Panellakások villamos rekonstrukciója 2016. december 5. Szabó Péter villamosmérnök Segítség! Megvásároltunk egy felújításra szoruló panellakást, és az igényeink felmérése után arra a következtetésre jutottunk, hogy nem elegendő a dugaszolóaljzat, kevés a világításkapcsoló a konyhában és a fürdőben, fényforrásból is több kellene minden helyiségben. A nappaliban és a hálóban fényerő szabályozást is szeretnénk, de nem megfelelő a dobozmélység a szerelvény számára. Mitévő legyek? Ismerős mondatok? Cikkünkben a panellakások felújítása során rendszeresen felmerülő problémák megoldásában szeretnénk néhány ötlettel, jó tanáccsal segíteni. Igyekszünk a gyakorlati megközelítésnél maradni, így nem szabványi hivatkozásokról lesz szó, hanem a laikus lakástulajdonosok számára is érthető módon megfogalmazott kivitelezési javaslatokat írjuk le. A villamos rekonstrukció nagy általánosságban a lakás villamos-szolgáltatói mérőszekrényét követő hálózatának a teljes vagy részleges felújítását jelenti, mely a vezetékezést, annak szerelési módját, a lakáselosztót és a szerelvényeket (kapcsolókat, dugaszolóaljzatokat és egyéb funkciókat) foglalja magában. A felújítást minden esetben meg kell, hogy előzze az igényfelmérés és a tervezési ciklus. Ha időben visszamegyünk pár évtizedet, láthatjuk, hogy a háztartásokban a villamos fogyasztók száma jóval kevesebb volt, mint, ami napjainkban egy átlag életvitelhez szükséges. A világítást általában, helyiségenként egy hagyományos 60 W-os izzó látta el. A dugaszolóaljzatok száma is egy másik kor igényeire lettek szabva, helyiségenként csupán egykét csatlakozási lehetőséggel. Ha a jelent nézzük, a fogyasztói társadalom által nyújtott kínálat és kereslet miatt a fogyasztók száma jócskán gyarapodott, szinte végtelen lehetőségeket nyújtva a felhasználók számára. Ez a tény további csatlakozási pontok kialakítását igényli a lakásokban. Emellett jóval több funkciót biztosító és nagyobb villamosenergia-szükséglettel rendelkező készülék áll a szolgálatunkban, melyek esetlegesen rendhagyó vezetékezést is igényelnek.
Ha a vezetékezést vizsgáljuk meg, a ma használatos színjelölések mely szerint a barna, a szürke és a fekete lehet a fázis, a kék a nulla, a zöld-sárga pedig a földelés helyett, a régebbi kiépítésekben találhatunk piros vezetéket, mely a földelés és a lakásba bevezetett PEN vezető volt. Egyes dugaszolóaljzatoknál és a lámpatesteknél nem volt földelés, ma ezek létrehozása szabvány szerint kötelező. Az aljzatoknál Magyarországon csak földelt, német szabványúak az elfogadottak, a lámpatestekhez a földelő vezeték a fém váz esetén kap jelentőséget, mely további biztonságot ad. Igényfelmérés alatt a lakástulajdonos által kért világítási típusok, dugaszolóaljzatok, fixen bekötött fogyasztók (légkondicionáló, sütő, fűtés) és gyengeáramú hálózatok mennyiségének, valamint ezek helyének összeírását értjük. Világítási típusok igény szerint lehetnek a ma már gyakori LED vagy LED szalag, halogén és hagyományos izzó is, esetleg ezek fényerő szabályozott változata vagy több helyről való kapcsolása is. 1. ábra: Felújítási munkálatok előtt érdemes tervet készíteni, ahol a meglévő alaprajzon bejelölésre kerülnek a dugaszolóaljzatok, kapcsolók, lámpatestek. Ahogy a felmérés megtörtént kezdődhet a tervezés, amely a lakás típusától és adottságától függően változhat. A lakás alaprajzára fel kell rajzolni a lakáselosztók és fogyasztók helyét és az utóbbiakat működtető szerelvényeket, kivéve azokat, melyek elosztóból direkt megtáplálásúak. A gyengeáramú hálózatot se felejtsük el, mely a lakásba bejövő internet, telefon, tv és kaputelefon szolgáltatást jelenti. Ehhez tudnunk kell hova szeretnénk a televízió készüléket, a kaputelefon beltéri egységét és internet csatlakozási lehetőséget (vezetékes kapcsolat, vagy csak a modem helye) elhelyezni. Az internet elérés biztosításának kiépítése történhet vezetékkel, RJ45-ös végpontokon keresztül, vagy csak a modemet szükséges bekötni abban az esetben, ha csak vezeték nélküli WiFi kapcsolatra van igény. Itt gondolni kell arra is, hogy ha okos tv-vel rendelkezünk, annak szüksége lehet vezetékes kiépítésre is.
2. ábra: A szabványok betartása mellett jó, ha készítünk egy részletesebb villamos tervet, így utólagosan is követhetők lesznek a vezetékek nyomvonalai. A vezetékezési rajzot ezután lehet elkészíteni, oly módon, hogy a legtávolabbi végponttól kezdve a lakáselosztó felé haladva összeírjuk a vezetékszükségleteket, itt mindenképpen szakember segítsége szükséges, mivel a vezetékek mennyiségét, típusát valamint a kötési pontok helyét folyamatában ő hivatott összeszámolni a teljesítményigényeknek és funkcióknak megfelelően. Villamos rekonstrukció szempontjából tekintve az épület jellegét, lehet tégla, húzott zsalu vagy panelépítésű. A felsorolás szerint a teljes tervezés és kiépítés is bonyolódik. Mivel egy téglaépületben a betonkoszorúkon és fő tartóelemeken kívül a válaszfalak jellemzően könnyen megmunkálható téglából készülnek, ezért a villamos tervezés és kivitelezés egyszerűbb a több lehetőség miatt. A húzott zsalus épületek gyakran kombinálva vannak téglával, illetve beton válaszfalakkal, melyeknél bonyolultabb a kiépítés. A feladat a panel jellegű épületekben a legnehezebb, mivel az egyedi tulajdonságai miatt lehetőségeink korlátoltak. A panelépületekben a lakások válasz- és tartófalait házgyári környezetben előregyártották. A válaszfal gerince egy vasháló volt, melybe belefűzték az aktuális helység vezetékeit, egy formába helyezték, majd kiöntötték betonnal vagy falazó anyaggal. Az elkészült elemeket ezután beemelték az épület megfelelő részébe, ahol az elemek illesztéseknél oldalt, felül vagy alul összekötötték őket, vagy egyszerűen a gyártáskor ráhagytak pár méter vezetéket és a beépítést követően egy gyűjtő kötődobozba vagy a lakáselosztóba húzták. Ezek a szigetelt alumínium vezetékeket nem védőcsőben helyezkedtek el, így cseréjük nem megoldható. Ezért ha a lakás felújítás előtti állapota felmérésre kerül, ezen a ponton el kell dönteni, hogy részleges vagy teljes felújítást végzünk. A részleges alatt a jelenlegi hálózat bővítését érthetjük, mely a meglévő vezetékezés adottságaitól függően korlátozott bővítést enged meg, a vezetékek típusa, keresztmetszete, elhelyezése és mennyisége miatt. Ez annyit jelent, hogy a hálózat a korábbi igényekre lett kiépítve, ezért további fogyasztókat vagy funkciókat nem a kívánt mennyiségben és a tervezett helyre építhetünk be, ugyanis a vezetékek helye és terhelhetősége ennek gátat szabhat. Ha pénztárcánk nem engedi vagy igényeink nem túl nagyok, minimális bővítéssel pár helyre további dugaszoló aljzat vagy fényforrás helyezhető el. A teljes felújítás alatt az előző hálózat megszűntetése utáni teljesen új kiépítést nevezhetjük. Ez alatt a korábbi lakáselosztó szakszerű megszüntetését követően, lehetőségeinket felmérve
az új hálózat kiépítése történhet meg a továbbiakban felsorolt módok egyikének, vagy azok kombinált felhasználásával. A korábbi vezetékrendszer, amennyiben már nincs feszültség alatt, megszüntethető. Az új vezetékrendszer létrehozását követően az új lakáselosztóval bezárólag készül el az új hálózat. Fontos megjegyezni, hogy a régi szabványok szerint alumíniumvezetékezéssel valósították meg az épületek villamos hálózatát, most viszont a rézvezetékek korát éljük. Gyakran előfordul az alumínium vezetékkel szerelt hálózat réz vezetékkel való bővítése, ilyenkor ügyelni kell a két fajta vezeték találkozásánál fellépő elektrokémiai potenciálkülönbségre. Ugyanis a két különböző fémből készült ér találkozásakor elektrokémiai korrózió lép fel a vezeték terhelése közben, ennek eredménye az, hogy a kötésnél az ellenállás növekszik az idő előrehalad tával, a kötést borító szigetelés megolvad, ami lakástűzhöz vezethet. A kereskedelmi forgalomban van megoldás speciális kötőelemmel a kötés megvalósítására, amennyiben az nem elkerülhető. Az erősáramú és gyengeáramú vezetékek, kábelek vezetésénél ügyelni kell arra, hogy egymástól távol, elkülönítve legyenek vezetve, mert az erősáramú hálózat a gyengeáramú informatikai vagy tv hálózaton zavarokat okozhat. Azután, hogy az igények felmérése megtörtént és eldöntöttük, hogy mennyire szeretnénk beleásni magunkat a felújításba, a kivitelezési munka megkezdésekor felmerülnek egyéb kérdések is, melyek a vezetékek elosztóból a végpontokhoz, illetve a fogyasztókhoz való eljuttatást érintik. Ezek talán a munka legnagyobb részét teszik ki és gyakran ezek okozzák a legnagyobb fejtörést a tervező és kivitelező szakembereknek. A panel falait megvizsgáltatva kiderül, hogy csak pár millimétert véshetünk, mely nem elegendő az esetleges védőcsövezés számára, de szerelvénydoboz helyeket is nehéz létrehozni bennük, ezért a további, vékony betonból készült válaszfalak ily módon történő kivitelezése szóba sem jöhet. A lakás tartó és válaszfalait feltérképezve, a lakás elrendezését szem előtt tartva, a vezeték leendő nyomvonalát vizsgálva rájövünk, hogy nem megoldható az egyféle kivitelezési mód. Általában minimális véséssel, falhoronyban vagy a panelek illeszkedési pontjainál vezetett MM falvezetékek behúzásával végeznek a szakemberek részleges vagy újra vezetékezést. Szerencsére több gyártó is kínál termékeket ilyen célkora, sőt vannak olyan cégek is, amelyek több tucat megoldási móddal szolgálnak. Ezeket legkönnyebben e-katalógusokban találjuk meg, ahol különféle szerelési javaslatok, képillusztrációk és videók is segítségünkre lehetnek.
3. kép: Hungarocell stukkókkal könnyen elrejthető a vezetékezés. A panelházakban ebben a villamos szempontból nehezen felújítható épülettípusban helyenként megoldható a falhoronyba helyezhető védőcsövezés, de a falba süllyesztett kötődobozok mellett lehetőségünk van a falon kívüli vezetési megoldásra is, melyet szintén elrejthetünk. A legáltalánosabb megoldás a műanyag vezetékcsatorna használata, mely keresztmetszet szempontjából szinte minden méretben elérhető, általában fehér színű, viszont festhető, így a fal színétől nem feltétlenül kell eltérnie. Ezt a vonalat követve a vezetékcsatornához hasonló megoldás a padlószegély csatorna, mely már rendelkezik olyan kiegészítő építő elemekkel, amelyek szerelvények fogadására alkalmasak, de létezik olyan műanyag csatorna is, melyhez a gyártó cég az egyszerű szerelhetőség miatt az általa forgalmazott termékek között tart olyan szerelvény családot, ami egyszerűen bele pattintható a csatornába. Ezek a termékek széles körben, szinte végtelen kombinációs lehetőséggel elérhetők a legtöbb jelentős gyártó kínálatában. A fent említett műanyag csatornákon kívül elérhetők olyan lakásdíszítési kiegészítők, melyek a mennyezet és a fal találkozásánál helyezhetők fel, ezek a gyakran hungarocellből készült díszlécek. Kivitelük, formájuk és méretük szintén számtalan variációban érhetők el, melyeket felhasználva vagy nagyobb méretet választva, ezek mögött vezetjük el védőcsőben vezetékeinket. Olyan típust is választhatunk, melyben direkt erre a célra előre ki van alakítva a vezetékcsatorna, esetleg a védőcsövezés. Utóbbiakhoz a gyártók szolgáltatnak rögzítési, szerelési (toldó, kanyarelem stb.) kiegészítőket.
4. kép: Az erősáramú vezetékek mellett elférnek a gyengeáramú szerelvények is. További megoldásként a részleges védőcsövezés is megoldható a nehezen véshető helyiségek mennyezetén, hagyományos falon kívüli vezetéssel, az erre a célra kitalált rögzítési kiegészítőkkel. Majd ha ez kialakításra került, a nem túl drága mennyezeti gipszkarton szereléssel, körülbelül 10 cm-re a mennyezettől, egy álmennyezettel elrejthetjük. Ez a mód több szempontból is megfelelő, mivel kevés időt vesz igénybe, statikailag nem befolyásolja az épületet, a lakás fűtött légköbmétere is csökken és az álmennyezetbe spot-ok vagy a mostanában divatos LED panelek helyezhetők el, melyek vezetékezése szintén elrejthető. Ez a fajta megoldás nem csak a fent említett okok miatt kényelmes, de szinte akármelyik helyiség szerelését megoldhatjuk oly módon, hogy a fali kapcsolókat, dugaszolóaljzatokat és a fali lámpatesteket is az álmennyezet fölé vezetékezzük ki a függőleges szerelésnél. Az oldalfali szerelés, a későbbi szekrényrögzítések furatai vagy egyéb fallal kapcsolatos tevékenység miatt csak vízszintes vagy függőleges irányú lehet, a távolságok a mennyezettől, ajtófélfától és padlószinttől szabvány szerint adottak, mely kivitelezési szabvány tartalmazza a vezetékezési eljárást is, természetesen ennek betartása is a szakemberek dolga.
5. kép: Ha nem lehet megvésni a falat, a falon kívüli vezetés jó megoldás. A legkülönbözőbb minőségű kábelcsatornák és falon kívüli szerelvények között válogathatunk. 6. kép: Falon kívüli villanykapcsoló. A mennyezeti és oldalfali megoldáson túl, végső soron lehetőségünk van padlószinti szerelésre is, mely hajlítható védőcsövezéssel történhet, ezzel az oldalfali, függőlegesen elhelyezett szerelvények vezetékeit vihetjük el a lakáselosztóig. A csövezés kialakítását követően a csöveket vékony betonréteggel, padloponnal kell elfedni, ennél a megoldásnál a padlószint emelkedésével kell számolnunk. Bízunk benne, hogy a leírt ötletek segítenek a paneles technológiával épült lakások villamos rekonstrukciójának elvégzésében és a feladat végére érve egy szakszerű, esztétikus végeredményt látunk majd magunk előtt, legyen szó akár a saját lakókörnyezetünkről, akár mint kivitelezőt érintő megbízásról.