SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSUK (FOGALMAK) /részletesen az MSZ :2002 tárgyalja)
|
|
- Virág Illés
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSUK (FOGALMAK) /részletesen az MSZ :2002 tárgyalja) Erősáramú (vagy az újabb, a jelenlegi nemzetközi elnevezéshez hasonlóan energiaátviteli ) az a villamos berendezés, amely a villamos áram munkavégző képességének felhasználására (más energiává való átalakítására ) szolgál; továbbá mindaz a villamos berendezés, amely a villamos energiát e berendezések céljára más energiafajtából előállítja, átalakítja, szállítja, illetve elosztja. Tehát nem az áram erőssége, a feszültség vagy teljesítmény nagysága, hanem kizárólag az energiafelhasználás célja különbözteti meg a gyengeáramú berendezésektől! Általános jellemzőjük, hogy ezeknél a berendezéseknél a hatásfok a legfőbb szempont, s nem a villamos jellemzők torzulása. Tagadhatatlan azonban, hogy ezeknél a berendezéseknél általában az őket közvetlenül ellátó hálózat teljesítménye jóval nagyobb szokott lenni, mint a gyengeáramúaknál, s ez fokozza e berendezések veszélyességét. Gyengeáramú (vagy az újabb, a jelenlegi nemzetközi gyakorlathoz hasonló elnevezéssel információátviteli) az a villamos berendezés, amely a villamos áramot nem munkavégzésre, hanem jelátvitelre használja fel, továbbá az ezek célját szolgáló, ezekbe beépített tápegységek. Ezeknél is a berendezés célja a döntő (amit most már a számítógépek és szórakoztató elektronika megjelenésével nem lehet a hiradástechnikára leszűkíteni). Ezek közös jellemzője, hogy e berendezéseknél a torzításmentesség a legfőbb szempont, s nem a hatásfok. E berendezések kisebb veszélyessége általában egyrészt abból származik, hogy a zárlati teljesítményük jóval kisebb, másrészt abból, hogy az itt használt frekvenciák élettanilag kevésbé veszélyesek. Villamos hálózat a villamos energia szállítására és elosztására szolgáló vezetékrendszer, ennek tartozékaival (transzformátorállomások, kapcsolóállomások stb) együtt. A villamos hálózatok lehetnek közcélúak (ezeket a gyakorlati életben áramszolgáltatói hálózatoknak nevezik), amelyeken át a kezelőjének szolgáltatási kötelezettsége van; és lehetnek fogyasztói hálózatok, amelyek a fogyasztók (vagy a fogyasztóknak helyet bérbeadó ingatlantulajdonosok) tulajdonában és kezelésében vannak. Ha a fogyasztói hálózatot áramszolgáltatói hálózat táplálja, akkor a két hálózat közti határt csatlakozási pontnak nevezik. A csatlakozási pont és a fogyasztásmérés helye gyakran nem esik egybe, ilyenkor a fogyasztói hálózat méretlen és mért hálózatot is tartalmaz. Az ipartelepek fogyasztói hálózatát ipari hálózatnak is szokták nevezni. Villamos szerkezet (angolul: electrical equipment, németül: elektrische Betriebsmittel) mindenféle olyan szerkezet, amelyet a villamos energia fejlesztésére, átalakítására, szállítására elosztására vagy felhasználására alkalmaznak, mint például forgógépek, transzformátorok, kapcsoló- és vezérlőkészülékek, mérőkészülékek, védelmi eszközök, vezetékrendszerek szerkezetei, fogyasztókészülékek. Korábban a magyar műszaki nyelvben nem volt ilyen gyűjtőfogalom, most azért kellett ilyet bevezetni, mert különben a nemzetközi és külföldi előírások egyszerűen lefordíthatatlanok lettek volna. Sokan a "szerkezet" kifejezés helyett a "gyártmány" vagy "termék" kifejezést ajánlották, ez azonban azért nem volt alkalmazható, mert a helyszínen összeszerelt egység (pl. biztosító tábla) is ide tartozik, nem csak az előregyártottak. A lényeg az, hogy a "szerkezet" valamilyen önállóan kezelhető (és főként előírásokban önállóan tárgyalható) "egység", függetlenül attól, hogy már fel van-e szerelve, be van-e kötve vagy sem. 1
2 Villamos berendezés (angolul: electrical installation, németül elektrische Anlagen) Összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese. Ez tehát a helyszíni létesítés eredménye. A gyakorlatban ennek mindig van (hálózati vagy saját áramforrással biztosított) villamos betáplálása, a fogalom azonban ezt azért nem mondja ki, mert a létesítés során elkészült, összeszerelt, működőképes együttes már a betáplálás csatlakozása előtt is berendezésnek minősül, tehát a biztonsági előírásokat már ekkor is ki kell elégítenie. Tulajdonképpen mint a létesítés termékét, eredményét villamos létesítménynek is lehetne nevezni, de a "létesítmény" szóval általában az egy célt teljes egészében teljesítő komplett együttest (pl gyár, kórház, lakóház) illetjük, aminek a villamos berendezés lényegében csak segédberendezése. Így "villamos létesítmény"-nek csupán a transzformátorállomásokat, erőműveket nevezzük tehát azokat az együtteseket, amelyek fő-célja teljes egészében a villamosság. Épületvillamossági berendezés az az 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű váltakozóáramú, illetve 1500 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű egyenáramú villamos berendezés, amely az épület (és nem az ebben elhelyezett fogyasztóberendezések) tartozéka, kezelése és felügyelete nem igényli erősáramú szakember és/vagy helyismerettel rendelkező villamosan kioktatott személyállandó, vagy a karbantartási időszaknál lényegesen gyakoribb jelenlétét. (Korábban és a gyakorlatban sokan még ma is ezt "installációs berendezés"-nek nevezték.) Komplex villamos berendezés az a villamos berendezés, amely nem sorolható egyértelműen sem az erősáramú, sem a gyengeáramú berendezések osztályába. Kezdetben ilyen nem volt, a "klasszikus" erősáramú berendezések mind céljukban, mind kiviteli módjukban, mind szerkezeteikben élesen elkülönültek az akkori "hiradástechnikai" berendezésektől. (Pl. egy erősáramú berendezés segédüzemében védelmi, jelző és automatikai köreiben is csak erősáramú megoldásokat és erősáramú reléket alkalmaztak); ma azonban hová lehetne sorolni pl. egy atomerőmű számítógépes védelmi rendszerét? A "komplex berendezés"-re nincsenek különleges biztonsági előírások, értelemszerűen egyedi megfontolások szerint kell eldönteni, hogy mely résznél alkalmazzák az erősáramú és mely résznél a gyengeáramú berendezések előírásait. (Azonban csak a választási lehetőség szabad, azt nem lehet mondani, hogy mivel a komplex berendezés ezek közül egyik csoportba sem sorolható, tehát egyik előírásrendszert sem veszik figyelembe!) Nagyfeszültség (angolul: high voltage, rövidítve HV; németül Hochspannung) váltakozóáram esetén általában az 1000 V-nál nagyobb névleges feszültség. Ha azonban a rendszer közvetlenül földelt (ami ezeknél a feszültségeknél csak a vasúti vontatási rendszerekben szokásos), akkor a földhöz képest 600 V-nál nagyobb névleges feszültségű rendszerek is nagyfeszültségűek. Egyenáram esetén az 1500 V -os névleges feszültség a határérték. Biztonsági előírások szempontjából nemzetközileg ez a szabványos elnevezés. (Az áramszolgáltatók azonban ugyancsak nemzetközileg ezen belül az kv-os rendszereket "középfeszültségű"-nek, a kv-osakat nagyfeszültségűnek, s az e felettieket igen nagy feszültségűnek nevezik.) Törpefeszültség (angolul: extra low voltage, rövidítve ELV; németül: Kleinspannung vigyázat! ezt gyakran hibásan szó szerint "kisfeszültség"-nek fordítják!) váltakozóáram esetén 50, egyenáram esetén 120 V-nál nem nagyobb névleges feszültség. Ha biztonsági célt szolgál (és ezért kielégíti az ezek táplálási módjára előírt szigorú feltételeket), akkor érintésvédelmi törpefeszültség (angolul földeletlen törpefeszültségű rendszer esetén safety extra low voltage, rövidítve SELV; földelt rendszer esetén protective extra low voltage, rövidítve PELV ) az elnevezése, ha viszont csak üzemi okból (pl. a félvezető névleges feszültségének megfelelően) alkalmazzák, akkor üzemi törpefeszültség (angolul functional extra low voltage, rövidítve FELV) a neve. 2
3 Kisfeszültség (angolul: low voltage, rövidítve LV; németül: Niederspannung) a törpefeszültségnél nagyobb, de a nagyfeszültségnél kisebb névleges feszültség. Limitfeszültség (U L ), megengedett érintési feszültség az érintési feszültségnek (az áramkörbe jutott emberre eső feszültségnek az a legnagyobb értéke, amelynek fennmaradása az adott külső befolyásoló körülmények között korlátlan ideig megengedett. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen feszültség különleges körülmények mellett sem okozhat életveszélyt!) Aktív rész minden olyan villamosan vezető vagy vezetőképes rész, amelyet (a szerkezet gyártói, a berendezés létesítői) arra szántak, hogy rendeltetésszerű üzemben feszültség alatt álljon. A nullavezető ilyennek számít, a PEN-vezető (a nullázásos érintésvédelem egyesített védő- és üzemi vezetője azonban nem. Test valamilyen villamos szerkezetnek az a megérinthető villamosan vezetőképes része, amely üzemszerűen nem áll feszültség alatt, de hiba következtében feszültség alá kerülhet. Tehát a villamos szerkezetek fémrészei közül is csak azok, amelyek megérinthetők, s csak akkor, ha számolunk azzal, hogy hiba következtében feszültség alá kerülhetnek! Burkolat a villamos szerkezetnek az a része, amely azt bizonyos külső behatások ellen védi, és bármely irányból az aktív részek közvetlen érintése ellen védelmet nyújt. Védőfedés Olyan szerkezeti rész, mely minden szokásos irányból jövő közvetlen érintés ellen védelmet nyújt. Védőakadály olyan szerkezet, amely az aktív részeknek csupán a véletlen közvetlen érintését akadályozza, de a szándékos érintést nem. Kúszóáramút két, egymástól eltérő potenciálú, üzemszerűen feszültség alatt álló (aktív) rész között vagy egy ilyen rész és a készülék határoló felülete között szigetelés felületén mérhető legkisebb távolság (1. ábra "K") 1. ábra. Villamos szerkezetek "K" kúszóáramútai és "L" légközei Légköz két, egymástól eltérő potenciálú, üzemszerűen feszültség alatt álló (aktív) rész között vagy egy ilyen rész és a készülék határoló felülete között levegőn át mérhető kegkisebb távolság (1. ábra "L") 3
4 Idegen vezetőképes rész az a villamosan vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely potenciál általában földpotenciál odavezetésére. Ilyenek általában a fémből készült különböző csővezetékek, fém épületszerkezetek stb. Alapvédelem (korábbi hazai elnevezéssel: érintés elleni védelem, majd közvetlen érintés elleni védelem) személyek vagy háziállatok aktív részekkel való érintkezésének (nagyfeszültségen ezek veszélyes megközelítésének) megakadályozása. Hibavédelem (korábbi és ma is használt hazai elnevezéssel: érintésvédelem, majd közvetett érintés elleni védelem) a testzárlatok (szigetelési hibák) következtében felléphető érintési és lépésfeszültségek által okozott élettani veszélyek megelőzésére, illetve csökkentésére szolgáló műszaki intézkedések összessége. Érintésvédelmi osztály (rövidítve: Év. oszt.) a villamos gyártmánynak az MSZ EN 61140:2003 szerinti besorolása, amely jelzi, hogy a gyártmány milyen érintésvédelmi móddal, illetve milyen érintésvédelmi módokhoz való csatlakoztatásra készült. (Csak azokat a villamos gyártmányokat lehet érintésvédelmi osztályba sorolni, amelyek táphálózatra kapcsolhatók, és azok közül is csak azokat, amelyek üzemszerűen vezető részeinek közvetlen megérintése elleni védelmét maga a gyártmány biztosítja.) 0 érintésvédelmi osztályú az a gyártmány, amelyben a közvetett érintés elleni védelem kizárólag annak alapszigetelésén alapul. Ezek testjén nincs védővezető csatlakoztatására kialakított lehetőség. I. érintésvédelmi osztályú az a gyártmány, amelynek testjén érintésvédelmi védővezető csatlakoztatására kialakított lehetőség (jelölését lásd a 2. ábrán) van; feltéve, hogy a gyártmány a közvetett érintés elleni bármilyen önműködő lekapcsoláson alapuló (védővezetős) érintésvédelmi mód fogadására alkalmas. 2. ábra: Védőkapocs jelölése a kapocs mellett 3. ábra: II. érintésvédelmi osztályú (kettős vagy megerősített szigetelésű) készülék jelölése az adattáblán II. érintésvédelmi osztályú az a gyártmány, amelynek közvetett érintés elleni védelme kizárólag kettős vagy megerősített szigetelésén alapul, s érinthető burkolata nincs ellátva védővezető csatlakoztatására kialakított lehetőséggel. (Jelölését lásd a 3. ábrán) III. érintésvédelmi osztályú az a törpefeszültségű gyártmány, amelyet annak feltételezésével alakítottak ki, hogy közvetett érintés elleni védelmét érintésvédelmi törpefeszültségű táplálással fogják megoldani. (jelölését lásd a 4. ábrán) III 4. ábra: III. érintésvédelmi osztályú (törpefeszültségű) készülék jelölése az adattáblán Érintési feszültség az egyidejűleg érinthető részek között szigetelési hiba következtében fellépő feszültség 4
5 Egyidejűleg érinthető részek azok a villamosan vezetőképes részek, amelyeket egy személy vagy bizonyos esetekben egy háziállat egyidejűleg érinthet. (nem csupán a villamos berendezések részeit, de az idegen fémszerkezetek pl, géptest, csővezeték részeit is figyelembe véve.) Az MSZ :1977 ezt a kézzel elérhető tartományon belül 2 m, azon kívül 1,25 m zsinórtávolsággal határozta meg (lásd 5. ábra), az új MSZ HD :2007 erre egységesen 2,5 m távolságot ad. 5. ábra: Az egyidejűleg érinthető 6. ábra Kézzel elérhető szerkezetek legnagyobb távolságai tartomány határai Kézzel elérhető tartomány az a térrész, amely a személyek szokásos tartózkodási és közlekedési felületének bármely pontjáról a segédeszköz nélkül bármely irányban kézzel elérhető határokig terjed. Az MSZ HD :2007 B1 ábra határozza meg, (lásd 6. ábra) Áramkör a berendezés villamos szerkezeteinek azon együttese, amelyek táplálása ugyanazon táppontból és túláramvédelme ugyanazon védőeszközzel van megoldva. Túláram minden olyan áram, amely a megadott (többnyire a névleges) értéket meghaladja. Vezeték esetén a vezetőre (tartósan) megengedett áram tekintendő megadott értéknek. A túláram lehet túlterhelési vagy rövidzárlati áram. Túlterhelési áram az áramkörben villamos hiba nélkül fellépő túláram. Ez általában a fogyasztóknak üzemszerű módban de túlzott terhelésével létrehozott áram, de ide tartozik a fogyasztókészülékek mechanikus hibái (pl. csapágy berágódása) folytán keletkező túláram is. Zárlati áram (rövidzárlati áram) az üzemszerűen egymáshoz képest különböző potenciálon lévő aktív vezetők közötti elhanyagolható impedanciájú érintkezés hatására fellépő túláram. Ez általában szigetelési vagy kapcsolási (kezelési) hibából ered, de mindenképpen áramköri hiba, s semmiképpen nem a fogyasztókészülékek fogyasztásának következménye. Általában valóban sokkal nagyobb, mint a túlterhelési áramok, de nem a túláram nagysága, hanem a keletkezési ok miatt kerül e meghatározás alá. 5
6 Túlfeszültség a villamos hálózatokon vagy berendezéseken (ezek üzemszerűen feszültség alatt álló pontjain egymás közt vagy a földhöz képest) fellépő, a legnagyobb üzemi feszültség (névleges feszültség + tűrés) csúcsértékét bármilyen rövid időre meghaladó feszültség. Lehet légköri eredetű vagy belső túlfeszültség. Ez utóbbit a hálózati rendszer valamely villamos jellemzőjének hirtelen megváltozása (kapcsolási túlfeszültség), rezonanciajelenség vagy a feszültségszimmetria megbomlása (hálózati nullapont eltolódása) okozza. E legutóbbi kivételével időtartamuk igen rövid, egy nagyon hirtelen (szubtranziens) felfutást egy valamivel lassúbb (de még mindig s nagyságrendű) fokozatos (tranziens) csökkenés követ. Fogyasztókészülék olyan villamos készülék, amelyet a villamos energiának más energiafajtára (pl. fény- hő-, mechanikai energiára) való átalakítása általi hasznosítására szántak. Mozgatható szerkezet olyan szerkezet, amely működése közben is mozgatható, vagy a hálózatra kötött állapotában is könnyen áthelyezhető az egyik helyről a másikra. Ezt az áthelyezhetőséget vagy a szerkezet súlya, vagy rögzített felszerelése vagy a használati útmutatójában lévő tilalma akadályozhatja. Kézben tartott szerkezet olyan mozgatható szerkezet, amelyet arra szántak, hogy a rendes használat alatt kézben tartsák; a motor része lehet ennek a szerkezetnek. Ilyenek például a kézilámpa és a villamos kéziszerszámok, de nem minősül ilyennek az az asztali fúrógép, amelynek karját a fúrás közben tartani kell. Helyhez kötött szerkezet a rögzített vagy olyan nagytömegű szerkezet, amelynek nincs szállításra szánt hordfogantyúja és ezért nem helyezhető könnyen át. A háztartási készülékeknél a 18 kg jelenti ezt a határt. Rögzített szerkezet tartószerkezetre vagy más meghatározott helyre mereven rögzített szerkezet. Leválasztás az a kikapcsolási művelet, amelynek az a célja, hogy biztonsági okokból a teljes berendezést vagy annak meghatározott részét lekapcsolja a hálózatról, illetve minden villamos energiaforrásról. Általában ez az összes üzemi vezető (minden sarok) megszakítását jelenti, és nagyfeszültségen a megszakítási helynek láthatónak is kell lennie. Kisfeszültségen a közvetlenül földelt N nullavezetőt csak az egyfázisú áramkörben történő leválasztás esetén kötelező megszakítani, a közvetlenül földelt kisfeszültségű rendszerek többfázisú áramköreiben megelégszenek a fázisvezetők megszakításával. A PEN vezető megszakítása azonban tilos! A leválasztás nem mindig kapcsoló kikapcsolásával történik, gyakori a dugaszoló kihúzásával végzett leválasztás, s villamos szakemberek a leválasztást végezhetik az olvadóbiztosítók kiemelésével vagy a vezetők más módon (pl. oldható kötések bontásával) való megszakításával is. Kis zárlati áramú nagyfeszültségű berendezés az az 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű berendezés, amelynek zárlati árama az 1000 V-nál nagyobb feszültségű oldalon általában az 1 A-t, nagyfeszültségű vizsgálóberendezés esetén a 10 A-t nem haladja meg. E berendezések csak közvetlenül földelt kisfeszültségű hálózatokról kaphatják táplálásukat, s az 1000 V-nál nagyobb feszültséget saját transzformátorral állítják ebből elő. A leggyakoribb ilyen berendezések a neonreklámok, valamint egyes próbatermi vizsgálóberendezések, de műanyaghegesztő és (ipari, valamint orvosi célú) röntgenberendezéseknél is előfordul. (Ha a nagyfeszültséget a gyártmányon belül állítják elő, s ez nem lép ki a gyártmányból, akkor ez nem berendezés, hanem villamos szerkezet, s így nem tartozik e meghatározás alá.) 6
Hőhatások és túláramvédelem
Hőhatások és túláramvédelem 2018. 06. 07. https://admittancia.wordpress.com 1 tartalom MSZ HD 60364-4.41. Érintésvédelem A táplálás önműködő lekapcsolása MSZ HD 60364-4.42. Hőhatások elleni védelem MSZ
RészletesebbenÉrintésvédelmi alapismeretek
Érintésvédelmi alapismeretek Az áramütés elleni védekezés (9-10. tételhez) gyure.peter@moravarosi.hu 1 Fogalmak Az érintésvédelem az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség
RészletesebbenNagy épület villamos betáplálása. Épületinformatika. Nagy épület villamos betáplálása. Nagy épület villamos betáplálása. Eloadás.
Nagy épület villamos betáplálása Iváncsy Tamás Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségu Technika és Berendezések Csoport Nagy épület villamos betáplálása Nagy épület villamos betáplálása M Motor. Nagy
RészletesebbenNAPELEMES ERŐMŰVEK ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELME
NAPELEMES ERŐMŰVEK ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELME Dr. Novothny Ferenc ( PhD) Egyetemi docens Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézet V. Energetikai konferencia 2010.11.25.
RészletesebbenÉrintésvédelem alapfogalmak
Érintésvédelem alapfogalmak Horváth Zoltán Villamos üzemmérnök T: 06 20 9 284 299, E mail: horvath.z@clh.hu Miért fontos az ÉV ellenőrzése? Munkánk során felelősek vagyunk azért, amit teszünk DE: felelősek
RészletesebbenVillamosság biztonságtechnikája I. rész
Villamosság biztonságtechnikája I. rész Villamos alapfogalmak 1. Ismertesse az áramforrás és az áramkör fogalmát (áramkör rajza)! Az áramkör elemei? 2. Mi a villamos áram, feszültség és az ellenállás?
RészletesebbenÓBUDAI EGYETEM NAPELEMES RENDSZEREK ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELME
ÓBUDAI EGYETEM NAPELEMES RENDSZEREK ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELME Dr. NOVOTHNY FERENC (PhD) Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai intézet Budapest, Bécsi u. 96/b. H-1034 novothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu
RészletesebbenAz olvadóbiztosító: Működés zárlatkor:
Az olvadóbiztosító: Az olvadó biztosító olyan kapcsolókészülék, amely az áramkörbe beiktatott olvadó elemének (egy vagy több párhuzamosan kapcsolt olvadószálának) megolvadásával és az azt követő ív oltásával
RészletesebbenMSZ 2364; MSZ 1600 MSZ 1610 MSZ 2364; MSZ
VEL IV.19 Az érintésvédelem célja, fogalmi meghatározásai, előírt adatok. A védővezetős érintésvédelmi módok és méretezésük (TN, TT és IT rendszer). Az érintésvédelem célja, fogalmi meghatározásai, előírt
RészletesebbenMSZ 172 szabványsorozat
MSZ 172 szabványsorozat 1 gyure.peter@moravarosi.hu 2018. 07. 10. MSZ 172-1:1986 Érintésvédelmi szabályzat. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések. MSZ 172-2:1972 Érintésvédelmi szabályzat. 1000
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28), a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított), a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2017 (VIII. 31.) NGM rendelet által módosított szakmai és
RészletesebbenNAPELEMES RENDSZEREK HIBAVÉDELME
NAPELEMES RENDSZEREK HIBAVÉDELME Dr. Novothny Ferenc ( PhD) Egyetemi docens Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézet MEE VÁNDORGYŰLÉS SZEGED 2011.09.15. TALOMJEGYZÉK
RészletesebbenIT-rendszer. avagy védőföldelés földeletlen vagy közvetve földelt rendszerekben
IT-rendszer avagy védőföldelés földeletlen vagy közvetve földelt rendszerekben ha a testek csoportosan vagy egyenként vannak földelve. minden test védővezetővel ugyanahhoz a földelési rendszerhez van földelve
RészletesebbenNavigálás a változó előírások tengerében IV. Újabb ködfolt: FELV, villamos elválasztás
Pármondatos ismétlés. A SELV/PELV rendszer három összetevőből áll: a tápegységből, a vezetékrendszerből (a csatlakozókat is beleértve) és a készülékekből. Ha mindhárom összetevő maradéktalanul kielégíti
RészletesebbenÉrintésvédelem alapfogalmak. Vaszil Norbert Villamos biztonságtechnikai felülvizsgáló Tel: 20/969-6182 Email: vaszilnorbi@freemail.
Érintésvédelem alapfogalmak Vaszil Norbert Villamos biztonságtechnikai felülvizsgáló Tel: 20/969-6182 Email: vaszilnorbi@freemail.hu Mi az érintésvédelem? Az érintésvédelem tulajdonképpen a villamos áramütéses
RészletesebbenKülönleges berendezések érintésvédelme. 16.tétel
Különleges berendezések érintésvédelme 16.tétel Különleges berendezések MSZ HD 60364-7-712:2006 2. Napelemes (PV) energiaellátó rendszerek MSZ HD 60364-7-714:2013 Szabadtéri világítóberendezések (IEC 60364-7-714:2011)
RészletesebbenA hálózatra kapcsolás műszaki feltételei
A hálózatra kapcsolás műszaki feltételei 1. TÉTEL, VILLANYSZERELŐ SZAKMAI VIZSGA 2018. 06. 21. 12:03:47 GYURE.PETER@MORAVAROSI.HU 1 Előírások 2007. évi LXXXVI. törvény a Villamos Energiáról (VET) 273/2007.
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: A laboratórium rendje, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, villamos biztonságtechnika, szabványismeret
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés megnevezése: A laboratórium rendje, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, villamos biztonságtechnika, szabványismeret A mérés helye: Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium 156-os
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
T 5 5 0/ A 9/06. (VIII. 6.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 5 5 0 Automatikai berendezés karbantartó Tájékoztató A vizsgázó az első lapra
RészletesebbenHáztartási Méretű KisErőművek
Pásztohy Tamás. @hensel.hu Napelemes rendszerek érintés-, villám-, és s túlfeszt lfeszültségvédelme Háztartási Méretű KisErőművek Hálózatra visszatápláló (ON-GRID) rendszerek Napelemek Inverter Elszámolási
RészletesebbenÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA
33 522 04 1000 00 00-2013 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Szakma Kiváló Tanulója Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA Szakképesítés: 33 522 04 1000 00 00 SZVK rendelet száma: Modulok: Modulon
RészletesebbenA hálózatra kapcsolás műszaki feltételei
A hálózatra kapcsolás műszaki feltételei 1. TÉTEL, VILLANYSZERELŐ SZAKMAI VIZSGA 2018. 10. 04. 12:08:08 GYURE.PETER@MORAVAROSI.HU 1 Előírások 2007. évi LXXXVI. törvény a Villamos Energiáról (VET) 273/2007.
RészletesebbenÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA
ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA Új berendezés érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata (Használatba vétel előtti felülvizsgálat, vagy más elnevezéssel első felülvizsgálat)
RészletesebbenÉpületvillamosság. Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes védelem "i" MSZ EN 50020:2003
Épületvillamosság Robbanásbiztos villamos gyártmányok. I-es alkalmazási csoport. Gyújtószikramentes rendszerek. 1. rész: Szerkezet és vizsgálatok MSZ EN 50394-1:2004* Villamos gyártmányok robbanóképes
RészletesebbenKutatás célja HMKE Hálózati csatlakozás Hálózat Biztonság? Védelmek? Sziget üzem? Saját sziget üzem? Elszámolás (mérés, tarifa, kommunikáció)
Háztartási méretű kiserőművek csatlakoztatási problémái Dr. Dán András, témavezető és a MEE munkabizottság tagjai BME Villamos Energetika Tanszék, Magyar Elektrotechnikai Egyesület dan.andras@ vet.bme.hu;
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 35 522 02 Erősáramú berendezések
RészletesebbenÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA
33 522 04 1000 00 00-2012 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Szakma Kiváló Tanulója Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA Szakképesítés: 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő Feladatok a szakmai ismeretek,
Részletesebben- MSZ EN 50110-1:2005 Villamos berendezések üzemeltetése. - MSZ 447:1998+1M:2002 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás
Az alábbiakban összefoglaltuk a fontosabb szabványokat, amelyek szükségesek lehetnek a mindennapi munkáink során. Igyekszünk minden változást naprakészen vezetni ezen az oldalon. Minden ezzel kapcsolatos
RészletesebbenVILLAMOSENERGIA-RENDSZER
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU VILLAMOSENERGIA-RENDSZER 2014/2015 - tavaszi szemeszter További energiatermelési lehetőségek GEOTERMIKUS ENERGIA BIOMASSZA ERŐMŰ További energiatermelési lehetőségek
RészletesebbenÉrintésvédelem. Rácz Árpád Villamosmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem
Érintésvédelem Rácz Árpád Villamosmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Erősáramú villamos berendezés fogalma Erősáramú az a villamos berendezés, amely a villamos áram munkavégző képességének felhasználására
RészletesebbenA 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 55 523 07 Járműipari karbantartó
RészletesebbenVillanyszerelő Érintésvédelmi, erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 25/2014 (VIII. 26) NGM rendelet által módosított), a 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet a 25/2017. (VIII. 31.) által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
RészletesebbenÉPÜLETVILLAMOSSÁG. Szabó Gergely. okl. villamosmérnök világítástechnikai szakmérnök. Tűzvédelmi szakmérnöki képzés - Épületvillamosság
ÉPÜLETVILLAMOSSÁG Szabó Gergely okl. villamosmérnök világítástechnikai szakmérnök 1 2 Épületek villamos hálózatra kapcsolása 3 4 Épületek villamos hálózatra kapcsolása Épületek érintésvédelmi hálózatai
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektromos gép- és készülékszerelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának
RészletesebbenVillamos gépek. Érintésvédelem. Fodor Attila
Villamos gépek Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. május 3. Az előadás tartalma Tartalom (Elektromos áram használatához
Részletesebbenikerfém kapcsoló Eloadás Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett védelem: áramvédelem
â Közvetlen motorvédelem: hovédelem ikerfém kapcsoló kis teljesítményen: közvetlenül kapcsolja a motort nagy teljesítményen: kivezetéssel muködteti a 3 fázisú kapcsolót Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 35 522 03 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat
RészletesebbenA (12/2013. (III. 28.) NGM
A vizsgafeladat ismertetése: A szakterületet érintő hatályos jogszabályok A szakterület érvényes és visszavont szabványai Teljesítménymérések, szigetelési ellenállás mérése Tűz- és robbanásveszélyesség
RészletesebbenÉpületvillamos műszaki leírás
SZEGED, KÖZÉP FASOR 52. SZ.SZTE KIS BIOLÓGIA ÉPÜLETIV. EMELET T402 SZÁMÚ LABORHELYISÉG MEGOSZTÁSAKÖZPONTI FŰTÉS-HŰTÉS ÉS MESTERSÉGES SZELLŐZÉS KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ Épületvillamos műszaki leírás
Részletesebbena SELV-csatlakozódugókat ne lehessen PELV-csatlakozóaljzatokba bedugni, és viszont; SELV-áramkörök további kialakítási követelményei A SELV-áramkörök
VEL IV.20 A védővezető nélküli érintésvédelmi módok kialakítása és méretezése (U
RészletesebbenA villamosenergiarendszer
A villamosenergiarendszer jellemzői 1. TÉTEL, VILLANYSZERELŐ SZAKMAI VIZSGA 9/6/2018 2:43 PM GYURE.PETER@MORAVAROSI.HU 1 Fogalmak, feladatok A villamosenergia-ellátás alapfeladata a fogyasztói igények
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2017. (VIII.31.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2017. (VIII.31.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 35 522 18 Középfeszültségű FAM
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 35 522 02
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 04 Villanyszerelő
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 35 522 02 Erősáramú berendezések
RészletesebbenNEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL. Komplex szakmai vizsga Gyakorlati vizsgatevékenység
NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL Komplex szakmai vizsga Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés-ráépülés száma, megnevezése: 35 522 03 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló Vizsgafeladat
RészletesebbenFÓKUSZBAN AZ ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM ÉRINTÉSVÉDELEM HIBAVÉDELEM. Dr. Novothny Ferenc ( PhD) Egyetemi docens
FÓKUSZBAN AZ ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM ÉRINTÉSVÉDELEM HIBAVÉDELEM Dr. Novothny Ferenc ( PhD) Egyetemi docens Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézet VET 2014.05.16. EGYENPOTENCIÁLRA-HOZÁS
RészletesebbenÉrintésvédelem. összefoglaló kivonat az Elektrotechnika III. tantárgy el adásaiból 2002. Dr. Kloknicer Imre okl. eá. vill. mérnök
Érintésvédelem összefoglaló kivonat az Elektrotechnika III. tantárgy el adásaiból 2002. Dr. Kloknicer Imre okl. eá. vill. mérnök 2 Tartalom 1. Bevezetés 2. Az érintésvédelem célja 3. Érintésvédelmi stratégiák
RészletesebbenSzabályozásra került a háztartási méretű kiserőmű esetében az erőmű nagysága és a csatlakozási módja.
Szabályozásra került a háztartási méretű kiserőmű esetében az erőmű nagysága és a csatlakozási módja. A 2007. évi LXXXVI törvény (VET) alapján saját üzleti kockázatára bárki létesíthet termelői kapacitást.
RészletesebbenÉpületinformatika â 1880 Edison
â 1880 Edison levego ben kifeszített fém szál zárlati áram korlátozásra csak kis zárlati teljesítmény esetén használható Iváncsy Tamás Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségu Technika és Berendezések
RészletesebbenVillanyszerelő 4. 33 522 04 0001 33 02 Érintésvédelmi,erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló
A 10/2007 (. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 35 522 14 Villamos hálózatkezelő
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Villanyszerelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai
RészletesebbenHasználható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
i napló a 20 /20. tanévre Villanyszerelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 25/2014 (VIII. 26) NGM rendelet által módosított), a 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet a 25/2017. (VIII. 31.) által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
RészletesebbenK E Z E L É S I Ú T M U T A T Ó
K E Z E L É S I Ú T M U T A T Ó Szinusz-inverter HS 1000 CE 230V AC / 1000VA folyamatos / 2500VA csúcs Tisztelt Felhasználó! Üzembehelyezés elõtt kérjük olvassa el figyelmesen a kezelési útmutatót. FIGYELEM!
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 35 522 12 Villamoselosztóhálózat-szerelő,
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 35 522 04
RészletesebbenSzolárrendszerek tűzvédelmi szempontból. Tűzvédelem műszaki irányelvei.
Szolárrendszerek tűzvédelmi szempontból. Tűzvédelem műszaki irányelvei. Miről szeretnék beszélni! Rendszer Rendszerösszetevők Az egyenáram élettani hatásai Tűzvédelem megvalósítási lehetőségei A rendszer?
RészletesebbenMűszaki leírás. Budapesti Vendéglátóipari és Humán SZC Szamos Mátyás Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Budapest, XXI. kerület, Petőfi tér 1
Műszaki leírás Budapesti Vendéglátóipari és Humán SZC Szamos Mátyás Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 1212 Budapest, XXI. kerület, Petőfi tér 1 40, 04 kwp teljesítményű háztartási méretű kiserőmű Felhasználó
RészletesebbenBiztonság. Áramütés elleni védelem
Biztonság. Áramütés elleni védelem Az áram élettani hatása Fizikai (erő-, hő-, fény- és hanghatás) Kémiai (vérbontás, vörösvértest kiégés) Biológiai (sokk, izomgörcsök) A veszélyességet befolyásoló tényezők:
RészletesebbenVillanyszerelő 4. 33 522 04 0001 33 02 Érintésvédelmi,erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAlállomási földelőháló szétterjedési ellenállásmérés
ELMŰ Hálózati Kft. ÉMÁSZ Hálózati Kft. Szakszolgálatok osztály Alállomási földelőháló szétterjedési ellenállásmérés Deutsch György e-mail: gyorgy.deutsch@elmu.hu Huber Ferenc e-mail: ferenc.huber@elmu.hu
RészletesebbenMSZ 2040 Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése helyett MSZ HD 60364-7-710 Gyógyászati helyek
Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 MSZ 2040 Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése helyett MSZ HD 60364-7-710 Gyógyászati helyek Dr.
RészletesebbenVillanyszerelő. 33 522 04 0001 33 01 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló. A vizsgafeladat jellemzői:
z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenEmlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2004. február 3.i üléséről
ÉV MuBi 2004. 02. 1 Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2004. február 3.i üléséről A munkabizottság először a gyakorlatban gyakran előforduló rövid kérdésekre adandó válaszokat tárgyalta meg.
RészletesebbenSZABVÁNYOK. 2009-tõl hatályban lévõ szabványok jegyzéke (forrás MSZT)
SZABVÁNYOK 2009-tõl hatályban lévõ szabványok jegyzéke (forrás MSZT) Sorszám Hivatkozási szám Szabványcím 1 MSZ 1:2002 Szabványos villamos feszültségek 2 MSZ 10900:1970 Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségû
RészletesebbenKismegszakítók ETIMAT
Kismegszakítók ETIMAT Plombálható Az ETIMAT 6 kismegszakítók előnyei ON/OFF jelölés a kapcsoló karon Felszerelhető kiegészítő eszközökkel (segédérintkező,munkaáramú kioldó,feszültségcsökkenési kioldó)
RészletesebbenTGV-2 típusú kéziműködtetésű motorvédő kapcsoló Műszaki ismertető
TGV-2 típusú kéziműködtetésű motorvédő kapcsoló Műszaki ismertető A motorvédőkapcsoló olyan mechanikai kapcsolókészülék, amely hárompólusú érintkezőrendszerből, kéziműködtetésű mechanizmusból, termikus
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE
SZÉCHENY STÁN EGYETEM HTT://N.SZE.H HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE Marcsa Dániel illamos gépek és energetika 2013/2014 - őszi szemeszter Kisfeszültségű hálózatok méretezése A leggyakrabban kisfeszültségű vezetékek
RészletesebbenMUNKAANYAG. Hollenczer Lajos. Biztonságtechnikai mérések. A követelménymodul megnevezése: Erősáramú mérések végzése
Hollenczer Lajos Biztonságtechnikai mérések A követelménymodul megnevezése: Erősáramú mérések végzése A követelménymodul száma: 0929-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-003-50 BIZTONSÁGTECHNIKAI
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 35 522 02 Erősáramú berendezések
RészletesebbenHasználható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő
RészletesebbenCSATLAKOZÁSI DOKUMENTÁCIÓ
CSATLAKOZÁSI DOKUMENTÁCIÓ Felhasználó és felhasználási hely adatai magánszemély esetén Partnerszám: Felhasználási hely címe: Szerződésszám: Érintett elszámolási mérő gyári száma: Felhasználó neve: Születési
RészletesebbenHasználható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő
RészletesebbenÉRINTÉSVÉDELMI SZABÁLYZAT Kisfeszültségû erõsáramú villamos berendezések
(1991. januári utánnyomás) Magyar Köztársaság Országos Szabvány ÉRINTÉSVÉDELMI SZABÁLYZAT Kisfeszültségû erõsáramú villamos berendezések 621.316.933.8:621.31.022.027.2 MSZ 172-1:1986 Az MSZ 172-1:1972
RészletesebbenH-2040 Budaörs, Komáromi u. 22. Pf. 296.
MŰSZER AUTOMATIKA KFT. H-2040 Budaörs, Komáromi u. 22. Pf. 296. Telefon: +36 23 365280, Fax: +36 23 365087 Telephely: H-2030 Érd, Alsó u.10. Pf.56.Telefon: +36 23 365152 Fax: +36 23 365837 www.muszerautomatika.hu
RészletesebbenGyüre Péter
Gyüre Péter 2018. 05. 09. 1 Tartalom Jogszabályi háttér Az ellenőrzési rendszer Személyi feltételek Felülvizsgálatok gyakorisága Felülvizsgálatra kötelezettek köre Felülvizsgálat jogszabályai 2018. 05.
RészletesebbenÜZLETKÖTŐI ÉRTEKEZLET 2012-01-13 DUNAKESZI
ÜZLETKÖTŐI ÉRTEKEZLET 2012-01-13 DUNAKESZI ÉS MOTORVÉDŐ KAPCSOLÓK KONTAKTOROK Kontaktor definíció: Olyan gyakori működésre alkalmas elektromágneses elven működtetett mechanikus kapcsolókészülék,
Részletesebben12. Ismertesse az elektromos berendezések biztonságtechnikáját!
12. Ismertesse az elektromos berendezések biztonságtechnikáját! Biztonságos munkavégzés elektromos berendezésekkel: A villamos berendezések biztonságos üzemeltetésére vonatkozó szabályokat az Üzemi szabályzat
RészletesebbenNavigálás a változó előírások tengerében XXIV. MSZ HD :2007 Ellenőrzés II.
Előző cikkünkben láthattuk, hogy milyen szemrevételezéses vizsgálatokat kell elvégeznünk. Mielőtt folytatnánk, bemelegítésként néhány olvasói észrevételre reagálnék a korábban leírtakkal kapcsolatban.
RészletesebbenKülönleges helyek érintésvédelme. 15.tétel
Különleges helyek érintésvédelme 15.tétel gyure.peter@moravarosi.hu 2018. 07. 05. Tartalom MSZ HD 60364-7-701 Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal Áramütés elleni védelmi módok a fürdőben MSZ HD 60364-7-702:2011
RészletesebbenSzakmai irányelv MEE.SZI 0401-1:2005. Javítás utáni vizsgálatok
Szakmai irányelv Javítás utáni vizsgálatok 1. rész: Háztartási és hasonló jellegű villamos gépek és készülékek javítás és módosítás utáni vizsgálatai Tartalomjegyzék Magyar Elektrotechnikai Egyesület Budapest
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 25/2014 (VIII. 26) NGM rendelet által módosított), a 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet a 25/2017. (VIII. 31.) által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
RészletesebbenÉrintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló. Villanyszerelő. A vizsgafeladat jellemzői:
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenRegisztrált vállalkozók és az ELMŰ-ÉMÁSZ Régióközpontok kapcsolata. Szolgáltatáskoordinációs osztály: Kisari Róbert Palicska Zoltán 1
Regisztrált vállalkozók és az ELMŰ-ÉMÁSZ Régióközpontok kapcsolata Szolgáltatáskoordinációs osztály: Kisari Róbert Palicska Zoltán 1 Az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport vállalati struktúrája és engedélyesei 10 Régióközpont
RészletesebbenÉV. Mubi 1 2004. június. Emlékeztető az ÉV MuBi 2004. június 2.-i üléséről
ÉV. Mubi 1 2004. június Emlékeztető az ÉV MuBi 2004. június 2.-i üléséről A Munkabizottság megtárgyalta az UPS-ekről (uninterruptible power supply = szünetmentes villamosenergia-ellátó rendszer) táplált
RészletesebbenÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA
33 522 04 1000 00 00-2015 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Szakma Kiváló Tanulója Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA Szakképesítés: 33 522 04 1000 00 00 SZVK rendelet száma: 32/2011.(VIII. 25.)
RészletesebbenSZOLGÁLTATÓHÁZ BONTÁSA
KELEVILL Iroda: 1123 Budapest, Győri út 20. Tel/fax.: 322-6263, 322-7462, 342-6598 e-mail: kelevill@kelevill.hu Budapest, X. kerület Kápolna u. 2. hrsz.:41464/8 SZOLGÁLTATÓHÁZ BONTÁSA VILLAMOS MŰSZAKI
RészletesebbenJogszabályok. Fogalmak. Oktatási segédanyag
Oktatási segédanyag Villamos üzemi próba, szerelői ellenőrzés, szabványossági felülvizsgálat, a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálat fogalma és szabályai. A nagyfeszültségű szabadvezetékek közelében
RészletesebbenMSZ HD MSZ 1585 MSZ
Erősáramú berendezések felülvizsgálója szakképesítés Tűzvédelmi szakvizsga (45/2011. (XII. 7.) BM rendelet) Feszültség alatti munka: MSZ 1585 szakképzett (IV. csoport) személy és a kísérője min. kioktatott
Részletesebben