Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Az anyag a munkabér előleg nyújtásának szabályait és elszámolását tartalmazza. 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata Munkabérelőleg: Munkaviszonyban álló részére, az elkövetkező időszakra járó munkabér terhére a munkavállaló kérésére- kifizetett összeg. Az Szja. tv. nem rendel adóztatást a munkabérelőleghez, feltéve, hogy az nem több mint a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszöröse és a visszafizetési határidő nem több mint hat hónap. Munkabér előleg folyósításakor sem Szja-előleget, sem egyéni járulékot nem kell vonni, a munkáltatót sem terhelik járulékfizetési kötelezettségek. Az adók elszámolása a bér kifizetésekor történik a fő szabályok szerint, ekkor kerül levonásra az előleg meghatározott része. Az Szja tv. a munkabérelőleg folyósításához nem fűz folyamatos visszafizetési kötelezettséget. Erre való tekintettel, ha a munkabérelőleg levonása bármely okból megszakadt, s csak később folytatódik, kamatkedvezményből származó jövedelem 1. oldal
nem keletkezik. A visszafizetés átmeneti szünetelése azonban a hat hónapos maximális visszafizetési határidőt nem hosszabbítja meg. Ha a munkabérelőleg nem felel meg a fenti feltételnek, vizsgálni kell, hogy nem keletkezik-e kamatkedvezményből származó jövedelem. Ha a munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósítanak, kamatkedvezmény miatt keletkezhet jövedelem. Kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik a magánszemélynek, ha a nem előírásoknak megfelelően kapott munkabér előleg után nem fizeti meg a jegybanki alapkamat + 5 % mértékű kamatot. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18- szerese. Az adó mértéke az adóalap 15 %-a. A munkáltatót a kamatkedvezményből származó jövedelem után 22 % mértékű Eho fizetési kötelezettség is terheli. Az adót és az Eho-t a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára állapítja meg, a rá irányadó bevallási határidőre vallja be, és fizeti meg. Ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára kell az adót és a járulékot megállapítani, bevallani, megfizetni. 2. Adózás 2.1 ÁFA Nem érinti 2.2 Társasági adó A tárgyalt témának Tao. vonzata nincs, amennyiben a kifizetés nem eredményez kamatkedvezményt. Kamatkedvezmény esetén a munkáltató által fizetett adók és járulékok elismert költségek. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) A tárgyalt témának adó vonzata nincs, amennyiben a kifizetés nem eredményez 2. oldal
kamatkedvezményt. Kamatkedvezmény esetén az egyéni vállalkozó munkáltató által fizetett adók és járulékok elismert költségek. 2.3.2 Magánszemély Az Szja tv. szerinti megkötésekkel fizetett és visszafizetett munkabérelőlegnek SZJA vonzata nincs. 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Ha nem az adómentes feltételeknek megfelelően történik a kifizetés és a kamatkedvezmény miatt jövedelem adója és járuléka lesz, az EVA alapját nem érinti, de az adózott eredmény összegét csökkenti, ezzel a fizethető osztalék mértéke csökken. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem érinti 2.5 Egyéb adók és járulékok A kamatkedvezmény után a munkáltató 22 % Eho-t fizet. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A munkabérelőleg folyósítása T3611 Munkavállalóknak folyósított előlegek a kifizetett előleg összegével K3811 Pénztár az előleg összegével A munkabérelőleg elszámolása munkabérből történő levonással T541 Bérköltség a bruttó bér összegével K4711 Kereset-elszámolási számla a bérköltség a bruttó bér összegével T4711 Kereset-elszámolási számla az előleg összegével 3. oldal
K3611 Munkavállalóknak folyósított előlegek a levont előleg összegével T4711 Kereset-elszámolási számla a munkabér nettó összegével K 3811 Pénztár a munkabér nettó összegével A munkabértől történő egyéb levonásokat a példa nem részletezi. 3.2 Egyszeres könyvvitel Munkabérelőleg folyósítása NF - Pénztár kiadás a munkabérelőleg összegével NF - Követelés nő a munkabérelőleg összegével A munkabérelőleg elszámolása munkabérből történő levonással NF - Pénztár kiadás a munkabér bruttó összegével NF - Munkabér a bér bruttó összegével NF - Pénztár bevétel a munkabérből történő levonások összegével NF - Kötelezettség nő a munkabérből történő levonások összegével NF - Pénztár bevétel a munkabér előleg összegével NF - Követelés csökken a munkabérelőleg összegével 3.3 Szja szerinti adózás PK - Munkabérelőleg folyósítása PK - Alkalmazott bére és közterhei a munkabérelőleg nettó összegével PK - A munkabérelőleg elszámolása munkabérből történő levonással PK - Alkalmazott bére és közterhei a levonásba helyezett előleget meghaladó bruttó bér összegével PK - Munkabérből történő levonások PK - Egyéb eredményt nem képező bevételek a munkabérből történő levonások összegével 4. Iratminták, nyomtatványok 4. oldal
Munkabérelőleg igénylés (doc - 31.5 KiB) Munkabérelőleg kérelem minta. Szerkeszthető. Munkabérelőleg nyilvántartása (doc - 32 KiB) A nyilvántartás tartalmazza a kifizetett munkabérelőleget, a visszafizetés ütemezését, a tényleges visszafizetés időpontját és összegét. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 133/1999. APEH iránymutatás munkabérelőleggel összefüggő kamatkülönbözet adókötelezettsége A hatályos Szja tv. 72. (4) bekezdés b) pontja a munkabérelőleg folyósításához nem fűz folyamatos visszafizetési kötelezettséget. Erre való tekintettel, ha a munkabérelőleg levonása bármely okból megszakadt, s csak később folytatódik, a hivatkozott törvényhely továbbra is alkalmazható, s kamatkedvezményből származó jövedelem nem keletkezik. (PM Jövedelemadók Főosztálya 5574/1999. - APEH Adónemek Főosztálya 1222602450/1999.; AEÉ 1999/11.) 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 8. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka. (2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. 72. (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal - kiszámított kamatnak az a része, 5. oldal
amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére - ha a követelés értékpapírkölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére - vetítve kell kiszámítani. (2) A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18- szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadóelőleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el. (3) (4) A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt: g) olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható; 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. (1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, b) külön adózó jövedelmek közül ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. ] adóalapként meghatározott összege, bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után. 11.. (6) A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos 6. oldal
egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni. 262/1997. APEH iránymutatás a prémiumelőleg adókötelezettsége A dolgozók és vezetők részére kifizetett prémiumelőleg nem rendszeres bérjövedelemnek tekintendő és ennek megfelelőek az adóelőleg levonási szabályok. A Szja tv. 72. -a a hitelként kapott összeg adózási szabályait foglalja össze. E szakasz (4) bekezdés b) pontja olyan munkabérelőlegről szól, melynek visszafizetési kötelezettsége fennáll. A prémiumelőleg - a neve szerint is - olyan jövedelem, mely a magánszemély jövedelme lesz "csak" a végleges összeg még nem ismert, ezért a kifizetett részt előlegnek nevezik. Természetesen az adóelőleg levonására a nem rendszeres jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a számviteli törvény előírásai szerint milyen módon kell ezt nyilvántartani. (PM Jövedelemadók főosztálya 7132/1997. - APEH Adónemek főosztálya 9270202318/1997.; AEÉ 1997/13.) 6. Módosítás az előző változathoz képest Az Eho mértéke 2017.01.01-től 22 %. Ez a módosítás került átvezetésre az 1. és 2.5. pontokon. 7. oldal