A VILLAMOS SZERKEZETEK HATÁSA A KÖRNYEZETRE

A VILLAMOS SZERKEZETEK HATÁSA A KÖRNYEZETRE A VILLAMOS ENERGIA VESZÉLYEI 1. VILLAMOS ÁRAM OKOZTA BALESETEK 1.1. Áramütés 1.2. Villamos ív hatása 1.3. Másodlagos villamos balesetek 1.4. Villamos és mágneses terek hatása 1.5. Villámcsapás 1.6.Elektrosztatikus töltések 2. TŰZ- ÉS ROBBANÁSVESZÉLY 2.1. Villamos ív és szikra gyújtó hatása 2.2.Villamos áram hőhatása

1.1. ÁRAMÜTÉS: Az emberi test villamos áramkörbe kapcsolódik és rajta áram folyik keresztül. Két különböző potenciálú rész közé kapcsolódva zárja az áramkört. Technikailag alapvetően kétféle módon jöhet létre - Közvetlen érintés - Közvetett érintés A közvetlen érintés esetén a leggyakoribb, a 0 potenciálú földön állva, az általánosan használt háromfázisú rendszer fázisvezetőjét érintve 230 V potenciálkülönbséget hidal át az emberi test (vagy testrész).

Üzemszerűen feszültség alatt álló, úgynevezett aktív részek megérintése ellen véd IP védettséggel jellemezve pl. 2X érintés elleni védelem (MSZ 1600-l) közvetlen érintés elleni védelem (MSZ 2364-200:2002) áramütés elleni védelem normál üzemben (MSZ 2364-410:1999) ALAPVÉDELEM (óvintézkedés normál esetre) MSZ HD 60364-4-41:2007 a.) KÉT FÁZIS KÖZÖTT (400V vonali feszültség UV ) b.) FÁZIS ÉS FÖLD KÖZÖTT (230V fázisfeszültség Uf) 1.) transzformátor tekercsei 2.) csillagpont 3.) üzemi földelés

Üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de hiba esetén (közvetítésével) feszültség alá kerülő részek (test) megérintéséből adódó veszély ellen véd Mindig testzárlat ill. földzárlatról van szó. érintésvédelem (MSZ 172-l) közvetett érintés elleni védelem (MSZ 2364-200:2002) áramütés elleni védelem hiba esetén (MSZ 2364-410:1999) HIBAVÉDELEM (óvintézkedés egyszeres hiba esetére) MSZ HD 60364-4-41:2007

Az áramütés következményei: izomrándulás, rázásérzet (megrázta az áram), görcsös izom összehúzódás, idegrendszeri tünetek, szívkamra remegés (fibrilláció) légzésbénulás két utóbbi akár együtt, akár külön-külön okozta áramhalál Villamos sérülések -bőr sérülései: áramjegy, metallizáció, égés, -izmok és inak sérülései, -csontok sérülései, -vérerek sérülései (vérzések, trombózis), -belső szervek sérülései (tüdő-, mellhártya vérzés), - máj-, vese károsodás, -szem és fül sérülései.

AZ ÁRAMÜTÉS SÚLYOSSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÁRAMERŐSSÉG nagyobb veszélyesebb VÁLTAKOZÓ 50-60 Hz ma EGYEN ma HATÁS MEGJEGYZÉS 0,5.1,5 2.6 Gyenge rázásérzet ÉRZETKÜSZÖB 2..3 8.10 Mozgást ne akadályozó rázásérzet 10.15 60.70 Fájdalmas izomgörcs a végtagokban, a vezetőt még éppen el tudja engedni ELENGEDÉSI ÁRAMERŐSSÉG 20.25 80.90 Erős fájdalom, szívműködés szabálytalan, légzőizmok görcse már lehetséges Öntevékeny kiszabadulás lehetelen, behatási idő nagy lehet 30.40 110.140 Eszméletvesztés, a légzőizmok görcse SÚLYOS VESZÉLYEZTETÉS 80.100 300.500 Szívkamra remegés (fibrilláció) szívbénulás 0,1 0,3 s azonnali halál

ÁRAMBEHATÁS IDŐTARTAMA hoszabb idő veszélyesebb AZ ÁRAM ÚTJA (az emberi testben) kéz- kéz között egy kéz-két láb között fej-kéz között fej-két láb között láb-láb között

A FREKVENCIA Egyenáram( kevésbé veszélyes kb. fele mértékben) Váltakozó áram 50-60 Hz ipari frekvencia a legveszélyesebb növekedve csökken a veszélyesség. 10.000 Hz, már csak hőhatás. A FESZÜLTSÉG nagyobb veszélyesebb AZ ELLENÁLLÁS kicsi veszélyesebb A TESTI LELKI ÁLLAPOT U I R

MŰSZAKI MENTÉS Az áramütött kiszabadítása az áramkörből kisfeszültségen bárki végezheti - kikapcsolással - feszültség alatt; eltolással, elhúzással nagyfeszültségen csak helyi ismerettel rendelkező szakember -kikapcsolással -védelmi rendszer kikapcsol?? Kiszabadító áramütést kerülje Áramütöttet leesés ellen védeni

1.2. VILLAMOS ÍV HATÁSA Megégés, főleg nagyfeszültségen. Az aktív részhez közelítve a feszültség átüti a levegőt (ami a szigetelő réteg) 4000-5000 Ko hőmérsékletű plazma. 1.3. MÁSODLAGOS VILLAMOSBALESETEK Ijedtség - beütés - leesés Keletkezett tűzben égési sérülés

1.4. VILLAMOS ÉS MÁGNESES TEREK HATÁSA 10 KHz - 1000 MHz hőhatás 1000 MHz mikrohullámok hosszú időtartam esetén - fejfájás - testi, szellemi fáradtság - alvászavar - álmosság Megengedett térerősség: 10 kv/m Távvezetékek környezete; Pl. 400kV 400MW 2 m-re kisebb mint lakásban 10A vezetéktől 3 cm-re

1.5. VILLÁMCSAPÁS NAGYENERGIÁJÚ VILLAMOS ÍVKISÜLÉS HATÁSA A NAGYFESZÜLTSÉGŰ ÁRAMÜTÉSHEZ HASONLÓ KÖZVETLEN VILLÁMCSAPÁS - 25-30% HALÁLOS - SULYOS ÉGÉS ÉS SZÖVETRONCSOLÓDÁS - ESZMÉLETVESZTÉS - VILLÁMBÉNULÁS (rendszerint megszűnik) - BŐRÖN VILLÁMRAJZOK (később megszűnik)

1.6.ELEKTROSZTATIKUS TÖLTÉSEK ÉLETTANILAG VESZÉLYTELEN, kis energiájú szikrázás, kellemetlen MŰSZÁLAS RUHANEMŰ-SZIGETELŐ PADLÓZAT - BŐRPÍR, BŐRIRRITÁCIÓ GÉPJÁRMŰKAROSSZÉRIA, KISZÁLLÁSKOR TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK SORÁN MUNKADARABTÓL IJEDTSÉGTŐL MÁSODLAGOS BALESETEK

2. TŰZ- ÉS ROBBANÁSVESZÉLY ÉGÉS 3 FELTÉTELE SZILÁRD ANYAGOK ESETÉN - ÉGHETŐ ANYAG - OXIGÉN (LEVEGŐ) - GYULLADÁSIHŐMÉRSÉKLET ROBBANÁS(HEVES ÉGÉS) FELTÉTELEI GÁZOK GŐZÖK ÉS LEBEGŐ POROK ESETÉN: - GÁZ, GŐZ, ÉS POR ALSÓ- ÉS FELSŐ ROBBANÁSI HATÁRÉRTÉK KÖZÖTTI KONCENTRÁCIOBAN - MEGFELELŐ ENERGIÁJÚ GYÚJTÓFORRÁS ( HŐMÉRSÉKLET, SZIKRA, LÁNG)

2.1. VILLAMOS ÍV ÉS SZIKRA GYÚJTÓ HATÁSA AZ ÍV SZINTE MINDEN ESETBEN, MIVEL NAGY ENERGIÁJÚ ÉS HŐMÉRSÉKLETŰ, SZIKRA BIZONYOS ENERGIASZINT FELETT (az anyagtól függően) 2.2.VILLAMOS ÁRAM HŐHATÁSA Q= I2. R. t Joule hő -ÜZEMSZERŰEN: HŐT FEJLESZTŐ KÉSZÜLÉKEK -HIBA ESETÉN ZÁRLAT TÚLTERHELÉS KÖTÉSEK LAZULÁSA

VILLAMOS SZABVÁNYOK Külön anyag (AMAHAN) VILLAMOS SZAKKIFEJEZÉSEK (FOGALMAK) Külön anyag (AMAHAN)

3. ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM (MSZ HD 60364-4- 41:2007) 3.1. ALAPVÉDELEM (közvetlen érintés elleni védelem, megérintés elleni védelem) módszerei 3.1.1. Törpefeszültség 3.1.2. Aktív részek elszigetelése 3.1.3. Védőfedés vagy védőburkolat 3.1.4. Védőakadály 3.1.5. Elérhető tartományon kívül helyezés 3.2. HIBAVÉDELEM (közvetett érintés elleni védelem, érintésvédelem) módszerei 3.2.1. Érintésvédelmi törpefeszültség 3.2.2. Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával 3.2.3. Védelem kettős vagy megerősített szigeteléssel 3.2.4. Védelem villamos elválasztással 3.2.5. Védelem a környezet elszigetelésével 3.2.6. Védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel

3.1. ALAPVÉDELEM (közvetlen érintés elleni védelem, megérintés elleni védelem) módszerei 3.1.1. Törpefeszültség Kis feszültség nem hajt át nagy áramot, nem jelent súlyos veszélyeztetést I U R SELV (biztonsági törpefeszültség) földeletlen törpefeszültség, 25 V ill. e.fesz.60 V sem a táphálózat, sem a testek nincsenek földelve PELV (védelmi törpefeszültség) földelt törpefeszültség, a táphálózat földelt, a testek földeltek és az EPH rendszer kialakított, akkor - normál, száraz helyen 25 V ill. e.fesz.60 V - nedves helyen, valamint nagy érintkezési felület esetén: 6 V ill. e.fesz. 15 V. Nagyobb feszültség IP 2X; (IP XXD) ha törpe, akkor is!

TÖRPEFESZÜLTSÉG ELŐÁLLÍTÁSA Transzformátorral (MSZ 60742:1998 biztonsági tr.) L1 L1 230 V N2 24 V 230 V 24 V N Forgógéppel: generátor, dinamó (villamos v. robbanómotorral hajtva) Galvánelemmekkel, akkumulátorokkal, elektronikus eszközzel. Más áramköri vezetőktől elválasztva. Eltérő dugaszolóaljzatok.????!!!

3.1.2. Aktív részek elszigetelése Szigetelőanyaggal (pl. gumi, műanyag) teljesen borítva. - csak roncsolással eltávolítható - vegyi-, hő- és mech. hatásoknak ellenálló Festék, lakk nem megfelelő. 3.1.3. Védőfedés vagy védőburkolat - védőfedés: szokásos irányból - védőburkolat: bármely irányból jövő érintés ellen. IP védettség (international protection: nemzetközi védettség) MSZ EN 60529:2001

IP jel és két szám első: szilárd testek és por második:nedvesség Szám helyén X, ha adott esetben nem érdekes IP 0X Nem védett IP 1X ( IP XXA ) A veszélyes részek kézháttal való érintésével szemben védett Az 50 mm gömb tapintóeszköz és a veszélyes részek között megfelelő légköz legyen IP 2X ( IP XXB ) A veszélyes részek ujjal való érintésével szemben védett A 12 mm, 80 mm hosszú ízelt tapintóújj és a veszélyes részek között megfelelő légköz legyen IP 3X ( IP XXC ) A veszélyes részek szerszámmal való érintésével szemben védett Az 25 mm tapintóeszköz ne hatoljon be IP 4X ( IP XXD ) A veszélyes részek huzallal való érintésével szemben védett Az 1 mm tapintóeszköz ne hatoljon be IP 5X Por ellen védett A por behatolása nincs teljesen megakadályozva, de por ne hatoljon be olyan mennyiségben, amely a gyártmány kielégítő működését zavarná vagy biztonságát csökkentené IP 6X Por ellen tömített Por ne hatoljon be

A védettségi fokozat rövid leírása meghatározása IP X0 Nem védett IP X1 Függőlegesen leeső vízcseppek ellen védett A függőlegesen leeső cseppeknek ne legyenek káros hatásai IP X2 Függőlegesen leeső vízcseppek (csapadék) ellen védett, 15 -kal elbillentett burkolat esetén A függőlegesen leeső cseppeknek ne legyenek káros hatásai, ha a burkolat a függőlegeshez képest mindkét irányban 15 -ig terjedően bármilyen szögben el van billentve IPX3 Permetező víz ellen védett A függőlegeshez képest mindkét irányban 60 -ig terjedően bármely szögből permetezett víznek ne legyenek káros hatásai IP X4 Freccsenő víz ellen védett A burkolatra bármely irányból freccsenő víznek ne legyenek káros hatásai IP X5 Vízsugár ellen védett Bármely irányból a burkolatra irányított vízsugaraknak ne legyenek káros hatásai IP X6 Erős vízsugár ellen védett Bármely irányból a burkolatra irányított erős vízsugaraknak ne legyenek káros hatásai IP X7 Időszakos vízbemerítés hatásai ellen védett Káros hatásokkal járó vízmennyiség behatolása ne legyen lehetséges, ha a burkolat szabványosított nyomás- és időviszonyok között időszakosan vízbe van merítve IP X8 Tartós vízbemerítés hatásai ellen védett Káros hatásokkal járó vízmennyiség behatolása ne legyen lehetséges, ha a burkolat a gyártó és felhasználó megállapodása szerinti, de a 7 számjegyre előírtaknál szigorúbb viszonyok között tartósan vízbe van merítve

3.1.4. Védőakadály Szándékos érintés ellen nem véd pl. korlát, rács,kerítés 3.1.5. Elérhető tartományon kívül helyezés Tartomány az MSZ HD 60364 4-41 szerint Mindkét mód csak szakképzett vagy kioktatott személyek által ellenőrzött, vagy felügyelt berendezésekben!!

3.2. HIBAVÉDELEM (közvetett érintés elleni védelem; érintésvédelem) módszerei U I R Kis feszültség nem hajt át nagy áramot, nem jelent súlyos veszélyeztetést 3.2.1. érintésvédelmi törpefeszültség SELV (biztonsági törpefeszültség) PELV (védelmi törpefeszültség) egyaránt alkalmazható 50 V váltakozó-, ill. egyenfeszültség 120 V

3.2.2. Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával (Vezetékes érintésvédelem) FÖLDELŐBERENDEZÉSEK ÉS VÉDŐVEZETŐK MSZ HD 60364-5-54:2012 FÖLDELÉSEK Különböző villamos vezető részek a földdel (talajjal) történő vezető összekötése, két részből áll: - földelő (talajban lévő rész) - földelővezető (az összekötő vezető) közöttük földelés bontó a méréshez Földelési ellenállás (RA), két összetevő: - földelő szétterjedési ellenállása - földelővezető ellenállása RA értékét döntően befolyásolja: - talaj fajlagos ellenállása

Üzemi földelés (transzformátornál) Védőföldelés ( villamos készüléknél) A földelő lehet - természetes - mesterséges Kivitel: - rúd-, v. csőföldelő - szalag v. huzal - betonalap - földbeágyazott fémszerkezet (pl. vízvezeték) Önállóan számottevő földelés: - 0,5m-nél mélyebben - 4m-nél hosszabb

A FÖLDELŐT festeni nem, horganyozni lehet A FÖLDELŐVEZETŐT azonban lehet korrózió ellen védeni a talajban is. Ha korrózió,vagy mechanikai sérülés ellen nem védett, akkor nagyobb keresztmetszet. Kötés hegesztéssel, csavarozással. (két különböző fém, galvánelem ------ korrózió) FÖLDELŐ HÁLÓZAT: több földelő összekötve, (a földelés értékét javítja) FÖLDELŐ HÁLÓ: vízszintes rácsozat a talajban (a felette lévő területet egyenpotenciálra hozza)

VÉDŐVEZETŐK (PE; PEN) A védővezetők feladata a villamos szerkezetek testét bekötni az érintésvédelmi rendszerbe. Elhelyezés általában tápvezetékkel együtt egy védőcsőben vagy egy kábelben. Bizonyos feltételekkel védővezetőként használható - a villamos szerkezetek fémteste - idegen vezetőképes részek kivéve:gázcső, vízcső, hajlékony fémrészek, tartóhuzalok,kábeltálca, kábellétra. Eltérő nyomvonalon indukciós hurok, reaktancia. Zárlati áram hőterhelésére nem kell méretezni ha

FÁZISVEZETŐ KERESZTMETSZETE S (mm2) VÉDŐVEZETŐ LEGKISEBB KERESZTMETSZETE S PE (mm2) S 16 S PE = S 16 < S 35 S PE = 16 S > 35 S PE = S/2 PEN vezető nem lehet kisebb 10 mm2 -nél EGYENPOTENCIÁLÚ ÖSSZEKÖTÉS (EPH) (egyenpotenciálra hozó hálózat) (MSZ HD 60364-4- 41:2007, MSZ HD 60364 5-54:2012) A villamos szerkezet testeinek és a közelükben lévő idegen vezetőképes részek összekötése. (Ha azonos potenciálon vannak nincs közöttük feszültség)

Épületeknél FŐ FÖLDELŐ KAPOCS (EPH csomópont) Külön vezetékkel csatlakoztatni hozzá: - épületgépészetet (víz, gáz, szellőzés, klíma) - az épület vasbetonszerkezetének fémrészeit - fém épületszerkezeteket - a villamos szerkezetet nem tartalmazó technológiai berendezéseket - az épület legközelebbi villámhárító földelését - a távközlési kábelek fémköpenyét (engedély) Közvetlen bekötés esetén: réz min. 6 mm2 alumínium min. 16 mm2 acél min. 50 mm2 Villamos szerkezet testéről bekötés esetén nagyobb legyen mint a villamos szerkezethez jövő PE vezető keresztmetszetének a fele de minimum védett 2,5 mm2 ; nem védett 4 mm2 rézvezető esetén.

AZ ÖNMŰKÖDŐ LEKAPCSOLÁS ESZKÖZEI (kioldószervek) ÉS A KIOLDÓÁRAM - túláramvédelmi eszközök olvadóbiztosító kismegszakító megszakító - áram-védőkapcsoló (ÁVK) Olvadóbiztosító A vezetékhálózat legyengített pontja

Kiolvadás --- ív --- ívoltó (kvarchomok) Patkolás nincs ívoltás!! egyezményes nemkiolvasztó áram: Inf =1,25 In) ha nagyobb áram folyik át, akkor kiolvad. A kiolvadási idő függ a zárlati áram nagyságától, minél nagyobb, annál gyorsabban olvad ki. Kiolvadási idő ---- a kiolvasztó áram jelleggörbe Gyors Késleltetett (lomha)

Kismegszakító Összetett készülék - elektromágneses kioldó gyors (1s-nál kisebb) - hőkioldó lassúbb (néhány másodperces) kioldás B típusú 3-5 x In; C típusú 5-10 x In D típusú 10-20 x In áramnál old ki 0,4 s idő alatt. Megszakító Nagyteljesítményű áramkörökben, elektromágneses kioldóval

ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK) (RCD) Elve: különbözeti áramváltó. Működése: Befolyó áramok = visszafolyó áramok, V vasmagban egymás erőtereit lerontják, fluxus=0. Hiba esetén Ih hibaáram nem folyik vissza, egyensúly megbomlik, vasmagban fluxus >0, tekercsében feszültség indukálódik T relé meghúz, ÁVK kikapcsol. V: vasmag P: próbagomb RA: földelés T: hibaáram relé Ih: hibaáram In :névleges üzemi áram (16-80A) I n : névleges kioldóáram (0,01-0,5A; 10mA-500mA)

KIOLDÓÁRAM ( Ia) Mely a kioldó szervet az előirt időn belül működteti. Olvadóbiztosítónál és kismegszakítónál Ia = In. a névleges áram többszöröse A kioldó típusa In A TN 5s TT 1s Végáramkörök 32 A-ig 0,4 s Olvadóbiztosító gg, gm gyors és késleltetett 25 32 3 4 5 7 6 8 Olvadóbiztosító gr, NOR, NOSi, NOGe bármely In esetén 2,5 4 6 Kismegszakító B típusú bármely In esetén 5 5 5 Kismegszakító C típusú bármely In esetén 5 10 10 Kismegszakító D típusú bármely In esetén 5 20 20

Ez hazai gyakorlat, MSZ HD 60364-4-41 szabvány szerint gyártók áram --- idő jelleggörbéiből Megszakítónál a beállított érték (ez is a néveleges áram többszöröse) Áram-védőkapcsolónál Ia = I n : névleges kioldóáram (miliamperek, sokkal kisebb a névleges áramnál!!!!!)

TT RENDSZER (védőföldelés) A TT mindkét betűje (T = terra) földelést jelent. Első T a rendszer táppontjában közvetlen földelve van a csillagpontban (üzemi földelés). Második T villamos szerkezetek testeire az üzemi földeléstől független védőföldelés van csatlakoztatva.

RA. I a U L RA a védőföldelés ellenállása (a földelő és a földelő vezető eredő ellenállása) Ia a kioldó szervet az előírt időn belül működtető áram (kioldóáram) UL a megengedett érintési feszültség (limit feszültség), melynek értéke 50 V váltakozó- és 120 V egyenáram esetén UL RA RAmeg Ia Probléma 1ohm-nál kisebb ellenállású földelés készítése 50 50 Kiküszöbölhető ÁVK 50 50 alkalmazásával. 16 4 0,78 10 6 0,83 0,03 1677 0,5 100

MSZ HD 60364-4-41 Általánosságban ÁVK-t kell alkalmazni, ekkor méretezhető az előzőek szerint UL= 50V ra RA I N U L 50V természetesen mindig I N!! Túláramvédelmi szerv (oladóbiztosító, kismegyszakító) esetén földhurok impedanciájával kell méretezni fázisfeszültségre Zs x Ia U0 Ez kis hurokimpedanciát (földelési ellenállást) feltételez

TN RENDSZER Első T a rendszer táppontjában közvetlen földelve van a csillagpontban (üzemi földelés). A rendszer csillagpontjából (nullapontjából) leágaztatott, nulla potenciálú védővezetőt PE (mely az N = üzemi nulla vezetővel azonos potenciálú) kötik rá a védendő villamos szerkezetek testére, ezt jelöli a második betű.

Z S. Ia U0 ZS hurokimpedencia (a fázisvezetőkkel egy kábelben vezetett védővezeték esetén a reaktancia elhanyagolásával általában az Rs hurokellenállással számolhatunk) Ia a kioldó áram U0 a váltakozó feszültség effektív értéke a földhöz képest ( fázisfeszültség, általában 230V) U0 Z S RS Z S meg RSmeg Ia A zárlati áramkör fémes vezetőhurokban záródik, sokkal kisebb ellenállású a földelésnél.

Védővezető: PE; színe: zöld/sárga Üzemi nullavezető : N; színe: világoskék Közös célra egyben kivezetett vezető együttesen látja el a védővezető (PE) + üzemi nullavezető (N) feladatát, jele : PEN; színe:zöld/sárga, végeken kék jelöléssel vagy kék a végeken zöld/ sárga - rézvezető esetén 10 mm2-nél nagyobb - alumínium esetén 16 mm2-nél nagyobb

IT RENDSZER (földeletlen, impedancián keresztül földelt) I T I : tápoldalon impedancián I keresztül, vagy egyáltalán nem földelt T : villamos szerkezetek teste a földelve van Impedancián keresztül földelt: középfeszültségű elosztóhálózatok, üzemviteli okból

Földeletlen rendszerek: Folyamatos üzem vihető, testzárlat nem okoz kioldást, jelzés szükséges. Hálózat kapacitásán kis zárlati áram Id =1-5A RA.Id UL RA a védőföldelés földelési ellenállása Id a rendszer földzárlati árama UL a limit feszültség (50 V)

3.2.3. Védelem kettős, vagy megerősített szigetelés használatávalhasználatával (Villamos szerkezet elszigetelése, kettős szigetelés) A védelmet az adja, hogy villamos szempontból nincs is teste, amelyen hibafeszültség léphetne fel. Két megoldás Szigetelő burkolatú szerkezet 1.alapszigetelés (motor tekercsszigetelése) 2.kiegészítő szigetelés (pl. műanyag burkolat) 3. motor test (fém) 4. tápvezeték Festék, lakk nem lehet szigetelés.

Fémburkolatú szerkezet 1.alapszigetelés (motor tekercsszigetelése) 2. kiegészítő szigetelés (szigetelő alátétlemez) 3. megerősített szigetelés (gumigyűrű) 4. külső fémburkolat 5. fém motortartó 6. motor test (fém) 7. tápvezeték Festék, lakk nem lehet szigetelés.

VILLAMOS GYÁRTMÁNYOK ÉRINTÉSVÉDELMI OSZTÁLYAI 0. érintésvédelmi osztályú sem alap, sem hibavédelem nincs, beépítésre szánt I. érintésvédelmi osztályú jelölt védőcsatlakozó kapoccsal ellátva II. érintésvédelmi osztályú a kettős vagy megerősített szigetelésűek, lehetnek - gyári kialakitásúak, jelük - szerelés során kialakítottak, jelük III. érintésvédelmi osztályú SELV vagy PELV törpefeszültségűek, jelük

3.2.4. Védelem villamos elválasztással (védőelválasztás) 1:1 áttételű elválasztó transzformátor L1 l1 230 V 230V Szekunder oldali vezetékeknek nincs feszültségük a földhöz képest. Max. 500 V N l2 Földeletlen rendszer, vezetékeit jól elszigetelni! Kis zárlati áram, csak a rendszer kapacitásán keresztül. Kis kiterjedés ----- kis kapacitás----- kis zárlati áram Egy szerkezet részére, lehető legkisebb kiterjedésű hálózat. (Ha több készülék, földeletlen EPH-val testeket összekötni, csak szakfelügyelet mellett)

3.2.5. Védelem a környezet elszigetelésével Villamos szerkezetek testét - egymástól - a talajtól - idegen vezetőképes részektől el kell szigetelni

3.2.6. Védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel A környezet elszigeteléséhez hasonló, de a testek és a vezetőképes részek egymással összekötve, akár egyszerre érinthetők.

NAGYFESZÜLTSÉGŰ BERENDEZÉSEK Szabványok: Létesítés; MSZ EN 61936-1:2011 visszavont MSZ 1610 szabványsorozat Hibavédelem (érintésvédelem); MSZ EN 50522:2011; MSZ 172-4 visszavont MSZ 172-2; MSZ 172-3; Alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem) Sok csupasz vezeték, szigetelés a levegő Átütési szilárdság: 21kV/cm,ezt rontja: - csúcshatás - szennyezettség - páratartalom Áramütéshez nem kell közvetlen megérinteni!!! Védőakadály, védőfedés, védőburkolat, (SF6 gáz)

Hibavédelem (érintésvédelem) Nagyfeszültségen az érintésvédelem alapvetően a földelés MSZ EN 50522:2011 általában fedi régit de - főként a földelések kialakításával és mérésével foglalkozik - sok a régi szabvány szerinti létesítés Közvetlenül földelt rendszerek ( MSZ 172-3) A 120 kv felettiek Földzárlat útja mint kisfeszültségű TT rendszerekben. A megengedett érintési feszültség értéke függ a kikapcsolási időtől Érintési feszültség (a kar által áthidalt feszültség; 1 m) Lépésfeszültség (a két láb által áthidalt feszültség1 m) Csoportos lépésfeszültség

Nagy áramú berendezések (ETK) területén földelőhálóval egyenpotenciálra hozás

Nagyfeszültség közelében lévő vonalas fémszerkezetekben feszültséget hozhat létre, ezért földelendők. Közvetetten földelt ill. földeletlen rendszerek. (MSZ 172-2) Általában a középfeszültségű elosztóhálózatok Védelmi automatikák gondoskodnak a lekapcsolásról, ha szükséges. Kiegészítő védelmi módok: - környezet elszigetelése (aszfalt,kavics) - potenciál befolyásolás

Kis zárlati áramú berendezések (MSZ 172-4) Kisfeszültségről táplált transzformátorral előállított nagyfeszültség. (pl. reklámok, röntgen berendezések stb.) Zárlati árama max. 1 A Védelem módja: kis zárlati áramú nullázás

ALAPMÉRÉSEK Módszertani úrmutatóból 2. és 3. fejezet, 4.1.; 4.1.1.; 4.1.2. (képletek nem kötelező) 4.1.4.; 4.1.5. tényleges mérés 4.2.; 4.2.1.; 4.2.2. (képletek nem kötelező) 4.2.4.; konkrét mérés 4.3. 4.3.1.; 4.3.2-ből XWH a tényleges mérés 4.4. 4.4.1.; 4.4.2.; 4.4.3. tényleges mérés

TÚLÁRAMVÉDELEM (MSZ EN 60364-4-43:2010) Túláram: A névlegesnél nagyobb, túlmelegíti, vagy elolvasztja a vezetéket, TŰZVESZÉLY (joule hő, vagy ív) Túlterhelési áram: a berendezést túlzott mértékben veszik igénybeüzemeltetési hiba, csak néhányszorosa a névlegesnek (szigetelés lassú tönkremenetele, zárlat) Zárlati áram: villamos áramköri hiba, különböző potenciálon lévő aktív vezetők közötti elhanyagolható impedanciájú érintkezés hatására fellépő túláram. Nagyságrendekkel nagyobb a névlegesnél. Zárlat lehet - aktív része között (fáziszárlat) - aktív rész és a test ill.föld között (testzárlat ill. földzárlat)

A hibavédelem (érintésvédelem) a testzárlat ill. a földzárlat következményei ellen véd. Zárlatvédelmet a tápponton, valamint keresztmetszet csökkenés helyén. Lehetőleg szelektív legyen, régen kötelező volt. Kismegszakítók miatt probléma. Zárlatvédelmi eszközök olvadóbiztosító kismegszakító megszakító (ÁVK csak ÉV célra!!!!) Lényeges adat a zárlati megszakítóképesség

Túlterhelésvédelem Tápponton, vagy fogyasztónál Eszközei: Hőkioldó (bimetál:kettősfém) mindig a fogyasztó névleges áramára állítani!!!

Hőmás védelem, nem teljesen pontos, különböző hőmérsékletű elhelyezést figyelembe venni. Beépített védelem ( hőfokvédelem ) (PTC) a legbiztosabb. Olvadóbiztosító, nem jellemző, csak vezetékek túlterhelésvédelmére

VILLAMOS BERENDEZÉS HŐHATÁSA ÉS TŰZKELTÉSE ELLENI VÉDELEM A villamos energia okozta veszélyek felsorolásnál már volt szó róla (2.1; 2.2) A villamos energia felhasználása során részben hővé alakul át. Q= I2. R. t Joule hő Hőt fejleszt - üzemszerű működés az üzemi áram - hiba esetén a túláram Üzemszerű működés a keletkezett és leadott hő egyensúlyban van. Céltól függően a keletkezett hő lehet - hasznos pl. hőfejlesztő készülékekben (pl.fűtőtest, tűzhely, vízmelegítő stb.) ahol ez a cél - káros energiaveszteség (pl. izzólámpa, villanymotor, vezetékrendszer, stb.)

Hiba esetén Az üzemi áramnál nagyobb áram; - túlterhelési áram többlethő,egyensúly felborul - zárlati áram hirtelen nagy hőmennyiség (olvadt fém, ív, szikra, szigetelés égés) keletkező hő egyértelműen káros - tönkreteszi a villamos szerkezeteket - környezetre tűzveszély Túlterhelés és zárlat okozta tűzveszély ellen véd a túláramvédelem

MSZ HD 60364-4-42:2011 Hőhatások elleni védelem Az üzemszerű működés során a villamos berendezés nem károsodik, azonban a normálisan keletkező hőhatás ellen is védekezni kell. Ív, szikra is előfordul. Hőfejlesztők; szerelési előírások; megfelelő távolság hőszigetelés, árnyékolás Túlmelegedés elleni védelem - háztartási készülékek:méretezéssel - ipariak : hőfokkorlátozással - kényszeráramlásos : reteszeléssel Ív, szikra; íválló burkolás, kellő távolság, elválasztás Égési sérülés elleni védelem (szabványban táblázat)

MSZ 2364-482:1998 Tűzvédelem fokozott kockázat vagy tűzveszély esetén (Régebben MSZ 1600-9 Tűzveszélyes helyiségek és szabadterek) A FELDOLGOZOTT VAGY TÁROLT ANYAGOK MIATT TŰZVESZÉLYES HELYISÉGEK Csak a legszükségesebb villamos berendezés Por vastagság max. 5 mm, védettség IP 5X Kábel és vezetékrendszerek Kábelek: falba, védőcsőbe, vagy lángálló Átmenő vezetékeken, kábeleken nem lehetnek kötések. Csupasz vezető tilos Hajlékony vezetékek 450/750 V-os extra hajlékony legyen PEN vezető tilos

Szigetelési hiba(szivárgó áram) elleni védelem - TN éstt 300mA ÁVK - IT optikai és hangjelzés Kapcsolók IP 5X Motorok hőkioldói kézi visszaállítással Világítótestekre por, szálak ne rakódhassanak le, felületi hőmérsékletük, sugárzó rész és éghető anyag közötti távolság meghatározott Mechanikai behatás, forró részek kiesése ellen védeni. Fűtő- és szellőző berendezések beszívott por Nem éghető talpakra Felületi hőmérséklet max. 90 Co

ÉGHETŐ SZERKEZETI ANYAGÚ HELYISÉGEK (Régen: MSZ 1600-15) Közvetlen a szerkezetre megfelelően kiválasztott villamos szerkezetek F Éghető falba szabványos szerkezeteket, ha nem, akkor hőszigetelő anyaggal burkolni, vagy abba ágyazni Kábelek, vezetékek, vezetékcsatornák és védőcsövek lángálló kivitelűek legyenek 28/2011 (IX.6.) BM rendelet (OTSZ) Építmények központ és tűzszakaszonkénti leválasztása Tűzbiztonsági berendezések függetlenek legyenek

Magas és veszélyes pl. tűzveszélyes építményekben meneküléshez biztonsági világítás. Használaton kívüli gépeket, berendezéseket lekapcsolni. Üzemszünetben is szükséges áramköröknek külön leválasztó

TÚLFESZÜLTSÉGVÉDELEM Túlfeszültség keletkezhet: Légköri eredetű (majd későbbiekben) Hálózaton belüli - kapcsolásokból eredően, - elektronikus szerkezetekből - átütés nagyobb feszültségűből kisebb feszültségű rendszerbe nem megfelelő szigetelés a két rendszer között (pl. transzformátor, együtt vezetett vezetékek) nagyfeszültségű rendszer földzárlata esetén (MSZ 2364-442) Probléma:szigetelés tönkremenetele, zárlat, áramütés. Védekezés, szigetelési szintek koordinációjával (összehangolásával)

FESZÜLTSÉGCSÖKKENÉSI VÉDELEM (Nullfeszültség védelem) ( MSZ 2364-450:1994 ) Elsősorban mechanikai probléma; hajtott gépek váratlan újraindulása Öntartós mágneskapcsolós kapcsolás 85 % alatt nem köteles tartani OTSZ világításnál tiltja

Nincs feszültségcsökkenési védelem Direkt indítás Mágneskapcsolós de nem öntartós indítás

Mágneskapcsolós (kontaktoros) öntartós indítás

ROBBANÁSBIZTOSSÁG MSZ EN 60079 VILLAMOS GYÁRTMÁNYOK ROBBANÓKÉPES GÁZKÖZEGBEN ROBBANÓKÉPES KÖZEGEK MSZ EN 50281 GYÚLÉKONY POR JELENLÉTÉBEN ALKALMAZHATÓ MSZ EN 61241 VILLAMOS GYÁRTMÁNYOK Megszünőben (Régen: MSZ 1600-8) Robbantóanyagokkal nem foglalkoznak Részben hiányos szabványsorozatok ROBBANÁS (heves égés) feltételei gázok gőzök és lebegő porok esetén: - gáz, gőz, és por alsó- és felső robbanási határérték közötti koncentrációban - megfelelő energiájú gyújtóforrás (hőmérséklet, szikra, láng)

ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK BESOROLÁSA a robbanás-veszélyes koncentráció előfordulásának valószínűsége szerint Korábban A és B tűzvédelmi besorolás 1-5 villamos veszélyességi fokozat Most ZÓNÁK: GÁZ; GŐZ : (MSZ EN 60079) 0; folyamatosan és hosszú ideig 1; normál üzemben, ritkább előfordulás 2; üzemzavar, rövid ideig POR: 20; 21; 22. (MSZ EN 1127!!!!) értelemszerűen ugyan az,(de lebegő por!) Besorolás bonyolult, anyagokat és gyártási folyamatot ismerő technológus végezze! Szellőzéssel a zónák kiterjedése csökkenthető.

ROBBANÁSBIZTOS VÉDELMI MÓDOK (GÁZOK, GŐZÖK) (MSZ EN 50014. MSZ EN 50050 szabványok) MSZ EN 60079 Robbanásbiztos gyártmány régen: Rb jelenleg: Ex II (Bányákban sujtólégbiztos régen: Sb jelenleg Ex I) Olaj alatti védelem (Ex-o); a gyártmány olajjal töltött, a szikrát, ívet kioltja. Túlnyomásos védelem (Ex-p) ; túlnyomással tiszta levegő a gyártmányban, a robbanásveszélyes közeg nem tud behatolni. Kvarchomok védelem (Ex-q) ; a szikrázóképes részek kvarchomokba ágyazva Légmentes lezárás (Ex-m) műgyanta kiöntéssel

Nyomásálló tokozás (Ex-d); a robbanásveszélyes közeg behatolhat, de ha belül fel is robban - a tokozás nem sérül - a méretezett réseken kiáramló égéstermék kihűl, már nem gyújtóképes. Fokozott biztonságú védelem (Ex-e); különlegesen biztos kialakítások szikrázás elkerülésére (pl. vezetékkötések). Gyújtószikramentes védelem (Ex-i); kis zárlati teljesítményű áramkör, nincs kellő energiájú szikra. Különleges védelmi mód (Ex-s); tanúsító intézmény által elfogadott nem szabványos megoldás. A gyártmányokat T1- T6 hőmérsékleti osztályba is sorolja.

ROBBANÁSVESZÉLYES HELYEK LÉTESÍTÉSI ELŐÍRÁSAI MSZ EN 60079 (Gázok, gőzök) Gyártmányok alkalmazása A zónabesorolás szerint meghatározza, hogy abban mely védelmi mód használható. Gáz v. gőz fajtájától függ, mely hőmérsékleti osztály lehet. (gyártmányok felületi hőmérséklete, különösen világítótestek). Fő veszélyforrás!! Gyártmányok használati (alkalmazási) utasításainak figyelembevétele. Hibavédelem(érintésvédelem): TT; TN; IT lehet, de PEN nem! EPH kiépítendő. 1 zónában TT esetén ÁVK. IT rendszernél szigetelésellenőrző. Többi ÉV mód is alkalmazható. Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem előírt.

ROBBANÁSBIZTOS VÉDELMI MÓDOK (POROK) (MSZ EN 50281-1-1szabvány) Jele : εx II 1..3 D A D jelentése(dust=por) Tokozással védett gyártmányok 1 kategória: nagyon nagy biztonságú 2 kategória: nagy biztonságú 3 kategória: normál biztonságú (por ellen védett ; IP 6X) 1 és 2 kategóriát vizsgáló állomás, 3 gyártó is tanúsíthatja MSZ EN 50281 (gyúlékony porok) Gyártmányok alkalmazása A zónabesorolás szerint meghatározza, hogy abban mely kategória szerinti tokozásvédelmű és milyen IP védettségű gyártmány használható. A gyúlékony por villamos vezetőképességét is figyelembe kell venni. Műanyag tokozások elektrosztatikus feltöltődése

Kapcsolóban gyúlékony folyadék tilos. Vezetékek a védővezető kivételével szigeteltek legyenek (az üzemi nulla is). EPH hálózat kell. Lámpatestek fényáteresztő fedél (búra) esetleg +rács Sugárzó berendezések (pl.lézer) energiaszintje Takarítás, nem jónak minősíthető ha a por lerakódik. Ha leülepedett porréteg - 5mm-nél kisebb a szerkezet felületi hőmérséklete 75 Co-al legyen kisebb por gyulladási hőmérsékleténél - 5mm-nél nagyobb, akkor diagrammokból

ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ELLENŐRZÉSÉNEK FŐ SZEMPONTJAI: - a tűzrendészeti ill. zóna-besorolások megléte, - gyártmány adattáblájának ellenőrzése, - gyártmány tanúsító szervezet által kiadott EK megfelelőségi nyilatkozata ill. minősítő irata, -a gyártmány az adott zónában alkalmazható-e? -sérülésmentes állapot.

MSZ 2364-460 és MSZ 2364-537 LEVÁLASZTÁS ÉS KAPCSOLÁS Leválasztás (villamos munkákhoz) Tiltókapcsolás, mechanikai karbantartáshoz Vészüzemeltetés Üzemszerű kapcsolás Leválasztás Villamos munkákhoz, ezért olyan eszköz is használható, melyhez csak szakember nyúlhat. Az összes aktív vezetőt lekell választani a tápáramkörről. Kivéve PEN vezetőt!!

Leválasztó eszközök: - egy-, vagy többpólusú kapcsoló táblázat szerinti lökőfeszültségnek ellenálló érintkezők szétválása látható legyen, vagy kapcsoló ki ; nyitva ; 0 jelölés, - dugós csatlakozók, - olvadóbiztosítók, - bontható csatlakozások (csak szakképzett) Leválasztó eszköznek nem kell tudni a terhelést megszakítani!!! Véletlen visszakapcsolás elleni védelem: - lelakatolás, - figyelmeztető felirat, - elzárt helyen, vagy burkolatban elhelyezés.

Tiltókapcsolás, mechanikai karbantartáshoz A terhelőáram kikapcsolására is alkalmas legyen. Alkalmazható: - többpólusú kapcsoló, - megszakító, - kontaktort (mágneskapcsolót)működtető kapcsoló - dugós csatlakozó. Érintkezők szétválása látható legyen, vagy kapcsoló ki ; nyitva ; 0 jelölés. Ha nem áll a karbantartást végző felügyelete alatt akkor: - lelakatolás, - figyelmeztető felirat, - elzárt helyen, vagy burkolatban elhelyezés.

Vészüzemeltetés Vészleállítás Vészindítás Vészkikapcsolás Vészbekapcsolás Vészleállítás Folyamat vagy mozgás megállítása veszély esetén. Lehet főáramkörben, vagy segédáramkörben. Segédáramkörben nem lehet munkaáramú. Működtető eleme lehet gomb, fogantyú, rúd, huzal, stb. Kikapcsolt helyzetben reteszelt legyen. Visszaállítás (kireteszelés) ne okozzon újraindulást. Működtető elem vörös legyen, sárga alátéttel. Ha nyomógomb, akkor gombafejű. Dugós csatlakozó nem lehet!!

Vészkikapcsolás Kikapcsoláás áramütésveszélye vagy más villamos eredetű veszály esetén. Üzemszerű kapcsolás Üzemszerű funkciók kapcsolására. Az üzemi áramok megszakítására képes legyen. Nem kell minden aktív vezetőt lekapcsolnia. 16 A-nál kisebb dugós csatlakozó használható. Motorvezérlések kapcsolása feszültségcsökkenési védelemmel. Nem alkalmazható szakaszoló, olvadóbiztosító,

NORMÁL KÖRNYEZETBEN ALKALMAZANDÓ VILLAMOS SZERKEZETEK KIVÁLASZTÁSA ÉS SZERELÉSE Korábban MSZ 1600-1 szabvány, jelenleg MSZ 2364 / MSZ HD 60364 több szabványa MSZ HD 60364-5-51:2010 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A villamos szerkezetek feleljenek meg a termékszabványoknak. Kiválasztásuk feszültségük, áramuk, frekvenciájuk, teljesítményük figyelembevételével. Se a környezetükre ne legyenek káros hatással, se a környezet ne okozzon bennük károsodást

MSZ HD 60364-5-52:2011 KÁBELEK ÉS VEZETÉKRENDSZEREK Áramot vezetni csak erre készült vezetéken szabad. Vezeték lehet - csupasz - szigetelt Vezetékér szerkezete - tömör - sodrott Hajlékony vezeték sodrott érrel új szabvány KÁBEL!! Vezeték lehet még - köpeny nélküli (egyerű,egyszeres szigetelésű) - köpenyes vezeték (GT gumitömlő MT műanyag tömlő, földkábelek) általában többerű ritkábban egyerű

Vezetékeken újabban feszültségszint jelölt: - általában 400/750 V (korábban 1000 V) - néhány hajlékony 300/500 V (korábban 380 V) - különösen hajlékony 300/300 V (korábban 250 V) Elhelyezés a vezetékek szerkezetétől függően. A szabvány táblázatában 48 féle elhelyezési módot ismertet. Fő szempontok: Csupasz vezeték csak kézzel elérhető tartományon kívül. (pl. szabadvezeték, daru vezeték) Szabadon szerelve, valamint földbe csak köpenyes vezetékek Köpeny nélküli vezetékek - védőcsőben (zárt szelvény, behúzással) - vezetékcsatornába (levehető fedél)

Védőcső és vezetékcsatorna-rendszerek Erre vonatkozóan nem ad a szabvány részletes előírásokat, MSZ1600 figyelembevétele is célszerű. Csak egyforma - feszültségszintű - hőmérsékletre tervezett vezetékek. Vezetékek kiválasztásnál, szerelésnél figyelembe veendők: - hőmérsékleti hatások - víz és szilárd idegen testek jelenléte (védettség) - korrózió és szennyeződés - mechanikai behatások (ütés, rezgés) - növényzet és/vagy penész - állatok jelenléte - napsugárzás - szeizmikus hatás

Vezetők minimális keresztmetszete (Mechanikai szilárdság szempontjából!!!) A szabványban táblázat adja meg minimális értékeket. Kiemelendő: 16 mm2 kisebb alumínium nem lehet! (épületvillamosság) Vezetékkötések Megbízható tartós érintkezést biztosítson; LEGGYAKORIBB VILLAMOS TŰZFORRÁS!! - összekötő szerelvénnyel (ált csavaros v. rugós) - hegesztéssel, forrasztással, - préseléssel TILOS SODRÁSSAL!! Helyileg dobozokban, készülékek, elosztók kapcsain. TILOS VÉDŐCSŐBEN, VEZETÉKCSATORNÁBAN!!

Tűz terjedésének megakadályozása Megfelelő lángállóságú kábelek és vezetékek Tűzszakaszokon tömített átvezetés. Vezetékek színjelölése Konkrét előírás a védő és nullavezetőre van (korábban tárgyalva), a fázisvezető általában fekete, köpenyes vezetékekben barna is. A vezetékek méretezése szükséges: - feszültségesésre, - mechanikai szilárdságra, - zárlati melegedésre, - terhelési áramra Biztonsági szempontból két utóbbi a fontosabb.

Zárlati melegedésre méretezéssel az MSZ HD 60364-4-43:2010 Túláramvédelem szabvány foglalkozik, lényege: A védett vezeték hőkapacitása nagyobb legyen mint zárlatvédő készülék kiolvadásáig eltelt idő alatt átengedett (I2. t) hőmennyiség. A terhelhetőséggel az MSZ 2364-523 Kábel és vezetékrendszerek megengedett áramai szabvány foglalkozik. A pontos méretezés bonyolult számításokkal lenne lehetséges, ehelyett szintén számításokon alapuló táblázatok segítségével végezhető. A különféle vezeték elhelyezési módokhoz tartozó alapterhelhetőségi táblázatok tartalmazzák a keresztmetszetekhez megengedett terhelő áramokat.

Az alapterhelési értéket szorozni kell - a környezeti levegő hőmérsékletét, - több együttvezetett áramköri vezetéket, - felharmonikus tartalmat figyelembe vevő (általában csökkentő) tényezőkkel. CSATLAKOZÓDUGÓ / CSATLAKOZÓALJZAT KOMBINÁCIÓK Hordozható, áthelyezhető készülékekhez. Aljzat mindig az áramforrás felől. Védőérintkező megkülönböztethető legyen és előbb érintkezzen mint a többi érintkező. Védővezető és az üzemi vezetők érintkezése felcserélhetetlen legyen.

Kettős szigeteléshez csak egybeöntött vezeték-dugó, javításkor is!! 1F+N+PE egyfázisú ipari csatlakozót kell használni minden esetben, ha a fázis és a nulla felcserélhetetlensége előírt. (pl. egyfázisú gép vezérlőáramkörrel) Törpefeszültségű készülék csatlakozódugója kisfeszültségbe nem csatlakoztatható, eltérő érintkező elhelyezések Probléma hogy minden törpefeszültségre (PELV; SELV; FELV; 24V; 42V) más-más kellene. Nincs gyártás!

Háztartási (egyfázisú) csatlakozók 16A csatlakozódugó védőérintkezővel 1F+N+PE csatlakozóaljzat védőérintkezővel 1F+N+PE csatlakozódugók védőérintkező nélkül 1F+N kettősszigetelésű készülékek számára

Ipari csatlakozók 3 fázis+n+pe 1fázis 3 fázis+pe

VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOK ÉS MÉRÉSEK AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÖNELLENŐRZÉS MSZ HD 60364-6:2007 nem választja szét (ÉVF ÉS EBF) Kialakult hazai gyakorlat szétválasztott, más más hatóság Régen: Jelenleg: külön jogszabályok és szabványok jogszabályok 1., ÉRINTÉSVÉDELEM-SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT (része A SZERELŐI ELLENŐRZÉS, mely esetenként önálló vizsgálati forma) 2., ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATA 3., VILLÁMVÉDELEM FELÜLVIZSGÁLATA

HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága területileg illetékes szerve (Korábban Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelet /ENERGIAFELÜGYELET/ majd Terület Műszaki Biztonsági Felügyelőség /TMBF/) Jogszabályok, szabványok betartása - létesítési előírások betartása - önellenőrzések megtörténte, hibák kijavítását - a villamos berendezés kezelését végzők szakképesítése 21/2010. (V. 14.) NFGM balestek műszaki okainak, körülményeinek és következményeinek feltárása

MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG ellenőrzi Érintésvédelmi minősítő iratot TŰZVÉDELMI HATÓSÁG ellenőrzi első alkalommal: - ellenőrzésről kiadott szabványossági nyilatkozatot - villámvédelem felülvizsgálatának jeyzőkönyvét üzemeltetés során időszakos felülvizsgálatokat: - erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálat minősítő iratát - villámvédelem felülvizsgálatának minősítő iratát

ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA (ÉVF) CÉLJA: A villamos berendezés meghibásodásából eredő áramütéses balesetek megakadályozása ELŐÍRÓJA : Régen: MSZ 172-1; visszavonása után VBSZ kiadásával kívánták rendezni (MSZ 2364 M1 MELL.) Jelenleg : 14/2004. (IV.19.) FMM (mindig az aznap hatályos!!) (A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről)

ESEDÉKESSÉGE: - Villamos berendezés üzembe helyezését megelőzően - Felújítást követően - RÉGI:10% MEGHALADÓ BŐVÍTÉS - M1 MELL.( VBSZ) 25 A NAGYOBB ÁK. - Javítást követően ha az az hibavédelem (érintésvédelem) működését lényegesen befolyásolja - 3 évenként (KLÉSZ kivételével)

A FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGEZHETI : 21/2010. (V. 14.) NFGM ÉRINTÉSVÉDELEMI SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLÓ - ENERGIAFELÜGYELETnél vizsgázott LEJÁRATI IDŐ NÉLKÜL - 1994-1995 IKIM LEJÁRATI IDŐ NÉLKÜL - OKJ 07 93152 07 90 04 - OKJ 34 5222 02 - OKJ 33 522 04 0001 33 02 ÖSSZEVONTAN - OKJ 33 522 04 0001 33 01 - OKJ 35 522 03 ÉRINTÉSVÉDELMI SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLÓ

(ÉRINTÉSVÉDELMI) SZERELŐI ELLENŐRZÉS (1981 előtt hatásossági vizsgálat) Régen: MSZ 172-1 Jelenleg: 14/2004. (IV.19.) FMM mód /22/2005.(XII.21.) FMM/ VBSZ (MSZ 2364 M1 MELL.) Az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából méréseket, illetve azok kiérté-kelését nem igénylő ellenőrzés

ELVÉGZENDŐ: - ÉVF bevezető részeként - javítás befejező részeként (ha az érintésvédelmet érinti) - HAVONTA áram-védőkapcsolókon (ÁVK) - ÉVENTE kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon - 6 ÉVENTE a KLÉSZ hatálya alá tartozó berendezéseken VÉGEZHETI: Az MSZ 1585:2012 által a IV. és V. csoportba sorolt

Az ellenőrzések tartalma: Hibavédelem meglétének, hibavédelmi módok szabványos kivitelének, azok hatásosságának ellenőrzése Módszerei: megtekintés, szemrevételezés, műszeres mérések Az ellenőrzés módszereit az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány MSZ 172-1:1986+1M:1989 ill. azzal azonos tartalmú MSZ 2364 szabványsorozat magyarázatos kiadás M1 mell. (szakirodalomként) MSZ 4851 szabványsorozat tartalmazzák

Megtekintéssel, szemrevételezéssel kell ellenőrizni: Védelmi mód: önműködő lekapcsolás hiba esetén (TN; TT; IT) a tervek alapján az érintésvédelmi mód megállapítása a védelmi eszközök (olvadóbiztosító, kismegszakító, ÁVK) megfelelőségének és jelölésének ellenőrzése védővezetők és EPH vezetők meglétét, keresztmetszetét és színjelölését, védővezetők csatlakozókapcsainak meglétét és jelölését a fő földelő kapocs (EPH csomópont) állapotát PEN vezető alkalmazását ( TN rendszer) állandó szigetelésellenőrző és/vagy földzárlatjelzőt ( IT esetén) Védelmi mód: kettős vagy megerősített szigetelés esetén szigetelések ép állapotát Védelmi mód: SELV- és PELV törpefeszültség esetén a tápforrás (pl. transzformátor) biztonsági kivitelét Védelmi mód: villamos elválasztás esetén csak egy készülék használatát

Működési próbával kell ellenőrizni: Védelmi mód: Önműködő lekapcsolás hiba esetén (TN; TT;) áramvédő kapcsolót Műszeres vizsgálattal, méréssel kell ellenőrizni: Védelmi mód: önműködő lekapcsolás hiba esetén (TN;TT;IT) fázisvezető-védővezető felcserélés nem történt-e fázisvezető-nullavezető felcserélés nem történt-e védővezetők folytonosságát hurokellenállást ( TN esetén ) földelési-, vagy földelésihurok-ellenállást (TT esetén) Védelmi mód: kettős vagy megerősített szigetelés esetén szigetelési ellenállást (ha van fémtest) Védelmi mód: SELV- és PELV törpefeszültség esetén: tápforrás (pl. transzformátor) szigetelési ellenállását tápforrás üresjárási feszültségét

Védelmi mód: villamos elválasztás esetén tápforrás (pl. transzformátor) szigetelési ellenállását tápforrás üresjárási feszültségét Védelmi mód: a környezet elszigetelése esetén padló és falazat szigetelési ellenállását (impedanciáját) Dokumentálás MSZ HD 60364-6:2007 f g h mellékletek adnak javaslatot, bonyolult táblázatok, ZA melléklet : Mo. nem alkalmazza, MSZ 172-1:1986+1M:1989 ill. azzal azonos tartalmú MSZ 2364 szabványsorozat magyarázatos kiadás M1 mell. MEE kidolgozta új hazai mintákat: ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLÓK KÉZIKÖNYVE MEE 2012 vagy 2014 évi kiadás

MINŐSÍTŐ IRAT tartalma: Azonosító adatok Azonosító szám Mely berendezésrészre terjed ki a felülvizsgálat A vizsgálatot végző felelős nevét (személy és vállalat szerint) és bizonyítványának számát Az üzem részéről jelenlévő kísérő nevét(vagy hiányát) Milyen alkalomból kerül sor a vizsgálatra (új létesítés, bővítés,javítás hibafeltárás, időszakos ellenőrzés) Mikor végezték a vizsgálatot Minősítési alapadatok A vizsgált berendezés névleges feszültsége A felülvizsgált érintésvédelmi módok A felülvizsgálat során figyelembevett szabványok és előírások EPH-t létesítettek(vagy nem) Érvényességi feltételek Pl. valamely más dokumentummal (megfelelőségi nyilatkozat, minőségi biz.) együtt érvényes.

Minősítés Nyilatkozat hogy megfelelt, vagy a felsorolt hibák kivételével megfelelt - közvetlen életveszély, azonnal javítandó,kijavításig nem üzemeltethető, - súlyos hiba, soron kívül javítandó, - szabályellenes(de működőképes) érintésvédelem, tervezett karbantartáskor, legközelebbi felújításkor javítandó. - a hibák kijavítása után milyen ellenőrzés szükséges Záradék Következő vizsgálat(ok) elvégzésének időpontja Melléklet Rövidített mérési jegyzőkönyv(ek)

SZERELŐI ELLENŐRZÉS dokumentuma Minősítő irat nem, csak jegyzőkönyv, de csak ha önálló! (Ha nem önálló esetleg naplózás) Jegyzőkönyv tartalma: Azonosító adatok: jegyzőkönyv szám, mely berendezésrészre terjed ki a felülvizsgálat, milyen alkalomból kerül sor a vizsgálatra, hibavédelmi mód(ok) megnevezése, vizsgálatot végző neve (személy és vállalat szerint), mikor végezték a vizsgálatot. A szerelő ellenőrzés eredménye megfelelt, mikor kell a következőt, vagy a felsorolt hibák kivételével megfelelt - a hibák kijavítása után milyen ellenőrzés szükséges - mikor kell a következőt

KOMMUNÁLIS ÉS LAKÓÉPÜLETEK ÉRINTÉSVÉDELMI SZABÁLYZATA KLÉSZ 8/1981. (XII.27) IPM jelenleg is hatályos, (tervezett VBSZ váltotta volna ki) LÉTESÍTÉSKOR ÉVF MINŐSÍTŐ IRAT 6 ÉVENKÉNT SZERELŐI ELLENŐRZÉS BIZONYTALANSÁG ALKALMAZÁST ILLETŐEN: - lakóépületben lévő üzletre, műhelyre, - különálló épületben lévő 30 kw teljesítményű hálózati csatlakozásnál kisebb műhelyre, üzemre, - KLÉSZ hatálya alá tartozó létesítményekbe (pl. kórház, oktatási intézmény stb.) lévő munkahelyekre

Munkahelynek minősül: ÉV MUBI 2007. június 6-i álláspontja szerint ahol nem háztartási jellegű gépeket berendezéseket használnak (pl mosoda, nagykonyha, karbantartó műhelyek, tanműhelyek, stb.) nem elég KLÉSZ szerinti szerelői ellenőrzés, ÉVF indokolt, megtehető. Kockázatértékelés a döntő KLÉSZ FOGLALKOZIK MÉG: KÖLCSÖNZÉS HASZNÁLTCIKK ÉRTÉKESÍTÉS LAKÁSOK NEM, KÖZÖS TERÜLETEK IGEN ÚJ: MSZ HD 60364-6:2007 LAKÁSOKBAN IS értékesítés, felújítás, egyébként 10 év

ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATA (EBF) CÉLJA: - használat során nem romlott-e le oly mértékben, hogy tűzveszélyt jelentsen, - a berendezés környezete nem változott-e oly módon, hogy az a tűzbiztonságot hátrányosan befolyásolja Problémák ha első ellenőrzést nem független felülvizsgáló végezte ELŐÍRJA: (Régen is jogszabály és jelenleg is) 54/2014.(XII.5.) BM rendelettel kiadott ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT OTSZ

FELÜLVIZSGÁLAT MÓDSZERE: MSZ 10900:1970+1M:1986; ELVÉGZENDŐ: - legalább 3 évente 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, - legalább 6 évente egyéb esetben

A FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGEZHETI 21/2010. (V. 14.) NFGM ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLÓJA - ENERGIAFELÜGYELET-nél VIZSGÁZOTT LEJÁRATI IDŐ 10 ÉV - 1994-1995 IKIM LEJÁRATI IDŐ NÉLKÜL - OKJ 07 93152 07 90 05 - OKJ 34 5222 03 - OKJ 33 522 04 0001 33 02 ÖSSZEVONTAN - OKJ 33 522 04 0001 33 02 - OKJ 35 522 03 ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLÓJA

EBF DOKUMENTÁLÁSA MSZ HD 60364-6:2007 F G H mellékletek adnak javaslatot bonyolult táblázatok ZA melléklet : Magyarország nem alkalmazza MINŐSÍTŐ IRAT MSZ 10900:1970+1M:1986 ; 54/2014.(XII.5.) BM (OTSZ) MEE kidolgozza új hazai mintákat: ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLÓINAK KÉZIKÖNYVE MEE 2011 évi kiadás

VILLÁMVÉDELEM FELÜLVIZSGÁLATA (VVF) CÉLJA: ÉPÍTMÉNYEK VÉDELME, VILLÁMCSAPÁS OKOZTA TŰZ MEGELŐZÉSE (MÁSODLAGOSAN ANYAGI KÁR) ELŐÍRJA: (régen is jogszabály és jelenleg is) 54/2014.(XII.5.) BM RENDELETTEL KIADOTT ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT (OTSZ) Nem norma szerinti villámvédelem esetén ELVÉGZENDŐ: - legalább 3 évente 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén - legalább 6 évente egyéb esetben

Norma szerinti villámvédelem esetén ELVÉGZENDŐ: - a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, - a létesítést követően az átadás előtt, a rendelet -????????? 18. Nem norma szerinti villámvédelmi berendezés az MSZ 274 szabványsorozat szerinti,vagy a 9/2008 (II.22) ÖTM OTSZ szerinti Norma szerinti villámvédelmi berendezés MSZ EN 62305 szabványsorozat szerinti

FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGEZHETI: 21/2010. (V. 14.) NFGM VILLÁMVÉDELEM FELÜLVIZSGÁLÓJA - ENERGIAFELÜGYELET-nél VIZSGÁZOTT LEJÁRATI IDŐ 10 ÉV - 1994-1995 IKIM LEJÁRATI IDŐ NÉLKÜL - OKJ 07 93152 07 90 15 - OKJ 34 5222 13 - OKJ 33 522 04 0001 33 04 VILLÁMVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLÓ - OKJ 33 522 04 0001 33 10 VILLÁMVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLÓ - OKJ 35 522 16 VILLÁMVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLÓ VVF DOKUMENTÁLÁSA: Régen: MSZ 274-4:1977 szabvány szerint FELÜLVIZSGÁLATI NAPLÓ MEE okt.irodalom szerint FELÜLVIZSGÁLÓI JELENTÉS Jelenleg: 54/2014.(XII.5.) BM OTSZ: MINŐSÍTŐ IRAT

VILLAMOS BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRÉSEK MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 5. fejezet, 5.1.; 5.1.1.; 5.1.2.; 5.1.3. konkrét mérés 5.3.; 5.4.2.; 5.4.2.2.; konkrét mérés 5.4.2.3.; konkrét mérés 5.5. 5.5.1.; konkrét mérés 5.5.3.; konkrét mérés 5.7.; konkrét mérés

FOKOZOTT KÖRNYEZETI HATÁSNAK KITETT VILLAMOS BERENDEZÉSEK Külön anyag (AMAHAN) VILLAMOS SZABVÁNYOK Külön anyag (AMAHAN)

MSZ EN 60204-1:2010 GÉPEK VILLAMOS SZERKEZETE Hálózati csatlakozás Dugós csatlakozóval (egyszerűbb, egymotoros gépek) Vezérlőszekrényben kialakított kapcsokon; (L1;L2;L3), Legyen még külön egy a testtel összekötött PE és külön egy elszigetelt N kapocs, gépen belül PENvezeték tilos! Leválasztás és tiltókapcsoló Elvileg lehet külön, de rendszerint erre egy készülék szolgál, a kézi hajtású kikapcsolt helyzetében lezárható FŐKAPCSOLÓ Elláthat vészleállító funkciót is, akkor működtető eleme vörös, sárga alátéttel.

Nem kell leválasztania a következő áramköröket: ezek a kikapcsolás után is feszültség alatt maradnak!!! világítás áramköröket, a dugós csatlakozóknak az áramköreit (javításhoz, karbantartáshoz), a betáplálás feszültségcsökkenés elleni védelmi áramköreit, mérőeszközök, a termék melegítésére szolgáló eszközök, programtároló eszközök áramköreit, a reteszelés vezérlőáramköreit (más gépekből átjövő feszültségek).

-- ennek tényét a karbantartási kézikönyvnek tartalmaznia kell, -- kivételezett áramkör csatlakozó kapcsai és készülékei IP 2x védettségűek legyenek és szabványos figyelmeztető jellel rendelkezzenek -- a kivételezett áramköröket a többi áramkörtől el kell különíteni, vagy a vezetékek legyenek narancsszínnel azonosítva -- a hálózati leválasztóeszköz közelében erre figyelmeztető tartós feliratot kell elhelyezni, Üzemi indítók és leállítók a korábbiakban ismertetettek szerint. Nyomógombok (és jelzőlámpák) színjelölésére táblázat

Kialakítandó védelmek: Áramütés elleni védelem (közvetlen, közvetett) Általában a korábbiakban ismertetett elvek szerint. Önmagukban nem érintésbiztos készülékeket burkolatba helyezni Az összes I. év. osztályú szerkezetet a tápvezetővel közösen vezetett védővezetővel össze kell kötni a hálózati PE kapoccsal. Túláramvédelem (zárlat- és túlterhelésvédelem) Általában a korábbiakban ismertetett elvek szerint. Zárlatvédelem lehet közös több áramkörnek, de túlterhelésvédelem motoroknak külön-külön!!! Feszültségcsökkenési védelem A korábbiakban ismertetett szerint.

Vezetékezés Vezérlőszekrényen kívül: köpenyes vezeték, vagy egyszeres szigetelésű vezeték védőcsőben, vezetékcsatornában. Kötések sorkapcsokon dobozokban, vagy vezetékcsatolókkal. Színjelölés: - főáramkör fekete - vezérlőáramkör váltakozóáramú vörös egyenáramú sötétkék - nullavezető világoskék - védővezető zöld/sárga

Vezérlőáramkör Táplálás vezérlő transzformátorról. Kettős testzárlat okozta téves működés ellen földelt áramkör. Földelés a tekercsvégekhez közvetlen csatlakozó vezetéknél Jelölések A vezérlőszekrényben és azon kívül minden villamos készüléket a tervjellel azonosítani kell.

ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI ELLENI VÉDELEM Mind a szigetelő-, mind a vezető anyagokban az atomos szerkezetből adódó villamos töltések alapesetben egyensúlyban vannak, kifelé villamosan semlegesek. Különböző folyamatok hatására a villamos töltések elkülönülnek egymástól, felhalmozódnak, az anyag elektrosztatikusan feltöltődik. (Vezetőanyagon csak az esetben tud felhalmozódni ha az nincs földelve. A feltöltődéshez vezető folyamatok: - érintkezést követő szétválás ( hasítás, darabolás leemelés, mozgatás, dörzsölés,áramlás, kiöntés) folyamatos töltéselkülönülés( szilárd testek, folyadékok) részecskefeltöltődés (porok, gázok gőzök)

- villamos megoszlás (influencia) - deformáció (ütés, nyomás, húzás) - halmazállapot- és hőmérsékletváltozás - ionizáció Az elektrosztatikus kisülések Két különböző töltésű anyag, kiegyenlítődésre törekszik. Ha a köztük lévő levő szigetelőanyag levegő, akkor általában 30kV/cm-nél nagyobb téterő esetén kisülés (átütés) jön létre. - koronakisülés; vezetők kis görbületi sugarú csúcsain, részleges töltéskiegyenlítődés - szikrakisülés teljes töltéskiegyenlítődés, - ívkisülés, ha a szikrakisülésnél van töltésutánpótlás - kúszókisülés, szigetelők felületén

Elektrosztatikus feltöltődés és következményei: - technológiai problémák a kialakuló vonzás (összetapadás) és taszítás miatt, (textilipar, papír és nyomdaipar) - tűz és robbanásveszély; magából a feldolgozott anyagból eredően (porok), vagy RB környezetben technológiából eredően. Védekezés a feltöltődés ellen Töltéselkülönülés kiküszöbölése. Gépek, technológiák kialakítása(pl. szíjhajtás helyett fogaskerék)

A töltés veszélyes mértékű felhalmozódásának meg akadályozása: - elektrosztatikus földelés, (tárgyak,mozgó szerkezetek, személyek, járművek) levezetési ellenállás kisebb legyen mint 1 M, - érintkezési felület csökkentése - elválási sebesség csökkentése - elvezetési sebesség növelése - töltések semlegesítése passzív eliminátor (földelt tűsor) aktív eliminátor (nagyfeszültségű ionizátor rádioaktív eliminátor)

VILLÁMVÉDELEM VILLÁM KELETKEZÉSE Gomolygó zivatarfelhőkben részecskék dörzsölődése, halmazállapot változás(fagyás), darabolás (jégszilánkok) felhő -- felhő: villámlás felhő -- föld, földi tárgy: villámcsapás

A felhő alakulása koronakisülés hatására Előkisülés és ellenkisülés

A VILLÁMCSAPÁS KÁROSÍTÓ HATÁSAI Gyújtóhatás - villamos ív 20-30.000 Ko (ionizált plazmacsatorna) - villámáram fémvezetőt felhevíti, esetleg megolvasztja; másodlagos hatás Romboló hatás - elektrodinamikai hatás (fémrészek deformációja) - nedvességet tartalmazó anyagok( pl. fa) - feszültségemelkedés (villamos szerkezetek szigetelését átüti)

Emberek testi épségét, életét veszélyeztető hatás Közvetlen villámcsapás hatása a nagyfeszültségű áramütéshez hasonló - 25-30% halálos - súlyos égés és szövetroncsolódás - eszméletvesztés - villámbénulás (rendszerint megszűnik) - bőrön villámrajzok (később megszűnik) Közvetett hatás a becsapási hely közelében lépés-feszültség áramütés becsapáskor a levezető érintése által

A VILLÁMVÉDELEM ALAPELVE A villám a elsősorban magasan kiálló tárgyakba csap. A villámhárító NEM HÁRÍT ellenkezőleg, felfogja és levezeti a villámáramot. Ezen az elven alapszik: az építmények villámvédelme. A villámvédelmi rendszer - külső villámvédelem felfogó (rendszer) levezető (rendszer) földelő (rendszer) veszélyes érintési és lépésfeszültség elleni védelem ÚJ!!

- belső villámvédelem potenciálkiegyenlítés veszélyes megközelítés elleni védelem 54/2014.(XII.5.) BM rendelet NEM NORMA SZERINTI VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉS az MSZ 274 szabványsorozat szerinti,vagy a 9/2008 (II.22) ÖTM OTSZ szerinti NORMA SZERINTI VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉS MSZ EN 62305 SZABVÁNYSOROZAT szerinti

FIZIKAI ALAPOK ÉS A LÉNYEG NEM VÁLTOZIK A KONCEPCIÓ VÁLTOZIK: RÉGI SZABVÁNYSOROZAT NÉHÁNY JELLEMZŐ ÉS A VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK KÖZÖTT TÁBLÁZATOKBAN EGYÉRTELMŰN HOZZÁRENDEL A LÉTESÍTENDŐ VILLÁMVÉDELMET AZ ÚJ, SOKKAL TÖBB JELLEMZŐ ALAPJÁN ELKÉSZÍTENDŐ KOCKÁZATÉRTÉKELÉS EREDMÉNYÉT VETI ÖSSZE AZ ELFOGADHATÓ KOCKÁZATTAL, A KOCKÁZAT SZÜKSÉGES SZINTRE CSÖKKENTÉSE TÖBBFÉLE MÓDON ÉRHETŐ EL (tervező szabadsága)

VESZÉLYES ÉRINTÉSI ÉS LÉPÉSFESZÜLTSÉG ELLENI VÉDELEM Emlékeztetőül!! NEM SZÜKSÉGES KÜLÖN VÉDELEM - ha kicsi a valószínűsége, hogy személyek a levezetőt megközelítik és akkor is csak rövid ideig tartózkodnak ott, - a levezető környezete szigeteltnek számít (aszfalt vagy kavics járófelület)

VÉDELEM: szigetelt levezető elkerítés és/vagy figyelmeztető jelzés VÉDELEM: potenciálvezérlés (egyenletes fesz.elosztás) elkerítés és/vagy figyelmeztető jelzés