MIÉRT? a hívek és minden jóakaratú ember számára emberi és lelki, személyes és közösségi fejlődés elősegítésére a világi hívőket érinti elsősorban: Kézenfekvő, hogy mennyire fontos a világiak képzése, akik életük megszentelése és bizonyságtételük ereje által járulhatnak hozzá az emberiség haladásához. Az előttünk fekvő dokumentum nekik akar segíteni napi küldetésük beteljesítésében.
AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA Alapja a Szentírás - evangélium, apostoli levelek Szenthagyomány, egyházatyák, egyháztanítók hatalmas tanbeli örökség fokozatos (ön)felismerés, aktualizálás, rendezés XI. Pius pápa kifejezése Történeti áttekintés
XIII. Leó pápa - Gioacchino Pecci (1810-1878-1903) Kor: nagy tudományos felfedezések a század végi háborúk sora - béke iparosodás, életszínvonal növekedés gazdasági olló konzervativizmus, liberalizmus kapitalizmus, szocializmus, kommunizmus szekularizáció, egyházellenesség, szabadkőművesség Cél: az egyház és a kultúra összhangja a modern társadalom megnyerése (?) 85 (!) enciklika a katolikus élet minden aspektusa - minden nemzet Vatikán világegyház az első modern pápa munkások pápája vagy szociális pápa
Életpályája *1810 nemesi nagycsalád, jezsuita nevelés 1836 - doktorátus teológiából, egyházi és világi jogból 1837 - a pápa személyi prelátusa 1838 Benevento 1841 Spoleto, majd Perugia - gazdasági fejlesztések 1843 püspök, apostoli nuncius Belgiumban - vissza 1846-77 - utazások, Perugia püspöke taktikus, érzékeny és eszes politikus, sokoldalú diplomata 1877 - camerlengo 1878 pápa - +1903
Rerum novarum (1891) bátor és messze tekintő körlevél bérmunkások, nyomorgó ipari munkások helyzete a munkáskérdés politikai és társadalmi vonatkozásai a kinyilatkoztatás, a természettörvény, az erkölcsi törvények fényében a szocializmus téveszme osztályharc az erők együttműködésének elve munka, tulajdon(jog), szakszervezet, szegény méltósága, gazdag kötelessége, igazságosság és szeretet maradandó minta lett - polgárjogot szerzett az Egyháznak a közélet változó valóságában - vonatkozási pont sajnos megkésett...
Szent X. Pius pápa - Giuseppe Sarto (1935-1903-1914) inkább belső reformok liturgia, zene, egyházi állam lelkipásztori szempontok instaurare omnia in Christo politikai területen tett lépései nem voltak olyan sikertelenek, amint azt az utókor véleményét formálók szeretik ismételgetni. fokozatos közeledés - francia, olasz helyzet modernizmus belső probléma
XV. Benedek - Giacomo della Chiesa (1854 1914 1922) I. világháború - semlegesség tevékeny szeretet nem tudta feltartóztatni a háborút - békefelhívása elfogadatlan (még válaszra sem méltatták) - diplomáciai kudarc párizsi béketárgyalásokból kizárták humanitárius lépései hatalmasak foglyok, sebesültek (vallási, nemzeti különbség nélkül) fogolycsere, 100 ezer sebesült, árvák - pénzgyűjtés 82 millió aranylíra saját vagyonából német püspöki kar központjai - 800 ezer(!) kérés az eltűntek nyolcadát tudták azonosítani az örmény népirtáskor csak ő szólalt fel olasz és francia politikai viszony javulása
XI. Pius pápa Achille Ratti (1857-1922-1939) 1914-től a Vatikáni Könyvtár prefektusa 1921 milánói érsek és bíboros nyelvtudás, műveltség 1936 Pápai Tudományos Akadémia Vatikáni Rádió kitűnő külkapcsolatok remek egyházpolitikus kemény főnök (Gasparri, Tardini) 1929 - lateráni egyezmény Vatikán Állam német és olasz politika spanyol polgárháború mexikói egyházüldözés Quadragesimo anno - a Rerum novarum 40. évfordulójára - Otto von Nell Breuning társszerző
Quadragesimo anno (1931) nagy gazdasági világválság nemzeti és nemzetközi pénzügyi csoportok kiterjedése szolidaritás elve osztályharc szubszidiaritás elve (állam és magán/civil szektor) méltányos munkabér magántulajdon és közösség viszonya, a közjó etikája korlátlan verseny, erkölcstelen konkurencia elítélése tudatosított, pontosan értelmezett és azonnal alkalmazott erkölcsi törvény javasolt intézmény a korporáció Engelbert Dollfuss osztrák kancellár 1934-ben a Quadragesimo Anno elveit akarta átültetni a gyakorlatba, és ezt a programot 1934. július 25-én történt meggyilkolása után utóda, Kurt Schuschnigg igyekezett megvalósítani. A terv az Anschluss miatt nem sikerült. totalitárius rendszerek elítélése
Totalitárius rendszerek elítélése Két veszély fenyegeti az európai és keresztény kultúrát: a nácizmus és a kommunizmus. Mindkettő materialista, vallásellenes, totalitárius, zsarnoki, kegyetlen és katonai. Mivel a háború után nem tűnt el mind a kettő, hanem az egyik megmaradt, valódi béke nem lehetséges addig, amíg az megvan, és a világot egy még szörnyűbb háború fenyegeti. (Tardini)
Totalitárius rendszerek elítélése 1931 Non abbiamo bisogno fasizmus ifjúság kényszernevelése, merényletek zsidó-keresztény házasságok 1937 Mit brennender Sorge (Ardenti cura) - nácizmus fiatalok elnyomása - Hitlerjugend valódi béke legyen állam és egyház között újpogányság, fajelmélet, fajgyűlölet antiszemitizmus lélekben valamennyien szemiták vagyunk 1937 Divini Redemptoris kommunizmus szisztematikus bírálat igazságosságból fakadó kötelezettségek közjó
Tm. XII. Pius - Eugenio Pacelli (1876-1939-1958) gazdag arisztokrata család jezsuita nevelés, teológiai jogi doktor rendkívüli tudás és buzgóság Gasparri pártfogása - 1914 a bíborosi kongregáció titkára 1917 püspökként müncheni nuncius - humanitárius akciók, szegények támogatása, hadifoglyok 1919 német tárgyalás - konkordátum oktatás német katolikusok ügyei (Katholikentag) - a német nép barátja 1929 bíboros - 1930 államtitkár - 1933 konkordátum - a német katolikusok vallási jogainak, iskoláinak védelme - Hitler a szerződést nem tartotta be, a Szentszék 34 esetben tiltakozott
1935 camerlengo - Sokat dolgozik, jól dolgozik, gyorsan dolgozik. Milyen szép pápa lesz. (XI.Pius) 1939 március - messze kimagaslott többi bíborostársa közül a legrövidebb konklávé Opus iustitiae pax - A béke az igazságosság gyümölcse semmi sem vész el a békével; de a háborúval minden elvész
1939 szept. - kitör a II. világháború béke helyreállítása - a népek békés együttélésének módjai rámutat a bajok okaira, és azok orvoslására Istentől elforduló, elvallástalanodó ember, aki felrúgja a természettörvényeket, ennek következménye a totalitarizmus a problémák megoldása lelki természetű: az emberiség térjen vissza Krisztushoz, mert mindennek Ő az alapja az egyház alapvető és anyai hivatása a megváltozott körülmények között az emberi nem új igényeihez, új eszközökkel
egyetlen eszköze a jótékonykodás maradt kereső és híradó szolgálat hadifoglyok, eltűntek 1941 segélybizottság anyagi támogatás az újjáépítéshez - adományok egyformán fontos a tengelyhatalmak igája alatt élő, és a fasiszta- és náciellenes államokhoz tartozó katolikusok sorsa
A zsidóság védelme csak a római kolostorokban és a Vatikánban több mint ötezer üldözöttnek biztosított menedéket nunciatúrák - Varsó, Budapest (Angelo Rotta), Isztambul (Angelo Roncalli, a későbbi XXIII. János) nunciusai és segítői mentették meg zsidók ezreit a holland püspöki kar tiltakozását a Gestapo ezer zsidó származású keresztény lemészárlásával torolta meg a német püspökök is állandóan arra kérték a pápát, hogy tiltakozásával ne öntsön olajat a tűzre Igaz, hogy XII. Piusz a nemzetiszocialista népirtás ellen nem emelte fel a szavát egy külön ünnepélyes tiltakozás formájában, hanem csak általánosságban ítélte el azt, de ezt azért tette, mert meg volt győződve, hogy fellépésével csak fokozottabb üldözést váltana ki.
dokumentumok bizonyítják, hogy ezekben az időkben XII. Piusz több mint 11 ezer római zsidó életét mentette meg (Michael Hesemann) nem túlzás azt állítani, hogy jóformán minden Olaszországban életben maradt zsidó megmenekülését - legalább közvetve - XII. Piusznak köszönhette (Dominik Burkard) Téves lenne azt gondolni, hogy a zsidók megsegítése a világháború alatt Rómában csak a kolostorok és szerzetesintézmények részéről érkezett volna, a Vatikán támogatása nélkül. (Mordechay Lewy, Izrael szentszéki nagykövete, 2011) a KGB nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kommunistaellenes XII. Piuszt befeketítse, hogy a történelmi tények meghamisításával Hitler pápájaként emlékezzenek rá - (Rolf Hochhuth A helytartó ) Eugenio Zolli
hidegháború A világégés után elsődleges a béke ügye - kevés eszköz teljes mértékben felhasználta a tömegkommunikáció eszközeit (rádió,sajtó, stb.) hogy szózataival lelket öntsön híveibe elítélte a német nép kollektív bűnösségének elvét az igazságosság és a jog a legyőzöttekre is érvényes fenyegető kommunista veszély Szovjetunió, szocialista államok, ottani katolikusok - a kommunizmust mereven elutasította az ember mint társadalmat alkotó lény személyiségében és társadalmi mivoltában Isten képmására alkotott teremtmény, ezért társadalmi életét úgy kell berendeznie, hogy az minél jobban elő tudja mozdítani mind az egyén, mind a társadalom egyre hasonlatosabbá válását teremtőjéhez és urához, Istenhez. Az ateista kommunizmus ezt a leghatározottabban tagadta, és a társadalmi életből Istennek, valamint az Istennel kapcsolatot létesítő vallásnak fokozatos kiirtására törekedett
egyházüldözés - Kína,Szovjetunió, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Magyarország elnyomás - egyházi elöljárók kiiktatása 41 enciklika közel 1000 nyilvános fellépés - a legtöbbet tanító pápák egyike - a II. Vaticanum előfutára célja, hogy a világ eseményeiben mindig a krisztusi elvek érvényesüljenek nincs kifejezetten társadalmi körlevele egyetemes lelkiismeret erkölcsi tekintély és nagyság az erkölcs és a jog kapcsolata a természetjog (omnia animalia docuit) 1946 - bíborossá kreálta Mindszentyt - Te leszel az első, akinek vállalnia kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot. 1956-os forradalom - 3 enciklikát adott ki a magyarok mellett, rádióbeszéd - segítséget kért, vagy legalábbis a harcok és a vérontás végét
parasztcsalád - élete végén hálát adott, hogy szegényen halhat meg egyszerűség, közvetlenség emberszeretet, humor az egyik legnépszerűbb pápa lelkipásztor, kórházlelkész 1921 - Hitterjesztési Kongregáció 1925 Bulgária 1934 Görög- és Törökország 1944 párizsi nuncius Boldog XXIII. János Angelo Giuseppe Roncalli (1881-1958-1963)
Boldog XXIII. János Angelo Giuseppe Roncalli (1881-1958-1963) 1952 UNESCO 1953 bíboros, velencei pátriárka 1958 Róma rövid, mégis maradandó pápaság váratlanul összehívta a II. Vatikáni Zsinatot új korszak: reformok ökumené nem hívők dialógus aggiornamento az idők jelei
Mater et magistra (1961) 70 évvel a Rerum novarum után politikai tömbök, nagyhatalmak szovjet-amerikai enyhülés óvatos jelei Az iparosodás és a háborúk mellett új problémák: demográfiai növekedés - mezőgazdaság gyarmatok felszámolása - fejlődő térségek technikai forradalom - globalizálódás nemzeti problémák nemzetközi méretűvé váltak az igazságos munkabér mércéje a munkások felelős részvétele a termelő szervezetek irányításában a magántulajdon jellege és az ahhoz való jog az igazságosság és szeretet útján a gazdasági növekedés az emberi méltóságot is építené, nem csak a szükségleteink kielégítésének eszköze lenne
Pacem in terris (1963) Az igazságon, igazságosságon, szereteten és szabadságon felépítendő békéről a nemzetek között témája a béke és az emberi jogok, az emberi méltóság nemzetközi helyzet - a kubai rakétaválság, a berlini fal, új világ-, atomháború veszélye a zsinat új légköre - párbeszéd az emberi jogok és kötelességek, az állam tekintélye és feladatai a nemzetközi kapcsolatok és a béke, az ENSZ feladata közélet, az együttműködés kérdése és a béke feltételei megkülönbözteti a tévedést a tévedőtől a merev bölcseleti tévtanokat a gyakorlatban tapasztalható, változó társadalmi mozgalmaktól - párbeszéd a jóakaratú emberekkel (marxisták) alapvető emberi jogok (ENSZ 1948) tiszteletben tartásával lehet biztosítani a békét - Octogesima adveniens
II. Vaticanum Gaudium et spes Hívők közössége Isten népe Egyház Mélységes szolidaritás az emberiséggel, együtt haladás, miközben kovászként megújítja Krisztusban és Isten népévé formálja
AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA XIII. Leó (1878-1903) XI. Pius (1922-39) XII. Pius (1939-58) Történeti áttekintés