csappal, szeggel, esetleg festéssel, illetve a b) pontban meghatározott háromszög keresztmetszetű vasbeton oszloppal. b) Külterületen: 15x15 centiméter oldalélű, négyzet keresztmetszetű, tetején sima, vagy 15 cm oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű, letompított élű, mindkét fajtánál 60 centiméter hosszú és a földből kiálló részén olajfestékkel fehérre mázolt vagy meszelt vasbeton oszloppal, c) A MÁV részére végzett kisajátításnál MÁV feliratú, közút részére végzett kisajátításnál ÚT feliratú, a vízügyi szervek részére végzett kisajátításnál VÍZ feliratú, szabványos vasbeton oszloppal kell véglegesen megjelölni. 2.3. A határvonal kővel megjelölt szomszédos pontjai között a legnagyobb távolság 200 m. lehet; ennek megfelelően hosszú egyenes szakaszokon a töréspontok közé kellő számú pontot kell az egyenesbe kitűzni, kővel megjelölni, és birtokhatár-pontként meghatározni. Amennyiben a kisajátítási határvonal vonalas létesítmény határvonalát metszi, a metszéspontokat az előzőek szerint kell megjelölni.

233 3. Helyszínelés: 3.1. A földmérő az ingatlan-nyilvántartási térkép állami alapadat-tartalmát köteles a helyszíni tényleges állapotnak megfelelően figyelembe véve a kisajátítás célját - kiegészíteni., ennek végrehajtása érdekében be kell mérni: a) Belterületben és olyan külterületen, amely korábban zártkertnek minősült, a kisajátítási határvonallal metszett földrészletek a természetben azonosítható - határvonalait és a kisajátítással érintett területen mindazt, ami a térkép állami alapadat-tartalmát képezi és a kisajátítási cél megvalósítása után is helyén marad; b) Külterületen a kisajátítási határvonalon belül mindazt, ami a térkép állami alapadat-tartalmát képezi és a kisajátítási cél megvalósítása után is helyén marad. 3.2. A kisajátítási határvonal töréspontjainak, valamint egyéb pontjainak bemérésénél azon felmérési szabályoknak a pontossági követelményeit kell betartani, amely szerint a földmérési alaptérkép készült. 4. Térképezés: 4.1. A bemérések eredményét mérési vázlaton kell ábrázolni. 4.2. A birtokhatárokban a természetben bekövetkezett esetleges eltolódásokat csak akkor kell figyelembe venni, ha ismételt ellenőrzés után is megállapítható, hogy az eltolódás mértéke a felmérési szabályokban foglalt megengedett legnagyobb eltérés másfélszeresét túllépi. Ebben az esetben a földmérő köteles megkeresni a földhivatalt annak érdekében hogy az, az eltérés okát tárja fel és szükség esetén a felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása érdekében a hatósági eljárást folytassa le. A földhivatal a hiba kijavítását soron kívül végzi. 4.3. Amennyiben az adatszolgáltatás az 1.2. pontban említett kétféle állapot szerint történt, úgy a kisajátítási terv földmérési munkarészeit mindkét állapot szerint el kell készíteni. 4.4. A kisajátítási határvonal térképezése során - az építésügyi szempontokon túlmenően - ügyelni kell arra, hogy ne maradjanak vissza, olyan területek, amelyek esetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 6. (4) bekezdése szerinti szempontokra tekintettel a teljes ingatlan kisajátításának van helye. 4.5. A kisajátításra kerülő terület határvonalának töréspontjait (a határpontokat), valamint a határvonalat a kisajátítási terv földmérési munkarészein megkülönböztetett módon, jól azonosíthatóan kell ábrázolni, illetve megjeleníteni (például: 0,5 milliméteres fekete vonallal; külön objektumként stb.). A kisajátítási térképen a kisajátítással érintett földrészletek helyrajzi számai mellett az átnézeti térképhez tartozó területkimutatásban szereplő sorszámot is fel kell tüntetni. 4.6. A kisajátítási átnézeti térképet településenként, azon belül fekvésenként kell elkészíteni. A kisajátítási átnézeti térkép legfeljebb A0-ás méretű részekre bontva nyomtatható ki. 4.7. A kisajátítási átnézeti térképen a kisajátítási cél megvalósítása érdekében kisajátítani tervezett összes ingatlant egytől kezdődő arab számmal meg kell jelölni (a továbbiakban: kisajátítási sorszám). 4.8. A kisajátítási átnézeti térképnek tartalmaznia kell: a) a kisajátítási cél megvalósításával érintett összes ingatlant, b) a kisajátítási cél megvalósítása érdekében kisajátítani tervezett összes ingatlan vonatkozásában a teljes ingatlannyilvántartási térképi adatbázis tartalmát, c) a kisajátítási határvonalat, d) a kisajátítási sorszámot, e) a település és fekvés megnevezését és a méretarány tényezőt, f) a készítő nevét és a készítés dátumát. 5. Helyrajzi számozás: 5.1. A kisajátításra kerülő és visszamaradó földrészletek helyrajzi számozását az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet előírásai szerint kell elvégezni. 5.2. Amennyiben az összefüggő kisajátított terület rendeltetésszerű felhasználása annak több földrészletre való felosztását teszi szükségessé (például: telekalakítás), a kisajátítási eljárás során a terület belső felosztása is megtervezhető. 6. Területszámítás: A kisajátítás földmérési munkái során a területszámítást numerikusan kell elvégezni. 7. A munkarészek vizsgálata és záradékolása: 7.1. A vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy: - A munkát jogosult személy végezte-e; - Igazolta-e az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díj és a vizsgálati díj befizetését; - Amennyiben a munka bejelentési kötelezettség alá tartozik, a bejelentés megtörtént-e, és a készítő figyelembe vette-e a visszaigazolásban előírtakat; - A rendelet 6. (2) bekezdésében előírt mellékleteket csatolták-e; - A belső vizsgálatot és a minőség tanúsítását arra jogosult személy végezte-e; - Az alappont-sűrítést a vonatkozó előírások szerint készítették-e; - A kisajátítási vázrajz megfelel-e az előírt, e mellékletben meghatározott alaki és tartalmi követelményeinek; - A változási vázrajz területkimutatásának változás előtti oldala egyezik-e az érvényben lévő ingatlan-nyilvántartási állapottal, illetve az érvényes záradékkal rendelkező, előzetesen nyilvántartásba vett állapottal. Kettős állapotú munkarész készítése esetén az új alaptérkép szerinti állapot változás előtti oldala egyezik-e az adatszolgáltatás szerinti állapottal; - A helyrajzi számozás megfelel-e a külön jogszabályban foglalt előírásoknak; - A területszámítás helyesen történt-e. 7.2. Digitális térkép esetén a területszámítást a vizsgálat során az eredeti területszámításban megadott koordinátákból meg kell ismételni. 7.3. A változási munkarészek esetenkénti helyszíni vizsgálatának módját és mértékét a földhivatal a munka jellegétől és nagyságától függően állapítja meg. Az eseti helyszíni vizsgálat során szúrópróbaszerűen mintavételes eljárással arról kell meggyőződni, hogy a földmérési munkarészekben feltüntetett állapot a megengedett tűréshatáron belül megegyezik-e a természetben található állapottal. 7.4. A változással érintett terület határpontjainak azonosságát (beilleszthetőség) a digitális állományban vizsgálni kell. 7.5. Amennyiben a vázrajz földügyi záradékolást is igényel, azt a kisajátítási átnézeti térkép és a kisajátítási vázrajz záradékolásával egyidejűleg kell elvégezni.

234 Röviden pár mondatban vázlatosan a földhivatali adatszolgáltatásról, a geodéziai munkák végzéséről és átvezetéséről. 2009. október 26 napjától a Földhivatal a térképészeti anyagokat a DAT állományból szolgáltatja, minden földmérési munkát kötelező jelleggel numerikusan kell készíteni. Az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatása a TAKAROS-ból történik. A geodéziai munkák végzéséhez, mindenféle az előírt pontosságot kielégítő mérőműszer használható (teodolit, tahiméter, távmérők, mérőállomások, GPS). A mérési adatok feldolgozása minden forgalomban lévő geodéziai programmal végrehajtható (Geoprofi, ITR 4; ITR 5 stb.). Az elkészített munkát a földhivatal részére ITR -ben ibn formátumban kell leadni, valamint el kell végezni az elkészült munka DAT- ba történő konvertálását bármelyik erre alkalmas szoftverrel (ITR-DAT konverter, MSDAT, stb.). A Földhivatal a felülvizsgálatot és az digitális térképen történő átvezetést a DATR szoftverrel hajtja végre. AZ ITR és DATR szoftvereket a későbbiekben vázlatosan ismertetem. 25/2013. (IV. 16) VM rendelet: Az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről. 1. Értelmező rendelkezések a rendelet alkalmazásában: 1.. DATR : Digitális Alaptérképen alapuló Térképkezelő Rendszer Egységes alapon működő, objektum-orientált, az egységes ingatlan-nyilvántartás alapelveit teljesen leképező, integrált térképkezelő rendszer. DAT adatcsere formátum: A digitális alaptérképek készítésére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatcsere formátum. Adat: A határvonal, a határvonalat alkotó pontok. Alakzat: A digitális alaptérkép állami alapadatai közül a felületszerű objektum. Attribútum adat: A digitális alaptérkép objektumainak leíró adata. Azonosító: A felületszerű objektumok esetében a helyrajzi szám, alrészlet jel és minőségi osztály jel. EOV: Az egységes országos vetületi rendszer. EOTR: Az egységes országos térképrendszer. Ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis: Az állami földmérési alaptérkép adatbázisa, amely az egységes ingatlannyilvántartási adatbázis geometriai részét képezi; Egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis: Olyan adatbázis amely az ingatlanoknak az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott tartalommal rendelkező adatbázisából és az ingatlannyilvántartási térképi adatbázisból áll Geometriai leírás: Az objektumok (alakzatok) pontokkal és vonalösszekötésekkel (szakaszokkal) való meghatározása Geometriai változással érintett objektum (alakzat): A változással érintett és ahhoz közvetlenül csatlakozó objektum, amelynek a változás során létrejövő új határpontok miatt a geometriája megváltozik Határpont: A közigazgatási egység, az alegység, a földrészlet, az alrészlet és a minőségi osztály határvonal valamely pontja. Határvonal: A közigazgatási, az alegység, a földrészlet, az alrészlet, valamint a minőségi osztály határpontjait összekötő egyenes szakaszok. Használati megosztás: A földrészlet használati megosztása a földrészleten belüli használati rend tervezésére, rögzítésére és dokumentálására irányuló földmérési tevékenység Kitűzés: A hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt földrészlet határpontjainak helyszíni kijelölésére irányuló földmérési tevékenység. Mérési állomány: A numerikus helyszíni felmérés részletpontjait és segédpontjait tartalmazó adatállomány Műszaki terület: Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt, felületszerű objektumok által meghatározott alakzatok területe. Térkép-terepazonos pont: Az állami térképi adatbázis azon pontja, mely az előírt hibahatáron belül a természetben egyértelműen beazonosítható. Változási állomány: A változással érintett földrészletek határvonala és azon belül csak az állami ingatlan nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő, változás utáni állapotot tartalmazó adatállomány Változási vázrajz: Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmának változását eredményező digitális és papír alapú földmérési munkarész. 2. A földmérési és térképészeti adatok szolgáltatása (2-3 ): - Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás előtt ellenőrizni kell az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban tárolt adatok összhangját. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az érintett objektumoknak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt műszaki területei összhangban vannak-e a tulajdoni lapokon nyilvántartott területekkel. - Amennyiben a tulajdoni lapokon nyilvántartott területi adatok és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt műszaki területi adatok közötti különbség meghaladja az e rendeletben megengedett eltérést, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának járási földhivatala, a fővárosban a Budapesti 1. és 2. Számú Földhivatal (a továbbiakban együtt: járási földhivatal) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 17. -a szerint köteles eljárni. - Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás során a járási földhivatal szolgáltatja az érintett földrészlet joggal terhelt területére és annak jogosultjára vonatkozó, valamint annak elhelyezkedésére vonatkozó adatokat. - Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott térképmásolatoknak tartalmaznia kell: a) a fejlécben - a kiállító járási földhivatal címbélyegzőjét; - a település nevét; - a fekvés megnevezését; - az igényelt földrészlet helyrajzi számát; - a térképmásolat méretarányát és

235 - a vetületi rendszert; b) a rajzi részben az igényelt földrészlet és annak környezete vonatkozásában: - a jogerős állapotot a térképi megírásokkal és - az érvényes előzetes változások vonalait és helyrajzi számait megkülönböztetett módon; c) a láblécben: - hiteles papíralapú másolat esetében az alábbi záradékszöveget: A térképmásolat a kiadást megelőző napig megegyező az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával. - az adatszolgáltatást végző személy nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását továbbá; - a járási földhivatal körbélyegzőjét. - Analóg adathordozón lévő állami alapadatok szolgáltatásakor a másolaton fel kell tüntetni a készítés vagy az adattartalom utolsó aktualizálásának időpontját. 3. A változási vázrajz és fajtái: (4-5.) - Közigazgatási egységek határvonalának változásával összefüggő változási vázrajz fajtái: a) Az államhatár változásával összefüggő változási vázrajz. b) A közigazgatási határ - ideértve a megyehatár, a település, kerületenkénti ingatlan-nyilvántartási egység esetében a kerület, valamint a fekvés határ - változásával összefüggő változási vázrajz. - Földrészlet határ változásával összefüggő változási vázrajz fajtái: a) A telekalakítással összefüggő változási vázrajzok; b) A kisajátítási változási vázrajz, c) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló változási vázrajz. - Földrészleten belüli állami alapadatok változásával összefüggő változási vázrajz fajtái: a) Jog bejegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz; b) Tény feljegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz; c) Épületek, építmények feltüntetésével, vagy megszüntetésével, illetve önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz; d) Egyéb önálló ingatlanok esetén az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (Inytv.) előírt alaprajz; e) A művelési ág változásával összefüggő változási vázrajz; f) Az Fttv. 14. (8) bekezdés szerinti kitűzéssel kapcsolatos változási vázrajz. Változási vázrajzként kell kezelni az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező alábbi változási vázrajzokat: a) Kitűzési vázrajz; b) Használati megosztási vázrajz; c) Jogok és jogi jellegek feljegyzéséhez szükséges vázlatok. Mindegyik változási vázrajzot numerikus eljárással kell elkészíteni, továbbá az alábbi három pontban felsorolt vázrajzok változási állományait a következő alapponthálózati pontokra támaszkodva kell elkészíteni: Az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat (EOVA) I-IV. rendű pontjai, az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat (EOMA) I-III. rendű pontjai, az állam által fenntartott aktív GNSS (Global Navigation Satellite Systems) hálózat hazai állomásai, az Országos GPS Hálózat pontjai (OGPSH), valamint az Integrált Geodéziai Alapponthálózat (INGA) pontjai (Fttv. 10. (3) bekezdése). Ezen kívül felhasználhatók a korábbi felmérések során meghatározott, és a természetben megtalálható ötödrendű és felmérési alappontok is. 1.) Az államhatár változásával összefüggő változási vázrajz, valamint a közigazgatási határ - ideértve a megyehatár, a település, kerületenkénti ingatlan-nyilvántartási egység esetében a kerület, valamint a fekvés határ - változásával összefüggő változási vázrajz. 2.) A telekalakítással összefüggő változási vázrajzok, a kisajátítási változási vázrajz, továbbá a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló változási vázrajz. 3.) A jog bejegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz, a művelési ág változásával összefüggő változási vázrajz, valamint az Fttv 14 (8) bekezdés szerinti kitűzéssel kapcsolatos változási vázrajz. (Fttv.14 (8) bekezdése: Analóg térkép digitalizálásával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján végzett földrészlethatárkitűzés esetében az adatbázis tartalmát - a természetbeni állapottal összhangban és az érdekelt felekkel egyetértésben - a földmérésre vonatkozó tűrési határon belül az ingatlanügyi hatóság a kitűzési dokumentáció alapján határozattal módosíthatja. A területi adatok esetleges változását záradékolt változási vázrajzzal kell dokumentálni.) Közigazgatási egységek határvonalának változásával összefüggő változási vázrajz fajtái: - Az államhatár változásával összefüggő változási vázrajz, valamint - A közigazgatási határ - ideértve a megyehatár, a település, kerületenkénti ingatlan-nyilvántartási egység esetében a kerület, valamint a fekvés határ - változásával összefüggő változási vázrajz (11 számú melléklet). Az államhatár vonalának változásáról készítendő változási vázrajz tartalma: 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezése, székhelye és a munkaszáma; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezése; c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószáma; d) a VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ felirat; e) a változási vázrajznak a 4. (1) bekezdésének a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölése; f) a vázrajz méretaránya. 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát; b) az államhatár numerikus töréspontjait nullkörrel; c) a megszűnő helyrajzi számokat és alrészleteket művelési ágakat áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészlet betűjeleket és művelési ágakat vastag kiemeléssel; d) az újonnan keletkező osztóvonalat vastag vonallal, melyen szerepeltetni kell az új határvonal numerikus töréspontjait nullkörrel, és az államhatár jelkulcsi elemét, e) a megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalakat dupla megszüntető vonalát;

236 f) a meghatározásba bevont államhatárjelek pontszámát; g) az érintett szomszédos állam nevének megírását; h) a méretaránynak megfelelő őrkereszteket. 3. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) A változási vázrajz területkimutatással együtt érvényes. záradékot, b) Ez a változási vázrajz megfelel az 1999. évi LXXX. törvényben foglaltaknak. záradékot; c) az 51. (1) bekezdés szerinti záradékot; d) a 30. (2) bekezdés szerinti mezőgazdász záradékot; e) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; g) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendezői minősítésének számát; i) a készítés dátumát.

237 A fekvéshatár vonalának változásáról készítendő változási vázrajz:

238 A fekvéshatár vonalának változásáról készítendő változási vázrajz tartalma: 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezése; c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószámát; d) a VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ feliratot; e) a változási vázrajznak a 4. (1) bekezdésének b) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével; f) a vázrajz méretarányát. 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát; b) a földrészletek numerikus töréspontjait nullkörrel; c) a megszűnő helyrajzi számokat és alrészleteket, művelési ágakat áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészlet betűjeleket és művelési ágakat vastag kiemeléssel; d) az újonnan keletkező fekvéshatárt vastag vonallal, melyen szerepeltetni kell az új határvonal jelkulcsi elemének; e) a megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalakat dupla megszüntető vonalát. 3. A területkimutatás tartalmazza: a) a 12. (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat; b) a 12. (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat; 4. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) az 51. (1) bekezdés szerinti záradékot; b) a 30. (2) bekezdés szerinti mezőgazdász záradékot; c) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktató számára történő hivatkozást; d) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; e) a záradékoló személyének aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; f) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; g) amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendezői minősítésének számát; h) a készítés dátumát. Változási vázrajz a közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásáról: (26. ) - Közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásához szükséges vázrajzokat az érintett település őnkormányzatának képviselő-testületi határozata szerint kell elkészíteni, a munkarészek záradékolásához a képviselőtestületi határozatot is csatolni kell. Megyehatár változása esetén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján az Országgyűlés döntésének megfelelően kell a vázrajzot elkészíteni. Közigazgatási egységek és fekvések között közvetlenül csak egész földrészletek csatolhatóak át, amennyiben az átcsatolás csak a földrészlet egy részét érinti, akkor azt még az eredeti nyilvántartási egységben meg kell osztani. Az átcsatolás után felhasználható helyrajzi számokat az adatszolgáltatáskor a járási földhivatal adja meg. A változással érintett teljes területre vonatkozóan a változási vázrajzot a 11. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni. Földrészlet határ változásával összefüggő változási vázrajz fajtái: - A telekalakítással összefüggő terület kimutatások és változási vázrajzok; - Megosztási vázrajz (12. számú melléklet). - Földrészletek határrendezési vázrajza (13. számú melléklet) - Kisajátítási változási vázrajz (nincs mellékelve), továbbá - A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló változási vázrajz.(nincs mellékelve). A legtöbb esetben azonos a Megosztási, illetve a Földrészletek határrendezési vázrajzával. A telekalakítással és szolgalmi joggal összefüggő terület kimutatások; A telekalakítással összefüggő terület kimutatás borítólapja:

239 Szolgalmi joggal érintett földrészletek területkimutatása: Változási vázrajz földrészletek határvonalának változásához (27. ) A telekalakítási eljárások esetén a földrészletek határvonalának változásáról változási vázrajzot kell készíteni. A vázrajzok készítése során a telekalakításra, valamint a kisajátításra vonatkozó jogszabályok előírásait is figyelembe kell venni. A változott földrészletek helyrajzi számozását a helyrajzi számozásra vonatkozó jogszabály szerint kell végrehajtani. A földrészlet határvonalak változási vázrajzát a 12. és 13. melléklet szerinti tartalommal, a minta szerinti formában kell elkészíteni. A telekalakítás során készítendő változási vázrajz tartalma: (például a Megosztási vázrajz lásd lentebb) 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezése, c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószáma, d) a VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ feliratnak, e) a változási vázrajznak a 4. (2) bekezdésének a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megmegjelölésével, 4. (2) bekezdésének a) pontja a következő: a telekalakítással összefüggő változási vázrajzok; f) a vázrajz méretarányát. 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát, b) a földrészletek numerikus töréspontjait nullkörrel, c) a megszűnő helyrajzi számokat és alrészleteket, művelési ágakat áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészlet betűjeleket és művelési ágakat vastag kiemeléssel, d) az újonnan keletkező fekvéshatárt vastag vonallal, melyen szerepeltetni kell az új határvonal jelkulcsi elemének, e) a megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalakat dupla megszüntető vonalát. 3. A területkimutatás tartalmazza: a) a 12. (2) bekezdés szerinti változás előtti adatokat, azaz a változás előtti hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokat tartalmazza: - A változás előtti helyrajzi számokat növekvő sorrendben; - Az alrészletek megnevezését és betűjelét, művelési ágát, minőségi osztályát és a kivett terület megnevezését, - A földrészletek, az alrészletek és a minőségi osztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait; - A földrészletek területének összegét, valamint - A tulajdonosi adatokat és a tulajdoni hányadokat a használati megosztási vázrajz esetén. b) a 12. (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat, tehát a terület kimutatás változás utáni része tartalmazza: - A változás utáni helyrajzi számokat növekvő sorrendben, - Az alrészletek megnevezését és betűjelét, művelési ágát, minőségi osztályát és a kivett terület megnevezését, - A földrészletek, az alrészletek és a minőségi osztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait, - Az alrészletek (a minőségi osztályok) területének és kataszteri tiszta jövedelmének összegét földrészletenként, - A földrészletek területének összegét, - A kialakult földrészletet terhelő jog területét és annak jogosultját amennyiben változási vázrajz tartalma ezt indokolja; - A használati megosztási vázrajz esetén a használó adatait és használati arányokat; - A változott földrészletet terhelő jogokat, tényeket. 4. A lábrész tartalma: a) az 51. (1) bekezdés szerinti záradék a járási földhivatal által amely a következő: A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell. b) a 30. (2) szerinti mezőgazdász záradék; Amennyiben a változási vázrajz a termőföldről szóló törvény szerint termőföldnek, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló földnek minősülő területet érint, akkor a járási földhivatal a mezőgazdászi vizsgálatot követően az alábbi záradékkal látja el a változási vázrajzot: A művelési ágak, minőségi osztályok és a földminősítési mintaterek feltüntetése, valamint a földminősítési adatok számítása és ábrázolása helyes.

240 Ez a záradék a területszámításra és a helyrajzi számozásra vonatkozó záradékkal együtt hatályos. c) a telekalakítással érintett tulajdonosok aláírása A változás akaratunknak megfelelően történt: záradékot, a változással érintett ingatlanok tulajdonosainak aláírásával; d) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktató számára történő hivatkozást; e) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; g) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomalenyomatát és az ingatlanrendezői minősítésének számát; i) a készítés dátumát. Megosztási vázrajz:

241 Földrészletek határrendezési vázrajza (13. számú melléklet): A telekalakítás során készítendő határrendezési vázrajz tartalma: 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezése, c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószáma, d) a VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ feliratnak, e) a változási vázrajznak a 4. (2) bekezdésének a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével, f) a vázrajz méretarányát. 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát, b) a földrészletek numerikus töréspontjait nullkörrel, c) a megszűnő helyrajzi számokat és alrészleteket, művelési ágakat áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészlet betűjeleket és művelési ágakat vastag kiemeléssel,

242 d) az újonnan keletkező fekvéshatárt vastag vonallal, melyen szerepeltetni kell az új határvonal jelkulcsi elemének, e) a megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalakat dupla megszüntető vonalát. 3. A területkimutatás tartalmazza: a) a 12. (2) bekezdés szerinti változás előtti adatokat a hivatkozott bekezdést lásd az előzőben; b) a 12. (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat a hivatkozott bekezdést lásd az előzőben; 4. A lábrész tartalma: a) az 51. (1) bekezdés szerinti záradék a hivatkozott bekezdést lásd az előzőben; b) a 30. (2) szerinti mezőgazdász záradék a hivatkozott bekezdést lásd az előzőben; c) a telekalakítással érintett tulajdonosok aláírása A birtokhatár rendezés akaratunknak megfelelően történt: záradékot, a változással érintett ingatlanok tulajdonosainak aláírásával; d) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktató számára történő hivatkozást; e) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; g) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendezői minősítésének számát; i) a készítés dátumát. Földrészleten belüli állami alapadatok változásával összefüggő változási vázrajz fajtái: - A jog bejegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz; - A tény feljegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz; - Az épületek, építmények feltüntetésével, vagy megszüntetésével, illetve önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz. - Az egyéb önálló ingatlanok esetén az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (Inytv.) előírt alaprajz; - A művelési ág változásával összefüggő változási vázrajz; - Az Fttv. 14. (8) bekezdés szerinti kitűzéssel kapcsolatos változási vázrajz. Változási vázrajz a szolgalmi és egyéb használati jogok bejegyzéséhez vagy jogilag jelentős tényeknek ingatlannyilvántartási feljegyzéséhez (31-32. ). A jog bejegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz: A földrészletet terhelő szolgalmi jogok bejegyzéséhez szükséges változási vázrajz tartalma: 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezését; c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószámát; d) a VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ feliratot; e) a változási vázrajznak a 4. (2) bekezdésének a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével; f) a vázrajz méretarányát. 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát; b) a földrészletek numerikus töréspontjait nullkörrel; c) a megszűnő helyrajzi számokat és alrészleteket, művelési ágakat áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészlet betűjeleket és művelési ágakat vastag kiemeléssel; d) az újonnan keletkező fekvéshatárt vastag vonallal, melyen szerepeltetni kell az új határvonal jelkulcsi elemének; e) a megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalakat dupla megszüntető vonalát. 3. A területkimutatás tartalmazza: a) a 12. (2) bekezdés szerinti változás előtti adatokat; b) a 12. (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat; c) a változás utáni földrészleteket érintő szolgalmi és egyéb használati jogok bejegyzését. 4. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) az 51. (2) bekezdés szerinti záradékot; b) a szolgalommal érintett tulajdonosok aláírása A szolgalmi jog megállapítása akaratunknak megfelelően történt: záradékot; c) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktató számára történő hivatkozást; d) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; e) a záradékoló személyének aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; f) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; g) amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendezői, valamint geodéziai tervezői minősítésének számát; h) a készítés dátumát. Változási vázrajz a szolgalmi és egyéb használati jogok bejegyzéséhez vagy vázlat a jogilag jelentős tényeknek ingatlan-nyilvántartási feljegyzéséhez taralma: 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezését; c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószámát; d) a VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ feliratot; e) a változási vázrajznak a 4. (2) bekezdésének a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével; f) a vázrajz méretarányát. 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát; b) a földrészletek numerikus töréspontjait nullkörrel; c) a megszűnő helyrajzi számokat és alrészleteket, művelési ágakat áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészlet betűjeleket és művelési ágakat vastag kiemeléssel; d) az újonnan keletkező fekvéshatárt vastag vonallal, melyen szerepeltetni kell az új határvonal jelkulcsi elemének; e) a megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalakat dupla megszüntető vonalát.

243 3. A területkimutatás tartalmazza: a) a 12. (2) bekezdés szerinti változás előtti adatokat; b) a 12. (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat; c) a változás utáni földrészleteket érintő szolgalmi és egyéb használati jogok bejegyzését. 4. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) az 51. (2) bekezdés szerinti záradékot; b) a szolgalommal érintett tulajdonosok aláírása A kezelői jog ábrázolása akaratunknak megfelelően történt: záradékot; c) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktató számára történő hivatkozást; d) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; e) a záradékoló személyének aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; f) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; g) amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendezői, valamint geodéziai tervezői minősítésének számát; h) a készítés dátumát. Telki szolgalmi jog bejegyzésére vonatkozó változási vázrajz (17. számú melléklet). - Az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározott szolgalmi jogok, földhasználati jog, valamint közérdekű használati jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzot az alábbi 17. melléklet szerinti tartalommal, és formában kell elkészíteni.

244 A jog bejegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz: Több kezelői jog bejegyzésére vonatkozó változási vázrajz. (18. számú melléklet). Az ingatlanra vonatkozó több vagyonkezelői jog, villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog bejegyzésével kapcsolatos változási vázrajzon a 18. melléklet szerinti tartalommal, és formában kell elkészíteni. Az így kialakult szolgalmi joggal érintett területrészeket római számokkal kell megjelölni. A területet csak egyenes vonalak határolhatják és nagysága nem lehet egy négyzetméternél kisebb. Az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározott jogilag jelentős tény feljegyzésére szolgáló változási vázrajzokat a szintén a 18. melléklet szerinti tartalommal, és formában kell elkészíteni, a változási vázrajz megnevezésében utalni kell a tárgyi tényre vagy jogi jellegre, a tény vagy jogi jelleg feljegyzésével érintett területrészeket római számokkal kell megjelölni. Nem kell változási vázrajzot készíteni, ha a jogilag jelentős tény a földrészlet teljes területét érinti. A 18. melléklet alapján változási vázlatot kell készíteni: a) A földmérési jelek elhelyezését biztosító közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. b) A községi földminősítési mintatérre vonatkozó használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. c) A Natura 2000 területek, a nagyvízi meder, az árvízi tározó és erdő jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. - Az előző bekezdésben meghatározott a; b; c esetekben készítendő változási vázlatot a hiteles ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával kell elkészíteni úgy, hogy az egyes földrészletek esetében megállapítható legyen a joggal vagy jogi jelleggel érintett területrész. A területkimutatást az 1. és 2. melléklet szerinti tartalommal, és formában kell elkészíteni, értelemszerűen a megfelelő jogi jelleg megnevezésének megfelelően. A 2. melléklet 2. oszlopát nem kötelező kitölteni.

245 A jog bejegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz: Vezeték jog bejegyzésére vonatkozó változási vázrajz. (19. számú melléklet). A villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzon a villamos-berendezéshez csatlakozó vezeték nyomvonalát a 19. melléklet szerinti tartalommal, és formában kell elkészíteni. A vezetékjog bejegyzéséhez szükséges változási vázrajz tartalma: 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezését; c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószámát; d) a VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ feliratot; e) a változási vázrajznak a 4. (2) bekezdésének a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével; f) a vázrajz méretarányát.

246 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát; b) a földrészletek numerikus töréspontjait nullkörrel; c) a megszűnő helyrajzi számokat és alrészleteket, művelési ágakat áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészlet betűjeleket és művelési ágakat vastag kiemeléssel; d) az újonnan keletkező fekvéshatárt vastag vonallal, melyen szerepeltetni kell az új határvonal jelkulcsi elemének; e) a megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalakat dupla megszüntető vonalát. 3. A területkimutatás tartalmazza: a) a 12. (2) bekezdés szerinti változás előtti adatokat; b) a 12. (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat; c) a változás utáni földrészleteket érintő szolgalmi és egyéb használati jogok bejegyzését. 4. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) az 51. (2) bekezdés szerinti záradékot; b) a szolgalommal érintett tulajdonosok aláírása A vezetékjog ábrázolása akaratunknak megfelelően történt: záradékot; c) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktató számára történő hivatkozást; d) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; e) a záradékoló személyének aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; f) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; g) amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendezői, valamint geodéziai tervezői minősítésének számát; h) a készítés dátumát. Az épületek, építmények feltüntetésével, vagy megszüntetésével, illetve önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajzok: Változási vázrajz épületfeltüntetéshez és megszüntetéshez: 28-29. - Az épület feltüntetéséről készített változási vázrajz az állami ingatlan-nyilvántartási térképi alapadat tartalmon túlmenően tartalmazza az új vagy változott épületet, az utcanevet és a házszámot. Amennyiben a földrészletnek és a rajta lévő épületnek azonos a tulajdonosa, az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajzon az épületet a földrészlethez kell kapcsolni, a vázrajzot a 14. melléklet szerinti tartalommal, a minta szerinti formában kell elkészíteni. Az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajz kötelező tartalma a művelési ág feltüntetése. Az épületfeltüntetéshez készített mérési vázlatot a 7. melléklet B. pontja szerinti tartalommal, a minta szerinti formában kell elkészíteni. Az újonnan keletkező egyéb önálló tulajdonú épületet és betűjelét az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változási vázrajzzal kell feltüntetni, a vázrajzot a 15. melléklet szerinti tartalommal, a minta szerinti formában kell elkészíteni. Változási vázrajz egyéb önálló tulajdonú épület feltüntetéshez: (36. ) - Ha a földrészletnek és a rajta lévő épületnek részben vagy egészben nem azonos a tulajdonosa, az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajzon az épületet nem szabad a földrészlethez kapcsolni. Az épület feltüntetéshez készítendő változási vázrajz tartalma: 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezését; c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószámát; d) a VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ feliratot; e) a változási vázrajznak a 4. (3) bekezdésének c) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével; (A 4. (3) bekezdésének c) pontja a következő: Épületek, építmények feltüntetésével, vagy megszüntetésével, ill. önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz; f) a vázrajz méretarányát. 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát; b) az újonnan létesített épületek földrészleten belüli elhelyezkedését vastag kiemelt vonallal; c) a megszűnt épületeket, vagy épületrészeket vastag dupla megszüntető vonallal történő áthúzását. 3. A területkimutatás tartalmazza: a) a 12. (2) bekezdés szerinti változás előtti adatokat: a hivatkozott bekezdést lásd a telekalakítás során készítendő változási vázrajznál. b) a 12. (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat: a hivatkozott bekezdést lásd a telekalakítás során készítendő változási vázrajznál c) a változás utáni földrészleteket érintő szolgalmi és egyéb használati jogok bejegyzését. 4. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) az 51. (2) bekezdés szerinti záradékot amely a következő: A járási földhivatal a 4. (3) bekezdés a)-c), valamint e) és f) pontjai szerinti változási vázrajzokat vizsgálat és nyilvántartásba vétel után Az állami alapadat tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell. záradékszöveggel látja el. b) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; c) a záradékoló személyének aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; d) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; e) amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendezői, valamint geodéziai tervezői minősítésének számát; f) a készítés dátumát. Az önálló tulajdonú épületekről készült változási vázrajz tartalma: 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezését; c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószámát;

247 d) a VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ feliratot; e) a változási vázrajznak a 4. (3) bekezdésének c) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével; A 4. (3) bekezdésének c) pontja: lásd az épület feltüntetéshez készítendő változási vázrajz tartalmánál. f) a vázrajz méretarányát. 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát; b) az újonnan létesített épületek földrészleten belüli elhelyezkedését vastag kiemelt vonallal; c) a megszűnt épületeket, vagy épületrészeket vastag dupla megszüntető vonallal történő áthúzását. 3. A területkimutatás tartalmazza: a) a 12. (2) bekezdés szerinti változás előtti adatokat: a hivatkozott bekezdést lásd a telekalakítás során készítendő változási vázrajznál. b) a 12. (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat: a hivatkozott bekezdést lásd a telekalakítás során készítendő változási vázrajznál c) a változás utáni földrészleteket érintő szolgalmi és egyéb használati jogok bejegyzését. 4. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) az 51. (2) bekezdés szerinti záradékot: a hivatkozott bekezdést lásd az épületfeltüntetési során készítendő változási vázrajznál. b) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; c) a záradékoló személyének aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; d) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; e) amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendezői, valamint geodéziai tervezői minősítésének számát; f) a készítés dátumát. Épület feltüntetési változási vázrajz.

248 Épület feltüntetési változási vázrajz. - Épület megszüntetési vázrajzot csak az építésügyi hatóság által kiadott jogerős bontási engedély birtokában az épület fizikai elbontása után lehet az ingatlanügyi hatósághoz záradékolásra benyújtani. Épület megszüntetési vázrajzot csak az építésügyi hatóság által kiadott épület lebontásáról szóló hatósági bizonyítvány rendelkezésre állását követően lehet az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban jogerősen átvezetni. Az épületek, építmények feltüntetésével, vagy megszüntetésével, illetve önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz;

249 Az épületek,önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz; A művelési ág változásával összefüggő változási vázrajz; Változási vázrajz a művelési ág változásához: (30. ) - Amennyiben a változás új művelési ágat keletkeztet, a változási vázrajzon feltüntetett változott művelési ágat és annak minőségi osztályát a záradékolásra történő benyújtás előtt a járási földhivatal állapítja meg. Az egyeztetés során megállapított művelési ágat és minőségi osztályt kell a készítőnek a vázrajzon feltüntetni, a vázrajzot a 16. melléklet szerinti tartalommal, a minta szerinti formában kell elkészíteni. Ha a változási vázrajz a termőföldről szóló törvény szerint termőföldnek, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló földnek minősülő területet érint, akkor a járási földhivatal a mezőgazdászi vizsgálatot követően az alábbi záradékkal látja el a vázrajzot: A művelési ágak, minőségi osztályok és a földminősítési mintaterek feltüntetése, valamint a földminősítési adatok számítása és ábrázolása helyes.

250 Ez a záradék a területszámításra és a helyrajzi számozásra vonatkozó záradékkal együtt hatályos. Amennyiben a művelési ág változás a földrészlet vagy adott alrészlet teljes területét érinti, akkor az Inytv. 28. (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Az így keletkezett alrészlet nem lehet szomszédos ugyanolyan művelési ágba tartozó alrészlettel. Az így kialakult azonos művelési ágba tartozó alrészleteket változási vázrajzzal az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint össze kell vonni. Művelési ág változási vázrajz tartalma: 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezése, c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószáma, d) a VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ feliratnak, e) a változási vázrajznak a 4. (2) bekezdésének a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével, f) a vázrajz méretarányát.

251 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát, b) a földrészletek numerikus töréspontjait nullkörrel, c) a megszűnő helyrajzi számokat és alrészleteket, művelési ágakat áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészlet betűjeleket és művelési ágakat vastag kiemeléssel, d) az újonnan keletkező fekvéshatárt vastag vonallal, melyen szerepeltetni kell az új határvonal jelkulcsi elemének, e) a megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalakat dupla megszüntető vonalát. 3. A területkimutatás tartalmazza: a) a 12. (2) bekezdés szerinti változás előtti adatokat: a bekezdést lásd a telekalakítás során készítendő változási vázrajznál. b) a 12. (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat: a bekezdést lásd a telekalakítás során készítendő változási vázrajznál 4. A lábrész tartalma: a) az 51. (1) bekezdés szerinti záradék: a hivatkozott bekezdést lásd a telekalakítás során készítendő változási vázrajznál. b) a 30. (2) szerinti mezőgazdász záradék: a hivatkozott bekezdést lásd a telekalakítás során készítendő változási vázrajznál. c) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktató számára történő hivatkozást; d) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; e) a záradékoló személyének aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; f) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; g) amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendezői minősítésének számát; h) a készítés dátumát. Az Fttv 14 (8) bekezdés szerinti kitűzéssel kapcsolatos változási vázrajz.

252 Az Fttv. 14. (8) bekezdése alapján készítendő kitűzési vázrajz tartalma: 1. A fejléc tartalma: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezése, székhelye és a munkaszáma, b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezése, c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószáma, d) a KITŰZÉSI VÁZLAT feliratnak, e) a vázlat méretarányát. 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát, b) a földrészletek numerikus töréspontjait nullkörrel, c) a kitűzött és szomszédos földrészletek helyrajzi számait, alrészleteket, művelési ágakat, d) a kitűzött és szomszédos földrészletek természetbeni méreteit, 3. A területkimutatás tartalmazza: a) a 12. (2) bekezdés szerinti változás előtti adatokat; b) a 12. (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat; 4. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) a 43. (2) bekezdés szerinti záradékot; b) a 42. (1) bekezdés szerinti záradékot; c) A kitűzés jelenlétünkben megtörtént, a kitűzött határpontokat kölcsönösen elfogadjuk: záradékot, valamint az érintettek aláírásait; d) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; e) a vizsgálatot végző földhivatali személy aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; f) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint ingatlan rendezői minősítésének számát; g) a kitűzés dátumát. Változási vázrajzként kell kezelni az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező alábbi változási vázrajzokat: a) Kitűzési vázrajz; b) Használati megosztási vázrajz; c) Jogok és jogi jellegek feljegyzéséhez szükséges vázlatok. Kitűzési vázrajz;

253 Használati megosztási vázrajz; Az épületfeltüntetési változási vázrajzzal egyidejűleg külön változási vázrajzot kell készíteni a földhasználati jog ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez, amennyiben a földhasználati joggal érintett területrész határvonala eltér az épület által természetben elfoglalt területrésztől. A változási vázrajzot a 20. melléklet szerinti tartalommal, és formában kell elkészíteni (36: 2 bekezdés). Földrészlet használati megosztása: (39. ) - A használati megosztási vázrajzon az elkülönülő használati határokat 0,5 mm vastagságú hosszú szaggatott vonallal kell ábrázolni. Az elkülönülő használattal érintett területrészeket római számokkal kell megjelölni, a vázrajzokat a 20. melléklet szerinti tartalommal, és formában kell elkészíteni. A vázrajzot a telekalakítási vázrajz előírásai szerint kell elkészíteni, és fel kell tüntetni az egyes részek területét és jogosultját. A vázrajzot az Ez a vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem használható! és Az állami alapadat tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik. szövegű záradékkal kell ellátni.

254 Használati megosztáshoz szükséges változási vázrajz tartalma 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezése, c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószáma, d) a VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ valamint Ez a vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem használható! feliratnak, e) a változási vázrajznak a 4. (2) bekezdésének a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével, f) a vázrajz méretarányát. 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát, b) a földrészletek numerikus töréspontjait nullkörrel, c) a megszűnő helyrajzi számokat és alrészleteket, művelési ágakat áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészlet betűjeleket és művelési ágakat vastag kiemeléssel, d) az újonnan keletkező fekvéshatárt vastag vonallal, melyen szerepeltetni kell az új határvonal jelkulcsi elemének, e) a megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalakat dupla megszüntető vonalát. 3. A területkimutatás tartalmazza: a) a 12. (2) bekezdés szerinti változás előtti adatokat; b) a 12. (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat; 4. A lábrész tartalma: a) a 30. (2) szerinti mezőgazdász záradék; b) a 39. (2) bekezdés szerinti záradék lásd a következő bekezdésben; 39. (2) bekezdése: A vázrajzot a telekalakítási vázrajz előírásai szerint kell elkészíteni, és fel kell tüntetni az egyes r észek területét és jogosultját. A vázrajzot az Ez a vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem használható! és Az állami alapadat tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik. szövegű záradékkal kell ellátni. c) a telekalakítással érintett tulajdonosok aláírása Használati megosztás akaratunknak megfelelően történt: záradékot, az érintett ingatlanok tulajdonosainak aláírásával; d) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktató számára történő hivatkozást; e) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyom atát; f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; g) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyom tát és az ingatlanrendezői minősítésének számát; i) a készítés dátumát. Belterületi vagy zártkerti földrészleteket érintő változások esetében, ha a változási állomány a hatályos állami ingatlannyilvántartási térképi adatbázisba hibahatáron belül grafikusan beilleszthető, akkor a változási állományt a természetbeni adatok, valamint a térképi állapot szerint is el kell készíteni. a járási földhivatal dönt a grafikus beillesztéshez használható transzformációs módszerről. Külterületi földrészletek változási állománya esetén amennyiben a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissal hibahatáron belül egyezik, akkor a területi eltérést községi területi gyűjtőben kell lekezelni. Amennyiben a vezetékjog vagy szolgalmi jog bejegyzéséhez a jogosult korábbi bemérések eredményeként vagy tervezési állapotként biztosítja a létesítmény adatait, akkor az ingatlan-nyilvántartási térképbe történő beillesztéshez szükséges ellenőrző méréseket kell az alaphálózati pontokra elvégeznie a munkát készítőnek. Az ellenőrző méréseket megfelelően dokumentálni kell, és a beillesztéshez alkalmazott transzformációt a földhivatal ellenőrzi. A 2004. év előtt épült létesítmények vezetékjog vagy szolgalmi jog külön jogszabályban biztosított legalizációjához az alaphálózati pontokra történő ellenőrző mérések nem szükségesek, amennyiben a jogosult nyilatkozik arról, hogy a létesítmények adatai korábbi numerikus bemérés alapján kerültek meghatározásra. Jogok és jogi jellegek feljegyzéséhez szükséges vázlatok. A változási vázrajzok készítésére vonatkozó előírások: 6-18. - A változási vázrajz készítése az Fttv. 28. (1) bekezdése alapján szakképzettséghez kötött tevékenység. Az előzőkben felsorolt vázrajzok készítőjének a földmérési és térképészeti tevékenység szakmai követelményeiről szóló rendeletben meghatározott szakképzettségek valamelyikével rendelkeznie kell. A telekalakítással és kisajátítással kapcsolatos vázrajzok készítése esetében a telekalakításra, valamint a kisajátításra vonatkozó jogszabályokban meghatározott készítői jogosultságára vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. A földmérési igazságügyi szakértőnek a kirendelése során az e rendelet előírásait be kell tartania, valamint az Fttv. 14. (5) bekezdésében meghatározott esetben záradékolt változási vázrajzot köteles készíteni. - A változási vázrajzokat hitelesített állami alapadatok felhasználásával kell elkészíteni, ezért a változási vázrajzok készítéséhez történt adatszolgáltatás járási földhivatali iktatási számát a változási vázrajon fel kell tüntetni. A változási vázrajzot olyan méretarányban kell kinyomtatni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen, a méretarány-tényezőt a vázrajzon minden esetben fel kell tüntetni. A változási vázrajzon és munkarészein az állami földmérési alaptérkép előállítására vonatkozó jogszabályban meghatározott jelkulcsi elemeket kell használni. A kinyomtatott változási vázrajznak lehetőleg északi tájolásúnak kell lenni, amennyiben a tájolás nem északi irányú akkor az északi irányt a vázrajzon fel kell tüntetni. - Több település közigazgatási területére kiterjedő változás esetén a változási vázrajzot közigazgatási egységenként kell elkészíteni. Közigazgatási egységen belüli több fekvést érintő változás esetén a változási vázrajzot fekvésenként kell elkészíteni. - Ingatlan határvonalának kitűzése és az ingatlannal kapcsolatos változási vázrajz készítését megelőzően az ingatlan tulajdonosának nyilatkoznia kell arról, hogy az ingatlannal kapcsolatban van-e folyamatban az ingatlan határvonalával, vagy területével kapcsolatos bírósági eljárás. Amennyiben a tulajdonos nyilatkozata szerint bírósági eljárás van folyamatban, vagy a földrészlet határvonalával és

255 területével kapcsolatos perfeljegyzés van feltüntetve az ingatlan tulajdoni lapján, a földrészleten ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenység - hatósági térképi hibakiigazító eljárás vagy az ügyben a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértői tevékenység kivételével - nem végezhető. Amennyiben a határvonal helyét korábban jogerős bírósági ítélettel állapították meg, akkor a munkát végző csak olyan vázrajzot készíthet, amely a bíróság által megállapított határvonalat és az ennek megfelelő területi adatokat tartalmazza. - A 25/2013. (IV. 16) VM rendeletben és a kisajátítási jogszabályokban előírt és meghatározott záradékokon kívül a változási vázrajzon más záradékot a készítő nem tüntethet fel. A változási vázrajz vizsgálatra és záradékolásra történő benyújtásának - az egyesített telekalakítási eljárás, valamint az Fttv. 14. (8) bekezdése alapján készített változási vázrajz kivételével - nem feltétele a változással érintett földrészletek tulajdonosai aláírásának megléte a vázrajzon. - A változási vázrajzon ábrázolni kell az előzetes változásokkal kiegészített hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak megfelelő tartalommal a változás előtti, valamint a változás után keletkező állapotot. A változás utáni új földrészletek határvonalát és a változott épületeket 0,5 milliméter vastag, folytonos vonallal, a változott alrészletek határvonalát 0,5 milliméter vastag pontozott vonallal, a megszűnt határvonalakat és egyéb térképi elemeket a megszüntetés jelével kiegészítve kell feltüntetni, valamint a megváltozott régi helyrajzi számokat, alrészlet betűjeleket, utcaneveket, házszámokat át kell húzni, az újakat vastagon szedett betűvel fel kell tüntetni. A változási vázrajzon ábrázolni kell a változással érintett földrészletekhez csatlakozó szomszédos földrészletek helyrajzi számát, valamint a szomszédos földrészletek határvonalait a változási vázrajzon mért legalább 2 centiméter hosszúságban. Az olyan vonalas jellegű földrészletek (utak, csatornák, vízfolyások, vasutak, egyéb vonalas létesítmények) esetében, amelyek hosszúsága a 250 métert meghaladja, valamint a 10 hektár területet meghaladó földrészletek esetében, ha a változással érintett terület nem haladja meg az összterület 25százalékát, akkor a földrészletek határvonalainak azonosítását csak a változással érintett területrészre kell elvégezni. A 15. (2) bekezdésében meghatározott esetekben a változási vázrajzon a földrészlet változással érintett részét, valamint ennek környezetében a szomszédos földrészletek határvonalát a változási vázrajzon mért legalább 2 centiméter hosszúságban kell ábrázolni, a változási állománynak azonban a teljes földrészletet tartalmaznia kell. A 15 2 bekezdését lásd zárójelben (Olyan vonalas jellegű földrészletek (utak, csatornák, vízfolyások, vasutak, egyéb vonalas létesítmények) esetében, amelyek hosszúsága a 250 métert meghaladja, valamint a 10 hektár területet meghaladó földrészletek esetében, ha a változással érintett terület nem haladja meg az összterület 25 százalékát, akkor a földrészletek határvonalainak azonosítását csak a változással érintett területrészre kell elvégezni.) A változási vázrajz méret adatot nem tartalmazhat, ez alól kivételt képeznek a szolgalmi és a vezetékjogi védőtávolságok, és a kitűzési vázrajzon a kitűzött földrészlet határára vonatkozó méretek. - A változási vázrajzokhoz az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljának megfelelő terület kimutatás tartozik. A terület kimutatás változás előtti része a hatályos ingatlan-nyilvántartásnak megfelelően tartalmazza: - A változás előtti helyrajzi számokat növekvő sorrendben; - Az alrészletek megnevezését és betűjelét, művelési ágát, minőségi osztályát és a kivett terület megnevezését; - A földrészletek, az alrészletek és a minőségi osztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait; - A földrészletek területének összegét, valamint; - A tulajdonosi adatokat és a tulajdoni hányadokat a használati megosztási vázrajz esetén. A terület kimutatás változás utáni része tartalmazza: - A változás utáni helyrajzi számokat növekvő sorrendben; - Az alrészletek megnevezését és betűjelét, művelési ágát, minőségi osztályát és a kivett terület megnevezését; - A földrészletek, az alrészletek és a minőségi osztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait; - Az alrészletek (a minőségi osztályok) területének és kataszteri tiszta jövedelmének összegét földrészletenként; - A földrészletek területének összegét; - A kialakult földrészletet terhelő jog területét és annak jogosultját amennyiben változási vázrajz tartalma ezt indokolja; - A használati megosztási vázrajz esetén a használó adatait és használati arányokat; - A változott földrészletet terhelő jogokat, tényeket. - A terület kimutatás külön munkarészként is elkészíthető, ebben az esetben a változási vázrajzot: A változási vázrajz a terület kimutatással együtt érvényes! záradékkal kell ellátni. A külön munkarészként elkészített terület kimutatást az 1. és 2. melléklet (lásd 238-239 oldalakon) szerinti tartalommal, a kell elkészíteni. Amennyiben a változási vázrajz új művelési ágat keletkeztet, annak minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét - a vizsgálat és záradékolás előtt, kérelemre - a járási földhivatal állapítja meg. - A változási vázrajzok készítése során a terepi méréseket az állami földmérési alaptérképi adatbázis készítés ére vonatkozó jogszabályban meghatározott, tartalmi és pontossági előírások szerint kell végrehajtani. A változás során keletkező új földrészlet határpontokat a természetben ki kell tűzni, és meg kell jelölni. A változási vázrajz készítéséhez használt mérőeszközöknek ki kell elégíteni a mérésügyről szóló jogszabályok idevonatkozó előírásait. - A földrészletek határvonalának helyszíni ellenőrzése során a rendelkezésre álló korábbi mérési adatokat és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataiból számítható méreteket a helyszíni ellenőrző mérések eredményeivel minden esetben össze kell hasonlítani. Olyan vonalas jellegű földrészletek (utak, csatornák, vízfolyások, vasutak, egyéb vonalas létesítmények) esetében, amelyek hosszúsága a 250 métert meghaladja, valamint a 10 hektár területet meghaladó földrészletek esetében, ha a változással érintett terület nem haladja meg az összterület 25 százalékát, akkor a földrészletek határvonalainak azonosítását csak a változással érintett területrészre kell elvégezni. - A térképi és természetbeni állapotot azonosnak kell tekinteni (térkép-terepazonos), és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén (16. 1. bekezdés): a) A szabatosan felmért területen a térképi és természetbeni állapot között az eltérés: - Megtalálható és szabatosan megjelölt birtokhatár esetén a földrészlethatár helyzetében a ± 0,1 métert; - Az állandó módon meg nem jelölt földrészlethatár helyzetében ± 0,2 métert nem lépi túl; b) A földrészletről korábbi munkarészekben (felvételi előrajzon, mérési vázlaton stb.) számszerű mérési vagy kitűzési adatok állnak rendelkezésre, az eredeti számszerű méretek és az ellenőrző méretek közötti eltérés nem nagyobb ± 0,3 méternél;

256 c) Az EOTR földmérési alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén az alábbi táblázatban megadott értéknél kisebb az eltérés: A) EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis: Méretarány Megengedett eltérés egy-egy határvonal helyzetében Megengedett eltérés a földrészlet szélességében 1:1000 ±0,35 méter ±0,45 méter 1:2000 ±0,65 méter ±0,90 méter 1:4000 ±1,30 méter ±1,80 méter d) A nem EOV vetületi rendszerű alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült adatbázis esetén az alábbi táblázatban megadott értéknél kisebb az eltérés: B) EOV előtti vetületi rendszerű alaptérkép alapú adatbázis: Méretarány Megengedett eltérés egy-egy határvonal helyzetében Megengedett eltérés a földrészlet szélességében 1:1000 ±0,45 méter ±0,60 méter 1:2000 ±0,90 méter ±1,20 méter 1:2880 ±1,30 méter ±1,70 méter 1:4000 ±1,75 méter ±2,40 méter 1:2880 (207/1962) ±3,78 méter Több földrészlet töréspontjainak folyamatos összemérése a földrészletek szélességének megállapításánál mérési vonalnak minősül. Amennyiben a mérési vonalra vonatkozó, a természetben mért és a grafikus térképi alapú adatbázisból meghatározott végméret közötti különbség (a továbbiakban: záróhiba) nem haladja meg az alábbi táblázatokban szereplő megengedett eltérés értékét, a mérési vonalon belül a részletpontok helyzetét a záróhiba arányos elosztásával kell meghatározni. Az így meghatározott részletpontok esetében a fenti A és B táblázatokban foglaltak alapján kell a térképi és természetbeni állapot azonosságát megállapítani. Megengedett eltérések több földrészlet töréspontjainak folyamatos összemérésénél: C) EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis: Eredeti Egy földrészlet A mérési vonal hossza méterben méretarány határvonalában 50 100 200 300 1:1000 ±0,35 méter ±0,40 méter ±0,45 méter ±0,50 méter ±0,55 méter 1:2000 ±0,65 méter ±0,80 méter ±0,85 méter ±0,90 méter ±0,95 méter 1:4000 ±1,30 méter ±1,55 méter ±1,65 méter ±1,75 méter ±1,90 méter D) Régi (EOV előtti) vetületi rendszerű alaptérkép alapú adatbázis: Eredeti Egy földrészlet A mérési vonal hossza méterben méretarány határvonalában 50 100 200 300 1:1000 ±0,45 méter ±0,50 méter ±0,55 méter ±0,60 méter ±0,65 méter 1:2000 ±0,90 méter ±1,00 méter ±1,10 méter ±1,15 méter ±1,20 méter 1:2880 ±1,30 méter ±1,45 méter ±1,55 méter ±1,65 méter ±1,75 méter 1:4000 ±1,75 méter ±2,00 méter ±2,20 méter ±2,30 méter ±2,45 méter Szabatosan megjelölt és meghatározott részletpontok esetében a koordinátákból, vagy a mérési eredményekből számított és a terepen mért távolságok közötti eltérés nem haladhatja meg az alábbi E táblázatában megadott értéket. E) Szabatosan megjelölt és meghatározott részletpontok koordinátákból (mérési eredményekből) számított és a terepen mért távolság közötti eltérés: A mérési vonal hossza méterben Fekvés 50 méter 100 méter 200 méter 300 méter Szabatosan felmért belterület ±0,20 m. ±0,25 m. ±0,35 m. ±0,45 m. Egyéb módszerrel felmért belterület ±0,30 m. ±0,40 m. ±0,55 m. ±0,65 m. Külterület ±0,40 m. ±0,55 m. ±0,80 m. ±0,95 m. - Az állami földmérési alaptérképi adatbázisok készítéséről szóló jogszabály előírásai szerinti újfelméréssel, térképfelújítással vagy digitális átalakítással készült alaptérképi adatbázisok esetén, ha a földrészlet határpontjainak azonosítás a a fenti (A,B,C,D,E) táblázatokban megadott tűréshatáron belül van, azonosnak kell tekinteni azt a természetbeni állapottal (17. 1. bekezdés). Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis műszaki munkarészeit és az időközi változások során keletkezett változási vázrajzait az ingatlan határvonalának megállapításához kötelezően fel kell használni (17. 2. bekezdés). - A tulajdoni lapokon nyilvántartott terület és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt objektum műszaki területe összhangban van, ha: a) Az EOTR ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis esetében az eltérésük nem lépi túl a 4. mellékletben megadott értékek másfélszeresét; b) A nem EOV vetületi rendszerű ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított állami ingatlannyilvántartási térképi adatbázis esetében eltérésük nem haladja meg az 5. mellékletben feltüntetett értékek másfélszeresét, valamint c) az alrészletek, a minőségi osztályok a bejegyzett jogok és tények területszámítása esetén az eltérésük nem haladja meg a 4. és 5. mellékletben feltüntetett értékek kétszeresét, lásd a 257. oldalon. Változási vázrajz az államhatár változásáról: (25. ) - Az államhatár változásával kapcsolatos földmérési munkákat hatósági jogkörében eljárva a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) végzi a hatályos államközi dokumentumok alapján. A változási vázrajzot és a kapcsolódó munkarészeket a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokat felhasználva a FÖMI készíti el a 9. és 10. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában, melyet megküld a területileg illetékes Fővárosi és Megyei Kormányhivatal Földhivatalának (a továbbiakban: megyei földhivatal).

257 4.melléklet: A területszámítás megengedett hibahatárai EOTR ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával készült adatbázis esetén. 5.melléklet: A területszámítás megengedett hibahatárai EOV előtti vetületi rendszerű ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén. Részletmérés: (19-21 ) - Az Fttv. 24. (1) bekezdésének előírásai alapján a helyszíni földmérési munkáról az érintett ingatlanok tulajdonosait értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a mérés időpontját, a mérés célját és a jogosultságot biztosító jogszabályi hivatkozást. Az Fttv.24. (1) bekezdése: A földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében - a (4)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - bármely ingatlanra - a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet. A földmérőnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a felmérési munkáról, további ideiglenes földmérési jel elhelyezésének lehetőségéről igazolható módon előzetesen értesítenie kell. A változási vázrajzok elkészítéséhez szükséges részletmérés során a változással érintett területen az állami alapadatok tartalmában bekövetkezett változásokat be kell mérni, és mérési vázlaton a később felsorolt tartalommal ábrázolni kell. A részletpontok csoportosítását és a tűrési osztályok meghatározását az alábbi F), G) és H) táblázat szerint kell végezni. A részletpontok kódolásánál a 6. mellékletben megadott pontkódokat kell alkalmazni. F) A részletpontok meghatározott helyzete és az ellenőrző mérésből számított helyzet közötti megengedett eltérés (± cm): Részletpontok rendűsége Tűrési osztály T11 T21 R1 9 15 R2 15 21 R3 18 30 R4 24 57 G) A méretek megengedett eltérése belterületen (± centiméter): T11 tűrési osztály R1 R2 R3 R4 R1 12 18 21 27 R2 21 24 27 R3 24 30 R4 33 H) A méretek megengedett eltérése külterületen (± centiméter): T21 tűrési osztály R1 R2 R3 R4 R1 21 27 33 39 R2 30 36 42 R3 39 45 R4 51 A tűrési osztályok jelentése: T1 belterület: T11 digitális újfelméréssel és térképfelújítással történő térképkészítés, valamint kiegészítő terepi felmérésekkel végzett digitális átalakítás. T2 külterület: T21 digitális újfelméréssel és térképfelújítással történő térképkészítés, valamint kiegészítő terepi felmérésekkel végzett digitális átalakítás. Részletpontok rendűsége. R1 a közigazgatási egységek és fekvések határvonalának töréspontjai, valamint a belterületi földrészletek közterülettel érintkező valamennyi határpontja. Ezeket állandó módon, szabatosan kell megjelölni úgy, hogy belterületen legalább ±3 centiméter, míg külterületen legalább ±5 centiméter pontossággal azonosíthatók legyenek, és fennmaradásuk biztosított legyen, R2 a közigazgatási egységek és fekvések, valamint a belterületi földrészletek előbb fel nem sorolt határpontjai, a külterületi földrészletetek állandó módon megjelölt határpontjai, továbbá az épületek, építmények és a vezetékek felszíni létesítményeinek belterületen legalább ±5 centiméter, míg külterületen legalább ±7 centiméter pontossággal azonosítható töréspontjai, R3 a külterületi földrészletek előzőekben fel nem sorolt határpontjai, az épületeknek, építményeknek és a vezeték felszíni létesítményeinek minden további töréspontja, valamint a közlekedési és vízügyi létesítményeknek, függőpályáknak és műtárgyainak belterületen legalább ±6 centiméter, míg külterületen legalább ±10 centiméter pontossággal azonosítható töréspontjai, R4 azon részletpontok mindegyike, amelyek az előző három rendbe

258 6. melléklet: Pontkódok az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban: nem sorolhatók be, és nem tartoznak az R5 rendbe. Például a melléképületek sarokpontjai, alrészlethatárok pontjai és a különféle létesítmények előző rendűségekbe nem sorolható töréspontjai (pl. árok, töltés stb.), melyeket belterületen legalább ±8 centiméter, míg külterületen legalább ±19 centiméter pontossággal lehet azonosítani. A pont Az állandósítás Határpont Sorszám kódja módja kódja jellege kódja DAT.T_KÖZÉPrendűsége karakterhelyek HIBA kód 1.(2.) 2. (3.) 3. (4.) 1. ALAPPONTOK 1.1. Vízszintes alappontok 1.1.1. OGPSH 20 1 1.1.2. I-III. rendű 5 2 1.1.3. IV. rendű 1 3 1.1.4. V. rendű 2 4 1.1.5. felmérési, földi 3 5 1.1.6. felmérési, fotós 4 ideiglenes jelölés 0 kő 1 kő halom 2 vb. mérőtorony 3 templomtorony 4 vasszekrény 5 gyárkémény 6 egyéb 7 csap, szeg 8 egyéb felszíni 9 nem határpont 0 államhatár pont 1 megyehatár pont 2 községhatár pont 3 fekvéshatár pont 4 földrészlet 5 határpont egyéb részletpont 6 1.2. Magassági alappontok 1.2.1. gravimetriai alappont 6 0 0 24 1.2.2. 0. r. kéregmozgási 6 földalatti jel 0 26 1.2.3. I. rendű 7 27 1.2.4. II. rendű 8 28 1.2.5. III. rendű 9 29 1.2.6. IV. rendű 10 30 kőben gomb csap 2 tárcsa 3 gomb 4 egyéb 5 Balti 1 EOMA 2 A pont Az állandósítás Határpont Sorszám kódja módja kódja jellege kódja DAT.T_KÖZÉPrendűsége karakterhelyek HIBA kód 1-2 3 4 2. RÉSZLETPONTOK 2.1. Vízszintes részletpontok 2.1.1. Numerikus részletpontok 1. I. rendű a) újfelmérés 31 6,8 b) digitális átalakítás 36 7,9 2. II. rendű a) újfelmérés 32 10,12 b) digitális átalakítás 37 11,13 3. III. rendű a) újfelmérés 33 14,16 b) digitális átalakítás 38 15,17 4. IV. rendű a) újfelmérés 34 18,20 b) digitális átalakítás 39 19,21 5. V. rendű 35 22 terepen nem jelölt 1 ideiglenes jelölés 2 építmény 3 domináns pontja

259 kő 4 csap 5 festés 6 szeg 7 határdomb 8 egyéb azonosító 9 jelölés államhatár pont 1 megyehatár pont 2 községhatár pont 3 fekvéshatár pont 4 földrészlet 5 határpont egyéb részletpont 6 2.1.2. Grafikus (digitalizált) részletpontok 1. I. rendű 41 7,9 2. II. rendű 42 11,22 3. III. rendű 43 15,17 4. IV. rendű 44 19,21 terepen nem jelölt 1 építmény 3 domináns pontja kő 4 csap 5 határdomb 8 egyéb azonosító 9 jelölés államhatár pont 1 megyehatár pont 2 községhatár pont 3 fekvéshatár pont 4 földrészlet 5 határpont egyéb részletpont 6 5. V. rendű 45 terepen nem jelölt 6 22 2.1.3. Elméleti részletpontok 1. páros pontokból 51 2. egyéb elméleti 52 terepen nem jelölt 1 államhatár pont 1 megyehatár pont 2 községhatár pont 3 Rendűségnek megfelelő fekvéshatár pont 4 földrészlet 5 határpont egyéb részletpont 6 3. jelkulcs beszúrási pontja 52 terepen nem jelölt 1 6 2.2. Magassági részletpontok 2.2.1. Mért részletpontok 2.2.1.1. Balti alapszint 1. I. rendű a) belterületen M1 61 31 b) külterületen M1 66 32 2. II. rendű a) belterületen M1 62 33 b) külterületen M1 67 34 3. III. rendű a) belterületen M1 63 35 b) külterületen M1 68 36 állandósított 4 vízszintes alappont. egyéb azonosító 9 jelölés megyehatár pont 2 községhatár pont 3 fekvéshatár pont 4 földrészlet 5 határpont egyéb részletpont 6 2.2.1.2. EOMA 1. I. rendű a) belterületen M1 71 31 b) külterületen M1 76 32

260 2. II. rendű a) belterületen M1 72 33 b) külterületen M1 77 34 3. III. rendű a) belterületen M1 73 35 b) külterületen M1 78 36 állandósított 4 vízszintes alappont egyéb azonosító 9 jelölés megyehatár pont 2 községhatár pont 3 fekvéshatár pont 4 földrészlet 5 határpont egyéb részletpont 6 2.2.2. Grafikus részletpontok 2.2.2.1. Balti alapszint 1. fő-és 81 1 0 37 alapszintvonal 2. mellékszintvonal 82 1 0 37 (felező,negyedelő) 3. domborzati idom 83 1 0 37 4. kótált pont 84 1 0 2.2.2.2. EOMA 1. fő-és 91 1 0 37 alapszintvonal 2. mellékszintvonal 92 1 0 37 (felező,negyedelő) 3. domborzati idom 93 1 0 37 4. kótált pont 94 1 0 - A műholdas helymeghatározáson alapuló mérések esetében a globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározásokról szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. Terepi adatrögzítővel rendelkező hagyományos mérőeszközök alkalmazása esetén a rögzített mérési adatokat az eredeti, rögzített fájlformátumban kell leadni. Adatrögzítővel nem rendelkező hagyományos mérőeszközök alkalmazásával végzett mérések esetében a mérési eredményeket mérési jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az előző bekezdésben alkalmazott méréseket úgy kell dokumentálni, hogy a dokumentáció alapján a mérési adatokból a pontmeghatározás nyomon követhető és újból számítható legyen. - A határvonalak helyzetének ellenőrzése céljából végzett mérések és a részletmérés eredményéről mérési vázlatot, valamint annak digitális mérési állományát is el kell készíteni. A mérési vázlatot digitális formában kell készíteni. A mérési vázlatnak a 7. melléklet A. pontja szerint tartalmaznia kell minden méretet és adatot, amelyek a változási vázrajz rajzi részének szerkesztéséhez szükségesek. A.) A mérési vázlat tartalma: (7. számú melléklet): 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) A készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) A változással érintett település és annak fekvésének megnevezését; c) A földmérési célú adatszolgáltatás iktatószámát; 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) A változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát; b) Az újonnan meghatározott földrészlet határokat és természetbeni méreteit; c) A meghatározás vagy bemérés módját. 3. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) A készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlanrendező minősítésének számát; b) Amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendezői minősítésének számát; c) A megosztott földrészlet új határpontjait...-val jelöltem meg. záradékot; d) A készítés dátumát. B.) Épület feltüntetéshez szükséges mérési vázlat tartalma: 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) A készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) A változással érintett település és annak fekvésének megnevezését; c) A földmérési célú adatszolgáltatás iktatószámát; 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) A változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát; b) Az újonnan meghatározott épületek határvonalait és természetbeni méreteit; c) A meghatározás vagy bemérés módját. 3. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) A készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint amennyiben van ingatlan-rendező minősítésének számát; b) Amennyiben a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendezői, valamint geodéziai tervezői minősítésének számát; c) A készítés dátumát.

261 A mérési vázlat a változás típusától függően tartalmazza: a) A település és a fekvés nevét; b) A házszámokat és utcaneveket; c) A munka számát (azonosítóját); d) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataival egyezően a változás előtti állapotot; e) A változott állapotnak megfelelő térképi állapotot; f) A 17. (2) bekezdésben meghatározott munkarészekből átvett térképezési adatokat az adat eredetére való hivat kozással; A 17. (2) bekezdése: Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis műszaki munkarészeit és az időközi változások során keletkezett változási vázrajzait az ingatlan határvonalának megállapításához kötelezően fel kell használni. g) A terepen mért részletpontokat, mérési vonalakat és méreteket; h) A változás előtti és a változás utáni helyrajzi számokat; i) A művelési ágak, alrészletek és minőségi osztályok jelölését; j) A részletpontok pontszámait; k) A megszűnt határvonalakat kettős áthúzással érvénytelenítve; l) A szükséges esetben az északi irány megjelölését; m) A készítő személy nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását; n) A minőségtanúsítást végző nevét (nyomtatott betűvel) aláírását és ingatlanrendezői minősítésének azonosítóját; o) A készítés dátumát; p) A földrészlet határpontokat a 8. melléklet szerint kell ábrázolni, az alábbi minta szerinti formában. q) A készítő bélyegzőlenyomatát. A közterületek helyrajzi számait a változási vázrajzon és a mérési vázlaton minden esetben zárójelbe kell tenni. A mérési vázlatot és a hozzá tartozó digitális mérési állományokat a járási földhivatal az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmától elkülönülten tárolja. A mérési és a kitűzési vázlaton alkalmazandó jelölések (8. számú melléklet): Területszámítás: (22-23 ) - A változás előtti és a változás utáni területek összegének azonosnak kell lenni az Fttv. 17. (1) bekezdés ében foglalt hiba kiigazítás, valamint a 14. (8) bekezdésében foglalt kitűzéshez készített területkimutatás kivételével. A tulajdoni lap és műszaki terület közötti összhangot a 18. előírásai alapján a munka megkezdése előtt vizsgálni kell. A 18. : A tulajdoni lapokon nyilvántartott terület és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt objektum műszaki területe összhangban van, ha: a) Az EOTR ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis esetében az eltérésük nem lépi túl a 4. mellékletben megadott értékek másfélszeresét; b) A nem EOV vetületi rendszerű ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított állami ingatlannyilvántartási térképi adatbázis esetében eltérésük nem haladja meg az 5. mellékletben feltüntetett értékek másfélszeresét, valamint c) az alrészletek, a minőségi osztályok a bejegyzett jogok és tények területszámítása esetén az eltérésük nem haladja meg a 4. és 5. mellékletben feltüntetett értékek kétszeresét. A változott objektum végleges területét az 5. (4) bekezdésében foglaltak kivételével (Külterületi földrészletek változási állománya esetén amennyiben a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissal hibahatáron belül egyezik, akkor a területi eltérést községi területi gyűjtőben kell lekezelni.) a négyzetméterre kerekített műszaki területből kiindulva a területarányos ráosztás módszerével úgy kell meghatározni, hogy területösszegük a változás előtti tulajdoni lapi területek összegével megegyező legyen. A földrészleten belüli alrészletek területösszegének a földrészlet területével, az alrészleteken belül a minőségi osztályok területösszegének pedig az alrészlet területével kell megegyeznie. Változás után a szolgalmi joggal terhelt területek összegének meg kell egyeznie a változás előtti szolgalmi joggal terhelt terület nagyságával. A már bejegyzett szolgalmi joghoz tartozó területi adatok megváltozása esetén új a 4. (3) bekezdés a) pontja szerinti változási vázrajzot kell készíteni, azaz a jog bejegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajzot. - Eredeti területszámítási hiba esetén a változás előtti és utáni területösszegek eltérhetnek, ezekben az esetekben a közigazgatási egység terület elszámolását el kell készíteni. A területszámítás során a változással meghatározott vonalpontokat töréspontként kell kezelni. A vonalponttal érintett, de egyébként nem változó földrészleteket geometriai változással érintett objektumnak kell tekinteni.

262 A területszámításba az ilyen alakzatot is be kell vonni, és a változás előtti, valamint a változás utáni kerekített műszaki területüknek négyzetméterre egyezniük kell. A változási vázrajz területkimutatásába ezeket a földrészleteket nem kell felvenni, de a nyilvántartott területr e új vonalpont felvételével vagy törlésével rá kell állni.

263 Változási vázrajz készítése folyamatban lévő új állami földmérési alaptérkép készítése esetén: (24. ) - Amennyiben az új állami földmérési alaptérképi adatbázis állami átvételi vizsgálatra alkalmasságáról a járási földhivatal a nyilatkozatot még nem adta ki, a változási vázrajzot a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis és a hozzátartozó területi adatok, továbbá az egyéb munkarészek alapján kell elkészíteni. Az új állami földmérési alaptérképi adatbázis állami átvételre való alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat kiadását követően - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 119/F. (1) bekezdésében meghatározott közszemlére történő helyezés napjáig - mind az új állami földmérési térképi adatbázis, mind a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint kell a változási munkarészeket elkészíteni. A kettős munkarészek közötti összhang biztosítása a készítő feladata. A közszemlére történő helyezés napjától csak az új állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint kell a változási munkarészeket elkészíteni.

264 A forgalomba nem adott munkarészekből szolgáltatott adatokat Ingatlan-nyilvántartás átalakítása előtti állapot! figyelmeztető felirattal kell ellátni. Társasház- és szövetkezeti ház alaprajzok tartalma, megjelenítése: (33-35. ) - A társasház, illetve szövetkezeti ház ingatlan-nyilvántartásba vétele előtt a járási földhivatalhoz a társasház, illetve a szövetkezeti ház vektoros formátumban elkészített szintenkénti alaprajzát vizsgálat és nyilvántartásba vétel céljából be kell nyújtani. A digitális szintenkénti alaprajznak az Inytv. 21. (4) bekezdésében meghatározottakon túl, minden szintre vonatkozóan méretezés nélkül tartalmaznia kell a következő adatokat: a) az épület külső kontúrvonalát, tartószerkezeti és belső elválasztó falazatát a falvastagságok ábrázolásával; b) az egyes jogilag elkülönülő tulajdoni viszonyok határait, és az okirattal egyező azonosítóit; c) szintenként a padlószint relatív magasságát a terepcsatlakozáshoz képest; d) a nyílászárók és átjárók helyeit a nyílási irány feltüntetése nélkül; e) a szintáthidalókat emelkedési irányukkal. Az alaprajz elkészítéséhez felhasználható az engedélyezési záradékkal ellátott tervrajz, amennyiben egyezik a jogerős és végrehajtható használatba vételi engedély tartalmával. A digitális alaprajzban az előző bekezdés a-e pontjaiban meghatározott tartalom egy-egy, elkülönülten megjeleníthető felületszerű objektumként kerül feltüntetésre. A járási földhivatal az alaprajzot az okirattal történő egyezőség szempontjából megvizsgálja, és megfelelőség esetén - záradékolás nélkül - beilleszti az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba. Csak olyan alaprajz nyújtható be, ami megfelel a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 7. paragrafusában meghatározott feltételeknek is. - Az ingatlan-nyilvántartásba már korábban bejegyzett egyéb önálló ingatlanban (a továbbiakban: EÖI) történő időközi és építési engedély köteles változás (átépítés) átvezetéséhez, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és jogilag jelentős tények ábrázolásához az Fttv. 23. (1) bekezdés e) pontjában - lásd zárójelben - (egyéb önálló ingatlanok alaprajzának változásával kapcsolatos földmérési munkák), meghatározott változási vázrajzot kell készíttetni. Az előző bekezdés szerinti változás esetén az alaprajzot csak a változással érintett teljes tulajdonrészek (lakások) vonatkozásában kell digitálisan elkészíteni úgy, hogy az adott épületszinten történő beazonosíthatósága (lakásszám, egyedi azonosító) egyértelmű legyen. A járási földhivatal által vizsgált változási vázrajzot - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából - a módosított alapító okirathoz mellékelten papír alapon és digitális formában is be kell nyújtani a járási földhivatalhoz. - Az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett EÖI esetén az alapító okirat és annak ingatlan-nyilvántartást érintő változása esetén a 33. (2) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni azaz csatolni kell a digitális szintenkénti alaprajzot az ae pontokban felsoroltak figyelembevételével. Amennyiben az EÖI-hez mellékelték a lakások beosztását tartalmazó szintenkénti alaprajzot, akkor a szintenkénti alaprajz digitális formában történő benyújtása csak az előző bekezdés szerinti esetben válik szükségessé. 2014. január 1-jét megelőzően az EÖI-hez benyújtott papír alapú alaprajzokat a járási földhivatalok az Fttv. 13. (2) bekezdése alapján szkennelt formában kezelik. Az egyéb önálló ingatlanok (EOI) alaprajzai készítésének általános szabályai: (37-38. ) - Az Inytv. 12. b) és c) pontjában meghatározott EÖI-k szintenkénti alaprajzát vektoros formában is be kell nyújtani a járási földhivatalhoz, a papír alapú példány mellett, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal együtt, annak mellékleteként. Az egyéb önálló ingatlanok (EÖI) szintenkénti alaprajza, állami alapadatként tartalmazza az egyéb önálló ingatlanok geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és egyéb adatait. Az alaprajzot vektoros formátumban kell elkészíteni, amelyet a járási földhivatal nyilvántartásba vesz. - Az alaprajz vizsgálat céljából történő benyújtásakor leadandó munkarészek az alábbiak: a) nyilvántartásba vételi kérelem; b) digitális változási állomány és c) 5 példány papír-alapú alaprajz. A vizsgálatot követően a járási földhivatal az alaprajzot a következő záradék-szöveggel látja el: Az alaprajz megfelel a tartalmi követelményeknek, a változási állomány az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz hozzákapcsolva. A vektoros digitális alaprajzokat az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis részeként, önálló adatbázisban kell tárolni úgy, hogy azonosító helyrajzi száma alapján az automatikus kapcsolat megvalósuljon. Földrészlet határvonalának kitűzése: (40-43. ) - A kitűzési munka minőségéért a munkát végző földmérő felelős. Földrészlethatár kitűzésére irányuló munkának minősül a földrészlethatáron lévő új épület kitűzése is. A kitűzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet eredetben a járási földhivatalhoz a földmérési dokumentációval együtt be kell nyújtani. - Amennyiben a szomszédos földrészlet kitűzése korábban már megtörtént, a korábbi munkarészek mérési adatait figyelembe kell venni, a 16. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A kitűzés előkészítésekor vizsgálni kell, hogy az állami ingatlan-nyilvántartási adatbázisban szereplő adatok összhangban vannak-e a 17. -ban meghatározott munkarészek adataival. A kitűzés során észlelt felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását a járási földhivatalnál kezdeményezni kell. Ebben az esetekben a kitűzési munkálatokat fel kell függeszteni és csak a hiba kijavítására vonatkozó földhivatali határozat jogerőre emelkedése után szabad folytatni azt. A természetben már megjelölt határponthoz képest a megadott tűréshatáron belül újabb határjelet elhelyezni nem szabad. A kitűzött határpontokat vízszintes értelemben centiméter élességgel azonosítható földmérési jellel kell megjelölni. Amennyiben a kitűzés az Fttv. 14. (8) bekezdése alapján történt akkor a 21. melléklet szerinti tartalommal,a minta szerinti formában elkészített jegyzőkönyvet ki kell egészíteni a tulajdonos és a szomszédok nevével, lakcímével, ingatlanuk helyrajzi számával, aláírásukkal, és nyilatkozatukkal a kitűzéssel való egyetértésről. - Az Fttv. 14. (8) bekezdése esetén közös megegyezéssel történő kitűzés állami ingatlan-nyilvántartási adatbázisban az átvezetéséhez a vázrajzot az alábbi záradék szöveggel kell ellátni:

265 A kitűzés jelenlétünkben megtörtént, a kitűzött határpontokat kölcsönösen elfogadjuk:. A vázrajzot a kitűzéssel érintett tulajdonosoknak alá kell írniuk. Az előző bekezdés szerint készült kitűzési vázrajzot a 22. melléklet szerinti tartalommal (lásd előrébb), és formában kell elkészíteni, és szükség esetén az 1. és 2. melléklet szerinti területkimutatást is csatolni kell. Helyszíni jegyzőkönyv a földrészlet határának kitűzéséről tartalma: 1. A fejlécnek tartalmaznia kell: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámát; b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezését; c) a HELYSZÍNI JEGYZŐKÖNYV feliratot; d) a méretarány tényezőt; e) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószámát; 2. A kitűzéssel érintett földrészlet térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a kitűzéssel érintett helyrajzi szám és környezetének térképmásolatát; b) a kitűzött földrészlet és azzal közvetlen szomszédos földrészletek természetbeni méreteit; c) a kitűzés módját. 3. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) a készítő olvasható aláírását, kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint ingatlan rendező minősítésének számát; b) A kitűzött földrészlet határpontokat átvettem:...,... hrsz. tulajdonosa. záradékot; c) a készítés dátumát.

266 - Amennyiben a kitűzött határvonal helyzete a tényleges használattól a 16. és 17. előírásai szerint meghatározott értéknél nagyobb mértékben tér el, akkor a természetben használt határvonalat be kell mérni, annak helyét és meghatározó méreteit a kitűzési vázlaton a jogerős állapottól eltérő módon fel kell tüntetni. A kitűzött jogi állapot és a természetbeni használat közötti területeltérést ki kell számítani. A kitűzési vázlaton a térképi és a természetbeni állapot közötti eltérésnek megfelelő területrészt meg kell jelölni és az eltérés jellegétől függően az alábbi a kitűzés eredményének megfelelő záradékok valamelyikével kell ellátni: a.) A... helyrajzi számú földrészlet tulajdonosa a vázrajzon jelölt területrészt nem használja, azt csak a szomszédos... helyrajzi számú földrészlet tulajdonosának hozzájárulásával vagy jogerős közigazgatási határozat vagy bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján veheti birtokba. (23. melléklet), b.) A... helyrajzi számú földrészletből a vázrajzon jelölt területrész az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint nem tartozik a kitűzött földrészlethez. (24. melléklet), valamint

267 Földrészlet kitűzéséről készítendő vázrajz tartalma: 1. A fejléc tartalma: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezése, székhelye és a munkaszáma, b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezése, c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószáma, d) a KITŰZÉSI VÁZLAT feliratnak, e) a vázlat méretarányát. 2. A változással érintett térkép kivágatnak tartalmaznia kell: a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolatát, b) a földrészletek numerikus töréspontjait nullkörrel, c) a kitűzött és szomszédos földrészletek helyrajzi számait, alrészleteket, művelési ágakat, d) a kitűzött és szomszédos földrészletek természetbeni méreteit, 3. A lábrésznek tartalmaznia kell: a) a 43. (2) bekezdés szerinti megfelelő záradékot; A 43. (2) bekezdése: A kitűzési vázlaton a térképi és a természetbeni állapot közötti eltérésnek megfelelő területrészt meg kell jelölni és az eltérés jellegétől függően az alábbi a kitűzés eredményének megfelelő záradékok (a; b; c) valamelyikével kell ellátni:

268 a) A... helyrajzi számú földrészlet tulajdonosa a vázrajzon jelölt területrészt nem használja, azt csak a szomszédos... helyrajzi számú földrészlet tulajdonosának hozzájárulásával vagy jogerős közigazgatási határozat vagy bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján veheti birtokba. (23. melléklet), b) A... helyrajzi számú földrészletből a vázrajzon jelölt területrész az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint nem tartozik a kitűzött földrészlethez. (24. melléklet), valamint c) A kitűzött földrészlet határpontjait... (pl. kővel, fakaróval, festéssel stb.)... jelöltem meg. b) a 42. (1) bekezdés szerinti záradékot; 42. (1)bekezdése: Az Fttv. 14. (8) bekezdése esetén közös megegyezéssel történő kitűzés állami ingatlan-nyilvántartási adatbázisban az átvezetéséhez a vázrajzot az alábbi záradék szöveggel kell ellátni: A kitűzés jelenlétünkben megtörtént, a kitűzött határpontokat kölcsönösen elfogadjuk:. A vázrajzot a kitűzéssel érintett tulajdonosoknak alá kell írniuk. c) a záradékoló földhivatal székhelyét és a záradékolás dátumát, valamint kék színű körbélyegző lenyomatát; d) a vizsgálatot végző földhivatali személy aláírását és ingatlan rendező minősítésének számát; e) a készítő olvasható aláírását kék színű bélyegző lenyomatát, földmérő igazolvány számát, valamint ingatlan rendezői minősítésének számát; f) a kitűzés dátumát. Kitűzési vázrajz;

269 Néhány megjegyzésem a földrészlet határvonalának kitűzése munkafolyamatához: A földrészlet határvonalainak kitűzése a földmérési munka egyik legnehezebb és esetenként az egyik legbonyolultabb feladatának elvégzését jelenti, már csak azért is mert ennél a munkánál a földmérő mérnök több ügyféllel áll közvetlen kapcsolatban. A földrészletek határvonalát az esetek nagy részében azért kérik a tulajdonosok kijelölni, mert a határvonal vitás és nem tudnak egyezségre jutni. Természetesen vannak olyan kitűzések is, amikor nincs vita a felek között, de új kerítést létesítenek és azt a térképi állapot szerinti határvonalon akarják elhelyezni. Vannak egyszerű földrészlethatár kitűzések, amikor egy házhelyosztáson belül kell visszaállítani az eredeti kiosztási állapotot, vagy a kitűzendő földrészlet régebbi megosztásból, kárpótlási, vagy részarány kiosztásból keletkezett. A kitűzésre vonatkozó legfontosabb előírások: - Meg kell győződni arról, hogy a kitűzendő földrészlettel kapcsolatban volt, vagy van-e bírósági peres eljárás folyamatban. Amennyiben bírósági peres eljárás van folyamatban akkor a földrészlet határvonalát nem szabad kitűzni, ha bírósági peres eljárás volt folyamatban akkor a jogerős ítélet szerinti határvonalat szabad csak kitűzni. Kivételt képez a bíróság utasítására az igazságügyi földmérési szakértő által végzett kitűzés, amely több variációs is lehet. - A kitűzést az érvényben lévő térképi és nyilvántartott területi adatok kötelező felhasználásával kell végezni. - A munka megkezdése előtt irodai és helyszíni előkészítést kell végezni: Az előkészítés folyamán a kitűzéssel érintett földrészletek térképezését a rendelkezésre álló mérési vázlat és egyéb méreteket tartalmazó munkarészek alapján ellenőrizni kell kivételt képeznek az új felméréssel készített digitális térképek. Továbbá ellenőrizni kell a földrészletek térképi területét, és össze kell hasonlítani az ingatlan-nyilvántartási területekkel. Amennyiben a vizsgálat alapján az eltérések a megengedett tűrési határon belül vannak, akkor a kitűzést a térképi állapotnak megfelelően el lehet végezni, de ezt még befolyásolhatja a természetbeni használati állapot is. Az ellenőrző felmérés mérési technológiáját úgy kell megválasztani, hogy a területek koordinátákból, illetve természetes méretekből számíthatóak legyenek (ez ma már egyszerű, mert az adatok szolgáltatása DAT-ban történik). - A természetbeni használati állapot ellenőrző felmérésénél figyelemmel kell lenni a meglévő kerítések állapotára, állagára, a kerítés melletti fák fasorok korára, valamint arra, hogy kiültette. - A természetben mért méreteket össze kell hasonlítani a térképi méretekkel, valamint a felmérési munkarészeken (felvételi előrajz, mérési vázlat és egyéb méreteket tartalmazó megelőző munkák) található méretekkel. Amennyiben az ellenőrző méretek a rendeletben rögzített megengedett eltéréseken belül vannak a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területeket kell elfogadni. - Meglévő régi kerítéseket megmozgatni csak akkor szabad, ha az a megengedett hibahatárt meghaladó mértékben tér el a térképi állapottól. Amennyiben az eltérés a megengedett tűrési határt meghaladja, akkor, vizsgálni kell, hogy nem követtek-e el a felméréskor eredeti felmérési, térképezési illetve területszámítási hibát. Itt kerülnek ellenőrzésre következőkben felsorolt más és más időpontban végrehajtott felmérések munkarészei: - Eredeti kataszteri felmérés mérési eredményei: (felvételi előrajzok, bemérési kézikönyvek, mérési jegyzet, mérési vázlat). - Eredeti (házhelyosztási, egyéb felosztási) kiosztási munkarészek kitűzési vázlatai. - Digitalizálással szerkesztett térképek ellenőrző digitalizálása. - Digitális új felméréssel szerkesztett térképek ellenőrzése. - Egyéb a kitűzendő földrészletre vonatkozó mérési munkarészek: (épületfeltüntetési, megosztási vázrajzok stb). Amennyiben eredeti felmérési, térképezési illetve területszámítási hiba elkövetése történt akkor a hiba kijavítását, a földmérési törvény alapján, soron kívül kell elvégezni az illetékes járási földhivatalnak. A kijavításhoz szükséges munkarészeket, a munkát végző köteles elkészíteni. - A helyszíni ellenőrző felmérésnél lehetőleg, a végleges kitűzésnél pedig az érdekelt tulajdonosoknak feltétlen jelen kell lenni. - A helyszíni ellenőrzésnél a kitűzendő földrészletet, valamint minimálisan a két szomszédos földrészletet fel kell mérni, de előfordulhat, hogy sokkal több földrészlet felmérése is szükségessé válhat. Javaslom a kitűzések esetében a jelenlegi digitális térképi állapot kiegészítését a rendelkezésre álló mérési adatokkal megjavítani, mert ez javítja a rendelkezésre álló térképi állapotot. Az ilyen irányú előkészítés nagyon megkönnyíti a helyszínen az ellenőrző felmérés végrehajtását, sok ellenőrző összemérést tesz lehetővé, mely a megbízhatóságot növeli. - A földrészlet határvonalának kitűzésénél kitűzési vázrajzot, kitűzési vázlatot és területszámítási jegyzőkönyvet kell készíteni. Javaslom a telekhatárt kitűző földmérő mérnöknek, hogy olyan kitűzést soha ne csináljon, hogy a földhivatal által szolgáltatott elhatároló pontok koordinátáit a természetben ellenőrzés nélkül kijelöli, mert akkor elköveti azt az egyszerű hibát, hogy nem ért ahhoz a munkához amire jó pénzért vállalkozott. A változási állomány készítésének előírásai: (44-45. ) - A változási állománynak kizárólag a változással érintett földrészletek határvonalain belül az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist érintő változásokat kell tartalmaznia. A változási állományt a járási földhivatalnak vizsgálatra és záradékolásra DAT adatcsere formátumban kell leadni. - A járási földhivatal a vizsgálatra és záradékolásra történő átadáskor ellenőrzi, hogy a változási állomány olvasásra megnyitható-e. A készítőnek a belső vizsgálat során a helyszíni munka tényleges meglétét, minőségét és az irodai munka helyességét kell ellenőriznie. A vizsgálat elvégzését és a feltárt hibák javítását dokumentálni kell. A minőség tanúsítását a műszaki leírásban (25. melléklet) kell feltüntetni. A Műszaki leírás tartalma 1. A fejléc tartalma: a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezése, székhelye és a munkaszáma, b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezése, c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószáma, d) a MŰSZAKI LEÍRÁS megnevezésnek,

270 2. A munka megnevezése. 3. Megbízó neve és címe. 4. Felhasznált alapadatok jegyzéke. 5 A munkához használt mérőműszer típusa és gyári száma. 6. A munka elvégzésének rövid leírása. 7. A munkára vonatkozó egyéb feljegyzés. 8. A munkavégzéskor tapasztalt eltérések és dokumentáció hivatkozások. 9. A munka minőségét tanúsítójának neve, valamint ingatlanrendezői jogosultságának száma. 10. A készítő és minőségtanúsító aláírása és dátum. A belső vizsgálat végrehajtásáról vizsgálati jegyzőkönyvet abban az esetben kell felfektetni, ha a változás előtti és a változás utáni földrészletek együttes száma 5-nél több. A változási vázrajz kötelező mellékletei: (46. ) - A változási vázrajz vizsgálatához és záradékolásához - a változási vázrajz fajtáitól és az alkalmazott mérési módszertől függően az alábbi iratokat és munkarészeket kell a járási földhivatalnak átadni: a) vizsgálat és záradékolás iránti kérelmet a 26. melléklet szerint papíron; Vizsgálat és záradékolás iránti kérelem tartalma: 1. A kérelem fejlécének az alábbiakat kell tartalmaznia: a.) Tisztelt.Járási Földhivatal! b.) Alulírott.(név) kérem az általam végzett változási munkarészeket vizsgálat, záradékolás és további felhasználás céljából átvenni szíveskedjen. 2. Munka megnevezése: a.) HRSZ:. b.) Változás típusa:... 3. Földhivatali adatszolgáltatási állomány: a.) Típusa: digitális adatszolgáltatás a programból. b.) Neve:.... c.) Iktatószáma:. 4. Záradékolásra leadott adatállomány: a.) Típusa: digitális szerkesztés programban. b.) Neve:.... c.) Formátuma:. 5. Adathordozó: 6. Nyilatkozom, hogy a feltüntetett adatállományok szerepelnek az átadott..adathordozón. 7. Adatszolgáltatási számla és záradékolási számla számai:... 8. Melléklet: 1 db.. munkarész dossziéban. 9. A Záradékolt vázrajzokat az alábbi címre kérném megküldeni: Geodéziai vállalkozás vagy a megrendelő neve (Székhelyének címe) 10. A földhivatali vizsgálatra, záradékolásra leadás dátuma. 11. Az átadó és átvevő aláírása. b) műszaki leírást a 25. melléklet szerint papíron; c) mérési jegyzőkönyveket digitális formában; d) mérési vagy kitűzési vázlatot nyomtatott és vektoros formában; e) területkimutatást, amennyiben a változási vázrajz nem tartalmazza; f) terület ráosztás esetén terület elszámolási jegyzőkönyv; g) változási vázrajzot digitális formában valamint ennek kinyomtatott változatát a szükséges példányban; h) változási vázrajzhoz tartozó változási állományt. Az állami alapadatbázisok kivételével a digitálisan leadandó rajzi munkarészek bármely szabadforgalmú fájlformátumban leadhatók. A kitűzés során készített kitűzési jegyzőkönyvet, valamint a keletkezett valamennyi mérési és számítási munkarész egy példányát, a kitűzési vázlatot és vázrajzot a kitűzést követően nyolc napon belül a járási földhivatalnak meg kell küldeni. A változási vázrajz földhivatali vizsgálata és záradékolása: 47-53.. - A változási vázrajzok vizsgálatát és záradékolását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírásai szerint kell végrehajtani. A záradékolt változási vázrajz hatósági bizonyítvány. A változási vázrajz záradékolása csak akkor lehetséges, ha az mindenben megfelel az e rendelet által előírt rendelkezéseknek. Ha a munka során új alappont létesítésére is sor került, az alappont-sűrítést a megyei földhivatal külön eljárásban vizsgálja: A vizsgálat során ellenőrizni kell: (47. (2) bekezdése). - A földmérési munkát végző személy jogosultságát a munka elkészítésére (a. pont); - Az adatszolgáltatási és a vizsgálati igazgatási szolgáltatási díj befizetését, megtörténtét (b. pont); - A felhasznált alappontok adatszolgáltatási díjának befizetésé (c. pont); - Ha a munka bejelentési kötelezettség alá tartozik, a bejelentés megtörtént-e, a készítő figyelembe vette-e a visszaigazolásban előírtakat (d. pont); - Az alappont-sűrítésre a vonatkozó előírások betartását (e. pont); - A vázrajznak az e rendeletben meghatározott alaki és tartalmi követelményeinek való megfelelőségét. (f. pont); - A változási vázrajz területkimutatásának változás előtti oldala egyezőségét a hatályos ingatlan-nyilvántartási állapottal, valamint a hatályos záradékkal rendelkező, előzetesen nyilvántartásba vett állapottal (g. pont); - A területszámítás és a helyrajziszámozás helyességét (h. pont) - A kettős állapotú munkarész készítése esetén az új alaptérkép szerinti állapot változás előtti oldalának az adatszolgáltatás szerinti állapottal való egyezését (i. pont); - A leadott digitális állományok vírusmentességét; valamint (j. pont) - A leadott változási vázrajz digitális adatállománya és a kinyomtatott változási vázrajz egyezőségét (k. pont).

271 Vizsgálni kell a változási állomány geometriai és topológiai helyességét (47. (3) bekezdése). Termőföldet, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló földet érintő változás esetén a változási vázrajzot a földmérési vizsgálattal egy eljárásban mezőgazdászi szempontból is vizsgálni kell (47. (4) bekezdése). A változási vázrajzok vizsgálata során a járási földhivatal helyszíni ellenőrző méréseket is végezhet (47. (5) bekezdése). Földmérési és térképészeti adatokat, valamint térképmásolatot az igénylés céljától függően a 27, 28. vagy 29. mellékletben meghatározott igénylőlapon kell igényelni. (47. (6) bekezdése). Kisajátítással kapcsolatos változási munkarészeket a kisajátításról szóló jogszabályok előírásai szerint kell vizsgálni és záradékolni (47. 7. bekezdése). - Bejelentésre kötelezett munkáknál az alappontsűrítést a megyei földhivatal vizsgálja. Ha a betekintő vizsgálat alapján megállapítható, hogy az alappontsűrítés a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok előírásainak nem felel meg, azt további vizsgálat nélkül el kell utasítani (48. (2) bekezdése). - Amennyiben a járási földhivatal észleli, hogy a munkát végző személy nem jogosult földmérési tevékenység végzésére, akkor szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével a záradékolás iránti kérelmet végzéssel elutasítja, melyet megküld a megyei földmérési szakfelügyelőnek is (49. (1) bekezdése). A záradékolás során feltárt hibákról és hiányosságokról készült tételes vizsgálati jegyzőkönyvet a kérelmet benyújtó földmérőnek hiánypótlásra és javításra - határidő megjelölésével - vissza kell adni. (2 bekezdés) Amennyiben a hiánypótlásra benyújtott változási vázrajzon, változási állományban, valamint a hozzátartozó munkarészekben az előírt hibákat nem javították, vagy a hibajavítás során újabb hibák keletkeznek, a záradékolás iránti kérelmet végzéssel kell elutasítani (3. bekezdés). A záradékolás során korábban nem kifogásolt tartalmi elemeket a hibajavítás ellenőrzése során új hibaként feltárni és annak javítását előírni nem lehet. Az olyan hibát, amelyet az első vizsgálat során nem tártak fel, a járási földhivatalnak kell kijavítania. A változási vázrajz záradékolása csak a feltárt hibák kijavítása után végezhető el (4 bekezdés).

272 - Ha a záradék időbeli hatályán belül az átvezetésre már korábban benyújtott záradékolt változási vázrajzzal érintett földrészletek adatai időközben megváltoztak, akkor - az ingatlan-nyilvántartási átvezetés előtt - a vázrajz átdolgozása a járási földhivatal feladata (50. ). - A földrészlethatár változással járó változási vázrajzot a járási földhivatal: A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell. szövegű záradékkal látja el (51. (1) bekezdése). A járási földhivatal a 4. (3) bekezdés a)-c), valamint e) és f) pontjai szerinti változási vázrajzokat vizsgálat és nyilvántartásba vétel után: Az állami alapadat tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell. záradékszöveggel látja el (51. (2) bekezdése). A 4. (3) bekezdés a)-c), valamint e) és f) pontjaiban felsorolt vázrajzok a következők: a) jog bejegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz; b) tény feljegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz; c) épületek, építmények feltüntetésével, vagy megszüntetésével, illetve önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz; e) a művelési ág változásával összefüggő változási vázrajz; f) az Fttv. 14. (8) bekezdés szerinti kitűzéssel kapcsolatos változási vázrajz. A kitűzési vázrajzok esetében a járási földhivatal a 47. (2) bekezdés a)-c), e)-f), h) és j) pontjában foglalt előírásoknak való megfelelőséget vizsgálja (a 47. (2) bekezdés a)-c), e)-f), h) és j) lásd fentebb). Ezzel egyidejűleg a Nyilvántartásba véve. záradékszöveggel látja el (51. (3) bekezdése). - A 4. (3) bekezdés c) pontja szerinti (azaz épületek, építmények feltüntetésével, vagy megszüntetésével, illetve önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz,) változási vázrajzok benyújtása esetében a tulajdonos vagy vagyonkezelő aláírásával ellátott ingatlan-nyilvántartási átvezetési kérelmet is mellékelni kell (52. 1. bekezdése). A járási földhivatal az (1) bekezdés szerinti esetben a változási vázrajzot e rendelet előírásai szerint megvizsgálja, nyilvántartásba veszi, majd a vázrajz valamennyi példányát Előzetesen térképezve. záradékkal látja el és intézkedik az épület ingatlan-nyilvántartási bejegyzése vagy törlése iránt.(2. bekezdés). - A változási vázrajzok újrazáradékolására csak akkor kerülhet sor, ha a változási vázrajz változás előtti adatai megegyeznek a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokkal.

273 Ebben az esetekben a változási vázrajzot A záradék az újrazáradékolás keltezésétől számított egy évig hatályos. záradékszöveggel kell ellátni és a záradékolást elvégezni (53. 1. bekezdés). Ha a lejárt hatályú záradékkal rendelkező változási vázrajz változás előtti adatai megváltoztak, az újrazáradékolásra nem kerülhet sor, ebben az esetben új vázrajzot kell készíteni. Az új vázrajz készítése nem a járási földhivatal feladata (53. 2. bekezdés). - Amennyiben egy évnél régebben záradékolt, és a változások előzetes nyilvántartásából már törölt vázrajz újrazáradékolását kérik, a vázrajzot újból záradékolni kell, ha az 53. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és ezzel egyidejűleg ismételten fel kell venni a változások előzetes nyilvántartásába (54. 1. bekezdés). Amennyiben a járási földhivatal azt állapítja meg, hogy felmérési, térképezési vagy területszámítási hibával terhelt változási vázrajzot záradékolt, akkor a vázrajzot hivatalból kijavítja és a kijavításról határozatot hoz (54. 2. bekezdés). Hatályos záradékkal rendelkező változási vázrajz előzetes nyilvántartásból való törlését a vázrajzot benyújtó készítő, az ingatlan tulajdonosa, vagy a vázrajz elkészítésének megbízója kérheti (54. 3. bekezdés). Az állami alapadatok változásának nyilvántartása és a változások vezetése: - Több egymásra épülő változás esetén a később benyújtott változási vázrajzra a Megelőzi az..../.. iktatószámú változási vázrajz átvezetése. záradékot vezeti rá a járási földhivatal (55. 1. bekezdés). Amennyiben a változással érintett földrészletre vonatkozóan a záradék hatályának ideje alatt a járási földhivatalhoz újabb változási vázrajz érkezik, melynek készítője azonos az eredeti vázrajz készítőjével, valamint a vázrajz tartalmában csak módosítás történt, a változási vázrajzot az előzmény átdolgozásának kell tekinteni, ha a záradékkal érintett földrészleten további változás nem történt (55. 2. bekezdés). A (2) bekezdés szerint átdolgozott vázrajzot az előzmény egyidejű érvénytelenítése mellett, új szám alatt kell nyilvántartásba venni. A hatályos záradékkal rendelkező változási vázrajzot a járási földhivatal a Hatályon kívül helyezi az../.. iktatószámú vázrajz. szövegű záradékkal hatálytalanítja (55. 3. bekezdés).. Amennyiben azonos kiinduló adatok felhasználásával különböző tartalmú változási vázrajzokat nyújtanak be záradékolásra, azokat egyidejűleg kell nyilvántartani,iilyen változási vázrajzokat csak folyamatban lévő bírósági ügyek esetében - a bírósági végzés egyidejű csatolásával - lehet benyújtani: Ezeket a változási vázrajzokat a Jogerőre emelkedésével hatályon kívül helyezi az.../... iktatószámú vázrajzot. záradékszöveggel kell ellátni (55. 4. bekezdés). Azokat a vázrajzokat, amelyekre vonatkozóan - a záradékolástól számított egy éven belül - átvezetésre alkalmas okiratot és ingatlan-nyilvántartási kérelmet nem nyújtottak be, a járási földhivatal hatósági jogkörében eljárva törli a térképi nyilvántartásból (55. 5. bekezdés).